Német képviselő: Szerződésszegők lennénk, ha kilépnénk a nagykoalícióból

tegnap, 18:23 Módosítva: 2019.12.05 21:13
11
Az SPD parlamenti képviselője, Ulrich Freese szerint a pártelit és az új pártelnökök nem csak, hogy kizárták az esélyét annak, hogy végül kilépjenek a nagykoalícióból, de azt is belátták, hogy nem lehet újratárgyalni a koalíciós szerződést a CDU/CSU-val. Hiába követeli például a párt tagsága, hogy emeljék a német minimálbért, a koalíciós szerződés ezt jogilag nem teszi lehetővé. A szerződés szerint csak olyan kérdéseket vehetnek föl a napirendre, amelyekről nem tárgyaltak a szerződés megkötésekor, minden más lezárt ügynek tekintendő. A képviselő nem látja azt sem, hogy az SPD az új pártvezérek kinevezése után balra tolódott volna: szerinte a pártelnökök követeléseit az SPD már régóta a sajátjának tartja.

A mai nap után mindkét pártelnök álláspontja távol áll attól, hogy kilépjenek a nagykoalícióból. Néhány órán belül gyorsan felfogták, hogy a párt nagy része nem akar kilépni a kormányzás felelőssége alól

– szögezte le az EUrologusnak Ulrich Freese, a német szociáldemokrata párt, az SPD német szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselője. Szerinte az elmúlt két évben szociáldemokrata szempontból sok ügyet sikerre vittek, de még állnak előttük nyitott kérdések: ilyen például az alapnyugdíj ügye, ami az alacsony nyugdíjjal rendelkező német nyugdíjasoknak járna, különösen azoknak az idős, egyedülálló nőknek, akiket leginkább sújt az időskori szegénység.

Tovább

Európai Bíróság főtanácsnoka: Uniós jogba ütközik a Stop Soros

tegnap, 12:06 Módosítva: 2019.12.05 16:23
645

Az uniós joggal ellentétesnek tartja a magyar menekültügyi szabályozás biztonságos tranzitországra vonatkozó kitételét Michal Bobek, az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Az eljárás egy magyar bíróság kérésére indult, ahová egy szíriai kurd állampolgár fordult keresettel, mert menedékjog iránt kérelmét elutasították, és kiutasították Szerbiába. A 2018 július 1. óta hatályos „Stop Soros” törvénycsomag hozta be a magyar jogba a biztonságos tranzitország kifejezést. A jogszabály kimondja, ha a kérelmező ilyen országon keresztül érkezik Magyarországra, akkor a kérelme elfogadhatatlan.

Tovább

EP-küldöttség: Minél hamarabb távozzon az ügyvezető máltai kormányfő

december 4., 19:44 Módosítva: 2019.12.04 23:01
26
Az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Parlament, amelynek küldöttsége Máltán folytatott vizsgálatot. A képviselők szerint az ügyvezető kormányfő nem maradhat tovább hivatalában, mert az nem segíti a nyomozás tisztaságát.

Hét tagú delegációt küldött az Európai Parlament Máltára, hogy vizsgálják meg az elmúlt hetek fejleményeit a Galizia-gyilkosság kapcsán. A küldöttségben valemennyi parlamenti frakció képviselője ott volt, megállapításaikat is közösen tették.

A EP-képviselők Sophie in 't Veld (Renew Europe) vezetésével találkoztak a januári lemondását a napokban bejelentő Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel és más kormánytagokkal, a rendőrséggel, az igazságügyi hatóságokkal, az ellenzékkel, a civil társadalom képviselőivel és újságírókkal, valamint Daphne Caruana Galizia családtagjaival.

Tovább

Nemzetközi civil szervezet küzdene azért, hogy mindenhol legyen képzett szavazatszámláló a 2022-es magyar választáson

december 4., 15:55 Módosítva: 2019.12.04 20:08
289

Kampányt fog indítani az Unhack Democracy magyar tagokból is álló nemzetközi civil szervezet annak érdekében, hogy a 2022-es magyar országgyűlési választáson mind 10 286 szavazókörben legyen legalább egy-két, a kormánypárttól független számlálóbiztos, aki megbizonyosodhat arról, hogy tiszta körülmények között folyik a számlálás - jelentette be a szervezet kedden Brüsszelben. 

„Jobb képzést akarunk nyújtani a szavazatszámlálóknak, hogy tisztában legyenek a jogaikkal, és azt is el akarjuk érni, hogy az ország megfelelő részében legyenek" – nyilatkozta Garvan Walshe, a szervezet vezetője az EUrologusnak. Walshe az általuk vidéki szavazókörökben tapasztalt visszasságokról és nyomásgyakorlásról is beszélt:

Budapesten rengeteg ellenzéki szavazatszámláló volt, de úgy gondoljuk, hogy nem a fővárosban, hanem a vidéken van rájuk igazán szükség, ahol a helyi közösség megfélemlíti azokat, akik nem támogatják a Fideszt.

Az Unhack Democracy nevű civil szervezet aktivistái az Európai Parlamentben ismertették a szerintük az Orbán-kormány 2018-as elsöprő választási többségét megkérdőjelező, illetve a vidéki szavazók és szavazatszámlálók manipulációját és megfélemlítést feltáró jelentésüket.

Az idén májusban megjelent dokumentum a választókörzetekben tapasztalt furcsaságokat mutatja be 165 szavazóbiztossal készített személyes, telefonos vagy írásos interjú alapján. A dokumentum szerint a válaszadók 16 százaléka tapasztalt valamilyen gyanúsnak vélt dolgot a 2018-as választások során. Ez alapján az Unhack Democracy állítja: 

a 2018-as eredmények nem tükrözik hűen a választói akaratot, a szabálytalanságok nélkül nem lenne a Fidesznek kétharmados többsége.

Tovább

Százmilliónál is több szegény él az EU-ban

december 4., 15:47 Módosítva: 2019.12.05 16:55
221
Az EU-ban ugyan csökken a szegénység, de korántsem az elvárt ütemben. Továbbra is minden ötödik európait fenyeget a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. Magyarországon a helyzet jobb az uniós átlagnál, azonban a visegrádi országok közül a legrosszabb.

109,2 millió ember él még mindig szegénységben vagy fenyegeti társadalmi kirekesztettség az Európai Unió tagállamaiban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből, amit még a szegénység felszámolásának nemzetközi napja (október 17.) kapcsán készítettek.

