Jól keresztbe tehetünk az EU-nak egy költségvetési vétóval

2 órája Módosítva: 2018-12-14 11:45
9
A britek távozása még jobban kiélezi a 2021 utáni uniós pénzekről szóló vitát. Magyarország vétóval fenyeget, ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat, de egy vétó csúszást okozhat a kifizetésekben, ami még nekünk is fájhat.

Miközben az Európai Unió a jövő évi brexitre, és az összes fontosabb intézménye cseréjére készülődik, közeleg a menetrend szerinti összecsapás a tagállamok vezetői között. 2020-ban befejeződik a mostani hétéves költségvetési időszak, ezért az év végéig el kellene dönteni, milyen menetrend szerint fognak megegyezni a következő hosszú távú büdzséről.

A csütörtökön ülésező Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a legkorábbi időpontnak, amikorra az uniós tagállamok megegyezhetnek a számokról. Az EU-s tagállamok vezetői hivatalosan felhívták a soron következő román uniós elnökséget, pörgesse fel a tárgyalásokat úgy, hogy kevesebb, mint egy év múlva akár már meg is állapodhassanak.

Tovább

Theresa May csak ígéretet kapott az EU-tól, garanciát nem

13 órája Módosítva: 2018-12-14 10:44
43
A brit miniszterelnök szeretett volna jogi biztosítékot kapni rá, hogy Nagy-Britannia semmiképpen nem maradhat határozatlan időre az európai vámunió része. Ilyet nem kapott, politikai ígéretet viszont igen. Kérdés, hogy elég lesz-e ez a brit parlament meggyőzéséhez, hogy támogassák a Theresa May-féle brexitet.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtök este a brit kilépés legvitatottabb kérdéséről. Az EU-s csúcstalálkozón összeült államfők és kormányfők kijelentették, hogy a kilépési folyamat lehetséges forgatókönyvei közül csak legvégső esetben kerülhet sor arra, hogy az Egyesült Királyság (UK) az európai vámunió része marad.

Akkor lépne életbe ez a forgatókönyv, ha 2020 végéig nem sikerülne megnyugatóan rendezni a határellenőrzés kérdését az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

Az Európai Tanács záródokumentuma hangsúlyozza, hogy erre az eshetőségre csak biztosítékként tekintenek, amely garantálja, hogy semmiképen nem létesül országhatár az Ír-szigeten.

A tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy minél gyorsabban kidolgozzanak egy megoldást, amely szükségtelenné teszi ezt a forgatókönyvet.

Ha mégis szükség volna rá, akkor a vámunió csak időszakosan lépne életbe az Egyesült Királysággal. Addig, amíg a végleges megoldás el nem készül az északír határra. Az Európai Unió ebben az esetben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy minél gyorsabban megszűnjön ez az állapot – szögezi le a szöveg.

Az Európai Tanács következtetései azzal zárultak, hogy az EU készüljön minden eshetőségre a brit kilépéssel kapcsolatban, ami arra utal, hogy a megállapodás nélküli brexit továbbra is nagyonis elképzelhető.

Tovább

Kilenc uniós ország rosszallja leginkább a magyar jogállamiság gyengülését

tegnap, 15:50 Módosítva: 2018-12-13 23:12
728
A hetes cikkes eljárás legutóbbi, keddi brüsszeli tárgyalásán szóba került a CEU kiszorítása és a Fidesz-közeli média egy kézbe kerülése is. Több nyugat- és észak-európai ország kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapotát rontó intézkedések miatt. Nem döntöttek még az eljárás pontos menetéről, de biztosan hónapokig tart majd.

Kedden tartották a legutóbbi tárgyalási kört a hetes cikkes eljárásban a magyar jogállamiság állapotáról Brüsszelben. Az általános ügyek tanácsa foglalkozik a témával, ahol az EU-s országok Európa-ügyi miniszterei vagy államtitkárai találkoznak havi rendszerességgel.

A tanács kézhez kapta Magyarország írásbeli észrevételeit az Európai Parlament által felvetett problémákat illetően – írták az ülés hivatalos összefoglalójában. Az Európai Bizottság ténybeli tájékoztatást nyújtott a Magyarországgal szemben még függőben lévő kötelezettségszegési eljárásokról.

Tovább

Az Európai Néppárt letiltotta néhány Fideszt kritizáló Twitter-követőjét

december 3., 12:25 Módosítva: 2018-12-04 07:15
95
A CEU egyik tanára és a Human Rights Watch jogvédő szervezet egyik igazgatója is köztük volt. Azután tiltották le őket múlt héten, hogy a Twitteren szidták az Európai Néppártot, amiért támogatják Orbán Viktort. Vasárnapra feloldotta a blokkolást a Néppárt, és elnézést kért, azt írták: véletlen hiba történt.

„Erősebben kellene meghúzni a határokat, Európai Néppárt, mert a kis diktátorotok, Orbán gond nélkül túlment rajtuk. Ezen a héten kirúg egy egyetemet és „adományként” elfogad nagy médiacégeket egy propaganda alapítványhoz. Ezt értitek az alatt a szlogen alatt, hogy „Együtt erősebbek vagyunk”?” – ezt üzente Twitteren az Európai Néppártnak Simon Rippon, a Közép-európai Egyetem egyik tanára múlt csütörtökön.

Simon Ripon
Simon Ripon

Másnap reggel észrevette, hogy az Európai Néppárt letiltotta őt a Twitter-oldaláról.

Tovább

Bajnai: Három nagy baj van az Európai Unióval

december 3., 11:14 Módosítva: 2018-12-04 10:29
1239
Közös pénz közös szabályok nélkül, nyitott határok külső védelem nélkül, külpolitika közös biztonságpolitika nélkül. A volt miniszterelnök egy brüsszeli tanácsadószervezet videójában szólalt meg.

Három nagy baj van az Európai Unióval – mondta Bajnai Gordon a European Policy Centre nevű brüsszeli think tank videójában, amelyet az Azonnali vett észre hétfőn. 

