Weber tisztességes értékelést kért Trócsányinak

tegnap, 16:06 Módosítva: 2019.09.17 18:59
460
Az Európai Néppárt is alaposan mérlegelni fogja, hogy a magyar biztosjelölt alkalmas-e a posztra. Ezt várja el mindenkitől a frakcióvezető, aki többek között éppen Orbán miatt nem lehetett az Európai Bizottság új elnöke.

„Korrekt értékelést kérek a magyar biztosjelöltnek" – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője kedden a strasbourgi plenáris ülés alatt tartott sajtótájékoztatóján. Trócsányi Lászlónak, az uniós szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió várományosának „meg kell adnunk a lehetőséget, hogy bizonyítson."

„A következő Európai Bizottságnak lesz fideszes tagja. Nem lehet elkerülni, hogy Orbán Viktor küldjön valakit, mert joga van hozzá"

– magyarázta Weber, aki azt is elmondta, hogy Trócsányi „nem Fidesz-tag, igazságügyi minisztersége idején saját elhatározásából ismertette a Velencei Bizottsággal az ügyeket", és az Európai Tanács alkotmányjogászokból álló testületének „maga is tagja volt tíz évig."

Tovább

Bevándorláspártiak bosszúhadjáratának tartja a jogállami vizsgálatokat a kormány

szeptember 16., 20:42 Módosítva: 2019.09.17 14:16
1275
Varga Judit igazságügyi miniszter úgy érzi, megvédte Magyarországot az Európai Unió Tanácsának meghallgatásán. Az ajánlásokat nem fogja megfogadni, mert nincs baj. Miniszterkollégái az Országos Bírói Tanácstól kezdve a kormánypárti médiakoncentráción át a tranzitzónákig mindenre rákérdeztek.

„Azért voltunk ma itt, hogy megvédjük Magyarországot. A bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Nagy lépést tettünk előre” – értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az Európai Parlament majdnem pontosan egy éve indította el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfőn tartott meghallgatással az eljárás új szakaszba lépett, ahol a magyar kormány képviselőinek már európai miniszterkollégáik kérdéseire kellett felelniük.

Az ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismertette a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatta el az álláspontját. Információink szerint a magyar miniszter mindössze 25 percen át beszélt, pedig egy óra állt volna rendelkezésére. A miniszter saját beszámolója szerint már a bevezetőben 

„elutasította a kettős mércét” és hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament jogsértően fogadta el a határozatot.

Az egész hátterében az áll, hogy Magyarország 2015-ben és azóta is számtalanszor nemet mondott a migrációra.” A magyar miniszter többször emlegette, hogy Magyarország évszázadok óta Európa és a keresztény kultúra védelmezője.

Tovább

Varga Judit: Nemzeti szakértők vizsgálhatnák a jogállamiságot

szeptember 16., 17:35 Módosítva: 2019.09.16 20:44
1027
Magyarország belemenne egy újabb típusú jogállamiság-vizsgálatba, ha azt nemzeti és nem uniós szakértők végzik, erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. A jogállamiság és az uniós költségvetés természetes módon összetartozik a francia, holland és német kormány szerint. Abban sincs teljes egyetértés, mi is a jogállamiság.

A 2021-27 közötti időszak keretköltségvetéséről és a jogállamiság-védő eljárások reformjáról is tanácskoztak hétfőn az európai miniszterek Brüsszelben. A magyar jogállamiságról szóló meghallgatás délután zárt ajtók mögött zajlik, és csak az esti sajtótájékoztatón derülnek ki részletek. A másik két napirendi pontról azonban már elmondták a véleményüket a tagállamok képviselői egy nyílt vitán.

Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, de a fogalmat az országok különbözőképpen értelmezhetik az alkotmányos hagyományaik és jogi intézményrendszerük tükrében. Ettől függetlenül Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszterek javasoltak márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy megreformálják a jogállamiság-védő eljárásokat. A jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás – amelynek első tanácsi meghallgatását tartják most – mellett olyan mechanizmusokkal akarják kiegészíteni az EU eszköztárát, amelyek már egy korai szakaszban jelzik, ha fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság elve rendszerszinten sérül egy tagállamban. Az egyik a már említett belga-német javaslat, a másik pedig az Európai Bizottság által júliusban javasolt éves felülvizsgálat.

Emellett az európai politikában évek óta gondolkoznak azon, hogy a jogállamiság kritériumait az uniós költségvetéshez kapcsolják. A következő hétéves ciklus során lehetőség is nyílna erre, ha a tagországok meg tudnának egyezni abban, pontosan milyen feltételekhez is kötnék az uniós támogatásokat.

Az uniós döntéshozatalra jellemző módon hosszú idő alatt, sok tárgyalással lehet reformokat elfogadni, és a procedúrát tovább lassítja, hogy a jogállamiság politikailag érzékeny és ellentmondásos téma. Ennek megfelelően a hétfői tanácsülés után sem lehet megjósolni, hogy pontosan mi is fog történni. A vita főbb irányai azonban már kirajzolódtak.

Tovább

Von der Leyen: Szükséges az európai életmód védelme

szeptember 16., 16:15 Módosítva: 2019.09.16 20:55
354
Kitart eredeti javaslata mellett Ursula von der Leyen, továbbra is fontosnak tartja, hogy az európai életmód védelmének külön biztosa legyen a következő Európai Bizottságban. Az új elnök szerint az uniós választásokba kívülről akarnak beavatkozni, belülről pedig populisták próbálnak destabilizálni - ez ellen fel kell lépni.

Szeptember 10-én jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke, hogy a következő kabinetben kinek milyen portfóliót szán. Trócsányi Lászlót fejlesztési és bővítési biztosnak kérte fel az új elnök. A legnagyobb megütközést az keltette, hogy egy új elnevezést használva, az európai életmód védelmére alelnöki minőségben a görög jelöltet, Margarítisz Szkínászt javasolta.

Az Európai Parlament liberális, zöld, szociáldemokrata és szélsőbalos frakciói rendkívül aggályosnak tartották a portfólió elnevezését és meghatározását is. Úgy vélték, hogy – kiindulva abból, amit Von der Leyen rögzített a Szkínásznak átadott megbízólevélben – súlyos szakmai hiba, ha a menekültügy, a társadalmi integráció és a védelempolitika területei összemosódnak, mert ez egyes társadalmi csoportok megbélyegzéséhez, kirekesztéséhez és hosszabb távon erőszakhoz vezethet.

