Theresa May áldozata kevés lehet az EU-nak

július 14., 14:51 Módosítva: 2018-07-15 12:33
148
Mindenkinek elfogadható kompromisszumot akart letenni az asztalra a brit miniszterelnök, de valószínűleg a lehetetlenre vállalkozott. Ha Brüsszelben vagy Londonban megbuktatják a csütörtökön beadott javaslatát a brit kilépésről, akkor Nagy-Britanniának választania kell az uniós kereskedelem, a gazdasági szabadság és a problémamentes északír határ között.

Kezdődhet a valódi tárgyalás Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról, mert a brit kormány csütörtökön, hosszú vajúdás után elküldte Brüsszelbe az erről szóló javaslatait. Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. A megállapodás a 2019. március 29-i kilépés után 20 hónappal lépne életbe.

 

Tovább

Beolvasott Donald Trumpnak az EU vezetője

július 10., 14:00 Módosítva: 2018-07-11 09:36
772
Jó lenne, ha megbecsülné az amerikai elnök a valódi szövetségeseit, mert nincsenek túl sokan, üzente Donald Tusk az USA elnökének a másnapi találkozójuk előtt.

Donald Trumpnak küldött tanító szándékú üzenetet az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk aszerda-csütörtöki NATO-csúcstalálkozó előtt. Az amerikai elnök  régóta kritizálja Európát, majdnem napi szinten, amiért szerinte Európa nem költ eleget a védelmi kapacitásaira, és az Egyesült Államokon élősködik.

„Kedves Trump Elnök úr: Amerikának nincsen, és nem is lesz jobb szövetségese Európánál – kezdte a mondandóját az európai vezető. – Az európaiak ma a sokszorosát költik védelemre annak az összegnek, amit Oroszország költ, és ugyanannyit költenek rá, mint Kína. Szerintem önnek sincsenek kételyei azzal kapcsolatban, Elnök úr, hogy ezeket a forrásokat a közös amerikai és európai védelembe és biztonságba fektetjük be. Ugyanezt nem mondhatja el hasonló biztonsággal az orosz és kínai ráfordításokról.”

„Két megjegyzésem lenne ezért – tért rá a tárgyra Donald Tusk. – Először is, kedves Amerika, értékeld a szövetségeseidet. Ha belegondolsz, nincsenek is olyan sokan. Kedves Európa, te pedig költs többet védelemre, mert egy jól felkészült és jól felszerelt szövetségest mindenki tisztel.”

Az Európai Tanács elnöke ezután hangsúlyozta, hogy a pénz fontos, de a valódi szolidaritás még fontosabb. Ezzel kapcsolatban kitért az amerikai elnök véleményére, miszerint csaknem egyedül az Egyesült Államok védi Európát az ellenségeinktől. Tusk felidézte, hogy Európa volt az első, amelyik nagyszabású művelettel válaszolt, amikor az USA-t támadás érte 2001. szeptember 11-én. 

„Európai katonák harcoltak vállvetve amerikai katonákkal Afganisztában. 870 bátor európai férfi és nő áldozta az életét, közülük negyvenen az én hazámból, Lengyelországból. Kedves elnök úr, kérem emlékezzen erre holnap, amikor találkozunk a NATO-ban, és emlékezzen rá különösen akkor, amikor Putyin elnökkel találkozik Helsinkiben.

Érdemes mindig tisztában lenni vele, hogy ki a stratégiai barát, és ki a stratégiai probléma.

 

Tovább

Merkel-Orbán-tárgyalás Berlinben: elhúzódó vita lehet menekültügyben

július 5., 13:49 Módosítva: 2018-07-06 08:47
248
Magyarország nem ismeri el, hogy vissza kell vennie Görögországban belépett migránsokat.

A kereskedelmi, gazdasági, innovációs és védelmi együttműködésben tökéletes az összhang Németország és Magyarország között, derült ki Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után csütörtökön. A migráció kezelésében az alapvető nézeteltérés a két ország között az, hogy Magyarország nem ismeri el, hogy az uniós menekültügyi szabályok szerint ő lenne felelős azokért a bevándorlókért, akiket nálunk regisztráltak, de nem kaptak menedékjogot, most pedig Németországban élnek.

