Főtanácsnok: Tévedett az Európai Bizottság

január 16., 16:21 Módosítva: 2020.01.17 09:01
35
Egy uniós bírósági főtanácsnoki vélemény szerint nem lehetett volna felfüggeszteni két, egyébként EU-s jogot sértő magyar adónem alkalmazását.

Nagyrészt a hazai cégeket akarta helyzetbe hozni a kormány, amikor néhány évvel ezelőtt úgy sarcolta meg az élelmiszerláncokat és a dohánycégeket, hogy az a külföldi multiknak fájjon jobban. (A díjat sávosan határozták meg, a terhet csökkenteni lehetett, ha a cégek beruházásokat végeztek.)

Az uniós versenyszabályok értelmében azonban piaci erőviszonyokat állami eszközzel ilyen módon nem szabad befolyásolni. Az Európai Bizottság (EB) még 2016-ban utasította Magyarországot, hogy függessze fel a versenytorzulást hozó - egyes cégek számára ilyenformán állami támogatásnak minősülő - terhek alkalmazását a hivatalos vizsgálat lezárultáig.

Csakhogy mindezt az Európai Bizottság (EB) jogellenesen tette.

Legalábbis az Európai Bíróság főtanácsnokának friss indítványa szerint. Juliana Kokott szerint az ügyben első fokon eljáró törvényszék tévedett, helytelenül következtetett arra, hogy a magyar kormány nem hajlandó a vitatott terhek beszedését magától felfüggeszteni.

Mindez inkább egy eljárásjogi hiba: nem azt jelenti, hogy rendben lett volna, hogy a magyar állami kivételezik egyes cégekkel, és torzítja a versenyt, hanem mindössze azt, hogy a főtanácsnok szerint a Bizottság idő előtt függesztette fel ezeket a terheket.

Tovább

Európa Tanács: Veszélyben a lengyel igazságügy függetlensége

január 16., 15:24 Módosítva: 2020.01.16 17:29
105

Aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét a „szájkosártörvény" – állapította meg az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága. A testület csütörtökön tette közzé a sürgős véleményt arról a törvényről, ami érinti a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett:   

AZ IGAZSÁGÜGYI REFORM HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.

A Velencei Bizottság csütörtöki véleménye megerősíti a korábban már elhangzott kifogásokat:

  • a törvény korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
  • megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
  • lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
  • csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
  • megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
Tovább

Az EP kimondta: konkrét lépéseket akar a hetes cikk ügyében

január 16., 12:53 Módosítva: 2020.01.16 23:35
597

Elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, ami a magyar és lengyel jogállamiság védelméért folytatott hetes cikk szerinti eljárásban konkrét lépéseket sürget és kimondja, hogy romlott a helyzet a két országban az eljárás megindítása óta.

A határozatot elsöprő többséggel fogadták el 446 támogató és 178 nem szavazat ellenében, és ezekről van szó benne:

  • a hetes cikk szerinti eljárásban rendszeres meghallgatások kellenek és konkrét ajánlások kellenek,
  • az EP-t is be kellene vonni a folyamatba,
  • új mechanizmusra van szükség, ami a demokráciát és a szabadságjogokat védi az EU-ban,
  • romlott a helyzet Magyarországon és Lengyelországban a hetes cikk szerinti eljárás megindítása óta.

A javaslatot öt frakció nyújtotta be, közöttük volt a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt is. A dokumentum jogilag nem kötelezi ugyan a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, kikerülniük mégis nehéz lesz, mivel az európai polgárok által közvetlenül megválasztott társjogalkotó intézmény üzenetének nagy a szimbolikus jelentősége. Ráadásul a Fidesz néppárti jövőjével kapcsolatban is komoly tanulságokat hordoz.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő közleménye szerint 

a „kétharmados többséggel" elfogadott állásfoglalással „a Néppárt a Fidesz kirúgását készíti elő" a pártcsaládból.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is hasonlóképpen értelmezte a történteket: a Néppárt a Fidesz ellen fordult, de nem a magyar kormánypárt migrációs vagy családpolitikája miatt, hanem azért, mert „a német, francia, vagy éppen osztrák politikusok (...) nem szeretnének amiatt magyarázkodni saját polgáraik előtt, hogy az adójuk miért Mészáros Lőrinc zsebében landolt."

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő ezzel szemben az MTI-nek azt nyilatkozta: a jogállamiság kérdése csak fedősztori, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel, akik folyamatos nyomás alatt tartják az országot.

Tovább

EP-vita: A hetes cikk hatástalan, új eljárás kell

január 15., 18:59 Módosítva: 2020.01.16 10:53
735

A magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásról vitázott az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban. A vita legfőbb célja az volt, hogy konkrét lépéseket sürgessen az ügyben, mivel a több mint egy éve tartó eljárás nem hozott eredményeket. 

Szeptemberben és decemberben is tartottak már meghallgatást a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. Varga Judit igazságügyi miniszter mindkét alkalommal visszautasította a kritikát, és boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást.

Az EP-vitában két külön részt szenteltek a két országnak, Magyarországgal kezdtek. Roberta Metsola, az Európai Néppárt máltai képviselője úgy fogalmazott: a hetes cikk szerinti eljárás jelenlegi formájában nem éri el a célját, új módszerre van szükség, amely minden országot monitoroz. Azt is hozzátette,

nem elfogadható, ha az egyik tagállam garantálja a jogállamiságot, egy másik pedig nem, mert azzal sérül a bizalom, amelyet az európai polgárok az EU-ba vetettek.

