Salamon
7 °C
14 °C

Két adónkat tiltotta be Brüsszel

452467296
2015.07.15. 14:09 Módosítva: 2015-07-15 14:10:35

A Bizottság két részletes vizsgálatot indít a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében - jelentette be az Európai Bizottság szerdán. A döntésből az is kiderül, hogy a két adót alkalmazását betiltotta a brüsszeli testület, amíg le nem zárul a vizsgálat - írja a Portfolio.

A Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított azért, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal - olvasható az EB közleményében.

  • Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra.
  • A második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik.

A Bizottság felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság le nem zárta a vizsgálatát. Az EU vizsgálja az új trafikellátós terveinket is a közlemény szerint.

A részletes vizsgálatok megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad a vizsgált intézkedésekre vonatkozó észrevételeik benyújtására, mindamellett nem határozza meg eleve az eljárások kimenetelét - zárul az EB közleménye.

Fidesz: Brüsszel a multikat védi

A kormány portfolio.hu-nak azt mondta, egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesültek a döntésről. A kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak azonban főhet a feje, hiszen a Bizottság mai döntésével átmenetileg 40 milliárd forint körüli bevétel esik ki a költségvetésből az idei évben.

A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a Brüsszel által rendszeresen támadt különadókat, ahogy eddig, úgy most is védje meg - olvasható a kormánypárt közleményében. A kormánypárt szerint "Brüsszel ezúttal is a külföldi multik érdekeit védi".

A párt azt írta, hogy az extraprofittal rendelkező ágazatokat sújtó különadók az új magyar adórendszer fontos részét képezik, igazságosabbá és kölcsönössé teszik a közteherviselést, hozzájárulnak a költségvetési egyensúlyhoz és a fontos társadalmi célokhoz.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból az élelmiszerbiztonságot javító intézkedéseket tud végrehajtani az állam, a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulásból pedig az új budapesti kórház megépítését tudják támogatni.

Tiltott állami támogatásnak minősülhet

A bizottság aggálya egyébként valójában mindkét esetben az, hogy a meredeken progresszív kulcsokat alkalmazó terhek szelektív előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzleteknek kell fizetniük. Alacsony árbevétel esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát. A bizottság szerint önmagában az árbevételen alapuló díj nem veti fel tiltott állami támogatás gyanúját, de a progresszív, meredeken emelkedő kulcsok tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsony árbevételű piaci szereplőknek versenytársaikkal szemben.

"Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot" - írja közleményében a brüsszeli testület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében a szabályozás január 1-jén lépett hatályba, és július végén lennének esedékesek az első befizetések.

Tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kevesebb árbevétellel nem kell fizetni, 50 milliárd forintig 0,1 százalék a díj kulcsa. Annál nagyobb árbevétel esetén viszont 1 százalékot kell befizetni az államnak, a legmagasabb, 6 százalékos kulcs a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A bizottság arról sincs meggyőződve, hogy az így beszedett összeg nem haladja-e meg azt a mértéket, amelyet az állam az agrár-élelmiszeripari termékek állami ellenőrzésének szükségessége címén beszedhet.

A bizottság közleménye szerint a magyarországi kiskereskedelmi korlátozások együttesen negatív hatással lehetnek a piaci versenyre, és az unió alapvető szabadságjogait is sérthetik. Ilyenként említi a bizottság azt az előírást, hogy be kell zárni azokat a kiskereskedelmi cégeket, melyek két egymást követő évben veszteségesek. Brüsszel szerint a veszteségesség oka a megemelkedett felügyeleti díj is lehet, és ez így sértheti a letelepedés szabadságát. Ennek tisztázására felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Sérülhet a verseny

A dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében a bizottság aggálya ugyanúgy a meredeken progresszív kulcsokkal kapcsolatos.

"A bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően" - írták. Kifogásolja az Európai Bizottság azt is, hogy a dohánytermékek kereskedői bizonyos befektetésekkel akár 80 százalékkal mérsékelhetik fizetési kötelezettségüket.

"A bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal" - fogalmaz az uniós versenyjogi hatóság.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény februárban lépett hatályba. Ennek értelmében a dohánytermékekkel kereskedő cégek 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd között 2,5 százalék, 60 milliárd fölött pedig 4,5 terhet kell befizessenek az államkasszába. Emellett a bizottság tudatja, hogy azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.