Felvették a kesztyűt az internetes uszítással szemben

január 19., 15:55 Módosítva: 2018-01-19 20:08
7
Az Európai Bizottság elégedett azzal, ahogy a közösségi hálók takarítják a gyűlöletkeltő posztokat a felületeikről.

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen Európában. Elfogadtak egy magatartási kódexet, amely alapján kiszűrik, hogy milyen tartalom kerülhet jogosan a felületeikre, és mi az, ami gyűlöletbeszédnek minősül. Az Instagram és a Google+ pénteken jelentette be, hogy szintén csatlakoznak a magatartási kódexhez. Önkéntes alapon tesznek így, európai jogszabály nem kötelezi őket rá.

Az Európai Unió ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nyomon követi, hogy a cégek tényleg eltávolítják-e az uszító, gyűlöletkeltő posztokat. Pénteken adták ki a harmadik jelentésüket erről az ellenőrzésről, és elégedettek voltak az eredményekkel.

„A vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet – írta a Bizottság pénteken. – Átlagosan 70 százalékát eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 százalékról, és a 2017. májusi második nyomonkövetés során tapasztalt 59 százalékról.

Az összes bejelentés 81 százalékát pedig egy napon belül megvizsgálták a cégek.

Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést” – állt a Bizottság értékelésében.

Tovább

Lazább áfa-szabályokat javasol az Európai Bizottság

január 18., 14:32 Módosítva: 2018-01-18 16:41
0
Most az van megszabva, hogy mire lehet olcsóbb áfát kivetni. Megfordítanák a logikát.

Az Európai Unió hamarosan átírja a hozzáadottérték-adó szabályozását. Az EU így is elég nagy mozgásteret ad az uniós országoknak abban, hogy mekkorák lehetnek az áfakulcsaik, mindössze azt szabja meg, hogy csak kivételes esetben legyenek 15 százaléknál alacsonyabbak. Ezért lehet nálunk az áfa alapból 27 százalékos. Ez a legmagasabb mérték az Európai Unióban. Az áfa Luxemburgban a legalacsonyabb az EU-ban, ott 17 százalék.

Lehet 15 százaléknál alacsonyabb adót is kivetni, de csak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra, amelyek szerepelnek egy közösen elfogadott európai listán, az adózásról szóló irányelv harmadik mellékletében. Ilyenek például az élelmiszerek, a gyógyszerek, könyvek, színházjegyek, koncertjegyek és egy sor más dolog. A mostani szabályok szerint két ilyen kedvezményes adókulcs lehet egy országban.

Tovább

Átszabná az oktatást az Európai Unió

január 17., 15:43 Módosítva: 2018-01-19 16:43
448
Vállalkozást, programozást, európai értékeket tanítana az Európai Bizottság. Nem utasíthat, csak szépen kér és pénzt ad.

A nemzeti kormányok kérésére az Európai Bizottság kidolgozta, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az oktatásban. Az EU javaslattevő testülete szerdán tette közzé az ajánlásait, melyek szerinte egy sikeresebb európai társadalomhoz vezetnek el.

Tovább

Hoppá, pénzzel nemcsak büntetni, jutalmazni is lehet!

január 10., 17:04 Módosítva: 2018-01-11 05:40
74
Nagy ötlettel állt elő az Európai Bizottság. Nemcsak büntetni lehet a jogállamot leépítő országokat. Jutalmazhatnák is azokat, akik védik a demokráciát.

Az Európai Bizottság erősen gondolkodik rajta, hogy hogyan lehetne az uniós támogatásokon keresztül büntetni azokat a kormányokat, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket. Valószínűtlen azonban, hogy egy ilyen változtatás életbe léphetne a közeljövőben – ez az EU-s költségvetésért felelős biztos, Günther Oettinger szerdai beszámolójából derült ki.

A német politikus azután állt a sajtó elé, hogy az unió javaslattevő testülete először foglalkozott a legmagasabb szinten az EU 2020 utáni hétéves költségvetésével.

