Az Európai Parlament megszavazta: a jogállamisághoz köthetik az EU-s pénzeket

tegnap, 12:54 Módosítva: 2019-01-17 20:25
3715

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amellyel jogállamisági feltételekhez is kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Ez a szavazás nem jelenti azt, hogy be fogják vezetni ezeket az új feltételeket. Az Európai Parlament nem egyedül dönt ebben az ügyben, hanem az EU tagállamainak az összes kormányával közösen. A kormányoknak még nincsen álláspontjuk a témában, hónapok múlva várható csak, hogy ők egymás között közös nevezőre jutnak.

Ha bevezetnek egy ilyen mechanizmust, az úgy működne, hogy 2021 után felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon, írja az MTI.

Tovább

Theresa May taktikát vált, ha miniszterelnök marad

január 16., 17:30 Módosítva: 2019-01-16 21:10
125
Az ellenzékkel is leül tárgyalni, mielőtt Brüsszelbe utazik a jövő héten. Ehhez túl kell élnie az esti bizalmatlansági szavazást.

Londonban a brit kormány sorsáról vitatkoznak szerda délután: várhatóan magyar idő szerint este nyolckor tartják az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást Theresa May kormánya ellen. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt azért szeretné megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az Egyesült Királyság függetlenségét is az európai közösségtől.

Kedden este óriási többséggel szavazta le a Theresa May által javasolt megállapodást a brit parlament.  A brit törvényhozó hatalom ezzel egyértelműen állást foglalt amellett, hogy elfogadhatatlan számukra az az egyezmény, amelyet a többi uniós ország vezetője már jóváhagyott, és amelyről többször elmondták, hogy nem hajlandóak változtatni rajta.

Az alapvető nézeteltérés arról szól, hogy a megegyezés tartalékmegoldásként felvázol egy olyan forgatókönyvet, amely szerint Nagy-Britannia határozatlan időre az európai vámunió tagja kellene, hogy maradjon. A kormányzó brit konzervatívok brexitpárti fele és az ellenzéki Munkáspárt sok képviselője sem hajlandó áldását adni egy ilyen eshetőségre. Az ellenzék másik részének pedig magával a kilépéssel van gondja: ők azt szeretnék, hogy az Egyesült Királyság ne is lépjen ki az EU-ból, vagy ha igen, akkor sokkal szorosabb kapcsolatban maradjon vele, mint amelyet Theresa May megállapodása tartalmaz.

Tovább

Juncker: A britek tegyék világossá, hogy mit akarnak

január 15., 22:27 Módosítva: 2019-01-16 21:10
370
Az EU-s vezetők aggódva és türelmetlenül reagáltak a brexit-megállapodás londoni bukására. Új tárgyalások jöhetnek Theresa May és az EU képviselői között.

A brit parlament alsóháza kedden este elsöprő arányban leszavazta az elmúlt két évben megtárgyalt megállapodást Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból. Bizonytalan, hogy mi lesz a következő lépés, újból minden eshetőség lehetséges: onnantól kezdve, hogy rendezetlenül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból, odáig, hogy nem is lép ki egyáltalán.

Tovább

Történelmi vereség: leszavazták Theresa May brexitmegállapodását a brit alsóházban

január 15., 20:45 Módosítva: 2019-01-16 21:10
5975
  • Theresa May történelmi vereséget szenvedett kedd este a brit alsóházban, ahol 432-202-re szavazták le a brexitmegállapodását
  • May pártján belül nem lehet bizalmi szavazást rendezni, de az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormányfő ellen a parlamentben
  • A Mayt támogató északír unionisták kiállnak majd mellette, ha pedig a toryk sem buktatják meg saját kormányukat, akkor a nagy pofon ellenére talpon maradhat
  • Bizonytalan mi következik: a brit kormánynak három napon belül B tervvel kell előállnia, a parlamentben eddig csak abban értettek egyet, hogy nem akarnak rendezetlen kilépést
  • Ha nem lesz megállapodás az EU-val, akkor alapesetben a britek március 29-én ilyen rendezetlen formában távoznának, ez komoly felfordulást okozna
  • A megállapodást leszavazó képviselők közül többen is úgy vélik, az EU kénytelen lesz belemenni legalábbis haladékba, és úgy tűnik, a piacok is ebben, vagy legalábbis a rendezetlen kilépés elkerülésében reménykednek
  • Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt várja, a britek tegyék világossá, mit akarnak. Az EU felkészül egy rendezetlen kilépésre is, de források szerint nem teljesen kizárt a kilépési dátum módosítása
  • Munkáspárti képviselők azért is lobbiznak, hogy ha Mayt nem lehet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni, akkor pártjuk támogasson egy új népszavazást

A várakozásoknak megfelelően leszavazta az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza kedd este: a képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene, ami

történelmi vereséget jelent egy brit kormánynak.

A legutóbbi ehhez fogható vereséget még Ramsay Macdonald szenvedte el 1924-ben, és akkor is csak 166 képviselős különbséggel szavaztak ellene.

Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amit csak nehezen sikerült kialkudnia az EU-val, és amit a 27 tagország már korábban jóváhagyott. Decemberben elhalasztotta a szavazást, mert tisztában volt vele, hogy nem fogja elnyerni az alsóház jóváhagyását. Ezzel nyert egy kis időt további tárgyalásokra, de a megsemmisítő vereséget így sem tudta elkerülni két és fél hónappal a brexit dátuma előtt.

Szerdán bizalmatlansági indítványról tárgyalnak a kormány ellen

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke a szavazati arányok ismertetése után azonnal bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. „Az 1920-as évek óta ez a legnagyobb vereség, amit egy kormány elszenved a parlamentben” – fogalmazott Corbyn. A fejére olvasta a miniszterelnöknek, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásai közben nem adott lehetőséget megfelelő párbeszédre a kilépés feltételeiről, és egyetlen prioritása a kormányzó Konzervatív Párt volt. „Nem gondolhatja komolyan, hogy két év kudarc után képes arra, hogy egy jó megegyezést kössön” – mondta az ellenzék vezetője.

