Vendel
5 °C
20 °C

Az NGM is elhatárolódik a Századvég kutatójától

2013.11.21. 17:59

A tegnapi nap legfurcsább közleménye a Századvégé volt, akik elhatárolódtak saját munkatársuktól csak azért, mert túl kényes témáról készített kutatást.

Noha Virovácz Péter és Tóth G. Csaba tanulmánya végig a tudomány nyelvén, a tudomány eszközeivel mutatja be az egykulcsos adórendszer hatásait, vagyis hogy a csökkentés több mint 74 százaléka az adófizetők legjobban kereső ötödénél landolt. A Századvég közölte, munkatársuk tanulmánya „nem az ő álláspontjukat” tükrözi.

Csütörtökön az NGM is beállt a sorba. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón tett hitet az egykulcsos szja mellett, és kritizálta a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányt.

„Az egykulcsos adórendszer a növekedés egyik fő motorja, a komplex jövedelemadó-reformnak köszönhetően Magyarországon ismét megéri munkahelyet teremteni és munkát vállalni, lehetségessé válik a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból és a demográfiai válságból való kitörés” – mondta Orbán Gábor.

Az államtitkár módszertanilag is bírálta a tanulmányt, szerinte annak megállapításai félrevezetőek, hiszen a jövedelmi helyzet vizsgálata során a szerzők nem tértek ki a háztartási jellemzőkre, számos intézkedést figyelmen kívül hagytak, és nem vették figyelembe az érintettek adóváltozásokra adott reakcióit sem, ráadásul nem családban, háztartásban gondolkodik, és ezért az egyén jövedelmének vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a többi családtag jövedelmi helyzetét, illetve az eltartottak számát.

Orbán Gábor hosszasan sorolta a tanulmány hibáit, kiemelte, hiba figyelmen kívül hagyni a munkahelyvédelmi akció keretében bevezetett munkáltatói kedvezményeket, amelyek a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték.

Egyáltalán nem számoltak a tanulmányban az elmúlt években végbement bérnövekedéssel sem, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2013 között 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, és a családi kedvezménynek köszönhetően pedig 17,8 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon.

Szerinte tévhit, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállalók többsége szegény: valójában második-harmadik kereső egy közepes vagy magas jövedelmű háztartásban – fejtette ki az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy ezért az adójóváírás eltörlése kapcsán kijelenthető, hogy annak teljes összegére sok esetben a magasabb jövedelmű családokban élők voltak a jogosultak, így nagyrészt nem érhetett célba az adórendszeren keresztül nyújtott támogatás.

„Az egykulcsos rendszer kritikusai azt is előszeretettel elfelejtik megemlíteni”, hogy 2013-tól megszűnt a kimondottan a legmagasabb jövedelműeknek kedvező munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon intézménye, amelynek következtében nem csupán az szja-rendszer, de a járulékrendszer is lineárissá vált – mondta. 

Orbán Gábor elmondta: a családi adókedvezmény egyéni járulékokra való, 2014-től esedékes kiterjesztése éves szinten további 53 milliárd forintot hagy a családoknál, ez pedig egyértelműen hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a növekedés beindulásához. A jelenlegi rendszerben az adózók felső 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó mintegy 60 százalékát, tehát az adó többségét jelenleg is a jómódban élők fizetik, nem ebben van a változás lényege – hívta fel a figyelmet.

Az adókulcsok korábbi kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte - fejtette ki Orbán Gábor.

Kétségtelen, a Századvég munkatársának, Virovácznak, és szerzőtársának, Tóth G. Csabának a tanulmánya nem számol minden számba vehető hatással, megállapításaik azonban nagyrészt egybecsengenek a korábban  – többek közt az MNB berkein belül készült – tanulmányokkal: az egykulcsos adó nyertesei a legjobban keresők.

Az pedig, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv hatásait nem elemezték, alighanem annak köszönhető, hogy a tanulmány témája nem ez volt. Szerencsére azonban erről a témáról sem maradtak le a Pénzügyi Szemle olvasói: Orbán Gábor kollégái hosszasan írtak a munkahelyvédelmi akciótervről ugyanebben a számban.