Kormányszóvivő: nem üzleti kérdés a paksi bővítés

Magyarország szuverenitása miatt fontos a paksi erőmű bővítése - mondta a kormányszóvivő a Hír TV-ben. Giró-Szász András beszélt arról, hogy 2037-ig leállnak a jelenleg működő blokkok, és így a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete eltűnik a rendszerből. Szerinte ha nem teszi meg a kormány ezt a lépést, akkor a 2020-as évek végére, a 2030-as évekre a függés nagymértékben nő.

Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik - mondta. Szerinte a kormány "nemzetstratégiai kérdésként fogja fel a beruházást, nem pedig üzleti kérdésként". A kormánynak sikerült elérnie azt is - jelezte a kormányszóvivő -, hogy az erőműfejlesztésnél a beruházás 40 százaléka hazai beszállítókat érintsen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségek 15 évre oszlanak meg, és nem befolyásolják majd "az államadósság csökkenő pályáját".

A beruházás brüsszeli fogadtatását firtató kérdésre elmondta, a magyar kormány 2013. november 26-án az energiaügyi főigazgatóságot tájékoztatta arról, hogy nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal, és erről egész napos munkamegbeszélést tartottak, majd december 14-én notifikációs jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét. A 30 napos határidőig nem jeleztek problémát Brüsszelben, így köthették meg a megállapodást - mondta.

Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.