Bajnai aláírta a Nabucco-megállapodást

Ha összejön, akkor is csak 2020 után működik majd teljes teljesítménnyel a Kaszpi-tó környékén beszerzett gázt Európába szállító Nabucco vezeték. Az európai politikusok szerint mégis áttörés a hétfőn Törökországban megkötött megállapodás, hiszen a kontinensen gázvagyonnal nem rendelkező országok eddig még nem szövetkeztek ekkora méretű beruházásra.

Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az Ankarában tartott aláírási ünnepségen az Európai Bizottság és az Egyesült Államok is képviseltette magát, és a gáz későbbi eladói, a forrásországok diplomatái is megjelentek. Az EU-t José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke képviselte.

Az oroszok is akarnak ilyet

Az egyezményt magyar részről Bajnai Gordon miniszterelnök írta alá. Bajnai elődje, Gyurcsány Ferenc az orosz rivális vállalkozás, a Déli Áramlat elkötelezett támogatójaként volt elkönyvelve a nemzetközi sajtóban. Orosz újságok márciusban azt írták, hogy a Gazprom elvesztett egy befolyásos politikust, amikor Gyurcsány távozott a kormány éléről.

Gyurcsány idén márciusban írt alá Moszkvában egyezményt a Déli Áramlatban való magyar részvételről. A két vezeték építése a legtöbb szakértő szerint kizárja egymást. Magyarország eddig mindkét terv mellett kiállt, attól függően, hogy éppen orosz vagy EU-s partnerekkel kellett együttműködni.

Az aláírás előtt néhány órával Szollár Domokos magyar kormányszóvívő tudósítójnknak azt mondta, hogy Magyarország a „két vezeték jobb mint egy” elvét valja, és Budapest nem akarja, hogy az oroszok a hétfői szerződéskötést ellenséges lépésként értelmezzék. Bajnai Gordon Ankarában arról beszélt, hogy az ilyen közös nagy vállalkozások segíthetnek a gazdasági válság megfékezésében. (A két vezeték építésének jelentőségéről és az ezzel kapcsolatos nagy európai vetélkedésről itt olvashat részletesen.)

Új kormány Budapesten és Szófiában

Bayer Mihály, a Külügyminisztérium Nabucco-nagykövete szerint a magyar diplomáciának az elmúlt félévben komoly szerepe volt abban, hogy végül sikerült elhárítani a jogi, pénzügyi és politikai akadályokat, és az öt ország eljutott az aláírásig. Magyar kezdeményezés volt az is, hogy a hivatalos megállapodáson kívül a résztvevők aláírjanak egy politikai nyilatkozatot is, amelyben kifejezik szándékukat a Nabucco-megállapodás mielőbbi parlamenti ratifikálására. A vezetéket ugyan nem a kormányok építik, de a politikai elkötelezettség fontos lehet, például az építkezésre hitelt felvevő cégek számára.

A magyar igyekezet mellett komoly jelentősége van a múlt heti bolgár választásnak is. A győztes jobboldal bejelentette, hogy felmondják a megbukott szocialista kormánynak az oroszokkal kötött szerződéseit, vagyis Szófia arra készül, hogy kihátrál a Déli Áramlat mögül.

Török és türkmén enyhülés

Legalább ilyen fontos, hogy a környék gáztermelői közül Türkmenisztán egyre komolyabb hajlandóságot mutat arra, hogy ne csak Oroszország irányába adjon el gázt. Szintén fontos lehet, hogy a Mol és az OMV kitermelési jogot szerzett iraki kurd területeken.

A hirtelen támadt lendület ellenére a Nabuccóról szóló megállapodáson dolgozó szakemberek is elismerik, hogy bár már majdnem ott tart a dolog, de még az aláírás sem jelenti végleges és visszafordíthatatlan elköteleződést a résztvevőktől.

Az aláírást mostanáig hátráltatta, hogy Törökország mint fő tranzitország, igényt tartott a vezetéken érkező gáz tizenöt százalékára. Erről az igényről pénteken a törökök lemondtak, és megelégedtek azzal, hogy a tranzitdíj hasznának nagy részét lefölözzék.

Az orosz konkurenciát is offenzív lépésekre sarkallta az ankarai megállapodás híre. Az oroszok azt állították, hogy elővásárlási jogot szereztek az egyik fontos lehetséges forrásra, az azerbajdzsáni gázra. Azeri források viszont néhány nappal később cáfolták, hogy egyoldalúan elkötelezték volna magukat.

A tervezett Nabucco 3300 kilométer hosszú lesz, és a terv szerint 2014-től lehet üzemképes, bár teljes kapacitással csak későbbtől működhet. 7,9 milliárd euróra tervezik az építési költséget és egyelőre nem világos, hogy ezt kik, és milyen arányban finanszíroznák. Az EU eddig csak jelképes, néhány százmilliós segítséget ígért.

A Bajnait kísérő magyar delegáció tagja Hónig Péter közlekedési- és energiaügyi miniszter és Kóka János volt gazdasági miniszter is.