Gyöngyi
9 °C
9 °C

A szakadék széléről fordult vissza Görögország

000 Was8946160
2015.07.16. 02:41 Módosítva: 2015-07-16 12:15:42
A görög kormány szerda éjfél után megszavazta a hétfőn elfogadott javaslatokat. Cipraszt az ellenzék szavazatai mentették meg, saját párttársai közül többen kihátráltak a kormányfő mögül. Ezek után kérdés, mi lesz vele, mi lesz a kormánnyal, és főleg: mi lesz Görögországgal. Az emberek már most nagyon elégedetlenek, pedig a neheze még hátra van.

Csütörtökön hajnalban 229 igen szavazattal, 64 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a görög parlament azokat a feltételeket, amelyekben még hétfőn, 17 óra tárgyalás után a görög kormányfő, Alexisz Ciprasz megállapodott a hitelezőkkel.

A szavazást heves vita előzte meg, Ciprasz mögül több, meghatározó párttársa is kihátrált, szerintük Brüsszelben gyakorlatilag megpuccsolták a görög kormányt, a kormányfő sokkal rosszabb feltételeket kapott az újabb mentőcsomagért cserébe, mint amilyenek miatt két hete otthagyták a tárgyalóasztalt, és amelyekre nemet mondtak a népszavazáson.

Csak két út volt

„Döntenem kellett: vagy egy igazságtalan megállapodás, vagy a csőd” – magyarázta Alexisz Ciprasz a szavazás előtt, a parlamentben tartott beszédében. Szerinte tehetetlen volt, a görög nép előtt több lehetőség nem állt, hiába küzdöttek a végsőkig a jobb feltételekért. Ő azonban, ahogyan hétfőn, úgy most is vállalja a döntést és a felelősséget.

Hogy a felelősség vállalása ebben az esetben azt jelenti-e, hogy végigviszi a politikailag nehezen eladható csomagot, vagy éppen ellenkezőleg, pár napon belül távozik, nem tudni. Mindenesetre szerdán már lemondással is fenyegette párttársait arra az esetre, ha késő este a reformokról szóló törvényjavaslat ellen szavaznak. „Azért vagyok miniszterelnök, mert van egy parlamenti csoport, amely támogat engem. Ha nincs meg ez a támogatás, akkor nehéz lesz kormányfőként folytatnom" – mondta.

Teljes fegyverletétel

Ami biztos, a Sziriza támogatásán meg fog érződni a veresége a nemzetközi hitelezőkkel szemben, a pártot éppen az az ígéret emelte kormányra, hogy van kiharcolható harmadik út is a teljes behódoláson és a csődön kívül. A hitet pedig sokáig, tulajdonképpen egészen mostanáig sikerült tartani az emberekben, a kormány még múlt héten is fogadkozott: kizárólag akkor mennek bele a megszorításokba, ha leírják az államadósság egy részét.

Ehhez képest most úgy tűnik, belementek anélkül is, teljes a fegyverletétel. A parlament többsége elfogadta a fájdalmas megszorításokat, cserébe egy kicsit átstrukturálják az ország adósságát, és kapnak egy 86 milliárd eurós, hároméves mentőcsomagot is. Ezek persze fontos dolgok, de igen távol állnak az eredeti célkitűzéstől. Nem is csoda, ha ezek után a Szirizán belül is nagy a zavar, a csütörtök hajnali szavazáson nem állt ki mindenki a kormányfő mellett. Mások mellett nemmel szavazott a korábbi pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz is.

Hogy viszik ezt keresztül?

A görög kormánynak akkor sem lett volna könnyű a dolga, ha az eurózónából való kilépés és a csőd mellett döntenek. Noha az Európai Központi Bank még nyújtott likviditási támogatást a görög bankoknak, azok már annyira kifogytak euróból, hogy nem lehetett tovább halogatni a megegyezést. Azonnal pénzre volt szükségük, és most az igenek túlsúlyával a szakadék széléről fordulhat vissza az ország. De mi lesz ezután? Hogy tudja lenyomni a megszorításokat egy gyengülő kormánypárt az egyébként is elégedetlen tömegek torkán? Ezek most a legnagyobb kérdések.