A dublini szabály szerint annak az országnak kell elbírálni a menedékkérelmet, ahol először az Európai Unió területére lépett a menedékkérő. Elvileg ennek az országnak kell gondoskodnia arról is, hogyha valaki nem jogosult védelemre, azt visszaküldjék a származási országába. Magyarország érvei szerint ez az ország Görögország vagy Bulgária, mert csak rajtuk keresztül érhet el valaki a magyar határhoz délkelet felől. Tehát akkor sem Magyarország a felelős, hogyha a magyar hatóságok regisztráltak valakit.

Ez lesz a jogi természetű vita témája a miniszterelnök szerint Németország és Magyarország között.

Ipar, kereskedelem és 1989 köt minket össze

A két kormányfő sajtótájékoztatójának korrekt, udvarias hangulata volt, de egyáltalán nem lehetett oldottnak nevezni. Egyik fél sem fukarkodott a dicsérettel a másik irányába. Angela Merkel azokkal a témákkal nyitott, amelyek köztudottan a legfontosabbak a német-magyar kapcsolatokban: az ipari együttműködést és az óriási kereskedelmi forgalmat méltatta, külön megemlítve az autógyártást. Elmondta, hogy Magyarország nagyon vonzó beruházási piac a német cégeknek. Kiemelte a  technológiai és kutatási együttműködések fontosságát is.

Aztán megemlékezett az 1989-es határnyitásról. Azt mondta, ez olyan jelentőségű esemény volt, amelyet Németország soha nem fog elfelejteni Magyarországnak. A lengyel Szolidaritás és a magyar törekvések nélkül nem lehetett volna egyesíteni Németországot, tette hozzá.

Egyetértettek abban is, hogy nem fogják támogatni a protekcionizmust, amely Donald Trump vámpolitikájával fenyegeti a világkereskedelmet.

Tovább

Negyven ügyben vitatkozunk az EU-val

július 3., 13:25 Módosítva: 2018-07-04 11:23
61
Minden kötelezettségszegésünket fölraktuk egy ábrára, hogy együtt lássa őket. Térképen mutatjuk, hogy a középmezőny legelején állunk ezzel a teljesítménnyel.

Tényleg Magyarország az EU fekete báránya? Mi harcolunk a legtöbbet Brüsszellel?

Ha azt nézzük, hogy az összes tagállam közül csak nálunk és a lengyeleknél kérdéses, hogy a kormány elismeri-e az alapvető európai értékeket, akkor igen, nagyon is kilógunk a sorból. Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes európai joganyagot mennyire tartja tiszteletben a magyar törvényhozás, akkor a legtöbb országnál jobban állunk.

A kötelezettségszegési eljárások számában lehet összehasonlítani az uniós országokat. Ezekből derül ki, hogy hány területen nem felelnek meg a magyar szabályok az európai előírásoknak.

Most negyven vitás ügyünk van Brüsszellel, és ezek közül csak néhányról, a legsúlyosabbakról hallunk gyakran: a kvótákról, a menekültügyi szabályokról, a CEU-törvényről és a civiltörvényről. E zeken kívül is, az élet minden területén találunk olyan szabályt, amelyet európai szinten alkottak meg, és az egész unióban ugyanúgy kell alkalmazni. A kötelezettségszegési eljárások azért indulnak, hogy az ilyen szabályokat betartassák.

Ez egy európai minőségbiztosítás

A kötelezettségszegési eljárások nem a büntetésről szólnak, hanem arról, hogy biztosítsák: ugyanolyan feltételek mellett lehessen élni és üzletelni mindegyik uniós országban. Ez nem egyszerű feladat. 

