Bezárkózunk, és elbeszélgetünk ügyfeleinkkel

Nincs már sok remény arra, hogy a Civis Globál Brókerház Zrt.-nek pénzt adó befektetők viszontlássák vagyonukat. A befektetési tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkező cég pár száz ügyfelet szerezhetett tavaly májusi indulása óta, akik összesen 2-4 milliárd forintot utalhattak a számlájára. Úgy tudjuk, a rendőrség csalás és illegális betétgyűjtés miatt nyomoz, a PSZÁF pedig korábban határokon átívelő akcióban térképezte fel a céget.

Arról már írtunk a hetekben, hogy minden jel arra mutat, a korábban mesés és garantált hozamokkal kérkedő, a határon túl is terjeszkedő cég felszívódóban van. Úgy értesültünk, hogy a mi cikkünk és a sajtóban megjelent többi híradás hatására a CGB legtöbb ügyfele már visszakérte pénzét, amit viszont a már eddig is pénzzavarban lévő cégvezetés nem tud állni. Hacsak nem jut gyorsan friss pénzhez.

Azóta kaptunk sok visszajelzést a pénzük után futó ügyfelektől és a cég korábbi ügynökeitől is. Beszéltünk a cég mindent – néha önellentmondóan – tagadó vezetőjével is. Az elmondott történetekből egy szinte sablonos piramisjáték képe rajzolódott ki, de ennél sokkal szomorúbb a tanulság: hogy ha nem értünk a pénzügyekhez, mind veszélyben vagyunk, a hatóságok ugyanis nem tudnak megvédeni minket a csalóktól.

Jöttek azok maguktól

Ilyen bombatermékkel nem is kellett hívni az ügyfeleket: jöttek azok maguktól – mondta egy névtelenséget kérő forrásunk, aki ügynökként maga is részt vett a CGB-történetben. Mint a lemmingek, akik sietnek a szakadék felé, fogalmazott egy másik forrás.

Akik pedig nem maguk keresték a lehetőséget, azokat az olvasóink visszajelzése alapján nem egy esetben olyan közeli ismerőseik szervezték be, akikben nagyon megbíztak. Ahogyan ez az MLM-rendszerben terjeszkedő hálózatoknál szokásos, annyi különbséggel, hogy itt sokkal több pénzről – gyakran emberek teljes megtakarításáról – van szó.

A szóban forgó termékről, azon kívül, hogy nagyon vonzó volt, nem lehet sokat tudni. A Civis Globál Fund összetétele ugyanis „üzleti titok”, és mivel a CGB nincs regisztrálva a pénzügyi felügyeletnél (azaz akkor a PSZÁF-nál, most már az MNB-nél) alapkezelőként, ezért negyedévenként sem kell közzétennie egy tételes befektetési listát – mint legutóbbi cikkünkben jeleztük, a cég biztosítási alkuszi tevékenységgel szerepel az MNB nyilvántartásában. Arról tehát nem tudunk semmit, hogy mibe fektették a pénzt, ha egyáltalán bármibe.

Tengernyi olaj, részvények – konkrétumok nélkül

A cég ügynökei néha azzal házaltak, hogy „a tengerben talált hatalmas olajlelőhely kiaknázása” hoz majd biztosan ennyi pénzt, néha pedig részvény-, ingatlan- vagy devizapiaci befektetésekről volt szó, a konkrétumokat kínosan kerülve. Volt olyan előadás, ahol a CGB egyik igazgatója a jelentős átváltási kockázatot magukban hordozó, strukturált devizatermékek magas hozamához vagy éppen az OTP Supra befektetési alap által elért 32 százalékos eredményhez hasonlította a Global Fund teljesítményét – ezeknél tényleg kevesebbet ígért a Globál Fund.

Más kérdés, hogy a magas hozamú befektetési termékek kivétel nélkül mindig nagyon kockázatosak: éppen azért jutalmazzák a befektetőt magas hozammal, mert bevállalja a kockázatot. A Global Fund sem a magas hozama, hanem annak garantáltsága és a befektetés átláthatatlansága miatt tűnik nagyon gyanúsnak.

