Két év múlva a bolgárok és a horvátok is euróval fizethetnek

tegnap, 20:42 Módosítva: 2020.07.10 21:03
712

Az euróövezethez tartozó pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank elnöke döntése alapján Horvátországot és Bulgáriát felvették az ERM II (Európai Árfolyam-mechanizmus) rendszerébe, amely az euró előszobájának felel meg, mindkét állam két év múlva vezetheti be a közös európai valutát, ha addig komoly feszültség nélkül részt tud venni az árfolyam-mechanizmusban. Minderről közleményben számolt be az Európai Bizottság, bár sajtóhírek alapján napok óta számítani lehetett erre a döntésre. Bulgária 2018 júliusában, Horvátország pedig egy évvel később jelezte belépési szándékát, az azóta végrehajtott intézkedések ellenőrzése után született ez a döntés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta döntés kapcsán: „Az euró az európai egység, a jólét és a szolidaritás kézzelfogható szimbóluma. Ez a határozat elismeri a Bulgária és Horvátország által már végrehajtott fontos gazdasági reformokat, miközben megerősíti az közös európai valuta folyamatos vonzerejét.”

Az eurozónának jelenleg 19 tagja van, legutóbb 2015-ben Litvánia csatlakozott. Többek között Magyarország is kötelezettséget vállalt a közös valuta bevezetésére, de ennek nincs konkrét időbeli korlátja.

Óvatosabbá vált az Európai Tanács elnöke az uniós költségvetés kapcsán

tegnap, 13:14 Módosítva: 2020.07.10 15:40
86

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette kompromisszumos javaslatát az EU következő hét éves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban. Ez lesz a tárgyalási alap az állam- és kormányfők jövő héten pénteken kezdődő és két naposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozóján. A Michel által elmondottak eltérnek az Európai Bizottság eddigi javaslataitól: kevesebb pénzt és nehezebben alkalmazható jogállamisági feltételrendszert jelentenek.

Tovább

"Orbán bandája hihetetlenül meggazdagodik" - vita az EP-ben a jogállamiság és a költségvetés összekötéséről

július 9., 19:18 Módosítva: 2020.07.10 13:25
1515

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén áttekintették, hogy áll az a kezdeményezés, hogy az uniós pénzek felhasználását a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék. Jelenleg ez a javaslat az Európai Bizottság előterjesztése alapján a tagállamok előtt fekszik, de az Európai Parlament is támogatja a célkitűzéseket. Ez a vita együtt zajlik a következő hét éves költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokkal. A jogállamisági mechanizmus szükségességét általában Magyarország és Lengyelország kapcsán említik, de Szlovákia és Málta is a negatív példák között szokott szerepelni.

A mostani vitában Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa kijelentette:

Általános mechanizmust akarunk, amely az EU költségvetését megvédi és mindenféle korrupciótól mentes pénzköltést garantál, és a korrupcióval szemben sokkal hatékonyabban lép fel.

A felszólalók közül egy-két kivételtől eltekintve szinte mindenki egyetértett a kezdeményezéssel, de sokan bírálták a tagállamokat. Moritz Körner, az Európa Megújul frakció képviselője azt mondta, hogy a kormányok képviselői a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban csak a jogállamiság és a mechanizmus fogalmával nem értenek egyet.

Tovább

Fél évvel meghosszabbították a székelyek aláírásgyűjtését, de két hónap már eltelt

július 9., 19:10 Módosítva: 2020.07.10 06:15
30

Az Európai Parlament jóváhagyta az európai polgári kezdeményezések határidejeinek meghosszabbítását. A határidő főszabály szerint hat hónappal lesz hosszabb, ez vonatkozik például a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezésre is. Ennek határideje eredetileg május 7-e volt, eddig kellett legalább hét tagállamból egymillió aláírást összegyűjteni. A második feltétel teljesült, az első azonban nem, csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában lépte át az aláírók száma a népesség arányában megállapított nemzeti minimumértéket. A szervezőknek most lehetőségük van ezt bepótolni, ugyanakkor közben már eltelt két hónap, az új határidő így november 7-e. A kezdeményezés lényege, hogy a kisebbségek lakta régiók közvetlen uniós támogatást igényelhessenek. Eredetileg egy év áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtésére, azonban a járvány miatti lezárások indokolttá tették ennek meghosszabbítását. Ezt a javaslatot valamennyi uniós intézmény támogatta.