Tovább

Hetes cikk: kellemetlen kérdésekre kell felelnie a kormánynak Brüsszelben

szeptember 16., 05:24 Módosítva: 2019.09.17 14:19
2051
Európai kollégáinak kell beszámolnia hétfőn a magyar jogállamiságról Varga Judit igazságügyi miniszternek. Ezzel új szakaszba lép a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárás. Az új jogállamiságvédő eljárásokról és a 2021-27 közötti uniós költségvetésről is vitatkoznak az uniós miniszterek.

Az Európai Unió Tanácsában hallgatják meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét a magyar jogállamiság helyzetéről, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elindította a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami kormányok képviselői ülnek, akik uniós jogszabályokat fogadnak el és összehangolják az uniós szakpolitikákat. Heti rendszerességgel gyűlnek össze itt a különböző tárcákért felelős miniszterek, hogy megvitassák a szakmai kérdéseket. A most hétfőn összeülő Általános Ügyek Tanácsában az EU egészét érintő kérdések kerülnek terítékre, és rendszerint a külügyminiszterek tárgyalnak.

A mostani ülésen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vesz. Felkészülés gyanánt Varga Judit a múlt héten találkozót kért Frans Timmermans minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős uniós biztostól. Ám mint az Európai Bizottság szóvivője az EUrologusnak elmondta: Timmermans több információval nem szolgálhatott a magyar miniszter számára, mint amit már korábban is elmondott, mert az eljárásban a Bizottság az előkészítésért és információgyűjtésért volt felelős. A procedúrának ebben a szakaszában már az uniós minisztereken múlik, hogy miről akarják faggatni a magyar kollégájukat.

Tovább

Korrupcióval vádolják az igazságügyi biztosjelöltet

szeptember 15., 18:26 Módosítva: 2019.09.16 05:29
182
Kenőpénzeket fogadhatott el és pénzt moshatott Didier Reynders, az igazságügyi portfólióval megbízott uniós biztosjelölt egy feljelentés szerint. A belga ügyészség még vizsgálja, hogy nyomozást indít-e, de a botrány nagyon rosszkor jött a jogállamiság védelmével megbízott politikusnak.

A L’Echo és a De Tijd belga napilapok szombati kiadásukban számoltak be arról, hogy áprilisban a nemzetbiztonság egyik volt munkatársa Didier Reyndersre, az igazságügyi portfólióért felelős uniós biztosjelöltre tett terhelő vallomást a szövetségi rendőrségen. Az újságok birtokába jutott jegyzőkönyvből kiderül: az egykori titkosszolga azzal vádolja a jelenlegi belga védelmi és külügyminisztert, hogy 

a közbeszerzéseknél kenőpénzt fogadott el.

Az egyik történet a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinsashában épülő nagykövetségről szól, ahol a vallomás szerint Renyders egy fegyverkereskedőtől és az egyik elnökjelöltnél is elfogadott csúszópénzt. A feljelentés Reynders módszereit is ismerteti: a belga kormányban különböző funkciókban 1999 óta szolgáló miniszter valójában alacsony értékű műtárgyakat és régiségeket adott el magas áron, illetve fantomcégeken át mosta tisztára a megvesztegetésből származó pénzeket.

A vallomást egy olyan munkatárs tette, aki 2007 és 2018 között állt nemzetbiztonsági szolgálatban, és elsősorban gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott. A L'Echo újságírója öt feljegyzést is olvasott, amit a feljelentő 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben készített. Bár a munkatárs akkoriban jelentette a feletteseinek, amit megtudott, a nemzetbiztonsági szolgálat mégsem továbbította a dokumentumokat az igazságszolgáltatásnak.

Tovább

Tíz éves az Alapjogi Karta: Magyarország volt a negatív példa

szeptember 12., 13:14 Módosítva: 2019.09.12 15:18
18
2009-ben fogadták el az uniós tagállamok azokat a normákat, amelyek az emberhez fűződő alapvető jogokat rögzítik, összhangban a nemzetközi szabályokkal. Az erről szóló brüsszeli eseményen Magyarországot és Lengyelországot említették, mint ahol a legtöbb gond van az alapjogokkal. Az Európai Bizottság szeretné megerősíteni a civilek és a jogvédők támogatását ezen a téren.

Zsidók, muszlimok, migránsok, romák – ezek azok a kisebbségi csoportok, amelyeknek alapvető jogai különösen nagy veszélynek vannak kitéve az Európai Unióban – ezt Michael O'Flaherty, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének igazgatója mondta Brüsszelben. Az unió Alapjogi Kartáját tíz éve fogadták el, ebből az alkalomból az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tekintette át az alapjogok helyzetét Európában. Michael O'Flaherty azt is elmondta, hogy tulajdonképpen minden európai polgár helyzete romlott ebből a szempontból, mert a digitális világ jelentős részben leszűkíti az emberek magánéletét. Igaz, ezen a helyzeten sokat javított a tavaly hatályba lépett GDPR-szabályozás.

Barbara Nolan, az Európai Bizottság alapjogokért felelős osztályvezetője két tagállamot is megemlített, amelyekkel szemben különösen sok aggály fogalamzódik meg ezen a téren: Magyarország és Lengyelország ez a két ország. Mint mondta, a magyar kormánnyal szemben a civilekkel, a felsőoktatással és a menekültek jogaival kapcsolatos törvények miatt indítottak kötelezettségszegési eljárásokat, a lengyel kormányt pedig az igazságszolgáltatási reform miatt idézték meg az Európai Bíróságra. A tisztviselő hozzátette, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Alapjogi Kartára ítéleteiben, ugyanakkor az európaiaknak csak a negyede hallott már erről a jogszabályról és a hozzá kapcsolódó intézményekről és csak a hatoda tudja, hogy mindez miről szól. Emiatt az Európai Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az alapjogokat. A legtöbbet ezen a téren a civilek és a jogvédők tehetnek, az EU-nak van is forrása ezek támogatására. A közeljövőben pedig még intenzívebben tartanak majd továbbképzéseket az alapjogokról bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek.

