Király Júlia lemondott

Április 22-i hatállyal – ha előbb megtalálják az utódát, előbb – lemondott Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank 2007-ben kinevezett alelnöke. Király mandátuma július 3-án járt volna le. „Egyre növekvő valószínűségét látom nem kellően megalapozott, elhibázott döntések meghozatalának, amikért sem alelnökként de a monetáris tanács tagjaként semmiféle felelőséget nem kívánok vállalni” – írja hétfő délelőtt kézbesített lemondásában az alelnök.

Király Júlia szerint az elmúlt egy hónapban a Matolcsy vezette jegybankban olyan döntések születtek, melyek nemcsak az MNB-nek, de a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak hosszabb távon. Ezzel kapcsolatban Király Júlia a lemondással egyidejűleg a jegybank munkatársainak küldött levelében utal rá: attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot – ez nem lehet sikerkritérium.

A hitelességet félti

Az alelnök Áder Jánosnak küldött lemondásában – a levelet megkapta Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is – komoly veszélyekre figyelmeztet. Szerinte Matolcsy György, a jegybank új elnöke a jegybank legfontosabb stratégiai döntéseit hozó monetáris tanács számára előkészítő munkát végző stábot egy „monetáris, pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte. Az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el” – írja a lemondásban.

Az alelnök levelében kitér arra, hogy Matolcsy hivatalba lépésével átalakított működés (átalakult a szervezeti és működési szabályzat) miatt a monetáris tanács ülésein érdemi szakmai vitára nincs lehetőség, fontos előterjesztéseket a tanácstagok csak késve vagy az üléseken kapnak meg. Király Júlia szerint „a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések születhessenek.”

Király kitért a jegybanki hitelességre is, szerinte ennek egyik alapköve az átlátható működés: szerinte ebből a szempontból a havi kamatdöntéseket követő rendszeres elnöki tájékoztatók eltörlése, szakmai fórumok, konferenciák indokolatlan lemondása a bizalmatlanság növekedéséhez vezethet.

Király a jegybanki stábnak írott, már említett levelében utal rá, hogy veszélyben látja a jegybankban a "hely szellemét", ami a szakma szeretetére és a gondolat szabadságára épülve alakult ki az elmúlt évtizedekben. "Ezzel szemben a a bizalmatlanság és a félelem megöli az egyéniséget, a kreatívitást, a szabad gondolatot, a függetlenséget, a szakmai tisztességet. A parancsra megírt és átírt, a bizalmatlanság és a félelem légkörében születő elemzések rossz, nem kelleően végiggondolt döntésekhez vezethetnek."

Korábban Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke is bírálta Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését, szerinte ez annak a küzdelemnek a betetőzése, amelyet Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits szerint a jegybank – valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal – élén olyan, a Fideszhez hűséges emberek vannak, akik alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek releváns szakmai ismeretekkel.

Megkurtított jogkörök

A két korábbi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia jogköreit kurtították, Király feladata csak a készpénzlogisztika felügyelete maradt. Mások mellett elküldték a kutatási-elemzési részleg vezetőjét, az MIT-n doktorált Benczúr Pétert, valamint Csermely Ágnes igazgatóhelyettest, a közgazdasági elemzések és kutatási rész vezetõjét is. Az átlátható működés ellen pedig az hat, hogy Matolcsy György a kontinentális Európában lényegében egyedülálló módon nem tart sajtótájékoztatót a kamatdöntések után sem.

A jegybank új alelnöke lett a monetáris politikában mindeddig járatlan Balog Ádám, korábbi NGM-es adóügyi helyettes államtitkár és az új jegybanki vezetés tagja lett Matolcsy korábbi államtitkára Csizmadia Norbert is. Szintén a minisztériumból ment a jegybankhoz Nagy Róza is, neki egy korábban nem létező, főigazgatói posztot hoztak létre, a titkárságvezető pedig a szintén NGM-es Wiedermann Helga lett.

Törés a tanácsban

A monetáris tanács kibővült az új elnökkel és alelnökével, Matolcsy Györggyel és Balog Ádámmal, illetve Pleschinger Gyula új külső tagként szavazhatott a kamatról. A tanácsból kikerült Simor András volt jegybankelnök, de még a legutóbbi kamatdöntő ülésen még a tagok között volt a két régi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia is. Az új összetételű monetáris tanács soha nem látott szintre csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az új kamatszint 5 százalék, 0,25 százalékponttal kisebb az előzőnél.

Az eddig kettéosztott testületben három-négy törésvonal is kialakulhatott. Eddig a belső tagok (az elnök Simor mellett Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök) óvatos politikáját augusztus óta rendre leszavazták a két éve kinevezett külső tagok (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György). Most viszont Matolcsyval bizonyára együtt szavazott Balog Ádám. A 2011-ben kinevezett négy külső tag feltehetően többé-kevésbé szintén egységes marad. A két régi alelnök, Karvalits és Király is különálló csoportnak volt tekinthető. Karvalits mandátuma azóta lejárt, Király Júlia távozása után így elvileg már két helyet kell pótolni a tanácsban. A találgatások szerint az alelnöki székbe a jelenlegi külső tagok közül többen is esélyesek, forrásaink szerint Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc neve is felmerülhet.