„Jó sok anyag érkezett be erről az ügyről a biztosokhoz, és most vizsgáljuk, hogy az unió alapszerződése szerint megvalósítható-e egyáltalán” – mondta Oettinger. Szerinte kétféleképpen lehet megközelíteni a kérdést: büntetésként vagy jutalomként.

  1. Csak akkor kaphasson uniós támogatást egy ország, hogyha teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, amelyek az uniós szerződésből következnek.
  2. Ha egy ország az uniós értékek bajnoka, akkor kaphasson több támogatást. 

Mindkét esetben az a probléma, hogy miben mérik a jogállamiságot. Hogy döntik el, hogy melyik ország teljesít jobban európaiságban, és melyik rosszabbul? Erről azt mondta a biztos, hogy igazságszolgáltatás függetlensége és objektivitása az, ami kulcsfontosságú.

Elmagyarázta ugyanakkor, hogy bármilyen javaslattal is áll elő az Európai Bizottság, a döntést nem ők fogják meghozni, hanem a nemzeti kormányok és az Európai Parlament. A kormányok közül pedig bármelyik megvétózhatja. Nagyon nehéz lesz olyan kompromisszumot találni, amelyik minden országnak megfelel, tette világossá.

Sietett még hozzátenni, hogy az egész ötlet egyébként nem tőle származik, hanem néhány tagállamtól, és úgy általában, a közvélemény nyomására foglalkoznak vele.

Tovább

Miért csak külföldön épít demokráciát az EU?

január 9., 18:26 Módosítva: 2018-01-09 22:23
7
Kötelezettségszegési eljárásokkal nem lehet védeni az európai jogállamot. Közvetlen pénzügyi támogatásra van szükség – érveltek közép-európai civil szervezetek Brüsszelben.

Nagy szükség volna rá, hogy az Európai Unió ne csak a fejlődő országokban, hanem a saját határain belül is támogassa a demokrácia védelmét. Ezt magyar, lengyel és horvát civil szervezetek képviselői fejtették ki kedden, az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett konferencián.

Az Európai Uniónak létezik olyan pénzalapja, amelyik az EU határain kívül, például Üzbegisztánban, Zambiában támogat kutatóintézeteket, iskolákat és civil szervezeteket a mindennapi munkájukban, hogy erősítsék az ottani demokratikus intézményeket. Ez a „demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz” (EIDHR), amely több mint 1,3 milliárd eurót szán erre a célra 2014 és 2020 között.

Azok a civil szervezetek viszont, akik ugyanezt a munkát az unión belül végzik, a működésük során előálló költségekre nem pályázhatnak uniós forrásból. Egy-egy konkrét projektre léteznek csak közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható kiírások.

„Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni – mondta az EUrologusnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. – Magyarországon és Lengyelországban nagyrészt a Norvég Alap töltötte be ezt a feladatot, de ez gyakorlatilag leállt, és nem hallottam róla, hogy Magyarországon újraindulna.” Nem közép-európai sajátosság, hogy a civil szervezetek anyagi gondokkal küzdenek: Dél-Európában is jellemző, hogy projektről projektre élnek a civil szervezetek, tette hozzá.

Tovább

Lázár: Szívesen fizetnénk többet az EU-nak

január 8., 20:11 Módosítva: 2018-01-09 09:33
101

Bátor és kezdeményező, „offenzív” javaslatot akar Lázár János a következő többéves uniós költségvetésre. A Miniszterelnökség vezetője hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy a mostani, 2014-2020-as pénzügyi keret védekező volt, egy válságra válaszolt, de közben súlyos kihívások jelentek meg és egy EU-taggal kevesebben leszünk. Ezzel a britek várhatóan legkésőbb 2019. március végi távozására utalt, amivel egy nagy nettó befizető esik ki, vagyis kevesebb pénz marad azoknak, mint Magyarország, akik többet kapnak vissza támogatásként, mint amennyit befizetnek a közösbe.

