Ilyen, amikor leáll az USA

Több ezren mehetnek vissza hoteljeikbe szomorúan az Egyesült Államok fővárosban, akik éppen ezekben a napokban érkeztek látogatóba, az állami múzeumok és emlékhelyek ugyanis mind bezártak. Súlyos betegeket és veszélyeztetett kiskorúakat segítő szociális programok álltak le. Hosszú sorok kígyóznak az okmányirodák előtt. Ilyen és hasonló történetekkel van tele ma reggel az amerikai sajtó.

Mivel a politikai patthelyzet miatt nem fogadtak el új költsévetést, a szövetségi kormány nagyjából 800 ezer dolgozóját helyezték fizetés nélküli szabadságra. A társadalombiztosítás nem fogad újabb kérelmeket, állami támogatás nélkül maradnak a jelzáloghitelek és a kisvállalkozói kölcsönök, de a legalapvetőbb intézmények működőképesek maradnak. A kormányzat bezárásának legjelentősebb hatásai:

• Bezárnak a nemzeti parkok, múzeumok
• Leáll néhány kiegészítő szociális program
• Lassabban vagy nem lehet útlevélhez, vízumhoz jutni
• Az adóhivatal személyzetének egy része szabadságra megy
• A tőzsdék szempontjából kulcsfontosságú statisztikai adatok közlése csúszik
• Az államilag támogatott jelzáloghitelek ügyintézése lassul
• Lassabb lesz az ügyintézés a nyugdíjrendszerben, az egészségügyben, majd másfél hét múlva a bíróságokon is
• Kevesebb munkaügyi biztonsági ellenőrzés lesz
• Leáll a geológiai kutatási program, és sok más állami kutatás
• Úgy tűnik, elmarad egy hétvégi amerikaifoci-meccs is az egyetemi ligában: a légierő és a haditengerészet játszott volna egymással

A törvény szerint kétféle költés van: a kötelező és a többi. Most csak az utóbbi kategória áll le. Az állam leállása esetén is folyósítják viszont a nyugdíjakat, megy tovább az egészségügy, és folytatniuk kell a munkát azoknak az állami alkalmazottaknak, akiktől függ a nemzetbiztonság és a közrend fenntartása. Ez elsősorban az 1,4 millió katonára, rendőrre, tűzoltóra és repülésirányítóra vonatkozik. Nem zár be a külügyminisztérium és az űrkutatási hivatal (NASA) nagy része sem, s az önmagát finanszírozó posta is működni fog.