  • Az első, hogy úgy vezették be a közös pénzt, az eurót, hogy nem alkották meg mögé a közös európai pénzügyi szabályozást,
  • a második, hogy megteremtették a belső határok nélküli Európát anélkül, hogy gondoskodtak volna a külső határok védelméről,
  • a harmadik, hogy a közös európai külpolitikát és külső kereskedelmi politikát közös védelmi és biztonsági politika nélkül hozták létre.

A videó azt a kezdeményezést népszerűsíti, amelyet a European Policy Centre több nagyhírű európai alapítvánnyal, és a Soros György által alapított Open Society Foundationsszel közösen indított, és az a célja, hogy válaszokat keressen az EU problémáira. 

A migráció és a brexit csak kettő a problémák közül, amit a több alapítvány által közösen létrehozott projekt vizsgál: legutóbbi javaslatuk Európa újraenergizálásáról itt olvasható el angolul, írta az Azonnali. 

„Ez egy nagyon korai próbálkozás arra, hogy egy pán-európai démoszt teremtsünk. Hogy találjunk egy fórumot az állampolgároknak, ahol beszélhetnek egymással. Hogy ne csak a politikusok beszéljenek egymással” – mondja Bajnai Gordon a kezdeményezésről a két hónappal ezelőtt megosztott teljes, 8 és fél perces videóban, ahol politikusként rajta kívül megszólal az Európai Bizottság első alelnöke, a holland Frans Timmermans, és az Európai Tanács volt elnöke, a belga Herman Van Rompuy.

Tovább

Tökéletesen csinált hülyét az EU Trumpból

december 1., 13:02 Módosítva: 2018-12-02 12:44
550

Pénteken adta ki az Európai Bizottság a legfrissebb jelentését arról, hogyan alakul a szójakereskedelem az Egyesült Államok és az EU között. A dokumentum szerint duplájára ugrott az amerikai fehérjenövény behozatala az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel már az USA adja az uniós szójaimport több mint kétharmadát, és a legnagyobb felvevőpiacává vált.

De minek ad ki erről egy külön közleményt egy uniós testület? Az Európai Bizottság még júliusban állapodott meg az Egyesült Államokkal, hogy több szóját vásárol tőle az EU. Azért volt erre szükség, hogy lecsillapítsa az elszabaduló kereskedelmi háborút, amit Donald Trump kezdett vámok kivetésével az uniós és kínai acélra. Azzal fenyegetőzött, hogy akár az autóbehozatalt is lesápolhatja, ami az elemzések alapján Magyarországnak lett volna az egyik legrosszabb.

Az eredmények első ránézésre magukért beszélnek: a keménykedéssel az USA elnöke megmutatta, milyen remek tárgyaló és engedményeket csikart ki a meghunyászkodó Európai Bizottságtól. „Az Európai Unió képviselői azt mondták nekem, hogy azonnal elkezdenek szójababot vásárolni a nagyszerű gazdáinktól” – büszkélkedett el Donald Trump az eredménnyel Twitteren. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ugyan „kemény, kemény dió” volt, de „olyan gyorsan az irodámban volt Európából, hogy nem is tudtam, hogy vannak olyan gyors repülőik” – mesélte utólag.

Tovább

Ingyen utazásra jelentkezhetnek a 18 évesek

november 29., 15:53 Módosítva: 2018-11-29 20:52
725

Az Európai Bizottság csütörtökön meghirdette a DiscoverEU második pályázati fordulóját. December 11-én délig nyújthatják be az ingyenes utazási igazolvány iránti jelentkezésüket azok a 18 éves fiatalok, akik jövő nyáron szeretnék felfedezni Európát. Közülük 12 ezret választanak majd ki.

Tovább

Marine Le Pen: Választani kell Merkel és Orbán között

november 28., 14:27 Módosítva: 2018-11-29 15:05
651
Arról már letett a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, hogy a Fidesszel együtt alakítson frakciót az Európai Parlamentben. Nem is az számít, hogy ki melyik frakcióban ül, hanem az, hogy ki hogyan szavaz, magyarázta az EUrologusnak Marine Le Pen.

Az EUrologus kedden csoportos interjú keretében találkozott Marine Le Pennel Párizsban. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy új szembenállás jött létre a világpolitikában: és szerinte többé már nem a jobboldal-baloldal ellentét osztja meg a politikusokat.

Szerinte egy új helyzet alakul mindegyik európai országban is, amelyet úgy lehetne leírni, hogy globalisták feszülnek neki a nacionalistáknak: az előbbiek országok fölötti szerkezeteket akarnak létrehozni, az utóbbiak szeretnék megőrizni a nemzetállamokat.

Emmanuel Macron francia elnök felismerte ezt a helyzetet, és a tavalyi elnökválasztási kampányában ki is kiáltotta magát a globalisták vezetőjének. Az Európai Parlament (EP) viszont még a régi felosztás szerint jött létre, mutatott rá Le Pen. Arról érdeklődtünk, hogy szerinte Magyarország hogyan vesz részt ebben az átalakulásban.

Milyen szerepet játszik Orbán Viktor ennek az új szembenállásnak a létrehozásában?

Nélkülözhetetlen szerepet játszik! Ő az, aki benne van az Európai Néppártban (EPP), és kelti a felfordulást, ami kreálja az új megosztottságot. A miénken kívül majdnem az összes többi politikai mozgalmat megosztja az új szembenállás. Emmanuel Macronét nem, mert az teljesen egyértelműen globalista, nekik nincsenek ilyen problémáik. De az Európai Néppártot megosztja.

Az EPP-n belül az a helyzet, hogy vannak azok, akik Magyarország ellen szavaznak, és van Magyarország. Lehet, hogy az európai parlamenti választások lesz az a pillanat, amikor minden letisztul. Ellentétben azzal, amit Laurent Wauquiez (a francia konzervatív Köztársaságiak párt elnöke) gondol, aki megpróbál ellavírozni a mozgalmának a hagyományos homályosságában, a valóság az, hogy választani kell Merkel és Orbán között. A politikai döntés arról szól, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

Mi egyértelműen Orbán mellett állunk.

Orbán Viktor mégis azt mondta többször, hogy az EPP-ben akarnak maradni.