Ez a lakosság 21,7 százalékát jelenti, a szegénység csökken, de nem eléggé. Ez a szám tíz évvel ezelőtt két, két évvel ezelőtt pedig 0,7 százalékkal volt magasabb. Az elfogadott módszertan szerint ebbe a kategóriába azok tartoznak, akikre igaz a következő három feltétel legalább egyike: a szegénység kockázata a szükséges kifizetések, ún. szociális transzferek után (jövedelmi szegénység), súlyos anyagi nélkülözések vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.

A legtöbb szegény, vagy kirekesztésnek kitett ember az időszak alatt 2012-ben volt (123,8 millió ember), a viszonyítási szám mégis a 2008-as adat. Akkor 116,1 millió embert érintett ez a jelenség (tegyük hozzá, hogy Horvátország még nem volt EU-s tagállam), és akkor fogalmazódott meg a cél, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenjen a szegények száma. Ez azonban nem sikerült.

Tovább

Az Európai Bizottság nem használ többet papírt az értekezleteken

december 4., 14:28 Módosítva: 2019.12.04 17:41
349

Az Európai Zöld Terv (European Green Deal) és az európai védelmi unió szükségességéről is beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok első közös értekezlete utáni sajtótájékoztatóján. A környezetvédelem jegyében

az új Bizottság már nem használt papír alapú dokumentumokat a szerda délelőtti megbeszélésén.

A Bizottság jövő szerdán fogja bemutatni a klímavédelmi programja cselekvési tervét. Von der Leyen elmondta, hogy nemcsak szükséges, hanem gazdaságilag is előnyös, hogy Európa tenni fog az éghajlatváltozás és károsanyag-kibocsátás ellen. A Bizottság elnöke úgy látja, 

hatalmas gazdasági lehetőségek rejlenek zöld és fenntartható technológiák kidolgozásában. Európa meghatározhatja a trendeket és új növekedési pályára állhat.

Magyarország számára különösen fontos, hogy Von der Leyen is elismerte, nem indul mindenki egyenlő esélyekkel a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezért egy új uniós támogatási forrás, az Igazságos Átalakítási Alap (Just Transition Fund) segítségével fogják biztosítani, hogy a zöld fordulat ne okozzon gazdasági hátrányokat az európai állampolgároknak. 

Tovább

Kövesi: Nem olyan ügyészség kell, aminek örülünk, hogy van, hanem olyan, ami hatékony

december 4., 13:58 Módosítva: 2019.12.04 19:32
2432
Laura Codruţa Kövesi a héten először szólalt fel az Európai Ügyészség nevében az Európai Parlamentben. A jövőre felálló intézmény megválasztott vezetője együttműködést kért ahhoz, hogy munkáját sikeresen végezhesse, és megerősíthesse az emberek bizalmát a jogállamiságban. Az eljárások indításán kívül az ügyészség szeretné elemezni is a bűntetteket, hogy rájöjjenek, melyek a legnagyobb kockázatok az EU-s alapok felhasználásánál. Kövesi aggodalmát fejezte ki, nehogy az intézmény alulfizetett legyen: úgy látja, túl kevés munkatárssal számoltak, miközben szerinte gigászi munka elé néznek.

Nagyok az elvárások az állampolgárok részéről a jövőre felálló Európai Ügyészséggel szemben, mondta kedden Laura Codruţa Kövesi, az ügyészség megválasztott elnöke az Európai Parlamentben. Kiemelte: szeretné megtartani az intézménybe vetett megelőlegezett bizalmat. Felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletére, mely a munkájához elkerülhetetlen lesz. Hozzátette: mentalitásváltást szeretne elérni ezen a területen az Európai Unióban.

A tagállamoktól is szoros együttműködést vár el:

Életem felét ügyészként töltöttem. Tisztában vagyok a kihívásokkal, amelyek csak csapatban leküzdhetőek: közösen a delegált ügyészekkel, az EU-s intézményekkel és mindenkivel, akinek fontos a jogállamiság.

– fogalmazott. Az európai ügyészség fő szerepe az lesz, hogy bűnügyi nyomozásokat hajtson végre, elsősorban az EU-s forrásokkal kapcsolatos visszaélések esetében, megerősítse ezen ügyek kivizsgálásánál az együttműködést a tagállamok között, és visszaszerezze a visszaélések során ellopott pénzeket.

Leszögezte, hogy feladatuk kizárólag az, hogy a már megtörtént bűncselekményeket kinyomozzák, nem pedig az, hogy azokat megelőzzék.

Készíthetnek azonban bizonyos statisztikákat, amelyek alapján végezhetnek megelőző  tevékenységeket. A bűntettek elemzésekor az a céljuk, hogy feltárják, melyek a legnagyobb kockázatok és gyengeségek az EU-s alapok felhasználásánál.

A korrupció okozta károk megtérítése is fontos feladata lesz az ügyészségnek, mely a tervek szerint 2020 novemberétől állna munkába.

Tovább

Várhelyi a jogállamiságról beszélt nyugat-balkáni politikusoknak

december 3., 18:41 Módosítva: 2019.12.04 05:19
59
A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos az Európai Parlament elnökével együtt nyitott meg egy konferenciát Brüsszelben. Várhelyi Olivér többek között arról is beszélt, hogy a balkáni intézményi reformokat nem az EU, hanem az ott élők érdekében kell véghez vinni.

Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)

Tovább

Guetta: Orbán egy cinikus demagóg, de átlátja a nemzetközi politikát

december 3., 18:27 Módosítva: 2019.12.04 15:40
488
A francia sztár DJ féltestvére európai parlamenti képviselő, akinek tavasszal a magyar politikáról jelent meg könyve. Guetta ötvenéves újságíró tapasztalat alapján azt állítja: az illiberális mozgalmak hamarosan kifulladhatnak, mert a társadalmi igazságosság politikája hitelesebb válaszokat ad.

„Meglep, mennyire máshogy beszélnek az önkormányzati választások után a magyar barátaim, mint másfél éve, mikor a könyvemhez gyűjtöttem anyagot. Akkor fásultak voltak, arra készültek, hogy Orbán még ötven évig hatalomban lesz. Most felélénkültek” – nyilatkozta az EUrologusnak Bernard Guetta francia EP-képviselő.

