Dzseniferek és Kevinek Mária országában

2006.05.27. 10:32
Bár Magyarországon továbbra is Máriából és Lászlóból van a legtöbb, a szülők névadási ötletei kiapadhatatlanok. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének legutóbb az Eper, a Dante és a Tenerife nevekről kellett szakvéleményt adnia. Vajon jó-e, ha valaki gyermekét Huginak vagy Öcsinek akarja elnevezni? Hány Kevin és Koppány született 2005-ben? Volt-e olyan női név, hogy Ferike, és lehet-e anyakönyvezni valakit az Édes dundi Valentina című venezuelai szappanopera hősnője, Chiquinquirá után?

Bár Magyarországon 427 ezer Mária és 342 ezer László él, a fantázia határtalan, ha a szülők gyermeküknek új nevet keresnek. Anyakövezni csak a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékben szereplő neveket lehet. Aki valami különlegeset akar, arról az MTA Nyelvtudományi Intézete ad szakvéleményt az anyakönyvvezetőnek.

Az Intézetben a külföldi nevek esetében például azt mérlegelik, van-e magyar megfelelője a névnek. Magyarországon minden nevet kiejtés szerint írunk, így a Jennifer nálunk - bármilyen hülyén is néz ki leírva - csak Dzsenifer lehet, szigorúan dzs-vel és egy n-nel. Azt is megvizsgálják, hogy az új név névszerű-e, azaz illeszkedik-e a magyar névadási szokásokhoz.

Kicsinyítő képzők

„Legutóbb a Zólyom férfinévről adtunk szakvéleményt és támogattuk is. A Zólyom a szlovákiai település magyar nevéből ered, az azonban egykor szláv személynév volt, így a Zsolnához hasonlóan elfogadható magyar utónévként” – mondja Bíró Ágnes, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, a Magyar utónévkönyv egyik szerzője.

”Folyamatosan gazdagodik a gyümölcs- és növénynevekből származó utónevek sora is. A Málna, az Áfonya és a Mandula már személynévként régebb óta használatos, utóbbi Mandolaként is, mivel olasz eredetű – magyarázza Bíró Ágnes. Legalább harminc éve anyakönyveznek már Eperkéket Magyarországon, ám most valaki a kicsinyítő képző nélküli bejegyzést kérte.

A szülők sokszor nem gondolják át, hogy ha az újszülöttnek kicsinyítő képzős vagy becézett nevet adnak, az későbbi életében neki lehet kellemetlen. Volt például, aki gyermekeinek a Hugi és az Öcsi nevet akarta adni a keresztségben. Egy idő után azonban felnőnek az Angyalkának, Bogárkának, Fürtikének, Életkének anyakönyvezett gyermekek, s orvosként, professzorként, netán politikusként már igencsak komikusnak tűnhet a nevük.

A kicsinyítő képző azonban sok esetben csak egy férfinév női változatát hozza létre. Új névnek számít például a Jávorka, amely a Jávor férfinév női megfelelője. Korábban így alakult ki egyébként a Györgyből a Györgyike, majd a Györgyi, de azt kevesen tudják, hogy a múlt században élt egy Vidor Ferike nevű színésznő is.

Furcsa írásképek

Az újabb névdivatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak az a százas listája mutatja, amely a 2005-ben született gyermekek leggyakoribb neveit sorolja fel. A fiúk körében a listavezető a Bence, a Máté és a Dávid, a lányoknál a top 3-ba az Anna, a Viktória és a Vivien került be.

A továbbra is népszerű Dániel, Péter, Bálint mellett tavaly ezer családban úgy döntöttek, hogy Dominiknak nevezik el a fiúörököst, a százas listán 19. a Patrik, a Kevin a 49., a Krisztofer pedig az 55. Az ősi magyar gyökereket képviselik a Zoltánok, Zsoltok, Leventék, Botondok és Zsomborok, sőt 2005-ben 59 kis Koppány is született.

A lányoknál az első húsz helyen a Fanni, a Petra, a Boglárka, a Kitti vagy az Alexandra név arat. A százas listán a Vanessza a 34., és utána rögtön a sajátos írásképű Dzsenifer következik, amely névvel 359 újszülöttet ajándékoztak meg szülei.