Tovább

Mire lesz képes idén az Európai Unió?

január 8., 08:58 Módosítva: 2018-01-08 14:18
69
Ne várjunk lehetetlent Európától: idén biztosan nem ráznak kezet Brüsszelben a kilépő britekkel, nem oldódik meg a bevándorlási kérdés, nem egyeznek meg Lengyelországgal és Magyarországgal sem, hogy mi fér bele az európai demokráciába. Viszont rendbe tehetik a dolgokat, hogy a következő uniós választási ciklus könnyebben induljon.

Úgy fordul rá az Európai Unió 2018-ra, mint a magyar vízilabda-válogatott az athéni olimpiai döntő utolsó negyedére. Az egész meccsen rosszul játszottunk, és kétgólos hátrányban Kemény Dénes azt gondolta: „éreztem, hogy valamit még meg lehet próbálni, de azt nem mondhattam a játékosaimnak, hogy nyerjenek meg hét percet három–nullára. Az olyan lett volna, mintha azt kérném, hozzák le nekem a csillagokat. Ezért azt kértem tőlük, hogy ne kapjunk több gólt.”

Az előző négy év tényleg igazán pocsékul sikerült az Európai Uniónak. A korábban elkövetett nagy hibák mind most ütöttek vissza: Görögország csődbe ment, mert évekkel ezelőtt intézményi alapok nélkül vezették be a közös valutát, az eurót. Az európai kormányok egymásnak ugrottak, mert a belső határokat közös menekültfogadási szabályok nélkül nyitották meg. Nagy-Britannia a kilépésre szavazott, mert az unió vezetői nem foglalkoztak vele eleget, hogy elmagyarázzák a választóknak, miért jó az EU-tagság.

Egy teljes év maradt, mielőtt az Európai Parlament kampányüzemmódba kapcsol a 2019-es tavaszi választásokra. Ennyi idő alatt lehetetlen megoldani az összes problémát, de ha ki tudja védekezni az előzőekhez hasonló csapásokat, legalább a sorait rendezheti az Európai Unió.

Hat témát szedtünk össze, amelyekben idén jó eséllyel eredményt tud felmutatni az európai politika.

  1. Föláll az új német kormány.
  2. A németek megegyeznek a franciákkal, hogy akarnak-e közös uniós pénzügyminisztert, és milyen gyorsan akarják.
  3. Eldől, hogy Nagy-Britannia bent marad-e a közös európai piacban.
  4. Dönthetnek egy közös menekültpolitikáról – vagyis eldőlhet, hogy lesz-e kvóta.
  5. Kiderül, hogy a hetes cikk nem is atombomba.
  6. Olaszországban kormányra kerül a káosz, de Európát nem rántja magával.
Tovább

Az EU bírósága elé került Magyarország az elutasított menekültkvóta miatt

január 4., 11:28 Módosítva: 2018-01-12 05:39
522

Hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás. A tavaly elbukott kvótaper után az Európai Bíróság perelte be Magyarországot, Szlovákiát és Lengyelországot amiatt, hogy továbbra sem hajlandók menekülteket átvenni Görögországtól és Olaszországtól. Az eljárás vége pénzbüntetés lehet.

A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be még decemberben luxembourgi székhelyű bírói testületnek, miután Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti a 120 ezer menedékkérő tagországok közötti elosztásáról született uniós döntést. 

Tovább

Kínosan indul a bolgárok soros uniós elnöksége

január 3., 10:26 Módosítva: 2018-01-03 19:56
0

Rumen Radev bolgár elnök kedden megvétózta a korrupcióellenes törvényt, amelyet még múlt hónapban fogadott el a balkáni ország parlamentje. Az államfő szerint a szabályozás nem lenne független, és a kormány politikai ellenfeleivel szemben lehetne használni.

Tovább

Pofont kaphatnak az ukránok a németektől

2017. december 26., 22:10 Módosítva: 2017-12-27 14:56
16

Egy brexit-alku mintául szolgálhat az Európai Unió külkapcsolatainak Törökországgal és Ukrajnával, nyilatkozta az ügyvezető német külügyminiszter a Funke médiacsoportnak.

