Sosem látott csúcson az államadósság
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Két hónap alatt 910 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, és korábban sosem látott szintre emelkedett – derült ki az Állami Adósság Kezelő Zrt. szerdán közzétett adataiból. Az adósságállomány 21 630 milliárd forint, több mint 200 milliárddal haladja meg az eddigi rekordot jelentő 2011. novemberi értéket.
A központi költségvetés adósságszintje – aminek dinamikus emelkedésében szerepe van annak, hogy állami kezelésbe kerültek át önkormányzati intézmények azok adósságaival együtt, valamint annak is, hogy az év eleji kedvező befektetői klímában „túlfinanszírozta” magát az állam – az egy évvel ezelőtti értéket 1046 milliárd forinttal haladja meg. A számok azt jelenti, hogy az év végéhez képest egy átlag magyarra a jóindulató, tízmillió fős becsléssel számolva is 91 000 forintnyi plusz adósságteher jutott, míg egy év alatt 104 600 forinttal nőtt az egy magyarra jutó állami eladósodás.
A részletes adatokból látszik, hogy ismét a devizaalapú adósság lódult meg: ennek értéke február végén 570 milliárddal volt magasabb, mint egy hónappal korábban, és több mint 700 milliárddal haladta meg az év végi szintet. A forintalapú adósság februárban majdnem százmilliárddal csökkent is januárhoz képest, de a múlt év véginél több mint 300 milliárd forinttal magasabb volt.
Miután az elmúlt évek gazdaságpolitikai célkitűzéseinek középpontjába a deficit leszorításáért és az adósságcsökkentésért folyó harc állt, a most nyilvánosságra került adat mindenképpen kudarcnak tekinthető. Hiszen a február végéig gazdasági miniszterkedő Matolcsy György egyik korábbi mesterterve szerint az adósságnak tartósan és dinamikusan csökkenő pályán kellene állnia, amiről szó sincs.
A helyzet még annak fényében is rossznak tűnik, hogy az adósságkezelő éppen egy keddi sajtóbeszélgetésen hívta fel a figyelmet arra: az adósságnak nem az abszolút értéke, hanem a GDP-arányos szintje számít, és ha az adósság összege nő, az adósságráta akkor is csökkenhet, ha az infláció és a GDP-bővülésének hatása ellensúlyozni tudja azt. Az ÁKK szerint ráadásul megtévesztő lehet rövid távú értékekből hosszabb távra szóló következtetéseket levonni, mert az adósság szintjében éven belül is lehetnek komoly kilengések (tavaly egyébként nagyjából 3 százalékos sávban mozgott, 20 526 és 21 180 milliárd forint között volt az adósságok hóvégi értéke).
Az adósságkezelőnek az figyelmeztetése, hogy nem az adósság összege, hanem az adósságráta számít, érthető – hiszen nemcsak az államadósság nő, hanem optimális esetben a GDP is –, a mostani helyzetben azonban ez sem javít az összképen. Igaz, 2012-ben annak ellenére is sikerült leszorítani a GDP-arányos adósságot, hogy recesszióban volt az ország – részben azért, mert a múlt év végi 20 720 milliós központi költségvetési adósság összegszerűen is kisebb volt 230 milliárddal a 2011 végi 20 955 milliárdnál, részben pedig a recessziót ellensúlyozó magas inflációs hatás miatt.
Csakhogy azóta az infláció lelassult – a legfrissebb adatok szerint a tavaly év végi 5 százalékos értékről 3 százalék alá esett –, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások egyelőre nem utalnak dinamikus növekedésre (a kormány hivatalos várakozásaiban is csak 1 százalék körüli GDP-bővülés van, de külföldi elemzők és az Európai Bizottság szerint a recesszió fennmaradása sem elképzelhetetlen).
Közben ráadásul jelentősen romlott a forint árfolyama, az euró 300 forint fölé drágult az év végi 285-290 forintos tartományból, ami a devizaadósság magas aránya miatt tovább rontott a helyzeten. Így aztán a GDP-arányos adósság – aminek a már említett Matolcsy-féle mesterv szerint a jövő év végére 65-70 százalékon kellene lennie – az NGM adósságnyomás-mérője szerint ismét 80 százalék fölött; a legfrissebb, szerda délelőtti adat szerint 80,54 százalékon van.
Tehát legalábbis éven belül – bár az ÁKK szerint ez is megtévesztően rövid távú adat – megakadt az adósságcsökkentés dinamikája, az államadósság GDP-arányos rátája már magasabban van, mint 2009 végén, a Bajnai-kormány idején volt. Úgy, hogy közben 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjt államosított, és ebből 1500 milliárdnyi állampapírt „elégetve” egy lépésben nagy összeggel csökkentette is adósságát az állam.