A bizalmatlansági indítványt szerdán kezdi el tárgyalni a brit parlament, és este szavaznak is róla. Ha a bizalmatlansági indítvánnyal leszavazzák May kormányát, akkor 14 napon belül állhat fel olyan új kormány, ami mögött többség van az alsóházban. Ha ez nem történik meg, akkor előrehozott választások jönnek, amit legkorábban 25 nappal később lehet kiírni.

A Mayt a 2017-es előrehozott választás óta az alsóházban támogató északír unionisták már bejelentették, hogy támogatják a bizalmi szavazáson a kormányt, így a kérdés valójában az, hogy a saját pártján belül mi a helyzet. A megállapodását 118 konzervatív képviselő szavazta le, de a Mayjel szemben álló toryknak nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat.

Ez a nagy arányú vereség azonban rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a parlamenttel ellentétben a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás.  A Downing Street azt kihangsúlyozta a szavazás után, hogy May önként nem tervezi a lemondását.

Tovább

Románia védje meg Európát, kérte Donald Tusk Bukarestben

január 11., 12:57 Módosítva: 2019-01-11 20:26
399
Az Európai Tanács elnöke románul tartott beszédet Bukarestben, hosszan dicsérve Románia kulturális eredményeit. Június végéig a román kormány irányítja az Európai Unió Tanácsának a munkáját Brüsszelben. A román elnökség ünnepélyes megnyitóján szólalt föl Donald Tusk. Visszaemlékezett a családja első Daciájára, és a Steaua Bukarest 1986-os BEK-győzelmét is felidézte.

Az Európai Tanács vezetője, a lengyel Donald Tusk románul tartott köszöntő beszédet a román uniós elnökség nyitóünnepségén csütörtök este a bukaresti Athenaeum koncertteremben.

George Enescu zeneszerző Román rapszódiájára utalva az EU Tanácsának elnökségével járó munkát is egy rapszódiához hasonlította, és azt mondta: bizonyos benne, hogy Románia bölcsen és energikusan vezényli majd az uniós kormányokat a következő fél évben.

Kiemelte: a következő hónapokban dől majd el, hogy hogyan alakul Európa jövője, és egy ilyen időszakban különösen fontos, hogy mindenki a közösen megállapított szabályok szerint játsszon az Európai Unióban. „Azoknak, akik azt hiszik, hogy a szabályok megkerülése erőt sugároz, azt mondom: tévednek. Az a gyengeség jele” – fogalmazott. „Azoknak pedig, akik keményen dolgoznak az európai értékek védelméért, azt mondom: harcoljatok tovább” – tette hozzá.

Felolvasott egy versszakot Nichita Stănescu költő egyik művéből, amely arról szól, hogy az események felgyorsulnak, és a jövő egyre kiszámíthatatlanabb. Mircea Eliade írót és Andrei Pleșu filozófust is idézte, amikor azzal bátorította a hallgatóságát, hogy a nehézségekből erőt merítve kell a jövőért munkálkodni.

A román kormányok sok kritikát kaptak az utóbbi hónapokban az Európai Unióból a széleskörű hivatali korrupció miatt, minden bizonnyal erre is utalt Donald Tusk. Ugyanakkor hangsúlyozta: úgy érzi, hogy az európai érdekeknek megfelelően tevékenykedik majd a román vezetés, és a játékszabályokat betartva végzi majd a feladatait. A közös értékekre való hivatkozás pedig egy novemberi beszédére is rímelt, amikor azt mondta: aki le akarja cserélni a liberális demokráciát, az nem kereszténydemokrata.

Dicsérte a román nemzet kitartását és kreativitását. Felidézte, hogy a saját családjában az első autó az apósa szürke 1300-as Daciája volt, most pedig a fiának az apósa is egy Dacia Dustert vezet. Őt személyesen azonban a román autóknál mindig jobban lenyűgözték a román művészek, gondolkodók és sportolók, mondta. A filozófus Emil Ciorant, a drámaíró Eugen Ionescut, a dadaista művész Tristan Tzarát nevezte meg a saját képzeletbeli hőseiként.

A sportolók közül a tornász Nadia Comănecit és a teniszező Simona Halepet említette. Leginkább azonban arra emlékszik, amikor az 1986-os bajnokcsapatok Európa-kupa döntőjében a Steaua Bukarest focicsapata legyőzte a Barcelonát, mondta.

Donald Tusk arra kért mindenkit Romániában, hogy olyan eltökéltséggel védjék a politikai civilizációnk alapjait: a szabadságot, a tisztességet, az igazságot a közéletben, a joguralmat és az alkotmányt, ahogy a csapat kapusa, Helmuth Duckadam négy büntetőt védett ki egymás után azon az emlékezetes találkozón.

Tovább

Finn EU-biztos: Ne költse európai adófizetők pénzét olyan ország, ahol nem tisztelik a jogállamiságot

január 9., 15:30 Módosítva: 2019-01-10 10:02
8318
Nem látom be, hogy európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot – mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke szerdán Brüsszelben.

Az Európai Bizottság minden héten legalább egyszer tart egy olyan sajtótájékoztatót, ahol valamelyik uniós biztos áll a kamerák elé, és válaszol a Brüsszelben dolgozó nemzetközi újságírók kérdéseire. Szerdán a finn Jyrki Katainen és a görög Dimitrisz Avramopulosz jött a sajtóterembe, hogy beszámoljanak a Bizottság legújabb döntéseiről.

Katainen, az Európai Bizottság növekedésért és versenyképességért felelős alelnöke azzal indította a beszédét, hogy felsorolta, milyen kihívásokkal néz szembe 2019 elején az Európai Unió. Elsőként azt említette, hogy Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárások folynak amiatt, hogy a két állam nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit, például a jog uralmát, az emberi méltóságot, a sajtó és a vélemény szabadságát.

Catherine Feore, az EU Reporter tudósítója megkérdezte Katainentől, hogy ha ilyen fontos az alapvető értékek tiszteletben tartása az Európai Unióban, akkor mit tervez tenni az Európai Bizottság azért, hogy visszaszorítsák a korrupciót az uniós tagállamokban, például Magyarországon.