Nagyon helyes! Remélem, hogy meg tudnak győzni döntéshozókat az EPP-n belül, hogy álljanak ellen az Európai Unió politikájának. Egyébként ez a frakciók közötti helyezkedés, hogy ki melyik frakcióban ül, ez számomra csak politikai főzőcske. Az egyetlen dolog, ami engem érdekel, az a nagy képernyő a parlament falán: amelyik mutatja, hogy hányan szavaztak valami mellett, és hányan szavaztak ellene. És hogy mi lesz a haszna annak a szavazásnak. 

Mi korábban több témában is ugyanúgy szavaztunk, ahogy a szélsőbaloldal, leginkább a gazdasági megszorítások ellen. Ez nekem nem okoz problémát.

Szerintem ez az igazi demokrácia. Mindenkinek megvannak a saját elképzelései, ezek alapján megválasztják, és aztán a demokrácia arról szól, hogy meg kell találni a többséget egy projekthez a képviselőtestületben, amelyik megszavazza. Ha pedig nem sikerül többséget találni, akkor nem szavazza meg.

Ez fog történni az Európai Parlamentben is. A szavazatok, amelyek a mi elképzeléseinket támogatják, valószínűleg különböző frakciókból fognak érkezni. Nyilván olyan nagy frakciót szeretnénk alakítani, amekkorát csak lehetséges. De igazából csak a parlamenti kijelző számít.

Tovább

Brexit: aláírták a kilépési megállapodást az EU-s országok vezetői

november 25., 10:47 Módosítva: 2018-12-04 21:39
896
Az Európai Unió vezetői áldásukat adták a brexit feltételeire. A brit parlamenten a világ szeme, hogy ők is jóváhagyják-e. Az uniós országok államfői és kormányfői szomorúak, de meg is könnyebbültek, hogy lezárhatják a kilépésről szóló vitát. Hangsúlyozták, hogy nem nyitják újra a tárgyalást akkor sem, ha a brit parlament elutasítja ezeket a feltételeket. Theresa May a brit parlamenti képviselők lelkiismeretére próbál hatni: hajlandóak-e teljesíteni a brit nép kérését, és támogatni a kilépést a kialkudott feltételekkel, vagy pedig további megosztottságba szeretnék taszítani Nagy-Britanniát.

Jóváhagyták az Európai Unióban maradó 27 ország vezetői vasárnap délelőtt a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodást , és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló politikai nyilatkozatot – adta hírül az Európai Tanács.

Tovább

Spanyolország az utolsó pillanatban fenyegeti a brexit-alkut

november 23., 15:10 Módosítva: 2018-11-24 15:29
28
Ragaszkodnak hozzá, hogy csak a jóváhagyásukkal születhet bármilyen jövőbeli döntés Gibraltárról.

Az európai uniós kormányok vezetői vasárnap ülnek össze, hogy jóváhagyják a múlt héten elkészült kilépési megállapodást Nagy-Britanniával.

Az ülés előkészületei pénteken délelőtt folytak: a kormányfők és államfők közvetlen tanácsadói tárgyalták meg az utolsó vitás kérdéseket. Spanyolország kihasználta az alkalmat, hogy a saját érdekeiben erélyesen felszólaljon. 

Spanyolország azt szeretné, hogy az EU és az Egyesült Királyság között kötendő bármilyen jövőbeli egyezménynek a Gibraltárra vonatkozó részei csak spanyol jóváhagyással léphessenek életbe. Erre garanciát is szeretne látni a vasárnap véglegesítésre váró dokumentumok valamelyikében.

A spanyol miniszterelnök Pedro Sanchez csütörtökön azzal fenyegetett, hogy megvétózza az egyezményt, hogyha nem kapják meg ezt a garanciát.

Péntek délelőtt a Fabian Picardo, a Gibraltárt vezető miniszter azt nyilatkozta a BBC rádiónak, hogy sikerült megegyezni Spanyolországgal a brit tengerentúli terület kilépés utáni helyzetéről, és lehetségessé vált, hogy megoldják az utolsó vitás ügyet a megállapodás jóváhagyása előtt.

A kormányfői tanácsadók péntek reggeli egyeztetéséről azonban más hírek érkeznek: a jövőbeli kapcsolatokról szóló nyilatkozat szövege kész van, a Gibraltár-ügyet azonban még nem zárták le. Ha Spanyolország elég kitartó, a kormányfőkre maradhat a kérdés megvitatása.

Tovább

Megszületett a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat tervezete

november 22., 13:39 Módosítva: 2018-11-22 15:24
1

Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tájékoztatta, a tárgyalódelegációk szintjén elfogadták a nyilatkozatot, ami politikai szinten is "elvi megállapodást" jelent, ezért most megküldi a szöveget a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok képviselőinek – írja az MTI.

A huszonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóváhagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszeréről szóló, már véglegesített szerződéssel együtt.

Tovább

Uniós biztos: világos magyarázatot várok Orbán Viktortól

november 21., 14:08 Módosítva: 2018-11-22 10:04
2103
Johannes Hahnt, az unió bővítéséért felelős EU-biztost meglepte a hír, hogy Nikola Gruevszki nemzetközi védelmet kapott Magyarországon.

„Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – tweetelte az EU bővítéséért felelős biztos, az osztrák Johaness Hahn szerdán.

„Értesültem róla, hogy Magyarország politikai menedékjogot biztosított Nikola Gruevszkinek – írta az EU-biztos. – Ha ezt hivatalosan is megerősítik, akkor világos magyarázatot várok Orbán Viktortól arra nézve, hogy mire alapul ez a döntés.”

A jogállamiság az uniós tagállamok és a tagjelöltek számára is egy betartandó alapelv, emlékeztetett. Kulcsfontosságú abban, hogy Európa hitelessége ne csorbuljon. „Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – írta végül.

Tovább

Közös hadsereg felé tart az EU?

november 20., 12:28 Módosítva: 2018-11-27 01:58
215
Miben ért egyet Angela Merkel, Emmanuel Macron és Orbán Viktor? Közös uniós haderőt szeretnének. Itt még nem tartunk, de abban már majdnem minden tagállam megegyezett, hogy közös pénzalappal és közel másfél tucat új projekttel fűzik szorosabbra az európai védelmi együttműködést.