A vita visszatérő eleme volt az uniós intézményrendszer és a hetes cikk szerinti eljárás kritikája, miszerint az EU tétlenül nézi, amint a magyar kormány leépíti a jogállamiságot. Laura Ferrara független olasz EP-képviselő szerint azért kell egy átfogó és hatékony új eljárást kidolgozni, mert az Orbán-kormány is tisztában van azzal, hogy a hetes cikk nem ad megfelelő választ. A jogállamisággal kapcsolatos kritikákkal összefüggésben azonban megjegyezte: nem lehet a mögé az érv mögé bújni, hogy egy kormányt demokratikusan választottak meg.

Tovább

Az EP megszavazta: még zöldebb Európát akar

január 15., 14:28 Módosítva: 2020.01.16 06:00
715
Az Európai Parlament nagy többsége támogatta az Európai Bizottság által előterjesztett zöld megállapodást, de még ambíciózusabb lépéseket várnak el.

Az EP-képviselők 482 szavazattal, 136 ellenszavazat és 95 tartózkodás mellett fogadták el azt az állásfoglalást, amelyben támogatták a fenntartható beruházások megvalósítását és a hiányzó befektetések ösztönzését célzó tervét. Emellett megfelelő forrással ellátott, méltányos átállási mechanizmust is várnak.

Az Európai Bizottság javaslata alapján utóbbira a következő hétéves költségvetési ciklusban 100 milliárd eurót fordíthat az EU, ez része a zöld megállapodásnak. Leszögezték az EP-képviselők azt is, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez 2030-ra magasabbra, 50 helyett 55 százalékra kell emelni a kibocsátáscsökkentési célt.

Tovább

Orbán tévedéseivel kampányol az EU ellen egy Fidesz-videó

január 15., 13:00 Módosítva: 2020.01.16 13:10
593
Elítélt bűnözők az Európai Unió döntése alapján, az Európai Unió Bíróságának döntése alapján [...] millió forintokat vesznek le a magyar államtól, az adófizető polgároktól. Ez lehetetlen! Elítélt bűnözőknek fizetünk azért, mert a fogva tartás nem volt megfelelő? Hova jutunk itt?

– tette fel a kérdést múlt héten az év első kormányzati sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: egyeztetett az igazságügyi tárca vezetőjével, hogy „egy fillért se fizessünk”. A Fidesz az EU-t támadó mondatokat külön videóban terjeszti a Facebookon, amely több mint százezer megtekintésnél jár. Méghozzá úgy, hogy a miniszterelnök mondandójának nincs valóságalapja.

Tovább

Brüsszel beavatkozik a lengyel bírák védelmében

január 14., 19:13 Módosítva: 2020.01.14 23:18
41

Fel akarja függesztetni a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését az Európai Bizottság, mivel az

„helyrehozhatatlan károkat okozhat a lengyel bírák számára, és tovább rontja a lengyel igazságszolgáltatás helyzetét”.

A bírói kar felett erős kontrollt gyakorló testület tagjait a lengyel parlament jelöli, és a köztársasági elnök nevezi ki, és maga a lengyel legfelsőbb bíróság is kimondta róla december elején, hogy „nincs megfelelő garancia a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól való függetlenségre”. 

Az uniós biztosok keddi ülésük után kérték fel az Európai Unió Bíróságát arra, hogy

vezessen be átmeneti intézkedéseket Lengyelország, és rendelje el a fegyelmi és kinevezési tanács működésének felfüggesztését.

A lengyel legfelsőbb bíróság még december elején állapította meg, hogy a 2017 óta tartó igazságügyi reform egyik fontos elemeként létrehozott kinevezési és fegyelmi tanácsok politikai befolyás alatt állnak. Az ítélet azután született, hogy három lengyel bíró előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy megtudják, független-e az a bírói testület, amelynek tagjait a parlament jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki.  Az uniós intézmény visszautalta a kérdést a lengyel legfelsőbb bíróság hatáskörébe, de támpontokat adott a döntéshez, hangsúlyozva, hogy 

nem jöhet létre függőségi viszony a bírói testület és a politika között.

Tovább

Zöld Európa: százmilliárd euró a hátrányos helyzetű régióknak

január 14., 18:49 Módosítva: 2020.01.14 21:06
72

A következő évtizedben 1000 milliárd eurót fordít Európa a klímacélok megvalósítására – ez a legnagyobb szám abból a programból, amelynek egy részét kedden mutatta be részletesen az Európai Bizottság az Európai Parlament plenáris ülésén. Az 1000 milliárd euró nem csak uniós forrásokat jelent, az összeg 10 százalékát nemzeti forrásokból, 30 százalékát pedig a pénzügyi szektor beruházásaiból remélik, miközben 10 százalék jut a szociális feszültségek enyhítésére.

Az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már tavaly júliusi megválasztásakor megígérte, hogy a testület mindent annak rendel alá, hogy 2050-re klímasemleges legyen az EU. Tavaly decemberben ismertették ennek a programnak az elvi célkitűzéseit, most pedig az átmenet finanszírozására vonatkozóan tettek le javaslatot.

Tovább

Az európai minimálbérről lehet konzultálni az Európai Bizottsággal

január 14., 18:30 Módosítva: 2020.01.14 20:47
24

Az európai minimálbérről indít konzultációt az Európai Bizottság – jelentette be a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos, Nicolas Schmitt. A Bizottság a következő hat hétben várja az európai munkaadók és munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek véleményét arról: 

szükség van-e egy olyan európai jogi keretrendszerre, ami a bérezés alapvető feltételeit szabályozza az EU-ban.

A Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek egyébként az volt az egyik ígérete a beiktatásakor, hogy a következő öt évben olyan jogi keretet alakítanak majd ki, amely minden európai munkavállaló számára méltóságteljes életszínvonalat biztosít.

„Jelenleg 21 uniós országban létezik minimálbér, de az nem garantál mindenhol tisztes megélhetést” – jelentette ki Schmitt. A biztos azt is hangsúlyozta azonban, hogy az EU nem fog egy minden országban egyformán kötelező összeget meghatározni. A kezdeményezés arra irányul, hogy

minden uniós országban meghatározzanak egy, az ottani ár- és bérszínvonalhoz igazodó minimálbért.

Tovább

Politico: Cseh Katalin a 20 legígéretesebb EP-képviselő között

január 14., 11:56 Módosítva: 2020.01.14 23:51
3623

Egyedüli magyarként került fel Cseh Katalin momentumos politikus a Politico 2020 legígéretesebb EP-képviselőit bemutató listájára. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál kedden egy 20 fős válogatást közölt azokról az európai törvényhozókról, akik szerintük fontos ügyeket visznek és nagy nevet szerezhetnek maguknak idén.

A lap szerint Cseh

azon fiatal politikusok egyike, aki a hazájában és az Európai Parlamentben is megpróbálja megváltoztatni a politikai kultúrát,

és „arra használja a pozícióját, hogy Orbán Viktort kritizálja és a közép-európai fiatalokhoz szóljon." A Politico kíváncsian várja, hogyan tudja majd a politikus összeegyeztetni a célkitűzéseit az Európa Megújul liberális-centrista frakció és az egész EP politikai realitásaival.

A Momentum a Politico cikkében egyértelmű elismerését látja az elmúlt féléves munkájuknak. Mint a közleményükben kifejtették, a céljuk az volt, hogy „másképp és máshogy akarja használni EP-felhatalmazását, mint azt korábban a többi párt tette.”

Tovább

Nagy eséllyel elmeszeli Brüsszel a magyar civiltörvényt

január 14., 10:53 Módosítva: 2020.01.14 17:39
1015

Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona. Az indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokat is, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme.

Tovább

Tizenhét EU-s országból vonulnak majd bírók a varsói tüntetésen

január 11., 09:11 Módosítva: 2020.01.11 09:33
2837

Legalább 17 európai országból érkeznek bírók és ügyvédek Varsóba, hogy a szombat délutáni tüntetésen kifejezzék a szolidaritásukat a lengyel kollégáik iránt. A parlament felsőháza a jövő héten szavaz a törvényről, ami súlyosan korlátozza a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

Az „Ezer Talár Menete” névre keresztelt eseményen a bírósági egyenruhájukban fognak csendben menetelni a jogászok. Többek között magyar, francia, német, holland, ír, görög, török, norvég, spanyol, portugál és olasz bírák jelezték a részvételüket.

A szenátus meghívására csütörtökön és pénteken a Velencei Bizottság szakértői látogattak el Lengyelországba, hogy kivizsgálják a helyzetet. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete a jövő hét második felében publikálja a jelentését a lengyel igazságügyi reform újabb eleméről.

A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak

Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot

– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, és arra is rámutatott, hogy a tagállamok és jogrendszerük között fennálló kölcsönös bizalomért minden országnak tennie kell.

Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is.

Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is: 

a lengyel igazságügyi reform átalakítása hosszabb távon oda vezethet, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az Európai Unióból.

A testület állásfoglalása szerint a legújabb törvény:

  • pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot,
  • lényegében kísérlet arra, hogy elhallgattassa a bírókat,
  • több ponton ellentmond az uniós jognak,
  • megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben (ezt az alapelvet minden tagállam elfogadja az EU-csatlakozáskor),
  • nagy valószínűséggel újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet,
  • hosszabb távon pedig ahhoz, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ennek ellenére a kormánypárti többségű szejm még a karácsonyi szünet előtt megszavazta a törvényt, ami a jövő héten kerül a szenátus elé.

Tovább

Szijjártó ismét kiállt Törökország mellett Brüsszelben

január 10., 21:53 Módosítva: 2020.01.11 10:22
154

„Az Európai Unió partvonalon kívül szorult a líbiai konfliktusban, Törökország és Oroszország a kulcsszereplők" – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli tudósítóknak az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése után.

A miniszterek arról tanácskoztak pénteken, hogy milyen választ adjon az uniós diplomácia a líbiai és a közel-keleti konfliktusokra. „Az egység és eltökéltség üzenetét küldtük a világnak” – összegezte az eredményeket az EU Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője, Josep Borrell a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

A héten a líbiai polgárháborúban az ország nyugati részében jelentősen előretört az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok, veszélybe sodorva ezzel a fővárosban, Tripoliban székelő líbiai egységkormány pozíciót.

Az EU legfőbb célja az, hogy kikényszerítse a tűzszünetet Líbiában és érvényt szerezzen a fegyverembargónak

– magyarázta Szijjártó Péter, aki arról is beszélt, hogy Borrell a külügyminiszterek következő ülésére már konkrét javaslatokat ígért.

Tovább

Hetes cikk: a Néppártot győzködi a Fidesz

január 9., 21:00 Módosítva: 2020.01.10 13:23
354

Egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül az Európai Néppárt a Fidesz miatt az európai politikában, de több jel is arra utal, a pártcsaládban ki akarják várni, mit lép a magyar kormánypárt. A Néppárt európai parlamenti frakciójában dolgozó forrás az EUrologusnak azt mondta: a „három bölcs” jelentése valóban elkészült, de túl korai még bármiről is beszélni, annyi minden történhet.