Tovább

Többen is őrködnek majd a jogállamiság felett az új Európai Bizottságban

szeptember 12., 05:11 Módosítva: 2019.09.17 14:21
109
Látszólag szétaprózta a jogállamiságot Von der Leyen az új Európai Bizottságban, de az ügynek egy valódi gazdája lehet: a belga igazságügyi biztos. Didier Reynders konkrét eszközökkel léphet fel a jogállamiság érdekében, míg a cseh Věra Jourová csillapíthatja a kedélyeket a visegrádi országokban.

Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen keddi sajtótájékoztatóján okozott néhány meglepetést. Nemcsak azért, mert egészen más területeket adott a tagállami biztosjelölteknek, mint arról a jól értesült források pletykái szóltak, hanem azzal is, hogy alaposan átformálta az európai „minisztériumok” neveit és feladatait.

Bár egy nemzeti kormány és az Európai Bizottság jogkörei között hatalmas eltérések vannak, abban hasonlítanak, hogy minden politikaterülethez rendelnek egy vezetőt, aki irányítja majd az adott tárca munkáját. Első pillantásra úgy tűnik, Von der Leyen új „kormányában” kifejezetten sok felelőst találtak a demokráciának és jogállamiságnak: a cseh Věra Jourová, a horvát Dubravka Šuica, a belga Didier Reynders és a görög Margarítisz Szkínász portfóliói is érintik a kérdést. A vázlatos munkaköri leírást adó megbízólevelekből azonban egészen más kép rajzolódik ki.

Tovább

Mellényúlt Von der Leyen az "európai életmódot védő" tárcával

szeptember 11., 20:49 Módosítva: 2019.09.12 11:06
343
Békét akart, de vitát kavart az Európai Bizottság leendő elnöke azzal, hogy létrehozta az európai életmód védelméért felelős biztosi portfóliót. Az Európai Parlament már most fogadkozik, hogy elkaszálja a szélsőjobboldali retorikát idéző tárcát.

„Az európai életmód védelméért felelős tárca egy kalap sz...r. Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy soha ne jöhessen létre” – jelentette ki Claude Moraes brit munkáspárti EP-képviselő, az állampolgári jogi és belügyi szakbizottság előző elnöke szerdán egy konferencián az EP-ben. Holland liberális kollégája, Sophie in’t Veld közleményében „hamis portfóliónak” hívta a görög Margaritísz Szkínásznak szánt posztot.

Egy megdöbbentően bonyolult biztosi tárca képe bontakozik ki abból a megbízólevélből, amelyet az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen írt Szkínásznak. Az európai életmód védelmét szolgáló biztosi portfólióban az alábbi feladatok várnak a görög biztosjelöltre:

  • A modern kihívásoknak megfelelően átalakítani a munkaerőpiacot, különös hangsúlyt fektetve az oktatásra és készségfejlesztésre, ifjúságpolitikára és sportra, az esélyegyenlőség és a sokszínűség tiszteletére, valamint a bevándorlók és menekültek integrációjára a társadalomban.
  • Közös nevezőt találni a migráció kérdésében új bevándorlási és menedékjogi paktum, illetve a legális bevándorlás jogi kereteinek kidolgozásával.
  • Létrehozni az Európai Védelmi Uniót, ami megerősíti a külső és belső biztonság közötti kapcsolatot, valamint hatékonyan megelőzi és reagál a hibrid biztonsági fenyegetésekre.
Tovább

Trócsányi Törökországtól Ukrajnáig több tucat államért lesz felelős

szeptember 11., 15:55 Módosítva: 2019.09.12 08:59
514
Trócsányi László leendő portfóliója rendkívül szerteágazó, sok munkát követel és kevés eredménnyel kecsegtet. A magyar EU-biztoshoz fog tartozni a tárgyalások folytatása a posztszovjet államoktól a Balkánon és Közel-Keleten át Észak-Afrikáig. Közben várhatóan gyakran meg kell küzdeni Oroszországgal, az albán maffiával, széthúzó uniós tagállamokkal vagy szaúd-arábiai érdekkörökkel.

Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új Európai Bizottságéval a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően

– ezekkel a szavakkal magyarázta Ursula von der Leyen, hogy miért Trócsányi Lászlóra bízta a bővítési és szomszédságpolitikai területet. A helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb, és ezt az új bizottsági elnök és Trócsányi László is nyilván tudja. Ez a portfólió ugyanis nemcsak a balkáni országok EU-ba terelését tartalmazza a bővítés keretében, hanem ezen túl a magyar biztos tárgyal majd a fél világgal. Ukrajnától Törökországig, Grúziától Jordániáig, Algériától Egyiptomig, Izraeltől Marokkóig ide tartoznak azok az országok, amelyekkel az EU-nak közös (szárazföldi vagy tengeri) határa van – ez ugyanis a szomszédságpolitika.

Vérbeli diplomatára van szükség

Az előző öt évben ezért a területért az osztrák biztos, Johannes Hahn felelt.

Ő profi politikus, vérbeli diplomata, nagyon jó tárgyaló, magasra tette a lécet

– foglalta össze véleményét az egyik brüsszeli forrásunk, akinek közvetlen rálátása van a területre. Mindez azonban kevés volt az üdvösséghez, sem a bővítés, sem a keleti szomszédságpolitika terén nem sikerült előre lépnie a leköszönő bizottságnak.

Ennek az az oka, hogy ezekben a kérdésekben nemcsak az EU-n belüli megosztottság jelentős és ez akadályozza a közös döntéseket, hanem ezeket a különböző álláspontokat a harmadik felekkel is összhangba kell hozni. És akkor még nem beszéltünk arról, ha mindez mondjuk nagyhatalmi érdekeket sért, figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy apró sikernek milyen nagyobb következményei lehetnek. Vagyis egyszerre szinte kezelhetetlenül sok érdeket kell figyelembe venni és becsatornázni.

Tovább

Miskolctól a szlovák határig épül autópálya uniós pénzből

szeptember 11., 13:32 Módosítva: 2019.09.11 22:24
354
Az M30-as autópályát Tornyosnémetiig hosszabbítják meg 2022-ig. Az EU 182 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.