A feldühödött görög népből már szerdán is kaphatott ízelítőt a kormány. Miközben a parlamentben a vita zajlott, kinn az utcán Molotov-koktélok repültek, autók égtek, könnygázzal oszlattak. Hamarosan sztrájkok kezdődnek, és a zavargások is folytatódhatnak. A céltábla persze főleg a külföld és az EU, de a csalódott görög békemenet nagyon gyorsan átfordulhat kormányellenes demonstrációba is, és nem látszik, hogy ezt a helyzetet hogyan tudják kezelni Cipraszék.

Mire mondtak igent?

De mi is az, amire ennyien ki vannak akadva? Milyen intézkedésekre, feltételekre mondanak nemet a görögök, és mondott most igent a parlament?

  • Egyrészt beindítanak egy elég nagy mértékű áfaemelést, Görögországban jelentősen megdrágul majd az élet.
  • Másrészt elindítják a nyugdíjrendszer átalakítását.
  • Ezenkívül garantálniuk kell a görög KSH függetlenségét,
  • és automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat is be kell vezetniük.

Ha ezek megvannak, akkor dönthet úgy az Eurócsoport, hogy megadja a mandátumot az intézmények számára, hogy egyáltalán elkezdjék a tárgyalásokat az új mentőcsomagról. A döntésről a nemzeti parlamentek szavaznak, és az ESM-egyezménynek is meg kell felelni. Vagyis nem elég a görögök vállalása ahhoz, hogy valóban pénzt is kapjanak, arra rá kell bólintaniuk az érintett nemzeteknek is.

image1436083452
Fotó: Pétrosz Jannakurisz / MTI

És akkor ezután jön majd csak a nagyja. A görög kormánynak számos területen kell majd reformokat végrehajtania. Be kell építenie a jogrendjébe egy sor uniós szabályt, amivel eddig elmaradt, beépíteni az OECD ajánlásait, felülvizsgálni a munkaerő-piaci szabályozást, rendbe szedni a bankszektort, végigvinni a nyugdíjreformot, hatékonyabbá tenni a közszférát. És nem utolsósorban megkezdeni a privatizációt.

Az értékkel rendelkező görög vagyontárgyakat egy alapba rakják, majd pénzzé teszik. Ez lesz az egyik pénzforrása az új hitel törlesztéseinek, illetve az új hitelcsomag alatt ennek 50 milliárd eurót kell generálnia. Ebből 25 milliárd eurót a banki újratőkésítések visszafizetésére használnak majd fel, az alapban maradó összeg 50 százalékát az államadósság törlesztésére, a másik 50 százalékát beruházásokra használnák majd. 

Példát statuáltak

Mindeközben pedig az Európai Bizottság tolakodó gondossággal ügyel majd arra, hogy minden a terveknek megfelelő módon haladjon. Minden fontosabb törvénytervezetről egyeztetni kell majd Brüsszellel, mielőtt arról a nemzeti parlamentben vitáznának.

Görögország a parlamenti szavazással tulajdonképpen beismerte, egészen hiábavaló volt az utóbbi idők küzdelme, a helyzet igazából minden hősködéssel, ugrálással, háborgással csak egyre rosszabb lett. A teljes győztes pedig egyértelműen Angela Merkel és az általa vezetett vonal az eurózónában, Finnország, Hollandia, Ausztria, Észtország, Lettország és Litvánia. Felülkerekedtek nemcsak Görögországon, de még a kevésbé szigorú olasz–francia–spanyol frakciót is lenyomták. Az üzenet pedig egyértelmű: így jár mindenki, aki követni szeretné a görög példát.