 

Tovább

Megszavazta az EP: egyenlő európai feltételek a kamionsofőröknek

július 9., 10:49 Módosítva: 2020.07.09 19:49
1872

A Európai Parlament elfogadta a járművezetők munkakörülményeit javító szabálymódosítást, amelynek az a célja, hogy a közúti szállításban elterjedt versenytorzító gyakorlatot visszaszorítsa. A magyar kormány kezdettől tiltakozott a javaslat ellen, mert álláspontjuk szerint a javaslat célja, hogy az olcsóbb kelet-európai cégeket kiszorítsák a nyugati piacokról.

A szabályozás három nagy területet érint. Egyrészt a jövőben javulnak a pihenés feltételei és a járművezetők több időt tölthetnek majd otthon. A fuvarozó cégeknek úgy kell majd megszervezniük a nemzetközi áruszállítást végző járművezetők munkáját, hogy

a sofőrök rendszeres időközönként (a munkabeosztástól függően három vagy négy hetente) haza tudjanak menni.

Ezentúl nem lehet a vezetőfülkében tölteni a kötelezően előírt heti rendes pihenőidőt, ehelyett a munkáltatónak megfelelő szállásról kell gondoskodnia.

Másrészt

a határátlépést rögzíteni fogják a járművek tachográfjai, így nehezebb lesz ezzel csalni.

Ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel végzett két kabotázsművelet között kötelező lesz majd négy napot várakozni, hogy ne legyen mód rendszerszerű kabotázsra. A postafiókcégek felszámolása érdekében a közúti árufuvarozó cégeknek hitelt érdemlően kell tudniuk bizonyítani, hogy tényleges tevékenységet végeznek abban az országban, ahol bejegyezték őket. Ezenkívül gépjárműveiknek nyolc hetente vissza kell térniük a cég központi telephelyére. A szabályozás a 2,5 tonnát meghaladó tömegű könnyű haszongépjárművekre is kiterjed majd, így azokat is el kell látni tachográffal.

Tovább

Merkel: Orbánnal is vitába szállunk a jogállamiságról

július 9., 09:46 Módosítva: 2020.07.10 08:20
1054

„Fontos, hogy megvédjük a jogállamiságot, ez az egyik célunk a német elnökség alatt. Nyíltan ki fogjuk mondani a dolgokat, még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, és más véleményünk van arról, ami Magyarországon történik” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár az Európai Parlamentben szerdán. 

A politikus azt is hozzátette: 

helyénvaló, hogy az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács vizsgálja a jogállamiság helyzetét Magyarországon, és az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós támogatások azokhoz kerüljenek, akiknek szükségük van rá.

A német kormányfő az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben, majd felelt a képviselők kérdéseire. 

Tovább

Kritikus lesz a következő hat hónap az EU egészségügyi biztosa szerint

július 9., 05:04 Módosítva: 2020.07.09 11:45
128

A koronavírus-járvány utáni uniós egészségügyi stratégiáról vitatkoztak Brüsszelben az Európai Parlament képviselői. A politikusok egy része azt szeretné, ha szabadabb kezet kapna az EU ezen a területen, amely egyébként tagállami hatáskör. Éppen ezért a politikusok másik része viszont amiatt aggódik, hogy az unió jogosítványokat akar elvonni a nemzeti kormányoktól.

Michael Roth, a soros elnökséget ellátó Németország államminisztere azt mondta, hogy az elnökség a válság eddigi tapasztalatai alapján konkrét intézkedéseket fog javasolni. Beszélt arról is, hogy az elsődleges cél a biztonságos, hatékony oltóanyag, amelynek tömeges gyártását és hozzáférhetőségét kell biztosítani. Roth szerint az elmúlt hónapok fejleményei alapján azt el lehet mondani, hogy egy jó minőségű egészségügyi rendszer jelentős védelmet tud biztosítani. Ugyanakkor – bár a globalizációt nem akarja felfüggeszteni az EU – az egészségügyi termékek előállítását Európában kell garantálni, mert ez hozzájárul a kontinens szuverenitásához.

Tovább

Merkel: Az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe

július 8., 15:35 Módosítva: 2020.07.08 20:08
305

„Az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe” – jelentette ki a koronavírus-járványra és annak társadalmi-gazdasági következményei utalva Angela Merkel német kancellár szerdán. A politikus az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben.

A kancellár elmondta, hogy a járvány kitörése óta most látogatott először külföldre, és szándékosan döntött úgy, hogy az első útja Európa szívébe vezessen. Merkel kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy megőrizhesse és megvédhesse az értékeit ezekben a rendkívüli időkben.

Elsőnek az alapjogok fontosságát emlegette a politikus, utalva arra is, hogy élete első 35 évét az NDK-ban élte le, ahol komolyan korlátozták az emberi szabadságjogokat. Ezért különösen nehéz volt számára, hogy a koronavírus-járvány alatt a kormányoknak példátlan módon be kellett avatkozniuk az emberek életébe a közjó érdekében.

