Jön a tömegnyomor szombatonként

Több szabályozási változtatást is hozott a kormány a kiskereskedelemben, ami a nagy külföldi tulajdonú láncok kárára, illetve a CBA és társai javára torzítaná a versenyt. Pontosabban Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint lesz mitől tartaniuk azoknak „akiknek most indokolatlan piaci fölényt sikerült kialakítaniuk”.

Fotó: Kovács Attila

Ezek közül a vásárlókat viszont alighanem a nagy, 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok kötelező vasárnapi zárva tartása érinti a legközvetlenebbül. 

Ezzel kapcsolatban elég sok a félreértés, ugyanis a törvény végső változata több módon is kicselezhető. Sajnos a kormány már nem érzi feladatának, hogy bármiféle számításokat végezzen a törvények várható hatásairól, de ettől azért még érdemes végignézni, hogy nagyjából mire számíthatunk.

A törvény célja, hogy vasárnap élelmiszert csak a kis alapterületű boltokban vehessünk, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál.  Ezeken kívül ugyanis elvileg csak a következő egységek maradhatnak nyitva vasárnap:

• a gyógyszertárak,
• a ferihegyi reptéren lévő boltok,
• a vonat- és buszpályaudvaron lévő üzletek,
• a börtönökben lévő boltok,
• a kórházakban működő boltok,
• a piacok, vásári boltok,
• a benzinkutak,
• a laktanyákon belül működő boltok,
• vendéglátóhelyek, szálláshelyek,
• a világörökségi területen található üzletek,
• a múzeumok
• a fürdők,

és akinek a kormány lényegében tetszőleges indokkal külön megengedi. Ezt pedig majd szabályozzák később egy rendelettel.

Ez utóbbi módszer kísértetiesen emlékeztet a plázatörvényre, ahol tökéletesen átláthatatlanul, semmitmondó indoklásokkal vagy anélkül osztják a kivételes plázaengedélyeket. Ez az országos engedélyosztás egyébként most átkerült a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez szintén ismeretlen indok alapján.

Mi lesz március 15. után?

Jó néhány hatás elég biztosra vehető kapásból. Például, hogy az első időkben hatalmas tömeg lesz majd a hipermarketekben szombatonként. Kell idő, amíg átállítjuk a vásárlói szokásainkat, és nem szombat délben jut eszünkbe, hogy a másnapi sülthöz kellene hús is, de az is biztos, hogy sokan ezután is csak hétvégén tudnak játszóruhát venni a gyereknek.

A most büntetett boltláncoknak pedig át kell alakítaniuk a működési rendjüket és a kereskedelmi stratégiájukat hétnaposról hatnaposra. Olyasmire lehet itt például gondolni, hogy az akciókat nem biztos, hogy pénteken érdemes már kezdeni, vagy különben csak kétnaposak lesznek. Ez hatással lehet a gyártókra is, akik jellemzően kiugróan nagy mennyiségeket tudtak eladni, ha egy-egy nagy áruházláncnál beakciózták a terméküket. Ezek a lépések persze összefüggenek, nem tévedünk nagyot, ha feltesszük, hogy az áruházak elemzői épp ezeket a lépéseket próbálják optimalizálni.

Áremelésekre alighanem nem kell számítani, pont azért mert a néhány kedvezményezett áruházláncnak nem nőnek annyira a költségei, és nagyon nagy a verseny a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben. Másrészt a húsvéti, jellemzően inkább akciós időszak előtt bolond lenne bárki kicsit is elriasztani a vásárlókat.

Elkerülnék az adót

A kiskereskedelem átalakulásának egy másik egyértelmű iránya is látszik. Ha az olyan feltételeket büntetik szénné, ami a franchise-hálózatokat kevésbé érinti, mint a nagy értékesítési árbevétel, a jelentős saját beruházások, felvásárlások miatti veszteség, vagy a nagy boltméret, akkor franchise-zá kell válni Magyarországon.

Mindenesetre kockázatos vállalkozás, mert ha el akarják venni a pénzüket, akkor később gyerekjáték lesz hozni egy másik nyíltabb vagy bújtatottabb szabályozást, amivel például egyszerűen majd nem adnak működési engedélyt ilyen-olyan indokkal az átalakított boltoknak.

Mindez az áruházláncoknak iszonyú adminisztrációs és nagy átalakulási teher. Teljesen másképp mehetnek ugyanis fontos működési folyamatok a készletezéstől az ellenőrzésig, ha jobban átmennek franchise-ba.