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve a Néppártban. A pártcsalád akkor úgy döntött, egy háromtagú bizottságot bíznak meg azzal, hogy jelentést készítsenek arról, összeegyeztethető-e a magyar kormánypárt politikája az európai kereszténydemokrácia értékrendszerével, és ajánlásokat tegyenek. A jelentésről és a Fidesz sorsáról várhatóan január végén döntenek.

Orbán Viktor miniszterelnök az évnyitó sajtótájékoztatóján csütörtökön arról beszélt, hogy ha a Néppárt hajlandó olyan irányba elmozdulni, ami megkülönbözteti a szociáldemokrata és liberális ellenzéktől, akkor a Fidesz szívesen segít a változásban. De ha nem, akkor a Néppártnak veszteségekkel kell szembenéznie, mert a jelenlegi liberális formájában a Fideszt nem érdekli a pártcsalád.

Azt is kifejtette, hogy mielőtt döntést hozna, még beszélni fog az Európai Néppárt elnökével, Donald Tuskkal, Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német kereszténydemokrata párt (CDU) vezetőjével, német védelmi miniszterrel.

Ám közben ismét kiderült, mekkora szüksége van a Fidesznek a Néppártra: szerdán a kormánypárti EP-képviselők egy rendkívüli információs ülést hívtak össze a jobbközép frakció számára, mert az Európai Parlament a jövő héten egy újabb határozatot készül elfogadni a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatban.

Jövő kedden a strasbourgi plenáris ülés ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalja majd, és egy nappal később egy olyan határozatról szavaznak a tervek szerint, ami felszólítja az Európai Unió Tanácsát: hozzon végre érdemi döntéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

Tovább

EP-delegáció: Veszélyben a nyomozás függetlensége Máltán

január 9., 12:53 Módosítva: 2020.01.09 14:36
18

Az EU-s megoldások nem kellően hatékonyak a jogállamisági problémák esetén, erre az uniónak reagálnia kell – mondta az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának a máltai újságírógyilkosságról is szóló ülésén Sylwia Spurek lengyel EP-képviselő.

A szocialista politikus kijelentette, hogy a magyar és a lengyel példa egyértelműen azt mutatja, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nem működik. Szerinte az EU-nak lépnie kell és olyan finanszírozási mechnanizmusok kellenek, amelyek elrettentő erőt mutatnak. Mindez annak kapcsán került elő, hogy a szakbizottság egy harmadik tagállam, Málta ügyében készített jelentést tárgyalta meg.

A LIBE szakbizottság még decemberben delegációt küldött Máltára, ahol a Daphné Caruana Galizia újságírónő meggyilkolása miatt kirobbant botrány az egész kormányt elsöpörte. (A szövevényes máltai ügyek részleteit ebben a cikkben foglaltuk össze.)

A látogatás után az Európai Parlament december 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben egyebek mellett a máltai kormányfő azonnali távozását sürgették. Joseph Muscat miniszterelnök egyébként szintén lemondott, ugyanakkor ügyvezető kormányfőként még mindig hivatalban van. A delegáció vezetője, a holland liberális Sophie in't Veld ki is jelentette, hogy ez a tény jelenleg is veszélyezteti a nyomozás függetlenségét. In't Veld számára az derült ki Máltán, hogy

számos, a korrupcióval és pénzmosással kapcsolatba hozható személy esetében nem indult vizsgálat.

Éppen ezért szólította fel a LIBE bizottság az Európai Bizottságot, hogy kezdjenek jogállamisági párbeszédet a máltai kormánnyal, de ez nagyon lassan halad – mondta a képviselő.

Tovább

Rekordalacsony volt 2019-ben az EU-ba tartó illegális migráció

január 8., 20:12 Módosítva: 2020.01.09 11:45
384

139 ezerre csökkent az EU határait illegálisan átlépők száma 2019-ben, ez a 2013 óta mért legalacsonyabb adat, és 92 százalékkal kevesebb, mint a menekültválság csúcsán, 2015-ben volt – adta hírül az Európai Határ- és Parti Őrség (FRONTEX).

Ám annak ellenére, hogy az EU-ba illegálisan belépő migránsok száma összességében 6 százalékkal csökkent 2018-hoz képest, 

a Földközi-tenger keleti medencéjében majdnem másfélszer annyian érkeztek, a nyugat-balkáni útvonalon belépni kísérlő migránsok száma pedig megkétszereződött.

Az adatok a 2016 márciusában az EU és Törökország között létrejött megállapodás óta a legmagasabbak, és a Brüsszel és Ankara közti diplomáciai feszültséggel függenek össze. Recep Tayyip Erdoğan török elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja a határokat az országban befogadott körülbelül 4 millió szír menekült előtt, ha az EU kritizálja az észak-szíriai katonai beavatkozást. 

Tovább

Hosszú alkudozásra számít Nagy-Britanniával Von der Leyen

január 8., 14:56 Módosítva: 2020.01.08 22:49
134

A személyek szabad mozgása nélkül nem valósulhat meg a tőke és az áruk szabad mozgása, adta meg az alaphangot a brexittárgyalók számára az Európai Bizottság elnöke szerdán Londonban. Ursula von der Leyen a London School of Economics-on tartott előadását, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült volna Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A beszédből jól látszott: 

az EU és Nagy-britannia álláspontja és célkitűzései továbbra is gyökeresen eltérnek egymástól.

A tárgyalások ugyanis azzal nem fognak véget érni, hogy Nagy-Britannia január 31-én kilép az Európai Unióból: a tervek szerint az év végéig tartó átmeneti időszakban kell majd megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról.

