Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Pók a hálóról

2000.08.14. 20:38
Egy pók élete, hinnénk, kevéssé akciódús. Tévedés: érdekesebb és hitelesebb, mint a szokásos természetfilmek. Főleg, ha bekerül a képbe Jean Claude van Damme, a National Geographic fotósa, a gladiátor-képzés, a görög mitológia, a nők és annak a kérdése, lehet-e hinni valakiben, akit soha nem láthatunk. A cikket azért nem Winkler írta, mert hozzá túl közel áll a téma: Bene barátjával nagyjából 350 madárpókja van. Ez nem PR-cikk, de ha már így alakult: gondos, rendes, állatszerető pókravágyók e-mail-en előjegyeztethetnek.
A rágóktól a szövőszemölcsökig 8 cm
Madárpókot tartani majdnem olyan, mintha természetfilmet néznénk, csak nincs meg benne az ilyen típusú mozinak az az átka, hogy mindig az akcióra mennek, hogy hamisan adják vissza az adott állat életét - meséli Winkler Róbert, jelen esetben hivatásos póktartói minőségében.

Olyan ez, mondja, mintha az átlagos földi ember sorsára egy van Damme-film alapján próbálna valaki következtetni. Egy pók élete talán kevésbé akciódús, mint a természetfilmen, de legalább annyira érdekes, mondja.

A pókkal a gazdájának semmi kontaktusa nincs, viszont a pók sem érzékeli, hogy a közelében lévő ember éppen nézi-e őt. Winkler szerint ugyanúgy reagál a megfigyelőre, mint egy oroszlán a szerengeti vagy n'gorongorongói nemzeti parkban, amikor messziről bámulja őt a National Geographic fotósa - nem zavartatja magát. Vagy már megszokta, úgyhogy természetesen viselkedik.

A nősténypók átlagosan 9-15 évig él, de a Brachypelma smithi elélhet akár 30 évig is - ritkán szorul tehát cserére. Ez idő alatt a pók egy sor kunsztot mutatat, mesél tovább Winkler. Áll mondjuk 48 órán keresztül ugyanabban a pozícióban, ami már önmagában is érdekes dolog - ha van a gazdájának polaroid fényképezője, fotózhat, vagy, akinek jó a memóriája, az agyában is tárolhatja a pókpozitúrákat.

A kettes számú mutatvány a vadászat, a táplálékszerzés. A madárpókok például tücsköt esznek, a nagyobbak egeret. Szívfacsaró, amikor az egeret megeszi, a tücsök sokkal elviselhetőbb zsákmányállatnak.

Pókkunszt
A trópusi Cupiennius salei vadászpókok ugyanúgy nem szőnek hálót, mint a hazai erdők napos szélein vadászó apró rokonaik, a farkaspókok. Többnyire nagy levelű növények, broméliák, banáncserjék levelein várják, hogy valamilyen rovar arra tévedjen, s akkor ráugranak, és zsákmányul ejtik. Olykor felugranak, és elkapják a tőlük néhány centiméterre elrepülő rovart. A pók hosszú lábain és csápjain mintegy kilencszáz úgynevezett serlegszőrszál van, amelyekhez érzősejtek tartoznak. Ezek olyan érzékenyek, hogy kedvező körülmények közt fél méterről észlelik a repülő légy keltette légrezgéseket, és pontosan meg tudják határozni a zsákmány helyét is.
Az a fantasztikus a vadászatban, hogy a pók a már említett pozitúrában tölt el 48 órát, nem tudni, ébren van-e egyáltalán, amikor azután az ember berak hozzá egy tücsköt, és a pók a végtelen kataton állapot után két ezredmásodperc alatt akkorát vetődik, mint Vitor Baía egy szép beadásra.

A harmadik érdekes cselekmény a vedlés. Erről Robi arra asszociál, mint amikor a 8. utas a halál című filmben a szörny átalakul. Csodálatos látvány, mondja, amikor a monstrum hanyattfekszik, és órák keserves munkájával lerepeszti magáról a régi bőrt.

Ennek a harmadik szórakoztató funkciónak bónusz-öröme a vedlett bőrök gyűjtése. Mert ugye ezek a vedlett bőrök követik a pók fejlődését: a hangya-mérettől a tenyérnyi pókig ki lehet rakni, mint a Matrjoska-babát.

A fölösleges bőrökkel, amiket már nem gyűjtünk, jegyzi meg akkurátusan, ijesztgethetünk lányokat, mert a vedlett bőr ugyanúgy néz ki, mint az igazi pók.

A pókok teremtés-mítosza
A görög mitológia szerint Zeusz asszonyának a fülébe jutott, hogy egy földi lányról elterjedt: ő szövi a legszebb kelmét istenek és emberek között. Hitetlenkedett Héra, s kíváncsiságában fölkereste a lányt, Arakhnét, hogy szövőversenyre hívja. Amikor azután elkészültek a szövetek, kiderült: Arakhnéé valóban szebb. Héra dühében kis állatkává változtatta a lányt, akinek a sorsa, hogy örök életében szőjön. Így születtek a pókok.
A negyedik esetet Winkler nem is tudja hirtelenjében mihez hasonlítani. Azokról a pókokról lesz szó, akik (következetesen a névmás személyre utaló formája használtaik) beássák magukat, vagy a fán élőkről, akik lakócsövet szőnek maguknak, ezért ritkán látjuk őket. Ezek főpóknak nem is jók otthonra, csak kiegészítő póknak, tudjuk meg.

Ebben a műfajban Bene barátomat tudnám idézni - így Winkler -, aki a föld alatt lakó pókját már annyira hiányolta, hogy kiöntötte az üregből, mint az ürgét szokás. Nagyon hiányzott Benének a pók, csak annyit szeretett volna, hogy lássa. A pók ugyan kijött a víz elől, de ahogy leapadt a víz, azonnal visszabújt. Ilyet azóta sem csinált, évek óta nem is látta a pókját. Kérdeztem tőle, mire a jó olyan pókot tartani, akit sose lehet látni - erre mondta átszellemült arccal: a tudat... A tudat!

Winklernek és Benének nemrég nagyjából 350 madárpókja született. Bene kétszázat kiválogatott magának, ezeket egyenként eteti, úgy 150 pedig a gladiátor-iskolában van, azaz nics még egyenként szétválogatva. Aki a gladiátor-iskolából kijut, nagyon drága lesz.

Még egy vedlést megvárnak, és úgy egy hónap múlva eladják őket. Bár ez nem PR cikk, a lassan egymást faló pókok érdekében nem lehet kihagyni: előjegyzés és szaktanácsadás a madarpok@index.hu címen.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.