Von der Leyen találkozott Trócsányival

augusztus 8., 12:40 Módosítva: 2019.08.08 14:24
71
Informális, bemutatkozó beszélgetést folytatott a magyar biztosjelölt Trócsányi László az Európai Bizottság leendő elnökével. Ursula von der Leyen egy napon találkozott valamennyi visegrádi ország jelöltjével. Úgy tűnik, a szlovénok is azt a portfóliót szeretnék, mint a magyarok.

Kedden Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen és Trócsányi László – adta hírül a Politico. Az Európai Bizottság új elnöke nemcsak a magyar politikussal, hanem a többi visegrádi ország jelöltjével is találkozott, sőt, rajtuk kívül fogadta a szlovén és a két portugál jelöltet is. Utóbbira az a magyarázat, hogy Von der Leyen azt kérte a tagállamoktól, delegáljanak egy férfi és egy női politikust, eddig azonban ennek a kérésnek csak a portugálok tettek eleget.

Eddig egyébként tíz női jelölt van, bár néhány ország még nem nevezte meg hivatalosan, hogy kit szán a következő biztosi kollégiumba. Bizottsági forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar biztosjelölt és Ursula von der Leyen informális, bemutatkozó beszélgetést folytatott.

Tovább

Még mindig jobban bízunk az EU-ban, mint a kormányban

augusztus 6., 12:05 Módosítva: 2019.08.06 20:34
3305

A hétfőn megjelent uniós közvélemény-kutatás, az Eurobarometer szerint

A magyarok 55 százaléka bízik az EU-ban. Ez hét százalékos növekedés a fél évvel korábbi adathoz képest, és a 44 százalékos uniós átlag, valamint a magyar kormány és a parlament megítélése felett van.

A kormánnyal szemben szinte ugyanannyian gyanakvóak, mint ahányan bíznak benne (48-48 százalék), a parlamentnek pedig már kifejezetten rossz a megítélése.

Az eredmény arra utal, hogy a magyarokon nem nagyon fogott a kormány gyakran euroszkeptikus kommunikációja. (Az adatokat egyébként 2019 júniusában vették fel, az EP-választások után, de a bizottsági elnökválasztás előtt.)

Tovább

A NATO nem akar fegyverkezési versenyt, de erősíti katonai aktivitását

augusztus 2., 15:52 Módosítva: 2019.08.03 08:37
130
Péntektől nincs érvényes fegyverkorlátozási szerződés, amely a közép- és rövid hatótávolságú, földi indítású rakétákra vonatkozna. Miután az oroszok évekig megszegték, az amerikaiak felmondták az egyezményt. A NATO főtitkára szerint nem telepítenek rakétákat Európába, más módon védekeznek az orosz fenyegetéssel szemben.

A NATO nem akar újabb hidegháborút és el akarja kerülni a fegyverkezési versenyt – jelentette ki a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután augusztus 2-ától érvényét veszítette az USA és a Szovjetunió által 1987-ben kötött fegyverkorlátozási egyezmény.

A közép- és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írta alá, a leszerelés és a hidegháború lezárásának egyik fontos állomása volt. A dokumentum az 500 és 5500 kilométeres hatótávolságú, földi indítású rakétarendszerekre vonatkozik, megtiltva ezek gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az amerikaiak már hat éve jelzik folyamatosan az oroszoknak, hogy adataik vannak arról, hogy az oroszok megszegik az egyezményt. Az SSC-8 rakétarendszer ráadásul rendkívül könnyen mozgatható, nehezen beazonosítható, hiszen akár egy teherautó platóján is elfér. Erre hívta fel Jens Stoltenberg is a figyelmet, mondván, hogy ezek a rakéták néhány perc alatt elérhetik az európai városokat, az pedig csak a becsapódás után derül ki, hogy nukleáris töltöttel vannak-e felszerelve.

Az amerikaiak február 1-jén jelentették be a szerződés felmondását, a hat hónapos felmondási idő járt le most. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök már egy hónapja aláírta a szerződés hatályának felfüggesztéséről szóló törvényt. Az USA számos alkalommal szólította fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződés keretei közé, az orosz fél azonban végig tagadta, hogy megsértenék az egyezményt.

Tovább

Von der Leyen azt mondja, jót beszélgetett Orbánnal

augusztus 1., 17:26 Módosítva: 2019.08.02 13:03
254

Csütörtökön találkozott egymással Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, hogy egy úgynevezett technikai megbeszélést tartsanak a Bizottság következő munkaprogramjáról.

Tovább

Orbán: Jó döntés volt Von der Leyen támogatása

augusztus 1., 13:35 Módosítva: 2019.08.01 19:42
339
A következő Európai Bizottság munkaprogramjának előkészítése miatt találkozott Brüsszelben Ursula von der Leyen, a Bizottság leendő elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. Ennél több részletet nem árult el a testület, a magyar kormányfő azonban a közmédiának nyilatkozva azt mondta, hogy úgy tűnik, jó döntés volt támogatni von der Leyent.

Európai bizottsági források szerint úgynevezett technikai értekezletet tartott Orbán Viktor és Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság következő elnöke hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt, az eseménynek azonban semmilyen sajtómegjelenése nem volt, mindössze egy protokollfotó készült a kézfogásról. Megérkezésekor a magyar miniszterelnök azt mondta a Politico újságírójának: „Remélem, ez a Bizottság más lesz.”

A találkozó után nem tartottak sajtótájékoztatót, nem adtak ki közleményt, úgy tudjuk, a menetrend az volt, hogy Ursula von der Leyen ismertette főbb elképzeléseit, politikai menetrendjét, majd ugyanezt tette Orbán Viktor is, a következő EU Bizottság és a magyar kormány közötti együttműködésre vonatkozóan. Ugyanakkor egy ilyen megbeszélésen semmiféle megállapodás, döntés nem születik, csak a pozíciók bemutatása történik meg.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy hiába döntötték el a tagállamok és az Európai Parlament, hogy novembertől Von der Leyen lesz a bizottsági elnök, a biztosi kollégium még alig körvonalazódik, a megválasztott elnöknek pedig nagyon korlátozott a hatásköre – tájékozódik, előkészít. Ennek azonban része lehet, hogy a megnevezett magyar biztosjelölt, Trócsányi László milyen portfóliót kaphat. Az előző fideszes biztos, Navracsics Tibor talán a legkisebb súllyal bíró területért felelt az elmúlt öt évben.