Tovább

Óriásit javult itthon az EU megítélése

2017. december 21., 10:11 Módosítva: 2017-12-21 13:15
564

Az uniós tagállamok közül Magyarországon javult leginkább az Európai Unió megítélése az elmúlt fél évben, derült ki a legutóbbi Eurobarometerből. Az uniós közvélemény-kutatás novemberben felvett adatai alapján Magyarországon hét százalékkal nőtt azok aránya, akik pozitívnak látják az EU-t, így már relatív többségben vannak a semlegesekhez képest és csak 15 százalékos a negatív tábor.

Tovább

Az EU 2020 végéig le akarja zárni a brexitet

2017. december 20., 16:21 Módosítva: 2017-12-20 18:16
0

Az Európai Unió azt szeretné, ha a brexit utáni átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana – erről Michel Barnier, az unió főtárgyalója beszélt szerdán Brüsszelben. Az Egyesült Királyság 2019. március 29-én lép ki az EU-ból. Az ezt követő átmeneti időszak ötletét először Theresa May vetette fel szeptember végén, Firenzében tartott beszédében. Az eredeti elképzelés így az lett volna, hogy az átmeneti időszak nagyjából 2021 márciusáig tartana, amiről eddig azt gondolták, hogy elegendő lehet arra, hogy megoldják a kilépés miatt felmerülő adminisztratív problémákat. Barnier szerint a 2020 végi dátum azért is adja magát, mert ez a záró dátuma az EU hét éves költségvetési ciklusának.

Tovább

Példátlan uniós eljárás indul a lengyel kormány ellen

2017. december 20., 13:14 Módosítva: 2017-12-21 12:45
386

Az uniós alapjogok megsértése miatt eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós kvázi-alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál.

Tovább

Egyre közelebb a lengyelek elleni példátlan EU-s eljárás

2017. december 15., 18:04 Módosítva: 2017-12-17 11:06
39

Az Európai Unió egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozták az intézmények vezetői és a tagországok vezetői a pénteken délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban paradox módon az EU egységéről beszélt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki méltatta a 27-ek egységes fellépését. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások második szakaszának előkészítésével kapcsolatban arról beszélt, márciusig tárgyalásokat kezdeményez a Bizottság annak érdekében, hogy fel tudják mérni a tagországok álláspontját az Egyesült Királysággal folytatott, egyes kereskedelmi témákkal kapcsolatban.

Tovább

Megkönnyebbült tapssal búcsúztatták Mayt Brüsszelben

2017. december 15., 13:20 Módosítva: 2017-12-15 15:56
1

Állva tapsolták meg kollégái a csütörtöki, több mint négy órás munkavacsora végén Theresa May-t. Bár a kommentárok szerint ez inkább a megkönnyebbülés, mint az ünneplés jele volt, az Egyesült Királyság miniszterelnöke ezzel a gesztussal, ha mást nem, érzelmi támogatást kapott Brüsszelben, mielőtt visszautazott volna késő éjszaka Londonba.

Theresa May ezzel biztos lehet abban, hogy az EU bent maradó kormányfői pénteken meg fogják állapítani azt, hogy a brexit-tárgyalásokon “elégséges előrehaladás történt” ahhoz, hogy megkezdjék a tárgyalások következő szakaszát. Arról már a héten döntöttek az EU részéről, hogy 2018 márciusáig adnak maguknak időt, hogy pontosan meghatározzák a további tárgyalások menetrendjét. A brexit-alku részleteiről itt írtunk korábban.

Tovább

Orbánék 35 millió eurót fizetnek a migránsok megállításáért

2017. december 14., 16:22 Módosítva: 2017-12-22 15:25
69

Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ülése előtt találkoztak a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetői Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel. A közép-európai országok vezetői megállapodtak abban, hogy 35 millió eurót (közel 11 milliárd forintot) fordítanak az olasz hatóságok líbiai határvédelmi erőfeszítéseinek támogatására.

