Elmű: Az áramár háromnegyede az államé

Levélben és honlapján magyaráz a rezsicsökkentésről az Elmű. Azt írják, ők Magyarország egyik legnagyobb áramszolgáltató vállalataként évek óta dolgoznak a mindenkori kormány partnereként azon, hogy "a nehéz anyagi helyzetben lévő magyar családok energiaköltségei érdemben, tartósan csökkenjenek. Ugyanakkor az elmúlt hetekben a sajtó hasábjain számos, egymásnak ellentmondó hír jelent meg az energiadíjak 10 százalékos csökkentésével és a szolgáltatókkal kapcsolatban."

„A lakossági áramárakat 2013. január 1-től a kormány döntésének megfelelően, pontosan 10 százalékkal csökkentettük. Az egyetemes szolgáltatást élvező lakossági fogyasztók az állam által meghatározott áron vásárolhatják a villamos energiát. 2013. január 1-től minden lakossági fogyasztó kevesebbet, pontosan az illetékes hatóságok által meghatározott, 10 százalékkal alacsonyabb árat fizeti a szolgáltatásért. A törvények és rendeletek betartását a korábbiakban és jelenleg is a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi” – írták.

Emlékeztettek, a magyar háztartások által fizetendő villamosenergia árát az állam határozza meg. A szolgáltató pontosan ezeket az árakat számlázza. „Üdvözöljük, hogy a kormány – javaslatainkat meghallgatva – a 2008-ban hatóságilag túlbonyolított energiaszámlák egyszerűsítését is célul tűzte ki” – áll a cég magyarázatában.

„A számla összege három fő részből tevődik össze: az energia ára, a hálózati rendszer üzemeltetésének költsége, valamint az adók. A lakossági piacon a szolgáltatók árambeszerzési költségeinek és maximális árrésének – melyből az üzemelést oldják meg – elismert mértékét jogszabály határozza meg, melynek betartását a Magyar Energia Hivatal rendszeresen ellenőrzi. A hálózati díjak minden eleme szabályozott, az adó mértéke pedig jogszabályban meghatározott.” Hangsúlyozzák, ezektől a fix tarifáktól a szolgáltatóknak nincs lehetősége felfelé eltérni, ezért a „trükközés” kizárt.

Az áramszolgáltatók működése állami felügyelet alatt áll, a törvényi előírásoktól való bármely eltérés lehetetlen. A lakossági áramellátás esetén határozatban, illetve rendeletben megjelent fix tarifák vannak megszabva, melyektől a szolgáltatóknak nincs lehetősége felfelé eltérni. Az árak betartását eddig is szigorúan ellenőrizte a Magyar Energia Hivatal.

A cég a lakossági fogyasztóknak készített tájékoztatójában kiemeli, az áram árának több mint háromnegyede adó és egyéb, állami és más vállalatokhoz befolyó díjtétel. Az egyetemes szolgáltató a villamos energia ellátási láncnak valójában csak a legvégső, kis eleme. Az eladott áramot a nagykereskedőtől (főleg a Magyar Villamos Művektől) szerzi be, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott áron. Az energia fogyasztóhoz szállítását a hálózaton keresztül az átviteli és elosztó hálózati szolgáltató biztosítja, szintén szabályozott áron. E három szereplő költségeit az egyetemes szolgáltató a villanyszámla beszedése után azonnal tovább is utalja nekik. A számlán külön soron szereplő pénzeszközök és az áramot terhelő áfa szintén nem maradnak a szolgáltatónál.

„A lakossági áramszolgáltatás évek óta veszteséges. Az egyetemes szolgáltatóknál 1 kWh villamosenergia árából mindössze 1,32 forint marad. Ez nem fedezi a szolgáltatás költségeit. A működés költségekhez mérten alacsony, államilag szabályozott végfogyasztói ár és a magas minőségi előírások miatt az egyetemes szolgáltatók a lakossági piacon évek óta veszteséggel működnek. Az árak csökkentésével ez a veszteség tovább növekszik, mivel a szolgáltatók saját forrásaikból kénytelenek fedezni a kiesett bevételt. Az egyetemes szolgáltatónál jelenleg a törvényben meghatározott kilowattóránkénti 1,32 forint maximált árrés marad, melyből teljes működését – többek között a számos ügyfélszolgálati iroda, a telefonos és internetes ügyfélszolgálat, valamint a számlázás működtetését – kell megoldania. Ez az összeg jelenleg nem fedezi a működési költségeket” – írják.

