Megbánthatja Közép-Európa ha elhatárolódik a magyaroktól

2009.03.04. 19:11 Módosítva: 2009.03.04. 19:12
Az autóipar válsága és az export mélyrepülése miatt egy tömbként kezelendő Közép-Európa, viszont az is igaz, hogy az egyes országokra nehezedő pénzügyi nyomás különböző, írja a forint mélyrepülése kapcsán készített elemzésében a londoni 4cast. Az elemzés szerint ennek ellenére hiba lenne, ha a térség államai elhatárolódnának Magyarországtól, ugyanis bármelyik nagybank beszakad Közép-Európában, azt az összes többi ország is megsínyli.

Veszélyes lehet a kelet-európai országokra azon törekvésük, hogy megkülönböztessék saját gazdaságuk helyzetét Magyarországétól, mert az elhatárolódás következményei rossz esetben járványként terjedhetnek szét az egész térségben, állítják londoni feltörekvő piaci elemzők a forint szerdai gyengülése kapcsán készített helyzetértékelésükben.

A 4cast nevű gazdaságelemző és előrejelző csoport szakértői szerint ugyanis a közép-európai államoknak sok közös vonásuk van. Mindegyikük kis, nyitott gazdaság, jelentős mértékben kitéve a gépjárműágazatnak, márpedig a pénzügyi szektoron kívül leginkább ezt a területet sújtja a válság. A térségi feldolgozóipar egésze (amely kivétel nélkül mindegyik közép-kelet-európai országban a növekedés egyik fő hajtóereje) szintén erőteljesen függ az exportkereslettől, amely az utóbbi hónapokban a mélybe zuhant. Emiatt nem ésszerűtlen dolog a térségre mint egységes tömbre tekinteni, áll a 4cast szerdai londoni elemzésében.

Az elemzés szerint ugyanakkor Kelet-Európára a legutóbbi napokban nem az export vagy a GDP-teljesítmény, hanem a pénzügyi szektorral, az adósságok refinanszírozásával és a valutagyengüléssel kapcsolatos félelmek gyakorolják a fő nyomást. E szempont alapján viszont egyértelmű, hogy az egyes országok érintettsége különböző, és érthető, ha ezek az országok igyekszenek megkülönböztetni magukat a a többiektől. „Ez volt az egyik oka annak, hogy a 180 milliárd eurós pénzügyi keretre szóló magyar javaslatot több térségbeli társállam is elvetette a hétvégi brüsszeli informális EU-csúcson", írták a 4cast londoni elemzői.

A cég szerint talán ez lehet a magyarázata annak is, hogy a magyar felügyelet, a PSZÁF csak késve csatlakozott a cseh, a lengyel, a szlovák, a bolgár és a román pénzügyi felügyeleti szervek közös szerdai nyilatkozatához, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kelet-európai régiót egy egységként kezeljék.

Mindenesetre a térségi politikai döntéshozók különbségtételi erőfeszítései kezdenek eredménnyel járni: szerdán meredek kiugrással eddigi csúcspontjára emelkedett a cseh korona forintárfolyama, és a zlotyi-forint páros is követte az irányt, áll a 4cast elemzésében. A ház szerint egy nap alatt ilyen fordulatot nem fundamentális okok magyaráznak; itt spekulánsokról van szó, akik kezdik felismerni, hogy a térségi döntéshozók üzeneteiben van valami.

A 4cast elemzői szerint sem indokolatlan a különbségtétel a kelet-európai országok között, de van egy pont, ahol ez már veszélyessé válik, és úgy tűnik, hogy a térségi vezetők nincsenek tudatában e kockázatnak. Ugyanis ha az emberek például elkezdenek sorban állni a régió bármely országának bármelyik nagybankja előtt (teljesen mindegy, hogy ennek lenne-e tényleges oka vagy sem, és az is, hogy melyik országban történik), annak azonnali hatása lenne a térség összes többi országának bankrendszerére. Egy ilyen, lélektani tényezők által terjesztett járvány bármilyen (még egy teljesen egészséges) bankrendszert is képes összedönteni. Márpedig ha ez bekövetkezik, a térség kormányai sajnálni fogják, hogy nem sorakoztak fel egységesen a közös mentőcsomag gondolata mögött, áll a londoni elemző ház szerdai értékelésében.