A névazonosság nem véletlen: a Megújuló Európa EP-frakció politikusa a francia sztár DJ David Guetta féltestvére. Annyit árul csak el az öccsével való kapcsolatáról, hogy "szeretjük egymást, de mi olyanok vagyunk, mint a nappal és az éj."

A márciusban megjelent L’enquête hongroise (puis polonaise, italienne et autrichienne) című könyvéről azonban annál szívesebben mesél. Magyarul még ki nem adott riportkötet címet úgy lehet fordítani: Nyomozás Magyarországon (aztán Lengyelországban, Olaszországban és Ausztriában).

Guetta ötvenéves újságírói tapasztalat után döntött úgy, hogy az európai politikában is kipróbálja magát: „kihívást akartam, mert már csukott szemmel is tudtam cikket írni.” Az 1979-1990 közötti sorsfordító időszakban dolgozott tudósítóként a Le Monde francia napilapnak. Az évtized elején Lengyelországból számolt be a Szolidaritás mozgalom megszületéséről, 1983-tól Washingtonból a hidegháború végének amerikai politikájáról tudósította a francia olvasókat, majd 1987-től négy éven át Moszkvából mutatta be a Szovjetunió széthullásához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat. 1991-től France Inter rádió reggeli műsorát vezette. Számos más francia lap szerkesztőjeként és munkatársaként is dolgozott az elmúlt harminc évben.

Tovább

A finnek költségvetési javaslatával kevesebb pénz juthatna Magyarországnak

december 3., 15:35 Módosítva: 2019.12.03 20:26
159

Tovább karcsúsítaná a következő hét éves uniós költségvetést a soros elnökséget ellátó Finnország – értesült a Bruxinfó. A jövő heti EU-csúcs előtt a nemzeti kormányoknak eljuttatott javaslatban többek között az szerepel, hogy a tagállamoknak a nemzeti összejövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a közös kasszába, szemben az Európai Bizottság által javasolt 1,114 százalékkal.

Mindez 48 milliárd euróval kisebb költségvetési főösszeget jelent. A kiadások belső szerkezetében is változtatást javasolnak a finnek, némiképp megemelnék a kohéziós és mezőgazdasági alapok részarányát. Ez az a két terület, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője, de az eredeti bizottsági javaslat is 5, illetve 7 százalékos vágást javasol az előző költségvetési időszakhoz képest. A finnek által csökkenteni szándékozott főösszeg miatt így viszont még kevesebb pénz juthat Magyarországnak, a csökkenés mértéke a 25 százalékot is elérheti.

Tovább

Ötven év alatt megnégyszereződött a hibrid rezsimek száma

december 1., 14:37 Módosítva: 2019.12.02 10:32
474
Világszerte romlik a demokráciák állapota, különösen a hibrid rezsimek száma növekszik, de a diktatúrák is keményednek, áll egy friss jelentésben. Bár a fenntartható fejlődés csak a szabad országokban valósulhat meg, sokan kiábrándultak a demokráciákból is, mert azok nem mindig hozzák el a várt jólétet. Két Magyarország létezik: a közvélemény erősen EU-barát és kiáll a demokratikus értékek mellett, míg a kormány döntései miatt a demokrácia mélyrepülésben van. A demokráciát főleg ott értékelik, ahol nincs: világszerte egyre nagyobb méreteket öltenek a tüntetések, forradalmak olyan országokban, ahol még csak most fúj először a szabadság szele.

Komor mondattal indítja idei jelentését a demokrácia állapotáról a Nemzetközi Intézet a Választások Támogatásáért és a Demokráciáért (IDEA): „ A 30-as évek óta nem folyt ekkora küzdelem a demokráciák ellen.“  A demokratikus leépülés megduplázódott az elmúlt évtizedben az azt megelőzőhöz képest, és a világ országainak csaknem felében romlott a demokrácia intézményeinek minősége. Újra meg kellett tanulnunk, hogy a demokratizálódás nem magától értetődő: talán a leglátványosabb Venezuela esete, ahol egy egykor demokratikus ország ma Latin-Amerika legelnyomóbb rezsimjévé torzult.

Az önkényuralmi rendszerekben az elnyomás módszerei egyre keményebbek lettek és az élet minden részére kiterjednek. Kína és Oroszország már egyenesen exportálja az autokráciát: befektetésekkel vagy megfigyelő technológiák kivitelével betonozzák be diktátorok hatalmát világszerte.

Az úgynevezett hibrid rezsimek is előretörtek: az ilyen rendszerekben megtalálhatóak a demokratikus elemek, például rendszeres választásokat tartanak, ahol elvileg le lehet győzni a hatalmon lévőket, de azok médiafölénye, az intézményekre, állami forrásokra gyakorolt befolyása szinte behozhatatlan előnnyel ruházza fel őket. Olyannyira, hogy nyílt erőszakra sincs szükség a rendszer fenntartásához.

A hibrid rezsimek száma 1975 óta megnégyszereződött.

Tovább

Mi ösztönzi az innovációt Európa-szerte?

december 1., 14:37 Módosítva: 2019.12.01 21:23
2
A WIPO Globális Innovációs Indexe a legátfogóbb viszonyítási alap az innovációs politika terén. Az Európához és az EU-hoz kapcsolódó adatok megmutatják az éles különbségeket az államok teljesítményei között, a földrajzi területeken átívelően, és azokon belül is.

Ezt az eredetileg angol nyelven megjelent elemzést az Eurológus blog és az Európai Adatújságírók Hálózata (EDJnet) közötti együttműködés részeként közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható.

Július végén a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nevű, 192 tagállamot magában foglaló, önfinanszírozó ENSZ-szervezet 12. alkalommal adta ki jelentését a Globális Innovációs Indexről (GII), amely mutatja egy ország teljesítményét az új technológiák és innovatív folyamatok megjelenését biztosító feltételek megteremtése terén.

A GII két alindex átlagának eredménye: az innovációs input alindexé és az innovációs output alindexé. Előbbi „definiálja a környezeti szempontokat, amelyek elősegítik az innovációt egy gazdaságon belül”, és öt pilléren nyugszik: intézmények, emberi tőke és kutatás, infrastruktúra, piaci kifinomultság és üzleti kifinomultság . Az output alindex két pilléren nyugszik: tudás és technológia outputok és kreatív outputok. Tehát, mi ösztönzi az innovációt Európa-szerte?