Javasolták, hogy fagyasszák be a kifizetéseket

A finn politikus emlékeztetett rá, hogy a jelenleg is zajló hetes cikk szerinti eljárás például éppen erre való. Hozzátette, hogy a Bizottság tavaly javasolt egy új eszközt is, amit be lehetne vetni erre a célra. Azt irányozták elő, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthassák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat.

„Nem látom be azt, hogy európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot” – fogalmazott Katainen. Hansúlyozta, hogy több országot is említhetne, nemcsak Magyarországról van szó.

Világossá tette azonban, hogy nem az Európai Bizottságon múlik, hogy az Európai Unió milyen elszántan lép föl az uniós pénzek korrupt elköltése ellen, hanem a tagállamok kormányain.

„Szeretném azt látni, hogy a tagállamok határozottan állást foglalnak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. El kell kezdeni hangosan beszélni azoknak a személyeknek vagy országoknak a jelenlétében, amelyekkel gondok vannak. A diplomácia jó eszköz, de nem minden esetben célszerű túl diplomatikusnak lenni” – jelentette ki Jyrki Katainen.

„Határozottan kell fellépni az állam- és kormányfők előtt, a parlamentben, elmondani, hogy az egyesült Európa alapvető értékeiről van szó. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy tovább bővüljön az integráció, ha ezeket az elveket nem tartják tiszteletben mindenhol. Konstruktív párbeszédre van szükség ezekkel az országokkal, de több vitára is a nyilvánosság előtt” – szögezte le.

Az uniós támogatások jogállamisági feltételhez kötéséről a következő két évben fognak vitázni a tagállamok kormányai. Vélhetően ez a javaslat lesz az egyik leginkább átpolitizált része az EU 2021 utáni többéves költségvetéséről szóló tárgyalásoknak.

Tovább

Idén jön az uniós megváltás a Fidesznek?

január 4., 11:07 Módosítva: 2019-01-08 10:24
75

Idén sem lesz sok nyugodt perce az európai uniós bürokráciának. Nagy-Britanniában az év elején indítják a vitát a brexitről, amelyik szétrobbanthatja a londoni kormány és az EU közötti alkut a brit kilépésről. Májusban pedig európai parlamenti választást tartanak, amely után lezajlik az ötévente esedékes politikai fejcsere az EU-ban. Ezután indul be igazán a hajtépés a 2021 utáni hétéves költségvetésről.

Tovább

Tényleg itt a jel, hogy Orbán kiléptetne minket az EU-ból?

2018. december 24., 10:59 Módosítva: 2018-12-25 12:26
864

„Orbánék elkezdték kiléptetni Magyarországot az Unióból. Látható jelei vannak már.”

Ezzel a címmel terjeng napok óta egy hír a Facebook és a magyar blogszféra baloldalán. A linkek alapján úgy néz ki, elsőként a B1 blogon jelent meg a cikk, ezt vette át hivatkozással például az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága és a Civilhetes.

Tovább

Nézze meg Donald Tusk rendhagyó karácsonyi üzenetét

2018. december 20., 23:10 Módosítva: 2018-12-21 08:45
18

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Instagramjára posztolt egy rendhagyó karácsonyi üzenetet csütörtök délután.

Egy 22 évvel ezelőtti tévéfelvételen a Wśród nocnej ciszy („Az éjszaka csöndjében”) című lengyel karácsonyi dalt kezdi énekelni, aztán jön egy meglepetés.

„Rendben, abbahagyom az éneklést, megígérem! – mondja. – Viszont szeretnék kívánni valamit a honfitársaimnak és minden európainak: hogy ennek az éjszakának a csöndjében meghallhassuk egymást. Egymás hangjait a szeretetről és a reményről. Reményről egy jobb jövőért, azért, hogy minden, ami változik, csak jobbra forduljon. És azért, hogy jobbak legyünk magunkhoz és másokhoz. Ezt kívánom önöknek és saját magamnak is a szívem mélyéről.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Feltörték az EU diplomáciai levelezését, 1100 üzenetet közzétettek

2018. december 19., 11:53 Módosítva: 2018-12-28 14:38
268
Kiderült, mit gondolnak uniós diplomaták Trumpról és Putyinról. A kínai elnökkel folytatott találkozóról is kiszivárogtak részletek.

Feltörte és éveken át figyelte európai uniós diplomaták levelezéseit egy hacker csoport – adta hírül a New York Times kedden éjszaka. Az amerikai újsághoz 1100 diplomáciai jegyzetet és beszámolót juttatott el az Area 1 nevű kiberbiztonsági cég, amelyik felfedezte a betörést. Egy 88 oldalas dokumentumban közzé is tették a kiszivárgott leveleket.

Az egyik nyilvánosságra került dokumentumban Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök júliusi helsinki találkozóját úgy jellemezte az egyik uniós diplomata, hogy „sikeres volt (legalábbis Putyinnak)”.

Az EU és Donald Trump közötti konfliktussal kapcsolatban az EU washingtoni képviseletének vezetője egy másik levélben azt javasolta, hogy az Európai Unió próbálja megkerülni az amerikai elnököt, és közvetlenül az Egyesült Államok Kongresszusán keresztül igyekezzen érvényesíteni az érdekeit. Arra ösztönözte az uniós tagállamok saját washingtoni nagykövetségeit, hogy segítsék ezt a munkát a saját tagállami érdekeik hangoztatásával, többek között a kereskedelem, a megújuló energia és a brit kilépés ügyében.

Az Oroszország által elcsatolt Krím-félszigetről azt jelentette egy uniós diplomata, hogy „forró zóna, ahová elképzelhető, hogy már nukleáris tölteteket is telepítettek.”

A Hszi Csin-Pinggel tartott találkozóról azt jegyezte föl az egyik résztvevő, hogy a kínai elnök leszögezte: nem fogja hagyni, hogy az USA megfélemlítse, még akkor sem, ha ez egy kereskedelmi háborúhoz vezet, amelyik mindenkinek fájni fog. „Kína már nem egy elmaradott ország” – tette hozzá.