Ursula von der Leyen a napokban több tagállami vezetővel találkozott, egyeztetett a francia elnökkel, a cseh, a lengyel, a spanyol és a horvát miniszterelnökkel is. Emmanuel Macronnal például a klímacélokról, biztonságról és a digitalizációról beszélt, Pedro Sánchez spanyol kormányfővel pedig a klímaváltozás mellett a migrációról, a Szociális Európa programról és a nemek közötti egyenlőségről.

Tovább

Öt tagállam vállalja át az olasz partoknál veszteglő menedékkérőket

július 31., 14:01 Módosítva: 2019.07.31 15:34
138
Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Portugália ajánlotta föl a segítségét, átvállalják azt a 131 menedékkérőt, akiket az olasz hatóságok nem engednek partra szállni Szicíliában.

Öt európai ország vállalt felelősséget azért a 131 bevándorlóért, akik a Bruno Gregoretti nevű hajó fedélzetén várakoznak a szicíliai partoknál, és akiknek az olasz hatóságok nem engedik, hogy partra szálljanak. A hajó utasait Málta mellett emelték ki a tengerből. Az Euronews arról számolt be, hogy ugyanazon a napon, amikor őket kimentették, több, mint száz másik ember valószínűleg életét vesztette Líbia partjainál.

A Bruno Gregoretti a hétvégén a szicíliai Szirakúza közelében, Augustában kötött ki. Akkor 16 kiskorú leszállhatott a hajóról. Korábban egy terhes nő és a családja is a szárazföldre léphetett Cataniában. A többieknek a hajón kellett maradniuk.

Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Portugália fogja átvenni őket Olaszországtól, az olasz katolikus egyház segítsége mellett, mondta az Európai Bizottság egyik szóvivője az AFP hírügynökségnek.

Tovább

Orbán Viktor jövő csütörtökön tárgyal az Európai Bizottság új elnökével

július 26., 17:05 Módosítva: 2019.07.26 18:40
383

Augusztus elsején Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen egyezetnek az ősszel megalakuló új uniós végrehajtó testület magyar biztosáról. Orbán Viktor és Ursula von der Leyen várhatóan szót ejtenek majd az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a migrációról és a következő hétéves uniós költségvetésről is - mondta a sajtófőnök.

Újabb kötelezettségszegési eljárások indulnak Magyarország ellen

július 25., 12:53 Módosítva: 2019.07.25 14:59
673

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt - közölte az Európai Bizottság.

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország nem biztosít élelmiszert azoknak a visszatérésre kötelezett embereknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt.

A Bizottság egy másik határozata értelmében eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál, amiért Magyarország nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását.

Tovább

Az új magyar igazságügyi miniszter szerint nagyon homályos fogalom a jogállamiság megsértése

július 18., 18:40 Módosítva: 2019.07.19 11:34
3045
Ursula von der Leyen nyitott Közép-Európa problémáira és igényeire, ezért kiegyensúlyozottabb jogállami hozzáállást vár tőle a magyar igazságügyi miniszter. Varga Judit ma Brüsszelben az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén megismételte, hogy Magyarország szerint jogilag aggályos az uniós pénzek kifizetését jogállami normákhoz kötni.

Európában van elegendő eszköz arra, hogy meg lehessen védeni a jogállamiságot – mondta Brüsszelben magyar újságíróknak Varga Judit igazságügyi miniszter, az úgynevezett általános ügyek tanácsát követően. Az ülés napirendjén szerepelt ugyanis egy beszámoló Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke részéről, amelynek lényege: a jogállamisággal kapcsolatos problémák megelőzése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy létrehoz egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő jogállamisági felülvizsgálati ciklust, amelynek keretében évente jogállamisági jelentést készít.

Tovább

Az USA-val kapcsolatot tartó küldöttség tagja lett Cseh Katalin és Hidvéghi Balázs

július 18., 14:20 Módosítva: 2019.07.18 15:31
20

Felállították az Európai Parlament parlamentközi küldöttségeit. Ebben a ciklusban 44 küldöttség működik majd, feladatuk a kapcsolattartás más országok, régiók és szervezetek parlamentjeivel. Az Egyesült Államokkal kapcsolatot tartó küldöttség tagja lett Cseh Katalin és Hidvéghi Balázs, ugyanitt póttag Trócsányi László, Molnár Csaba és Gyöngyösi Márton is. Ujhelyi István a kínaiakkal, Hölvényi György az Arab-félszigettel, Rónai Sándor pedig a NATO-val tarthat kapcsolatot.

Tovább

23 ország több mint 200 civil szervezete tiltakozik a Fidesz bizottsági alelnökjelöltje ellen

július 16., 13:19 Módosítva: 2019.07.17 10:00
11817
Szerte Európából azt kérik a civilek, hogy Hidvéghi Balázs ne legyen alelnök az alapjogokkal foglalkozó EP-bizottságban, mert szerintük ide olyan ember kell, aki „elkötelezett híve a demokráciának, a jogállamiságnak és az emberi jogoknak”.

Több mint kétszáz civil szervezet írta alá azt a levelet, amelyben azt kérték: az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában ne szavazzák meg Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselőt alelnöknek – írta az Euronews.

Tovább

Szijjártó: Volt az izlandi külügyminiszter a Fülöp-szigeteken? Miért nem?

július 16., 11:23 Módosítva: 2019.07.16 15:13
240
Míg mások az iráni atomprogram, a magyar külügyminiszter a migrációpárti nyugat-európai országok miatt aggódott Brüsszelben. Megtudtuk tőle azt is, hogy miért nem aggasztja az ujgurok helyzete és miért nincs szükség a Fülöp-szigeteki drogellenes háborúban meggyilkolt ezrek ügyében vizsgálatra.