Tovább

Egymásnak esnek a kvóta miatt az uniós intézmények

2017. december 13., 05:07 Módosítva: 2017-12-13 15:25
21

Ritkán hallani olyan őszinte és keresetlen mondatokat a visszafogott brüsszeli intézmények kommunikációjában, mint amik kedden hagyták el Dimitris Avramopoulos menekültügyért felelős görög biztos száját:

Tusk terve elfogadhatatlan. Tagadja, figyelmen kívül hagyja mindazt a munkát, amit három éve végzünk és aláássa az egyik legfontosabb európai elvet, a szolidarítást

– nyilatkozta Avramopoulos Strasburgban, a biztosok kihelyezett ülése utáni sajtótájékoztatóján.

De mit mondhatott Donald Tusk, amitől ennyire kiakadt volna Avramopoulos?

Tovább

Csak nálunk béna a 112?

2017. december 12., 12:07 Módosítva: 2017-12-12 21:44
119

Csak néhány az elmúlt hetek-hónapok hírei közül a közös uniós segélyhívóról, a 112-ről, amelyet külön sajtótájékoztatón védtek a kritikáktól. De mi is ez az egész, és miért kellett bevezetni? Megint valami brüsszeli baromságról van szó, ami miatt egy béna rendszerre kell bízni akár az életünket, ha baj van? Tényleg olyan rosszul állunk, vagy máshol is gondok vannak?

Tovább

Lemondták az izraeli miniszterelnök találkozóját Junckerrel

2017. december 11., 16:18 Módosítva: 2017-12-14 15:31
18

Fagyos fogadtatásban részesült Benjamin Netanjahu, akinek személyében 22 év után járt ismét izraeli miniszterelnök Brüsszelben. A belga fővárosban szokatlanul erős havazás mellett az Európai Unió tagállamainak határozott álláspontja miatt sem volt sok örülnivalója Netanjahunak.

Végül idő előtt, dolga végezetlenül kellett hazaindulnia Netanjahunak, lemondva így az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel egyeztetett találkozóját, annak érdekében, hogy repülőgépe fel tudjon szállni a brüsszeli repülőtérről.

Tovább

Szerelmet vallott Magyarországnak az uniós elnökök elnöke

2017. december 8., 21:21 Módosítva: 2017-12-10 15:58
1251

Pénteken vette át a Pécsi Tudományegyetem díszdoktori címét Donald Tusk. A volt lengyel miniszterelnök az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsot vezeti, miután idén újraválasztották a tisztségre. Orbán Viktor ekkor a Fidesz legfontosabb szövetségesével szemben is megszavazta a saját jobbközép pártcsaládjához tartozó politikust.

Tovább

Kiállt a magyar álláspont mellett az EU

2017. december 8., 16:10 Módosítva: 2017-12-11 13:59
95

Látható változás történt az Európai Unió ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban. Az EU-ukrán társulási tanács közös nyilatkozatába ugyanis szinte szó szerint belekerültek azok az elvárások, amelyeket eddig a magyar kormány képviselt a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében azok után, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt.

Szijjártó Péter külügyminiszter a társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján megismételte az eddig is ismert magyar elvárásokat . Amennyiben Ukrajna teljesíti az alábbiakat, akkor a magyar kormány ismét támogatni fogja az ország euroatlanti törekvéseit.

Tovább

Brexit: az utolsó pillanatokban jött az áttörés

2017. december 8., 11:03 Módosítva: 2017-12-08 18:08
18

Péntek reggel végre áttörést értek el a három fő kérdésben az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai. A sikerre óriási szükség volt, mert a jövő heti uniós csúcson döntenek róla, továbbléphetnek-e az egyezkedéssel, de az előkészítéshez ezen a héten nyélbe kellett ütni az alkut. Októberben már elszalasztottak egy lehetőséget, és ha most se jött volna össze, csak jövőre lett volna erre esélyük.