Magyarországon a villamos energia ára alacsonyabb, mint Európa legtöbb országában, azonban a magyar átlagfizetés csak töredéke az európai béreknek, olvasható az Elmű tájékoztatásában. Ezért vesz el nagyobb részt a rezsiköltség a hazai családok költségvetéséből, mint külföldön. Az Eurostat adatai szerint az Unióban a hazai villamos energia ár a középmezőnyben helyezkedik el, és még régiós összehasonlításban sem kiemelkedő. Az Európai Unió hivatalos, októberi összesítéséből látszik, hogy Budapesten az áram fajlagos piaci ára kilowattóránkénti 17 eurócent körüli, ami az uniós fővárosok sorában a negyedik legolcsóbbnak számít.

Ha azonban az árakat a hazai fizetésekhez viszonyítjuk, akkor valóban lehangoló a kép. Az árak jövedelmeinkhez képest többet visznek el a család pénztárcájából, mint külföldön. Azonban az árak meghatározásakor a jövedelmeken kívül azt is figyelembe kell venni, hogy az energia piaca nyitott piac, így nem csak a hazai, hanem nemzetközi árak, a keresleti és a kínálati viszonyok is alakítják a termelés alapját jelentő energiahordozók, és ezen keresztül a végfogyasztók árait. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy hazánk jelentős mennyiségű, külföldön megtermelt villamos energia behozatalára szorul.

Az Elmű emlékeztet, amíg a szabályozó hatóság a háztartások számláját csökkentette, a nagyobb vállalkozásoknál áremelést hajtott végre. Számolni lehet azzal, hogy ezen vállalatok jelentős része emelni fogja termékei, szolgáltatásai árát a megemelkedett energiaköltségei miatt. Míg a Minisztérium által kihirdetett árrendelet a lakossági energiadíjakat csökkentette, az üzleti fogyasztók számára áremelést hozott. A hazai közepes- és nagyvállalatok a jövőben magasabb hálózati tarifákat kell, hogy kifizessenek áramszámlájukban. Vagyis a vállalati szektor egy jelentős részének energiaköltsége emelkedni fog a hatóság által megnövelt ár miatt. A vállalatok terheit növeli az is, hogy a lakosságnak  a jövőben nem kell részt vennie a megújuló energia termelés támogatásában. A támogatás azonban nem szűnik meg, az eddig a lakosságra eső részt a továbbiakban a vállalkozások finanszírozzák majd, mely számukra az energiaár további növelését eredményezi.

Ez ahhoz vezethet, hogy a fokozottan sújtott vállalkozások ezeket a terheket kénytelenek lesznek kompenzálni, vagyis az előállított termékek ára valószínűleg érzékelhetően növekedni fog. Így, bár a lakossági fogyasztók a rezsi csökkenésének örülhetnek, egyéb kiadásaik várhatóan emelkedni fognak. Az elmúlt évek során nagyon sok pénzt költöttünk a hálózatok felújítására. Ezért van ma fele annyi áramszünet, mint tíz éve. Az árcsökkentés után erre kevesebbet fogunk tudni fordítani. Az elmúlt évek jelentős beruházásainak keretében több mint 400 km kábelt, több mint 1600 km légvezetéket, valamint 464 darab transzformátort cseréltünk ki, illetve újítottunk föl.

Ennek köszönhetően a hazai üzemzavarok száma a régió országaihoz viszonyítva az átlagnál ritkábbak, az ELMŰ-ÉMÁSZ pedig az ország élvonalába tartozik. A hálózat működtetése, az elhasználódott elemek lecserélése és karbantartása, az új kor új kihívásainak való megfelelés hatalmas erőforrásokat igényel. Az általunk üzemeltetett hálózat még biztonságos, azonban ha szükséges erőforrások hiányoznak, a szolgáltatás minősége láthatóan romlani fog, megszaporodnak az áramkimaradások, a hibaelhárítás ideje növekszik.

„Több mint 3000 magyar vállalkozás dolgozik nekünk. A bevételeink lecsökkenése miatt lényegesen kevesebb munkát tudunk adni nekik. Ez nehéz helyzetbe hozhatja őket, munkahelyek szűnhetnek meg. Mivel az új árszabályozás a szolgáltatók tevékenységét egyértelműen veszteségessé tette, egyelőre lényegesen kevesebb felújítási, beruházási munkával tudják megbízni a beszállítói, alvállalkozói feladatot ellátó több száz, legnagyobbrészt hazai vállalkozást és azok munkatársait. Ha a szolgáltatók nem tudnak munkát-megbízást adni, ha leépítésekre kényszerülnek, ha nem jut elegendő forrás a karbantartásokra, annak előbb-utóbb sajnos következménye lesz a szolgáltatás minőségére nézve” – áll az Elmű tájékoztatójában.