Megduplázták a közös uniós katonai projektek számát a védelmi miniszterek november 19-i ülésén. Abban bíznak, hogy a tavaly indított „állandó strukturált együttműködéssel” kevesebb pénzből tudnak többet kihozni, mintha minden ország külön-külön fejlesztgetné a katonai védelmét, és hogy könnyebben léphetnek fel együtt, ha hasonlóbb felszereléssel indulnak uniós missziókra.

Tovább

Szijjártó: Nem a mi dolgunk, hogy jutott ki Gruevszki Macedóniából

november 19., 15:56 Módosítva: 2018-11-21 13:41
970
A volt macedón miniszterelnököt a hazájában jogerősen elítélték. Ennek a bírósági eljárásnak a vizsgálata a magyar menekültügyi hatóságok dolga, az ügy még folyamatban van. A magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben nyilakozott a Gruevszki-ügyről.

Szijjártó Péter hétfőn európai uniós miniszteri találkozókon vett részt Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében összefoglalta mindazt, amit hivatalosan elmondhat azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki múlt héten Magyarországra menekült letöltendő börtönbüntetése elől, vélhetően magyar diplomáciai segítséggel.

Tovább

Mi történik mostantól a brexitben?

november 17., 07:55 Módosítva: 2018-11-18 08:03
109
A budapesti brit nagykövet-helyettessel végigvettük a következő lépéseket Nagy-Britannia kiválásáig az Európai Unióból, és azt is, hogy mi várható azután.

Theresa May szerdán megszerezte a brit kormány támogatását a kilépési megállapodáshoz, amelyről az elmúlt két évben tárgyaltak a londoni és brüsszeli szakértői küldöttségek. Nem volt egyszerű összehozni ezt a támogatást, és nem tűnik sziklaszilárdnak. Csütörtök reggelre a brexit-ügyi miniszter Dominic Raab lemondott a posztjáról, azzal az indoklással, hogy a továbbiakban nem tudna jó lelkiismerettel kiállni emellett a megállapodás mellett.

Caitlin Jones Nagy-Britannia budapesti nagykövet-helyettese
Caitlin Jones Nagy-Britannia budapesti nagykövet-helyettese

A miniszterelnök csütörtökön a brit parlament több órás ülésén védte meg az egyezményt, amelynek a lényege, hogy annyi időt hagy az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatainak a felépítésére, amennyi szükséges. Ennek a rugalmasságnak viszont ára van: ha 2020 decemberéig nem tudják kialakítani ezeket a kapcsolatokat, az Egyesült Királyság egy közös vámunióba kerül az EU-val. Ennek a vámuniónak a szabályaiba nem lesz beleszólása, és önkényesen nem is léphet ki belőle, csak az EU egyetértésével. Ezért ellenzik olyan sokan a szerdán nyilvánosságra hozott megegyezést a brit parlamentben, és a kormányzó Konzervatív Párton belül is.

Tovább

Az EU feszülten várja, hogy meglesz-e a brexit-egyezmény támogatása Londonban

november 15., 12:51 Módosítva: 2018-11-15 17:00
27
Az uniós brexit-ügyi tárgyalók nem válaszoltak a Theresa May bukását firtató kérdésekre az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatójukon. Csak azt ismételték meg, hogy büszkék a megállapodásra, ami a legjobb volt, amit kihozhattak egy bonyolult helyzetből.

Nem kommentálta a brit kormány és a brit miniszterelnök bizonytalan helyzetét érintő kérdéseket az Európai Unió brexit-ügyi képviselője, az Európai Parlament (EP) elnöke, és az EP brit kilépéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője csütörtök délben Strasbourgban. Michel Barnier, Antonio Tajani és Guy Verhofstadt a szerdán már elhangzott uniós üzeneteket ismételték: a napokban tető alá hozott megállapodás a legjobb, amivel előállhattak, figyelembe veszi mindkét fél igényeit, és minimalizálja a veszteségeket az EU és az Egyesült Királyság részéről is.

A három politikus rövid nyilatkozatot tett, kérdésekre nem válaszoltak.

Michel Barnier kiemelte, hogy az uniós tagállamok milyen kivételes egyetértésben álltak hozzá a kilépési tárgyalásokhoz. „Fontos ponthoz érkeztünk egy hosszú és rendkívüli tárgyalássorozatban – mondta. – Ez az a pillanat, amikor meg kell teremtenünk a bizalmat, amire később építkezhetünk.”

„Nem vagyunk még az út végén – emelte ki. – Ezután is nagyon nyugodtak maradunk és gyakorlatiasak.”

A brexit az emberekről szól 

„A brexit legfőképpen az emberekről szól. Az európaiak jogairól, a törékeny észak-írországi béke megőrzéséről, és a munkahelyek fennmaradásáról az Egyesült Királyság kilépése után” – jelentette ki az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani azt követően, hogy Michel Barnier tájékoztatta az EP frakcióvezetőiből álló elnökök értekezletét a brexit-megállapodás tervezetéről.

„Nincs okunk ünneplésre, hiszen a brexit az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt káros, de hiszünk a demokráciában, és tiszteletben tartjuk a britek döntését. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött megállapodástervezet egy hosszú út első lépése. Ugyanakkor optimista vagyok, hogy ez az első lépés szorosabb kapcsolathoz vezet majd az EU és az Egyesült Királyság között. Ahogy már többször mondtam, az Egyesült Királyság az Unióból lép ki, nem Európából” – tette hozzá Tajani elnök.

Tovább

A brit kormány Theresa May mögé állt, és elfogadta a brexit megállapodást

november 14., 20:54 Módosítva: 2018-11-15 10:20
280
Szintet lépett a brexit-tárgyalás: a brit parlamenttől függ elsősorban, hogy kemény vagy könnyű lesz a kilépés.

Két éve nem lépett akkorát előre a brexit-tárgyalás, mint szerda este. A brit kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet Theresa May miniszterelnök megbízottja a napokban tető alá hozott az Európai Unió brexitügyi képviselőjével.