Tulajdonképpen egy minőségbiztosításról van szó. Képzelje el, hogy egy szállodaláncot vezet, és el kell érnie, hogy ugyanolyan minőségű étel kerüljön az asztalra, ugyanolyan tiszták legyenek a szobák, ugyanolyan gyorsan javítsák ki a csőtörést, ugyanúgy legyen elég parkolóhely, ugyanolyan könnyen be lehessen jutni a városközpontba a lánc mindegyik szállodájából. Ha az egyik városban nem ugyanaz a minőség, mint a másikban, akkor a rosszabbul teljesítő hotelekben csökkenni fog a forgalom, és csorbul az egész cég hírneve. 

Hasonló feladatot lát el az Európai Bizottság: a cég az Európai Unió, a hotelek pedig az tagországok. Azt kell elérni, hogy ha valaki az EU-n belül elköltözik bármelyik másik országba, akkor tudja, hogy hasonló körülményekre kell számítania. Például, hogy megbízhat a rendőrségben, tiszta lesz az ivóvíz, biztonságos lesz a vonatközlekedés, alapíthat vállalkozást, vehet föl alkalmazottakat, és nem fogják külön iskolába beosztani a gyerekét, hogyha roma. 

Ha ilyen szabályokat nem sikerül összehangolni, akkor az európai egységes piac csak a nevében lesz egységes.

Magyarország negyven kötelezettségszegési eljárásából tíz úgynevezett bejelentési mulasztás: azért indították, mert a magyar törvényhozás még nem ültetett át egy közösen meghozott európai szabályt a magyar jogba, vagy átültette, de nem jelentette be, hogy hogyan. Például már két éve vár az Európai Bizottság egy beszámolót a magyar dohánypiac szabályozásáról.

Ennél súlyosabb probléma, hogyha egy magyar jogszabály sérti az uniós jogot. Van például egy gyakori visszaélés: készenléti munkakörbe jelentenek be biztonsági őröket, és közben több, mint napi nyolc órát a telepen dolgoztatják őket, anélkül, hogy ezért pótlékot fizetnének nekik. Három éve indult emiatt eljárás Magyarország ellen, és az ügy az első szinten tart (zöld pötty az ábrán), ami azt jelenti, hogy a kormány tárgyal róla az Európai Bizottsággal.

Élesebb a vita például arról, hogy a pálinka eladására kevesebb adót vet ki a magyar állam, mint a viszkiére vagy a vodkáéra. Ez elég nagy kiszúrás azokkal, akik külföldi szeszekkel kereskednek. Több hivatalos levélváltás után sem tudta meggyőzni a magyar kormány Brüsszelt, hogy miért van erre szükség, ezért a Bizottság a második szintre léptette az eljárást (kék pötty).

Az Európai Bizottságot meg lehet győzni, lehet fontos nemzeti sajátosságokra hivatkozni, amelyek alapján kivételeket lehet kérni egy-egy szabályra, és meg is lehet vele alkudni. A paksi atomerőmű bővítése ellen több kötelezettségszegés indult, és mindegyikre találtak közösen megoldást.

Ha viszont a jogi nézeteltérés kibékíthetetlen valamelyik ügyben, akkor az Európai Unió Bíróságának kell igazságot tenni. Ez a harmadik, legmagasabb szint (narancssárga pötty). A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt már el is marasztalta Magyarországot a bíróság, hogy jogtalanul uralta le velük a cafeteria-piacot.

Tovább

Indul a lengyel bírák nyugdíjazása, ami miatt az EU annyira zabos

július 2., 14:17 Módosítva: 2018-07-02 19:44
4
A lengyel kormány a saját képére formálná a bíróságot, az európai bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségét védi.

Kedden életbe lép egy törvény Lengyelországban, amelyik 70 évről 65 évre csökkenti a lengyel legfelsőbb bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. A 72 bíróból 27-nek emiatt nyugdíjba kell majd mennie. Közöttük van a legfelsőbb bíróság elnöke is, akinek még nem járt le a hatéves mandátuma. Az a bíró, amelyik szeretne tovább dolgozni, beadhat egy kérvényt a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök pedig a saját belátása szerint döntheti el, hogy melyiküknek engedélyezi, hogy hivatalban maradjon még három évig, és melyiküknek nem.

Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellentmond az európai uniós szerződésnek. 

A lengyel legfelsőbb bíróságról már jó ideje tárgyal az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal, de nem jutottak kielégítő megállapodásra – írta hétfőn az uniós testület.

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett lengyel kormány azzal védte a saját álláspontját, hogy a nyugdíjazásokkal kapcsolatban konzultál az országos igazságszolgáltatási tanáccsal, ami nagyjából a magyar Országos Bírósági Hivatal helyi megfelelője. A tanács tagjait viszont a lengyel országgyűlés nevezi ki, ezért nem lehet őket függetlennek tekinteni a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, ami szintén európai normát sért az Európai Bizottság szerint.

A Bizottság ezért sürgős eljárásban indított kötelezettségszegést Lengyelország ellen. Varsónak egy hónapja van érdemben reagálni a joszabály kifogásolt elemeire. Ha nem találnak megoldást Brüsszellel közösen, akkor a második szintre lép az eljárás. Három szint van összesen, a harmadik, legmagasabb szinten az Európai Unió Bírósága előtt folytatódik a vita.

Tovább

Mekkorát nyert Orbán Brüsszelben?

június 29., 20:21 Módosítva: 2018-06-30 18:22
315
Túl nagy oka senkinek nincs az ünneplésre a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó után, mert a migrációs probléma nem oldódott meg. Kapaszkodjanak meg: még a kvóták is a pakliban maradtak. Viszont kitalált az EU egy akciót, amiben mindenki képes volt egyetérteni, és talán nyerhetünk vele időt addig, amíg lesznek valódi új szabályok. Emmanuel Macron a Heti Válasz kérdésére azt mondta: nevetséges, ha ezután a találkozó után győztesként ünnepelteti magát egy vezető.

Orbán Viktor a péntek hajnali Facebook videójában azt mondta, hogy a visegrádi négyek egy nagy győzelmet arattak a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón.

„Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat – üzente a miniszterelnök. – Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.”

Tehát akkor nyertünk, nem? Magyarország ezt szeretné már elérni három éve, erre a csatára épült a migránskampány, az EU-t ekéző kampány és a Soros-kampány. Ezért az ügyért pereltük be az EU Tanácsát a bíróságon, amit aztán elvesztettünk, és visszapereltek minket.

Mégsem ünnepel senki, a miniszterelnök nem úszik a dicsőségben, sajtótájékoztatót sem hívott össze, ahol elmesélhetné a győzelmét. Egy pár mondatos videó a reakció a kvóták eltörlésére.

 

Tovább

Tusk: Megegyezés született a migráció kezeléséről

június 29., 05:24 Módosítva: 2018-06-29 16:50
1816

Az uniós tagországok vezetői Brüsszelben megegyeztek a zárónyilatkozat szövegében, így a migráció kezelését érintő kérdésekben is, írta a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján született egyezség szerint a következőképpen akarják kezelni a menekültválságot: 

  • A tengeren vagy szárazföldön érkező menekülteknek zárt befogadóközpontokat hoznak létre az EU-n belül. Ezeket olyan uniós országokban alakítják ki, amelyek ezt önként vállalják. Ez leginkább Olaszországot és Görögországot jelenti.
  • Az érkezők menedékkérelmét ezekben a táborokban bírálják el. Itt gyorsan meg lehet állapítani, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába.
  • A menekültstátuszt kapott embereket olyan országok veszik át, amelyek ezt önként vállalják, tehát nem lesznek kvóták.
  • Az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját, mondta    Joseph Muscat máltai kormányfő. 
  • Vizsgálják a lehetőségét annak, hogy az EU-n kívül, Észak-Afrikában is hasonló központokat alakítanak ki, erről azonban még meg kell egyezni az érintett országokkal.
  • Az EU újabb 3 milliárd euróval támogatja Törökországot, amelynek fontos szerepe volt a balkáni útvonalon zajló menekültáradat csökkentésében. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.
  • Átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF). Ösztönzik, hogy a kontinensen jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.
Tovább

Az olaszok letarolták az EU-csúcsot

június 28., 20:57 Módosítva: 2018-06-29 08:03
228
Blokkolják a találkozót egészen addig, amíg nem kapják meg, amit akarnak.

