Sosem létezett a rumban pácolt diplomata

Kedden a Reuters javítás nélkül visszavonta a "Hungary workers get shock at bottom of rum barrel" címmel kiadott hírét, amit a Zsaru Magazin története alapján közöltek, és amit rengeteg külföldi híroldal vett át a brit hírügynökségtől. A Reuters a következőképp indokolta a drasztikus lépést: "a rendőrség közlése szerint az eset tíz évvel ezelőtt történt, a Reuters így nem tudja ellenőrizni a történet megalapozottságát". A cikk korábbi helyén most csak annyi olvasható: "Sajnáljuk... ez a történet pillanatnyilag nem elérhető".

Az MSNBC, az egyik legnagyobb amerikai portál "Átvágták az éberségünket a hulla a rumban sztorival" címmel közölt pironkodó önhelyreigazítást. "Oké, talán észrevehettük volna, hogy túl szép ahhoz hogy igaz legyen. De nem tudtunk ellenállni a sztorinak, amit a Reuters ajánlott fel mint hiteles történetet" - áll a cikkben. Az MSNBC ennek fényében módosította az eredetileg közölt cikket is.

Kételyek sora

A Reuters lépése többek között annak is köszönhető, hogy rengeteg kételkedő telefonhívást kaptak, és a szkeptikus hírolvasók tömérdek nyilvános fórumon tárgyalták ki az egzotikus magyar történet gyenge pontjait.

A kételyek közt legelső helyen a pontos adatok teljes hiánya áll: nem tudható se a férj se a feleség neve, se az hogy pontosan hol és mikor halt meg a cikkben diplomataként említett férfi, hol és mikor találták meg az állítólagos holttestet, hol és mikor temették el. A Zsaru Magazin főszerkesztője többek között kegyeleti jogokra hivatkozott, amikor ezekre korábban rákérdeztünk, azonban felvetődik a kérdés: annyi sok, névvel, pontos körülményekkel közölt, több évtizedes múltra visszatekintő rendőrségi történetet lehet hallani, olvasni, miért pont ebből hiányoznak a hitelességhez szükséges momentumok. Kérdés az is, hogy kiknek a kegyeleti jogokat sérülhetnek: a történetben szereplő "diplomatának" a sztori szerint csupán "egyetlen távoli rokona volt", és az özvegyasszony is "csendes öregségben, magányosan éldegélt" és így is halt meg. Az iktatóból kikeresve a vonatkozó aktákat - esetleg fényképeket -, az érzékenynek tartott adatokat kihúzva még így is tisztázható lenne a történet, kérdés, hogy megteszi-e ezt a lépést a rendőrség.

Matematikai vonal

Apróság, de fizikai, matematikai vonalon is bele lehet kötni a leírtakba: belefér-e egy holttest egy 300 literes hordóba? Ha elképzelünk egy 67x67x67 centiméteres kockát (ami körülbelül 300 liter űrtartalmú), könnyen belátható, hogy nehezen gyömöszölhető bele egy ember holtteste, mégha kisebb termetű is. (Egyébként egy 300 literes hordó körülbelül egy méter magas, 80 cm a hasátmérője, míg a fejátmérője 65 cm. Az Index hordóügyi szakértője szerint kizárt dolog, hogy egy ember beleférjen egy ekkora méretű hordóba. Hordók iránt érdeklődők itt találhatnak további adatokat.) Az, hogy egy esetleges hulla mellett mennyi rum fér el a hordóban, már egy másik kérdés, valószínűleg annyi biztos nem, hogy hetekig tartson, úgy, hogy "még haza is vittek belőle néhány flaskával".

Kérdéses a halott státusza is, a cikkben következetesen diplomataként szerepel, ezt az állítást később egy rendőrségi közlemény tulajdonképp visszavonta - megelőzve ezzel a külügy vizsgálódását a múltba vesző állítólagos rendkívüli haláleset tisztázása érdekében. Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője előző cikkünkben úgy fogalmazott, hogy akkoriban 300 liter rumot behozni Magyarországra nagyobb gond lett volna, mint egy holttestet hazahozatni. A történetet persze lehet úgy védeni, hogy diplomata útlevéllel sok mindent meg lehetett tenni akkoriban, de azt figyelembe kell venni, hogy viszonylag kevesek kaphattak a puha diktatúrában is ilyen útiokmányt, és ekkora mennyiségű tömény szeszesital Európába hajózása és Magyarországra hozása diplomata útlevéltől függetlenül bonyodalmas lehetett volna.