Azt is említette, hogy a járványt sokan arra használták ki, hogy hazugságot és gyűlöletet terjesszenek. De

nem engedhetjük, hogy a gyűlölet, a populizmus és hasonlók terjedjenek

- szögezte le.

 

Tovább

Épp olyan irányba halad az uniós menekültpolitika, mint Orbán szeretné

július 7., 17:53 Módosítva: 2020.07.08 16:24
352

"Európa nem fogadhatja be az összes menekültet a világon. Ezért együtt kell működnünk azokkal az országokkal, amelyek otthont adnak a menedékkérőknek" - jelentette ki Ylva Johansson belügyi uniós biztos kedden. 

A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be az európai menekült- és migrációs politikára vonatkozó új javaslatát. De az európai belügyminiszterek videokonferenciáját követő sajtótájékoztatón elárult részletek alapján nagyon úgy tűnik: 

éppen abba az irányba halad az uniós migrációs politika, amelybe a magyar kormány már évek óta szeretné terelni.

Tovább

Az Európai Bizottság szerint a vártnál nagyobb lesz a gazdasági visszaesés

július 7., 11:31 Módosítva: 2020.07.07 13:28
11

A vártnál is jobban csökken az EU GDP-je ebben az évben – ez derül ki az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzéséből. A visszaesés az euróövezetben 8,7 százalékkal esik vissza, az EU egészére vonatkoztatva ez az adat 8,3 százalék. Egy egy százalékkal nagyobb érték, mint amit a brüsszeli testület a tavaszi előrejelzésében két hónappal ezelőtt lehetségesnek tartott. A mostani várakozások szerint a közös pénzt használó országok GDP-je jövőre 6,1, az egész unió gazdasága pedig 5,8 százalékkal nő a következő évben.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke szerint

A korlátozó intézkedések gazdasági hatása felülmúlja várakozásainkat. Továbbra is veszélyes vizeken evezünk és számos kockázattal kell szembenéznünk, többek között egy újabb jelentős fertőzési hullám lehetőségével.

A mostani előrejelzés nem tartalmazza azokat a várt hatásokat, amelyek az Next Generation EU nevű, összesen 750 milliárd eurós újjáépítési alaphoz fűz a bizottság, erről ugyanis még nem döntöttek a tagállamok.

Rendkívül fontos, hogy mielőbb megállapodás szülessen a Bizottság által előterjesztett helyreállítási tervről, hogy ebben a kritikus időszakban visszaállítsuk a bizalmat és új finanszírozást csatornázzunk gazdaságainkba

- tette hozzá Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Tovább

Az Európai Bizottság elnézést kért, mert elnöke politikai kampányhoz adta az arcát

július 6., 13:53 Módosítva: 2020.07.06 17:13
10

Az Európai Bizottság elnézést kért, miután Ursula von der Leyen, a testület elnöke a vasárnapi horvátországi választások alkalmával, más jobboldali politikusokkal együtt, videoüzenetben támogatta a végső győztes konzervatív Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), megszegve ezzel a politikai semlegességre vonatkozó uniós szabályokat.

Tovább

Engedélyezte az EU a remdesivir forgalmazását, de közben az USA mindet megvette

július 3., 14:23 Módosítva: 2020.07.04 13:00
274

Engedélyezte az Európai Bizottság az első koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszer, a remdesivir forgalmazását az EU-ban.

Az Európában várhatóan Veklury márkanéven futó gyógyszer forgalmazására a múlt csütörtökön tett javaslatot az Európai Gyógyszerügynökség, és a járványügyi helyzet komolyságára való tekintettel a Bizottság egy hét alatt jóvá is hagyta a készítmény forgalmazását. Az engedélyezési eljárás átlagosan 67 napig szokott tartani.

A gyorsaság ellenére sem tudta azonban az EU felvenni a versenyt az USA-val: az amerikai egészségügyi minisztérium kedden jelentette be, hogy a következő három hónapban megveszik az összes remdesivirt, amit a szert kifejlesztő Gilead gyárt, nem épp olcsón. A szerződés összesen 500 ezer adag gyógyszerre szól.

Tovább

A törölt járatok után járó kártérítések védelmében lép az Európai Bizottság

július 3., 11:26 Módosítva: 2020.07.03 19:24
95

Kötelezettségszegési eljárást indított tíz uniós ország ellen az Európai Bizottság, mert a légitársaságoknak kedveztek a fogyasztókkal szemben. 