Az Európai Unió külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján a legtöbb tagállami miniszter amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból, Irán pedig nyomást próbál gyakorolni a bent maradó európai országokra, és folytatta urándúsítási programját, akár egy év múlva már atombombával is rendelkezhet. Az EU álláspontja az, hogy minden eszközzel vissza kell terelni a feleket a megállapodás keretei közé. Szijjártó Péter külügyminiszter magyar újságírók előtt azonban arról beszélt, hogy a találkozó legfontosabb témája a migráció volt. Ennek kapcsán a következő megállapításokat tette:

  • a migrációt megállítani és megszervezni akarók között zajlik a vita és a csata,
  • a migrációt megszervezni akarók nyíltan az embercsempészek oldalára álltak, vagyis szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik,
  • az olasz belügyminiszter bebizonyította, hogy az illegális migrációt tengeren is meg lehet állítani,
  • Brüsszel és a nyugat-európai tagállamok leleplezték magukat, mert céljuk és érdekük is, hogy EU-t elárasszák bevándorlókkal,
  • az embercsempészettel foglalkozó NGO-k támogatása újabb Európába irányuló migrációs hullámot fog eredményezni,
  • és ha elindul egy újabb hullám, akkor az jó ürügy lesz arra, hogy megint elkezdjenek érvelni egy kötelező letelepítés kvóta mellett.

De: a magyar emberek ebben az ügyben világos álláspontot fogalmaztak meg, ennek alapján a magyar kormány semmilyen kvótát nem támogat és nem alkalmaz.

Végül: az embercsempészetet támogató országok a a tűzzel játszanak, mert ha egymás között osztják el az illegális bevándorlókat, azzal is Európa jövőjét, európaiságát veszélyeztetik.

Tovább

Aki szót értett Trumppal, és lediktátorozta Orbánt

július 14., 14:04 Módosítva: 2019.07.15 11:47
688
Öt éve megpróbálták demokratikusabban kijelölni az Európai Bizottság elnökét, és a luxemburgi politikus szinte véletlenül került a posztra. Egyszerűsíteni és erősíteni akarta az intézményt, de válságkezelő biztos lett belőle. A jövő héten már szavazhatnak az Európai Parlamentben az utódjának javasolt Ursula von der Leyenről. Honnan jött az október 31-én leköszönő Jean-Claude Juncker, és milyen volt az ő irányításával az Európai Unió?

„Különleges fickó vagyok. Én voltam az első és utolsó vezető Spitzenkandidat” mondta Jean-Claude Juncker július elején a finn EU-elnökség megnyitóján Helsinkiben. A kiszólás klasszikus Juncker-mondat volt. Egy adag nárcisztikusság, egy adag humor, egy adag politikai fricska. A volt luxemburgi miniszterelnök, aki majdnem két évtizeden át vezette a nyugat-európai nagyhercegséget, majdnemhogy véletlenül került az Európai Bizottság élére. Juncker és mások persze úgy érvelnek, hogy dörzsölt politikai taktika eredményeként lett bizottsági elnök.  

Juncker, és az Európai Parlament akkori elnöke, a német szociáldemokrata Martin Schulz kardoskodtak a Spitzen-rendszer mellett, aminek értelmében az EP-választásokon győztes pártcsalád adja az Európai  Bizottság következő elnökét. Ezt a tagországok vezetői már akkor sem vették egészen komolyan. Főleg nem Angela Merkel német kancellár, aki ugyan jóváhagyta a dolgot, de nem számított rá, hogy a karizmatikus, ravasz róka, Juncker szerzi meg a hagyományosan szürkébb politikusoknak fennartott elnöki posztot. 

Tovább

36 éve volt utoljára ilyen magas az EU támogatottsága

július 12., 14:38 Módosítva: 2019.07.12 20:39
1975
Elkészült az európai választások utáni első közvéleménykutatás az Európai Parlament megrendelésére. A felmérés szerint a fiatalok részvételi aránya 50 százalékkal nőtt, az EU támogatottsága pedig utoljára 1983-ban volt ilyen magas. Kiderült az is, hogy a gazdaságot és a növekedést tartják az európaiak – ezen belül a magyarok is – a legfontosabb témának, a migráció kérdése az ötödik helyre került.

Közel 28 ezer embert kérdeztek meg a 28 uniós tagállamban arról, hogyan viszonyulnak pár hét elteltével az uniós választásokhoz. Az Eurobarométer felmérésének pénteken közzétett első eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll.

  • A válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság, ez egy százalékos növekedés a választások előtti adatokhoz képest.
  • 56 százalék azoknak az aránya, akik szerint számít a véleményük, ez a voksolás előtt hét százalékkal kevesebb volt.
  • 1994 óta a legnagyobb arányban vettek rész a polgárok a választáson, 50,6 százalék volt a részvételi arány, 1979 óta most először nőtt az urnákhoz járulók aránya.
  • A legnagyobb növekedés Lengyelországban volt, 22 százalékkal, de Magyarországon is jelentős emelkedést mértek, 14 százalékot, ez a tagállamok közül az ötödik legmagasabb érték.
Tovább

Jogállami szigort ígért az Európai Bizottság elnökjelöltje

július 10., 19:02 Módosítva: 2019.07.10 22:01
1205
Az Európai Tanács által javasolt európai bizottsági elnökjelölt, Ursula von der Leyen (akit a brüsszeli buborékban máris csak VDL-ként emlegetnek) a szerdai napját az Európai Parlamentben töltötte. Találkozott az Európai Parlament elnökével, a szocdemekkel, a konzervatív-reformer csoporttal, a liberálisokkal és a zöldekkel is. Utóbbi két találkozó bárkinek megtekinthető volt, innen lehetett némi információt szerezni arról, hogy milyen elképzelésekkel vágna neki Ursula von der Leyen az ötéves elnöki ciklusnak.

A legtöbb bírálatot természetesen a megválasztásának körülményei miatt kapta az Európai Tanács által az Európai Bizottság élére javasolt Ursula von der Leyen, mivel az Európai Parlament legtöbb pártja sérelmezi, hogy a csúcsjelölti rendszert „kivégezték” a tagállamok. Ursula von der Leyen erre azt mondta, hogy ez tényleg döcögős kezdet volt, de a múlton már nem lehet változtatni, de a jövőben egy kiérleltebb folyamatra lesz szükség.

A liberálisokkal tartott találkozóján többek között bejelentette, hogy az Európai Bizottság összeállítása során a nemek közötti egyenlőséget maximálisan tiszteletben akarja tartani, ezért ugyanannyi férfi és ugyanannyi női biztost szeretne. Azt kéri a tagállamoktól, hogy az egyszerűbb döntéshez egy férfit és egy nőt jelöljenek biztosnak.