Szerda délután „hosszú, részletes és szenvedélyes vitát folytattak” a brit kormány miniszterei a megállapodásról, amely Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének a feltételeiről szól, mondta a tanácskozás után Theresa May a Downing Street 10. előtt.

„Szilárdan hiszem, hogy ez a megállapodás volt a legjobb, amit kialkudhattunk. Szilárdan hiszem az eszemmel és a szívemmel, hogy ez áll az egész Egyesült Királyság érdekében” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint ez egy döntő lépés afelé, hogy a következő napokban véglegesítsék a kilépési szerződés szövegét, és annak a nyilatkozatnak a szövegét is, amely az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatát fekteti le.

„Az a feladatom miniszterelnökként, hogy elmagyarázzam a döntést, és ezt el is fogom kezdeni holnap, amikor felszólalok a parlamentben” – jelentette be Theresa May.

Tovább

Közeledik a brexit-megállapodás, de ne kiabáljuk el

november 14., 15:26 Módosítva: 2018-11-14 21:57
36
Láttunk már olyat, hogy szakértői szinten kezet ráztak, aztán a politika asztalt borított.

Elkészült egy ígéretes megállapodási terv a brit kormány és az EU tárgyalóküldöttségei között a kilépés feltételeiről. A brit kormánynak és az uniós nagyköveteknek is rá kell bólintaniuk a szövegre, mielőtt komolyan kijelenthetjük, hogy jó úton haladnak egy sokkmentes kilépés felé.

Az Európai Bizottság szerdán nem kommentálta a fejleményeket, de a megállapodás több részlete már ismert.

Az elmúlt hónapokban nem arról szólt a tárgyalás, hogy milyen kapcsolatban maradjon Nagy-Britannia és az EU a kilépés után. Az még nagyon messze van, hogy ez egyáltalán szóba kerüljön. Egyelőre ott tartanak, hogy biztosítékokat adnak egymásnak arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni a jövőbeli kapcsolatról.

Mivel mindkét fél ilyen komolyan veszi ezeket a biztosítékokat, lehet sejteni, hogy pontosan arra készülnek, hogy ez lesz a helyzet: egy évekig, évtizedekig tartó átmeneti állapot.

A héten elkészült szövegben az EU által kért biztosíték elég szépen kirajzolódik, és ráadásul Theresa Maynek is valószínűleg elfogadható. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a brit kormányt és a Konzervatív pártot is mögé tudja állítani.

Tovább

Tusk: Aki le akarja cserélni a liberális demokráciát, az nem kereszténydemokrata

november 8., 12:19 Módosítva: 2018-11-08 19:38
1058
Aki nem védi a jogállamot, nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki konfliktust szít Európában, az nem kereszténydemokrata – jelentette ki az Európai Tanács elnöke az Európai Néppárt küldöttei előtt, Orbán Viktor jelenlétében.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nagyon erős beszédet tartott az Európai Néppárt kongresszusán Helsinkiben. A volt lengyel miniszterelnök egy órával Orbán Viktor után szólalt föl a kongresszus plenáris ülésén. Emlékeztetett rá, hogy már évekkel ezelőtt arra biztatta Európa vezetőit, hogy minél előbb oldják meg a migrációs válságot, mert ha nem teszik, az európai kereszténydemokrácia identitása fogja kárát vallani a tehetetlenségüknek.

Olyan politikusok kaptak erőre a migrációs vitának köszönhetően, akik a saját érdekeiknek megfelelően használták ki az erről szóló politikai vitát – sajnálkozott.

„Hadd mondjam ki kereken: senkinek nincs hozzá joga a pártcsaládunkban, hogy megtagadja a liberális demokráciát és az értékeit” – jelentette ki. Európa védelme sem jogosít föl senkit erre, tette hozzá.

Ha valaki megtagadja a jogállam elvét, az nem kereszténydemokrata. Aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, az antiszemitizmust, az nem kereszténydemokrata. Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata. Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autoritarianizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata

– mondta határozottan, amire nagy tapsot kapott a teremben.

„Mindannyian szeretnénk megnyerni a következő választást, de tartsuk észben, hogy az értékeink védelme forog kockán” – mondta végül.

Tovább

Orbán a Néppártnak: Egy családban lehetnek félreértések, de mindig kiállunk egymásért

november 8., 11:41 Módosítva: 2018-11-08 14:06
585
A miniszterelnök harcra hívó beszédet tartott az Európai Néppárt küldöttei előtt a párt kongresszusán. Megemlékezett Helmut Kohlról, és sürgette a pártcsaládot, hogy a saját kereszténydemokrata identitása szerint politizáljon, és ne a liberálisok és szocialisták mércéjével mérje magát.

A Európai Néppárt (EPP) letért a győzelem útjáról, és csak akkor találhat vissza, ha a saját kereszténydemokrata identitásához hűen politizál – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz európai pártcsaládjának kongresszusán tartott beszédében csütörtök délelőtt.

Orbán azzal kezdte a felszólalását, hogy emlékeztetett rá: holnap ünnepeljük a berlini fal leomlásának évfordulóját. „Nagy pillanat volt, amikor Európa újraegyesült” – mondta, és hozzátette: „Mi, közép-európai szabadságharcosok mindig tudtuk, hogy csak egy Európa van, és csak egy újraegyesített Európában kaphatunk szabadságot.” Egyúttal megragadta az alkalmat, hogy adózzon Helmut Kohl korábbi német kancellár emlékének, akit a valaha élt egyik legnagyobb európai államférfinak nevezett. Megemlítette, hogy a Fideszt különösen erős érzelmek kötik Helmut Kohlhoz, mert ő volt az, aki meghívta őket a kereszténydemokrata pártcsaládba.

„Helmut Kohl tudta, hogy egy családban lehetnek félreértések közöttünk, de mindig kiállunk egymásért” – mondta a miniszterelnök.

Tovább

A Néppárt elnöksége kiáll a liberális demokrácia mellett

november 6., 08:13 Módosítva: 2018-11-06 17:03
173
Az Európai Néppárt e heti kongresszusán egyszerre szeretnének hitet tenni az európai liberális demokrácia mellett és a politikai családban tartani a Fideszt. Nem számítunk meglepetésre, de érdekes vitákat tartogat a szerda-csütörtöki pártértekezlet Helsinkiben.