Tovább

Perelik a magyar kormányt az ideiglenes kvóta miatt

2017. december 7., 11:10 Módosítva: 2017-12-11 14:08
486

Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást. Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására, miközben szeptemberben már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik.

Frissítés: A magyar kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter a döntés után azt nyilatkozta, hogy be fogják mutatni az EU Bírósága előtt az érveiket.

Végrehajthatatlan a kötelező kvóták elképzelése a schengeni rendszer miatt. Teljesen ellentétes a józan ésszel a kötelező kvóta rendszere,

– mondta. Hozzátette: a szuverenitás megsértésének tekintik, hogy EU-s intézmények akarják megmondani a tagországoknak, hogy kiket engedjenek be a területükre.

Mi van, mi ez a két per?

Na de ezek terroristák!

Kezdjük az alapoknál: nem „ezek”, hanem ők. Áthelyezés előtt a kérelmezőket előzetesen megvizsgálhatja a fogadó ország, és ha nemzetbiztonsági kockázatot lát, megtagadhatja az áthelyezést. Utána a tagállami hatóság bírálhatja el a menedékkérelmet. Ha elutasítja, mert az illető nem jogosult menedékstátuszra, az illetőt haza lehet küldeni.

A 2015-ös áthelyezési javaslattal eredetileg 120 ezer, „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” menedékkérőt helyeztek volna át (az számít ilyennek, akiknek a hazájából érkezők átlagosan legalább háromnegyede meg szokta kapni az EU-ban a menekültstátuszt, vagyis valóban van mi elől menekülniük). 54 ezret Magyarországról vittek volna el, de ezt a magyar kormány elutasította, és kivételt sem kért, ezért a 120 ezerből végül 1294 ember befogadását osztották rá meghatározott szempontok, például a gazdasági fejlettség vagy a munkanélküliség alapján.

A kormány a döntés után rögtön egy magyarul is olvasható nyilatkozatban megígérte, hogy feltételekkel ugyan, de „Magyarország készen áll arra, hogy hozzájáruljon az áthelyezési erőfeszítésekhez”. Egy évvel később Orbán Viktor is rábólintott, hogy a korábbi áthelyezési döntéseket mielőbb végre kell hajtani. (A kormány cáfolni próbálta, hogy erre is vonatkozott volna az állam- és kormányfők egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetése. Itt írtunk róla, hogy ez miért nem igaz.)

Tovább

Kiszivárgott a készülő brexit-megállapodás

2017. december 6., 15:25 Módosítva: 2017-12-08 15:30
4

A Politico megszerezte a megállapodástervezet egy részét, amelyről hétfőn állapodott volna meg a brit kormány és az EU. Jövő héten a soros uniós csúcson döntenek arról, továbbléphetnek-e a tárgyalások, addigra három fő kérdésben kellene eleget haladni.

Tovább

Bemutatták az euró jövőjét

2017. december 6., 15:12 Módosítva: 2017-12-07 16:03
190

Az Európai Bizottság szerdai ülése után Valdis Dombrosvskis euróért felelős alelnök vezetésével mutatták be a testület ütemtervét, amely a következő másfél évre konkrét lépéseket határoz meg az euroövezet tagországainak.

Az Európai Bizottság 2025-ig szeretné egységesebbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá tenni az európai gazdasági és monetáris uniót. A testület értékelése szerint az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak intézményi gyengeségeit. Jelenleg a gazdasági mutatók és a hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb szinten van, Európában ma újra fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. Ezt a kedvező környezetet az Európai Bizottság szerint arra kell kihasználni, hogy végrehajtsák a most megfogalmazott stabilitási terveket, amelyek elmélyítik az európai gazdasági és monetáris uniót.

Tovább

Brexit: kész alkuból táncoltak ki a britek

2017. december 6., 05:19 Módosítva: 2017-12-06 15:34
65

Tiszteletkörből vált diplomáciai rémálommá Theresa May brüsszeli útja. A brit miniszterelnöknek három kérdésben kellett elegendő haladást elérnie, hogy a másfél hét múlva kezdődő uniós csúcson a tagállami vezetők engedélyezzék a tárgyalások továbbléptetését a többi témára.