Tovább

Kompromisszumkereső belga, ellenzéki olasz, szókimondó spanyol, dörzsölt francia az EU élén

július 8., 07:15 Módosítva: 2019.07.08 22:31
97
Charles Michel, David Sassoli, Josep Borrell, Christine Lagarde: bemutatjuk, várhatóan kik irányítják az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen mellett az uniós intézményeket a következő években.

A héten véget ért maratoni tárgyalások után az EU-s országok vezetői eldöntötték, hogy kiket jelölnek az Európai Unió legfontosabb intézményeinek az élére, az Európai Parlament pedig megválasztotta az elnökét. Ha az EP is jóváhagyja, a következő öt évben a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen vezetheti az Európai Bizottságot, a spanyol szocialista Josep Borrell pedig a bizottsághoz tartozó Európai Külügyi Szolgálatot. Két és fél évig az olasz szocialista David Sassoli lesz az Európai Parlament feje, és a belga Charles Michel elnökli a miniszerelnökök és államfők rendszeres találkozóit, az Európai Tanácsot. Az Európai Központi Bank vezetője a francia jobboldali Christine Lagarde lehet.

Ursula von der Leyen portréját részletesen bemutattuk a hét közepén, most sorra vesszük a másik négy politikus pályáját és fogadtatását.

Tovább

Vita Járóka Lívia megválasztása körül

július 5., 13:31 Módosítva: 2019.07.06 14:14
1759
Bár a liberálisok vezetője azt kérte a frakció tagjaitól, hogy szavazzák meg a fideszes Járóka Líviát az Európai Parlament alelnökének, a náluk helyet foglaló momentumos politikus nem tud olyan frakciótársáról, aki ennek a kérésnek eleget tett volna. A zöldek viszont emiatt kiakadtak és az európai értékeket kérték számon a liberálisokon. A Fidesz szerint a magyar ellenzékiek "magyarallergiában" szenvednek.

Beszámoltunk mi is arról, hogy szerdán két magyar alelnököt is választott az Európai Parlament: a fideszes Járóka Líviát és a DK-s Dobrev Klárát. Tizenhét EP-képviselőt jelöltek a 14 alelnöki helyre, végül három olyan politikust szavaztak ki, akik valamelyik szélsőjobboldali, EU-szkeptikus frakcióhoz tartoznak.

Járóka Líviával kapcsolatban azonban kialakult némi vita: először Ujhelyi István tette szóvá, hogy a fideszes politikus olyan levélben kérte a többi EP-képviselő támogatását, amiből csak az nem derült ki, hogy magyar és fideszes. Aztán a szavazás után Cseh Katalin, a Momentum politikusa, és a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) nevű liberális frakció egyik alelnöke fejezte ki mélységes csalódottságát Járóka megválasztásával kapcsolatban. Ahogy írta közösségi oldalán:

Számunkra elfogadhatatlan, hogy azok kerüljenek vezető pozícióba Európában, akik Európa szétverésén dolgoznak.

A Zöldek szóvivője, Ruth Reichstein viszont épp azt tette szóvá, hogy a liberális képviselőcsoport vezetője nemhogy ellenezte, hanem a pártközi megegyezés értelmében egyenesen támogatta a fideszes képviselő megválasztását. Dacian Ciolos egy levélben kérte a liberális frakció tagjait – hivatkozva a néppárttal és a szocdemekkel kötött egyezségre –, hogy szavazzanak a Néppárt jelöltjeire, többek között Járóka Líviára. A zöldek azt kifogásolták, hogy a liberálisok a zöld jelöltekkel szemben a fideszeseket részesítik előnyben. Ez „hihetetlen” – írták, és megkérdezték: vajon “mi a helyzet azokkal az európai értékekkel, amelyekről [a liberálisok] állandóan prédikálnak?” 

Tovább

Hiába nő a magyar gazdaság, lassul a felzárkózás

július 4., 14:34 Módosítva: 2019.08.11 16:05
668
Az elmúlt 15 évben időnként tragikus számok jellemezték a magyar GDP-növekedést, ez is eredményezte, hogy nehezen és csak az uniós pénzeknek köszönhetően indult meg a felzárkózásunk. Ez azonban le fog lassulni, még akkor is, ha jók a növekedési adataink. Közben a versenytársak sokkal jobb eredményeket érnek el, többek között azért, mert tudásba, innovációba ruháznak be.

A magyar gazdaság teljesítményét, a GDP növekedését többféle nézőpontból is elemezhetjük. Összevethetjük a nyugat-európai államokéval, ez igen ambiciózus megközelítés, hiszen akik lényegesen magasabb szintről indultak el, azok kisebb növekedési ütemmel is sokkal nagyobb eredményt tudtak elkönyvelni, a GDP-k nominális értékei között még most is nagy a szakadék és tovább nyílik.

Nézhetjük az adatokat önmagukban is, de az csalóka, mert a számok alapján az utóbbi években megtáltosodott a gazdaság, viszont – és itt jön be a harmadik szempont – ez már nem annyira egyértelmű, ha a vetélytársainkat is számításba vesszük. Az EU nagy, 2004-es bővítése során tíz tagállam csatlakozott az Unióhoz: a visegrádi országok, a három balti állam, Ciprus, Málta és Szlovénia. 2007-ben pedig Románia, majd 2013-ban Horvátország.

Tovább

Övé lehet az EU legfontosabb posztja - portré Ursula von der Leyenről

július 3., 07:37 Módosítva: 2019.07.04 22:21
2124

Meglepetésre Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lett a befutó az uniós kvázikormány elnöki helyéért dúló alkudozásban. Ő lehet az első nő és 1967 óta az első német az Európai Bizottság élén. A jelölésről az állam- és kormányfők dönthetnek, de megválasztania az Európai Parlamentnek kell.

Hétfőig ugyan elszórtan előkerült a neve mint lehetséges befutó, de csak nagyjából egytucatnyi másik politikussal együtt, köztük is a lista végén. Az Európai Parlament ragaszkodott hozzá, hogy a frakciók korábban megnevezett csúcsjelöltjei közül nevezzenek meg valakit.

Miután a szocialisták és a liberálisok elárulták a rendszert azzal, hogy beakasztottak a legnagyobb pártcsalád emberének, Manfred Webernek, a saját „Spitzenkandidatjuknak”, Frans Timmermansnak pedig a néppártiak, a visegrádiak és az olaszok közös ellenzése miatt nem jött ki a matek, a baloldal sikeresen megnyitotta az utat egy másik jobboldali jelöltnek és a csúcsjelölti rendszer bukásának.