Szerdán és csütörtökön tartja éves kongresszusát az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben. Összegyűlnek a politikai család pártjainak a képviselői Európa minden részéből, hogy megvitassák a közös céljaikat és a programjukat a jövő májusi európai parlamenti választásra. Itt fogják kiválasztani a pártcsalád jelöltjét az Európai Bizottság élére, vagyis eldöntik, hogy szerintük ki lenne a legalkalmasabb politikus Jean-Claude Juncker helyére.

Ez lesz az a találkozó, ahol eldőlhet, hogy megmarad-e a Fidesz tagsága a pártcsaládban a választásokig. Kedden délután tartják az EPP választmányi ülését (political assembly), ahol beadhatnak olyan indítványt, amely egy párt tagságának a felfüggesztéséről vagy kizárásól szól. Ezt az EPP elnöksége indítványozhatja, vagy pedig hét tagpárt öt különböző országból, a Néppárt alapszabálya szerint.

Nem valószínű azonban, hogy akár az elnökség, akár pártok egy csoportja bead egy ilyen indítványt a Fidesszel szemben. Ami biztos: az EPP elnöksége benyújtott egy határozati javaslatot a liberális demokrácia értékeinek tiszteletben tartásáról, és azt szeretnék szavazásra bocsátani a kongresszuson. 

Tovább

Kötszeg, miki, plászlux, sztázsier

november 3., 23:57 Módosítva: 2018-11-05 07:57
331

Összegyűjtöttünk néhány szót az uniós szlengből, amiket folyton használunk, hogy lássa, hogyan telik egy munkanap az EU-s intézményekben. Ha ezeket ismeri, bárkivel elcseveghet Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Unió fontos ügyeiről.

Tovább

2021-től törölhetik csak el az óraátállítást, ha egyáltalán

október 29., 16:22 Módosítva: 2018-10-30 05:22
293
Az Európai Bizottság túl lelkes volt, amikor azt javasolta, hogy már jövőre érjen véget az óraátállítás. A nemzeti kormányok behúznák a féket, de mindenképpen lassítanák a folyamatot. Egyszerűen több idő kell előkészületekre és tárgyalásokra.

Jean-Claude Juncker a szeptemberi évnyitó beszédében bejelentette, hogy az Európai Unióban jövőre eltörlik a nyári óraátállítást, „mert az emberek ezt kérték”. Egy nyáron elvégzett közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyben az Európai Unió lakosságának kevesebb mint egy százaléka, nagyjából 3,8 millió ember az 512 millióból erre szavazott.

Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte tavaly, azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.

Szeptemberben az Európai Bizottság beadta a hivatalos javaslatát, amely úgy szólt, hogy 2019-től megszűnne az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás, és már akkor felkérték a tagállamokat, tegyék meg a szükséges előkészületeket. 

A javaslat szerint jövő áprilisig minden tagállam jelezné, hogy hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást akarja-e alkalmazni. A nyári időszámításra való utolsó kötelező átállás a terv szerint 2019. március 31-én lenne.  Ezután a téli időszámításra való átállást választó tagállamok 2019. október 27-én egy utolsó szezonális óraátállítást még alkalmazhatnak, de aztán vége, nem lesz több állítgatás.

Tovább

Az EU-jogból gúnyt űzve szívóznak velünk az osztrákok

október 29., 11:36 Módosítva: 2018-10-30 05:43
361
Jogszerűen már nem lehetne fenntartani a határellenőrzéseket Ausztria és Magyarország között, pláne nem erősíteni őket. Az Európai Bizottság elemzi a helyzetet, és évek óta arra biztatja Ausztriát, hogy váltsa föl a határellenőrzéseket közúti rendőri ellenőrzésekkel, de büntetni nem fog.

Ausztria több határátkelőhelyet is lezárt az autósok és motorosok elől – szólt az osztrák Heute múlt heti híre. Hivatalosan ugyan a migrációval magyarázták a helyzetet, de a lap egyértelműen arról írt, hogy a burgenlandiak így akarják szűkíteni a Magyarország és Ausztria között ingázók átkelési lehetőségeit 2015-ben bevezetett, de eddig nem nagyon alkalmazott korlátozásokkal.

Tovább

Orbán Viktor szokatlanul csendes volt az EU-csúcson

október 18., 18:28 Módosítva: 2018-10-19 14:39
403
Az osztrák kancellárral egyetértettek abban, hogy nem csak menedékkérők átvételével lehet valaki szolidáris a többi uniós tagállammal.

„Sikeresen megvédtük Magyarország saját határvédelemhez fűződő jogát” – értékelte egy Facebook-videóban Orbán Viktor a csütörtökön Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozót.

„Nem egyedül, hanem néhány más országgal karöltve sikerült visszavernünk a brüsszeli bürokraták bevándorlást támogató javaslatait – számolt be a miniszterelnök. –  A vita azonban fennmaradt. Továbbra is vannak országok, amelyek szerint a bevándorlás jó dolog, Európának erre szüksége van, ezért ilyen javaslatokat támogatnak majd a jövőben is. És vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy a határainkat meg kell védeni, a migráció veszélyes dolog, minden ország maga dönthessen arról, kíván-e bárkit beengedni a saját területére.”

A vitát decemberben folytatjuk, fejezte be a bejelentkezését a miniszterelnök.

Tovább

EP-elnök: ne kelljen menedékkérőt fogadnia annak, aki nem akar

október 18., 15:35 Módosítva: 2018-10-18 18:17
25
Antonio Tajani nyitna a „rugalmas szolidaritás” felé. Nem kellene mindenképpen menedékkérők befogadásával segíteni a többi országot. Ahogy közeledik a törvényhozási ciklus vége, annál fogékonyabbak az EU-s vitákban korábban egymásra kígyót-békát kiabáló felek a kompromisszumokra. Ez igaz az EU-s vezetőkre és a magyar kormányra is. A megoldást csak az az utolsó pillanat fogja elhozni, amikor valamelyik vitapartnernek muszáj lesz engednie.

"Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással" – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben, írta az MTI.

Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.

„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott. Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.

Tovább

Lehet, hogy a brexit örökké fog tartani

október 18., 08:54 Módosítva: 2018-10-18 12:31
87
A szerdai csúcstalálkozó elszalasztott lehetőség volt a brit kilépés rendezésére. Nincs áttörés, nincs egyezség az északír biztosítékról, a háttérben folytatódnak a tárgyalások.

A szerdai uniós csúcstalálkozó, amiről múlt hét végéig azt remélték Brüsszelben, hogy pontot tesz a brexit-tárgyalások végére, tökéletesen eredménytelenül zárult. „Intenzív megbeszélések ellenére nem értünk el döntő előrelépést” – nyilatkozta egy uniós tisztviselő a megbeszélés után.

A november közepére tervezett következő találkozót, ahol végső áldást adtak volna a megegyezésre, valószínűleg elhalasztják. A 27 tagállam vezetői szerdán abban állapodtak meg, hogy folytatódjanak az egyeztetések a háttérben az EU és a brit kormány tárgyalói között, és politikai csúcstalálkozóra akkor kerül sor legközelebb, amikor lényegi előrelépés történik.

Az ülésen résztvevők nyilatkozatai szerint az egyetlen új elem az volt a szerda esti találkozón, hogy Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: hajlandó megfontolni, hogy Észak-Írország vagy az egész Egyesült Királyság hosszabb ideig bent maradjon az európai vámunióban, mint eredetileg tervezték. 

Az északír biztosíték

Az EU legfontosabb kérése, hogy az Egyesült Királyság adjon biztosítékot arra, hogyha befuccsolnak a tárgyalások, vagy ha megbukik a brit kormány, vagy ha bármilyen előre nem látható esemény történik, az északír-brit határon nem lesz határellenőrzés a kilépés után. Ezt úgy lehet biztosítani, hogyha vagy Észak-Írország, vagy az egész Egyesült Királyság az európai vámunió része marad addig, amíg nem találnak végleges megoldást az EU és Nagy-Britannia együttműködésére.

Brüsszel és London legnagyobb nézeteltérése most az, hogy az EU határozatlan időre kéri ezt a biztosítékot, a brit kormány viszont csak egy konkrét jövőbeli dátumig hajlandó megadni. Theresa May szerdai beszéde alapján azonban készen áll megfontolni, hogy időben messzebbre tolja ezt a dátumot.

A brit miniszterelnök negyed órás felszólalást tett a csúcstalálkozón, amelyre a 27 másik vezető nem reagált. Sebastian Kurz osztrák kancellár az ülés után így értékelte Theresa May szereplését: „Abból, amit elmondott, sokmindent már eddig is tudtunk, viszont pozitív jel, hogy megerősítette: határozottan arra törekszik, hogy megegyezés szülessen.”

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is aláhúzta, hogy nincs semmi lényeges új tartalom az ismertetett brit álláspontban, viszont úgy érzi, a politikai akarat megvan úgy az uniós, mint a brit oldalon a továbblépéshez. Hozzátette, hogy Theresa May beszédét nyugodtabb hangvétel jellemezte, mint a legutóbbi, Salzburgban tartott informális csúcstalálkozó alkalmával, írta az MTI.

A brit miniszterelnök felszólalása után 27-es körben ültek össze a vezetők egy munkavacsorára. A vacsora viszonylag hamar véget ért, ami az osztrák kancellár szerint annak köszönhető, hogy az unióban maradó tagállamoknak egymással nincsen vitájuk a brexitről. Újból biztosították a támogatásukról Michel Barnier-t, az EU brexit-ügyi főtárgyalóját, és megbízták, hogy értesítse őket, amikor áttörést ér el az egyeztetésekben. 

A brit kilépés dátuma már ki van tűzve 2019. március 29-ére. Idén meg kellene egyezni a kilépés feltételeiről, hogy a kilépésig az európai és a brit törvényhozás is jóváhagyhassa őket.

Tovább

Több oktatási mutatónk is romlott az EU átlagához képest

október 18., 05:08 Módosítva: 2018-10-18 09:57
380

Navracsics Tibor oktatásért is felelős uniós biztos kedden mutatta be az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadását, amely különböző mutatószámok alapján értékeli a tagországok, köztük Magyarország oktatási rendszerét. A kiadvány szerint a tagállamok további előrelépést tettek a 2020-ra kitűzött uniós célok végrehajtása felé vezető úton,

Magyarország viszont az uniós trendekkel szemben több téren is visszalépett.

A nemzeti vállalásokról és elérésük módjáról nagyrészt még 2011 első felében egyezkedtek az Európai Unió Tanácsában, épp akkor, amikor a II. Orbán-kormány vezette a testületet.

Mik ezek a célkitűzések?

Az EU még 2000-ben indította el a lisszaboni stratégiára keresztelt átfogó fejlesztési programját. Kitaláltak néhány számot, amit tíz évvel későbbre el kell érni, a tagállamok felosztották egymás között, hogy ki tud többel vagy kevesebbel ezekhez hozzájárulni, aztán nagy lendülettel elsöpörte az amúgy is csak úgy-ahogy teljesülő ígéreteket a gazdasági válság. A végén a tagállamok levonták a tanulságot, és néhány változtatással ugyanezt eljátszották még egyszer, EU2020 stratégia néven, bár most a válság elmúltával egész jó a helyzet. Oktatási téren két célt tűztek ki: a diplomások arányát 40 százalékra emelik (Magyarország 34-et vállalt), és a korai iskolaelhagyókét 10 százalékra szorítják vissza (itt a kormány maradt az uniós átlagnál).

Ahogy az a jelentés tavalyi kiadásából is látszott, a kezdeteknél a kötelező óvodáztatásnak köszönhetően uniós szinten is jól állunk, de az egyetem felé haladva egyre rosszabbak a magyar oktatási rendszer mutatói.

