35 milliárdot vinne az OTP Horvátországba
A horvát kormány két tenderen keresztül kívánja eladni meglévő részesedését két pénzintézetben, a Croatia Osiguranje nevű biztosítóban és a horvát postabankban (Hrvatska postanska banka). A két állami pénzintézet eladásából közel 270 millió eurós bevétele származhat a horvát államnak. A postabankban az állam jelenleg 99 százalékos tulajdonos, ezt értékesítenék a privatizáció során - írja portfolio.hu.
Három érdeklődő
Korábbi lapértesülések szerint három pénzintézet, az OTP, az Erste és a Splitska Banka is vizsgálta a horvát postabank könyveit. Három olyan pénzintézet is érdeklődött tehát a postabankért, amelyik már jelen van az ország bankpiacán. Korábban lényegesen több bank érdeklődésére számítottak, többek között Amerikai, Nyugat-Európai és Észak-Afrikai pénzintézetek is jelezték szándékukat, a postabank könyveibe azonban végül csak a 3 fent megnevezett bank kívánt betekinteni. Mindhárom érdeklődő elsősorban a horvát tengerparti városokban épített ki erős pozíciókat, a postabank megvásárlásával azonban a belső országrészekben is terjeszkedhetnének.
Bejelentkezett az OTP is
A Globus nevű horvát lap információi szerint az OTP ajánlata 92 és 118 millió euró (29-35 milliárd forint) közé eshet különböző feltételektől függően. A horvát postabank könyveibe szintén betekintő Erste bank pedig az OTP-nél magasabb, 130 millió eurós ajánlatot tehet a horvát lap szerint.
Mekkora lenne a 2 bank együtt?
Mérlegfőösszeg, betét- és hitelállomány alapján is a hetedik legnagyobb horvát bank a postabank, amennyiben az OTP venné meg a pénzintézetet, akkor az ország ötödik legnagyobb bankja jönne létre.
Drága a postabank?
A Hrvatska Postanska Banka saját tőkéje tavaly 1,4 milliárd kuna (mostani áron 54,4 milliárd forint) volt. A 35 milliárd forintos ajánlat alapján a horvát bank 0,64-es P/BV szorzón kelne el, ez nagyjából megfelel az OTP csoport mostani tőzsdei árazásának. Az Erste ajánlata alapján 0,7-es P/BV szorzón kelne el a horvát postabank. A régiós bankok P/BV alapú árazási átlaga 1,7, amit elsősorban a magasan árazott cseh és lengyel bankok húznak felfelé.