Magyarországot egyik közzétett kivonat sem említi. 

Tovább

Álhírgyártónak nevezte Orbánt Jean-Claude Juncker

2018. december 14., 19:08 Módosítva: 2018-12-15 15:55
8890
Az európai kormányfők elítélték a világban terjedő álhíreket, Jean-Claude Juncker pedig figyelmeztette őket, hogy saját magukra is figyeljenek oda. Orbánt nevesítette is.

Az Európai Tanács abban egyezett meg pénteken, hogy közösen elítélik az álhírek, a „fake news” szándékos, nagyszabású és módszeres terjesztését. A demokratikus rendszereinket kikezdő stratégiai kihívásnak nevezték a jelenséget. A testület szerint sürgős válaszlépesekre van szükség ezért a fake news-zal szemben, amelyeknek azonban tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat.

Felhívták az európai törvényhozókat, hogy minél előbb hajtsák végre az Európai Bizottság akciótervét, amely az álhírekkel való küzdelem jegyében összehangolná az európai országok erőforrásait. Kiemelték, hogy az európai parlamenti választásokhoz közeledve ez különösen fontos feladat.

A csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megragadta az alkalmat, hogy felhívja az európai vezetők figyelmét: ezt a fontos munkát azzal kellene kezdeni, hogy a saját köreikben tesznek rendet.

„Nagyon világosan megmondtam az Európai Tanácsnak, hogy néhány miniszterelnök, aki ott ül, ők a forrásai az álhíreknek.

Amikor például Orbán úr azt mondja, hogy én vagyok felelős és a brexitért, hogy az én hibám a brit kilépés: az álhír.

Amikor azt mondja, hogy a migránsok felelősek a brexitért: az álhír. Szóval ne toljuk az összes felelősséget másokra, ellenőrizzük a saját körünkben is, hogy ki az álhírgyártó.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Theresa May: Ez eddig a legvilágosabb nyilatkozat az EU-tól

2018. december 14., 15:39 Módosítva: 2018-12-15 08:51
73
Az EU csütörtöki nyilatkozata a legvilágosabb állásfoglalás, amit eddig kapott Nagy-Britannia, mondta a brit miniszterelnök.

Theresa May üdvözölte az Európai Tanács csütörtöki nyilatkozatát, amelyben az uniós tagállamok vezetői hitet tettek amellett, hogy nem céljuk Nagy-Britanniát határozatlan időre az európai vámunióban tartani. „Ez eddig a legvilágosabb nyilatkozat, amit az EU-tól kaptunk” – fogalmazott a brit miniszterelnök péntek délután.

A csütörtök este közzétett politikai nyilatkozat egy korábbi munkaverziója ennél is egyértelműbben szögezte le, hogy ha szükség lenne a vámuniós forgatókönyvre, akkor azt olyan rövid időre léptetnék csak életbe, amilyen rövidre csak lehetséges.

A szövegből végül kikerült ez a rész, és az maradt csak benne, hogy ez a tartalékmegoldás ideiglenes jelleggel lenne alkalmazandó addig, ameddig olyan újabb megállapodás nem lép a helyébe, amellyel elkerülhetők az ellenőrzött határok az Ír-szigeten. „Ebben az esetben az Unió minden tőle telhetőt megtenne annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön egy végleges megállapodás megtárgyalására és megkötésére”.

Tovább

Jól keresztbe tehetünk az EU-nak egy költségvetési vétóval

2018. december 14., 11:33 Módosítva: 2018-12-14 20:00
395
A britek távozása még jobban kiélezi a 2021 utáni uniós pénzekről szóló vitát. Magyarország vétóval fenyeget, ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat, de egy vétó csúszást okozhat a kifizetésekben, ami még nekünk is fájhat.

Miközben az Európai Unió a jövő évi brexitre, és az összes fontosabb intézménye cseréjére készülődik, közeleg a menetrend szerinti összecsapás a tagállamok vezetői között. 2020-ban befejeződik a mostani hétéves költségvetési időszak, ezért az év végéig el kellene dönteni, milyen menetrend szerint fognak megegyezni a következő hosszú távú büdzséről.

A csütörtökön ülésező Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a legkorábbi időpontnak, amikorra az uniós tagállamok megegyezhetnek a számokról. Az EU-s tagállamok vezetői hivatalosan felhívták a soron következő román uniós elnökséget, pörgesse fel a tárgyalásokat úgy, hogy kevesebb, mint egy év múlva akár már meg is állapodhassanak.

Tovább

Theresa May csak ígéretet kapott az EU-tól, garanciát nem

2018. december 14., 00:43 Módosítva: 2018-12-14 10:44
63
A brit miniszterelnök szeretett volna jogi biztosítékot kapni rá, hogy Nagy-Britannia semmiképpen nem maradhat határozatlan időre az európai vámunió része. Ilyet nem kapott, politikai ígéretet viszont igen. Kérdés, hogy elég lesz-e ez a brit parlament meggyőzéséhez, hogy támogassák a Theresa May-féle brexitet.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtök este a brit kilépés legvitatottabb kérdéséről. Az EU-s csúcstalálkozón összeült államfők és kormányfők kijelentették, hogy a kilépési folyamat lehetséges forgatókönyvei közül csak legvégső esetben kerülhet sor arra, hogy az Egyesült Királyság (UK) az európai vámunió része marad.

Akkor lépne életbe ez a forgatókönyv, ha 2020 végéig nem sikerülne megnyugatóan rendezni a határellenőrzés kérdését az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

Az Európai Tanács záródokumentuma hangsúlyozza, hogy erre az eshetőségre csak biztosítékként tekintenek, amely garantálja, hogy semmiképen nem létesül országhatár az Ír-szigeten.

A tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy minél gyorsabban kidolgozzanak egy megoldást, amely szükségtelenné teszi ezt a forgatókönyvet.

Ha mégis szükség volna rá, akkor a vámunió csak időszakosan lépne életbe az Egyesült Királysággal. Addig, amíg a végleges megoldás el nem készül az északír határra. Az Európai Unió ebben az esetben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy minél gyorsabban megszűnjön ez az állapot – szögezi le a szöveg.

