Bence
11 °C
25 °C

Kemény hét vár a görögökre

2015-06-27T073736Z 466065478 GF10000140807 RTRMADP 3 EUROZONE-GR
2015.06.27. 21:32 Módosítva: 2015-06-29 09:41:26
Pánikhangulatra készülhet az elemző szerint Görögország azután, hogy a népszavazás váratlan bejelentése után szombat estére eldőlt: nem lesz megállapodás a hitelezőkkel, és nem kapnak haladékot a kedden lejáró, 1,6 milliárd eurós IMF-tartozás visszafizetésére. Közel a görög bankrendszer összeomlása, nő az esély arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, ami láncreakciót indíthat el. A volt kormánypárt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.

Sosincs vége addig, amíg tényleg végleg vége van. De most tényleg úgy fest, hogy vészesen közel a vég -

így vezeti fel elemzését a görög kormány és az eurózóna között megszakadt tárgyalás után kialakult helyzetről a BBC brüsszeli tudosítója. A megfogalmazás meglehetősen pontos, a megfigyelők ugyanis biztosan nem először érzik azt, hogy a görög-EU-meccs végleg zátonyra futhat. Az eurózóna pénzügyminiszterei szombaton megszakították a tárgyalást a görög delegációval, miután kiderült, hogy a görög kormány népszavazást akar a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. 

Ahogy azt korábban bemutattuk, az elmúlt években az ország igen sok erőfeszítést tett, hogy valahogy egyensúlyba kerüljön a költségvetése. Kiadáscsökkentések és adóemelések árán mostanra elérték, hogy hitel nélkül is képesek biztosítani az állam működését.

 

Sőt, a görög gazdaság halvány növekedési pályára is állt. Mindez tehát azt jelenti, hogy a problémák nem az ország folyó gazdálkodása, hanem a korábbról felhalmozott rengeteg adóssága miatt vannak. Az államadósság nincs távol az ország gazdasági teljesítményének a duplájától, ezzel az eurózónában csúcstartók. 

 

Ugyan a napi üzembiztos működéshez hitelre már nincs szüksége - ennyiben tehát eredményesek voltak a görögök eddigi erőfeszítései - , de Görögország az adósságai törlesztését csak újabb hitelfelvételekből tudja megoldani. Ez most a gond. Ehhez ugyanis hitelezők kellenek, a hitelezők pedig egy ennyire eladósodott országnál különösen szeretnek beleszólni abba - érthető módon -, hogy mi is történjen a gazdaságpolitikában. 

A most megszakadt tárgyalásokra mindenki úgy tekintett, mint a görögök utolsó esélyére arra, hogy elfogadják a hitelezők által eléjük terjesztett takarékossági programot - ennek a célja pontosan az lett volna, hogy az első ábrán látott kamatfizetés nélküli elsődleges költségvetési egyenleget még nagyobb mértékben javítsák.

És bár voltak rossz előjelek, akadozás, a tárgyalások hónapok óta tartottak, de Görögország eddig minden lejáró tartozását törleszteni tudta. A piac így alapvetően most is azt várta, hogy lesz megállapodás, ami még a hét elején is egy elég valószínű forgatókönyvnek tűnt. Így aztán most, hogy eldőlt, hétvégén már biztos nem jut nyugvópontra a vita, és hó végéig már csak két munkanap van, eléggé valószínű, hogy idegesen fog kezdődni a jövő hét. 

Az aggodalom ellenére a görög pénzügyminiszter, Yanis Varoufakis azért úgy fogalmazott: "ezekben a kritikus pillanatokban a görög kormány azért harcol, hogy kedden megszülethessen a megállapodás."

A legrosszabb opció

Bebesy Dániel, a Budapest Bank elemzője szerint ennek ellenére már most biztos, hogy a görögök nem fogják tudni június 30-án, kedden visszafizetni az IMF-nek a lejáró tartozást. Ez lényegében azt jelenti, hogy Görögország becsődöl az IMF felé, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez a csődesemény hivatalosan is csődnek fog számítani, akként fogják-e értelmezni, mondta az elemző, aki szerint a helyzet különleges: fejlődő országoknál szokott ilyen előfordulni, fejlett ország részéről eddig ilyenre nem volt példa.

A megállapodás elmaradásának valószínű következménye lesz Bebesy szerint, hogy az EKB nem fog tovább pénzt pumpálni a görög bankrendszerbe, és ha nem érkezik tovább ez a pénz, ami eddig a likviditást biztosította, a bankokat nem fogják kinyitni. Már a múlt héten is naponta 1-1,5 milliárd eurónyi pénzt vettek ki a bankokból a betétesek, és - hiszen már szombaton is sorok álltak a bankoknál - várhatóan olyan pánikkal indul a jövő hét, hogy ez az összeg megszorozódhatna. Az EKB-féle likviditási csatorna leállítása azt eredményezné, hogy a görög bankrendszer a rákövetkező napokban összeomlik, tőkekorlátozásokat és alternatív pénzt kell bevezetni, és a Budapest Bank elemzője szerint ennek nagy a valószínűsége.

