Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Csodaesélyes Aja Szofia: székesegyház, mecset, múzeum

2007.02.11. 18:50
Sorozatunk első részében jobban megismerhetik a nyilván sokak által ismert isztambuli építészeti remekművet. Bár az Aja Szofia az Index szavazásán nem jutott be a világ hét új csodája közé közé, a fél év múlva lezáruló hivatalos szavazáson bármi megtörténhet.

Huszonegy hét múlva dől el, hogy mely ember alkotta építményeket nevezhetjük majd a világ hét új csodájának: a New Open World Foundation (Új Nyitott Világ Alapítvány) ugyanis 2007. július 7-én jelenti be Lisszabonban a világméretű szavazás végeredményét. A kezdeményezés 2000-ben indult, a világ közvéleménye több száz helyszínt javasolt csodára méltónak, öt év alatt több millió javaslat érkezett a világ közös kulturális örökségének definiálására.

A 77 legtöbb ajánlást kapott épületből egy neves építészekből (köztük az itthon is jól ismert Zaha Hadid) és művészettörténészekből álló zsűri 2006. január elsején hirdette ki azt a huszonegyet, amikre szavazni lehet telefonon vagy interneten. A huszonegyes mezőnybe olyan híres építmények nem kerültek be, mint például a pisai ferde torony, a versaillesi palota, a kölni katedrális, a pekingi Tiltott Város, a londoni Big Ben, vagy a római Szent Péter bazilika és kiesett a versenyből a budapesti Országház is.

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexico)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Kolosszeum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Taj Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

Az eredmény kihirdetéséig hátralévő alig fél évben hetente bemutatunk egyet a huszonegy versenyben maradt jelöltből, a lehetőségek szerint kívül-belül megmutatva a csodás építményeket, felelevenítve történetüket, a kevésbé ismertek jelentőségét is kidomborítva.

Az Aja Szofia székesegyház

Isztambul remekművekben gazdag építészeti örökségének egyik központi eleme a vöröses szinű templom. A Topkapi szeráj szomszédságában tornyosuló hatalmas épület sziluettje a Boszporusz felől nézve meghatározza az egykori birodalmi központ képét.

Az Aja Szofia (Hagia Szofia, Hagia Sophia, Sancta Sophia, török nevén: Ayasofya) székesegyház I. Justinianus bizánci császárnak köszönheti létét. A monumentális bazilika helyén már korábban is állt egy kisebb pogány, illetve egy nagyobb keleti keresztény templom, ez utóbbit II. Konstantin építtette a IV. század második felében, és i.sz. 532-ben rombolták le felkelők.

I. Justinianus trallei Anthemius matematikust és milétuszi Isidorus építészt bízta meg az új templom megtervezésével. A hatalmas - gyakorlatilag az összes addig kidolgozott építészeti elemet magába foglaló - építményt mindössze öt év alatt építették fel az alapoktól, építése több mint 361 millió aranyfrankot emésztett fel, noha az építőanyag és a felszerelés jelentős része adományként érkezett.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Az Aja Szofia a templomépítészet forradalmát is jelentette, a mennyboltot jelképező óriási központi kupolája egyedi megoldásokat követelt: mivel akkoriban nem volt még acélszerkezet az építészetben, kőoszlopokkal és falakkal kellett megoldani a kupola alátámasztását. Az Aja Szofia kupoláját tartó négy pillért homokkő-tömbökből alakították ki, a tömböket ónnal forrasztották össze. Az épülethez a mesterek nem használtak fa építőanyagokat.

Az elkészült építmény lett a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, egyben a keleti kereszténység, a későbbi bizánci liturgia (mind az ortodox, mind a görög katolikus) egyik fő forrása csaknem ezer évig. A templomot i.sz. 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte fel, neve a viszonylag elterjedt vélekedéssel ellentétben nem Szent Zsófiára utal: a görög kifejezés (Hagia Sophia) Krisztus isteni bölcsességét jelenti. Egyedülálló méretei miatt azonban hosszú évszázadokig egyszerűen csak Nagy Templomként emlegették. Méreteit tekintve később a negyedik helyre szorult vissza, három nagyobb keresztény templom is épült a világban: a londoni Szent Pál székesegyház, a római Szent Péter bazilika és a milánói dóm.

Főbb adatok:

    Hely: Isztambul, Törökország
  • Épült: öt évig, Justinianus bizánci császár uralkodása alatt (i.sz. 537-ben szentelték fel)
  • Tervezték: trallei Anthemius és milétuszi Isidorus
  • Főkupolája: 62 méter magas, átmérője 33 méter
  • Főhajó: 82 méter hosszú, 38 méter széles
  • Alapterülete: 7570 négyzetméter
  • Iszlám hatás: a várost elfoglaló törökök 1453-ban dzsámivá alakították, később négy minaretet építettek hozzá
  • Világi hatás: 1935-ben Kemal Atatürk múzeummá nyilváníttatta

A méreteiben impozáns, építészetileg bravúros kupoláival a szemlélőt lenyűgöző székesegyház a középkor évszázadai alatt többször is megrongálódott, földrengések pusztították, de mindahányszor helyre tudták állítani az eredeti tervek szerint. A XIII. század elején római katolikus templommá alakították, miután 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat seregei elfoglalták a várost, megalakítva ezzel - fél évszázadra - a Konstantinápoly központú Latin Császárságot.

A fennmaradt egyházi iratok tanúsága szerint a templomot fénykorában hatszázan szolgálták: nyolcvan pap, százötven szerpap (diakónus), negyven diakonissza, hetven aldiakónus, százhatvan igeolvasó, huszonöt kántor és hetvenöt kapus állt az egyház alkalmazásában.

A XV. század közepén II. Mehmet vezetésével az Oszmán birodalom elfoglalta a várost, és a keresztény templomot iszlám mecsetté alakították, a müezzinek részére négy minaretet is "ragasztottak" a sarkaihoz. A török hódítók hite tiltotta (és tiltja máig) az emberábrázolást, ezért a székesegyház belső tereit díszítő mozaikokat vakolattal fedték be. Fél évezredig volt az Aja Szofia a város fő mecsete, az épület mintájára építették a törökök többek között, az ugyancsak Isztambulban látható Szulejmán és Rustem Pasa mecsetet.

Az Aja Szofia a Google Earth-ben
Az Aja Szofia a Google Earth-ben

Az épület világi karrierje 1935 februárjában kezdődött, a politikai és vallási államirányítás szétválasztásáért, Törökország európaivá fejlesztéséért küzdő Kemal Atatürk ekkor nemzeti múzeummá nyilváníttatta a templomot, a keresztény mozaikok egy részéről leszedette a fedőborítást. Az Ayasofya Múzeum az ország harmadik legnagyobb múzeuma, 1985 óta a világörökség része, szakrális szerepe gyakorlatilag nullára csökkent, napjainkban történelmi emlékként és turistalátványosságként funkcionál leginkább. XVI. Benedek pápa 2006 novemberében törökországi útján meglátogatta az építményt, a katolikus egyházfő ellen ekkor több ezren tüntettek, olyanok, akik szeretnék, ha az Aja Szofiát ismét iszlám mecsetté nyílvánítanák.