A cikk frissül!

A június elején kinevezett olasz miniszterelnök Giuseppe Conte első alkalommal vett részt európai uniós csúcstalálkozón csütörtök délután, és nem húzta az időt udvarias ismerkedéssel. Az ülésen résztvevő források szerint blokkolja a megegyezést az összes témában, ami az asztalon van, egészen addig, amíg megegyezés nem születik a megbeszélés legvitatottabb témájáról: 

a migrációról.

Olasz kormánypárti EP-képviselőktől tudjuk, hogy mit szeretne az olasz kormány migrációügyben: az Európába érkező bevándorlók tisztességes elosztását az dél-európai államok között még azelőtt, hogy partra szállnának Olaszországban. Miután pedig a rájuk eső számú ember partra szállt, induljon el egy részüknek az áthelyezése Európa belsejébe.

Az olasz blokk váratlanul érhette a többi uniós vezetőt. Az ülést elnöklő Donald Tusk és az Európai Bizottság feje, Jean-Claude Juncker ugyanis olyan szokatlan húzásra szánta el magát, amire még nem volt példa.

Lemondták az este hétre tervezett szokásos sajtótájékoztatójukat.

Donald Tusk szóvivője egy kurta, hivatalos hangvételű közleményben tudatta az érdeklődőkkel, hogy 

„Egy tagállam tartózkodott a találkozó összes témájában, ezért egyelőre nem tudtunk közös megállapodást elfogadni.”

Biztonság- és védelmi politika, munkahelyteremtés, gazdasági növekedés serkentése, versenyképesség, innováció, digitális fejlesztés szerepel még a napirenden. Arról is most döntenének a vezetők, hogy meghosszabbítsák-e az Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító gép miatt Oroszországot sújtó gazdasági szankciókat.

Az AFP hírügynökség idézett egy forrást, aki szerint lehet, hogy csak annak köszönhető a kőkemény olasz kiállás, mert az új miniszterelnök „még nem tudja, hogyan működnek a csúcstalálkozók”.

Hogy miért szabadultak el ennyire az indulatok a bevándorlás kapcsán, azt a 2015 óta növekvő feszültség magyarázza. Ebben a cikkben olvashat róla bővebben.

Tovább

Orbán nélkül vitatkoztak Orbán ötletein a migrációs minicsúcson

június 24., 22:40 Módosítva: 2018-06-25 13:36
230
Nem történt áttörés a migrációügyben európai vezetők egy csoportjának mini csúcstalálkozóján vasárnap este Brüsszelben. A múlt héten összehívott találkozó célja részben Angela Merkel német kancellár belpolitikai pozícióinak megerősítése volt. A többi vezetővel együtt a csütörtöki EU-csúcson sem várhatók konkrét megoldások.

Nem hozott áttörést a menekültügy kezelésében az uniós vezetők vasárnapi mini csúcstalálkozója, de mind hitet tettek amellett, hogy európai közös megoldás kell. Közben egyre nő annak a veszélye, hogy egyes országok egyoldalú lépéseket tesznek, és ezzel nemcsak az amúgy is rogyadozó európai menekültügyi rendszert, de a schengeni zónát is veszélyeztetik. 

A találkozót múlt héten hívta össze sebtében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, segítséget nyújtva a belpolitikai válsággal küzdő Angela Merkel német kancellárnak. Merkel belügyminisztere, a kancellár pártjának szövetségesét, a keresztényszociális uniót (CSU) vezető bajor Horst Seehofer ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megkezdi a Németországban menekültstátuszra nem jogosult migránsok visszaküldését Olaszországba és Görögországba, ahol először léptek uniós területre.

