Egy 86 éves gyógyszer lehet a koronavírus ellenszere?

tegnap, 20:23 Módosítva: 2020.02.28 16:21
832
Egy belga tudós azt állítja, hogy 16 évvel ezelőtti kutatás során eredményesen teszteltek egy gyógyszert koronavírus ellen.

Elképzelhető, hogy már 1934-ben felfedezték a koronavírus ellenszerét, értesült az Euronews, miután a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem egyik professzorával készítettek interjút. Marc van Ranst virológus 2004-ben tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely az 1934 óta ismert klorokin (chloroquine) nevű, rendkívül olcsó gyógyszert tesztelték eredményesen a SARS vírusa ellen. Mivel azonban akkor a SARS-járvány már lefutott, embereken nem tudták kipróbálni, ezért tudományos szaklapokban publikálták kutatásaikat. Van Ranst professzor azt mondja, hogy a SARS és a mostani járványt okozó COVID-19 is egyfajta koronavírus, ezért könnyen lehet, hogy alkalmas a klorokin a gyógyítására. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mielőtt méregdrága ellenanyagot fejlesztenének ki, mindenképpen érdemes tesztelni a klorokint, sőt, tudomása szerint a kínai tudósok már neki is láttak ennek a 2004-ben publikált eredmények alapján.

A magyarországi korrupciót taglalja a brüsszeli országjelentés

február 26., 16:45 Módosítva: 2020.02.26 22:01
1110
Az Európai Bizottság közzétette idei országspecifikus ajánlásait. A Magyarországra vonatkozó rész elismeri a gazdasági növekedési adatokat, de számos hiányosságot állapít meg, amelyek rontják a versenyképességet.

„Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál fontos strukturális és intézményi reformok elindítására annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés” – így kezdődik a magyar országjelentés. Az Európai Bizottság elemzői rámutatnak, hogy Magyarország az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátával rendelkezik, és gyorsan nőtt a foglalkoztatás is. Az ország jövőbeni fejlődése a gazdaság termelékenység-növelési képességétől függ, amihez viszont az kellene, hogy az olcsó foglakoztatási modelltől elmozduljon a munkaerő-szerkezet a tudásalapú, fenntartható, fejlett termékeket előállító gazdaság felé. Arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak a kihívások kezelésére. Ezzel párhuzamos számos hiányosságot állapítottak meg. Többek között a következőket:

Tovább

Hetes cikk: a Fidesz egyetért az EP-vel, hogy fel kell gyorsítani az eljárást

február 26., 09:55 Módosítva: 2020.02.26 11:49
164

A Fidesz is egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy fel kellene gyorsítani a 7. cikk szerinti eljárást, annak mielőbbi lezárásához – nyilatkozta Hidvéghi Balázs EP-képviselő kedden az MTI beszámolója szerint. A fideszes politikus azért állt Budapesten az újságírók elé, mert az EP öt frakciójának elnökei közös levélben sürgették az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó horvát kormányt, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében indított eljárásokban.

A szociáldemokrata, liberális-centrista, zöld és szélsőbaloldali politikai csoportok vezetői mellett az Európai Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber is aláírta a dokumentumot, amely állítja

a Tanács kudarcot vallott abban, hogy hatékonyan alkalmazza a 7. cikk szerinti eljárást, és ez aláássa az európai értékek feddhetetlenségét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét.

A frakcióvezetők elismerik, hogy a 2021-27-es keretköltségvetés elfogadása nagyon fontos az EU számára, de ettől még nem lenne szabad a Tanácsnak szemet hunynia afelett, hogy az EU alapértékeit folyamatosan jelentős veszély fenyegeti. Ahogy az elmúlt három hónapban az Európai Parlamentben zajló vitákról sem lenne szabad megfeledkezniük, és arról sem, hogy az Európai Parlament januárban egy állásfoglalásban kérte fel a Tanácsot arra, hogy tegyen érdemi lépéseket a hetes cikk szerint eljárásban, és az EP szakértőit is hívják meg a tanácsban tartott meghallgatásokra.

Tovább

Az EU megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával

február 25., 14:33 Módosítva: 2020.02.25 19:02
71

Az EU most már hivatalosan is megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával, miután az uniós miniszterek kedden felhatalmazást adtak erre az Európai Bizottságnak, és az unió tárgyalási pozíciójáról is megállapodtak. Az Európai Unió Tanácsa apróbb változtatásokkal azt a tervezet fogadta el, amelyet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója ismertetett február elején.

A most elfogadott dokumentumcsomag egyik

kulcsszava az „azonos versenyfeltételek”.

Ez arra utal, hogy az EU hajlandó mindenféle kereskedelmi korlátozás – vám vagy kvóta – nélkül termékeket importálni Nagy-Britanniából, de azoknak teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak annak érdekében, hogy az alacsonyabb sztenderdek nehogy versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára.

„De nem akarunk mindenáron alkut kötni” – figyelmeztetett Barnier a tanácsülést követő sajtótájékoztatón. A főtárgyaló ezzel arra utalt, hogy nem fognak engedni a brit kormánynak, ha az továbbra is makacsul ragaszkodik az álláspontjához, miszerint nem kér az uniós szabályozásokból.

Az EU a halászatról is szeretne megállapodni az Egyesült Királysággal: a reményeik szerint kölcsönös hozzáférést biztosítanának egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdenek a túlhalászás ellen.