Az Európai Unió is támogatja a Miskolctól a szlovák határon fekvő Tornyosnémetiig vezető M30-as autópálya építését, jelentette be az Európai Bizottság szerdán. A Kohéziós Alapból 552,6 millió eurót, azaz több mint 182 milliárd forintot szánnak a fejlesztésre. A tervek szerint 2022 februárjáig kell elkészülnie a 60 km-es autópályaszakasznak, amihez 48 hidat is építeni kell.

Tovább

Szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos lehet Trócsányi

szeptember 10., 12:53 Módosítva: 2019.09.10 20:12
719
Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelölteknek szánt tárcákat. Trócsányi Lászlónak a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős portfóliót szánja. Az előző Bizottság nagyágyúi, Frans Timmermans és Margrethe Vestager a klímavédelemért és digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnök lehet. Az európai értékek és az átláthatóság védelméért a cseh Věra Jourová felel majd, míg a demokrácia és demográfia portfóliót a horvát Dubravka Šuica kapta.

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős bizottsági portfóliót kaphatja meg Trócsányi László, Magyarország biztosjelöltje – azt a tárcát, amelyet eredetileg is szeretetet volna.

Az elmúlt hetekben rengeteg forrásból lehetett hallani, hogy a Magyarország ellen indított jogállamiság-eljárás és a magyar kormánypárt migrációval kapcsolatos álláspontja miatt nem a volt igazságügyi minisztert fogják ezzel a feladattal megbízni. Helyette a jóval súlytalanabb nemzetközi segélyezést vagy a katasztrófavédelmet kaphatta volna. A végeredmény – a szomszédságpolitika és bővítés tárca – azonban azt mutatja, hogy a magyar kormány hatékonyan tudta az érdekeit érvényesíteni a portfóliók elosztásáról szóló háttértárgyalásokon.

Az új Európai Bizottságot bemutató sajtótájékoztatón a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen kitért azon újságírói kérdések elől, amelyek azt firtatták, hogyan kérheti majd számon a nyugat-balkáni tagjelöltektől Trócsányi a jogállamiságot. Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a szomszédság és bővítéspolitika portfóliója pontosan azokat a feladatokat öleli fel, mint a korábbiakban.

Tovább

Von der Leyen kihirdette az új Európai Bizottság névsorát

szeptember 9., 14:41 Módosítva: 2019.09.09 21:38
328
Az Európai Bizottság leendő elnöke elfogadta a tagállamok javaslatait. Magyarország jelöltje Trócsányi László. A biztosoknak szánt portfóliókról keddig alkudozhatnak még.

Nem okozott nagy meglepetéseket az Európai Bizottság leendő tagjainak listája, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen. Magyarország biztosjelöltje Trócsányi László annak ellenére, hogy a román és a francia kormányok emberi mellett ő volt az egyik legtöbbet kritizált politikus. Az aggályok dacára Von der Leyen elfogadta a nemzeti kormányok javaslatait, kedden pedig az is kiderül, kinek melyik tárcát szánja. Trócsányi a legtöbb forrás szerint a nemzetközi segélyezésért vagy a katasztrófavédelemért felelős biztos lehet.

Tovább

Jogászkodással kerülnék meg a brexithalasztást Boris Johnsonék

szeptember 9., 06:50 Módosítva: 2019.09.09 14:04
103
A brit kormány átértelmezheti a törvényt, amivel megállapodás híján a brexit idejének kitolását kellene kérnie – már ha ezt a halasztást egyáltalán megkapja, mert egy francia miniszter vétóra utalt.

Jelen állás szerint nem kapnának halasztást a brexitre a britek, üzente a francia külügyminiszter vasárnap. „A briteknek meg kell mondaniuk, mit akarnak” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian.

De tényleg, mit akarnak?

Boris Johnson lecserélné az elődje és a többi uniós vezető között megkötött kilépési megállapodásból a biztosítékot, amivel továbbra sem kellene határellenőrzés Írország és a britek által uralt Észak-Írország között. A kialkudott megoldással az Ír-sziget északkeleti csücske is maradna az EU vámuniójában. A britek ezt „technikai megoldásokkal” váltanák ki, de Johnsonék egyetlen konkrét ötletet sem hoztak nyilvánosságra. Hasonló tervvel már az előző kormány is bepróbálkozott, de akkor elvetették.

Sajid David pénzügyminiszter szerint „sok új ötletük” van, de „őrültség” lenne ezekről nyíltan beszélni a tárgyalások közben. A francia nyilatkozat viszont arra utal, hogy a kulisszák mögött sem sikerült értelmes tervet bemutatni.

Boris Johnson hétfőn győzködheti ír kollégáját, Leo Varadkart az elképzeléseiről. Nem túl jó előjel, hogy a balra húzó brit Guardiannek brüsszeli forrásból arról beszéltek, az Ír-szigeten több évtized polgárháború után békét hozó nagypénteki egyezmény megsértésének tekintenék a brit kormány lépéseit.

Természetesen akár olcsó blöffként is lehet tekinteni a francia álláspontra, de már a legutóbbi hosszabbítást is folyamatos francia puffogás kísérte. Egy rendezetlen brexit alaposan megtépázhatja a brit pénzügyi szolgáltatókat, akik onnantól sokkal rosszabb körülményekkel férnének hozzá az uniós piachoz. Kivéve, ha valamelyik nagy uniós pénzügyi központba, például Párizsba költöznek. (Csak az HSBC ezer munkahelyet készül átvinni a francia fővárosba.)

Tovább

Trócsányi és a román biztosjelöltek helye is nagyon inog

szeptember 7., 08:56 Módosítva: 2019.09.07 18:42
1327
Kedden kihirdeti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, hogy melyik uniós biztosjelöltnek melyik tárcát szánja. Trócsányi László az egyik leginkább vitatott jelölt. Ha az Európai Parlament várható ellenkezése miatt lecserélnék, a Fidesz egyik EP-képviselőnője lehet végül a magyar befutó. Az Európai Parlament arra készül, hogy nemes bosszút áll a tagállamokon a biztosok meghallgatásain.