Tovább

A politikai elit elégedett

július 2., 21:49 Módosítva: 2019.07.03 08:46
168
Valamennyi állam- és kormányfő elégedett a személyi döntésekkel, a legtöbben azért, mert sikerült a nemek közötti egyensúlyt megvalósítani, de volt, aki arról beszélt, hogy ez a lista tükrözi az új európai hatalmi egyensúlyt. Még akkor is, ha nincs a nevek között kelet-európai. Többen arról is beszéltek, hogy az Európai Parlamentben még meg kell védeniük az álláspontjukat.

"A csúcsjelölti rendszer nem egy kötelező forma" – mondta sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szerinte azonban a jelölésekkel ezt tiszteletben tartották, és amikor majd csütörtökön erről fog beszélni az Európai Parlamentben, megpróbálja ezt elmagyarázni. Utóda, Charles Michel is azt mondta, a csúcsjelölti rendszer nem egyszerű, éppen ezért komoly párbeszédet kell folytatni az Európai Parlamenttel, hogy levonhassák a tanulságot.

Némileg egyszerűbben fogalmazott Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, aki azt mondta, hogy páran biztosan idegesek lesznek majd az Európai Parlamentben, de a jelöltek rátermettsége be fogja bizonyítani, hogy jó döntést hoztak.

A céljainkat elértük – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki ezután arról beszélt, hogy meg kellett akadályozni, hogy Frans Timmermas legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Szerinte Timmermans a szélsőbal radikális jelöltje volt, aki megosztja Európát, sőt, azzal is vádolta, hogy olyan ember, aki nem tartja meg a szavát. De még ez sem volt elég: kijelentette, hogy megmutták, hogy ha valaki támadja Lengyelországot, akkor az nem vezet sehová sem.

Mark Rutte holland kormányfő elégedett a végkimenetellel, bár megjegyezte, még jobb lett volna, ha Timmermans lesz a Bizottság új elnöke. Azt azonban elárulta, hogy a megegyezés értelmében Frans Timmermans megtarthatja első alelnöki pozícióját, s ebben a tisztségben az elmúlt években már bizonyította alkalmasságát.

Tovább

Orbán Viktor: Sikerült megakadályoznunk a magyarokat nem tisztelők jelölését

július 2., 21:19 Módosítva: 2019.07.04 22:21
5370

„Volt két olyan jelölt, amelyek Magyarország számára egyértelműen több mint rosszak lettek volna, akik korábban már bizonyították, hogy nem tisztelik a magyarokat. Ezt sikerült megakadályoznunk” – jelentette ki Orbán Viktor a köztévében az után, hogy kiderült, a német Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére.

Tovább

Megvan, ki lehet az Európai Bizottság új elnöke

július 2., 19:09 Módosítva: 2019.07.04 22:21
5914
Többnapos maratoni tárgyalássorozat után megszületett a kompromisszumos javaslat: a komolyan csak az utolsó pillanatban képbe kerülő német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent akarják az EU-s állam- és kormányfők Jean-Claude Juncker utódjaként az Európai Bizottság élén. Mi történt, hogyan jutottunk el ide, és kicsoda az új, hivatalos jelölt?

Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolják az EU-s állam- és kormányfők az Európai Bizottság új elnökének.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke este hét után írta ki a Twitterére, hogy három napig tartó tárgyalások után végül sikerült megegyezniük az EU legfontosabb intézményeinek vezetőiről.

Azt is megerősítette, hogy Von der Leyen mellett 

  • Charles Michel belga miniszterelnököt megválasztották Tusk utódjának, az Európai Tanács új elnökének.
  • A spanyol Josep Borrelt jelölik az EU-s külügyminiszteri posztnak megfelelő külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek,
  • Christine Lagarde-ot, az IMF elnökét pedig az Európai Központi Bank élére.

Az Európai Bizottság, és az Európai Központi Bank élére is először jelöltek nőt.

Kedden este a bejelentés előtt egy rövid időre újból fel kellett függeszteni az EU-csúcsot. A Politico szerint lényegében Németországon kívül a többi vezető már hajlott Von der Leyen megszavazására – azonban meglepő módon Angela Merkel kancellárnak kellett kivárnia, mivel a német nagykoalíciós partner szociáldemokraták hevesen ellenezték a védelmi miniszter bizottsági elnöki jelölését. 

A Politicónak öt diplomata is azt mondta, hogy ennek az lett a vége, hogy Németország végül tartózkodott az EU-s vezetőkről, köztük a német bizottsági jelöltről szóló szavazáson. Merkel azt mondta, hogy erre a koalíciós szerződés miatt volt szükség, ő azonban értelemszerűen támogatja közeli szövetségesét, és sikerként könyvelheti el Von der Leyen jelölését, miközben a hétvégén már egy Frans Timmermans-ról, az európai szocialisták csúcsjelöltjéről szóló alkuba is belement volna. 

A német kancellár azt is bejelentette, hogy az Európai Tanács azt javasolja az Európai Parlamentnek, hogy az ötéves ciklus első felében a szociáldemokraták, a másodikban az Európai Néppárt adja a parlamenti elnököt. Az alakuló ülését kedden tartó EP-ben majd este tíz után állnak elő a jelöltekkel, akikről szerdán szavaznak.

Elégedetten nyilatkozott a döntés után Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök is.

Kicsoda az új német jelölt?

Ursula von der Leyen 61 éves, Brüsszelben születettA férje Heiko von der Leyen orvosprofesszor, 1986-ban házasodtak össze, hét gyermekük van: a legidősebb 32 éves, a legfiatalabb húsz. 

Eredeti végzettsége szerint orvos, a diplomája megszerzése után a hannoveri nőgyógyászati klinikán végzett gyakorlatot, majd az orvosi egyetem járványügyi és népegészégügyi kutatóközpontjában dolgozott.

Tizenöt éve folyamatosan vezető tisztséget tölt be Angela Merkel kormányaiban: 2005-től 2009-ig családügyi miniszter, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter volt. Progresszív döntéseivel megnyitotta a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a baloldali szavazók felé is: támogatta a bölcsődei-óvodai férőhelyek növelését, hogy a cégek irányító testületeiben női kvótát vezessenek be, megvédte a melegházasság intézményét és az országos minimálbért.