A tárgyalási mandátumnak van a kereskedelmen kívül egy kül- és biztonságpolitikára és egy kölcsönös vitarendezési mechanizmusra vonatkozó fejezete is.

Tovább

Rendkívüli támogatást ad az EU a koronavírus-járvány megfékezéséhez

február 24., 11:51 Módosítva: 2020.02.24 13:49
222
Az ellenanyag kifejlesztésére, információcserére, a gyengébb egészségügyi rendszerek támogatására különített el pénzt az Európai Bizottság, miután Olaszország északi részén egyre több koronavírus-fertőzött van.

A koronavírussal szembeni küzdelemre egy új, 232 millió eurós (körülbelül 76 milliárd forint) segélycsomagot jelentett be az Európai Bizottság. Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos, aki egyben az európai vészhelyzeti reagálási koordinátor is azt mondta, hogy

mivel már világszerte több mint 2600 ember vesztette életét, nincs más lehetőség, mint minden szinten felkészülni.

Az új támogatási csomag támogatja az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), illetve célzott támogatásokat biztosít azoknak a tagállamoknak, amelyeknek gyengébb az egészségügyi rendszere.

Célunk, hogy globális szinten visszaszorítsuk a járványt

– jelentette ki Lenarčič.

Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztos hozzátette: „A gyorsan változó helyzetre való tekintettel készen állunk arra, hogy növeljük segítségünket. Ennek érdekében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Egészségügyi Világszervezet közös szakértői missziója ezen a héten Olaszországba indul, hogy támogassa az olasz hatóságokat.”

Tovább

Nem tudtak megállapodni az uniós vezetők a költségvetésről

február 21., 20:30 Módosítva: 2020.02.22 08:50
157

Nem tudtak megállapodni a 2021-27-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről az európai állam- és kormányfők. "Megpróbáltuk megbékíteni a különböző érdekeket és véleményeket összeegyeztetni, de több időre van szükségünk" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón péntek este.

Charles Michel emberfeletti erőfeszítéséket tett azért, hogy megállapodásra bírja az uniós vezetőket. Az elmúlt hetekben mindegyik európai állam- és kormányfővel találkozott, majd kompromisszumos megoldásként egy új költségvetési javaslattal állt elő múlt pénteken. A vezetők ellenkezését látva csütörtök éjjel újra minden egyes állam- és kormányfővel leült tárgyalni, péntek reggel 7-kor állt fel az asztaltól, de ez sem vezetett eredményre.

"Technikai szinten minden ott volt az asztalon, csak politikai döntés nem született" - magyarázta Michel, aki ennek ellenére is megértő a tagállamok különbőző álláspontjai, érdeke iránt.

Hogy ez fog történni, azt Orbán Viktor miniszterelnök is megjósolta péntek délután adott nyilatkozatában. "Nem láttam az EU történetében olyat, hogy egy 0,3 százalékpontos különbséget egy délután el lehetne tüntetni, pedig régóta nyomom az ipart” – mondta.

A kormányfő arra utalt, hogy a takarékos négyekként emlegetett Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetés ne haladhassa meg az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát. Ezzel szemben 17 államot - így Magyarországot is magában foglaló - Kohézió Barátai csoport az Európai Parlament javaslatát támogatva a GNI 1,3 százalékával egyenlő büdzsét szeretne.

Tovább

Orbán: Túl távoliak az álláspontok, nem lesz megegyezés a költségvetésről

február 21., 16:27 Módosítva: 2020.02.21 23:48
82

„Ha valóban akarunk valamit csinálni Európában, mint a digitalizáció, határvédelem, mezőgazdaság, kohézió, infrastruktúra-fejlesztés, akkor nem állhatunk meg 1 százalékos költségvetésnél” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján pénteken.

Az uniós állam- és kormányfők csütörtök óta tárgyalnak az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, az álláspontok azonban jottányit sem közeledtek. A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek „merőben más elképzelései vannak” a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is.

Tovább

EU-csúcs: ez lesz a történelem legnehezebb költségvetési tárgyalása

február 20., 16:45 Módosítva: 2020.02.20 18:59
25

Elkezdődött az európai állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója kedd délután, amelyen az Európai Unió 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetését vitatják meg. Az uniós vezetők előtt álló tárgyalás Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a „történelem legnehezebbje” lesz. Morawiecki ezzel arra utalt, hogy a tagállamok között mély ellentétek húzódnak. 

A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek merőben más elképzelései vannak” a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is. A helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia távozása 75 milliárd eurós rést hagy a költségvetésben, miközben az Európai Bizottságnak olyan ambiciózus tervei vannak, mint a klímavédelem, digitális stratégia és geopolitikai szerepvállalás.

A csúcstalálkozóra igyekvő állam- és kormányfők rövid beszédei pontosan ezt a megosztottságot támasztották alá.

Tovább

Mindenki igazságot akar, ennél nagyobb baj nem is lehet

február 20., 11:11 Módosítva: 2020.02.20 16:45
164

A következő hétéves uniós költségvetésről vitáznak az európai állam- és kormányfők a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egy új tervezettel is előállt múlt pénteken, miután az elmúlt hetekben mind a 27 uniós vezetővel tárgyalt annak érdekében, hogy enyhítse a különböző érdekcsoportok közti ellentétet.

Az Európai Bizottság 2018-ban ismertetett első tervezetében nagy figyelmet kapott, hogy a 2021-27-es költségvetésben jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós kifizetéseket. A tervek szerint ha az Európai Bizottság alapos vizsgálat után megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatban sérülnek az EU pénzügyi érdekei, akkor a jogsértéssel arányos intézkedéseket – például a támogatások felfüggesztését – javasolhatná a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának.