„Politikai öngyilkosság lenne Trócsányi László biztosjelölttel nekifutni az európai parlamenti szavazásnak, a Fidesz és Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölt számára is” – mondta az EUrologusnak egy, a szociáldemokrata frakcióhoz közel álló európai parlamenti forrás. Von der Leyen kedden jelenti be, hogy melyik tárcákat szánja a tagállami biztosjelölteknek. Ám hogy utána az Európai Parlament is áldását adja-e a csapatra, az kérdéses.

Júliusban az uniós állam- és kormányfőknek már az sem volt egyszerű feladat, hogy megegyezzenek a bizottsági elnökjelölt személyéről. A Von der Leyen jelöléséről kötött alku pedig csak az első volt a végtelen tárgyalások és kényes kompromisszumok sorozatában, amely novemberre remélhetőleg elvezet majd az Európai Bizottság új vezetéséhez.

Bár a jogkörökben és feladatokban jelentősek az eltérések, a Bizottság felépítését egy nemzeti kormányhoz lehet hasonlítani: ha a választások után megvan a „miniszterelnök”, el kell gondolkozni azon, kire bízzák az egyes „minisztériumokat”. Minden tagállami kormány eldöntheti, kit jelöl biztosnak, majd a színfalak mögött elkezdenek egyezkedni arról, hogy ki melyik tárcát kaphatja. Az osztozkodásból pedig a nemzeti politikához hasonlóan presztízskérdést csinálnak: az országuk EU-n belüli érdekérvényesítő képességét és befolyását mutatja, melyik feladatkört kapja meg a biztosjelöltjük.

Emellett rengeteg más tényezőre is ügyelnek, például a Von der Leyen által kiemelten kezelt nemek közti egyensúlyra, a politikai üzenetekre, vagy hogy

a biztos valamennyire értsen ahhoz a területhez, amelyet a következő öt évben irányítani fog.

A lengyelek remekül megoldották a feladatot. A kormány eredetileg Krzysztof Szczerskit, az elnök kabinetfőnökét és külpolitikai államtitkárát szánta biztosnak. De a tárgyalások során már sejteni lehetett, hogy a Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás miatt a kormány belső köreibe tartozó Szczerski ellentmondásos jelölt lesz. Közben a hatalmas mezőgazdasági szektorral rendelkező országnak felajánlották az agrárportfóliót, így arra való hivatkozással, hogy ehhez nem ért, Szczerski elegánsan lemondhatott. A helyette javasolt Janusz Wojciechowski is a kormánypárt, a Jog- és Igazságosság (PiS) tagja, de 2004 és 2016 között EP-képviselőként dolgozott, és kifejezetten ért a mezőgazdasághoz. Azt pedig, hogy egy 64 éves politikust küldenek, a bírák korai nyugdíjazását számon kérő jogállamisági eljárás felé tett gesztusként is lehet értelmezni.

Tovább

Nem válság, hanem élénk parlamenti demokrácia a brexit körüli marakodás

szeptember 7., 07:09 Módosítva: 2019.09.08 07:07
196

Az elmúlt másfél hétben Boris Johnson miniszterelnök a brit politikában szokatlan eszközökkel igyekezett átvinni az akaratát a brit parlament alsóházán. A parlamenti ülés hetekig tartó felfüggesztését kérte a királynőtől, hogy kevesebb idő maradjon a vitákra, kizárta a Konzervatív Pártból azokat, akik nem álltak mellette egy fontos szavazáson, és ultimátumot adott a parlamentnek: hogyha megkötik a kezét a tárgyalásokon az Európai Unióval, új választást fog kezdeményezni. A merész lépései egyelőre rosszul sültek el: kormánya elvesztette a parlamenti többségét, a törvényhozás jó eséllyel arra fogja kötelezni, hogy ne vezethesse ki október 31-én Nagy-Britanniát megállapodás nélkül az Európai Unióból, és szerdán az a javaslata sem ment át, hogy új választást írjon ki.

Iain Lindsay budapesti brit nagykövet a hét első felében Londonban járt hivatalos találkozókon, telefonon beszéltünk vele szerda kora délután.

Úgy látszik, hogy a legsúlyosabb időszakát éli a parlamentarizmus Nagy-Britanniában. Hogyan írná le a helyzetet?

Ez nem egy súlyos időszak, hanem annak a jele, hogy nagyon élénk a parlamentáris demokrácia. Ezt az is bizonyítja, hogy azok, akik ellenzik a megállapodás nélküli brexitet, sikeresen átvették az irányítást a parlament napirendje fölött. Nyilvánvalóan ez egy erőpróba a miniszterelnöknek és a kormánynak, de azt is jelzi, hogy a parlamentáris demokrácia egészséges.

Ahogyan azt is, hogy Nagy-Britanniát még mindig megosztja a brexit ügye, annak ellenére, hogy a 2016-os népszavazáson úgy döntöttünk, hogy kilépünk. Most arról szól a vita, hogy milyen körülmények között kellene kilépnünk. Ne felejtsük el, hogy mindeközben az az alapállás, hogyha semmi nem történik október 31-ig, akkor megállapodás nélkül lépünk ki az Európai Unióból. Viszont a kormány továbbra is meg akar egyezni az Európai Unióval, és nagyrészt a következő napok eseményei fogják meghatározni, hogy a kormány milyen módon egyezkedhet vele.

Tovább

Timmermans: Az illiberalizmus a szabadság hiánya

szeptember 5., 15:11 Módosítva: 2019.09.05 17:28
432
A jogállamiság megerősítésével kapcsolatos elképzelésekről hallgatták meg Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét az Európai Parlamentben. Azt mondta, a jogállamiság fokozott ellenőrzésére van szükség azokban az országokban, ahol ezen a téren erőteljesebb hiányosságok mutatkoznak. A vitát a magyar és a lengyel kormány bírálta. A Fidesz szerint a bevándorláspárti erők a Soros-hálózattal szervezkednek.

Az Európai Bizottság júliusban mutatta be a jogállamiság megerősítésére vonatkozó elképzeléseit, amelyről most a kezdeményezés előterjesztőjét, a testület jogállamisági kérdésekért felelős első alelnökét, Frans Timmermanst hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).