Az Európai Tanács következtetései azzal zárultak, hogy az EU készüljön minden eshetőségre a brit kilépéssel kapcsolatban, ami arra utal, hogy a megállapodás nélküli brexit továbbra is nagyonis elképzelhető.

Tovább

Kilenc uniós ország rosszallja leginkább a magyar jogállamiság gyengülését

2018. december 13., 15:50 Módosítva: 2018-12-19 15:41
1114
A hetes cikkes eljárás legutóbbi, keddi brüsszeli tárgyalásán szóba került a CEU kiszorítása és a Fidesz-közeli média egy kézbe kerülése is. Több nyugat- és észak-európai ország kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia állapotát rontó intézkedések miatt. Nem döntöttek még az eljárás pontos menetéről, de biztosan hónapokig tart majd.

Kedden tartották a legutóbbi tárgyalási kört a hetes cikkes eljárásban a magyar jogállamiság állapotáról Brüsszelben. Az általános ügyek tanácsa foglalkozik a témával, ahol az EU-s országok Európa-ügyi miniszterei vagy államtitkárai találkoznak havi rendszerességgel.

A tanács kézhez kapta Magyarország írásbeli észrevételeit az Európai Parlament által felvetett problémákat illetően – írták az ülés hivatalos összefoglalójában. Az Európai Bizottság ténybeli tájékoztatást nyújtott a Magyarországgal szemben még függőben lévő kötelezettségszegési eljárásokról.

Tovább

Az Európai Néppárt letiltotta néhány Fideszt kritizáló Twitter-követőjét

2018. december 3., 12:25 Módosítva: 2018-12-04 07:15
100
A CEU egyik tanára és a Human Rights Watch jogvédő szervezet egyik igazgatója is köztük volt. Azután tiltották le őket múlt héten, hogy a Twitteren szidták az Európai Néppártot, amiért támogatják Orbán Viktort. Vasárnapra feloldotta a blokkolást a Néppárt, és elnézést kért, azt írták: véletlen hiba történt.

„Erősebben kellene meghúzni a határokat, Európai Néppárt, mert a kis diktátorotok, Orbán gond nélkül túlment rajtuk. Ezen a héten kirúg egy egyetemet és „adományként” elfogad nagy médiacégeket egy propaganda alapítványhoz. Ezt értitek az alatt a szlogen alatt, hogy „Együtt erősebbek vagyunk”?” – ezt üzente Twitteren az Európai Néppártnak Simon Rippon, a Közép-európai Egyetem egyik tanára múlt csütörtökön.

Simon Ripon
Simon Ripon

Másnap reggel észrevette, hogy az Európai Néppárt letiltotta őt a Twitter-oldaláról.

Tovább

Bajnai: Három nagy baj van az Európai Unióval

2018. december 3., 11:14 Módosítva: 2018-12-04 10:29
1245
Közös pénz közös szabályok nélkül, nyitott határok külső védelem nélkül, külpolitika közös biztonságpolitika nélkül. A volt miniszterelnök egy brüsszeli tanácsadószervezet videójában szólalt meg.

Három nagy baj van az Európai Unióval – mondta Bajnai Gordon a European Policy Centre nevű brüsszeli think tank videójában, amelyet az Azonnali vett észre hétfőn. 

  • Az első, hogy úgy vezették be a közös pénzt, az eurót, hogy nem alkották meg mögé a közös európai pénzügyi szabályozást,
  • a második, hogy megteremtették a belső határok nélküli Európát anélkül, hogy gondoskodtak volna a külső határok védelméről,
  • a harmadik, hogy a közös európai külpolitikát és külső kereskedelmi politikát közös védelmi és biztonsági politika nélkül hozták létre.

A videó azt a kezdeményezést népszerűsíti, amelyet a European Policy Centre több nagyhírű európai alapítvánnyal, és a Soros György által alapított Open Society Foundationsszel közösen indított, és az a célja, hogy válaszokat keressen az EU problémáira. 

A migráció és a brexit csak kettő a problémák közül, amit a több alapítvány által közösen létrehozott projekt vizsgál: legutóbbi javaslatuk Európa újraenergizálásáról itt olvasható el angolul, írta az Azonnali. 

„Ez egy nagyon korai próbálkozás arra, hogy egy pán-európai démoszt teremtsünk. Hogy találjunk egy fórumot az állampolgároknak, ahol beszélhetnek egymással. Hogy ne csak a politikusok beszéljenek egymással” – mondja Bajnai Gordon a kezdeményezésről a két hónappal ezelőtt megosztott teljes, 8 és fél perces videóban, ahol politikusként rajta kívül megszólal az Európai Bizottság első alelnöke, a holland Frans Timmermans, és az Európai Tanács volt elnöke, a belga Herman Van Rompuy.

Tovább

Tökéletesen csinált hülyét az EU Trumpból

2018. december 1., 13:02 Módosítva: 2018-12-02 12:44
554

Pénteken adta ki az Európai Bizottság a legfrissebb jelentését arról, hogyan alakul a szójakereskedelem az Egyesült Államok és az EU között. A dokumentum szerint duplájára ugrott az amerikai fehérjenövény behozatala az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel már az USA adja az uniós szójaimport több mint kétharmadát, és a legnagyobb felvevőpiacává vált.

De minek ad ki erről egy külön közleményt egy uniós testület? Az Európai Bizottság még júliusban állapodott meg az Egyesült Államokkal, hogy több szóját vásárol tőle az EU. Azért volt erre szükség, hogy lecsillapítsa az elszabaduló kereskedelmi háborút, amit Donald Trump kezdett vámok kivetésével az uniós és kínai acélra. Azzal fenyegetőzött, hogy akár az autóbehozatalt is lesápolhatja, ami az elemzések alapján Magyarországnak lett volna az egyik legrosszabb.