Ez a hetes cikk szerinti eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország, és még egy sor másik tagállam számára is elfogadhatatlan volt. Ahogy megírtuk, Charles Michel új tervezete egy jogi nüansznak tűnő változtatással felpuhította ezt a kitételt, és politikailag gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy szankcionáljanak egy országot. A változtatásokkal az EU azt kockáztatja, hogy az új mechanizmus is a hetes cikk szerinti eljárás sorsára jusson, és – ahogy Věra Jourová az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos fogalmazott a Politico uniós ügyekkel foglalkozó lapnak –

„leértékelt, fogaitól megfosztott papírsárkánnyá” váljon.

De ennek ellenére is kevés esély van arra, hogy a mostani ülésen egyezség születik, mivel az uniós vezetők borzasztóan széttartó érdekek mentén ülnek tárgyalóasztalhoz. A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek merőben más elképzelése van a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is. A helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia távozása a hét év alatt 75 milliárd euróval csökkenti a bevételi oldalt.

Eközben az Európai Bizottság olyan ambiciózus programokat hirdet, mint az Európai Zöld Megállapodás és a digitális stratégia, és geopolitikai törekvései is vannak – a szavak szintjén jól hangzó projekteket azonban csak akkor lehet tartalommal megtölteni, ha van mögötte anyagi támogatás is.

Tovább

Könnyebb lesz dönteni az EU-ban a britek nélkül

február 20., 10:58 Módosítva: 2020.02.20 12:55
168

„Az Egyesült Királyság nélkül az Európai Unió simább jogalkotási eljárásokra számíthat”

az EU erősebbik döntéshozó testületében, állapította meg két magyar elemző szerdán teljes egészében megjelent vizsgálata. Kovács Attila és Kocsis Levente eulytix.eu-n megjelent vizsgálata az elmúlt tíz év szavazásait tekintette át az Európai Unió Tanácsában. Itt – téma szerinti csoportokban – a tagállami miniszterek szavaznak az uniós jogszabályjavaslatokról, amelyekbe általában az Európai Parlamentnek is bele kell egyeznie, de bizonyos esetekben a nemzeti kormányok tagjai akár a közvetlenül választott képviselők nélkül is dönthetnek.

Tovább

Az EU digitális csatára készül

február 19., 15:48 Módosítva: 2020.02.19 18:08
70

A mesterséges intelligenciát és az adatgazdaságot is magában foglaló digitális stratégiát hirdetett az Európai Bizottság kedden. Az intézmény decemberben hivatalba lépett elnöke, Ursula von der Leyen ezzel hozzáfogott ahhoz, hogy a klímavédelem mellett emlegetett másik legfontosabb célkitűzését is megvalósítsa: 

felkészítse Európát a digitális átállás és negyedik ipari forradalom kihívásaira. 

Az „Európa digitális jövőjének kialakítása” nevet viselő javaslatcsomag három részből áll:

  • egy átfogó forgatókönyv arról, hogyan válhat minden európai állampolgár hasznára a digitális társadalom,
  • fehér könyv a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és lehetőségekről,
  • adatstratégia, hogy a vállalati és ipari adattömeget Európa biztonságosan és előnyösen hasznosíthassa a kutatásban, az üzleti életben és a közszolgáltatásokban egyaránt.

A digitális stratégia célja az, hogy „megerősítsük a gazdaságunkat és európai válaszokat találjunk a digitális kihívásokra”, mondta Von der Leyen a dokumentumcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.

A Bizottság elnöke Yuval Noah Harari 21 lecke a 21. századból című könyvét is idézte, miszerint „az emberiségnek mindig jobban ment feltalálni egy eszközt, mint bölcsen felhasználni azt.” A digitális stratégiával viszont éppen azt szeretnék elérni, hogy Európa használhassa fel a modern technológiai vívmányokat.

Tovább

Orbán háromoldalas levélben írta meg, mit várna a Néppárttól

február 18., 16:33 Módosítva: 2020.02.19 12:12
2175

Háromoldalas memorandumot intézett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Néppárthoz, rakta ki Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Twitterére.  A levélben „elmondjuk, a Fidesz megítélése szerint, milyen helyzetben van most az Európai Néppárt, milyen kihívások előtt áll, és megfogalmazunk egy irányt is, ami szerintünk járható lenne” – nyilatkozta a Fidesz alelnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

Novák egyébként egy, a Néppárt és a magyar Nagycsaládosok Országos Egyesülete által szervezett konferencia vendégeként látogatott az Európai Parlamentbe, hogy a magyar kormánynak a a fiatalokat támogató családpolitikai intézkedéseiről beszéljen.

A Youth Transition konferencia előtti sajtótájékoztatón azonban Orbán memorandumáról is kérdezték a brüsszeli tudósítók. Az EUrologus kérdésére Novák elmondta, hogy a dokumentummal azt szeretnék elérni, hogy az európai politikában „kereszténydemokrata, konzervatív válaszaink legyenek az előttünk álló kihívásokra.”

Az államtitkár szerint „nem beszélünk eleget az Európai Néppárt jövőjéről, és az európai konzervativizmus, az európai kereszténydemokrácia jövőjéről sincs elég szó Európában vagy politikai szinten.” A Fideszben pedig felmerült az igény, hogy beszéljenek a pártcsalád jövőjéről. „A Fidesz kész aktív szerepet vállalni azokban a változtatásokban, amivel a keresztény-konzervatív oldal megerősödhet Európában” – jelentette ki Novák.