Tovább

Egy-kettőt még szeretetből odaszúrt a búcsúzó Juncker

november 30., 15:43 Módosítva: 2019.12.02 08:01
248

„Éhes vagyok” – viccelte el a könnyes búcsút Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a brüsszeli újságíróknak ebben a minőségében utoljára tartott sajtótájékoztatóján pénteken. Juncker ezzel a belsős poénnal a tudósítók és bizottsági szóvivők napi rutinjára utalt, ugyanis az Európai Bizottság minden hétköznap pontban délben tart sajtótájékoztatót. (Ha nem mondanak semmi érdekeset, akkor az a baj, mert nem lesz cikk, ha meg nagy bejelentés van, akkor meg az, mert még ebéd előtt meg kell írni.)

Juncker elnöksége egybeforrt a pikírt poénokkal. A komoly témákat trollkodással vagy épp joviális nagybácsi-szeretettel ötvöző humorát egyesek ellenállhatatlanul szellemesnek tartották, mások pedig felháborítónak. A magyar közvélemény számára a legismertebb eset talán az, mikor

Orbán Viktort „helló, diktátor” felkiáltással köszöntötte 2015 májusában a Keleti Partnerség rigai csúcstalálkozója előtt,

és még egy tockost is lekevert a magyar miniszterelnöknek. A puha pofonokat az öt év alatt végig osztogatott, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök például többet is kapott tőle a görög gazdaság számára sorsdöntő tárgyalások előtt. De az is előfordult, hogy megrángatta a baloldali politikus nyakkendőjét, aki híres volt arról, hogy csak igen indokolt esetben veszi fel a kényelmetlen ruhadarabot.

Juncker stílusába az is belefért, hogy puszit nyomjon Charles Michel korábbi belga miniszterelnök (aki most már az Európa Tanács elnöke) kopasz feje búbjára. Vagy hogy a brexit leghevesebb támogatójának, Nigel Farage EP-képviselőnek 

Juncker káros szenvedélyeiről szóló beszédét azzal akassza meg, hogy megkérdezte tőle, nincs-e egy cigije.

Tovább

Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet várják el a politikától az uniós polgárok

november 29., 21:01 Módosítva: 2019.11.30 09:27
299

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetünk, a biodiverzitás és az óceánok megőrzése az Európai Parlament legfontosabb feladata az európai választópolgárok szerint, derült ki az EP megbízásából készített Eurobarometer-felmérésből.

A közvélemény-kutatásban azt kérdezték az emberektől, hogy mik azok az ügyek, amelyekkel az EP-képviselőknek mindenképpen foglalkozniuk kellene. A pénteken nyilvánosságra hozott eredmények szerint az éghajlatváltozás és a környezet megóvása volt a legtöbbször megemlített feladat: az európaiak 32 százaléka jelölte meg prioritásként. Majdnem ugyanennyien (31 százalék) említették fontos célkitűzésként a szegénység és társadalmi megkülönböztetés elleni harcot. A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés egyaránt 24-24 százalékot kapott.

A környezetvédelem tizenegy tagállamban volt a legtöbbet említett feladat. Közülük is kiemelkedik Svédország (62 százalék), Dánia (50 százalék) és Hollandia (46 százalék). Magyarországon az emberek 30 százalék jelölte meg a környezetvédelmet prioritásként – ez csak hajszálnyival marad el 32 százalékos az uniós átlagtól.

Az európai polgároktól azt is megkérdezték, hogy pontosan mi a legsürgetőbb környezetvédelmi probléma. A válaszok népszerűségi sorrendben az alábbiak voltak

  • az éghajlatváltozás (52 százalék)
  • a levegőszennyezés (35 százalék)
  •  a tengerek szennyezése (31 százalék)
  • erdőirtás és a növekvő hulladékmennyiség (mindkettő 28 százalék).

A felmérésből az is kiderült, hogy 10 európaiból majdnem 6 gondolja úgy, hogy a fiatalok környezetvédelmi mozgalmának hatása van az európai és a nemzeti döntéshozókra.

Az EP egy nappal az eredmények nyilvánosságra hozatala előtt hirdetett klímavészhelyzetetA határozat értelmében ezentúl mindent uniós tervezetnek figyelembe kell vennie, hogy 1,5 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke és ne csökkenjen a biodiverzitás.

Juncker szerint Tusk legyőzi Orbánt

november 29., 16:42 Módosítva: 2019.11.30 09:45
896
Donald Tusk átadta hivatalát Charles Michelnek, Jean-Claude Junkcer vezércikkben búcsúzott az újságíróktól. Átadás-átvétel zajlik az európai intézményeknél.

Az Európai Tanács székházában a lengyel Donald Tusk hivatalosan is átadta hivatalát a volt belga miniszterelnöknek, Charles Michelnek. Az Európai Tanács új elnökének megbízatása december 1-jétől kezdődik, két és fél évre szól, de egyszer ugyanennyi időre meghosszabbítható. Tusk jelképesen az ülések levezetésén használt csengőt is átadta Michelnek. A leköszönő elnök azt mondta, nem egy elvont eszmét akart szolgálni, hanem embereket, nemzeteket és közös érdekeket.

Európa a legjobb hely a Földön, legalábbis addig, amíg megmarad a szabadság és a jogállamiság kontinensének, amelyen egy történelmével és kultúrájával tisztában lévő közösség él

– jelentette ki.

Donald Tuskot percekig tapsolták, a lengyel politikus az elmúlt években az egyik legnépszerűbb európai politikussá vált, bár többször felrótták neki szókimondását. Ezzel kezdte beszédét utóda, Charles Michel is, aki azt ígérte, hogy a problémák megoldása során a józan ész útmutatásait szeretné követni, hidakat akar építeni, mindig nyitott lesz a párbeszédre és saját stílusa lesz, amelynek része, hogy óvatosan bánik majd a Twitteren megfogalmazott üzenetekkel – legalábbis kezdetben.

Tovább

A Fidesz nem támogatta a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló EP-döntést

november 28., 15:03 Módosítva: 2019.11.29 09:48
27936
Az EP-képviselők döntő többsége támogatta, hogy a nők elleni erőszak megállítása érdekében minden tagállam minél hamarabb ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. 500 képviselő szavazott a javaslatra, 91 ellene és 50 tartózkodott. A többségbe nem tartoztak bele a fideszesek – ők tartózkodtak.