Tovább

Fontos az európai védelmi politika, de ez nem pótolhatja a NATO-t

január 7., 05:00 Módosítva: 2020.01.07 15:41
54
A kormánypárti, SPD-s Katarina Barley-val és az ellenzéki Zöldek képviselőjével, Ska Kellerrel beszélgetett az EUrologus a Németországban zajló politikai átalakulásokról és arról, mindez hogyan befolyásolja Európát. A néppártok válsága miatt kevés figyelem jutott az utóbbi időben az európai ügyekre, ami feszültségeket okoz Franciaországgal. A két politikus kritizálja Emmanuel Macron elképzeléseit, de egyben irigykednek is arra, hogy határozottan képes állást foglalni. A gyengülő SPD próbálja menteni a menthetőt egy baloldali irányváltással és a koalíciós szerződés átgondolásával. A Zöldek ezzel egy időben a politikai paletta közepére húzódnak, és kormányzásra készülnek, legnagyobb valószínűséggel egy koalíciót alkotva a CDU/CSU-val.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elmúlt évekbeli mélyrepülése arra kényszerítette a legnagyobb német baloldali politikai mozgalmat, hogy átgondolja, milyen stratégiával szeretné megszólítani a szavazóit. Katarina Barley SPD-s európai parlamenti képviselő az EUrologusnak kritikusan nyilatkozott arról, ahogy a pártja eddig működött:

A választópolgárok már nem tudnak mit kezdeni a bal- és jobboldallal. Túl régóta beszéltünk nagy részletességgel az egyes lépéseinkről, törvénytervezeteinkről is. Fontosabb lenne a szavazópolgároknak azt elmondani nagy vonalakban, hogy mik a céljaink.  

Az SPD december 6-i pártkongresszusán új pártelnököket választottak: Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans pártjuk balszárnyán helyezkednek el ideológiailag, és kritikus szavakkal illették a németországi kereszténydemokrata pártokkal (CDU-CSU) folytatott kormánykoalíciót, 

amely miatt a német kormány idő előtti összeomlását vizionálták.

Saskia Esken társelnök egyébként nem sokkal megválasztása után egy Twitter-poszttal kisebbfajta botrányt váltott ki: egy San Fransciscó-i kirándulása során vásárolt cipőt tett ki az oldalára, ami miatt sokan megkérdőjelezték baloldali irányultságát.

Az új pártelnökök a hagyományosan kereszténydemokrata vívmány, a „Schwarzer Null” végét követelik. Ennek lényege, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a költségvetési hiány ellen – ennek eredményeként több szükséges beruházás is elmaradt, hogy ne legyenek új adósságok. Az SPD új pártelnökei több beruházást, 12 eurós minimálbért és több pénzt követelnek a klímavédelemre. A párt nagy része szkeptikusan tekint a pártelnökökre, különösen arra a kijelentésükre, miszerint

céljuk, hogy a következő év folyamán az SPD támogatottságát megduplázzák és 30 százalékra növeljék.

Katarina Barley, aki ugyancsak az SPD balszárnyán talált politikai otthonra, szintén megreformálná a kormánykoalíciót:

A kérdés az, történtek-e  az elmúlt időszakban olyan dolgok, melyek miatt muszáj újraértékelni a koalíciót. A klímapolitika, vagy a digitalizáció biztosan olyan témák, ahol követeléseinket fokoznunk kell.

Európai szociális jogok

A német kormány kisebbik pártja a szociális Európa projektjét is a zászlajára tűzte: Katarina Barley az európai minimálbér egyik szószólója. Elmondása szerint ez a minimálbér nem lesz mindenhol egyforma Európa-szerte, hanem például az átlagkereset függvényében állapítanák meg a szintjét. Szerinte az EU-nak felelőssége van a magyar emberek szociális védelmében is: az európai minimálbér, a munkavállalók védelmében meghozott EU-s szintű előírások ehhez járulnának hozzá. Azonban leszögezte:

elsősorban a tagállamok kormányainak a feladata az, hogy állampolgárai elég pénzt keressenek, és nem helyes áthárítani a felelősséget az Európai unió felé.

Az EU a szociális jogokat elsősorban olyan jogalkotással tudja előmozdítani, amelyhez nem kellenek uniós források. Bármilyen más anyagi hozzájárulásra a jelenlegi EU-s keretek között nincs mód: az egész EU jelenleg csak akkora költségvetéssel rendelkezik, mint Észak-Rajna-Vesztfália német szövetségi tartomány.

A német vállalatok magyarországi szerepéről elmondta:                                                           

Szeretném, ha a német vállalatok több kritikát engednének meg Orbánnal szemben. Ez persze önmagában nem elég. Az EU-ban is megfelelő szabályozásokat kell alkotnunk.

Tovább

A horvát elnökség lezárná a hetes cikk szerinti eljárását

január 6., 11:30 Módosítva: 2020.01.06 17:19
808

Lezárnák a következő fél évben a magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást a horvát elnökség reményei szerint, válaszolta Irena Andrassy, Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövete az EUrologus kérdésére. A diplomata hétfőn a brüsszeli újságírók előtt ismertette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól betöltő horvát kormány terveit.

Tovább

A légitársaság fizet a kiömlött kávé miatt

2019. december 19., 11:37 Módosítva: 2019.12.20 10:42
19
Kétségtelenül nagyon fontos elvi kérdésben mutatott irányt az Európai Bíróság, amikor kimondta, hogy a légitársaság felelős a pohárból kiömlő forró kávé által okozott károkért

Egy osztrák bíróság kérte ki az uniós testület véleményét abban az ügyben, amelyben egy kislány perelte be a volt autóversenyző Niki Lauda azóta  - ettől a pertől függetlenül már csődbe ment - légitársaságát, a Niki Luftfahrtot. A panaszos azt rótta fel, hogy Palma de Mallorca és Bécs között az apjának felszolgált és az előtte lévő lehajtható tálcára tett kávé kiömlött.