Leggyakoribb újszülött utónevek 2005-ben
Fiú újszülött utónevek Első utónévként Lány újszülött utónevek Első utónévként
1. BENCE 1 843 ANNA 1 276
2. MÁTÉ 1 574 VIKTÓRIA 1 172
3. DÁVID 1 456 VIVIEN 1 095
4. DÁNIEL 1 449 FANNI 1 064
5. PÉTER 1 319 RÉKA 1 049
6. BÁLINT 1 286 ZSÓFIA 976
7. TAMÁS 1 231 BOGLÁRKA 905
8. BALÁZS 1 191 PETRA 864
9. LEVENTE 1 103 ESZTER 859
10. ÁDÁM 1 065 LAURA 802

A szappanoperáknak most is lehet hatása az új nevek kitalálásakor, de Bíró Ágnes szerint ez az irányzat sose volt túl erős. A nyelvtudományi intézet munkatársainak nem feladata, hogy nyomon kövessék a tévésorozatokat, így a nemrégiben eléjük kerülő Perla névnél sem vizsgálták a Romantica csatorna által közvetített kulturális (?) hátteret. Az Intézet szerint a latin, olasz eredetű szó gyöngyöt jelent és alkalmas magyar női névnek, így anyakönyvezhető (a kilencvenes évektől egyébként használják a Gyöngy nevet is Magyarországon).

Édes dundi Valentina

Az intézet az elmúlt hónapokban szakvéleményt adott még a Brigittából eredő Britta, a Balázs régi változataként ismert Balassa névről is, valamint az olasz költőfejedelem, Dante nevének magyar utónévként való bevezetéséről is.

Az Isaura-sztori

Az első jel arra, hogy a tévé képes teljesen összezavarni az emberek valóságérzékelését, a nyolcvanas években vetített Rabszolgasors című brazil sorozat volt. Az egy dolog, hogy Magyarországon gyűjtést rendeztek a főszereplő rabszolgalány felszabadításáért, de nagy vita alakult ki arról is, lehet-e nálunk Isaura nevet adni egy újszülöttnek.

Kiderült, hogy a magyar nyelv már az ábrándos tekintetű Isaurát játszó Lucelia Santos megszületése előtt jóval korábban használta ezt a furcsa nevet. Az ember tragédiájának hetedik, konstantinápolyi színében Éva Izóraként mutatkozik be Ádámnak, sőt Madách a Tragédiához írt kommentárjában ezt a szereplőt egyenesen Izaurának nevezi.

Az egyik legfurcsább javaslat az utóbbi időben a Csikinkira volt. Mint az Index elmélyült internetes búvárkodás után kiderítette, ez a név szintén egy latin-amerikai szappanoperából származik. A megfejtés: Chiquinquirá Lorenz Rivero az Édes dundi Valentina című venezuelai sorozat egyik szereplője. Az MTA Nyelvtudományi Intézete azt derítette ki, hogy Chiquinquirá egy kolumbiai búcsújáró hely volt.

Az Intézethez már érkezett olyan kérelem is, hogy lehet-e egy gyermeknek a Tenerife nevet adni. A meglepő indok az volt, hogy az utód a Kanári szigeteken töltött nyaralás során fogant meg. Az MTA nem javasolta a nevet.

A névnap nem nyelvészeti kérdés

Ha az Intézet pozitív szakvéleményt is ad egy új névről, azt nem tudja elintézni és nem is feladata, hogy a névnap is bekerüljön a naptárba. A névnapok ugyanis a katolikus védőszentekhez kötődnek, meghatározásuk egyházi hagyományokon alapszik. Az Intézet ezért honlapján azt javasolja, hogy az új neveket kitaláló szülők forduljanak a naptárak szerkesztőihez.

A névtan elkötelezetteinek és a gyermekvállaláson gondolkodó párok kötelező olvasmányának, a Ladó-Bíró féle Magyar utónévkönyvnek (1998) jövőre jelenik meg az újabb kiadása. A szerzők ebben több mint száz új név eredetét is leírják majd. A másik fontos forrás a Belügyminisztérium által 1997-ben kiadott Új magyar utónévkönyv.