Az Alapjogi Ügynökség 2014-es felmérése szerint az Unióban minden harmadik nő fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozata lesz 15 éves kora után. A nők 55 százalékának kell szembenéznie valamilyen fajta szexuális zaklatással (11 százalékuk online). Húszból egy nőt megerőszakolnak.

Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, azaz az Isztambuli Egyezményt 2011-ben fogadták el, az Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében: az ezt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére. Jelenleg hét uniós tagállam, Magyarország, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és az Egyesült Királyság nem ratifikálta, őket most felszólították, hogy késedelem nélkül tegyenek ennek eleget.

Tovább

Klímavészhelyzetet hirdetett az EP

november 28., 11:59 Módosítva: 2019.12.03 15:36
3841

Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben

megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn,

és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”

Emellett az EP-képviselők arra is felszólítják az Ursula von der Leyen-vezette új Bizottságot, hogy a jogalkotási és költségvetési javaslat éghajlati és környezeti hatását is vegye figyelembe, és biztosítsa, hogy a javaslatok nem járuljanak hozzá biológiai sokféleség csökkenéséhez és ahhoz, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-foknál tovább emelkedjen az ipari forradalom előtt mért adatokhoz képest.

Az EP egy másik állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, ami arra sürgeti a Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújtson be egy stratégiát, amely 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentené az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig megvalósítaná a klímasemlegességet.

Tovább

Közel kétszer annyi magyar gyerek él másik EU-s országban, mint öt éve

november 28., 11:50 Módosítva: 2019.11.28 18:19
7656
Öt év alatt közel megduplázódott azon magyar gyerekek száma, akik az EU-n belül máshol élnek, tavaly 53 ezren voltak. Románia esetében viszont majdnem 600 ezer román gyerek hagyta már ott a szülőföldjét. Összességében EU-s szinten közel félmillióval nőtt öt év alatt a más uniós államban élő 19 év alattiak száma. Az Unión belül a külföldi gyerekek többsége azonban az EU-n kívülről származik: Afganisztántól Albániáig.

Több mint száz oldalas jelentésben összegezte az Európai Bizottság kutatóközpontja azokat az adatokat és a hozzájuk tartozó elemzéseket, amelyek a migrációban élő gyermekekről szólnak. A kutatás nem elsősorban a bevándorlásról vagy a menekültválságról szól, de óhatatlanul érinti ezt a problémát is.

Azokat a 19 év alattiakat vették számba a jelentés készítői, akik az EU területén élnek, de nem a saját állampolgárságuk szerinti országban.

Ezen belül is két csoport van: az EU-n belül máshová költöző uniós polgárok, illetve a harmadik országból az EU-ba érkezők, akik lehetnek munkavállalási céllal, legálisan érkező gazdasági bevándorlók, menekültek, kísérő nélkül, illegálisan érkezett kiskorúak is. A skála nagyon széles, a jómódú tengerentúli üzletemberek gyermekeitől a török kebabos családján át a szüleit elvesztő szíriai menekültig húzódhat.

A legfontosabb adat talán az, hogy az EU területén összesen a gyermekek közel 7 százaléka nem a saját országában él, ez 6,6 millió gyermeket jelent. Nagyobb részük, 4,75 millióan valamelyik EU-n kívüli ország állampolgárai, a legtöbben Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból (hárman együtt 60 százalék), Marokkóból, Törökországból, és Albániából származnak. Az albánokkal együtt a balkáni migráns gyerekek az összes érintett 15 százalékát teszik ki.

Az EU-n belül másik országban élő gyerekek körülbelül 1,8 millióan vannak, a legnagyobb arányban román és lengyel állampolgárságúak. Olyannyira, hogy a belső vándorlásban részt vevő gyermekek 45 százaléka lengyel vagy román.

Tovább

Az európai emberi jogi biztos a magyar bírákat félti

november 28., 10:57 Módosítva: 2019.11.28 15:58
81

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovics aggodalmát fejezte ki a magyar igazságszolgáltatást érintő tervezett jogszabályváltozások miatt, mert álláspontja szerint az új törvény hátrányosan befolyásolja majd a magyar bíróságok függetlenségét.

Mijatovics közleményében felrója a kormánynak, hogy nem folytatott általános konzultációt a törvényjavaslattal kapcsolatban. A biztos azon a véleményen van, hogy az „Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” címet viselő törvényjavaslat jelenlegi formájában negatív hatással lehet a bíróságok és a bírák függetlenségére, valamint azokra a garanciális elemekre, amelyek a tisztességes eljárást biztosítják.

Tovább

Nő vagyok, macedón vagyok, európai vagyok

november 27., 19:47 Módosítva: 2019.11.28 09:56
84

Az Európai Parlament filmdíjának, a LUX-díjnak a győztesét három film közül hirdették ki szerdán az EP strasbourgi ülésén. A győztes film, az Isten létezik, és Petrunijának hívják ( God Exists, Her Name Is Petrunija)  egy macedón nőről szól, aki egy csak férfiaknak megengedett vallási rituálén vesz részt, kivívva ezzel közösségének haragját.

Az EP sajtószolgálata szerint a film „a konzervatív társadalmak béklyója ellen folytatott feminista küzdelem egyik jelentős alkotása".

Az európai parlament elnöke, David Sassoli a díjátadón elmondta, hogy a mozi kulcsfontosságú abban, hogy ablakot nyisson a valóságra, és segítsen megérteni, kik vagyunk. Az európai filmet közös örökségünknek nevezte. Megjegyezte:

A színészeknek és rendezőknek gyakran kockázatos bátran kiállniuk filmjeikkel, mert az aktuális téma gyakran kényelmetlenné teszi annak elkészítését. A vélemény szabadságáért ki kell állnunk.

A film rendezője, Teona Strugar Mitevska az Európai Parlament strasbourgi ülésén elmondta:

Macedón politikusok kritizálnak, amiért szerintük túlpolitizált filmjeim vannak. Pedig kötelességem, hogy azokról a problémákról beszéljek, amelyek ellen senki sem hajlandó szót emelni.