Ezzel az egyoldalú lépéssel feltehetően elérte volna, hogy Németországnak, Ausztriának, és Olaszországnak is határellenőrzést kellett volna bevezetnie. Ráadásul Merkelnek menesztenie kellett volna az ellenében intézkedő Seehofert, ami valószínűleg alig három hónapos koalíciós kormányának bukását jelentette volna. Merkel időt nyert azzal, hogy megpróbál európai szinten megoldást találni az októberben bajorországi választás elé álló CSU politikai kihívására. 

Tovább

Európai Bizottság Magyarországról: nem fordíthatunk hátat az értékeinknek

június 21., 15:37 Módosítva: 2018-06-21 17:09
12
Brüsszelben aggódva figyelik a magyar alkotmánymódosítást és a „Stop Soros” törvényt.

A Népszava megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét csütörtökön, hogy mi az uniós testület véleménye a szerdán megszavazott magyar alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” törvényről. Külön rámutatott, hogy a módosítások egyike törvényen kívül helyezi a hajléktalanságot, egy másik pedig a bevándorlás segítését.

Az Európai Bizottságnak az az egyik feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, a tagállamok betartják-e a közösen megalkotott uniós jogszabályokat. Ezt a szerepet a szerződés betűjéhez híven tölti be a testület, ami azt is jelenti, hogy a Bizottság köztisztviselői technikai magyarázatokon kívül szinte soha semmilyen politikailag értelmezhető kijelentést nem tesznek.

A biztosok valamivel szabadabb pórázra vannak engedve ebből a szempontból, ők nagyon ritkán a saját véleményüket is el merik mondani, de rájuk is inkább az jellemző, hogy rendkívül óvatosan fogalmaznak, nehogy politikai viták kereszttüzébe kerüljön a testület, amit képviselnek. Nem mintha a magyar ügyek szempontjából ennek lenne jelentősége, hiszen akármit is mondhatna a Bizottság, a kormány propagandájában így is, úgy is Soros György ügynökei lennének, akik felesküdtek Magyarország eltiprására.

Éppen ezért nem kis jelentősége van, hogy a joguralom kérdéseivel foglalkozó szóvivőnek, Christian Wigandnak csütörtökön egy olyan mondatot írtak az előre elkészített válaszába, ami a Bizottság általános hozzáállásához képest elképesztő politikai merészség.

Azt mondta: 

Nem mondhatjuk, hogy aggodalom nélkül követjük a fejleményeket, amelyeket ezekben az új javaslatokban tegnap megszavazott a magyar parlament. Nem szabad hátat fordítanunk az értékeinknek és elveinknek, amelyekre Európa épült.

Nézzék meg a videón, hogy kicsit meg is illetődik a mondanivalója súlyától:

 

Tovább

Most gyilkolja meg az EU az internetet?

június 20., 19:16 Módosítva: 2018-06-28 17:12
424
Közel sem. Viszont elővette a szerszámosládát, hogy leszabályozza vele az internetes zenepiacot, és a kalapács van a leginkább a keze ügyében.

Tizenöt európai parlamenti (EP) képviselő tíz ellenében szerda délelőtt elfogadott egy javaslatot, ami a jövőben arra kötelezheti a nagy internetes tartalommegosztókat, mint a Youtube és a Facebook, hogy automatikusan szűrjék a tartalmakat, amiket felteszünk rájuk. A szerzői jogokat szeretné védeni a javaslat, de benne van a veszély, hogy ha rosszul alkalmazzák, cenzúrázhatják vele az internetet. Miről van szó, és miért érdemes róla mindenkinek tudnia? 

A Youtube egy jogi kiskapuból gazdagszik, és ez nem oké

Az alapvető probléma az, hogy a nagy videómegosztók, mint például a Youtube, óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek. Amíg egy tévécsatorna, rádióállomás, vagy zenét közvetítő applikáció, mint a Spotify súlyos jogdíjakat fizet azért, hogy lejátszhassa egy előadó számait, a Youtube-nak nincsen ilyen kötelezettsége. A Youtube is fizet a zenekiadóknak a klipek előtt és közben megjelenő reklámbevételeiből, de nem azért, mert muszáj neki, hanem mert megállapodott a kiadókkal.

