Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Bulvár cikkek
Az élősködő megtámadja áldozatát és befészkeli magát annak az agyába. Majd ráveszi az áldozatot, hogy menjen ki a szabadba és viselkedjen minél feltűnőbben. A szerencsétlen áldozatot észreveszi egy ragadozó, és lecsap rá. A parazita pedig átterjed a ragadozóra.
Nem, kedves olvasó, ez nem a legújabb hi-tech amerikai kasszasiker forgatókönyvének rövid kivonata, hanem a valóság, ami olykor bizony véres.
A patkányok egyik furcsa viselkedésproblémáját éppen egy élősködő okozza. A viselkedészavar persze csak a patkánynak probléma, hiszen a parazita bátrabbá és óvatlanabbá teszi a rágcsálót, így pedig könnyen a ragadozók prédája lesz.
 |
| Az állat magatartása megváltozott a vírus hatására |
Dr. Joanne Webster kétévi kutatás után hozta nyilvánosságra eredményeit. A kísérletek az említett élősködővel folytak, és azt kívánták megtudni, hogy vajon befolyásolhatja-e egy parazita a gazdatest viselkedését. Az eredmény pedig megdöbbentő, a fertőzött patkányok óvatlanabbak egészséges társaiknál.
A toxoplasma gondii számára legmegfelelőbb gazdatest a macska, melybe igen trükkös módon jut be. A parazita általában macskákban tenyész, de esetenként máshol is előfordul, például az emberben is, habár ott semmi kimutatható viselkedészavart nem okoz. Az élőlény általában a macskaürülékkel jut a rágcsálókba, majd onnan vissza a macskákba.
Ha már megtörtént a baj, azaz a patkány szervezetébe jutott a parazita, nincs visszaút. Gyorsan elszaporodik és a gyakorlatilag az egész testben mindenhol megtalálható lesz, persze főleg az agyat veszi célba. Az agyban megbújva okozza a viselkedészavarokat, habár ezeket céltudatosnak nevezni nem lehet. Mégis a fertőzöttség eredménye az óvatlanság.
A fertőzés kis mértékben hasonlít a kergemarha-kórhoz, az agyba jutott élősködő az agy szerkezetét változtatja meg, miközben befészkeli magát. Az agyban megbújva várja ki azt, hogy egy ragadozó elkapja, és lehetőleg el is fogyassza a gazdatestet. Az új gazdatestbe kerülve pedig ismét újra elszaporodik.
A kutatókat most az foglalkoztatja, hogy milyen módon lehetne felhasználni a parazitát a nagyvárosokat ellepő rágcsálók ellen. Az élősködő a csatornákban elhelyezett csalikban megbújva sorra vezethetné a fertőzött rágcsálókat ellenségük karmai közé.
Persze mielőtt elkezdhetnék a szándékos fertőzéseket, további kísérletekre is szükség van. Az már eddig is ismert volt, hogy a toxoplasma jelen van az emberi agyban is, de ott nem okoz különösebb viselkedészavart egészen addig, amíg az immunrendszer normálisan működik. Abban az esetben, amikor az immunrendszer sérül, például az AIDS betegeknél, a toxoplasma működésbe lép, ez magyarázhatja a tudatzavart, és az egyéb mentális gondokat az AIDS betegség végső stádiumában.
Az azonban még nem bizonyított, hogy a parazita közvetlen hatással lenne a gyermekek szellemi fejlődésére, habár egyes feltételezések szerint a fertőzött kicsik hiperaktívak lehetnek, és intelligenciaszintjük is csökkenhet. Amíg ezeket a feltételezéseket meg nem cáfolják, vagy meg nem erősítik nem lehet elkezdeni a toxoplasma terjesztését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
