Nincs ítélet az év devizahiteles perében

A Kúria július 4-re halasztotta a döntés abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele indított a bankkal szemben azért, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat.

Az ügyről a Fővárosi Törvényszék tavaly december hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy a szerződés semmis. A vesztes per után az OTP Bank felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

Semmi nem történt

A per iratismertetéssel kezdődött, majd a felperes (a devizahitelesek) és az alperes (OTP) is röviden vázolta álláspontját. Új szempont nem merült fel a tárgyaláson, a költség fogalma és a szerződés semmisségének meghatározása körül csapnak össze a jogi érvek, és abban sincs egyetértés, hogy egyoldalúan, titokban módosított a bank a szerződés feltételein, vagy sem.

Nem tüntették fel a vételi/eladási árat

A Fővárosi Bíróság tavalyi ítéletében azzal érvelt, hogy a szerződés azért semmis, mert a felszámított költségek nincsenek egyesével, teljes körűen felsorolva.

A mai tárgyaláson, az iratismertetésnél is elhangzott, hogy a szerződés tartalmazta, hogy vételi árfolyamon folyósít a bank és eladási árfolyamon törleszt az adós. A felperes konkrét szavakat (árfolyamrés) és mértékeket (%) hiányolt a szerződésből.

Az OTP Bank álláspontja szerint egyrészt az árfolyamrés nem költség, ezért nem szükséges külön nevesíteni, másrészt a THM-ben fel volt tüntetve. Ezt az álláspontot erősíti a perben beszerzett legfőbb ügyészi szakvélemény, illetve a PSZÁF napokban – éppen a mostani per felperese által kiszivárogtatott – szakmai álláspontja is - közölte az OTP.

Hogy dönthet a Kúria?

A Kúria most semmisnek mondhatja ezt a szerződést, de elképzelhető az is, hogy csak egy rövid kiegészítést tettet bele utólag, amivel egyértelművé válna, hogy pontosan milyen költségek vannak. Harmadik opcióként elképzelhető, hogy a Kúria mindenben az OTP-nek ad majd igazat (tehát, hogy ezt a tételt fel sem kell tüntetni a szerződésekben).

A győzelem napja?

A devizahitelesek szervezetei nagy erőkkel készülnek az ítélethirdetésre, az eseményt a Facebookon a győzelem napjaként emlegetik és buszokkal hozzák fel a devizahiteleseket a Kúriához szervezett demonstrációra.

Jelenleg 400 bírósági ügy van folyamatban valamilyen formában az OTP bank ellen, de a megindított perek nagy része elutasításra kerül, így érdemi tárgyalás sincs - írja a penzcentrum.hu. Szigorúan véve a jelenlegi ügy is a devizahitelek törlesztőrészleteinek egy-két százalékát vitatja "csak", hiszen az árfolyamkülönbségekből minimális törlesztőrészlet változás következik.

Veszélyes precedens lehet

A bank szerint egyébként a hasonló bírósági megoldások helyett inkább az adósokkal való tárgyalás és megegyezés vezethet eredményre, amit az állam eddig alig támogatott. Az adósságelengedést például 27 százalékos EHO és 16 százalékos szja terheli, aminek az eltörlését már régóta kezdeményezik a bankok.

Ehhez az ügyhöz kapcsolódik a múlt hét nagy port kavart ügye: a Kúria a devizahitelekkel kapcsolatban kérdéseket tett fel a PSZÁF-nak (a konkrét apropó ez a per volt),  a felügyelet elnökének válaszlevele pedig kiszivárgott.

Szász Károly, a felügyelet elnöke ebben arról írt, hogy a devizahiteleseknek kedvező döntés esetén bankpániktól tart, szélsőséges esetben akár államcsőd is jöhetne, persze csak akkor, ha a bíróságok a devizahitelesek javára ítélnének a bankok ellen folyó más perekben is (precedensjog ugyan nincs Magyarországon, így egyetlen bírósági döntés semmilyen automatizmust nem von maga után, de más bíróságok döntéseiben ettől még lehet irányadó a mostani döntés).

Múlt heti cikkünk szerint azonban a pénzügyi stabilitási hatásokat (illetve akár azt, hogy lehet-e államcsőd a tömeges perekből) nem mérlegelheti a bíró, ugyanis csak a törvény szava számít egy jogállamban.