A véleménynyilvánítás szabadságának és az alapvető emberi jogoknak a tiszteletben tartására szólította fel beszédében a politikusokat. A film sikerének titka szerinte az, hogy a főszereplője ellenállása, és az igazságért való küzdelme megérinti az embereket. Megemlítette még Oleg Szencov keddi látogatását is az Európai Parlamentbe: szerinte soha sem szabadna előfordulnia annak, hogy egy filmrendező öt évet töltsön a börtönben. Beszédét a következő szavakkal fejezte be:

Nő vagyok, macedón vagyok, európai vagyok. Hiszek az európai jövőben, és hogy ez a szolidaritáson és a befogadáson alapul majd, nem pedig a kirekesztésen.

Tovább

Klímavédelemre fordítják a 2020-as uniós költségvetés ötödét

november 27., 15:03 Módosítva: 2019.11.27 19:32
332

Az ideinél több mint 500 millió euróval több pénzt szán klímavédelmi célokra a 2020-as uniós költségvetés, amelyet hétfőn a tagállami kormányokat képviselő Tanács és szerdán az Európai Parlament is jóváhagyott. Az EU 2020-ban 153,6 milliárd euró tényleges kifizetését tervezi, ami 3,4 százalékkal több 2019-hez képest. Emellett 168,7 milliárd euró kifizetésére vállalnak kötelezettséget.

A teljes költségvetésnek 21 százalékát fordítják a különböző klímavédelmi célokra,

amely a kutatási és innovációs programokat, közlekedés- és energiakorszerűsítési beruházásokat és nemzetközi fejlesztési projekteket is felöleli.

Tovább

Megszavazta az EP az új Európai Bizottságot

november 27., 12:29 Módosítva: 2019.11.27 21:58
298

Munkába állhat december 1-jén az új Európai Bizottság, miután az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése megszavazta a testületet szerdán. 461 képviselő mondott igent az új Bizottságra, míg 157-en nem támogatották a Von der Leyen-testületet. 89-en tartózkodtak.

Ez azt jelenti, hogy Várhelyi Olivér hivatalosan is a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos lett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szavazás előtt mondott beszédében a klímavédelmet és karbonsemleges Európát tűzte ki a legfontosabb célként, amellyel munkahelyeket lehet teremteni az európai emberek számára. Azt is megígérte, hogy választ fognak adni a migráció, a digitalizáció és az európai gazdaság kihívásaira.

Tovább

Von der Leyen klímavédelmet és munkahelyeket ígér az EU-nak

november 27., 10:27 Módosítva: 2019.11.27 12:17
23

„Álljunk munkába!” – buzdított Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke szerdán az Európai Parlamentben. Von der Leyen a strasbourgi plenáris előtt mutatta be az új Bizottságot és a legfontosabb célkitűzéseit, amelyről szerda délben szavaznak majd az EP-képviselők. Ha megkapják a képviselők többségének a támogatását, akkor december 1-jén - egy hónapos csúszással - munkába állhat az új testület.

A leendő elnök beszédének elején a prágai bársonyos forradalom 30. évfordulója előtt tisztelgett, és Václáv Havelnek, a csehszlovák rendszerváltás legendás alakjának és első cseh köztársági elnöknek egyik gondolatát többször is felidézte: 

nem azért kell bizonyos dolgokat megtennünk, mert az könnyű lenne, hanem azért, mert helyes.

A hamarosan munkába álló Bizottságot egységes csapatnak nevezte, és minden politikaterületnél bemutatta az illetékes biztosjelölteket is. A szomszédság- és biztonságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért a beszéd legelején, másodikként említette Josep Borrell külügyi főképviselő után, akiknek az lesz a feladatuk, hogy megerősítsék Európa jelentőségét a világpolitikában és jól működő kapcsolatokat építsenek a partnerországokkal. "Be kell bizonyítanunk a nyugat-balkáni barátainknak, hogy ugyanazon a kontinensen, kultúrán és történelmen osztozunk. Ugyanaz a sorsunk, így a kapunk mindig nyitva áll előttük" - mondta a bővítésre utalva. 

A klímavédelmet és karbonsemleges Európát tűzte ki Von der Leyen legfontosabb célként. „Nem vesztegethetünk több időt” – mondta, miközben Velencét sújtó árvíz, az megsemmisült litván mezőgazdasági termés és égő portugál erdők katasztrófáit is felemlegette. Von der Leyen szándékai szerint a hamarosan meghirdetendő

„Zöld New Deal” programmal az EU egyszerre lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni.

Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz az alkalmas ember arra, hogy ezt feladatot megoldja a leendő főnöke szerint. Az klímavédelmi és energiakorszerűsítő intézkedéseket a gazdasági felzárkóztatással kombináló tervet várhatóan december 11-én fogja az új Bizottság nyilvánosságra hozni. Az elnevezés az amerikai gazdaságot nagy világválságból kivezető Roosevelt-programra utal.

Von der Leyen azt is leszögezte, hogy „a migráció itt fog maradni velünk”, ezért európai menekültügyi rendszer reformját és a határok megerősítését sürgette. A Bizottság leendő elnöke azt is kijelentette, hogy ehhez szolidaritás és felelősségvállalás szükséges a tagállamok részéről. De azt is hangsúlyozta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is szem előtt kell tartani.

Büszke vagyok Európára, büszke vagyok a jog uralmára

– mondta, és biztosította támogatásáról Margarítisz Szkínász európai életmód támogatásáért felelős és Ylva Johansson belügyi biztosokat.

A beszédben nagy hangsúlyt kaptak még a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság kihívásai. „Én mindig maradáspárti leszek” – üzent a Von der Leyen Nagy-Britanniának is. A beszéde zárómondata hatalmas tapsot kapott:

Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa!

Tovább

A lengyel melegmentes övezetekről vitázott az EP

november 26., 22:29 Módosítva: 2019.11.27 08:03
41
Ismét Lengyelország volt napirenden az Európai Parlamentben, de emiatt nagyon sok szó esett Magyarországról is. A téma az LMBTI-közösségek elleni hangulatkeltés volt, amely egyre nagyobb és immár intézményes méreteket ölt Lengyelországban. Bizonyos lengyel önkormányzatok nyilatkozatokban bélyegezték meg ezeket a közösségeket, sőt, LMBTI-mentes övezetnek nyilvánították saját területüket, amit egyértelműen tiltanak az uniós alapokmányok.