Az uniós jog szerint az utasoknak joguk van a pénz-visszatérítéshez, ha törlik a járatukat.

A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva azonban az elmúlt hónapokban számos légitársaság csak kupont adott, vagy a 14 napos határidőt jóval túllépve térítette meg az utazás árát.

Az Európai Bizottság szerint Csehországban, Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában a nemzeti jog megsértette az uniós fogyasztók érdekeit, mivel lehetővé tette a légitársaságok számára, hogy szabálytalanul vagy késve adjanak kártérítést az utasaiknak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított ellenük.

Tovább

Az Európai Számvevőszék aggódik a klímapolitikai kiadások túlbecslése miatt

július 2., 18:33 Módosítva: 2020.07.02 19:42
0

A most lezáruló, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy legalább minden ötödik eurót, vagyis a teljes összeg 20 százalékát éghajlatpolitikai célokra költik. Ezt az értéket a 2021–2027-es időszakra 25 százalékra növelte tervezetében az Európai Bizottság, és erről kell majd dönteniük az uniós állam- és kormányfőknek. Az Európai Számvevőszék legújabb áttekintése szerint az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének eredményes módja lehet egy ilyen célérték meghatározása, de csak akkor, ha a pénzeszközök nyomon követésére használt módszer megbízható, és azt valamennyi szakpolitikai területen következetesen alkalmazzák.

 

Tovább

16 milliárdos gyárépítési állami támogatást hagyott jóvá a Bizottság

július 2., 14:25 Módosítva: 2020.07.02 16:15
18

Jóváhagyta az Európai Bizottság azt a 16 milliárd forintos állami támogatását, amellyel a japán Toray vállalat nyergesújfalui gyárának létesítéséhez járul hozzá a magyar kormány. A tervek szerint 2021 második felétől kezdene el működni az üzem, ahol a lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfóliát készítenek majd. A teljes projekt 2023-ra készülhet el.

A magyar kormány és a Toray tavaly állapodtak meg a 127,5 milliárd forintos beruházásról, amely a tervek szerint 188 új, elsősorban magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt majd. A gyár alapkövének ünnepélyes letételére Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter helikopterrel ment a Budapesttől mintegy egy óra alatt elérhető Nyergesújfaluba.

Tovább

Csodát várnak a német EU-elnökségtől

július 1., 14:16 Módosítva: 2020.07.01 19:35
175

Németország vette át szerdán az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az uniós politika berkeiben már legalább egy éve azt várják, hogy jöjjön végre Angela Merkel kancellár, hogy afféle búcsúajándékként még mindent rendbetegyen Európában. 

Ilyen felfokozott elvárások közepette elEve nem lett volna könnyű dolga a német kormánynak, azonban a koronavírus-járvány miatt lelassult döntéshozatal mellett egy sor akut probléma megoldása is rájuk maradt. 

A német diplomatakörökben csak „koronaelnökségként” becézett következő fél évben előbb olyan rázós kérdéseket kell megoldani, amivel korábban csak a vészforgatókönyvekben számoltak: el kell fogadni a 2021-27-es keretköltségvetetést és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, lehetőség szerint lezárni a brexittárgyalásokat, és legalább megkezdeni az egyeztetéseket az új migrációs csomagról.

Csak ezután lehet olyasmibe kezdeni, ami normál körülmények között lett volna a feladatuk, például haladni a jogállamiság kérdéseivel, tető alá hozni az uniós klímatörvényt vagy érdemi álláspontot kialakítani az Európa jövője konferencián. 

Tovább

Szerdától 15 ország felé megnyílnak az EU határai

június 30., 16:52 Módosítva: 2020.07.01 17:57
776

15 ország felé megnyitja az EU a határait július 1-jétől, döntött kedden a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa. A megállapodás értelmében szerdától az alábbi országok állampolgárai is beutazhatnak az EU területére:

Szerbia, Montenegró, Grúzia, Dél-Korea, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Algéria, Marokkó, Tunézia, Ruanda, Uruguay, Thaiföld.

Ezen felül a kínaiak beutazását is engedélyezik, ha az ázsiai ország is beengedi ezentúl az uniós állampolgárokat.

Tovább

Októberben derülhet ki, szabályos volt-e a Sargentini-jelentés elfogadása

június 29., 19:00 Módosítva: 2020.06.30 08:03
457

Tárgyalást tartott az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben Magyarország az Európai Parlamentet perelte be az úgynevezett Sargentini-jelentés miatt, és amelyhez később úgynevezett beavatkozóként – Magyarország oldalán – a lengyel kormány is csatlakozott. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: a parlament döntése érvénytelen, pontosabban, nem volt meg a kellő számú “igen” szavazat az állásfoglalás elfogadásához.