Timmermans elmondta, hogy a tájékoztatás, a megelőzés és a nyomonkövetés szerepel a javaslat céljai között. Úgy fogalmazott, hogy erősíteni kell a jogállamiság kultúráját az európai közvéleményben, az erre vonatkozó standardokat meg kell ismertetni az emberekkel. Ebben nagy szerepet szán a civileknek és a nemzeti parlamenteknek is. Ennek érdekében

éves jogállamisági jelentést készít majd a Bizottság – valamennyi tagállamról.

Ennek része lesz egy eredménytábla, amely összefoglalja, hogy milyen területeken fenyegeti veszély a jogállamiságot, ennek ismeretében az európai intézmények is hatékonyabb megelőző lépéseket tudnak tenni. Timmermans felhívta a figyelmet, hogy ennek össze kell kapcsolódnia a korrupcióellenes küzdelemmel, a médiahelyzet elemzésével és a választások tisztaságával.

Ami a konkrét eseteket illeti, az első alelnök kitért Magyarországra is, és hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek, az oktatás és a tudományos élet szabadsága, valamint a menedékkérők jogainak korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárások már az Európai Bíróság előtt vannak, ez a testület fog dönteni arról, hogy a magyar szabályozások összeférnek-e az európai joggal – az Európai Bizottság szerint nem.

Tovább

Közvetlen uniós forrásokért lobbiznak ellenzéki polgármesterjelöltek

szeptember 4., 17:54 Módosítva: 2019.09.04 19:15
2277
A magyar településeket közvetlenül támogató uniós forrásokról tárgyaltak ellenzéki polgármesterjelöltek Brüsszelben. Frans Timmermans uniós biztos egyetért velük abban, hogy a fenntarthatóság érdekében változtatni kell a régi szabályokon.

Négy európai uniós biztossal és magyar európai parlamenti képviselőkkel is találkoztak ellenzéki polgármesterjelöltek szerdán Brüsszelben, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül elérhető pályázati lehetőségekről tárgyaljanak. Céljuk az, hogy csökkentsék a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot, és „arra költhessék az uniós forrásokat, amire valóban szükség van."

A közös ellenzéki polgármesterjelöltekből álló csapat az energiaügyekért, környezetvédelemért és egészségügyért felelős uniós biztosok mellett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős alelnökével is tárgyalt. Timmermans, aki a következő ciklusban várhatóan egy zöldebb és energiahatékony Európáért fog dolgozni, azt mondta: 

„változtatni kell a régi szabályokon, és több forrást kell biztosítani a fenntarthatóság jegyében a helyi döntéshozatalnak.”

A holland politikus arról biztosította a magyar politikusokat, hogy egészségügyi és lakhatási programokban is számíthatnak rá.

Tovább

Újabb fideszesből nem lesz most EP-bizottsági alelnök

szeptember 3., 13:05 Módosítva: 2019.09.06 11:00
4167
Hidvéghi Balázs sem lesz egyelőre európai parlamenti bizottsági alelnök, Trócsányi László után az ő jelölése is lekerült egy időre a napirendről. Hidvégit a magyar kormányt gyakran bíráló állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság egyik alelnökének jelölte a Fidesz, a döntést azonban nagyon sok bírálat érte. A Fidesz álláspontja szerint "Gyurcsányék" és a "bevándorláspárti Soros-hálózat" áll a történtek hátterében.

Hivatalosan is megerősítette az Európai Parlament sajtószolgálata, hogy Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő bizottsági alelnökségének ügyében az eredetileg tervezett időpontban, vagyis szerdán délután nem fog döntés születni. Hidvéghit a Fidesz még júliusban jelölte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság egyik alelnökének, azonban már akkor a parlamenten belül és azon kívül is élénk tiltakozást váltott ki az ügy, ezért a szavazást szeptember 4-re halasztották – most azonban ismét lekerült az ügy a napirendről.

Tovább

Vezet az uniós csalási statisztikákban Magyarország

szeptember 3., 12:30 Módosítva: 2019.09.03 20:06
11090
A 2014-18 közti uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné Magyarországgal az OLAF. Az ügynökség tavaly hazánkban vizsgálódott a legtöbbet, de a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást a magyar hatóságok.

Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban – derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly

  • 9 nyomozást zárt le Magyarországon,
  • míg Görögországban és Lengyelországban 8-8-at,
  • Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et.

Az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé. Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.

Az uniós államokban, tagjelölt országokban és egyéb partnerországokban tavaly összesen 86 vizsgálatot fejeztek be az OLAF emberei, és 414 egyéb ügyben még mindig folyik a nyomozás. Érthető okokból nem árulták el, hol dolgoznak, de azt például tudni lehet, hogy a legtöbb munkát az európai strukturális és beruházási alapok körüli visszaélések adják az ügynökségnek – vagyis éppen azok az uniós fejlesztési támogatások, amelyekből Magyarországon is finanszírozzák a nagy projekteket.

Tovább

Trócsányi visszalépett, nem lesz alelnök az EP egyik szakbizottságában

szeptember 2., 18:10 Módosítva: 2019.09.03 11:45
2909
Ugyan az Európai Néppárt őt jelölte volna már másodjára a Fidesz javaslata alapján az EP Alkotmányügyi Bizottságába, azonban Trócsányi visszalépett, mert uniós biztosjelölt lett.

Hétfőn délelőtt még arról tájékoztatta az Európai Parlament sajtószolgálata az újságírókat, hogy az EP Alkotmányügyi Bizottságának napirendje szerint kedden délelőtt választják meg a bizottság második alelnökét, erre a posztra az Európai Néppárt Trócsányi Lászlót jelölte. Délután azonban már a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményben jelezte, hogy

Trócsányi László hivatalosan európai uniós biztosjelölt lett, ezért nem tudja felelősséggel vállalni az EP Alkotmányügyi Bizottságában az alelnöki jelölést.

