Jövőre komolyan elszállhat a költségvetés
További Gazdaság cikkek
Bemutatta a magyar gazdaság és költségvetéslegfrissebben várható pályáját a Költségvetési Felelősségi Intézet. Ez egy technikai kivetítés, amit úgy lehet érteni, mint hogy ez május 31-ig elérhető információk alapján modellezhető pályánk az elkövetkező évekre, ha nem történik semmi érdemleges változás a világgazdaságban vagy itthon. Ezek a feltevések elég erősek, ezért a tanulmány inkább összehasonlítási alapnak jó a friss változások eredményének felméréséhez.
A második Varga-csomag hétfőn érkezett jött, ezért annak elemei, mint a például a tranzakciós adó megduplázása még nem szerepel benne, ennek hatásait utólag mérték fel az elkövetkező két évre.
Rossz egyensúly felé tartunk
A kivetítés szerint nem változott érdemben év elejéhez képest a pályánk, 0,4 százalékos növekedést várnak idénre. Egyrészt azért, mert az idei várható jó időjárás miatt a mezőgazdaság lényegesen jobban teljesíthet, mint tavaly, másrészt a feldolgozóipar kapacitásait is esetleg jobban ki lehet idén használni ha a külföldi kereslet jobban beindul.
A költségvetési hiány az idén még 3 százalék alatt tartható, de már jövőre ismét új bevételekre lesz szükség, hogy az egyenleget a maastrichti küszöbérték alatt tartsuk, az államadósság pedig a következő években is a GDP 80 százaléka felett marad. A beharangozott őszi rezsicsökkentést vagy pedagógusok béremelését nem számolva 2,7 százalékos inflációt várnak, ami után beállhatunk egy 3 százalék körüli értékre.
Megjegyzik emellett még, hogy ha forintra ugyanannyin tartjuk az egyes közszolgáltatásokra, mint az oktatásra, közigazgatásra vagy az egészségügyre fordított összegeket, akkor azok az infláció miatt további színvonalromlást fognak elszenvedni, ha tovább halogatjuk ezek átfogó reformját.
Az állami beruházásokat szerintük úgysem fogják érdemben felfüggeszteni, és az e-útdíjrendszerből is csak egy lebutított, sokkal olcsóbb verzió készül el idén. Viszont az MNB szerintük idén veszteséget fog termelni, ami 118,5 milliárd forint extra mínuszt jelent majd a költségvetésnek.
A nyugdíjasok örülhetnek
A lakosság fogyasztása reálértéken még idén is fél százalékpontot csökken, bár a nyugdíjasok fogyasztása emelkedni fog az idei 3 százalékos reál-nyugdíjemelés miatt. Emellett tovább csökkennek a beruházások, amit az uniós pénzekből való kormányzati projektek ellentételezhetnek. A beruházások középtávon is alacsonyak maradnak, ezért a GDP növekedési üteme 2014 után visszatér a 0,4 százalék alatti szintre. Külön aggasztó, hogy emellett a versenyszférabeli foglakoztatás a következő 2016-ig 20 ezer főnél kevesebbel emelkedik, ha minden így marad.
Arra is figyelmeztetnek, hogy mostani hazai és európai szabályok mellett megszűnt minden igazi kényszerítő erő akár a deficit, akár az államadósság további csökkentésére. Összességében pedig az a kép rajzolódik ki, hogy a második Varga-csomagra nem az extra költekezések miatt volt szükség, hanem mert tényleg nem lett volna tartható a jövő évi költségvetésünk. Romhányiék szerint az ideiben sincs érdemi mozgástér, nem lesz lehetőség nagy költekezésekre, mivel valójában egy 91 milliárdos lyuk volt a költségvetésünkben, jövőre már 431 milliárd.
70 milliárdot jelent Varga újabb csomagja
A hétfőn bejelentett adóemelések várható hatásait egyelőre külön számolták, ezek alapján az elvárt 100 milliárd forint feletti bevételből nem egész 70 milliárd fog ténylegesen befolyni, jövőre 240 milliárd. Leginkább azért, mert tovább alkalmazkodunk majd a duplájára emelt tranzakciós adóhoz, ami így csak 136 milliárd forint bevételt jelent idén, mindössze 21,5 milliárddal többet, mint a duplázás nélkül.
Az önkormányzati hitelkiváltás adója 47,9 milliárdot jelenthet, ugyanakkor kiemelték, hogy ez a megoldás elég rossz üzenetet közvetít, hiszen nem tett különbséget jó és rossz adós önkormányzat közt, ezáltal a felelősebb bankok hitelezi politikáját bünteti. Emellett 7 százalékos különadó azzal egyenértékű, mintha egy átlagos magyar önkormányzat csődkockázata 24 százalék lenne, ami azt jelentené, hogy mondjuk 5 éven belül 2-300 magyar önkormányzat csődölne be enélkül. Ez valószínűleg nem a valós helyzet, viszont rossz üzenet a piacnak.
A Költségvetési Felelősségi Intézet a megszüntetett Költségvetési Tanács módszertanaira támaszkodott Romhányi Balázs vezetésével, a tanulmány megjelenését a Haza és Haladás alapítvány támogatta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