Az eredmények első ránézésre magukért beszélnek: a keménykedéssel az USA elnöke megmutatta, milyen remek tárgyaló és engedményeket csikart ki a meghunyászkodó Európai Bizottságtól. „Az Európai Unió képviselői azt mondták nekem, hogy azonnal elkezdenek szójababot vásárolni a nagyszerű gazdáinktól” – büszkélkedett el Donald Trump az eredménnyel Twitteren. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ugyan „kemény, kemény dió” volt, de „olyan gyorsan az irodámban volt Európából, hogy nem is tudtam, hogy vannak olyan gyors repülőik” – mesélte utólag.

Tovább

Ingyen utazásra jelentkezhetnek a 18 évesek

2018. november 29., 15:53 Módosítva: 2018-11-29 20:52
725

Az Európai Bizottság csütörtökön meghirdette a DiscoverEU második pályázati fordulóját. December 11-én délig nyújthatják be az ingyenes utazási igazolvány iránti jelentkezésüket azok a 18 éves fiatalok, akik jövő nyáron szeretnék felfedezni Európát. Közülük 12 ezret választanak majd ki.

Tovább

Marine Le Pen: Választani kell Merkel és Orbán között

2018. november 28., 14:27 Módosítva: 2018-11-29 15:05
653
Arról már letett a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, hogy a Fidesszel együtt alakítson frakciót az Európai Parlamentben. Nem is az számít, hogy ki melyik frakcióban ül, hanem az, hogy ki hogyan szavaz, magyarázta az EUrologusnak Marine Le Pen.

Az EUrologus kedden csoportos interjú keretében találkozott Marine Le Pennel Párizsban. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy új szembenállás jött létre a világpolitikában: és szerinte többé már nem a jobboldal-baloldal ellentét osztja meg a politikusokat.

Szerinte egy új helyzet alakul mindegyik európai országban is, amelyet úgy lehetne leírni, hogy globalisták feszülnek neki a nacionalistáknak: az előbbiek országok fölötti szerkezeteket akarnak létrehozni, az utóbbiak szeretnék megőrizni a nemzetállamokat.

Emmanuel Macron francia elnök felismerte ezt a helyzetet, és a tavalyi elnökválasztási kampányában ki is kiáltotta magát a globalisták vezetőjének. Az Európai Parlament (EP) viszont még a régi felosztás szerint jött létre, mutatott rá Le Pen. Arról érdeklődtünk, hogy szerinte Magyarország hogyan vesz részt ebben az átalakulásban.

Milyen szerepet játszik Orbán Viktor ennek az új szembenállásnak a létrehozásában?

Nélkülözhetetlen szerepet játszik! Ő az, aki benne van az Európai Néppártban (EPP), és kelti a felfordulást, ami kreálja az új megosztottságot. A miénken kívül majdnem az összes többi politikai mozgalmat megosztja az új szembenállás. Emmanuel Macronét nem, mert az teljesen egyértelműen globalista, nekik nincsenek ilyen problémáik. De az Európai Néppártot megosztja.

Az EPP-n belül az a helyzet, hogy vannak azok, akik Magyarország ellen szavaznak, és van Magyarország. Lehet, hogy az európai parlamenti választások lesz az a pillanat, amikor minden letisztul. Ellentétben azzal, amit Laurent Wauquiez (a francia konzervatív Köztársaságiak párt elnöke) gondol, aki megpróbál ellavírozni a mozgalmának a hagyományos homályosságában, a valóság az, hogy választani kell Merkel és Orbán között. A politikai döntés arról szól, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

Mi egyértelműen Orbán mellett állunk.

Orbán Viktor mégis azt mondta többször, hogy az EPP-ben akarnak maradni.

Nagyon helyes! Remélem, hogy meg tudnak győzni döntéshozókat az EPP-n belül, hogy álljanak ellen az Európai Unió politikájának. Egyébként ez a frakciók közötti helyezkedés, hogy ki melyik frakcióban ül, ez számomra csak politikai főzőcske. Az egyetlen dolog, ami engem érdekel, az a nagy képernyő a parlament falán: amelyik mutatja, hogy hányan szavaztak valami mellett, és hányan szavaztak ellene. És hogy mi lesz a haszna annak a szavazásnak. 

Mi korábban több témában is ugyanúgy szavaztunk, ahogy a szélsőbaloldal, leginkább a gazdasági megszorítások ellen. Ez nekem nem okoz problémát.

Szerintem ez az igazi demokrácia. Mindenkinek megvannak a saját elképzelései, ezek alapján megválasztják, és aztán a demokrácia arról szól, hogy meg kell találni a többséget egy projekthez a képviselőtestületben, amelyik megszavazza. Ha pedig nem sikerül többséget találni, akkor nem szavazza meg.

Ez fog történni az Európai Parlamentben is. A szavazatok, amelyek a mi elképzeléseinket támogatják, valószínűleg különböző frakciókból fognak érkezni. Nyilván olyan nagy frakciót szeretnénk alakítani, amekkorát csak lehetséges. De igazából csak a parlamenti kijelző számít.

Tovább

Brexit: aláírták a kilépési megállapodást az EU-s országok vezetői

2018. november 25., 10:47 Módosítva: 2018-12-04 21:39
896
Az Európai Unió vezetői áldásukat adták a brexit feltételeire. A brit parlamenten a világ szeme, hogy ők is jóváhagyják-e. Az uniós országok államfői és kormányfői szomorúak, de meg is könnyebbültek, hogy lezárhatják a kilépésről szóló vitát. Hangsúlyozták, hogy nem nyitják újra a tárgyalást akkor sem, ha a brit parlament elutasítja ezeket a feltételeket. Theresa May a brit parlamenti képviselők lelkiismeretére próbál hatni: hajlandóak-e teljesíteni a brit nép kérését, és támogatni a kilépést a kialkudott feltételekkel, vagy pedig további megosztottságba szeretnék taszítani Nagy-Britanniát.

Jóváhagyták az Európai Unióban maradó 27 ország vezetői vasárnap délelőtt a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodást , és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló politikai nyilatkozatot – adta hírül az Európai Tanács.

Tovább

Spanyolország az utolsó pillanatban fenyegeti a brexit-alkut

2018. november 23., 15:10 Módosítva: 2018-11-24 15:29
28
Ragaszkodnak hozzá, hogy csak a jóváhagyásukkal születhet bármilyen jövőbeli döntés Gibraltárról.