A légitársaság szerint balesetről van szó, amely a repülésre egyébként jellemző körülmények miatt következett be. Az Európai Bíróság azonban elvetette ezt az érvelést, szerintük ez nem bizonyítható, a légitársaság akkor mentesülhetne például a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsult okozta a balesetet, de legalábbis közrehatott benne. A testület értelmezése szerint balesetnek minősül a légijármű fedélzetén bekövetkező minden olyan helyzet, amelyben az utasok kiszolgálására használt tárgy testi sérülést okozott egy utasnak, és nem szükséges annak vizsgálata, hogy az ilyen helyzetek a légi közlekedésre jellemző kockázatból erednek-e.

Ez az ítélet az alapügyet nem dönti el, az továbbra is az Osztrák Legfelsőbb Bíróság feladata, ugyanakkor figyelemmel kell lenniük erre a döntésre. Sőt, ez mostantól iránymutató valamennyi nemzeti jogalkalmazó hatóság számára.

Tovább

Korrupció az uniós pénzeknél: Az EP hiába kérte számon a Bizottságot

2019. december 17., 18:13 Módosítva: 2019.12.18 08:14
97

Az uniós források az európai polgárokhoz kell, hogy eljussanak. Oda, ahol igazán szükség van rájuk, nem pedig az oligarchák zsebébe

– jelentette ki Monika Hohlmeier, német néppárti EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós pénzek elcsalásáról rendezett vitán melynek az volt a célja, hogy az EP-képviselők számonkérhessék az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupció elleni fellépést az Európai Bizottságon.

A keddi vitán a legtöbbet Andrej Babiš cseh miniszterelnök uniós forrásokból támogatott cégeit emlegették. Az ügyet a vitát megnyitó Hohlmeier, aki a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke rögtön felhozta: az alapvető problémát nem oldja meg, hogy a nyomozás miatt a Babiš-cégeknek járó kifizetéseket felfüggesztették.

A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat érintő korrupció, az uniós támogatásokat a családjuk és barátaik gazdagodására használó politikusok, versenytársakat ellehetetlenítő egypályázós tenderek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU számára

– mutatott rá a német EP-képviselő.

Hohlmeier azt is kérte a Bizottságtól, hogy definiálja a jogállamiság minimumait az uniós támogatások felhasználásánál, és a következő, 2021-27 közti keretköltségvetési időszakban a kifizetéseket kössék össze a jogállamisági feltételrendszerrel. Az EP képviselő az alábbi problémákat emlegette: sérül a bírói függetlenség, az ügyészség nem indít nyomozást a korrupciós ügyekben, vagy nem hajtják végre az ítéleteket.

Magyarországról is jó néhányszor szó esett a vita során, főként a New York Times november elején megjelent, a mezőgazdasági támogatások körüli korrupciót bemutató cikkével kapcsolatban, ami az alábbi címet viseli „Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.”

Tovább

Bizottság: Folytatódik jövőre is a hetes cikk szerinti eljárás

2019. december 16., 23:02 Módosítva: 2019.12.17 08:21
352

A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás 2020-ban, a horvát elnökség alatt is folytatódik - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Parlament jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatásán hétfőn Strasbourgban. Reynders kifejtette: a 2020. január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a finnektől átvevő horvát kormánynak is folytatnia kell és folytatni is fogja a hetes cikk szerinti eljárást.

Emellett azt is kiemelte, hogy a Bizottságnak egyéb eszközei is vannak a magyar jogállamiság védelmében, például a kötelezettségszegési eljárások, amelyek akár az Európai Unió Bíróságáig juthatnak. Reynders megismételte : azon dolgoznak, hogy

a 2021-27-es uniós költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerével konkrét következményei legyenek, ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a jogállamiság alapelveit.

Az ülésen az EP szakbizottsága a hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tárgyalta. Az Európai Unió Tanácsában a múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszternek és kíséretében lévő többi kormánytagnak az uniós miniszterek kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi témákban: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó és a tudományos élet szabadsága. Az ülésen és azt követően nagy felháborodást keltett, hogy a zárt meghallgatást a közösségi médiában Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő végig kommentálta és az Európai Bizottság és az uniós kormányok egyes tagjait a "Soros-kórus" tagjának hívta.

Tytti Tuppurainen finn EU-s ügyekért felelős miniszter a történteket elítélte, és magyarázatot kért, majd a magyar kormány levelét nem tudta elfogadni pénteken, mivel nem azt magyarázták meg, hogy Kovács miért tweetelt a zárt ülésről és emlegette Sorost magas rangú tisztviselőkkel kapcsolatban. Tuppurainen a hétfői EP-ülésen azt mondta, az uniós nagykövetek aznap megtárgyalták az ügyet, amiről azt gondolja, most már le van zárva.

 

Tovább

Belföldi díjakkal lehet eurót utalni külföldre

2019. december 16., 15:56 Módosítva: 2019.12.16 19:38
254

Ugyanakkora díjat kell hétfőtől a bankoknak felszámítania a külföldre euróban indított átutalásoknál, mint a belföldi tranzakciók esetében. A vasárnap életbe lépett uniós rendelet értelmében ezentúl

ha valaki a Magyarországon vezetett folyószámlájáról akar az eurózóna valamelyik országába pénzt utalni, akkor a magyar bank ezentúl nem számolhat fel extra költséget a külföldi utalásért.