A nagy vitákat kiváltó Sargentini-jelentésben 2018. szeptember 12-én az EP felszólította a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért a tagállamok folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ennek nyomán az Európai Unió Tanácsában már több meghallgatást is tartottak, de semmiféle döntés nem született még sem az eljárás folytatásáról, sem a lezárásáról.

A jelentés elfogadásához az Európai Parlament kétharmados támogatására volt szükség: az EP szerint ezt elérték, a magyar kormány szerint nem. A 693 szavazó képviselő közöl 448 igennel, 197 nemmel szavazott, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni, ezért 376 szavazat jelenti a kétharmados többséget. A magyar kormány szerint azonban a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen-re lett volna szükség, ezért nem volt meg a kellő támogatás az elfogadáshoz.

Tovább

Szeptemberben jön az uniós jogállamisági jelentés

június 29., 16:06 Módosítva: 2020.06.30 00:01
347

Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós költségvetésben az uniós támogatások arányos csökkentésével vagy felfüggesztésével járjon, ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlamentben.

Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha az Európai Unió Tanácsában a miniszterek fordított minősített többséggel szavaznak – hangsúlyozta az uniós biztos. Az új uniós költségvetésben a

jogállamisági feltételrendszer hitelessége ugyanis azon áll vagy bukik, hogy gyakorlatban is lehet-e szankcionálni egy tagállamot vagy csak papíron létezik a lehetőség.

A mostani kijelentéssel Reynders egyértelművé tette: az Európai Bizottság a nemrég nyilvánosságra hozott új költségvetési javaslatában sem enged a hatékony büntetőmechanizmusról szóló terveiből annak ellenére sem, hogy a tagállamok közti kompromisszum jegyében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke februárban megpróbálta felpuhítani ezt az új szabályt.

Tovább

Szinte biztos, hogy folytathatják a székelyek az aláírásgyűjtést

június 25., 21:28 Módosítva: 2020.06.26 08:20
265

Meghosszabbítják az európai polgári kezdeményezések, így a Székely Nemzeti Tanács akciójának is az aláírásgyűjtési határidejét a koronavírus-járványra való tekintettel - jutottak informális megegyezésre csütörtökön a három fő uniós intézmény képviselői. Az alkut még júliusban véglegesíteni fogja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament plenáris ülése.

A megállapodás értelmében hat hónappal megtoldják azoknak a polgári kezdeményezéseknek a határidejét, amelyekhez márciusban - vagyis a koronavírus-járvány kitörésekor - már gyűjtötték az aláírásokat. Ez azt jelenti, hogy 

a kisebbségek lakta régióknak közvetlen uniós támogatást kérő székely kezdeményezés aktivistáinak újabb fél éve lesz arra, hogy összegyűjtsék a beadáshoz szükséges aláírásokat.

Tovább

Hamarosan forgalomba hozhatják az EU-ban az első koronavírus elleni gyógyszert

június 25., 20:53 Módosítva: 2020.06.26 11:49
242

Az első koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszer forgalmazására tett javaslatot az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön. Az Európában Veklury márkanéven futó, az USA-ban remdesivirként ismert

gyógyszer segítségével átlagosan harmadával lehet csökkenteni a koronavírussal fertőzött betegek gyógyulási idejét

a kutatások szerint. A remdesivir különösen hatásos a súlyos betegek esetében.

A gyógyszert eredetileg az ebola kezelésére fejlesztették ki az amerikai kutatók, de az USA-ban végzett tesztek igazolták, hogy a koronavírus elleni harcban is bevethető. Az USA-ban és Japánban már engedélyezték a forgalomba hozatalát, Az Európai Gyógyszerügynökség javaslatát az Európai Bizottságnak hivatalosan még jóvá kell hagynia, de a szakértők szerint ez már csak formaság.

Tovább

Tíz halálos áldozata volt tavaly a terrorizmusnak Európában

június 25., 15:03 Módosítva: 2020.06.25 16:31
76

Az Europol elkészítette legfrissebb jelentését az európai terrorizmus helyzetéről, és ebből kiderül, hogy tavaly összesen 10 ember veszítette életét és 27-en sérültek meg terrortámadásban. Egy sérült kivételével az összes többi személy muszlim szélsőségesek áldozata volt. A jelentés ugyanakkor kitér a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali terrorveszélyre is, mert míg a dzsihadista támadások száma folyamatosan csökken, ezeké egyenletesen növekszik.