Iható-e a hullarum?

Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a cikk szerint gyakorlatilag senkinek nem tűnt fel a férfi halála, senki nem kereste, senki nem tartotta különösnek, hogy a feleség egymaga tért vissza a Karib-tenger vidékéről. Ez a nyolcvanas években, egy diplomata útlevéllel rendelkező ember esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen, mégha nem is külügyi dolgozó, csak valamelyik nagy szocialistra vállalat kiküldöttjéről is lenne szó. De még egy mezei magyar turista eltűnése is nagy visszhangot váltott volna ki, érvelnek a kételkedők.

Felvetődött az is, hogy tartósítható-e egy hulla rumban, illetve iható marad-e az alkohol, ha hónapokig ázik benne egy hulla - a cikkben mindenetre az áll, hogy "csodájára járt, aki belekóstolt". Ezzel kapcsolatban megkérdeztünk egy sor igazságügyi orvos szakértőt is, akik a kórbonctan-kórszövettan szakterületen tevékenykednek, hogy mit szólnak a Zsaru magazinban tálalt történethez. Abban megegyeztek, hogy megfelelő mennyiségű és koncentrációjú alkohol tartósíthat akár egy egész holttestet is, abban viszont eltértek a vélemények, hogy fogyasztható marad-e a jóféle jamaicai rum, miután hónapokig ázott benne egy hulla. Volt aki kifejtette, hogy mivel az alkoholban tartósított szervek nem bomlanak, minden további nélkül meg lehet inni az ilyen italt, különösebb változás ízében, illatában, állagában nem történik, mivel a szesz csak a vizet vonja ki a szövetekből, tehát csak hígul a folyadék.

Mások viszont úgy vélték, hogy egy holttestből (a bőrből, a testüregekből) mindenképp szabadulnának fel olyan szerves vegyületek, fehérjék, amik nagyban csökkentenék a rum élvezeti értékét. Ebből adódóan zavarossá, némileg büdössé és rossz ízűvé válhat a rum, ez persze nem minden esetben akadályoz meg egy gyakorló alkoholistát abban, hogy megigya, mutatott rá Petkovits Tamás, az igazságügyi orvosi szakmai kollégium elnöke. Mások szerint mindenképp alkalmatlan emberi fogyasztásra az ilyen szesz, de volt olyan szakértő is, aki eleve annyira komolytalannak tartotta a történetet, hogy egy pillanatig sem volt hajlandó érdemben foglakozni a felvetéssel.

"Ilyen esetünk nem volt"

Kérdés az is, hogy miért nem volt egy ilyen különös történetnek semmiféle sajtóvisszhangja akkor, amikor történt. Szávai István, a Délmagyarország, a Csongrád megyei napilap egyik legrégebb óta ott dolgozó szerkesztője megkeresésünkre annyit mondott, hogy nincs semmiféle emléke arról, hogy ilyen, vagy hasonló rendőrségi eset történt volna valaha Szegeden.

Ennek magyarázatát végül egy rendőrtől kaptuk meg. "Ilyen esetünk nem volt" - jelentette ki az Indexnek Szőke Péter nyugalmazott városi rendőrkapitány, aki 1972-től bűnügyi osztályvezetőként dolgozott Szegeden, és 1987-től 1999-ig állt a város rendőrkapitányságának élén. "Engem nem úgy ismernek, mint aki elfelejt ügyeket, tehát felelősségem teljes tudatában, nyugodt lélekkel mondom: ez egy kitalált történet, egy blődli" - tette hozzá az egykori rendőrségi vezető. Szőke Péter beosztásánál fogva minden ilyen extrém esettel találkozott, minden reggel elékerültek az aktuális ügyek, amiket szignóznia kellett, de rumoshordós haláleset nem volt köztük.