Az európai uniós kormányok vezetői vasárnap ülnek össze, hogy jóváhagyják a múlt héten elkészült kilépési megállapodást Nagy-Britanniával.

Az ülés előkészületei pénteken délelőtt folytak: a kormányfők és államfők közvetlen tanácsadói tárgyalták meg az utolsó vitás kérdéseket. Spanyolország kihasználta az alkalmat, hogy a saját érdekeiben erélyesen felszólaljon. 

Spanyolország azt szeretné, hogy az EU és az Egyesült Királyság között kötendő bármilyen jövőbeli egyezménynek a Gibraltárra vonatkozó részei csak spanyol jóváhagyással léphessenek életbe. Erre garanciát is szeretne látni a vasárnap véglegesítésre váró dokumentumok valamelyikében.

A spanyol miniszterelnök Pedro Sanchez csütörtökön azzal fenyegetett, hogy megvétózza az egyezményt, hogyha nem kapják meg ezt a garanciát.

Péntek délelőtt a Fabian Picardo, a Gibraltárt vezető miniszter azt nyilatkozta a BBC rádiónak, hogy sikerült megegyezni Spanyolországgal a brit tengerentúli terület kilépés utáni helyzetéről, és lehetségessé vált, hogy megoldják az utolsó vitás ügyet a megállapodás jóváhagyása előtt.

A kormányfői tanácsadók péntek reggeli egyeztetéséről azonban más hírek érkeznek: a jövőbeli kapcsolatokról szóló nyilatkozat szövege kész van, a Gibraltár-ügyet azonban még nem zárták le. Ha Spanyolország elég kitartó, a kormányfőkre maradhat a kérdés megvitatása.

Tovább

Megszületett a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat tervezete

2018. november 22., 13:39 Módosítva: 2018-11-22 15:24
1

Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tájékoztatta, a tárgyalódelegációk szintjén elfogadták a nyilatkozatot, ami politikai szinten is "elvi megállapodást" jelent, ezért most megküldi a szöveget a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok képviselőinek – írja az MTI.

A huszonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóváhagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszeréről szóló, már véglegesített szerződéssel együtt.

Tovább

Uniós biztos: világos magyarázatot várok Orbán Viktortól

2018. november 21., 14:08 Módosítva: 2018-11-22 10:04
2103
Johannes Hahnt, az unió bővítéséért felelős EU-biztost meglepte a hír, hogy Nikola Gruevszki nemzetközi védelmet kapott Magyarországon.

„Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – tweetelte az EU bővítéséért felelős biztos, az osztrák Johaness Hahn szerdán.

„Értesültem róla, hogy Magyarország politikai menedékjogot biztosított Nikola Gruevszkinek – írta az EU-biztos. – Ha ezt hivatalosan is megerősítik, akkor világos magyarázatot várok Orbán Viktortól arra nézve, hogy mire alapul ez a döntés.”

A jogállamiság az uniós tagállamok és a tagjelöltek számára is egy betartandó alapelv, emlékeztetett. Kulcsfontosságú abban, hogy Európa hitelessége ne csorbuljon. „Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – írta végül.

Tovább

Közös hadsereg felé tart az EU?

2018. november 20., 12:28 Módosítva: 2018-11-27 01:58
215
Miben ért egyet Angela Merkel, Emmanuel Macron és Orbán Viktor? Közös uniós haderőt szeretnének. Itt még nem tartunk, de abban már majdnem minden tagállam megegyezett, hogy közös pénzalappal és közel másfél tucat új projekttel fűzik szorosabbra az európai védelmi együttműködést.

Megduplázták a közös uniós katonai projektek számát a védelmi miniszterek november 19-i ülésén. Abban bíznak, hogy a tavaly indított „állandó strukturált együttműködéssel” kevesebb pénzből tudnak többet kihozni, mintha minden ország külön-külön fejlesztgetné a katonai védelmét, és hogy könnyebben léphetnek fel együtt, ha hasonlóbb felszereléssel indulnak uniós missziókra.

Tovább

Szijjártó: Nem a mi dolgunk, hogy jutott ki Gruevszki Macedóniából

2018. november 19., 15:56 Módosítva: 2018-11-21 13:41
970
A volt macedón miniszterelnököt a hazájában jogerősen elítélték. Ennek a bírósági eljárásnak a vizsgálata a magyar menekültügyi hatóságok dolga, az ügy még folyamatban van. A magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben nyilakozott a Gruevszki-ügyről.

Szijjártó Péter hétfőn európai uniós miniszteri találkozókon vett részt Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében összefoglalta mindazt, amit hivatalosan elmondhat azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki múlt héten Magyarországra menekült letöltendő börtönbüntetése elől, vélhetően magyar diplomáciai segítséggel.

Tovább

Mi történik mostantól a brexitben?

2018. november 17., 07:55 Módosítva: 2018-11-18 08:03
109
A budapesti brit nagykövet-helyettessel végigvettük a következő lépéseket Nagy-Britannia kiválásáig az Európai Unióból, és azt is, hogy mi várható azután.

Theresa May szerdán megszerezte a brit kormány támogatását a kilépési megállapodáshoz, amelyről az elmúlt két évben tárgyaltak a londoni és brüsszeli szakértői küldöttségek. Nem volt egyszerű összehozni ezt a támogatást, és nem tűnik sziklaszilárdnak. Csütörtök reggelre a brexit-ügyi miniszter Dominic Raab lemondott a posztjáról, azzal az indoklással, hogy a továbbiakban nem tudna jó lelkiismerettel kiállni emellett a megállapodás mellett.

