Megvédi Rogán kötvényeit az ÁKK vezetője

Idén az állam 2,3 milliárd eurónyi tartozása jár le, viszont csak 500 millió eurókötvényt ad ki, így a devizatartozás 1,8 milliárd euróval csökkenhet az idén - mondta Barcza György, aki hétfő óta vezeti az Államadósság Kezelő Központot.

Ez az 500 millió sem abból jön majd össze, hogy a nemzetközi piacon árulja majd a kötvényeit az állam, hanem a letelepedési kötvényekből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényekből, ami magyar befektetőknek szánt euróadósság. Korábban az jelent meg a sajtóban, hogy az egész 500 millió a letelepedési kötvényekből jön majd össze, de Barcza most pontosított, bár nincs felső határa, hogy ezekből mennyit adhat el az ÁKK.

Az új vezérigazgató kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz külföldi kötvénykibocsátás, majd később hozzátette, hogy elképzelhető, hogy nyitnak majd új piacok felé és kis összegben kibocsátanak államkötvényeket eddig nem bejáratott piacokon is. Erről már  korábban is beszélt , akkor távol- és közel-keleti piacokat emlegetett. 

A Századvég Gazdaságkutató korábbi vezető elemzője szerint a sajtóban félreértik ezt a terméket, amikor azt írják, hogy az kevésbé éri meg az államnak: elmagyarázta, hogy a kötvény névértéke és a diszkontár közötti különbséget (tehát aközött, ahogy a kötvényeket közvetítő cégek megveszik azokat az ÁKK-tól és aztán eladják az ügyfeleknek) az öt éves futamidővel el kell osztani, ha pedig így teszünk, akkor nincs nagy különbség e között és más devizakötvények között. Korábbi cikkünkben egyébként mi is azt álltottuk, hogy nincs nagy különbség, de az a kevés is meglehetősen érthetetlen, hiszen a kötvények vásárlói egy normál kötvényhez képest igencsak komoly pluszszolgáltatást kapnak (szabad utazást például).

A letelepedési kötvényen valamicskét egyébként mindenképpen veszít az állam, mert az öt évre olyan, mintha 2,5 százalékos kamaton venne fel hitelt, miközben a piaci kamat csak 2 százalék körül van (igaz, ez változhat). Ebben pedig benne van az a matematikai művelet, amit az ÁKK elnöke hiányolt - a következtetés viszont változatlan: az állam a dologgal nem jár jól. 

Barcza György újra elmondta, hogy szerinte az államkötvény-hozamok alakulása azt mutatja, a befektetők már magasabbra értékelik a magyar adósságot, mint a hitelminősítők, így azoknak nemsokára követnie kellene a piacot, és javítani Magyarország besorolását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!