Lenyomnak a befektetők torkán minket

A magyar pénzügyi stabilitás a külföldi befektetők kezében van – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a Századvég, a Heti Válasz és a Széll Kálmán Alapítvány keddi konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte a mostani kedvező helyzet, tehát az, hogy az ország kényelmesen tudja magát a piacokról finanszírozni, annak köszönhető, hogy általános az a piaci nézet, miszerint a feltörekvő országokba érdemes sok pénzt vinni.

Emiatt akkor is jutna pénz a magyar állampapírpiacra, ha Magyarország átkerülne a nagyon nem szeretett ország kategóriájába – feltéve, hogy a főleg holland, norvég, német és amerikai alapok feltörekvő piacok iránti lelkesedése megmaradna. Sőt, szűkítette tovább a kört, a magyar pénzügyi stabilitás most lényegében azon múlik, hogy a Templeton alapkezelő menedzserei mennyire tudják letolni ügyfeleik torkán a feltörekvő piaci kötvényeket.

A Templeton jelenleg Magyarország kötvényállományának mintegy 15 százalékát birtokolja, és ezzel az ország legnagyobb hitelezője. És mivel egy épp tegnap közzétett adat szerint a magyar kötvényhozamokkal lehetett Európában a harmadik legnagyobbat kaszálni, így a Templeton 560 millió dollárt nyert rajtunk.

Duronelly beszélt arról: a magyar államadósság kockázati megítélését tükröző cds-árazás elmúlt időszaki csökkenése tökéletesen lekövette a régiós országok mozgását, a nagyobb mértékű csökkenés annak köszönhető, hogy a magyar eszközök általában volatilisebbek. A többek között a kockázati megítélés javulásával indokolt kamatcsökkentésekre utalva kijelentette: ha ez a pénzáramlás bármilyen okból kifolyólag megfordulna, akkor egyik pillanatról a másikra kiderülhet, hogy mostani kamatszint alacsony. Mint mondta, nagyon nehéz „belőni” a kamatszintet és mindig utólag derül ki, hogy jó volt-e egy döntés.

A tanácskozáson Heim Péter közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató vezetője szintén a jegybanki kamatdöntések kapcsán arról beszélt: régi hüvelykujjszabály, hogy minden 1 milliárd eurónyi külföldi tőke távozása a magyar kötvényállományból 10 forinttal növeli az euró forint árfolyamát. Ezért szerinte addig, amíg ilyen „őrületes mértékű” a külső kötvényállomány, nem szabad monetáris élénkítést végrehajtani.

Csaba László közgazdász is azt mondta, hogy egy olyan kis nyitott gazdaságban, mint a magyar, a jegybanki politika az árfolyamokra lehet hatással, és ez fontos akkor, amikor az államadósság fele külföldi kézben van, a piaci szereplők nagy része pedig közvetett vagy közvetlen módon külföldi. Szerinte ezért a jegybank nem az inflációs célkövetéssel, hanem az árfolyam-stabilitással tudja a legtöbbet tenni az országért. Felidézte, hogy az elmúlt 22 évben egyszer sem érték el az inflációs célt, „az MNB apparátusa arra volt jó, hogy megmondja, miért nem”, bár elismerte: általában a jegybankon kívül álló okok vezettek a magasabb inflációhoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!