Caitlin Jones Nagy-Britannia budapesti nagykövet-helyettese
Caitlin Jones Nagy-Britannia budapesti nagykövet-helyettese

A miniszterelnök csütörtökön a brit parlament több órás ülésén védte meg az egyezményt, amelynek a lényege, hogy annyi időt hagy az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatainak a felépítésére, amennyi szükséges. Ennek a rugalmasságnak viszont ára van: ha 2020 decemberéig nem tudják kialakítani ezeket a kapcsolatokat, az Egyesült Királyság egy közös vámunióba kerül az EU-val. Ennek a vámuniónak a szabályaiba nem lesz beleszólása, és önkényesen nem is léphet ki belőle, csak az EU egyetértésével. Ezért ellenzik olyan sokan a szerdán nyilvánosságra hozott megegyezést a brit parlamentben, és a kormányzó Konzervatív Párton belül is.

Tovább

Az EU feszülten várja, hogy meglesz-e a brexit-egyezmény támogatása Londonban

2018. november 15., 12:51 Módosítva: 2018-11-15 17:00
27
Az uniós brexit-ügyi tárgyalók nem válaszoltak a Theresa May bukását firtató kérdésekre az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatójukon. Csak azt ismételték meg, hogy büszkék a megállapodásra, ami a legjobb volt, amit kihozhattak egy bonyolult helyzetből.

Nem kommentálta a brit kormány és a brit miniszterelnök bizonytalan helyzetét érintő kérdéseket az Európai Unió brexit-ügyi képviselője, az Európai Parlament (EP) elnöke, és az EP brit kilépéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője csütörtök délben Strasbourgban. Michel Barnier, Antonio Tajani és Guy Verhofstadt a szerdán már elhangzott uniós üzeneteket ismételték: a napokban tető alá hozott megállapodás a legjobb, amivel előállhattak, figyelembe veszi mindkét fél igényeit, és minimalizálja a veszteségeket az EU és az Egyesült Királyság részéről is.

A három politikus rövid nyilatkozatot tett, kérdésekre nem válaszoltak.

Michel Barnier kiemelte, hogy az uniós tagállamok milyen kivételes egyetértésben álltak hozzá a kilépési tárgyalásokhoz. „Fontos ponthoz érkeztünk egy hosszú és rendkívüli tárgyalássorozatban – mondta. – Ez az a pillanat, amikor meg kell teremtenünk a bizalmat, amire később építkezhetünk.”

„Nem vagyunk még az út végén – emelte ki. – Ezután is nagyon nyugodtak maradunk és gyakorlatiasak.”

A brexit az emberekről szól 

„A brexit legfőképpen az emberekről szól. Az európaiak jogairól, a törékeny észak-írországi béke megőrzéséről, és a munkahelyek fennmaradásáról az Egyesült Királyság kilépése után” – jelentette ki az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani azt követően, hogy Michel Barnier tájékoztatta az EP frakcióvezetőiből álló elnökök értekezletét a brexit-megállapodás tervezetéről.

„Nincs okunk ünneplésre, hiszen a brexit az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt káros, de hiszünk a demokráciában, és tiszteletben tartjuk a britek döntését. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött megállapodástervezet egy hosszú út első lépése. Ugyanakkor optimista vagyok, hogy ez az első lépés szorosabb kapcsolathoz vezet majd az EU és az Egyesült Királyság között. Ahogy már többször mondtam, az Egyesült Királyság az Unióból lép ki, nem Európából” – tette hozzá Tajani elnök.

Tovább

A brit kormány Theresa May mögé állt, és elfogadta a brexit megállapodást

2018. november 14., 20:54 Módosítva: 2018-11-15 10:20
280
Szintet lépett a brexit-tárgyalás: a brit parlamenttől függ elsősorban, hogy kemény vagy könnyű lesz a kilépés.

Két éve nem lépett akkorát előre a brexit-tárgyalás, mint szerda este. A brit kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet Theresa May miniszterelnök megbízottja a napokban tető alá hozott az Európai Unió brexitügyi képviselőjével.

Szerda délután „hosszú, részletes és szenvedélyes vitát folytattak” a brit kormány miniszterei a megállapodásról, amely Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének a feltételeiről szól, mondta a tanácskozás után Theresa May a Downing Street 10. előtt.

„Szilárdan hiszem, hogy ez a megállapodás volt a legjobb, amit kialkudhattunk. Szilárdan hiszem az eszemmel és a szívemmel, hogy ez áll az egész Egyesült Királyság érdekében” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint ez egy döntő lépés afelé, hogy a következő napokban véglegesítsék a kilépési szerződés szövegét, és annak a nyilatkozatnak a szövegét is, amely az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatát fekteti le.

„Az a feladatom miniszterelnökként, hogy elmagyarázzam a döntést, és ezt el is fogom kezdeni holnap, amikor felszólalok a parlamentben” – jelentette be Theresa May.

Tovább

Közeledik a brexit-megállapodás, de ne kiabáljuk el

2018. november 14., 15:26 Módosítva: 2018-11-14 21:57
36
Láttunk már olyat, hogy szakértői szinten kezet ráztak, aztán a politika asztalt borított.

Elkészült egy ígéretes megállapodási terv a brit kormány és az EU tárgyalóküldöttségei között a kilépés feltételeiről. A brit kormánynak és az uniós nagyköveteknek is rá kell bólintaniuk a szövegre, mielőtt komolyan kijelenthetjük, hogy jó úton haladnak egy sokkmentes kilépés felé.

Az Európai Bizottság szerdán nem kommentálta a fejleményeket, de a megállapodás több részlete már ismert.

Az elmúlt hónapokban nem arról szólt a tárgyalás, hogy milyen kapcsolatban maradjon Nagy-Britannia és az EU a kilépés után. Az még nagyon messze van, hogy ez egyáltalán szóba kerüljön. Egyelőre ott tartanak, hogy biztosítékokat adnak egymásnak arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni a jövőbeli kapcsolatról.

Mivel mindkét fél ilyen komolyan veszi ezeket a biztosítékokat, lehet sejteni, hogy pontosan arra készülnek, hogy ez lesz a helyzet: egy évekig, évtizedekig tartó átmeneti állapot.

A héten elkészült szövegben az EU által kért biztosíték elég szépen kirajzolódik, és ráadásul Theresa Maynek is valószínűleg elfogadható. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a brit kormányt és a Konzervatív pártot is mögé tudja állítani.

Tovább