Pontosan annyit kell fizetni, mintha forintszámláról forintszámlára küldték volna az összeget.

Tovább

Méltányos és vámmentes kereskedelemben bízik az EU a brexit után

2019. december 13., 14:22 Módosítva: 2019.12.13 16:53
17

A brexitmegállapodás ratifikálást várja az Európai Unió a hamarosan felálló brit parlamenttől. Január 31-e után Nagy-Britanniával példa nélküli partnerséget fognak kiépíteni, ami nem a véget jelent a kapcsolatnak, hanem a szomszédok közti remek együttműködéssé kezdetét  - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.  Von der Leyen kiemelte, hogy arra törekszenek, 

ne legyenek vámok, kvóták és méltánytalan árverseny az EU és Nagy-Britannia közti kereskedelemben.

Hogy a 2020. február 1-je és december 31. közti időszakban hogyan fognak erről a kereskedelmet és más komplex politikaterületeket is érintő kérdésekben megállapodni, az kérdéses. Von der leyen és Angela Merkel német kancellár is megjegyezte, hogy nagyon kevés a 11 hónapos határidő.

Csütörtökön a Boris Johnson vezette konzervatívok magabiztos többséggel megnyerték az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában, így minden jel arra utal, hogy legfőbb kampányígéretüket betartva 2020. január 31-ével kiléptetik az országot az Európai Unióból. Az eredményének fényében az Európai Tanács decemberi ülésének második napján az uniós vezetők megvitatták a brexit kérdéseit. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, az EU kész arra, hogy új szakaszba lépjenenek a tárgyalások brexit utáni kapcsolatokról. Michel egyúttal gratulált  Boris Johnsonnak az eredményekhez.

A brexit mellett az uniós vezetők az eurózóna jövőjéről is tárgyaltak. Ursula von der Leyen kijelentette: el akarják érni, hogy az euró szerepe nőjön a világgazdaságban, de ahhoz, hogy az közös európai pénz nemzetközi kulcsvalutává válhasson, a saját házi feladatukat is el kell végezniük: kiteljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót.

Tovább

Nem fogadja el a kormány magyarázatát Kovács tweetjeiről a Tanács

2019. december 13., 13:02 Módosítva: 2019.12.14 14:55
1625

A magyar kormány válasza elégtelen és hiányos, mert nem a tweetelésről szól, hanem megpróbálja elterelni a figyelmet – írta Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter a Twitteren.

Az EU soros elnökségét ellátó finn kormány tagjaként Tuppurainen vezette a keddi tanácsülést, amelyen nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a közösségi médiában kommentálta a zárt meghallgatást a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban, és a Soros-kórus tagjaiként emlegette az Európai Bizottság tagjait és az uniós minisztereket.

A Tanács magyarázatot kért a magyar kormánytól a történtekre Kovács a Twitteren hozta nyilvánosságra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszát. A levélben

  • felhozzák a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatos kifogásaikat, megkérdőjelezve a procedúra jogi alapjait
  • kettős mércére utalnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány tagjának részéről jogellenesnek nyilvánít egy cselekvést, amit a Tanács titkársága is megtesz 
  • "felkavarónak és sokkolónak" nevezik, hogy jogi érvek helyett a meghallgatáson a Soros György által finanszírozott NGO-k "vádjait hozták fel ellenük"
  • határozottan elutasítják az antiszemitizmust

„Nagyon komoly dolog megszegni a tanácsülések bizalmi szabályait” – tette hozzá Tuppurainen. 

A téma az EU-hoz akkreditált nagykövetek jövő heti ülésén is elő fog kerülni, miután a finn elnökség konzultál a Tanács jogi szolgálatával.

Tovább

Orbán: Nem győztünk Brüsszelben

2019. december 13., 12:10 Módosítva: 2019.12.13 21:41
693

„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülésének eredményeit értékelő videóüzenetében, melyet a Facebookon tett közzé.

Az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának éjszakába nyúló tárgyalásai után egy felemás zárónyilatkozat született:

MINDEN TAGÁLLAM EGYETÉRTETT ABBAN, HOGY SZERETNÉK, HA EURÓPA KARBONSEMLEGESSÉ VÁLNA 2050-IG, DE Lengyelország ellenkezése miatt JÖVŐ JÚNIUSRA HALASZTOTTÁK AZ ÉRDEMI DÖNTÉST ARRÓL, EZT HOGYan IS FOGJÁK KIVITELEZNI.

A magyar miniszterelnök a történteket így kommentálta:

Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát.

A kormányfő célkitűzése az volt, hogy az új szabályok nem vegyék el a pénzt az egyébként felzárkózást kitűző országok elől, bátorítsák a nukleáris energia felhasználását, és esélyt teremtsenek arra, hogy a klímaváltozás ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését. 

Azt is kiemelte, hogy „Magyarország klímabajnok, ezt is Brüsszelben elismerik. Az 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátást leginkább csökkenteni képes országok közé tartozunk.”

(Borítókép: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI)

Lengyelország miatt lett is, meg nem is klímamegállapodás az EU-csúcson

2019. december 13., 03:09 Módosítva: 2019.12.13 11:38
564

Lengyelország tiltakozása miatt nem tudott az Európai Tanács megegyezni az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáról az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának első napján

Minden tagállam egyetértett abban, hogy szeretnék, ha Európa karbonsemlegessé válna 2050-ig, de jövő júniusra halasztották az érdemi döntést arról, ezt hogy is fogják kivitelezni.