2019-ben az EU 13 tagállamában 119 befejezett, sikertelen vagy meghiúsított merényletről számoltak be a hatóságok, amelyek mentén összesen 19 tagállamban

1004 személyt vettek őrizetbe, a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

Tavaly három uniós országban összesen hat szélsőjobboldali terrorista támadásról számoltak be, míg egy évvel korábban csak egyről. Igaz, a tavalyi akciók közül is csak egy volt a végrehajtott támadás, a többi valamilyen módon meghiúsult. Az Europol arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali támadások, vagy a megkísérelt támadások számának növekedése beleillik az egész világon megfigyelhető folyamatba, ráadásul ezek a merénylők sokszor egymást motiválják. A rendőrségi elemzés arra mutat rá, hogy az erőszakos jobboldali szélsőségesek nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, például különféle uniós államok történelmi eseményeiről szóló megemlékezéseken, koncerteken vesznek részt, sokszor az ezekből származó bevételeket forgatják vissza a támadások megszervezésébe.

Tovább

Eltörlik az Angliában tanuló európai diákok tandíjtámogatását

június 25., 13:08 Módosítva: 2020.06.26 21:25
387

A 2021-22-es tanévtől már nem kaphatnak tandíjtámogatást az Angliában tanuló európai diákok – jelentette be a héten Michelle Donelan egyetemekerét felelős államtitkár. 

Eddig az európai uniós, illetve az izlandi, lichtensteini, norvég és svájci diákokat ugyanolyan jogok illették meg a szigetország egyetemein, mint a briteket. Például ugyanakkora tandíjat kellett fizetniük – Skóciában pedig ingyen tanulhattak –, mint a briteknek, nagyon kedvező feltételekkel juthattak diákhitelhez, és más támogatásokat is igénybe vehettek. Viszont ezek a jogok 2021. január 1-jével elvesznek amiatt, hogy Nagy-Britannia nem kéri a brexit utáni átmeneti időszak meghosszabbítását.

A változtatás még nem érinti azokat az uniós állampolgárokat, akiknek már van hallgatói jogviszonyuk vagy idén ősszel kezdik meg a tanulmányaikat az Egyesült Királyságban.

Emellett 2021 őszétől azok sem esnek el a kedvezményes diákhiteltől és egyéb tandíjtámogatásoktól, akik korábban vagy a mostani átmeneti időszakban is Nagy-Britanniában éltek, és megkapták a hatóságoktól a tartózkodási engedélyt. Illetve az ír diákok kedvezményes státusza is megmarad, mivel a két ország olyan egyezményt kötött egymással, amely azonos jogokat garantál az ír és brit diákoknak.

Tovább

Főtanácsnok: A tranzitzónákkal és a kiutasításokkal is sértette Magyarország az uniós jogot

június 25., 10:29 Módosítva: 2020.06.25 14:14
249

Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a tranzitzónákban korlátozta a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférési jogot, és jogellenesen tartotta fogva, illetve utasította ki a menedékkérőket az országból – mondja ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Priit Pikamäe.

Az Európai Bizottság a 2017-ben bevezetett új menekültügyi és idegenrendészeti eljárások miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. 

Az uniós intézmény két területen kifogásolta a magyar intézkedéseket: a tranzitzónával és a kiutasításokkal kapcsolatban.

A mostani főtanácsnoki indítványnak elsősorban az utóbbi területen van jelentősége, mivel egy másik eljárásban a bíróság már ítéletet hirdetett a tranzitzónákról. A kérdés pedig tárgytalanná is vált: noha bíróság nem kötelezte, a magyar kormány májusban bejelentette, megszünteti a tranzitzónákat.

Helyette azt javasolta egy Semjén Zsolt által benyújtott tervezet, hogy a külföldi magyar képviseleteken lehessen majd az érintetteknek benyújtani egy szándéknyilatkozatot arról, hogy szeretnének Magyarország területére beutazva menedékkérelmet benyújtani. Az azóta elfogadott törvény célja lényegében az, hogy

a menedékkérőket távol tartsa a magyar határoktól és bonyolítsa a menedékjogi kérelem beadásának folyamatát a szándéknyilatkozattal. 

Ezért a mostani főtanácsnoki indítványnak már elsősorban ebben az eljárásban lesz jelentősége.

Tovább

EU-s külügyi főképviselő: Kínával naivak voltunk, de már nem vagyunk azok

június 24., 22:05 Módosítva: 2020.06.25 08:14
41

„Nem vagyunk naivak Kínával szemben, de a megbízatásunk kezdetén még azok voltunk”

– ezt mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a German Marshall Fundnak adott interjújában, amelyet a Politico szemlézett. Ezekben a napokban a szokottnál is több szó esik Brüsszelben Kínáról, ami nem véletlen, hiszen hétfőn virtuális EU–Kína-csúcsot tartottak.