Tovább

Az EU máris feketelistára tett egy brit adóparadicsomot

február 18., 12:54 Módosítva: 2020.02.19 14:30
463

Nincs még egy hónapja sem, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a brit tengerentúli területnek számító Kajmán-szigetek máris felkerült az adóparadicsomok uniós feketelistájára. Az európai gazdasági- és pénzügyminiszterek keddi döntése értelmében ezentúl komoly adminisztratív terhekkel kell azoknak az európai cégeknek szembesülniük, amelyeknek a karibi szigeten vannak gazdasági érdekeltségeik.

A Kajmán-szigetek a világ öt legnagyobb adóparadicsomának egyike: az itt bejegyzett offshore cégeknek az éves működési engedély díját leszámítva nem kell a külföldön megszerzett jövedelmük alapján adót fizetnie. Emellett 

nincs személyi jövedelemadó, társasági adó, nem kell az ingatlanvagyon, az öröklés vagy az ajándék után járulékot fizetni, és a tőkejövedelmet sem adóztatják.

Hogy a Kajmán-szigetek és a befektetői eddig megúszták az adóelkerülés miatt uniós szankciókat, annak egyetlen oka volt: az eredetileg Kolumbusz Kristóf által felfedezett sziget a 14 brit tengerentúli terület egyike. Azaz Gibraltárhoz vagy a Falkland-szigetekhez hasonlóan nem része Nagy-Britanniának, de a szuverenitása alá tartozik.

A mostani döntés világosan mutatja a brexitnek a kilépéspártiak korábbi kampányában teljesen elhallgatott egyik következményét, azaz azt, 

hogyan esik ki Nagy-Britannia a gazdasági elitklubból, és veszíti el a befolyását az uniós döntéshozatalra.

Tovább

Szijjártó: Uniós tengeri misszió felügyeli majd a líbiai fegyverembargót

február 17., 15:43 Módosítva: 2020.02.17 18:33
13

Magyarország ismét vétóval fenyegette az uniós külpolitikai döntéshozatalt – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli újságíróknak. Az európai külügyminiszterek hétfői ülésükön hosszan vitáztak a líbiai fegyverembargót felügyelő uniós tengeri hadműveletről. Magyarország mellett Ausztria és Olaszország külügyminiszterei szólaltak fel a művelet ellen, ugyanis attól tartanak, hogy 

a Földközi-tengeren mozgó uniós hajók ösztönző hatással lehetnek a migrációra.

A külügyminiszterek januári ülésén merült fel ismét, hogy újraindításák az EU-s Sophia misszió tengeri műveletét: a tervek szerint az uniós hajók felügyelnék, hogy a líbiai polgárháborúban érdekelt felek és az őket támogató országok is tiszteletben tartják a fegyverembargót.

A tengeri és a légi missziót 2015-ben hozta létre az EU azért, hogy fellépjen a földközi-tengeri emberkereskedelem ellen. De a hajók a tengerbe esett migránsokat is mentették, ezért 2019 márciusától az olasz kormány nem engedte kikötni a Sophia hajóit sem, így fel kellett függeszteni a tengeri műveleteket.

Tovább

Orbán örülhet: csavarnának egyet a jogállamisági feltételeken

február 14., 18:08 Módosítva: 2020.02.15 14:42
846

Miközben négy európai parlamenti frakció követeli, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a következő keretköltségvetésben az uniós kifizetéseket, az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek péntek délután kiszivárgott tervezete felpuhítaná a jogállamisági kritériumrendszert a kompromisszum jegyében.

Michel az elmúlt hetekben az összes európai vezetővel, így Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalt annak érdekében, hogy a február 20-án kezdődő csúcstalálkozón megállapodhassanak a 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetésről. Az egyeztetések után egy új költségvetési tervet tett le az asztalra.

Az EUrologus birtokába jutott dokumentumból kiderül: ha az Európai Bizottság alapos vizsgálat után megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatos sértik az EU pénzügyi érdekeit, akkor a jogsértéssel arányos intézkedéseket – például a támogatások felfüggesztését – javasolhatná a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának. Ezután a miniszterek testülete minősített többséggel döntené el, hogy elfogadja-e a javaslatot. 

A korábbi verzióban azonban egy jóval komolyabb feltétel szerepel: fordított minősített többség. Az első pillantásra nüansznak tűnő megfogalmazás arra utal, hogy az eredeti verzióban a 27 tagállamból legalább 15-nek, akik az EU összlakosságának legalább 65 százalékát képviselik, kellett volna határozott nemet mondania arra, hogy a Bizottság javaslata alapján szankciókat vezessenek be a jogállamiságot megsértő tagállam ellen. Ha nincs meg ez a minősített többség, akkor bevezetik az országgal szemben javasolt intézkedéseket.

Charles Michel javaslatában viszont a népesség legalább 65 százalékát képviselő 15 tagállamnak kell jóváhagynia a szankciókat – ami már korántsem lesz olyan elegánsan vállalható politikai manőver, mint csendben hagyni, hogy bevezessék azokat. Vagyis ez alapján 

fellégezhetnének azok az országok, ahol az EU kritizálja a jogállamiságot: nagy valószínűséggel nem lesznek szankciók.