Tovább

Uniós csúcs: jelképesen felgyújtották az EU Tanácsának épületét

2019. december 12., 17:01 Módosítva: 2019.12.13 09:33
173
Klímaváltozásról, költségvetésről, brexitről és az euróövezetről - vagyis nagyon sok pénzről tárgyalnak Brüsszelben az unió tagállamainak vezetői.

Több mint hatvan Greenpeace-aktivista, köztük számos ipari alpinista lepte el csütörtökön hajnalban az Európai Tanács épületének külső homlokzatát Brüsszelben, néhány órával azelőtt, hogy elkezdtek volna érkezni az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozóra. Éppen ezért az épület elvileg az egyik legjobban védett létesítmény Brüsszelben, ennek ellenére a Greenpeace óriási molinókat feszített ki “Klímavészhelyzet” felirattal, illetve azt a látszatot keltették, mintha lángokban állna az épület. Ez is volt a céljuk, szerintük nem 2050-es célokról kellene beszélni, hanem azonnali intézkedéseket hozni, mert “ég a ház”. Sőt, a jobb hatás kedvéért időnként vörös füstgyertyákat is gyújtottak.

A két napos EU-csúcs első napján lesznek a fontosabb témák: klímapolitika és a következő hét éves költségvetés. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új zöld megállapodása a tárgyalások alapja, amely azt a cél tűzi ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az EU. Ezt a célt idén júniusban nem támogatta a magyar, a cseh és a lengyel kormány, most azonban a csúcs előtt Orbán Viktor azt mondta, feltételekkel ugyan, de egyetért a célkitűzéssel. A közép-kelet-európai államok legnagyobb aggodalma a kiadásokkal kapcsolatos, a gazdaság zöldítésének költségeit szeretnék minél nagyobb mértékben EU-s költségvetésből finanszírozni. Ursula von der Leyen programbeszédében már megemlítette, hogy az EU-nak a következő költségvétési időszakban 100 milliárd eurót kell fordítania az “igazságos átállási mechanizmus”-ra. Ennek a részleteit azonban csak január elején fogadja majd el az Európai Bizottság – vélhetően be kívánták várni a tagállamok előzetes támogatását.

Tovább

Orbán Viktor ismét csatára készül Brüsszelben

2019. december 12., 14:57 Módosítva: 2019.12.12 21:27
1648
“Tárgyalás, illetve csata előtt vagyunk” - jelentette ki a brüsszeli EU-csúcs előtt a magyar miniszterelnök.

Az állam- és kormányfők brüsszeli találkozójának első témája a klímaváltozásra adandó válaszok lesznek. A csúcsra érkező Orbán Viktor azt mondta: Európa gazdaságának karbonsemlegessé alakítása hatalmas vállalkozás, de mindannyian tudjuk, hogy “a klímaváltozás egy nagy baj”, majd hozzátette, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül. A magyar kormány is szeretné, ha 2050-re klímasemleges lenne Európa, és készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2019. december 12-én.
Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2019. december 12-én.
Fotó: Yves Herman / Reuters

Arra azonban felhívta a figyelmet a miniszterelnök – és szerinte a mai csata erről fog szólni -, hogy “nem engedhetjük meg a brüsszeli bürokratáknak, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás költségeit.” Ezért Orbán Viktor szerint világos garanciákra van szükség. Azt is megjegyezte a magyar kormányfő, hogy szeretné, ha Brüsszelben egyszer és mindenkorra félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos fenntartásokat. “Nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges Európa” - mondta végül Orbán Viktor.

Tovább

Hetes cikk: EP-küldöttség érkezhet a jövő év elején Magyarországra

2019. december 12., 12:28 Módosítva: 2019.12.13 08:18
794

Az Európai Parlament küldöttséget akar Magyarországra küldeni 2020 első hónapjaiban, hogy kivizsgálja a Sargenti-jelentés elfogadása óta történt politikai fejleményeket – mondta Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben. A képviselő Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.

Delbos-Corfield azt mondta, az EP jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsága még nem hagyta jóvá a missziót, de úgy gondolja, hamarosan megszületik a döntés, és jövő év februárja és áprilisa között érkezhet majd a küldöttség Magyarországra. A tervek szerint a küldöttségnek nem kellene a Sargentini-féle dokumentumhoz hasonló jelentést létrehoznia, de a tanulmányút segítene abban, hogy pontosabb képük legyen a magyar belpolitikáról.

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerint eljárás keretében az Európai Unió Tanácsában kérdezték Varga Judit igazságügyi miniszter és a magyar kormány más tagjait az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról.

A meghallgatás előtt a LIBE szakbizottság tagjaival tartottak munkareggelit a tagállamok képviselői – beleértve több minisztert is –, amelyen Věra Jourová az értékek és átláthatóság portfólióért felelős uniós biztos és a jogérvényesülésért felelős kollégája, Didier Reynders is részt vett. A munkareggeli célja az volt, hogy a hetes cikk szerinti eljárást elindító EP is hozzájárulhasson a szakmai vitához.

Delbos-Corfield kedden a Sargentini-jelentés óta eltelt időszak politikai fejleményeiről tájékoztatta a résztvevőket, beleértve a bírói rendszer és a kultúra finanszírozásának múlt héten bejelentett átalakítását és a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával járó médiakoncentrációt.

Az EP-képviselő biztos abban, hogy

a keddi meghallgatás után is folytatódni fog a hetes cikk szerinti eljárás, véleménye szerint újabb meghallgatást fognak tartani.

Ugyanakkor a finn kormánytól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januárban átvevő horvát kormány részéről egyelőre nem látni olyan elszántságot a témában, mint az év második felében hivatalba lépő németek részéről, akik már egyértelmű tették elkötelezettségüket a jogállamiság ügyei iránt.