Mégis kinyírnák az italnagykereket
További Gazdaság cikkek
-
Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik - Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
Kegyetlen meglepetést tartogatott a kormány év elejére az italnagykereskedőknek. Minden előzetes ígéret ellenére ugyanis január 1-jén életbe lépett az az adószabály, amely 150-170 alkohollal foglalkozó nagykereskedőt tesz tönkre. Illetve még több olyan kis, zömmel családi termelőt, akik eddig ezeken a cégeken keresztül juttatták el a piacra az áruikat. Mindössze 5-6 nagykereskedő marad majd talpon.
Kétszer tolták félre Gulyás ötletét
Pedig először úgy tűnt, csak hiba történt: Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, amikor meglátta a Miniszterelnökség eredeti, kereskedőket ellehetetlenítő javaslatát, módosítót adott be a bizottság nevében. Állította, nem lehet cél az ital-nagykereskedelem felforgatása, a kisvállalkozók tönkretétele, a piac leszűkítése. Jobbító szándékú javaslatát azonban a kormánypárti többség végül lesöpörte az asztalról, az adótörvényt az eredeti tervek szerint fogadták el.
Mi ez az egész?
A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Ebből az összegből a NAV bármikor elveheti a neki járó részt, ha a kereskedő elmarad az adófizetéssel. Ha a jövedéki engedély megszűnik, a biztosíték visszajár. Eddig ebben nincs semmi különös, így volt eddig is. Az újdonság, hogy a biztosíték összegét drámaian megemelik: az alkoholt áruló nagykereknél például a 22 millió helyett 150 millió forintra nő az összeg az árbevételtől függetlenül. Mivel ez a kis, alacsony árbevételű kereskedőket lehetetleníti el, Gulyásék sávos megoldást javasoltak, 300 milliós éves nettó árbevételnél például maradt volna az eddigi 22 milliós biztosíték, 150 milliót csak évi 2 milliárdos bevétel felett kellett volna fizetni.
Miután mindezt megírtuk, Gulyás magyarázkodott: szó sincs szándékosságról, technikai hiba történt, jobbító módosítóját csak azért nem fogadták el, mert azzal formai problémák voltak. De természetesen a kormány sem akarja 5-6 szereplőre szűkíteni a mostani, 150-170 szereplős piacot, így a kérdést rendezik majd a költségvetést megalapozó törvényben. Nem szerencsés ez így, főleg, hogy a dolgot sem nyilvánosan, sem a frakcióban nem kommunikálták, de legalább ezzel megoldódik a helyzet – mondta akkor.
Ja, majd 2016-tól
Az italnagykereskedők meg is nyugodtak, főleg amikor látták, hogy Gulyásék csakugyan beadták a helyzetet rendező módosítót, majd a parlament azt el is fogadta. Azt már a kereskedők is csak év végén, a törvény kihirdetésekor vették észre, hogy valami mégsem stimmel.
Gulyásék sávos, mindenki számára megnyugtató javaslata ugyanis csak 2016. január 1-jén, egy év múlva lép hatályba. Addig pedig, egy éven keresztül a korábban elfogadott szabály él, azaz mindenkinek az árbevételtől függetlenül le kell tennie a 150 milliós jövedéki biztosítékot. Erre pedig a kisebbek várhatóan nem lesznek képesek. Egy év alatt elvérzik a piac, majd aki benn marad, annál csökken a biztosíték összege.
Valahol, valakik
A dolog már csak azért is furcsa, mert az eredeti verzióban még szerepelt az egységes 150 milliós, 2015. januári hatályba léptetésének az eltörlése, a sávos rendszer is 2015-ben indult volna, nem 2016-ban. Mire azonban végül a parlament elé került szavazásra az anyag, ezt a néhány apró, de fontos részt valakik valahol átírták. Gulyás Gergely megkeresésünkre elmondta, a gyakorlat szerint a bizottsági módosítót az előterjesztő készíti, ez pedig ez esetben az NGM volt, de a koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látta el, a bizottság elé is ez a változat került. (Az NGM azonban állítja, hogy ők a sávos rendszert javasolták.)
Kérdés azonban, ki marad a piacon addigra.
Hiba vagy direkt?
Az Index által megkeresett egyik kisebb árbevételű nagykereskedő azt mondta, helyzetük teljesen kilátástalan. A törvény szerint ugyanis február 1-jéig le kellene tenni a 150 milliós jövedéki biztosítékot, vagy legalábbis megindítani a banknál a bankgarancia intézését, és az erről szóló papírt bemutatni a NAV-nak. Ha ezt megteszik, április 30-ig kapnak időt arra, hogy az engedélyt megkapják.
Nem tudják, hogy a kormány szándékosan akarja-e őket tönkretenni, vagy csak újabb technikai hibáról van szó, de ez a mostani helyzet szempontjából másodlagos, február előtt ugyanis nem ül össze az Országgyűlés, vagyis esély sincs arra, hogy a szabályokat még időben megváltoztassák.
Februártól viszont már önthetik a csatornába a készleteiket, hacsak nem fizetik ki az elképesztő összegű biztosítékot, vagy nem kezdik intézni a bankgaranciát a banknál.
A legtöbb, amit tehetnek, hogy bízva a kormány jó szándékában, kamuból elkezdik intézni a banknál a bankgaranciát, így nyerve egy kis időt áprilisig. Hátha addig a parlament átírja a szabályokat. Gulyás Gergely most be is nyújtott egy egyéni képviselői indítványt a helyzet rendezésére, eszerint a sávos rendszer nem jövőre, hanem már idén márciusban életbe lép. Az előzmények után viszont már kérdéses, a képviselő módosítója elég garancia-e a vállalkozóknak.
Kinek jó ez?
Ami biztosnak tűnik, akárhogy is alakulnak a szabályok, 5-6 nagykernek biztosan nem kell majd aggódnia. A mostani 150-170 nagykereskedő közül annak a néhánynak, akiknek nem esik majd nehezükre letenni a 128 millió forinttal megnövelt biztosítékot.
A budapestiek közül például biztosan nem rázza majd meg a CBA-franchise tagját, a Centrál Drinks Kft.-t, a trafikügyben is előkerült Vimpex Drinkset, és várhatóan talpon marad a legnagyobb láncoknak szállító Ital Magyarország is, valamint nem okoz gondot a dolog a Raikernek sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