Tovább

Négy EP-frakció követeli, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzeket

február 14., 14:55 Módosítva: 2020.02.14 20:09
1389

Az Európai Parlament négy frakciójának vezetője közösen írt levelet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének és többek között azt kérik, hogy az uniós források kifizetését kössék a jogállamisági feltételek teljesítéséhez.

A dokumentumot Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő tette elérhetővé Facebook-oldalán, azzal a megjegyzéssel, hogy Orbán Viktor állandó háborúja és Brüsszel-ellenes propagandája miatt Magyarország súlyos pénzektől esik, illetve eshet el a következő években.

A levelet az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a liberális Megújuló Európa és a Zöldek frakcióvezetői írták alá.

Ez azért is fontos, mert ezeknek a képviselőcsoportoknak együttesen abszolút többségük van az Európai Parlamentben, márpedig az EP hozzájárulása is szükséges az uniós büdzséhez, más szóval vétójoguk van. A levélben többek között ez olvasható: 

Ezúton is szeretnénk megerősíteni, hogy szükséges egy új mechanizmus létrehozása az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket. 

Tovább

Aki az Isztambuli Egyezményt támadja, a demokráciát támadja

február 13., 16:58 Módosítva: 2020.02.14 11:34
65

Az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait az ENSZ nőjogi bizottságának márciusi konferenciájára készülve. Az EP szerint még mindig van mit javítani a nők helyzetén a gazdasági és politikai életben, például fel kell számolni a mintegy 16 százalékos bérszakadékot, még több lányt kell a tudományos-műszaki pálya felé kell terelni, és el kell fogadni végre azt a tanácsi irányelvet, ami megtörné a nők vezető pozícióba jutását gátló üvegplafon-elvet.

Tovább

Koronavírus: szorosabb együttműködést várnak az uniós tagállamoktól

február 13., 15:26 Módosítva: 2020.02.13 18:19
25

A koronavírus megelőzését szolgáló intézkedésekre és fokozottabb együttműködésre szólította fel az Európai Unió Tanácsa a tagállamokat és az uniós intézményeket.

Tovább

Brüsszelben is felfigyeltek a magyar inflációs adatokra

február 13., 13:37 Módosítva: 2020.02.14 09:56
1360
Az Európai Bizottság közzétette legújabb, téli gazdasági előrejelzését. Az anyag legfőbb megállapítása, hogy az európai gazdaság stabil és mérsékelt növekedés pályáján marad. Sőt, az euróövezet a közös valuta 1999-es bevezetése óta a leghosszabb tartós növekedési szakaszában van.

Az előrejelzés szerint az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben stabil, 1,2%-os marad. Az EU egészét tekintve a növekedés 2020-ban és 2021-ben kismértékben, 1,4%-ra mérséklődik a 2019-es 1,5%-hoz képest.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa azt mondta, idén és jövőre minden uniós gazdaság növekedni fog, ezen belül Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában ez gyorsabb lesz, mint a nagy euróövezeti tagállamokban. Hozzátette, hogy a német gazdaság megszenvedte a tavalyi évet, főleg a gépjárműágazat keresletcsökkenése miatt. A prognózis szerint a következő két évben lassan fog magához térni a német gazdaság.

Tovább

Hadüzenet a kisállatneppereknek

február 12., 21:10 Módosítva: 2020.02.13 00:08
1258
A kutyák és macskák azonosításnak kötelező EU-s rendszere, hatékonyabb végrehajtás és szigorúbb szankciók az illegális kereskedelem ellen és a polgárok arra ösztönzése, hogy fogadjanak örökbe és ne vásároljanak kedvtelésből tartott háziállatokat – ezek mentén szeretnének cselekvési tervet látni az európai parlamenti képviselők.

Ennek jegyében fogadtak el egy állásfoglalást ritkán látható egységben: 607 igen, 3 nem és 19 tartózkodás mellett döntöttek a politikusok. Megnéztük: két cseh populista-EU-szkeptikus politikus, Hynek Blaško és Ivan David, valamint a néppárti volt román elnök, Traian Basescu fordított hátat a kisállatok jogainak.

Akik igennel szavaztak, azok elsősorban az Európai Bizottságtól várják el, hogy részletes jogszabályt dolgozzanak ki ezen a téren. Az ügynek egyébként nem csak állategészségügyi vonatkozása van, mert mint a parlamenti vitából kiderült, a fegyver- és kábítószercsempészet után ez a harmadik legjövedelmezőbb ága a szervezett bűnözésnek. Természetesen a fegyver- és drogárusok között jó eséllyel találunk kisállatcsempészt is, akik a kutyákat, macskákat gyakran kínzásnak felérő körülmények között szállítják és ez vonatkozik a tenyésztésre is. Becslések szerint havonta 46 ezer kutyát adnak el egyik uniós országból a másikba, a legtöbbjüket regisztráció nélkül. Ezen a téren van egy kiskapu, a tenyésztők ugyanis visszaélnek az EU kedvtelésből tartott állatok mozgására vonatkozó jogszabályával, amely ezeknek az állatoknak a nem kereskedelmi célú szállítására vonatkozik.

Tovább

Közvetlen uniós támogatásokért lobbiztak a V4-es főpolgármesterek Brüsszelben

február 12., 15:59 Módosítva: 2020.02.13 00:08
1170

Klímavédelemre fordítható közvetlen uniós forrásokért lobbiztak a Visegrádi Négyek fővárosainak polgármesterei Brüsszelben.

