Matolcsynak ezen kár volt idegeskedni
További Gazdaság cikkek
-
A Google-nél hirdette a siker receptjét, ott bevált, most az Index olvasóival is megosztja - Önmagán is túlmutató űrmisszió magyar szállal: az űrből visszajött magvakból telepítenének erdőket
- Megszólalt a minisztérium az üzemanyagárakról, így áll most a kormány terve
- Négy új milliomosa is van Magyarországnak, kihúzták az Eurojackpot nyerőszámait
- Nincs több titok, erre költheti a kormány a gigantikus kínai hitel egy részét
A Magyar Nemzeti Bank egy elemzésben körbejárta azt, hogy a költségvetési politika középtávon, 15 éves horizonton milyen feszültségekkel szembesülhet a jelenleg ismert és érvényes és a jövőben is változatlan szabályok mellett.
Az MNB megállapítja, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság fenntartható pályán alakul, a 2012. év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt 66 százalék körüli szintre csökkenhet. Az államadósság kivetített pályája így igen közel áll az Európai Bizottság 2012 őszén megjelent elemzésében szereplő adósságalakuláshoz.
Miért lett mérges a miniszter?
A Matolcsyt kiakasztó kritika talán ez lehet: "Az előző, 2012 májusában megjelent kivetítésünk óta mind az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges egyenlege, mind az adósság trendje kedvezőtlen irányba változott. Az elsődleges egyenleg elmozdulásában meghatározó szerepe van a nyugdíjkiadások jelentős emelkedésének és a kedvezőtlenebb növekedési pályának."
Az MNB megjegyzi, hogy a kivetítés alapján az államadósság-ráta 2027-ben még mindig meghaladhatja mind a maastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, mind pedig az Alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságcélt, de az adósságpálya trendjét tekintve azok felé tart. "A fenti kritériumok teljesítéséhez vagy az általunk feltételezettnél tartósan magasabb növekedésre, vagy a finanszírozási költségek csökkenésére, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség."
Matolcsy: Az MNB etikátlan tanulmányt írt
„Ezekben a napokban felmerült egy sajnálatos családi vita. A Magyar Nemzeti Bank egy olyan tanulmányt készített, ami súlyosan etikátlan, káros az országnak, árt Magyarországnak és árt magának a jegybanknak is” – mondta csütörtökön Matolcsy. Elmondta, a Magyar Nemzeti Bank egy olyan elemzést készített amely szerint a következő években újra nő az államadósság. „Ez példátlan, tehát erkölcstelen-etikátlan, árt a jegybank tekintélyének, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak” - vélte Matolcsy.
„Egészen világos, hogy miután a vízióhoz csökkenő államadósság kell, ha valakinek az a víziója, hogy nő az államadósság, akkor egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen. Egyetlen esetben lehetséges, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad. Ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén megnő Magyarország államadóssága. Hiszen a mi kormányunk bizonyította, hogy az adósságot csökkenteni tudja és a magyar költségvetés hiányát három százalék alatt zárja” - érvelt a miniszter.
Az MNB csütörtöki reakciója:
„A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai, a jegybankot érintő kijelentéseit és vádjait. A jegybank szakmai stábja minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor értetlenül áll a nemzetgazdasági miniszter eljárása előtt, hiszen Matolcsy György egy olyan bizalmas és ma még (csütörtökön - a szerk.) nem nyilvános anyagról mondott véleményt, amelyet az MNB csak holnap reggel 10 órakor publikál majd. Tette mindezt az után, hogy az MNB az elemzést megküldte a Nemzetgazdasági Minisztérium számára és az NGM a tanulmányt tárgyaló MT-konzultációra is meghívást kapott. Az NGM sem írásban, sem pedig az MT konzultáción az elemzéssel kapcsolatban kifogással nem élt, észrevételt nem tett”.
Befoltozzák az államkasszát hosszútávon
A tanulmány szerint az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete átmeneti csökkenést követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka felett alakulhat.
Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet egyre kevésbé meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését.
De miért romlik a helyzet rövidtávon?
Az elsődleges többlet átmeneti mérséklődését - 2012. májusi előrejelzéssel összhangban - továbbra is döntő részben az EU források csökkenése és az újonnan megjelenő kiadások, így a pedagógus életpálya-modell megvalósítása okozzák.
Az MNB 2014 és 2016 között enyhén magasabb veszteségtérítési igénye átmenetileg ugyancsak az elsődleges egyenleg romlása irányába hat, hosszabb távon azonban a kivetítés szerint a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben.
"Bár a nyugdíjkiadások szintje rövid távon jelentősen meghaladja korábbi várakozásunkat, a nyugdíjrendszer reformjai következtében a kiadások az elkövetkező 15 évben számottevően, a GDP arányában 2,7 százalékkal mérséklődnek."
Az inflációra is optimisták
Az MNB 2015-től 3 százalékos inflációval számol, ami egy optimista megközelítés, az elsődleges egyenlegünk viszont jóval rosszabban néz ki rövid távon, mint a korábbi (tavaly májusi) kivetítésüknél. Ennek egyik oka a nyugdíj kérdés: a nyugdíjakat infláció felett emelték, viszont a nyugdíj-jogosultság feltételeinek szigorítása hosszabb távon fog csak érződni, illetve a 100 ezer nyugdíjba vonult nő több lett a vártnál.
A másik, hogy azóta még rosszabb növekedési pályára kerültünk, a tényleges és a potenciális kibocsátásunk közötti különbség kisebb lett, ami kisebb rövid távú növekedést hoz. Azaz, erősen legyszerűsítve, ha nincsenek beruházások, akkor nem lesz mivel termelni.
Lesznek még itt csomagok
Az elsődleges egyenleg és a növekedési kilátásaink kedvezőtlenebb helyzete miatt az adósságpályánk is rosszabb, mint tavaly májusban.
Az MNB számításai szerint egy a GDP 0,4 százalékára (kb. 110-120 miliárd forintos) rúgó kiigazítás 2015-ben, vagy egy a GDP 0,6 százalékára rúgó 2019-ben (kb. 170-180 milliárd forint), vagy 2015-től évente átlagosan 0,1 százalékos, minden évben ismétlődő (kisimított, évente átlagosan 28-30 milliárd forintos) fiskális egyenlegjavulással elérhető lenne 2027 végére a 60 százalékos államadósságszint. Mindezekre akkor lenne csak a szükség, ha a tanulmányban jelzett gazdasági alappálya szerint nő a gazdaság, és a finanszírozási költségek sem szállnak el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
