Az élelmiszerboltok már a kivégzésre várnak

A Portfolio összesítése szerint jelentős csapást mér a kereskedelmi láncokra az az elfogadott jogszabályváltozás, mely értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá válik. Míg korábban egységesen az árbevétel 0,1 százalékát kellett befizetnie az élelmiszergazdaság valamennyi szereplőjének ilyen címen, jövő év január 1-től ennek mértéke jelentősen emelkedni fog a "napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek számára".

A sávos díjfizetés értelmében 500 millió forintos nettó árbevételig 0 százalékra csökkenne, 0,5 és 50 milliárd forint között változatlanul 0,1 százalék lenne, 50 és 300 milliárd forint között több lépcsőben 1-5 százalékra emelkedik, míg 300 milliárd forint fölött az éves forgalom 6 százalékát kell megfizetni felügyeleti díjként.

A Költségvetési Felelősségi Intézet által végzett számítások szerint, az új szabályozás jelentősen növeli a felügyeleti díjbevételeket, a korábbi valamivel kevesebb, mint 9 milliárd forint helyett 33 milliárd forint folyhat be ilyen címen. Az új rendszer leginkább az egyetlen gazdasági egységként működő, nagy forgalmú kiskereskedelmi láncokat terheli meg.

A plázastop meghosszabbítása

A 2012 januárjától eredetileg 2014. december 31-ig érvényben lévő "plázastop" meghosszabbításra került a december 9-én elfogadott jogszabály-módosítás szerint. A változás értelmében a korábbi 300 négyzetméteres eladótérre vonatkozó korlátozás helyett bruttó 400 négyzetméter lesz a még különengedély nélkül létrehozható üzletek nagysága.

Az ennél nagyobb üzletek esetében a bővítés illetve építés esetében az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni. Az engedély kiadásához vizsgálják az adott település és vonzáskörzetének közlekedési, környezeti és településrendezési hatásait, valamint kikéri az érintett miniszterekből álló bizottság véleményét.

Veszteséges működés szankcionálása

December 9-én elfogadta az Országgyűlés "a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról" című törvényjavaslatot. Ennek értelmében 2018 januártól nem értékesíthet napi fogyasztási cikket az az éves szinten 50 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező gazdasági társaság, melynek mérleg szerinti eredménye egymást követő két évben nulla vagy negatív.

A törvény nem érinti a hazai szereplőket, a CBA, a Coop és a Reál legtöbb egysége külön társaságként működik, így az éves bevételük egyenként nem éri el az 50 milliárd forintot. A többi nagy lánc közül azonban sokan a veszélyeztetett körbe tartozhatnak, egyedül a Penny produkált pozitív eredmény az egymást követő 2012-es és 2013-as évben.

A Lidl és a Tesco esetében erősen rezeg a léc, míg a Spart, az Auchant, a Metrót és az Aldit az új szabályozás szerint bezárásra ítélnék. A szabályozás ugyan csak 2018 elején lép életbe, addigra kell teljesíteniük a két éves pozitív eredmény követelményét az üzlethálózatoknak, de egy olyan környezetben, ahol drasztikusan megemeli a költségeket például a felügyeleti díj, vagy sújtja őket a vasárnapi boltbezárás.

Kivonulás a belvárosból

Szintén a fent említett jogszabály változás értelmében világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni, vagyis a már meglévőket is be kell zárni.

Az új szabály a legérzékenyebben az Aldit és a Lidlt érintheti, előbbinek három meglévő és egy tervben lévő, míg utóbbinak kettő már meglévő üzletét érintheti a szabályozás. A SPAR-nak szintén van két üzlete a tilalmi övezetben, melyek átlépik a területi korlátot. Az új szabály szerint ezeknek 2018. január elejével meg kell szűnniük.

Vasárnapi boltbezárás

December 16-án pont került a vasárnapi boltbezárás ügyének végére, a kormány ugyanis elfogadta a törvényjavaslatot. Vagyis 2015. március 15-től a kiskereskedelmi tevékenységet végző üzleteknek zárva kell tartaniuk vasárnap. Egyedül azok a boltok tarthatnak nyitva, melyek árusítótere nem haladja meg a 200 négyzetmétert, és a boltot működtető cég legalább 1/5 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy családtagja működteti aznap. Egy évben mindössze 5 vasárnap lehet, mikor valamennyi üzlet fogadhatja a vásárlókat, az adventi időszakban 4, ezen kívül az év többi részében pedig egy szabadon választott nap.

Kivételnek számítanak majd a zárva tartás alól a méretbeli engedményen felül a nemzeti dohányboltok, a gyógyszertárak, a reptéren kialakított üzletek, a pályaudvarok területén kialakított üzletek, a büntetés-végrehajtási intézetekben történő kereskedelmi tevékenység, az egészségügyi intézményekben működő boltok, piacok, vásárok, benzinkutak, és a katonai objektumon belül folytatott kereskedelmi tevékenység. Az általános nyitva tartás reggel 6-tól este 22 óráig szól, vagyis a hipermarketek nem működhetnek éjjel-nappal.

Egyelőre hogyan reagáltak a hálózatok?

Az élelmiszer kereskedelmi láncok már most látszik, hogy természetesen megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethet. A Spar például bejelentette, hogy a 2012-ben megkezdett franchise hálózat bővítését intenzívebbé teszi, s újragondolja a vállalati stratégiáját a fejlesztésekre, bővítésekre vonatkozóan. Az Auchan magyarországi vezérigazgatója, Dominique Ducoux az Indexnek adott interjúban szintén arról beszélt, hogy franchise-modellben terjeszkednének.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!