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság tagja azt mondta, hogy ezek a fejlemények rendkívül aggasztóak, sőt, arra is célzott, hogy ezek az önkormányzatok (körülbelül 70 településről van szó) egy része jelentős uniós felzárkóztatási forrást is kap, pedig a támogatások odaítélésének feltétele minden esetben az uniós jog tiszteletben tartása.

Magdalena Adamowicz lengyel néppárti politikus úgy látja, hogy a politikában a legsötétebb idők jönnek vissza,

a populizmus és a nacionalizmus pedig kéz a kézben jár a diszkriminációval,

amikor nemi, faji, vallási alapon tesznek különbséget emberek között. Adamowicz szerint szükség van a társadalomban szexuális oktatásra. Lengyelországban az LMBTI személyek 70 százaléka depresszív, öngyilkosságra hajlamos, mert alapvető emberi méltóságuk kerül veszélybe, holott nekik ugyanolyan joguk van, mint másoknak – foglalta össze.

A szlovén szociáldemokrata Tanja Fajon szerint betegségként terjed a homofóbia Lengyelországban és szégyen, ami történik. Ugyanakkor – tette hozzá - nemcsak Lengyelországból, hanem Magyarországról is aggasztó homofób hírekről hallani és fizikai támadások is történnek. Fajon azt mondta, meg kell tanítani a társadalomnak a sokszínűség elfogadását és azt, hogy a gyűlölet nem lehet megoldás.

Tovább

Arról álmodik, hogy Putyint egy nap üvegtábla mögött látja

november 26., 17:00 Módosítva: 2019.11.26 23:16
37
Az ötéves szibériai börtönbüntetése után szabadon engedett ukrán filmrendező, Oleg Szencov kedden átvehette az Európai Unió fő emberi jogi díját, a Szaharov-díjat, melyet még 2018-ban ítéltek oda neki. Felhívta a figyelmet arra, hogy még most is ukrán politikai foglyok raboskodnak Oroszországban, és óva intette az európai vezetőket attól, hogy Putyinnak békejobbot nyújtsanak anélkül, hogy őket szabadon engedik. Ukrajna jövőjét Európában látja: minden más perspektíva Putyin kezére játszana, akinek a tervei közt nem szerepel egy független Ukrajna.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a Szaharov-díj keddi díjátadóján elmondta: a szabad világnak nem szabad hallgatnia, ha diktátorok egyre többször vesznek művészeket, újságírókat, ügyvédeket a célkeresztjükbe. Példaként említette a 2012-es díjazottat, az iráni Naszrin Szotudeh női jogi ügyvédet, akit idén márciusban másodszor is 33 év börtönre ítéltek, vagy a 2011-es díjazottat, Razan Zaitouneh szír emberjogi ügyvédet, akit 2013-ban elraboltak, és nyomtalanul eltűnt Szíriában.

A keddi díjátadón Oleg Szencov, a Szaharov-díj tavalyi nyertese rövid beszédet intézett az Európai Parlament képviselőihez. Beszédét oroszul tartotta: a Krímben született, és orosz anyanyelvű filmrendező korábban elmondta, hogy az ukránt még mindig tanulja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ne felejtsék el az ukrán katonákat, politikai foglyokat, és krími tatárokat, akik a mai napig Oroszországban raboskodnak.

Ukrajna szerinte az európai jövőn kívül nem lát más perspektívát országának. Elmondta, nem bízik Putyinban, mert Oroszország nem akar békét a Donyec-medencében, hanem csak geopolitikai érdekek szerint képes gondolkozni:

Minden alkalommal, ha a fejünk fölött akarják Putyin kezét megrázni, akkor gondoljanak a több száz halottra Ukrajnában, gondoljanak bajtársainkra, akik még mindig orosz börtönökben sínylődnek.

Mikor 2014 elején Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Szencov hazája illegális bekebelezése ellen tüntetett. Emellett segített ellátmányt szállítani az ukrán katonai támaszpontok személyzetének, akik a Krím félszigeti bázisaikon ragadtak az orosz annektálás után.

A Krímben tartóztatták le négy másik társával együtt terrorista cselekmények vádjával, úgymint hidak és emlékművek megrongálásának kitervelésével. Ezeket a vádakat tagadta. 2014 májusában az orosz titkosszolgálat Oroszországba hurcolta.

Tovább

A Fidesz tartózkodásával szavaztak Strasbourgban a veszélyeztetett gyerekek védelméről

november 26., 15:19 Módosítva: 2019.11.27 05:31
13218
Nagyobb védelemre van szükségük a migráns és a fogyatékossággal élő gyerekeknek, a bebörtönzött vagy LGBTI-szülők, illetve az elfogott terroristák gyermekeinek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament állásfoglalása. A fideszes EP-képviselők nem támogatták az előterjesztést, valamennyien tartózkodtak.

A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadásnak 30. évfordulóján az Európai Parlament egy állásfoglalást szavazott meg nagy többséggel, amelyben a gyermekeket fenyegető veszélyekre hívták fel a figyelmet.

A dokumentum felszólít a háborús övezetekben és a migrációban élő gyermekek jobb védelmére. Ezen belül azt szorgalmazzák, hogy kísérő nélküli gyerekek kapcsán a gyermekvédelemnek kell az elsődlegesnek lenni, nem pedig a migrációs politikának.

A Missing Children Europe nevű szervezet adatai szerint Európában 2014 és 2017 között több mint 30 ezer bevándorló, vagy menekült gyermek tűnt el. A hatóságok határokon átnyúló rendőri együttműködés hiánya nagy kockázatot jelent ezen a gyermekek számára, mivel a nyomon követés és a nyomozás általában a nemzeti határokon végződik. Az eltűnt migráns gyerekek nagy részét egy héten belül megtalálták, de sokan csak egy év alatt kerültek elő. Ugyanakkor tíz százalékukról soha többet nem érkezett hír. A jelentések mindenhonnan azt erősítik meg, hogy az ilyen gyerekek felkutatására a hatóságok nem sok energiát fordítanak.

Tovább

Weber: A Fideszen múlik a néppárti tagság

november 26., 14:48 Módosítva: 2019.11.26 23:16
566

Budapestnél pattog a labda, a Fidesznek még van lehetősége arra, hogy tisztázza magát, és végül bennmaradhasson az Európai Néppártban – nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Azonnali.hu tudósítójának Strasbourgban kedden. A hírportálnak Weber azt is elmondta, hogy 

a Néppárt kész a párbeszédre, a Fidesz tisztázhatja magát, de ezt még mindig nem tette meg például a CEU-val kapcsolatban. 