Tovább

A kilépésre szavaztam, de nem erről volt szó

október 17., 16:50 Módosítva: 2018-10-20 15:56
238
Szerda este következik az utolsó felvonás a brexit-tárgyalásban. Kevesen gondolták, hogy ennyire nehéz lesz a válás, és hogy talán nem is lehetséges. Csúcstalálkozóra utaznak Brüsszelbe a 27 ország vezetői, hogy még egyszer meghallgassák Theresa May miniszterelnököt, aztán eldöntsék, hogy milyen engedményekre telik az EU politikai akaratából. Az EU biztosítékot vár, hogy Írország és Nagy-Britannia között a szárazföldön nem lesz határ. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenniük, hogy Theresa Mayt ne buktassa meg a saját pártjának az EU-ellenes szárnya, mert akkor az EU-nak is jobban fog fájni a kilépés, mint amennyire May kompromisszumos javaslatával fájna.

Ha minden jól ment volna, a szerdai uniós csúcstalálkozón megállapodhattak volna arról, hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Kiadtak volna egy nyilatkozatot, hogy nagy vonalakban hogyan képzelik el a 27-ek további kapcsolatát a szigetországgal, és ez alapján nekiláthattak volna kialkudni a részleteket.

Ehhez képest a tárgyalások vasárnapi megfeneklése után már az a tét, hogy novemberben van-e értelme újra összeülni vagy ehhez túl távol áll a megegyezéstől a brit kormány és az uniós kormányok.


Ha nem tudnak időben megegyezni, az Egyesült Királyság jövő év március 29-Én éjjel 11-kor (közép-európai idő szerint éjfélkor) automatikusan, minden átmenet nélkül kizuhanhat az EU-ból, kereskedelmi és közlekedési fennakadásokat, jogi bizonytalanságot okozva.

Úgy ülnek össze az EU-s országok vezetői szerda este, hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatról nem nagyon fognak tárgyalni. Theresa May brit miniszterelnök elmondja majd a már ismert álláspontját, és hazamegy, hagyva a többieket huszonhetes körben tanakodni, hogy mi legyen. Azért kap majd vacsorát Theresa May, mert „annyira nem vagyunk gonoszok”, hogy éhen hagyjuk – ecsetelte a helyzetet egy uniós diplomata a Guardiannek.

Tovább

Nekiültek a magyar hetes cikknek az EU-ban

október 16., 19:52 Módosítva: 2018-10-17 15:01
36
Az osztrák elnökség nagyon körültekintően fog eljárni a magyar jogállamiság vizsgálatánál. Nem akarnak hibát véteni a procedúrában.

Kedden került először az uniós kormányok tanácsának napirendjére a magyar hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament indított szeptemberben. A nemzeti kormányok tanácsának soros elnöksége nevében az osztrák EU-ügyi miniszter ismertette, hogy hogyan fognak eljárni az ügyben.

Az unió alapszerződése azt írja elő a tanácsnak, hogy vizsgálja meg: az európai alapértékek: a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség  rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon. A vizsgálat közben meghallgatja a magyar kormány álláspontját. 

A keddi ülésen nem volt vita és tárgyalás, csak tájékoztatta a kollégáit az osztrák miniszter, Gernot Blümel. A miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország ügyében lépésről lépésre szeretnének haladni. Az első lépés az volt, hogy megkérték az Európai Bizottságot, hogy informálja a tanácsot a tényekről: mutassa be az összes Magyarországgal szemben zajló uniós kötelezettségszegési eljárást, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság helyzetéhez. Ugyancsak megkérték Magyarországot, hogy készítsen a tanácsnak egy írásos nyilatkozatot.

Ezek a dokumentumok először az uniós országok EU-hoz küldött diplomáciai képviselői elé fognak kerülni, mielőtt legközelebb a miniszterek tárgyalnak róluk.

„Ez az első alkalom, hogy az EP kezdeményezte a hetes cikket, ezért feltérképezetlen területen járunk. Nagyon fontos az osztrák elnökségnek, hogy helyesen járjon el” – hangsúlyozta Gernot Blümel.

Az óvatosság indokolt: az Európai Parlament szeptemberben nem készült föl elég alaposan arra, hogy milyen jogi bizonytalanságok rejtőzhetnek a hetes cikket elindító szavazás mögött, és a magyar kormány ki is használta a lehetőséget, hogy bíróságon támadja meg a szavazás érvényességét.

A Guardian újságírója megkérdezte, hogy azért kérnek-e tájékoztatást az Európai Bizottságtól, mert nem bíznak meg a Sargentini-jelentés tartalmában. Blümel elkerülte a választ, és csak megismételte, hogy a legnagyobb körültekintéssel szeretnének eljárni, és ennek a része, hogy tájékoztatást kérnek az Európai Bizottságtól.

Frans Timmermans, az alapjogok védelméért felelős uniós biztos hozzátette, hogy a Bizottság az uniós szerződések őre, és ezért mindig készen áll arra, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson. Az Európai Parlament ezt nem teheti meg helyette. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is felettébb alkalmas a saját álláspontjának a kifejtésére, amelybe pedig az Európai Bizottság és a Tanács nem szól bele.

A kormány részletes tájékoztatást ad majd

A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében - tájékoztatott telefonon Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi tanácskozásának szünetében.

Varga azt mondta, az eljárást kezdeményező Európai Parlament azt kérte, hogy a képviselőtestületet is vonják be a folyamatba, de a tanács jogi szolgálata az uniós szerződések alapján "ennek lehetőségét nem látta biztosítottnak". Hozzátette, ennek ellenére több kollégája is támogatólag nyilatkozott az EP részvételéről.

"A migrációs politikája miatt Magyarországot erősen támadó tagországok még attól sem rettentek vissza, hogy a jogi szolgálat nagyon egyértelmű és nagyon tisztán levezetett véleményével vitatkozzanak, sőt nyíltan vállalták, hogy azzal politikai alapon nem értenek egyet" - emelte ki az államtitkár, Görögországot és Svédországot említve név szerint, de hozzátéve, hogy például a britek és a lettek az ellenkező állásponton voltak.

Hangsúlyozta: ez is mutatja, hogy folytatódik a "boszorkányüldözés", a kormány azonban kész tisztázni magát a vádak alól, még a héten megtámadja az EU bíróságán az Európai Parlamentben "csalással elfogadott" Sargentini-jelentést. (MTI)

Tovább