Mindenesetre így döntött a már említett Auchan és a Spar is, de nem lenne meglepő, ha már több lánc is azt számolgatná, hogy hogyan hasonlíthatna jobban a CBA-ra és társaira. A Tesco csak annyit reagált, hogy sajnálják a kormány döntését, és egyelőre még elemzik, hogy az új játékszabályok közt hogyan lehetnek sikeresek. 

Jó eséllyel az utcáról hiába rohanna azonban hamar új franchise-t nyitni, az áruházláncok jellemzően először a saját, tapasztalt és hűséges boltvezetőik közül kereshetik a vállalkozóbbakat. De másodsorban is biztosan előnyben lesznek azok, akik értenek a kiskereskedelemhez, pláne, ha van már egy jól menő boltjuk.

Ha vasárnap, akkor házhoz szállítás

A törvény ráadásul  nem tiltja, hogy online rendelés után kiszállítsanak vasárnap is. Ezt jelenleg pedig pont a CBA egyik fő vetélytársa, a Tesco fejlesztette elég profira és a versenytársakénál jellemzően olcsóbbra. Igaz, a CBA-nak és a Reál-csoporthoz tartozó G'Robynak is van már működő házhoz szállítása.  Ők pedig bolondok lennének, ha nem akarnának élni a kiskapu adta lehetőséggel.

Nemrég az Auchan jelentette be az Indexen, hogy már egy éve készülődnek az online kereskedésre. A Spar annyit mondott, hogy két hónapja még ők is tervezték az online szolgáltatást, de a mostani különadó annyira nyakon vágja őket, hogy már nem biztos, hogy meg is tudják valósítani idén. 

Fotó: Máthé Zoltán

Persze ha mindenki vasárnap akar házhoz szállítást rendelni majd, az jó eséllyel meg fogja drágítani a fogyasztóknak a házhoz szállítás díját a legtöbb láncnál. 

Gondolhatnánk, hogy ha a kormány szét akarja büntetni a Tescót és társait, akkor miért ne változtathatna a netes vásárlás szabályain is. Nos, elvileg elképzelhető ez is, azonban a netes vásárlást és kiszállítást szigorítani csak az ellenséges cégekre elég nehéz lenne.

Ha pedig nem szállíthatna ki vasárnap mondjuk a nagy csomagküldőtől a biciklis futár cégekig senki, az egy csomó egyéb, súlyosabb kárt okozna. Egy kicsit így is át kell majd alakítani a meglévő netes kiszállításokat is, hiszen az élelmiszercégek valószínűleg nem állíthatnak ki számlát vasárnap.

A városi fiatalokat büntethették

A nyitvatartási idő szabályozása általánosságban különbözőképpen hat a különböző méretű és típusú üzletek forgalmára és alkalmazottainak számára. 

A vasárnapi nyitva tartás és úgy általában a nyitvatartási idő szabályozatlansága a hatékonyabb, nagyobb méretű láncoknak kedvez, az alkalmazottak száma is itt nő nagyobb mértékben a nyitvatartási idő meghosszabbításával. Tehát a tiltás is nekik fog fájni a leginkább. 

Emellett nemcsak az élelmiszerboltoknak jön rosszul, ha a vasárnapi forgalmukat átirányítják a kisebb boltokhoz, hanem a plázák egyéb üzleteinek is. A nagy boltok melletti kisebb boltok közül is sokan lehúzhatják a rolót, mivel általában nem miattuk térnek be az emberek a bevásárlóközpontokba.

A hipermarketek, bevásárlóközpontok kisebb, mellékesebb boltjai ugyanis jellemzően a forgalmuk közel felét a hétvégén hozták. Ha ez kiesik, sokan nem fogják tudni kitermelni a bérleti díjukat se. De olyan kapcsolódó hatásokra is fel lehet készülni, hogy megszűnnek a nem kizárólag a kormányból élő vasárnapi lapok, mert ezeket döntően bevásárlóközpontokban lehetett terjeszteni.

A vasárnapi fogyasztók megoszlását tekintve nincs igazán pontos nyilvános adat Magyarországról. A Spar erről annyit árult el, hogy náluk főleg a városi, fiatalabb vásárlók járnak vasárnap a boltjaikba. Nem tűnik valószínűnek, hogy ez egyedül a Spar sajátossága lenne, tehát feltehetjük, hogy általában is ez a helyzet, és leginkább a városokban élő fiataloknak kell majd változtatniuk a szokásaikon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!