Amikor mi rákérdeztünk a befektetések mibenlétére, akkor Kis Sándor, a CGB vezérigazgató-tulajdonosa „befektetési rendszerekről és ingatlanrendszerekről” beszélt, bármit is jelentsen ez. Ebben az év eleji, a Hajdú-Bihari Naplóban megjelent PR-interjúban sincs egy szó sem arról, hogy mibe is fektet a cég. Cserébe állít néhány általánosságot a cég „engedélyeiről”, és elmondja a vállalkozás alapgondolatát, miszerint

ügyfélcentrikus filozófiánknak akár a mottója is lehetne, hogy mi a kezünket nyújtjuk, nem a markunkat.

Kis Sándor az ebesi focicsapat bőkezű szponzoraként szerepelt a DigiSporton

Fotó: DigiTV

Fekete doboz volt tehát a befektetés, de ami kijött belőle, az álomszerű volt. A biztosan ígért hozamok kiemelkedőek, és minél többet bízott valaki a CGB-re, annál magasabbak voltak. Aki félmilliót utalt, annak meg kellett elégednie – az alacsonynak egyáltalán nem mondható – évi 12 százalékkal, egymilliós befizetésnél pedig 15 százalék járt. Hárommillió felett már 18 százalékos tuti biztos hozamot ígértek, aki pedig 15 millióját forgatta volna meg, az akár 21 százalékos hozamot is kérhetett magának.

A kifizetések ideje szerződésenként különbözött, de volt, akinél negyedévente fizetett a cég arányos hozamot. Ha viszont az ügyfél ki akarta volna venni a pénzt az első éve lejárta előtt, akkor 5 százalékot levontak a tőkéjéből.

Egyszóval: a cég meglehetősen agresszívan törekedett arra, hogy az ügyfelei hozzanak be sok pénzt, és tartsák is bent azt. Ezért hiába fogott valaki gyanút, duplán is – az egyik oldalon a várható magas hozam, a másik oldalon pedig a csúnya levonás miatt – arra ösztönözte a szerződése, hogy megpróbáljon benne maradni. (Ez nem egyedi eset, például a unit-linked biztosításoknál is levonnak a tőkebefizetésekből, ha az ember idő előtt szerződést bont).

Gyanús jelek sora

Pedig hát rengeteg volt a furcsaság, ami gyanút kelthetett volna. Az egyik forrásunk, akit a CGB megpróbált ügynöknek beszervezni, arról számolt be, hogy a rövidebb, egy hónapos lekötésnél az aktuális kamatot SMS-ben kapták meg az ügynökök a központból, amit aztán az összes szerződéstípus esetében tollal írtak bele a szerződésbe egy kipontozott részre.

Maga a szerződés – aminek egy kitöltetlen példányához hozzájutottunk – egészen kurta, a befektetési szerződéseknél megszokott hosszú mellékletek hiányoznak belőle.

Elég furán hangzik a szerződésben az a megfogalmazás is, miszerint

jelen szerződés kockázati szintje 0, azaz nulla százalék, mivel tőke- és hozamvédett a befektetés.

Ebből úgy tűnik, mintha még az ügyfél és a cég jogviszonyát rögzítő dokumentumban is győzködni próbálták volna a befektetőt.

Pedig nem sokkal később az is kiderül a dokumentumból, hogy az állítólagos Országos Betétbiztosítási Alap-garancia, amivel a cég az ügyfeleket a befektetés biztonságáról biztosította, valójában nem az egyéni befektetésekre, hanem a cég saját számlájára vonatkozik. Az OBA ezt külön figyelmeztetésben rögzítette. Beszélnek pénzügyi felelősségbiztosításról is a szerződésben, de annak – figyelmeztetnek az általunk megkérdezett befektetési szakemberek – semmi köze a befektetések hozamának garantálásához vagy a tőke védelméhez.

Kevesen vették észre azt a furcsaságot is a cég tavaly novemberi rendezvényén – amit a Westend Hiltonban, nagyjából száz-százötven ember jelenlétében tartottak –, hogy az egyik cégvezető arról beszélt, éppen abban a pillanatban kaptak a banktól hozamgarancia-bizonylatot. Péntek kora este, amikor az összes bankban szünetel az ügyintézés. 

A furcsaságok egy részét magyarázhatja az, hogy nem is várhatjuk el a cégtől, hogy olyan előírásokat tartson be, amelyek nem is vonatkoznak rá. Betétgyűjtéssel és portfóliókezeléssel ugyanis felügyeleti engedély hiányában eleve nem is foglalkozhatott volna a cég. 