Ez a megállapodás a Youtube-nak kifejezetten előnyös. Ugyanis ahhoz képest, hogy a Spotify átlagosan nagyjából húsz dollárt fizet jogdíjakban minden felhasználója után évente, a Youtube évente felhasználónként korülbelül egy dollárt juttat a kiadóknak a reklámaiból – a zeneipart képviselő világszervezet, az IFPI számításai szerint. A Youtube-nak másfél milliárd felhasználója van, tizenötször annyi, mint a Spotifynak, tehát abszolút értékben nagyon sok pénzt utal a kiadóknak, a jogdíjat fizető szolgáltatókhoz képest viszont aránytalanul keveset.

A Youtube azért nem fizet jogdíjakat, mert az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerint nem minősül tartalomszolgáltatónak. Eszerint a törvény szerint a Youtube csak egy internetes tárhely, olyan, mint például a Dropbox, vagy az iCloud, és nem tartozik felelősséggel azért, amit a felhasználói tárolnak rajta. Következésképpen a szerzői jogi visszaélésekért sem vonható felelősségre, amelyeket a felhasználói elkövetnek. 

Csakhogy ezt az irányelvet húsz évvel ezelőtt írták. A Youtube 2005-ös megalapításakor tényleg inkább volt tárhely, mostanra azonban egész máshogy viselkedik: kategorizálja a zenéket, ajánlatokat ad – úgy viselkedik, mint egy tartalomszolgáltató, és nem úgy, mint egy internetes merevlemez. A világ nagyon sok részén pedig az emberek kizárólag Youtube-ról hallgatnak zenét a neten. 

Az európai zenekiadók és rajtuk keresztül a zeneszerzők tisztességes hasznot szeretnének látni a saját alkotásaikból, ezért igyekeznek évek óta megváltoztatni a jogszabályt. Jogosan állítják: nem fair, hogy a kreatív iparágak forgalma esik vissza, miközben nagy internetes cégek jól járnak. Meg akarnak állapodni a Youtube-bal és másokkal is, például a francia illetőségű Dailymotionnel, hogy fizessenek a piaci erejükhöz mérten arányosan a tartalmaikért. Ha pedig nem tudnak megállapodni, rá szeretnék őket kényszeríteni, hogy szűrjék ki a jogtalanul közzétett zenéiket. Még azelőtt, hogy azokat publikálják! És itt jön be a képbe a cenzúrától való félelem.

 

Tovább

Juncker rendkívüli migrációs értekezletet hív össze

június 20., 16:56 Módosítva: 2018-06-20 23:31
137
Magyarország nem lesz ott ezen a vasárnapi egyeztetésen.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mirációs és menekültügyi mini-csúcstalálkozót hív össze vasárnapra Brüsszelbe, írta az MTI.

A hivatalos tájékoztatás szerint az egyeztetés célja, hogy „európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A német Bild arról írt, hogy a hétvégi minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetői kaptak meghívást. Ezt azonban egyelőre nem erősítette meg a bizottság.

A német újság a hétvégén arról is beszámolt, hogy Angela Merkel német kancellárt a saját belügyminisztere tartja sakkban. Ha Merkelnek nem sikerül kompromisszumot találnia migráció-ügyben, akkor Horst Seehofer belügyminiszter szigorúbb bevándorlási eljárásokat fog javasolni. Ez is közrejátszhat abban, hogy szűkebb körben tartanak megbeszélést a jövő csütörtök-pénteki Európai Tanács előtt, ahol az összes uniós kormányfő ott lesz.

Ha valóban ezek az országok kaptak meghívót a nemhivatalos találkozóra, akkor az EUrologust elgondolkodtatja, hogy Magyarországot miért nem hívták meg. Vajon ez azt jelenti, hogy pontosan Magyarország ellenében beszélnek meg egy taktikát, hogy hogyan lehetne elfogadtatni Orbán Viktorral valamilyen formában a kötelező menedékkérő-kvótákat? Például a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Ausztrián keresztül, aki ott lesz a különleges találkozón?