Az már napokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy a legnehezebbnek tűnő pénzügyi rendezésnél a britek meghajoltak az EU akarata előtt.

Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek jogainál is lehetett tudni, hogy nincsenek messze az álláspontok. Itt leginkább arról megy a vita, hogy az Európai Bíróságnak legyen-e joghatósága a szigetországban élő EU-polgárok felett a brexit után.

Tovább

Szerdán indulhat eljárás Magyarországgal szemben kvóta-ügyben

2017. december 5., 20:29 Módosítva: 2017-12-07 14:57
932

Információink szerint szerdán dönt az Európai Bizottság arról, hogy megindítják a három közép-európai ország ellen a pert, amiért azok nem hajtják végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét és nem fogadnak be 1294 menedékkérőt.

Tovább

Boszorkányüldözésre számít Kovács Zoltán Brüsszelben

2017. december 4., 13:58 Módosítva: 2017-12-04 16:53
5

A brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón, amit Kovács Zoltán nagyjából kéthavonta tart az Európai Unió intézményeihez akkreditált újságíróknak, a kormányszóvivő nagyrészt az aktuális nemzeti konzultációról és az Európai Parlament állampolgári jogok (LIBE) bizottságban csütörtökre tervezett magyar meghallgatásról beszélt.

Sok újat még a külföldi újságírók számára sem tartogatott a kormányszóvivő hétfő délelőtti előadása: illegális migráció, Soros-terv és Magyarország hősies helytállása ezek megfékezésében. A most végéhez közeledő, Soros Györgyöt a középpontba állító nemzeti konzultációról elmondta, hogy a kormány reményei szerint még Karácsony előtt kiértékelik a beérkezett, több mint kétmillió választ. Bár a magyar hatóságok megtették, amit kellett az általuk illegális bevándorlásnak nevezett menekülthullám megfékezésére, a kérdés továbbra is az európai politika középpontjában van, az ellentétes állásponton lévő politikusok nézetei azonban nehezen hozhatóak közös nevezőre.

Kovács Zoltán az Európai Bizottság elnökének, Jean Claude Junckernek a Deutche Wellének adott interjújára utalt, mint amely homlokegyenest a magyar kormányéval ellentétes nézetet képvisel. Juncker többek között arról beszélt ebben az interjúban, hogy reményei szerint hamarosan megoldódik, hogy legálisan érkezhessenek bevándorlók Európába.

Tovább

Orbán illiberális rendszerét kritizálta a szlovák nagykövet

2017. december 1., 17:36 Módosítva: 2017-12-04 12:03
1345

Erősen kritikus interjút adott a budapesti szlovák nagykövet, bírálva az illiberalizmust,a  populizmust, és az EU ellenességet. Rastislav Káčer név szerint ugyan nem említette Orbán Viktort, de a Visegrad Insight nevű angol lap kérdéseire adott válaszok nem hagynak kétséget afelől, hogy a nagykövet sok pontban bírálta Magyarország politikáját.

"Szlovákia stratégiai célja az EU-integráció fokozása" - fogalmazza meg alapvetését a nagykövet, megemlítve, hogy "az EU nagy erőssége, hogy fejlődő rendszer. Az EU nem illiberális autokrácia, amelyet nem lehet megreformálni."

 

Tovább

Az észtek javaslata ejtené a kötelező kvótákat

2017. november 30., 18:19 Módosítva: 2017-12-02 20:26
3

Az uniós menekültügyi, ún. dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat egy szerdán, az Európai Unió soros észt elnöksége által benyújtott javaslat értelmében. A kiszivárgott javaslatról a Politico európai kiadása számolt be. Eszerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács elé, amely úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak sem kellene akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivegye a részét a közös terhekből.

Tovább