A szerződés szerint a pénz kezelését néhány nehezen áttekinthető hátterű svájci és liechtensteini cég végezte. Ezek közül kettőt nem regisztráltak a helyi pénzügyi felügyeleti szerveknél – ahogyan a CGB-t sem itthon –, a harmadik pedig egy tekintélyes, ám a svájci banktitok miatt lenyomozhatatlan privátbank.

A bejelentések hatására lépett a PSZÁF. Információink szerint tavaly decemberben a felügyelet átkutatta a cég irodáit, lefoglalta a számítógépeit, és kikérdezték a vezérkart. A cég átmenetileg megbénult, ám hamar újrakezdte működését: tavasszal a régi-új termékeket kezdték újra teríteni.

Kifogás mindig volt

A PSZÁF-vizsgálat utáni kiesés megrendíthette a céget, a tavaszi újraindítás pedig nem sikerült túl jól. A cég helyzete augusztusra vált válságossá, addigra száradhatott ki a korábban a folyamatosan beáramló pénzeknek köszönhető likviditás. Az ügyfeleinek egy jelentős részénél negyedévente kifizetéseket vállaló cég ekkorra már nem tudott mindenkinél időben fizetni. Így aztán megkezdődött a hitegetés.

Augusztus óta azt halljuk, hogy a jövő héten mindenki ki lesz fizetve – mondta az egyik ügynök-forrásunk. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló ügynökök hétről hétre más történetet hallhattak a cégvezetéstől.

Először a kormány által a pénzügyi tranzakciókra kivetett új adóra, az egészségügyi hozzájárulásra hivatkoztak, mondván amiatt kell mindent újratervezni. Aztán egy-két hétig számítógépes hibákra hivatkozott a vezetés, majd a rákövetkező hetekben egy NAV-vizsgálat miatt nem tudtak fizetni (ebben lehetett valami: adótartozás miatt több NAV-végrehajtás is ment a CGB-vel szemben ebben az időben). Októberben pedig állítólag alapkezelőt váltott a cég, azóta ezzel magyarázzák a csúszásokat.

A céget viszont már nem nagyon lehet elérni. Korábbi irodáikat a jelek szerint felszámolták, most már csak a Váci úti Westpoint irodaházban van egy céges iroda.

Nagyobb térképre váltás

Na de akkor hol van a pénz?

A pénz átutalása előtt nem izgatta eléggé a CGB ügyfeleit, hogy mibe is teszik a pénzüket, most már viszont nagyon is érthető, hogy érdekli őket ez az apróság.

Tegyük fel, hogy befolyt 2012 végéig a – különböző becslések szerint – 3-800 ügyféltől nagyjából 2-4 milliárd forint a CGB-hez, amire átlagosan mondjuk 18 százalék kamatot fizettek (információink szerint a legtöbb ügyfél ekkora hozamot kapott), 2 százalékot jutalékbevétel formájában kiosztották az ügynökhálózatnak, és mondjuk 50-100 millió elment működésre. Ez évi 450-900 millió forint kifizetését jelentené. Ezt a pénzt ugyan a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel nem lehet biztosan kitermelni, de évekig akkor is elműködik a rendszer, ha csak ülnek a beáramlott pénzen, és abból fizetik a kamatokat. Már ha időközben el nem sikkasztják az egészet, és le nem apad a beérkező új pénz.

Egyik informátorunk szerint Kis Sándor a múlt héten arról beszélt az ügynökök előtt, hogy jelenleg a pénz 30 százaléka van meg készpénzben vagy gyorsan készpénzzé tehető eszközökben. A forrásunk viszont már nem hisz Kisnek. Ezzel összegzett:

Ez csak egy tipikus piramisjáték. A pénz nagy részét valószínűleg már el is tüntették valami kajmán-szigeteki offshore számlára.

Kis Sándor maga ezzel szemben határozottan tagad. Rövid beszélgetésünkön azt mondta, „mindenre van fedezet”, igaz, azt elismerte, hogy mivel a

„világpiacokon sem volt rózsás a helyzet”, ezért „vannak problémák”.

A világpiacon persze mindig vannak problémák, éppen ezért nem szoktak az tisztességesebb befektetői szolgáltatók a kiugróan magas hozam mellé hozamgaranciát és tőkevédelmet is ígérni.

Arra a felvetésre, hogy a pénznek csak a harmada van meg, azt mondta Kis, hogy ez „bődületes hazugság”, de aztán arra terelte a szót, hogy aki ezt kiszivárogtatta, az titoktartást sértett. Majd teljes meglepetésemre közölte, hogy a CGB már szervezi is az új befektetői roadshow-t, ahol új termékekkel próbálja visszaszerezni az emberek bizalmát. Konkrétan így fogalmazott: „bezárkózunk, és elbeszélgetünk az ügyfeleinkkel a folyamatokról”.

Azt, hogy miért érkezett akkor hozzánk annyiféle panasz a céggel kapcsolatban, annyit mondott csupán, hogy valakik bizonyára tönkre akarják tenni őt.

BMW, foci, ingatlan, Kiskifli

Persze más irányt is vehetett a befektetők pénze. Erre – jobb híján – Kis Sándor érdekeltségeinek felderítésével próbálhatunk választ adni.

A Civis Globál Brókerház és Kis például idén márciusban tulajdont vásároltak a Gyömrő-Invest Kft.-ben, amely információink szerint lakópark-beruházásokat tervezett. Nem túl jó hatékonysággal: a cég mérlege szerint a saját tőkéje a 2009-es mínusz ötmillióról fokozatosan mínusz százmillióra zuhant tavaly, négy év alatt összesen ekkora veszteséget halmozott fel a cég. Idén májusban még a vállalkozás adószámát is bevonta a NAV, igaz, ősszel visszaadta.

A CGB egyik előadásán forrásaink szerint állítólag az is elhangzott, hogy a cég jó áron BMW-ket venne Szlovákiában, amit aztán az itthoni ügyfélkörének értékesítene, busás haszonnal. Az autókereskedés meglehetősen szokatlan ötlet lenne egy pénzügyi befektetéstől, de ezzel legalább legális nyereséget is termelhetne a cégcsoport. 

Kis Sándor egyébként lelkes és bőkezű támogatója az Ebes KKSE focicsapatának. A csapat nemrég megnyerte a Hajdú-Bihar megyei első osztályú bajnokságot, aminek aprópóján néhány hónapja tévéinterjút is adott az üzletember. A csapat most már az NB III. Keleti csoportjában játszik, a középmezőnyben van.

A Vagy.hu debreceni hírportál arra derített fényt, hogy a cég vezetői még most is a debreceni Kiskifli pékségben találkoznak rendszeresen. A CGB törzskávézóját a szintén Kis érdekeltségi körébe tartozó – egyébként gabonatermesztéssel is foglalkozó – Centrál Agrárium Kft. üzemelteti. Érdekes az a cikk is, ahol Kis többi – részben már jogutód nélkül megszűnt –, látszólag befektetésekkel foglalkozó cégét járja körül a portál: követni is nehéz, hogy a Debrecen melyik kapualjában milyen CGB-hez köthető cég székhelye van.

Miért nem történt semmi?

Kérdésünkre, hogy tudnak-e a CGB-vel kapcsolatos problémákról, a PSZÁF jogutódjánál, az MNB felügyeleténél azt válaszolták, hogy kiadtak egy figyelmeztetést, és bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség nyomoz az ügyben. A PSZÁF piacfelügyeleti eljárása, írja az MNB válaszában, „a társaság sokrétű tevékenysége miatt komplex vizsgálat, amelybe nemzetközi jogsegély útján külföldi társhatóságot is be kellett vonni”. Utóbbit feltehetőleg a CGB romániai, szlovákiai és horvátországi terjeszkedése miatt.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon pedig azt a szabványosított választ kaptuk, hogy mivel a gazdaságvédelmi osztály jelenleg is nyomoz, a munka sikere érdekében nem árulhatnak el részleteket. Úgy tudjuk, csalás és jogosulatlan betétgyűjtés gyanúja miatt folyik az eljárás.

A kérdés már csak annyi, hogy ha valóban már tavaly decemberben mindent tudott a PSZÁF, sőt, a számítógépek lefoglalása mellett egy sor más erős bizonyítékot is átadott a rendőrségnek, akkor miért működhetett tovább a cég? Miért szervezhettek be új embereket még idén nyáron is? Miért nem védik meg a hatóságok a pénzügyileg nem teljesen tudatos megtakarítókat?

Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!