Nem sok munkahelyet hoztak a kormány barátai

- Mégis, mik ezek a stratégiai megállapodások?

- Semmi komoly. Kormányzati PR, hogy nincsenek is rosszban a multikkal.

- De ebbe miért mennek bele a cégek?

- Miért ne? Nekik sem kerül semmibe.

Hiába tapogatózott a brüsszeli diplomata néhány évvel ezelőtt egy gazdasági konferencia szünetében a magyar makroelemzőnél, semmit nem sikerült megtudnia a stratégiai megállapodásokról.

Mire jó? Miért kötik? Mi változik meg tőle?

A válaszok nem csak akkor nem voltak egyértelműek, azóta sem lettünk sokkal okosabbak. Szijjártó Péter az elmúlt néhány évben már 48, zömmel külföldi tulajdonú céget járt végig, mindenhol elmondott egy beszédet, majd fotósok kereszttüzében kezeket rázva partnerségi megállapodást kötött. Aláírtak egy papírt, ebben a gesztusban azonban nagyjából mintha ki is merült volna a partnerség.

Jobban teljesítenek azóta? Nőttek a fizetések? Több a beruházás? Több a munkahely? Egyelőre nem sok átfogó értékelést lehetett olvasni a megállapodások hozadékáról.

Mi most éppen ezért megpróbáltunk mérleget vonni a kormány gazdaságpolitikája szerint legfontosabb szempontot szem előtt tartva, és megnéztük: hány új munkahelyet hoztak a stratégiai partnerek.

Pontosabb lett volna a 48 cég mindegyikét az aláírás dátumától vizsgálni, az egyszerűség kedvéért a vállalatok 2012-es és mostani adatait vetettük össze, ekkortól pörgött ugyanis fel a kormány akciója.

Erre jutottunk:

• Két év alatt 1877 emberrel több dolgozik azoknál a multiknál, amelyekkel a kormány stratégiai szövetséget kötött.
• Az összességében pozitív mérleget árnyalja, hogy a létszámnövekedés a stratégiai partnereknél arányaiban kisebb, mint a versenyszféra egészében.
• A kormánnyal szövetséges multik csaknem 115 ezer embernek adnak munkát, ez a teljes versenyszféra kicsit több, mint 6 százaléka.
• Ha hozzászámoljuk a készülődő elbocsátásokat is, a helyzet nem túl rózsás: a Microsoft tulajdonában lévő komáromi Nokia csaknem kétezer embert érintő bezárásával és a Magyar Telekom óriási, 1700 fős elbocsátásával a teljes mérleg várhatóan negatívba fordul, nem látszódnak azok a bővítések, amelyek ezt teljesen ellensúlyoznák.

A kép nem egységes, néhány cég különösen jól teljesít, míg mások rontják az összképet. A Mercedes például önmagában 1737, az Audi 3827 új munkahelyet hozott létre a céginfó szerint 2012 óta, utóbbi csak a 2013-as megállapodás óta hozott létre kétezret. Persze több mint valószínű, hogy ezek az állások a stratégiai partnerségtől függetlenül, tisztán üzleti érdekből jöttek létre. 

A Boschnál 568 fővel, a Tevánál 543 fővel dolgoznak többen, míg az IBM-nél, a Huaweinél, az Ericssonnál, jelentős változások nem voltak.

Leépített viszont a Suzuki és a Coca-Cola, a BorsodChem és a Jabil Circuit. Utóbbi önmagában 3830 munkahely megszűnéséért felel, összesen a stratégiai szövetséges cégek 10 700 embert tettek lapátra 2012 óta.

Ha megnézzük, hogy együttesen a 48 stratégiai partner hány új munkahelyet hozott létre két év alatt, azt találjuk, hogy összességében alulmúlják a versenyszféra átlagát.

Míg a KSH adatai szerint durván 2 százalékkal több embert alkalmaz a versenyszféra 2012 januárja óta, addig a növekedés a stratégiai partnerek körében mindössze 1,6 százalékos.

Az összesítés nem tökéletes, több helyen a feltüntett létszám változása ugyanis csak átszerevezést tükröz, nem ténylegeseb kevesebb munkahelyet. A Tescónál például bár ránézésre 2442 munkással kevesebb dolgozik, mint két éve, kérdésünkre elmondták, a vállalatnál dolgozók összlétszáma alig változott, inkább a belső átstrukturálódás volt a jellemző. Míg a statisztikai állomány csökkent, addig a diákszövetkezeti munkavállalók, és a kölcsönzött állomány növekedett.

A már emlegetett nagy leépítő autóipari beszállító, a Jabil Circuit azt mondta, ők teljes mértékben a megrendelőiktől és a megrendelésektől függenek, a dolgozói létszám is ezek fényében változik. A cég most éppen bővít, mert van megrendelés, 150 pozícióra keresnek munkatársat.

A válaszokból alapvetően úgy tűnik, bármilyen célja is volt a különböző stratégiai megállapodásoknak, azok a cégek üzleti döntéseit alig befolyásolták. A multinacionális vállalatok többnyire folytatták, amibe korábban belevágtak.

2013 áprilisában írtuk alá a stratégiai megállapodást a kormánnyal. Akkor már javában zajlott az a nagyszabású beruházásunk, a nyíregyházi gyárunkat 2014 márciusában adtunk át. A megnövekedett gyártókapacitás 250 új munkahely létrehozásával jár. Ennek a létszámnak a nagy részét már fel is vettük, de várhatóan a jövőben is fogunk toborozni

– közölte a Lego, amelynek gyáravató ünnepségén nem régen járt a miniszterelnök.

A Leier építőipari cég azt mondta, náluk a létszám különösebben nem változott, középtávon bővülést terveznek. A stratégiai megállapodásról elmondták, a Nemzetgazdasági Minisztérium kereste meg őket tavaly év végén, a felkérést elfogadták. Bár több megállapodás szövege nyilvános, az övék nem tartozik ezek közé, a kormány által javasolt szöveget viszont változtatás nélkül aláírták.

A GE-t is megkérdeztük a munkavállalók létszámának alakulásáról, ők azonban konkrét válasz helyett néhány korábbi közleményt küldtek. Annyi mindenesetre ezekből is kiderült, jelenleg 13 500 ember dolgozik náluk, és az elmúlt évben három jelentős beruházást is bejelentettek. Ők nagy cégként természetesnek vették, hogy az elsők között állapodik meg velük a kormány.