2013 decembere óta védelmi miniszter, ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a posztot. Sokan örültek a kinevezésének, és úgy tekintettek rá, mint aki civilként új lapot tud nyitni a minisztériumban. A tárca élén azonban bírálatok is érték, miután kiderültek az elmúlt években a német haderő hiányosságai, és tavaly őt is meghallgatták, miután azzal vádolták a tárcát, hogy megkérdőjelezhető szerződéseket kötött több millió euró értékben tanácsadókkal.

A Spiegel úgy jellemzi a róla szóló cikkválogatásában, hogy

ő Németország második legbefolyásosabb asszonya.

Korábban Angela Merkel lehetséges utódjaként is emlegették a német kancellári székben, és az is felmerült, hogy a NATO főtitkárának neveznék ki Jens Stoltenberg mandátumának lejárta után.

Von der Leyen folyékonyan beszél a német mellett angolul és franciául is. Elkötelezett integrációpártinak tartják, korábban többször is beszélt arról, hogy egy föderalista EU az álma. Ehhez Svájcot, Németországot és az Egyesült Államokat hozta fel példaként a Spiegelnek adott 2011-es interjújában. 2015-ben is azt mondta, hogy reményei szerint a gyerekei és unokái Európája már nem államok laza uniója lesz, amit nemzeti érdekek tartanak béklyóban. Védelmi miniszterként pedig a nagyobb biztonsági együttműködés mellett érvelt az EU-ban.

Tovább

Kovács Zoltán: Ez a V4-ek sikere

július 2., 17:42 Módosítva: 2019.07.04 22:21
318
Webert legyőzték, Timmermanst megdöntötték, Von der Leyent támogatják – ez a visegrádi négyek mai mérlege Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint.

A kedden délelőtt 11 órára hirdetett rendkívüli EU-csúcs végül nem sokkal négy óra után kezdődött el, addig a két- és többoldalú egyeztetések zajlottak, erről frissülő cikkünk itt található. Ugyanakkor még az ülés kezdete előtt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitteren már közzé is tette a visegrádi országok sikeréről szóló jelentését.

Kovács szerint a V4-ek egysége ismét megmutatta egyre növekvő erejüket és befolyásukat az EU-s folyamatokra: először legyőzték Manfred Webert, majd megdöntötték Frans Timmermanst is. Sőt, a visegrádi országoknak tulajdonítja, hogy olyan csomagot tettek az EU asztalára, amelyet egyre több tagállam támogat. Kovács Zoltán megerősítette: a V4-ek támogatják Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztébe.

Tovább

Új névsorral állt elő Donald Tusk: német jelölt a Bizottság élére

július 2., 12:24 Módosítva: 2019.07.02 19:51
202
Miközben az Európai Parlament alakuló ülésén a régi és az új képviselők szelfiket gyártanak Strasbourgban, Brüsszelben az állam- és kormányfők szokás szerint nem kezdték el időben rendkívüli csúcstalálkozójukat. Az egyeztetések eredményeként azonban új névsor került az asztalra.

Cikkünk frissül.

Nem sokkal a csúcstalálkozó kezdete után ismét szünetet tartott Donald Tusk és újabb, szűkkörű egyeztetések kezdődtek. Ezek eredményeként szivárgott ki egy újabb javaslatcsomag, ami már új neveket tartalmaz.

Ennek értelmében az Európai Bizottság új elnöke Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lenne, akit a visegrádi országok is támogatnak.

Az Európai Tanács új elnökeként a jelenlegi belga ügyvezető kormányfőt, a liberális Charles Michelt nevezték meg.  A szlovák baloldali politikus, Maros Sefcovic lenne a külügyi főképviselő, míg az Európai Központi Bank élére a francia Christine Lagarde-ot jelölnék.

A Politico úgy tudja, Ursula von der Leyent Emmanuel Macron francia elnök javasolta még kedden Angela Merkelnek, de két tisztviselő arról is beszélt, hogy része a Németország és a V4-ek közötti alkunak. Von der Leyen Merkel hű szövetségese, ő az egyetlen politikus, aki 2005 óta valamennyi Merkel-kabinetben miniszteri pozíciót töltött be. Ezek után nem meglepő, hogy diplomáciai források már megerősítették: Németország és Franciaország megegyezett abban, hogy támogatják Ursula von der Leyen jelölését az EB elnöki tisztére.

Közben a névsor kicsit átrendeződött, kiegészült. Margrethe Vestager, Frans Timmermans és Maros Sefcovic a következő Bizottság alelnökei lesznek – utóbbi kettő jelenleg is az. A külügyi főképviselő a spanyol Josep Borell lehet, aki jelenleg a spanyol baloldali kormány külügyminisztere. Az Európai Parlament elnökévé pedig Manfred Webert választhatják meg szerdán, neki azonban a ciklus felénél, vagyis két és fél év múlva át kell adnia az elnökséget a bolgár szocialista Sergei Stanishevnek.

Egyre több jel utal arra, hogy közeledik a megállapodás, ugyanis egyre többen erősítik meg a névsort, annak egy részét, vagy az alkudozás egyes elemeit. A Politiconak két diplomata is azt állította, hogy a visegrádi országok és Németország közötti megállapodás részét képezi az, hogy a V4-ek támogatják Ursula von der Leyen jelölését. Egy másik forrás pedig megerősíti korábbi hírünket, hogy a német politikus neve tegnap merült fel, amikor egy új csomagot raktak össze, és ez vezetett a Németország és Franciaország közötti megegyezéshez. Ennek a csomagnak a része a francia Christine Lagarde jelölése az Európai Központi Bank élére.

Harmadik napja gyűrik a névsorokat

Nagyon fogadkoztak az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor immár a harmadik napon próbálnak meg konszenzusos jelölteket találni a főbb intézmények élére. Bár Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy minden platformon rengeteg üzenetváltás történt, mégsem tűnik úgy, mintha bármi változott volna hétfő óta. Szinte minden újságírót az érdekelt, hogy Frans Timmermans, vagy inkább a dán Margrethe Vestager lenne-e az ideális jelölt az Európai Bizottság élére.

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte boldog lenne, ha egy nőt választanának bizottsági elnökké. Andres Babis cseh miniszterelnök szerint kiváló választás lenne a liberális Vestager, azt azonban nem mondta, hogy ez egyben V4-álláspont lenne-e. Ami viszont biztosan a visegrádi országok közös véleménye, hogy nem akarják Timmermanst: Babis azért nem, mert támogatja a migrációt és a kvótákat, Orbán Viktor pedig főleg azért, mert a Fidesz szerint Soros embere. Teljesen mást gondol erről Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök, szerinte elfogadhatatlan, hogy egyes országok azért utasítják el Timmermanst, mert megvédi az európai értékeket.

Tovább

Orbán hosszan magyarázta, mi a baj Timmermans elnökké jelölésével

július 1., 19:46 Módosítva: 2019.07.02 10:47
1358

Már önmagában az is elég indok Frans Timmermans (szociáldemokrata csúcsjelölt) elutasítására, hogy Soros György embere, de a V4-ek azért nem támogatják bizottsági elnöki jelölését, mert szerintük „egy ideológiai harcos, és harcot folytat mindenki ellen, aki az ő gondolkodásától különböző módon látja a világot” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós tanácskozáson a V4NA nevű, Habony Árpádhoz köthető, pár hónapja gründolt hírügynökségnek.

A kormányfő – az MTI szemléje szerint – nyilatkozatában krimiszerűnek nevezte a rendkívüli EU-csúcs történéseit. A küzdelem arról szól, hogy néhány európai vezető – köztük Frans Timmermans és Manfred Weber (az Európai Néppárt csúcsjelöltje) – elhatározta, hogy a következő öt évben az Európai Bizottságot (EB) olyan embernek kell vezetnie, aki a Soros-féle NGO-hálózat és a liberális demokrácia megingathatatlan képviselője – tette hozzá.

Erre találtak egy igazi harcost, Timmermans egy jó harcos – ellenfélnek sem megvetendő, én respektálom ezért –, aki ideológiai harcos, aki semmilyen másságot nem fogad el, a sajátjától és a liberális demokráciától eltérő semmilyen nézetet nem tolerál, és rá akarja erőszakolni a saját felfogását minden uniós tagállamra

– mondta Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy ha ez a csoport el tudja foglalni az Európai Bizottság elnöki székét, akkor hosszú éveken keresztül a Soros-féle NGO-kat onnan fogják finanszírozni, és ezzel megpróbálják majd átalakítani a közép-európai társadalmakat is, különösen a migráció kérdésében.

A miniszterelnök leszögezte: „Ezt a folyamatot többen is meg akarjuk állítani”; köztük az Európai Néppártot (EPP), Magyarországot és V4-eket is említette.

Tovább

Felfüggesztették az EU-csúcsot - holnap folytatják

július 1., 10:31 Módosítva: 2019.07.01 22:53
285
Még mindig Frans Timmermans a legesélyesebb jelölt az Európai Bizottság élére, hiába tiltakozott ellene tegnap Orbán Viktor. A legújabb, de meg nem erősített hírek szerint a Néppárté lehet a Tanács és a Parlament elnöki tiszte, a szocialista Timmermans viszont liberális helyettest kaphat.

Frissítés: 12 óra után nem sokkal Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője a Twitteren jelentette be, hogy mára felfüggesztik a tanácskozást és holnap 11 órára hívják összes ismét az állam- és kormányfőket. 

Reggel nyolc óra körül folytatódott Brüsszelben az állam- és kormányfők rendkívüli találkozója, ahol az uniós intézmények élére szeretnének jelölteket állítani. Az éjszaka tulajdonképpen azzal telt, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két- vagy többoldalú tárgyalásokon igyekezett felmérni azt, hogy kik lehetnek a konszenzusos jelöltek, akiknek a nevét egyáltalán érdemes szavazásra feltenni.

A legújabb hírek szerint, amelyek diplomáciai körökből származnak, viszont nem erősítették meg őket, továbbra is a szocdem csúcsjelölt, Frans Timmermans tűnik a legesélyesebbnek az Európai Bizottság elnöki tisztére. Az Európai Tanács elnöke a bolgár néppárti politikus, Krisztalina Georgieva lehet. Itt érdemes megjegyezni egy körülményt, ami ezt a verziót alátámasztja: a bolgár kormány korábban már kijelentette, hogy a jelenlegi biztosukat, Marija Gabrielt jelölik a következő öt évre is az Európai Bizottság bolgár tagjának.

Az eddigi találgatások szerint Georgieva a külügyi főképviselő lett volna, azonban aki ezt a posztot betölti, az tagja a Bizottságnak. Márpedig az „egy ország – egy biztos” elv alapján, nem lehet két bolgár tagja a testületnek, de így ez a probléma elhárult. A mostani változat szerint a jelenlegi belga ügyvezető kormányfő, a liberális Charles Michel lenne a külügyi főképviselő, míg Manfred Weber az Európai Parlament elnöke. A pozíciók között lehet olvasni arról is, hogy a Bizottság első alelnöke a dán liberális Margrethe Vestager lenne. Minderről azonban még nincs megegyezés, de úgy tűnik, hogy az állam- és kormányfők szeretnének ma döntésre jutni.

Ezek alapján egyelőre azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor tegnapi levele nem érte el a kívánt hatást. A magyar miniszterelnök azt írta Joseph Daulnak, az Európai Néppárt elnökének Timmermans jelölésével kapcsolatban, hogy „ amennyiben az Európai Néppárt támogatná ezt a megállapodást, azzal súlyos, sőt történelmi hibát követne el. Ez azt jelentené, hogy egy olyan párt, amelyik megnyert egy választást, egyszerűen átadná másnak azt a nyerő pozíciót, amelyért megharcolt.” Orbán levelében elismerte azt is, tisztában van azzal, hogy a Fidesz felfüggesztett tagsága miatt nincs befolyása a Néppárt politikájára.

Tovább

Az Európai Néppárt fellázadt Timmermans jelölése ellen

június 30., 21:28 Módosítva: 2019.07.01 08:53
907
A vezetők kialkudtak egy kompromisszumot, hogy a szocialista Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság elnöke. A Néppárt erősen tiltakozott. Még el sem kezdődött a vasárnapi csúcstalálkozó, amikor már arról beszéltek: aznap este nem fognak tudni megegyezni.

A hétvégi oszakai G20 csúcstalálkozón a legerősebb európai országok vezetői egymás között megállapodtak róla, hogy a holland szocialista Frans Timmermanst jelölik az Európai Bizottság élére. Timmermans volt az Európai Szocialisták Pártjának a kiválasztottja, úgynevezett csúcsjelöltje Jean-Claude Juncker ősszel megüresedő pozíciójára.