De már hetek óta egyre több aggódó vélemény jelenik meg a kínai állami támogatású vállalatok erőszakos európai cégfelvásárlásainak lehetőségéről, sőt múlt héten az Európai Bizottság bemutatott egy fehér könyvet, amelynek célja stratégiák kidolgozása éppen az ilyen piaci magatartással szemben. Természetesen Kína nevének említése nélkül.

Az EU-Kína csúcson Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kína elnöke, Hszi Csin-ping, valamint miniszterelnöke, Li Ko-csiang vett részt. A találkozón kereskedelmi kérdéseken túl szóba kerültek az emberi jogokkal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos témák is. A Bizottság és a Tanács közös közleménye szerint nagy szükség van egy EU-Kína átfogó beruházási megállapodás megkötésére, amely a piacra jutás jelenlegi egyenlőtlenségeivel foglalkozik, és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket. 

Tovább

A magyarok tartanak a legjobban a politikai megfélemlítéstől Európában

június 24., 20:42 Módosítva: 2020.06.25 09:01
396

Magyarországon tartanak az EU-ban a legtöbben attól, hogy a politikai pártok és szervezetek megfélemlítik őket a választási kampányok során, és itt gondolják a legtöbben azt is, hogy a civil szervezetek nem dolgozhatnak a nyomástól befolyástól függetlenül - derült ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss felméréséből.

Az uniós ügynökség megbízásából összesen 35 ezer európait véleményét kérték ki az emberi jogokról 2019 januárja és októbere között az EU 27 tagországában, illetve Nagy-Britanniában és Észak-Macedóniában. A közvélemény-kutatásban az alapvető jogok érvényesülésén túl a korrupcióról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a politikába vetett bizalomról is tettek fel kérdéseket.

A most közzétett eredmények szerint 

a magyarok 8 százaléka erősen, 43 százaléka pedig közepesen fél attól, hogy a választási kampányok során a politikai pártok vagy szervezetek megfélemlítik.

Hasonlóan magas arányban csak a románok számoltak be félelemről (7, illetve 41 százalék), az átlagos európaiak mindössze 5 százaléka beszélt erős és 23 százaléka közepes félelemről. Ezzel szemben a lista ellentétes végén álló portugáloknál erős félelem senkiben sem élt, és a közepes választ megjelelők is mindössze 7 százaléknyian voltak.

843

Szintén magyarok között volt a legmagasabb aránya - a válaszadók 38 százaléka - azoknak is, akik soha vagy nagyon ritkán érzékelik úgy, hogy a civil és jótékonysági szervezetek a kormány megfélemlítésétől mentesen tudnának dolgozni. Ennél csak az észak-macedónoknál vannak többen - 47 százalék - , akik a kormányzati nyomást látnak a civil szférában. Az uniós válaszadók átlagosan 21 százaléka adott hasonló választ, és az EU-s rangsorban Magyarországot követő horvátoknak is csak 31 százaléka alkotott hasonló véleményt. A lista ellentétes oldalán végző finneknél 6, illetve 16 százaléka gondolta úgy, hogy a kormány mindig, illetve időnként beleszólna az NGO-k működésébe. 

Tovább

Egy amerikai üzleti tanácsadó cégre támaszkodott az EU a menekültügyi reformnál

június 23., 14:08 Módosítva: 2020.06.24 10:25
116

A McKinsey amerikai tanácsadó cég menedzsment tippjei alapján alakította át az Európai Bizottság a menekültpolitikáját, miközben a cég szabálytalan módon kapott egymillió eurós megbízást az EU-tól, és a értékelő jelentésében is valótlanságot állított - derítette ki a BIRN balkáni oknyomozó újságírói hálózat. A BalkanInsight honlapon nyilvánosságra hozott cikk szerint 

az Európai Bizottság és bizonyos uniós ügynökségek a főként üzleti tanácsadásra szakosodott cégnek szervezték ki a menedékkérelmek elbírálási folyamatának megreformálását 2016-ban és 2017-ben. 

McKinsey 2016-ban, az európai menekültügyi válság csúcspontján ajánlotta fel "pro bono" alapon - a közjóért, önzetlenül végzett szolgáltatás formájában - az Európai Bizottságnak: segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóságok gyorsabban dolgozhassák fel a Görögországban várakozó több százezer migráns menedékkérelmét. 

