A lakosság észre sem vette a földmozgtást
Az intézet közlése szerint "a rengést a lakosság nem érzékelte", "a földrengés vélhetően semmilyen ok-okozati kapcsolatban nem volt a paksi atomerőműben a fűtőanyag-kötegek tisztítása során bekövetkezett üzemzavarral". Magyarország területén évente 100-120 kisebb, 2,5 magnitúdót el nem érő földrengést regisztrálnak, ezek nagy része csupán műszerekkel észlelhető.Az intézet munkatársa az MTI érdeklődésére elmondta: a földrengés már csak azért sem lehet oka a paksi üzemzavarnak, mert tudomása szerint a gázszivárgást eredményező technikai problémák már április 10-én az esti órákban jelentkeztek.
Nem a földmozgás felelős a balesetért
Következménye pedig azért nem lehet a földmozgás az atomreaktorban történteknek, mert csupán április 11-én hajnali két óra körül kezdődtek olyan mechanikai műveletek a reaktorban, amelyeket a szeizmológiai műszerek esetlegesen regisztrálhattak volna. Az intézet munkatársa arra is felhívta a figyelmet: érzékeny berendezéseik földmozgásként detektálnak egyes ipari tevékenységeket is, mint például amikor a daru leejt egy nehezebb tárgyat.
A szakember példaként megemlítette, hogy amikor Angliában lezuhant egy repülőgép, a szeizmológiai hálózat segítségével tudták gyorsan és pontosan meghatározni a becsapódás helyét. Megjegyezte: erős földmozgásnak csupán a Richter-skála szerinti 5-ös, 6-os magnitúdójú rengések számítanak és a 7-es fokozatú okozhat pusztító természeti katasztrófát. Az intézet munkatársa hozzátette: csak azokról a földmozgásokról szoktak azonnal tájékoztatást adni, amelyek emberei tapasztalással is érzékelhetőek.
Az olyan, kis erejű, csupán műszerekkel regisztrálható rengésekről, mint amilyen például április 11-én Pakstól 15 kilométerre következett be, csak a szeizmográfok adatainak összesítését és kiértékelését követően tudnak információt közölni. A nagy mennyiségű, műszerekkel rögzített adatot pedig csak havonta gyűjti és rendszerezi a Földrengésjelző Obszervatórium.