Nagyon kemény szülés volt a görög eurózóna-csúcs

2015.07.13. 10:24
Görögország elkerülheti a grexitet, ha szerdáig keresztülver mindent az athéni parlamenten amiről Brüsszelben megállapodtak.

Hétfőn reggel kilenckor ért véget a vasárnap délután ötkor kezdődött eurózóna csúcstalálkozó, melyen politikai megállapodás született arról, milyen feltételek mellett maradhat ez eurózónában Görögország. Ennek értelmében az athéni kormánynak szerdáig számos reformot kell jóváhagyatnia a görög parlamenttel azért, hogy cserébe a 2008-as válság óta immár harmadik nemzetközi hitelprogramról megindulhassanak a tárgyalások.

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: “sikerült megállapodásra jutnunk, mely munkás volt, de a végére értünk. Nem lesz grexit.” Hozzátette, meggyőződése hogy a görög kormány és a parlament képes lesz elfogadni a mai döntéseket.

“Azt mondtam, a népszavazás rosszabbá teszi a helyzetet, mely be is bizonyosodott. De ebben a kompromisszumban nincsenek vesztesek és nyertesek. Nem gondolom, hogy a görög népet megalázták volna, sem azt hogy Európa arcvesztését jelentené az alku. Ez egy tipikus európai megállapodás” – zárta Juncker.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, “ma egy célunk volt, és 17 órányi tárgyalás után ezt elértük.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke annyit mondott, “arra kérték a pénzügyminisztereket, térjenek vissza az áthidaló finanszírozás kérdésének megoldásához, ennyit tudok jelenleg mondani, korai arról beszélni milyen irányba megyünk majd tovább.

Angela Merkel kancellár közben a német nemzeti sajtótájékoztatón a második emeleten azt hangsúlyozta, Görögország vissza fog térni a Nemzetközi Valutaalaphoz 2016 márciusában, amikor az ország aktuális hitelprogramja lejár.

Ciprasz a csúcs után kijelentette: radikális reformokra van szükség Görögországban, melyek a társadalom javát szolgálják és a korábbi kormányok oligarchái ellen lépnek fel.

Az eurózóna csúcson elfogadott javaslatok szerint a következőket kell teljesítenie Görögországnak ahhoz, hogy a jövőben is eurót használhassanak polgárai:

  • ÁFA-emelés és az adóalap kibővítése.
  • 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása, melybe a további görög privatizációs források kerülnek. Az összeg felét a bajba jutó görög bankok feltőkésítésére kell félretennie a görögöknek, a másik felét pedig fele-fele arányban adósságtörlesztésre és gazdaságélénkítésre kell fordítania Görögországnak – szól a tárgyalások egyik legneuralgikusabb pontjának feloldása.
  • Nyugdíjreform és a nyugdíjkorhatár emelése.
  • Az igazságügyi rendszer reformja.
  • A görög statisztikai hivatal függetlenségének biztosítása.
  • Automatikus megszorításokra vonatkozó törvény elfogadása, arra az esetre, ha a görög költségvetés hiányba fordulna.
  • Az uniós bankszanálási szabályok alkalmazása.
  • Az ország áramellátó hálózatának privatizációja.
  • Számos szolgáltató szektor szabályozásának egyszerűsítése, versenyképessé tétele.

Hétfőre virradóra háromszor is félbeszakította a levezető tanácsi elnök Tusk az ülést, mely idő alatt kis csoportokban egyeztettek a vezetők. Elsősorban persze Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök puhították Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt hol Tusk, hol Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottág elnökének társaságában. Utóbbi aztán az éjszaka egy pontján hajnali három előtt diplomáciai források szerint “eltűnt”, hogy aztán négy után új kompromisszumos javaslatokkal térjen vissza a négyórásra nyúlt második “szünet” után. Ez idő alatt kizárólag Tusk, Merkel és Holland alkudoztak Ciprasszal hatszemközt.

Hajnali fél ötkor, amikor a tárgyalások ismét folyatódtak - immár tizenkilences körben - az egyeztetés megint megakadt azon, hogy milyen szerepet kapjon a Nemzetközi Valutaalap a harmadik mentőcsomagban, illetve a görög privatizációból befolyó pénzek elhelyezéséről sem tudtak megegyezni – jelezték görög diplomáciai források.

A tárgyalásokat az EUrológus sokéves brüsszeli tapasztalata alapján meglepően sok újságíró követte élőben egész éjszaka az Európai Tanács Justus Lipsius épületének átriumában. Talán csak minden ötödik újságíró szunyókált hosszabb rövidebb ideig laptopja elé hajolva az asztalokon vagy a sajtóterem székeiben.

Az eurót használó országok vezetőinek tárgyalási alapja a pénzügyminisztereik által vasárnap kialkudott négyoldalas dokumentum volt. Az éjszaka folyamán azonban a diplomaták szerint számos olyan feltétel és kérdés felmerült a tárgyalások során, melyek korábban nem voltak napirenden – ez jelentősen lelassította és megkavarta a tárgyalás menetét, mely végül 17 óra folyamatos tárgyalás után zárult le hétfőn reggel.



  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön