Ömlik a pénz a zöldbe

Az operatív programok fel nem használt kereteiből 160 milliárd forintot csoportosítanak át épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítésekre - jelentette be Bencsik János szerdán Hajdúszoboszlón.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyért felelős államtitkára a Bányászat és geotermia 2011 konferencián elmondta: a mostani kormány időszakában erre a célra eddig 80 milliárd forint pályázati támogatásról döntöttek, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van.

E pályázati forrásokkal 200 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, a további 160 milliárd támogatásra pedig jövőre lehet pályázni - fűzte hozzá. (Az persze kérdés, hogy az összegből mennyi jut közvetlenül lakossági pályázatokra, az idén mindössze két ilyet hirdettek, a 4,6 milliárdos keret pedig szinte azonnal ki is merült.)

Bencsik János előadásában utalt arra, hogy az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia három fő energiapolitikai kérdésre - az energiaellátás biztonságának szavatolására, hazánk gazdasági önrendelkezésének erősítésére és a fenntarthatóság felé való, mintegy két évtizedes átmenet elősegítésére - fókuszál.

Globalizáció helyett lokalizáció

Az államtitkár szerint "korszakváltás küszöbén állunk", ugyanis - mint magyarázta - a pénzügyi-gazdasági problémák csupán a tünetet jelentik, mögöttük a természeti és a társadalmi források túlfogyasztása áll.

Ezek kezelésére pedig új gondolkodásmódra van szükség, a gazdaságban a fenntarthatóság érdekében a globalizációról a lokalizációra való váltóátállításra van szükség - magyarázta Bencsik János.

"A környezet a feltételét és egyben gátját jelenti a gazdasági fejlődésnek, a társadalmi jólétnek" - mondta hozzátéve, hogy fontos a piaci érdek, de azt megelőzi a társadalmi közérdek.

Sok a szén

Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben több mint 50 százalékkal emelkedett a világon a széntermelés, s a globális villamosenergia termelés 40 százaléka szénalapú.

A szénfelhasználás tekintetében az Európai Unió Kína, az USA és India után a negyedik helyen áll, s az EU tagországaiban 26 százalék a szénalapú villamosenergia termelés. Az átlag nagy különbségeket takar: míg Lengyelországban ez az arány 90 százalék, addig Franciaországban csupán 4 százalék, miközben Németország "keresi a kiutat az atomdöntés csapdájából" - fejtette ki az előadó.

Bencsik János szerint az európai fosszilis készletek 80 százaléka szén- és lignitalapú, olaj, földgáz alig van jelen. Magyarországon 3,3 milliárd tonna hasznosítható, kitermelhető szénkészlet van, ebből 0,5 milliárd tonna tiszta szén technológiával termelhető ki - fűzte hozzá.

Ugyanakkor az energiahatékonyság kapcsán megjegyezte: a hazai energiafelhasználás 2030-ig legfeljebb 5 százalékkal növekedhet. A legjobb energia-megtakarítási potenciál pedig az épületenergia területén van.