Kaotikusak a letelepedési kötvényes cégek

Még mindig teljesen átláthatatlan az, ami a letelepedési kötvények körül megy, írja a Figyelő a parlament gazdasági bizottsága által kiválasztott cégekről, amik állami felhatalmazással foglalkozhatnak letelepedési kötvényekkel. A lap cikke szerint adóhatósági zűrök, értelmezhetetlen tevékenységválasztások és fura cégképződmények jellemzik a poltikailag kényes, de rendkívül jó pénzt hozó piacot. (Arról, hogy miért ekkora biznisz letelepedési kötvényt árulni, arról itt írtunk bővebben)

A Figyelő szerint jelenleg hat cég foglalkozhat letelepedési kötvényekkel, mert az eredeti hét közül egyet azóta kizárt a gazdasági bizottság, ezekkel a cégekkel ráadásul elég sok minden történt az elmúlt pár hónapban a piacon.

Itt van például néhány érdekes sztori a letelepedési kötvénnyel bizniszelő cégekről:

• A budapesti bejegyzésű, de szinte teljesen bolgár tulajdonú - az egyik tulaj bolgár származású, de magyar állampolgár - Arton Capital Hungary adózás előtt eredménye tavaly meghaladta a 176 millió forintot, tehát elég jó évet zárt. Emelett tavaly 5,1 milliárdnyi forgóeszközük, és 6,7 milliárdnyi kötelezettségük volt: ezt az óriási különbséget valószínűleg a kötvények forgalmazásán szerzett bevétel, és a papírok nyilvántartott értéke közti eltérés magyarázza. Ráadásul egy évvel korábban  még közel 4 milliós mínuszban volt a cég.
• A megalakulása óta egyébként nem volt sima ügy az Arton története: 2013 őszén zárult le az a hátraléktartozás miatt indított végrehajtás, amit a NAV indított a cég ellen. Ezt követően februárban bedőlt a Buda-Cash, aminek az egyik érkdekeltségénél, a DDRB-nél vezetett számlát a cég. Azt nem lehet tudni, hogy ezen a az Arton bukott-e a Buda-Cash-ügyön, mindenesetre jól ismerhették a piacot, mert a Buda-Cash felfüggesztése előtt pár héttel megszüntették a DDRB-s számlájukat.
• Az is érdekes, hogy a cég néhány hete kidobta a tevékenységei közül a "jegybankit", ami konktrétan egy ország bankrendszerének felügyeletét jelentette, amire nyilván nem kaphattak engedélyt.

• Ez egy Magyarországon bejegyzett cég, de a Figyelő szerint valószínűleg köze van a kajmán szigeteki Hungary State Special Debt Foundhoz és a hongkongi Hungary Special Debt Management Ltd-hez. Az összekötő kapocs Boros Attila, aki a magyar kft ügyvezetője, ami viszont a hongkongi vállalat tulajdonában van. A gazdasági bizottság szerint viszont Boros a kajmán szigeteki céget is képviseli, csak hogy bonyolultabb legyen a dolog. A három cég közül hivatalos közvetítőként a kajmán-szigeteki van bejegyezve, ez elvileg Kína és Vietnám felé közvetíti a letelepedési kötvényeket.
• A Special Debt Kft. tavaly 335,4 millió forint árbevételt ért el, viszont ebből csak kicsit több, mint félmillió forint adózás előtti nyereséget sikerült kigazdálkodnia. Ez azért is fura, mert egy évvel korábban 179,2 milliós bevételből 69,6 millió forint lett a profit. 
• A Figyelő szerint a hasonló cégnevek és kusza viszonyok alapján nem zárható ki, hogy a magyar cég azért jött létre, hogy azon keresztül kifizessék a cégek menedzsmentjét, míg a kereskedelem más vonalon zajlik.

• Ez a cég Máltán van, de két itthoni cég mögött is felbukkan: a Discuss Holfint Magyarországi KÖzvetlen Kereskedelmi Képviselete és a Discus Holding Europe Zrt. mögött. Ez a céghálózat Afrikában, az USA-ban, a Kaukázusban, Ausztriában, Thaiföldön és Törökországban árulja a gazdasági bevándorlós kötvényeket.
• Aki összeköti a cégeket, az Kiss László, a magyar Zrt. tulajdonosa, akinek egy korábbi cégébe az a Crystal WordWide nevű vállalat szállt be tulajdonosként, ami a Figyelő szerint otthonosan mozog az offshore hálózatok felépítésében