Karácsony Gergely budapesti, Zdeněk Hřib prágai, Matúš Vallo pozsonyi és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterek azt szeretnék elérni, hogy a következő uniós keretköltségvetési ciklusban sokkal több uniós forráshoz juthassanak hozzá a városok olyan módon, hogy a kormányok által irányított nemzeti hatóságok helyett az EU központi intézményei bírálják el a pályázatokat.

"Egyes kormányok nem annyira elkötelezettek a klímavédelem és a fenntarthatóság iránt, de mi meg akarjuk mutatni a polgárainknak, hogy mi meg igen" - adott magyarázatot kezdeményezésre Varsó vezetője, Rafał Trzaskowski a főpolgármesterek szerdai sajtótájékoztatóján.

"A városok az EU legfontosabb szövetségei lehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben" - tette hozzá Karácsony Gergely. A budapesti főpolgármester szerint az EU-nak jelenleg két krízissel kell szembenéznie: globális felmelegedés okozta kihívásokkal és közép-európai demokráciák válságával.

Azért kötöttünk szövetséget, hogy egyértelművé váljon: a közép-európai nagyvárosok álláspontja nem azonos a kormányokéval, akikkel számos kérdésben vitában állunk. 

- mondta. Azt is hozzátette később: "mi elkötelezettek vagyunk a demokrácia és a fenntarthatóság értékei mellett."

A V4-es ellenzéki főpolgármesterek decemberben fogtak össze azzal a céllal, hogy felvegyék a harcot populizmus ellen, és helyi közösségek problémáira összpontosítsanak. "Fenntartható várostervezésre, a klímakrízis elleni fellépésre, a lakhatási válság megoldására, a tömegközlekedés problémáira fókuszálunk" - írták a Szabad Városok Szövetségének alapítói közös cikkükben.

Most Brüsszelben a Régiók Bizottságában, majd az Európai Bizottságban tárgyaltak, többek között Frans Timmermans zölpolitikáért felelős uniós biztossal. Emellet egy levelet is eljuttatak Ursula von der Leyenhez, a Bizottság elnökéhez, amelyhez a V4-es főpolgármestereken kívül tizenegy európai nagyváros - például Bécs, Berlin, Frankfurt, Milánó vagy Athén - vezetője is csatlakozott.

A polgármesterek azt írják, hogy a "klímavédelem sorsa a nagyvárosokban fog eldőlni", és arra kérik a Bizottságot, hogy a már meglévő közvetlen finanszírozás biztosító a uniós programokat, például Európai Városfejlesztési Kezdeményezést vagy a kutatás-fejlesztési Horizont bővítsék ki olyan módon, hogy a klímavédelem iránt elszánt nagyvárosoknak több forrás jusson.

Tovább

Hetes cikk: a Bizottság addig folytatja, míg a jogállamiság veszélyben van

február 12., 10:10 Módosítva: 2020.02.12 11:23
207

A hetes cikk szerinti eljárás addig tart, míg a jogállamiság veszélyben van – jelentette ki Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben kedden. Didier Reynders igazságügyi biztos pedig arra adott ígéretet, hogy az Európai Bizottság új jogállamisági mechanizmusa minden tagállamban, így Lengyelországban is védeni fogja a demokráciát.

A strasbourgi plenáris ülésen ismét a lengyel demokráciát fenyegető veszélyekről tartottak vitát az Európai Bizottság és az Európai Unió soros elnökségét betöltő horvát kormány képviselőinek részvételével.

Ahogy arra – különböző előjellel – több felszólaló is rámutatott, egy hónappal ezelőtt ugyanezt a témát vitatták meg a plenárison, majd az EP egy határozatot fogadott el, amelyben konkrét lépéseket sürgetett a hetes cikk szerinti eljárásban.

Azonban a jogállamiság helyzete  tovább romlott azóta Lengyelországban: a nemzetközi tiltakozás dacára a lengyel parlament alsóháza másodjára is megszavazta a bírói függetlenséget súlyosan aláásó úgynevezett „szájkosártörvényt”, Andrej Duda elnök alá is írta a jogszabályt, és egyes jogászok ellen is megindultak a fegyelmi eljárások.

A februári vita érdekessége volt, hogy több EP-képviselő is a kommunista rezsimmel állította párhuzamba a Jarosław Kaczyński által vezetett lengyel kormánypárt jogi reformjait, amelyek a Jog- és Igazságosság tagjai szerint éppen azért szükségesek, hogy felszámolják a múlt maradványait.

Roberta Metsola néppárti EP-képviselő arra mutatott rá, hogy legutoljára 1989-ben helyezett a lengyel politika ekkora nyomást a bírákra.

Ezek ugyanazok az elnyomó technikák, amelyek ellen Európa harcolt és ami ellen ma is kiáll

– mondta a máltai politikus.

Tovább

Ki a felelős az európai antiszemitizmusért?

február 11., 23:10 Módosítva: 2020.02.12 11:07
153
Az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről volt szó az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol szóba került a hétvégi magyarországi szélsőjobbos megemlékezés és az európai muszlim zsidóellenesség is.

Nikolina Brnjac, a soros horvát elnökség nevében arról beszélt, hogy nagy segítséget jelent a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben a közösségi médiumok üzemeltetőinek együttműködése. Erről még 2016-ban állapodott meg a legnagyobb cégekkel az Európai Bizottság és mára már komoly eredményeket értek el. Nikolina Brnjac szerint ezen kívül a kritikus gondolkodás oktatására is szükség van az iskolában, mert fontos, hogy a fiatalok megfelelően tudjanak reagálni az online térben megjelenő kirekesztésre.

Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa az előbbiekhez hozzátette, hogy a kritikus tartalmak 70 százaléka már nagyon rövid határidővel eltűnik az online platformokról, és a bejelentett esetek 89 százalékát nem sokkal később ki is vizsgálják. Jourova megemlítette, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépés folyamatába be kell kapcsolni az uniós romastratégiát, ugyanis a romák nagyon gyakran kerülnek a támadások középpontjába. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ma is vannak a holokauszt letagadásra irányuló kísértetek, de “Európa történelmének eltagadása az alapjainkat fenyegeti”. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy az álhírek, dezinformációk beazonosítása az emberek jelentős részének problémát jelent – tette hozzá.

Tovább

Weber: Botrányos, hogy az Európai Tanács nem foglalkozik a hetes cikkel

február 11., 12:14 Módosítva: 2020.02.11 14:59
1087

Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője az állam- és kormányfők napirendjére vetetné a hetes cikkes eljárások ügyét. „Botrányos, hogy az Európai Tanács nem foglalkozik a hetes cikk szerinti eljárásokkal” – jelentette ki Strasbourgban.

Weber a plenáris ülést előkészítő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az EU működésének alapját meghatározó Lisszaboni Szerződés is előírja, hogy az európai állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak tárgyalnia kell a jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásokat.

„Nagyon fontos lenne, hogy végre figyelembe vegyék: két országnál is folyik az eljárás” – mondta Weber. Függetlenül attól, tetszik neki az eredmény vagy nem, de még az USA-ban is sikerült határozatot hozni az elnök ellen indított felelősségrevonási eljásásban, tette hozzá.

Tovább

Az a cél, hogy a gyermekek is hallathassák a hangjukat

február 10., 15:39 Módosítva: 2020.02.10 17:18
0
A gyermekek érdekvédelmével, képviseletével foglalkozó hat nemzetközi civil szervezet közösen keresett fel az elmúlt napokban európai döntéshozókat. Brüsszelben találkoztak az Európai Bizottság vezetőivel, köztük biztosokkal, tagállami kormányok minisztereivel, EP-képviselőkkel. Céljuk az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a politikára, hogy a különböző uniós programokban hatékonyabban jelenjen meg a gyermekek védelme.

A világban csaknem kétmilliárd gyermek él – kétszer annyi, mint 1960-ban. Azonban minden ötödik gyermek valamilyen természeti katasztrófa által sújtott területen lakik. A meglévő statisztikák szerint

világszerte a háztartások legszegényebb húsz százalékában negyven százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg gyermekek ötödik születésnapjuk előtt.

Az EU-ban élő gyermekek egynegyedét veszélyezteti a szegénység, de néhány tagállamban a gyermekek fele él a szegénységi küszöb alatt. A 2008-as globális pénzügyi válság óta számos helyen, Európában és azon túl is csökkentették a jóléti ellátásokra fordított kiadásokat, és olyan rendelkezéseket helyeztek hatályon kívül, amelyek sok gyermek számára jelentettek segítséget.

Hat nagy nemzetközi civil szervezet közös akciót indított, és erőteljes lobbizásba kezdett Joining Forces néven. A civil szervezetek szerint a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1989-es aláírása óta óriási lépések történtek a gyermekek életkörülményeinek javításához és jogaik tiszteletben tartásához.

Ugyanakkor a gyermekek elleni erőszak megszüntetésében nincs előrelépés. A gyermekek maguk is következetesen az erőszakot jelölik meg a legnagyobb gondként – többek között ezt is tartalmazza a gyermekek helyzetével kapcsolatos jelentésük. A brüsszeli tárgyalássorozat után az EUrológushoz eljuttatott állásfoglalásukban a civil szervezetek úgy fogalmaznak, hogy

a zaklatás, a gyermekházasság és a gyermekkereskedelem csak néhány a gyermekeket nap mint nap érintő rettenetes valóságból. de megemlítik a gyerekmunkát, a gyermekkatonák toborzását és a női nemi szervek megcsonkítását is.

A hat civil szervezet vezetője kiemelte, hogy az egész világon a menekültek több mint fele gyermek, mégis, a globális humanitárius segélyeknek csak két százalékát költik a gyermekvédelemre, és csak négy százalékot fordítanak azok oktatására, akik veszélyhelyzetben, vagy kríziskörülmények között élnek.

Tovább

Mi kell ahhoz, hogy a tagállamok rájöjjenek: ég a ház

február 6., 16:55 Módosítva: 2020.02.07 11:32
250
Arról beszélgettek EP-képviselők és civilek egy Európai Parlamentben rendezett konferencián, hogyan lehetne a tagállamokat rávenni arra, hogy hatékonyabban lépjenek fel az uniós alapértékek védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Hangosan felnevetett Judith Sargentini, amikor arról kérdezték az Európai Parlamentben, hogy a Magyarországról szóló jelentése kapcsán milyen volt az együttműködés az uniós intézmények (Parlament, Tanács, Bizottság) között. Sargentini így jelezte és

később ki is fejtette, hogy semmilyen.

A holland zöldpárti politikus, volt EP-képviselő egy konferenciára érkezett Brüsszelbe, amelyet saját pártcsaládja szervezett politikusok és civil szervezetek képviselőinek részvételével, és ahol az uniós alapszerződés szerinti 7-es cikkelyes eljárásról volt szó. Ilyen eljárás Magyarország és Lengyelország ellen folyik, előbbi az Európai Parlament, utóbbi az Európai Bizottság kezdeményezésére.