Tovább

Kik ülhetnek oda az EU kormányához?

augusztus 28., 10:45 Módosítva: 2019.08.28 19:07
160
Augusztus 26-án járt le az a határidő, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke szabott a tagállami kormányoknak, eddig a napig kell megnevezniük, hogy kit küldenének Brüsszelbe uniós biztosnak. Von der Leyen azt kérte, hogy lehetőleg egy férfit és egy női nevet is mondjanak a tagállamok. Az új Európai Bizottságnak 27 tagja lesz. Összeállításunkban bemutatjuk, hogy kiket jelölt a többi ország, részletesebben foglalkozunk azokkal, akik vezető szerepet tölthetnek majd be és arra is felhívjuk a figyelmet, ha egy jelöltet a múltja alapján bírálatok érhetnek majd a meghallgatásán.

Miközben Európa nagy részén a politikai életet a szokásos nyári szünet uralta, Brüsszelben lázasan készülődnek az őrségváltásra az uniós kvázikormány élén. Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen sorban találkozott leendő kollégáival, vagy legalábbis azokkal, akiket a nemzeti kormányok erre a feladatra neveztek meg, köztük Trócsányi Lászlóval. A testületet a jelöltek meghallgatása után az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia. Ezért is fontos, hogy mielőbb előálljanak egy-egy névvel a nemzeti kormányok, hogy október 31-re, az előző bizottság megbízatásának végére már az EP is áldását adhassa az új testületre. Ursula von der Leyen augusztus 26-ig, hétfőig szabott határidőt a jelöltállításra.

Tovább

Nagy-Britannia nem jelöl új EU-s biztost

augusztus 23., 20:26 Módosítva: 2019.08.24 09:29
60
Távozó országként nem fogunk részt venni az új Európai Bizottság munkájában, ezért csak zavaró tényező lenne, ha megneveznénk egy új biztost – mondta a brit brexit-ügyi miniszter.

Nagy-Britannia nem nevez ki brit biztost az ősszel hivatalba lépő új Európai Bizottságba. Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU melletti állandó képviselője pénteken értesítette hivatalos levélben az uniós intézményeket a döntésről. A diplomata megerősítette Boris Johnson brit miniszterelnök július 25-i bejelentését, amelyben a kormányfő egyértelművé tette, hogy senkit sem fognak jelölni a pozícióra, de nem áll szándékukban akadályozni a biztosok kollégiumának megalakulását, ez a brit döntéstől függetlenül mehet a maga útján.

A szabályok szerint augusztus 26-ig kell megneveznie mindegyik uniós tagállamnak a jelöltjét a biztosi pozícióra. Ők alkotják majd az Európai Bizottságot vezető politikai testületet, a biztosok kollégiumát. A jelöltek között az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen osztja szét a feladatokat, aztán az Európai Parlament szakbizottságai is meghallgatják őket, mielőtt hivatalosan is megkezdhetik a munkájukat november elsején. Addig azonban nem alakulhat meg az új testület, amíg nincsen mindegyik tagállamnak uniós biztosa.

A tervek szerint az Egyesült Királyság október 31-én kilép az Európai Unióból, ezért a gyakorlatban nincs szükség rá, hogy kinevezzenek valakit. A britek nélkül zajló válogatási, meghallgatási és kinevezési folyamatot azonban elvileg meg lehetne támadni az unió bíróságán. Ezt a helyzetet tisztázza a pénteken elküldött hivatalos levél, amelyben a brit kormány zöld utat ad a Bizottságnak, hogy folytassa a munkát brit részvétel nélkül.

Távozó országként nem fogunk részt venni az új Európai Bizottság munkájában, ezért csak zavaró tényező lenne, ha megneveznénk egy új biztost

– nyilatkozta Steve Barclay brexit-ügyi miniszter. – Ez a döntés az Egyesült Királyság kilépésre való előkészületeinek a része, és azt célozza, hogy az EU-val kialakítandó jövőbeli kapcsolatokra koncentrálhassunk, miközben új, kedvező együttműködések kialakításán dolgozunk a világ többi részével is.”

Tovább

Von der Leyen találkozott Trócsányival

augusztus 8., 12:40 Módosítva: 2019.08.08 14:24
85
Informális, bemutatkozó beszélgetést folytatott a magyar biztosjelölt Trócsányi László az Európai Bizottság leendő elnökével. Ursula von der Leyen egy napon találkozott valamennyi visegrádi ország jelöltjével. Úgy tűnik, a szlovénok is azt a portfóliót szeretnék, mint a magyarok.

Kedden Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen és Trócsányi László – adta hírül a Politico. Az Európai Bizottság új elnöke nemcsak a magyar politikussal, hanem a többi visegrádi ország jelöltjével is találkozott, sőt, rajtuk kívül fogadta a szlovén és a két portugál jelöltet is. Utóbbira az a magyarázat, hogy Von der Leyen azt kérte a tagállamoktól, delegáljanak egy férfi és egy női politikust, eddig azonban ennek a kérésnek csak a portugálok tettek eleget.

Eddig egyébként tíz női jelölt van, bár néhány ország még nem nevezte meg hivatalosan, hogy kit szán a következő biztosi kollégiumba. Bizottsági forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar biztosjelölt és Ursula von der Leyen informális, bemutatkozó beszélgetést folytatott.

Tovább

Még mindig jobban bízunk az EU-ban, mint a kormányban

augusztus 6., 12:05 Módosítva: 2019.08.06 20:34
3305

A hétfőn megjelent uniós közvélemény-kutatás, az Eurobarometer szerint

A magyarok 55 százaléka bízik az EU-ban. Ez hét százalékos növekedés a fél évvel korábbi adathoz képest, és a 44 százalékos uniós átlag, valamint a magyar kormány és a parlament megítélése felett van.

A kormánnyal szemben szinte ugyanannyian gyanakvóak, mint ahányan bíznak benne (48-48 százalék), a parlamentnek pedig már kifejezetten rossz a megítélése.

Az eredmény arra utal, hogy a magyarokon nem nagyon fogott a kormány gyakran euroszkeptikus kommunikációja. (Az adatokat egyébként 2019 júniusában vették fel, az EP-választások után, de a bizottsági elnökválasztás előtt.)

Tovább

A NATO nem akar fegyverkezési versenyt, de erősíti katonai aktivitását

augusztus 2., 15:52 Módosítva: 2019.08.03 08:37
130
Péntektől nincs érvényes fegyverkorlátozási szerződés, amely a közép- és rövid hatótávolságú, földi indítású rakétákra vonatkozna. Miután az oroszok évekig megszegték, az amerikaiak felmondták az egyezményt. A NATO főtitkára szerint nem telepítenek rakétákat Európába, más módon védekeznek az orosz fenyegetéssel szemben.

