Nándor
7 °C
23 °C

Mi jöhet a görög népszavazás után?

2015-06-29T002801Z 1020137621 GF10000142591 RTRMADP 3 EUROZONE-G
2015.06.29. 19:02

A görögök jövő vasárnap szavazhatnak majd arról, hogy elfogadják-e az EU megszorítócsomagját cserébe a mentőcsomag maradék 7,2 milliárdos részéért, vagy beintenek az EB-elnök Junckernek, a német kancellár Merkelnek meg a többieknek, és ezzel lehet, hogy akár ki is esnek az eurózónából.

No, de vajon tényleg jön a drachma, ha a nem szavazatok győznek (hogy hogyan lehet pénzt váltani, itt szedtük össze)? És mi lesz jövő hétfőn, ha inkább még megszorulnak a görögök az euróért cserébe? Mi lesz így a Szirízával, a görög bankokkal, meg mindenki mással?

A Royal Bank of Scotland hétfői elemzésében elég részletesen levezeti, hogy milyen lehetőségeket látnak arra, ha az euróbarátok vagy, ha a megszorításellenesek nyernének most vasárnap.

Ha az igenre szavaznak többen

Az RBS elemzői szerint erre van egyelőre nagyobb esély, legalábbis a Proto Thema nevű görög napilapban megjelent legutóbbi közvélemény-kutatás szerint.

A megkérdezettek 57 százaléka inkább megállapodáspárti, és csak 29 százalék szakítaná meg a tárgyalásokat. Egy másik újságban, a To Vimában megjelent felmérés szerint 47 százalék fogadná el az EU javaslatát, és 33 százalék állna fel az asztaltól. 

Ha a hétvégén is valahogy így alakulnak majd az arányok, akkor utána az RBS szerint az Európai Központi Bank növelni fogja az ELA, vagyis a sürgősségi pénz, egyfajta jegybanki/banki gyorskölcsön formájában a görög bankoknak adott hitel mennyiségét, így egy kicsit fellélegezhetne a görög bankrendszer.

Az esélyeket egy ábrán vezettük le. 

Hogy utána mi lesz, az már az európai feleken múlik, pontosabban azon, hogy az eurócsoport vezetői hajlandóak-e még tárgyalni Ciprászékkal, vagy sem. Ha igen, akkor megint előkerülhet a korábbi reformjavaslat, ami ekkor már a görög nép támogatását is élvezné, így ha a mostani görög kormány hajlandó így elfogadni azt, akkor jöhet a megállapodás, a megszorítás meg a pénz, Görögország elkerüli az államcsődöt és maradhat az eurózónában.

Az RBS szerint viszont lehet, bár kisebb az esélye, hogy az európai felek ekkor már megunják Ciprászt és tárgyalóit, és nem folytatják a tárgyalásokat.

A görög kormány egy ilyen helyzetben amúgy is nagy valószínűséggel átalakulna, mert a Sziriza a nem kampányt támogatja,

így ha az igenek győznek, akkor Ciprász kormányának valószínűleg egy bizalmi szavazással kell szembenéznie, egységkormányt vagy új koalíciót alakítania a tőle jobbra álló pártokkal. Ez akkor is eljöhet, ha az eurócsoport folytatná a tárgyalásokat, ha viszont nem, akkor lehet, hogy teljesen új választásokra is szükség lesz a megállapodáshoz.

Ha a nemre szavaznak többen

Ez sem lehetetlen, ilyenkor pedig az RBS szerint az a fő kérdés, hogy mit csinál az EKB. A görög bankok csak az ő hiteleiktől nem dőlnek már most is össze, így ha elvágnák ezt a köldökzsinórt, szinte rögtön jönne a bankválság. Ezt a frankfurti jegybankárok sem akarhatják igazán, így az nem valószínű, hogy ha a nemek nyernek a népszavazáson, akkor teljesen leállnak ezek a hitelek, de az biztos, hogy nem jön majd belőlük több.

A kérdés, hogy tartja-e az EKB a mostani 89 milliárd eurós szinten az ELA programot, vagy valamivel visszafogja azt, ahogy a görög bankok egyre hitelképtelenebbek lesznek. Akárhogy is, a görög bankoknak még az is egy rossz helyzet, ha csak annyi hitelt kapnak, mint most (a nyomás pedig egyre nagyobb rajtuk, ezért is zártak most vasárnapig be), mert így is elég neccesen tudják megoldani a mindennapi működésüket, úgyhogy ebben a helyzetben is valamiféle politikai megoldás kellene.

Az RBS szerint még ilyenkor is lehet, hogy jön egy új választás, egységkormány vagy új koalíció, ami hajlandó lépéseket tenni azért, hogy Görögország benn maradjon az eurózónában, és még az sincs kizárva, hogy egy új népszavazás is jöhet erről. Eszerint a forgatókönyv szerint még van esély arra, hogy megmaradjon a görög euró, de ehhez mindenképpen valami politikai változás kell, és egy olyan kormány, ami elfogadja az EU feltételeit.

Ha a nemek győzelme után csökkentené a hitelezését az EKB, akkor a görög jegybanknak egy idő után valahogy el kell kezdenie amolyan „tartozom neked cetliket” kiállítania, hogy elég pénz legyen a görög gazdaságban, ami gyakorlatilag

egy párhuzamos valuta, gyakorlatilag a drachma bevezetését jeleni.

Ez még mindig nem jelenti azt, hogy kiestek az eurózónából, de ez lenne az első nagyon nagy lépés kifelé.

Ekkor megint lépéskényszerben lenne a görög politika, és vagy jön egy kormány, ami bent tarja az országot az eurózónában, vagy egy új választáson győz az a párt, amelyik a Grexit mellett kampányol, mondjuk a Sziriza, és akkor már tényleg mindenképpen jönne a drachma. De ez azért még odébb van.