Sargentini arról beszélt, hogy az Európai Bizottság semmiféle nem nyilvános adatot, információt nem osztott meg a parlament képviselőivel, amikor azt kérték, hogy a Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásokról adjanak bővebb felvilágosítást. A tagállamokat tömörítő Tanácstól sem kaptak segítséget, mert úgy tűnt, ők csak a bizottsági elemzésekben bíznak. Sargentini felelevenítette azt az időszakot, amikor a Fidesznek elfogyott a támogatottsága az Európai Néppártban. Úgy véli, hogy ez a lex CEU elfogadásakor történt, a Néppárt számára az volt a „vörös vonal”, hiába sértette meg már addig is számtalan alkalommal a magyar kormány az EU-s alapértékeket.

Tovább

Európai főügyész: Valódi támogatás kell a tagállamoktól

február 6., 15:35 Módosítva: 2020.02.06 17:08
66

Kevés a munkaerő, nincs elég forrás, a tagállamok pedig nem mutatnak túl sok hajlandóságot az együttműködésre – az Európai Ügyészség még el sem kezdte a munkáját, de máris hatalmas hiányosságokra mutatott rá Laura Codruța Kövesi uniós főügyész, akit csütörtökön hallgatott meg az Európai Parlament két szakbizottsága.

Tovább

Uniós kisebbségvédelmi szabályozás készülhet

február 5., 17:34 Módosítva: 2020.02.05 18:46
198

Az Európai Bizottságban mutatták be szerdán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. A legtöbbször Minority SafePack néven emlegetett tervezet célja, hogy 

egységes, európai uniós szabályozással garantáljon esélyegyenlőséget és védelmet, illetve szélesebb kulturális, oktatási és nyelvi jogokat az EU-ban élő nemzeti kisebbségeknek.

Az EU népességének 8 százaléka, mintegy 50 millió ember vallja magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. Azonban egyes tagállamokban igen eltérő jogok illetik meg a kisebbségeket, és jó néhányban a többségi nemzetbe való beolvadás jelenti a boldogulás zálogát.

A Minority SafePack uniós jogalkotásai javaslatcsomagot az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozta ki, és a kezdeményezést több mint 1,2 millió európai polgár támogatta. 2009 óta az európaiaknak is joguk van ahhoz, hogy felkérjék az Európai Bizottságot: valamilyen fontos ügyben kezdeményezzen jogalkotási eljárást. Ha legalább hét országból összejön 1 millió aláírás, a Bizottságnak fontolóra kell vennie a javaslatot.

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez szükséges aláírások majdnem felét Magyarországon gyűjtötték össze, de Romániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Dániában, Lettországban, Litvániában és Olaszországban is támogatták az ötletet.

„Eddig négy polgári kezdeményezést nyújtottak be a Bizottságnak, de egyikből sem született jogalkotási javaslat. A célunk az, hogy az ötödik – a miénk – sikeres legyen” – mondta Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő, a kezdeményezés egyik támogatója a szerdai sajtótájékoztatóján.

Tovább

Az EU-csatlakozás új forgatókönyvét mutatta be Várhelyi

február 5., 13:44 Módosítva: 2020.02.05 14:57
35

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási tárgyalásainak felülvizsgált forgatókönyvét mutatta be Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos szerdán. „A célunk az volt, hogy helyreállítsuk a nyugat-balkáni országok európai uniós jövőjébe vetett bizalmat” – jelentette ki Várhelyi. A biztos a bővítés új eljárásrendjét „geostratégiai befektetésnek” nevezte, mivel

az EU a bővítést kulcsnak tekinti a balkáni régió békéjének és fejlődésének a megteremtéséhez.

Októberben Franciaország tiltakozása miatt az uniós állam- és kormányfők nem egyeztek bele abba, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker és számos más európai politikus is történelmi hibának nevezte a döntést.

Várhelyi most arról beszélt, az Európai Bizottságban jelenleg azon dolgoznak, hogy a két ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről még a májusra tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán konferencia előtt döntés szülessen. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy „sok munka áll még előttünk”, éppen ezért óvatosan kell a határidőkkel bánni.

Észak-Macedóniáról és Albániáról azonban még ebben a hónapban új országjelentést akar kiadni a Bizottság.

Tovább

Tárt karokkal várják a Fideszt az európai konzervatívok

február 4., 14:30 Módosítva: 2020.02.04 19:29
812

Nem találkozott Orbán Viktor az olasz szélsőjobboldali Lega párt vezetőjével, Matteo Salvinivel Rómában, írta a Huffington Post olasz kiadása. Salvini az utolsó pillanatban lemondta a részvételét a hétfőn és kedden megtartott Nemzeti Konzervativizmus Konferencián is, amelyet pedig éppen Salvini és Orbán, lletve a szélsőjobbos francia Nemzeti Tömörülés politikusának, Marion Maréchalnak és Giorgia Meloninak, az Olaszország Barátai párt elnökének képével reklámoztak.

Orbán ellenben tárgyalt Melonival, akinek a pártja az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának második legnagyobb delegációját adja a lengyel kormánypárt után. Az olasz politikus a találkozó után a sajtónak állította, nem beszéltek a frakcióváltásról, de azt azért hozzátette:

tekintve, hogy (Orbánnak) milyen nehézségekkel kell szembenéznie a Néppártban, ha holnap úgy dönt, hogy elhagyja őket, természetes, hogy a konzervatívok között fog kikötni. Én nagyon örülnék neki.

Tovább