A NATO nem akar újabb hidegháborút és el akarja kerülni a fegyverkezési versenyt – jelentette ki a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután augusztus 2-ától érvényét veszítette az USA és a Szovjetunió által 1987-ben kötött fegyverkorlátozási egyezmény.

A közép- és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írta alá, a leszerelés és a hidegháború lezárásának egyik fontos állomása volt. A dokumentum az 500 és 5500 kilométeres hatótávolságú, földi indítású rakétarendszerekre vonatkozik, megtiltva ezek gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az amerikaiak már hat éve jelzik folyamatosan az oroszoknak, hogy adataik vannak arról, hogy az oroszok megszegik az egyezményt. Az SSC-8 rakétarendszer ráadásul rendkívül könnyen mozgatható, nehezen beazonosítható, hiszen akár egy teherautó platóján is elfér. Erre hívta fel Jens Stoltenberg is a figyelmet, mondván, hogy ezek a rakéták néhány perc alatt elérhetik az európai városokat, az pedig csak a becsapódás után derül ki, hogy nukleáris töltöttel vannak-e felszerelve.

Az amerikaiak február 1-jén jelentették be a szerződés felmondását, a hat hónapos felmondási idő járt le most. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök már egy hónapja aláírta a szerződés hatályának felfüggesztéséről szóló törvényt. Az USA számos alkalommal szólította fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződés keretei közé, az orosz fél azonban végig tagadta, hogy megsértenék az egyezményt.

Tovább

Von der Leyen azt mondja, jót beszélgetett Orbánnal

augusztus 1., 17:26 Módosítva: 2019.08.02 13:03
254

Csütörtökön találkozott egymással Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, hogy egy úgynevezett technikai megbeszélést tartsanak a Bizottság következő munkaprogramjáról.

Tovább

Orbán: Jó döntés volt Von der Leyen támogatása

augusztus 1., 13:35 Módosítva: 2019.08.01 19:42
339
A következő Európai Bizottság munkaprogramjának előkészítése miatt találkozott Brüsszelben Ursula von der Leyen, a Bizottság leendő elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. Ennél több részletet nem árult el a testület, a magyar kormányfő azonban a közmédiának nyilatkozva azt mondta, hogy úgy tűnik, jó döntés volt támogatni von der Leyent.

Európai bizottsági források szerint úgynevezett technikai értekezletet tartott Orbán Viktor és Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság következő elnöke hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt, az eseménynek azonban semmilyen sajtómegjelenése nem volt, mindössze egy protokollfotó készült a kézfogásról. Megérkezésekor a magyar miniszterelnök azt mondta a Politico újságírójának: „Remélem, ez a Bizottság más lesz.”

A találkozó után nem tartottak sajtótájékoztatót, nem adtak ki közleményt, úgy tudjuk, a menetrend az volt, hogy Ursula von der Leyen ismertette főbb elképzeléseit, politikai menetrendjét, majd ugyanezt tette Orbán Viktor is, a következő EU Bizottság és a magyar kormány közötti együttműködésre vonatkozóan. Ugyanakkor egy ilyen megbeszélésen semmiféle megállapodás, döntés nem születik, csak a pozíciók bemutatása történik meg.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy hiába döntötték el a tagállamok és az Európai Parlament, hogy novembertől Von der Leyen lesz a bizottsági elnök, a biztosi kollégium még alig körvonalazódik, a megválasztott elnöknek pedig nagyon korlátozott a hatásköre – tájékozódik, előkészít. Ennek azonban része lehet, hogy a megnevezett magyar biztosjelölt, Trócsányi László milyen portfóliót kaphat. Az előző fideszes biztos, Navracsics Tibor talán a legkisebb súllyal bíró területért felelt az elmúlt öt évben.

Ursula von der Leyen a napokban több tagállami vezetővel találkozott, egyeztetett a francia elnökkel, a cseh, a lengyel, a spanyol és a horvát miniszterelnökkel is. Emmanuel Macronnal például a klímacélokról, biztonságról és a digitalizációról beszélt, Pedro Sánchez spanyol kormányfővel pedig a klímaváltozás mellett a migrációról, a Szociális Európa programról és a nemek közötti egyenlőségről.

Tovább

Öt tagállam vállalja át az olasz partoknál veszteglő menedékkérőket

július 31., 14:01 Módosítva: 2019.08.21 13:45
138
Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Portugália ajánlotta föl a segítségét, átvállalják azt a 131 menedékkérőt, akiket az olasz hatóságok nem engednek partra szállni Szicíliában.

Öt európai ország vállalt felelősséget azért a 131 bevándorlóért, akik a Bruno Gregoretti nevű hajó fedélzetén várakoznak a szicíliai partoknál, és akiknek az olasz hatóságok nem engedik, hogy partra szálljanak. A hajó utasait Málta mellett emelték ki a tengerből. Az Euronews arról számolt be, hogy ugyanazon a napon, amikor őket kimentették, több, mint száz másik ember valószínűleg életét vesztette Líbia partjainál.

A Bruno Gregoretti a hétvégén a szicíliai Szirakúza közelében, Augustában kötött ki. Akkor 16 kiskorú leszállhatott a hajóról. Korábban egy terhes nő és a családja is a szárazföldre léphetett Cataniában. A többieknek a hajón kellett maradniuk.

Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Portugália fogja átvenni őket Olaszországtól, az olasz katolikus egyház segítsége mellett, mondta az Európai Bizottság egyik szóvivője az AFP hírügynökségnek.

Tovább

Orbán Viktor jövő csütörtökön tárgyal az Európai Bizottság új elnökével

július 26., 17:05 Módosítva: 2019.07.26 18:40
383

Augusztus elsején Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen egyezetnek az ősszel megalakuló új uniós végrehajtó testület magyar biztosáról. Orbán Viktor és Ursula von der Leyen várhatóan szót ejtenek majd az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a migrációról és a következő hétéves uniós költségvetésről is - mondta a sajtófőnök.