A bankok után a kormány lecsap az áruházláncokra is?
További Gazdaság cikkek
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
- Rendeletmódosítással változtatna a kormány a személyi okmányok kiállításán
Szerdán jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-kormány második gazdasági akciótervét, ennek része lenne a Tények információi szerint az élelmiszerbolt-adó.
Bár szokás a multik nyomasztó túlsúlyára panaszkodni az élelmiszer-kiskereskedelemben, a valós helyzet az, hogy Magyarországon a boltok nagyjából fele hazai alapítású kiskereskedelmi láncok kezében van, és a forgalom szerinti toplista első három helyezettjéből kettő magyar.
Egyelőre semmit sem tudni az állítólagos boltadó részleteiről, így azt sem tudni, pontosan melyik áruházláncokat érintené. A Nielsen toplistája szerint a három legnagyobb forgalmú lánc a Tesco, a CBA és a COOP, utánuk a sorrend Spar, Reál, Auchan, Metro, Lidl és Penny Market, a legjobb tízet pedig a Cora zárja.
Pikáns kérdés, hogy a különadó érinteni fogja-e a Fidesszel - legnagyobb tulajdonosai, a fogathajtó Lázár testvérek révén - szoros kapcsolatban lévő CBA-t, amely a HVG szerint a választási kampányban jelentős összeggel támogatta a pártot.
Bár a TV2 úgy tudja, hogy a különadót már az idén kivetnék, a 45 napos kihirdetési határidó miatt eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy ha lesz ilyen teher, akkor azt már 2010-ben be kellene fizetni.
Támogatnák a hazaiakat
Az élelmiszerláncok körül nem most kezdett forrni a levegő: pár héttel ezelőtt mondott le Jaross Tamás, az akkor mindössze egy hónapja hivatalban lévő, kereskedelmért felelős miniszteri biztos. Jaross Tamás nem értett egyet a kormány hipermarketek ellen tervezett intézkedéseivel - írta a Hírszerző. A lap szerint a kormány a hazai beszállítókat és a hazai üzletláncokat (például a CBA-t, a Coopot vagy a Reált) akarja helyzetbe hozni a multinacionális hipermarketekkel szemben, Jaross Tamás viszont, aki 1993-tól 2005-ig a magyarországi Metro áruházak vezérigazgatója volt, a kereskedők és a beszállítók viszonyának rendezésében együtt akart működni az egész piaccal, beleértve az áruházláncokat is.
Nem hallott eddig az extraadó tervéről Iglódi-Csató Judit, a Tesco-Global Áruházak Zrt. kommunikációs igazgatója. Kérdésünkre azt mondta, arról értesültek, hogy kormány készül a kereskedelmi törvény módosítására - bár arról sem egyeztettek velük -, ám tudomása szerint eddig sem abban a törvénytervezetben, sem másmilyen jogszabályban nem szerepelt utalás pótadóra. A TV2 hírét nem kommentálta, mondván, ez egy meg nem erősített hír, és az esetleges adóbevezetés részleteiről sem tudni semmit.
A Tesco Magyarország egyik legnagyobb munkaadója több, a múlt év végén 176 áruházban több mint húszezer dolgozója volt. Az évek óta piacvezető áruházlánc árbevétele a 2008-as 576 milliárd után tavaly 572 milliárd forint volt (a Spar-hálózat 360 milliárd, az Auchanok 226 milliárdos árbevételt értek el tavaly).