Mint az oknyomozás feltárta, a McKinsey jelentéséből 2016 végén sokat merítettek az EU-Törökország megállapodás végrehajtására kidolgozott uniós stratégiában. A dokumentumban nemcsak McKinsey üzleti szemlélete érvényesült, hanem egyes mondatokat és kifejezéséket is egy az egyben átmásoltak. Az oknyomozó újságírók szerint az amerikai cég hatását mutatják például az alábbi javaslatok:

  • csökkenteni a fellebbezési lehetőségeket elutasított menedékkérelem esetén
  • átalakítani az eljárást, amelyben a menedékkérelmeket rögzítik
  • megnövelni a befogadó táborok kapacitását
  • csoportosítani az ügyeket a gyorsaság és a minőség javítása érdekében
  • megemelni az uniós ügynökségek szakértőinek létszámát.
Tovább

Von der Leyen: Hatalmas nézetkülönbségek voltak a tagállamok között

június 19., 17:25 Módosítva: 2020.06.19 22:01
37

Júliusban minden valószínűség szerint személyesen folytatják az uniós vezetők a költségvetései tárgyalásokat, miután pénteki videókonferenciájukon nem jutottak eredményre.

A helyreállítási alap nagyságában, a vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányában, a támogatások alapját képező módszertanban és az új költségvetési forrásokban is hatalmas nézetkülönbségek voltak a tagállamok között

– foglalta össze a tárgyalásokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferenciát követő sajtótájékoztatón.

Az uniós vezetők abban viszont egyetértettek, hogy a 2021-27-es költségvetésnek tükröznie kell a zöld és digitális Európa célkitűzéseit. 

Tovább

Megint arról megy a vita, ki fizesse a járvány utáni helyreállítást

június 19., 08:31 Módosítva: 2020.06.19 12:28
68

Újra nekirugaszkodnak pénteken az uniós állam- és kormányfők, hogy a 2021-27-es költségvetésről tárgyaljanak. A koronavírus-járványra való tekintettel továbbra is videókonferencia formájában megtartott uniós csúcson azonban egész biztos nem fognak egyezségre jutni: a pénteki tárgyalásokat afféle kiindulópontnak tekintik. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha most sikerül elég közel hozniuk az álláspontokat, júliusban egy személyes találkozón véglegesíthetik a megállapodást – mondta csütörtökön Angela Merkel német kancellár a német parlamentnek.

A földhöz ragadtabb vélemények szerint ugyanis az is nagy eredmény lesz, ha októberben dűlőre tudnak jutni egymással. Az Európai Bizottság három hete ismertetett költségvetési tervezetével ugyanis rengeteg tagállamnak és a költségvetési eljárásban szintén fontos szerepet játszó Európai Parlamentnek is gondja van.

Pedig az 1100 milliárd eurós rendes uniós költségvetést egy 750 milliárd eurós helyreállítási alappal megfejelő javaslatnak éppen az volt a célja, hogy kibékítse a különböző álláspontokat. Ehelyett a koronavírus utáni helyreállításhoz uniós segítséget követelő déli, illetve a költségvetési fegyelem iránt elkötelezett északi államok közti frontvonalak változatlanok maradtak, miközben újabb repedések is keletkeztek a szövetségi rendszerekben.

Tovább

Felvásárlási dömping fenyegeti az európai cégeket

június 19., 05:05 Módosítva: 2020.06.19 16:00
281

Az egységes piacon belüli külföldi támogatások torzító hatásaival foglalkozó fehér könyvet fogadott el az Európai Bizottság szerdán, amelyről még aznap rövid vitát is tartott az Európai Parlament plenáris ülése. A hangzatos elnevezés mögött az áll, hogy az EU szeretne minél hatékonyabban fellépni az államilag támogatott külföldi cégek – és itt elsősorban mindig a kínai vállalatokat kell említeni – felvásárlási törekvéseivel szemben. Ez most különösen aktuális, a válságban meggyengült, likviditási gondokkal küszködő cégeknél egyre nagyobb számban jelennek meg kínai vásárlók, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, tekintettel arra, hogy a kínai állam bőkezűen támogatja a felvásárlásokat.

A „fehér könyv” egy vitaanyag, amely egyben javaslatokat is tartalmaz arra, hogyan lehetne a dömpingnek elejét venni. Erről Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos beszélt, amikor ismertette a három modulból álló javaslatcsomagot. Vestager azt mondta, hogy

Ahhoz, hogy gazdaságunk továbbra is erős maradjon, meg kell őriznünk az éberségünket. Ezért megfelelő eszközökkel kell gondoskodjunk arról – amint azt a nemzeti támogatások esetében is tesszük –, hogy a külföldi támogatások ne torzítsák piacunkat.

Tovább