A kincsek Sümegh József eddig tisztázatlan körülmények között történt halála után kerültek külföldre és szóródtak szét szerte a világban.
Gyilkosság vagy öngyilkosság?
Vukán Béla alezredes, az ORFK alosztályvezetője tájékoztatása szerint a Borbély-pincében, Sümegh felakasztott holttestének megtalálásának helyszínén olyan dolgokat találtak, amelyek inkább azt igazolják, hogy gyilkosság történt. Sümegh József halálának körülményeit 1980-ban a katonai ügyészség vizsgálta államigazgatási eljárás keretein belül, mivel a férfi sorkatonai szolgálatát töltötte abban az időben.
Az alezredes megemlítette: a katonai ügyészég az ügyet azzal zárta le, hogy öngyilkosság történt. Hozzátette, hogy véleménye szerint az eljáró hatóságnak nem volt elég információja, illetve egy-két dolog elkerülte a figyelmüket.
Leporolt akta
Beszámolója szerint a rendőrséghez 1990-ben került az ügy, és a nyomozás emberölés alapos gyanúja miatt indult újra. Az eljárást 1996-ban szüntette meg a rendőrség, miután a tettes személyét nem sikerült megállapítani. - Két évvel ezelőtt újból elrendelték az ügyben a nyomozást, mert olyan információk kerültek a rendőrség birtokába, amelyek szerint fennáll a bűncselekmény alapos gyanúja, illetve a kapott adatok birtokában lehetőség van az elkövetőket felderíteni - hangsúlyozta az alezredes.
Kincs, ami nincs
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. áprilisában tízmillió forint jutalmat ajánlott fel annak, aki olyan tárgyat szolgáltat be a tárca Seuso-titkárságának, amely szakértők által is igazolhatóan része a Seuso-kincs néven ismert római kori ezüstleletnek, és eredettörténete révén hozzájárul annak bizonyításához, hogy a tárgyak Magyarországon kerültek elő. A lelet többségében nagyméretű tálakból, kancsókból, díszedényekből áll, egy részük figurákkal gazdagon díszített, másokon geometrikus minták láthatók. Anyaguk nagy tisztaságú ezüst. A legalább negyven darabból álló leletegyüttesből 14 tárgy egy angol márkinál, Lord Northamptonnál van, több darabot más külföldi magánszemélyek őriznek.
Bizonyíték nélkül
A Seuso-kincsek tulajdonjogáért hosszú éveken át pereskedett Lord Northamptonnal más országok között Magyarország is egy New York-i bíróságon, miután a lord által a Sotheby,s-nek eladásra felkínált gyűjteményről kiderült, hogy hamis - libanoni - eredetpapírral bír. Az amerikai bíróság végül meghagyta az angol márki tulajdonában a Seuso-kincset, mert Magyarországnak nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, hogy azok a Balaton-felvidékről származnak.