Mélyponton a munkanélküliség
Az idén március-májusban 3 millió 910 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma, amely 62 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH csütörtökön. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség, az idén március-májusban 461 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. A munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A foglalkoztatottak közül 3 millió 878 ezer fő volt 15-64 éves, ami 66 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. E korcsoportban 57,9 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az NGM közleménye kiemeli, hogy a foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve mindkét nem esetében javulást jeleznek a mutatók. A 15-64 év közötti férfiak körében a foglalkoztatottak aránya az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékponttal, 63,7 százalékra nőtt, míg a nők rátájában 0,7 százalékpontos javulás következett be (52,4 százalék).
A nemzetgazdasági minisztérium szerint az is kedvező tendencia, hogy a veszélyeztetett korcsoportokban is javulás tapasztalható. A fiatalok, a 15-24 éves korcsoport foglakoztatási rátája egy év alatt 0,9 százalékponttal emelkedett, 215 ezren voltak foglalkoztatottak a korosztályban. Az idősebb, 55-64 éves korcsoport foglalkoztatási aránya számottevő mértékben, 1,3 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
- Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
- Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
- Aktuális foglalkoztatotti szám:
- Eltelt hónapok száma:
A Portfolio szerint a mostani tavaly ősz óta a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta. A lap szerint a tavaszi-nyári hónapokban természetes, hogy a foglalkoztatottság felfut a különböző munkalehetőségek terjedése miatt, de emellett a javuló munkaerőpiaci helyzetben a közmunkaprogramok felfutása is szerepet játszott (minden eddiginél több ember vesz benne részt a legutóbbi adatok szerint). Amennyiben a fenti két hatástól igyekszünk eltekinteni, akkor is azt látjuk, hogy néhány tízezer fővel emelkedhetett a foglalkoztatottság, azaz minimális javulás jellemzi az alap munkaerőpiaci folyamatokat is. A szezonális igazításnak ugyanakkor korlátozott értelme van amiatt, hogy az egyes években eltérő ütemben futnak fel a közmunkaprogramok.