Láncreakció indulhat be

A görögök szempontjából az lesz a következő kérdés: nyernek-e valamit azzal, ha kilépnek az eurózónából, és saját pénzt vezetnek be, folytatta. Szerinte ez egyáltalán nem biztos hosszú távon sem, rövid távon pedig gazdasági mélyrepülés elé néznek.

Az eurózóna szempontjából is komoly kockázata van annak, ha a görögök kiválnak, hiszen ez akkor példa lesz arra, hogy visszafordítható a folyamat, ki lehet válni, vissza lehet térni a saját valutához, a piac pedig elkezd majd azon gondolkozni, hogy ki lehet a következő, tehát az elemző szerint veszélyes láncreakció indulhat el.

Maga a keddi csőd még nem hozza maga után feltétlen a kiválást, de ha az EKB tényleg lekapcsolja a görögöket (ez egy politikai döntés lesz, nem az EKB fogja egyedül meghozni) a likviditási csatornáról, az már egy újabb nagy lépés lesz a kiválás felé, mondta Bebesy.

Július 20. fordulópont lehet

Az MTI-nek az szombat este az ING Bank vezető elemzője, Balatoni András szintén arról beszélt: tőkekorlátozások várhatók az országban, ha "jön az úthenger": az EKB leállítja a görög bankok likviditásának a finanszírozását. Szerinte ez akkor fog bekövetkezni, akkor lesz a legnagyobb gondban Görögország, ha az EKB felé esedékes, július 20-i fizetési határidőt nem tartja be. Balatoni szerint június 30-án az IMF-nél még "lehet bizonyos trükköket alkalmazni" a határidőknél.

Balatoni András azt mondta: ha Görögország kilép az euróövezetből (ez lenne a Grexit) és bevezetik a drachmát, akkor az IMF számításai szerint a GDP 8 százalékára rúgó recesszió lesz az országban, ami a legrosszabb forgatókönyv. Ha Athén vállalja a megszorítások költségeit, akkor is 2-3 százalékos recesszióba süllyed nagy valószínűséggel a görög gazdaság, de nem lesz bankpánik és az EKB is folyamatosan biztosítja a likviditást, de hozzátette: ez is nagy költség egy olyan gazdaságnak, amely alapvetően 2009 óta deflációs spirálban van.

Megéreznék a magyarok a Grexitet   

A Grexit hatását, a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nagymértékű csökkenését a régió piacai közül a leginkább Magyarországon és Lengyelországban éreznék meg Balatoni szerint, mivel itt a legmagasabb a külföldi befektetők részaránya a kötvénypiacon. Amikor a kilépés hatására elkezdik a forintban és zlotyban denominált kötvényeket eladni, akkor veszíteni fog értékéből a forint, rövid időre gyengülő pályára állhat, a 315 forintos euróárfolyamot is elérhetjük, magyarázta az MTI-nek.

Az ING vezető elemzője szerint ugyanakkor azért hosszú távon a forint elég ellenálló lett az elmúlt időszakban, Magyarország már nem olyan sérülékeny.

Még jobban berágott az eurózóna a görögökre 

Az euróövezeti pénzügyminiszterek elutasították a görögök kérését, hogy hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét. Ezt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a testület elnöke jelentette be a szombati, brüsszeli rendkívüli ülés után. Dijsselbloem szerint a tárgyalások késő éjszakába nyúlóan folytak pénteken, amikor a görögök meghirdették a népszavazást, és ezzel megakasztották a folyamatot. 

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be, hogy népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ciprasz a referendumra hivatkozva próbálta kérni a hosszabbítást. A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órán tartó rendkívüli ülésén a népszavazást.

Már alakul a pánik

Az Index riporterei Thesszalonikiból azt jelentették, már több helyen sorok vannak a bankautomatáknál. A kormány ugyan közleményben nyugtatott, a védelmi miniszter szerint hétfőn is kinyitnak a bankok és lesz az ATM-ekben pénz, már érezni a bizonytalanságot az utcákon. Olvasónk ugyancsak Thesszalonikiból kisebb EU-ellenes tüntetésről számolt be, Athénba érkezett tudósítóink szerint pedig a fővárosban is érezhető a magasabb rendőri készültség.

Az előzö görög kormánypárt, az Új Demokrácia pedig bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.