Az Európai Parlament ragaszkodik hozzá, hogy az európai pártcsaládok csúcsjelöltei közül kerüljön ki az Európai Bizottság leendő vezetője. A másik nagy pártcsaládnak, az Európai Néppártnak Manfred Weber volt a jelöltje, róla azonban a héten kiderült: nem élvezi sem az állam- és kormányfők, sem az Európai Parlament többségének a támogatását. Ami ennél is fontosabb: Angela Merkel német kancellár sem tör már lándzsát a jelölése mellett.

Tovább

Kilátástalan káoszban kellene dönteni az EU vezetőiről

június 30., 14:21 Módosítva: 2019.07.23 21:59
203

Bő egy héten belül másodszor ülnek össze vasárnap az uniós tagállamok vezetői, hogy megpróbálják kiosztani a legfontosabb tisztségeket az EU-ban. A május végi európai parlamenti választásokkal új ötéves időszak kezdődik, ami azzal indul, hogy ki kell találni, ki álljon a fő intézmények élére.

Elsőre hülyeségnek tűnhet, hogy egyszerre próbálják lemeccselni, ki legyen

  • az uniós kvázikormány, azaz az Európai Bizottság,
  • a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács,
  • az Európai Parlament elnöke
  • és az uniós kvázi-külügyminiszter, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő,
  • plusz még esetleg hozzácsapják az euró jegybankjának, az Európai Központi Banknak a vezetőjét is,

de csomagban könnyebben ki tudják egyenlíteni a viszonyokat. Így elérhetik, hogy minden nagyobb pártcsaládnak, „régi” és „új” tagoknak, keletieknek és nyugatiaknak, északiaknak és délieknek jusson hely.

Tovább

A Fidesz leszavazta a máltai újságíró-gyilkosság felderítéséről szóló határozatot

június 28., 14:07 Módosítva: 2019.06.29 14:23
485
Olasz, török, ciprusi és azeri küldöttekkel együtt utasították el a független vizsgálatot követelő nemzetközi határozatot.

Felszólította a máltai kormányt az Európa Tanács, hogy vizsgálja ki Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolásának ügyét, indítson büntető eljárást a feltételezett elkövetők ellen, és azok ellen, akik hasznot húztak az újságíró és kollégái által felderített botrányos ügyekből – vette észre a 444.hu.

A nemzetközi jogvédő szervezet közgyűlése szerdán fogadott el egy erről szóló határozatot, 72-18 arányban, 3 tartózkodás mellett. A szavazáson részt vevő négy Fidesz-KDNP-s képviselő elutasította a határozat szövegét. A Fidesz-KDNP képviselői mellett olasz, ciprusi, török és azerbajdzsáni küldöttek szavaztak nemmel.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakció szóvivője, a kormánypártok Európa tanácsi küldöttségének a tagja az EUrológusnak azt nyilatkozta: „Másokhoz hasonlóan mi is sürgetjük  Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kivizsgálását. Ugyanakkor felháborítónak tartjuk, hogy a szóban forgó határozati javaslat arra használja ki ezt a tragikus esetet, hogy támadást indítson az Európa Tanács egyik tagállama, Málta ellen. A szövegnek alig ötöde foglalkozik az újságírónő meggyilkolásával, ami csak ürügy arra, hogy politikai támadást intézzenek a szigetország ellen, megkérdőjelezzék jogállamiságát. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egy politikai testület, ennélfogva politikai, nem pedig jogi véleményt képes kinyilvánítani.”

A határozatot az egyik holland, európai néppárti képviselő jegyezte. Az ET közgyűlése súlyos aggályokat fogalmazott meg benne azzal kapcsolatban, ahogyan a máltai hatóságok a nyomozást végzik, és követelte, hogy három hónapon belül kezdeményezzenek egy független vizsgálatot az ügyben. A képviselők emlékeztettek rá, hogy Máltán sorban törtek ki jelentős botrányok az elmúlt években, amelyeknek a felderítését akadályozta, hogy a gyanúba keveredett személyek a máltai miniszterelnök különleges védelmét élvezhették.

„A máltai jogállamot súlyosan aláássa, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik megfelelően” – mondta ki a közgyűlés, és felszólította Máltát, hogy teljes egészében hajtsa végre az igazságszolgáltatást és a korrupció elleni harcot erősítő reformokat. Két másik Európa tanácsi szerv, az alkotmányos ügyekkel foglalkozó Velencei Bizottság és a korrupció elleni harcot előmozdító GRECO már több ajánlást is tett a szigetországnak az elmúlt években. Külön kiemelték, hogy a máltai főügyész hivatalának a működése is kívánnivalókat hagy maga után.

Tovább

A NATO űrpolitikát fogadott el

június 27., 16:46 Módosítva: 2019.06.28 07:00
39
Magyarország a keleti és a déli fenyegetések metszéspontjában van, ezért is indokolt, hogy részt vegyen a NATO megerősítésében - mondta Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter megerősítette, hogy a kormány tartani fogja a védelmi kiadások növelésének ütemét, sőt, egy többnemzeti parancsnokság felállítása is a tervek között szerepel. Közben a katonai szövetség elfogadta az űrpolitikáját.

Erősebb NATO-ra van szükség, amely a terrorizmust is képes kezelni – jelentette ki magyar újságíróknak Benkő Tibor Brüsszelben, ahol a NATO védelmi miniszterei két napos találkozót tartottak. A magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar emberek nagyon sokat áldoznak a biztonságra, ugyanis Magyarország vállalta, hogy 2024-ig a GDP 2 százalékát költi védelmi kiadásokra, és ezen belül 20 százalékot a fejlesztésre fordít az ország. Ezen túl növelte azon katonák számát, akik valamelyik NATO-misszióban teljesítenek szolgálatot. Benkő Tibor ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország a NATO által meghatározott két veszélyeztetettségi irány - a keleti és a déli – metszéspontjában van. Ezért a magyar törekvések egyrészt a Balkán biztonságára, másrészt például a balti légtér védelmére irányulnak.

A miniszter szerint azonban az erőfeszítéseket fokozni kell, ezért Magyarország Horvátországgal közösen megkezdi egy többnemzeti parancsnokság felállítását, amely a térség biztonságát szolgálja majd, de jól illeszkedik mindez a NATO védelmi koncepciójába.

Tovább