A Néppárt a múlt héten választotta meg elnökének Donald Tuskot, az Európai Tanács korábbi elnökét és volt lengyel kormányfőt. A zágrábi kongresszuson mondott beszédét Tusk minden néppárti politikusnak címezte, de elég egyértelmű üzenetet hordozott a magyar kormány számára is: 

NEM TISZTELIK A JOGÁLLAMISÁGOT, AKIK POPULISTA SZÓLAMOKAT HANGOZTATNAK, ÉS AKIK A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG IDEJÉN KERÍTÉST ÉPÍTENEK ÉS MIGRÁNSELLENES PROPAGANDÁT GYÁRTANAK.

Tovább

Kövér Lászlónak üzentek EP-képviselők

november 26., 13:27 Módosítva: 2019.11.26 21:24
528

Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének és Orbán Viktor miniszterelnöknek szánt üzenetekkel tiltakoztak a magyar országgyűlési képviselők jogait módosító törvénytervezet ellen magyar, német, osztrák, svéd és spanyol, szocdem-frakciós EP-képviselők az Európai Parlament strasbourgi épületében kedden.

"Házelnök úr, az ellenzék is kapjon szót"

és

"Viktor, el a kezekkel a magyar ellenzéktől"

feliratú táblákkal tüntettek a törvényjavaslat ellen, ami megszüntetné az országgyűlési képviselők azon jogát, hogy előzetes egyeztetés nélkül is beléphessenek a közintézményekbe és a kritikák szerint korlátozná szabad véleménynyilvánítási jogukat. A szociáldemokrata EP-frakció vezetője, Iratxe García Pérez, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a DK EP-képviselői  is részt vettek a demonstráción.

„Hiába hivatkoznak arra, hogy az Unió más parlamentjeiben milyen ehhez hasonló szabályok vannak, az aljas szándék és a házmester-tempó csakis az illiberális Orbán-rendszer sajátja. Pontosan ismerjük a Fidesz elvtelenségét, tudjuk, hogy a szabályokat azért szigorítják, hogy ellehetetlenítsék az ellenzéki politikusok munkáját" - írta közleményében a tüntetést szervező Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egy nappal korábban körlevelet küldött az EP-képviselőknek, amelyben azt írta: Ujhelyi meghívója a szolidaritási akcióra "manipulatív állításokat" tartalmaz, az EP házszabálya szigorúbb viselkedési szabályokat ír elő a magyar törvénytervezetnél, és ezt Ujhelyi is megszavazta.

Fideszes országgyűlési képviselők egy csoportja azután nyújtotta be a renitens honatyákat akár kitiltással és egyéves fizetésmegvonással sújtó módosító indítványt, hogy októberben Hadházy Ákos független képviselő táblát tartott az éppen felszólaló Orbán Viktor alá, amelyen az állt: "Muszáj hazudnia, mert sokat lopott."

Tovább

Háromból egy európai nő erőszak áldozata lesz

november 25., 19:54 Módosítva: 2019.11.26 10:30
1339

"Háromból egy nő szenved el fizikai vagy szexuális erőszakot élete során. Áldozatokról és nem statisztikai adatokról van itt szó. Meg kell törnünk a hallgatást, és nem szabad engedni, hogy az elkövetők továbbra is megússzák a felelősségrevonást" - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a strasbourgi plenáris ülést megnyitó beszédében hétfőn.

Az EP-képviselők egyperces csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, és az ENSZ kampányát támogatva az EP épületét is narancssárgával világították ki.

Sassoli felszólította az uniós tagállamokat, hogy késedelem nélkül ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott egyezményét hét uniós állam - Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Nagy-Britannia - ugyan aláírta, de a rendelkezéseket nem ültette át a nemzeti jogba. 

Az EP-képviselők csütörtökön egy határozatról fognak szavazni, amely arra kéri ezeket a tagállamokat, ratifikálják a nők elleni és családon belüli erőszak megszüntetését célzó nemzetközi dokumentumot. 2017-ben az EU is csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez, de csak akkor tudja ratifikálni azt, ha előbb az összes tagállam is így tesz.

Tovább

Nemzetközi professzorok Vargának: A magyar kormány csak az uniós pénzeket félti

november 25., 18:15 Módosítva: 2019.11.26 13:32
2396

„Az Orbán-kormány igazából nemet mond a jogállamiságra, míg igent az uniós támogatásokra” – írta Varga Judit igazságügyi miniszternek válaszolva három, uniós ügyekkel foglalkozó egyetemi professzor a Euronews tévécsatorna honlapján hétfőn megjelent véleménycikkében

Mint a bevezetőben kifejtik, az amerikai és európai egyetemeken tanító R. Daniel Kelemen, Laurent Pech és Alberto Alemanno „rendszerint nem reagálnak az Orbán-kormány embereinek nyilatkozataira”. De most úgy érezték, el kell választaniuk a propagandát a tényektől, mivel Varga Judit „szándékosan félretájékoztatja” az európai közvéleményt a múlt héten ugyanezen a fórumon nyilvánosságra hozott írásában, amelyben amellett érvel, hogy a jogállamiságot nem lehet objektíven értékelni, mert az az adott ország sajátosságaitól és identitásától függ.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó professzorok először összefoglalják, Orbán hogyan „intézett szisztematikus támadást a demokratikus intézményrendszer ellen”, majd így indokolják a mostani fejleményeket:

A magyar kormány azért intéz kirohanásokat az ellen, hogy az uniós jogrendben is érvényt lehessen szerezni a jogállamiság normájának, mert attól fél, hogy az EU most már valóban meg fogja vágni a normát szisztematikusan megsértő államoknak járó támogatásokat.

A véleménycikkben sorra veszik a Varga által feltett kérdéseket, de merőben másféle válaszokat adnak, mint a magyar igazságügyi miniszter. A professzorok szerint például a jogállamiság igenis egy egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer, amelynek az alapjairól általános egyetértés uralkodik, de az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság is többször definiálta már a fogalmat. Emellett az Európai Unió Bíróságának a joggyakorlata és az uniós szerződések is egyértelműen meghatározzák a tagállamokra vonatkozó normákat.

Tovább