Szakértők szerint a jövő heti, egyébként számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről, tette hozzá a hírhez az MTI.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Orbán Viktor elmehetne ebbe a muszlimok lakta belga kisvárosba

június 19., 16:18 Módosítva: 2018-06-19 16:18
151
A flandriai Mechelenben a lakosok majdnem negyede muszlim. A polgármester szívesen látná a magyar miniszterelnököt, hogy megmutassa, minden rendben.

A belgiumi Mechelen városában állítólag több muszlim él, mint Magyarországon és Szlovákiában összesen. A polgármester meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el, és nézze meg, hogy ez milyen.

A brüsszeli EUobserver című újság számolt be róla, hogy a flandriai város polgármestere, Bart Somers szívesen látná a magyar miniszterelnököt. „Gazdag, biztonságos, szép város vagyunk. Talán Orbán Viktornak el kellene jönnie, hogy lássa, működik az együttélés” – mondta a lapnak múlt hét végén.

Az Orbán Viktorhoz hasonló populistákat „nyugati szalafistáknak” tartja, akik elutasítják a változást, eltorzítják az elveket és az értékeket hogy falakat és megosztottságot teremtsenek.

Mechelenben 90 ezer ember lakik, közölük 20 ezren muszlimok, és minden rendben van közöttük, mesélte a polgármester, aki 2016-ban nemzetközi díjat is kapott azért, mert segített a menekülteken és sokat tett a bevándorlók beilleszkedéséért. 130-féle nemzetiség él itt együtt, és minden második újszülöttnek külföldi gyökerei vannak. Mechelen egyébként érseki székhely, a katolikus egyház belgiumi központja.

Hozzátette azért, hogy a városban vannak problémás ügyek, és a határok teljes megnyitása nem működne, de ettől függetlenül a sokszínűség a valóság, amit nem szabad stigmatizálni és nem lehet félresöpörni, hanem el kell fogadni és kihozni belőle a legtöbbet.

A helyiek bevonásával lehet közösséget építeni

Húsz évvel ezelőtt Mechelenben volt az egyik legmagasabb a szegény gyermekek és a munkanélküliek aránya Belgiumban, és a bűnözési mutatók is elkeserítően alakultak. A politikai szélsőjobbnak is bőven akadtak követői. Mára viszont ez a város a legjobbak között van mind a három területen, írja az EUobserver.

A polgármester szerint úgy kell kezelni a problémákat, hogy bevonja a megoldásba a lakosokat. Például rapid randikat szerveznek a városban a bevándorlók, menekültek és a helyiek között. Azok, akik így megismerkednek, utána fél éven át minden héten találkoznak. „Ha van valaki, akit ismernek Mechelenből, akkor az el tudja nekik magyarázni, hogy hogyan működik a város, vele gyakorolhatják a nyelvet, és ami a legfontosabb, emberi kapcsolatot alakíthatnak ki” – magyarázta Bart Somers.

Szerinte mind a két politikai oldal azon ügyködik, hogy egyetlen identitásba préselje bele az embereket.

A jobboldali címke szerint a migránsok bűnözők vagy megélhetési kalandorok, a baloldali szerint pedig áldozatok.

Mechelenben különbséget tesznek az újonnan érkezettek és az odavalósiak között, de mindannyiukkal úgy bánnak, mint helyi polgárokkal. Az újaknak be kell illeszkedniük és meg kell tanulniuk a nyelvet. Úgy tekintenek erre, mint egy beruházásra a jövőbeli biztonságba.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Mostantól lehet jelentkezni az uniós vonatozásra

június 12., 11:48 Módosítva: 2018-06-12 17:16
754
Két héten át fogadják a jelentkezéseket a DiscoverEU weboldalán.

Kedd déltől június 26-áig lehet jelentkezni az Európai Unió utazási programjára, a DiscoverEU-ra. Az akcióban az EU kifizeti a vonat-, busz-, hajó-, vagy kivételes esetben repülőjegyét a jelentkező fiataloknak egy európai célállomásra és vissza.

A DiscoverEU magyar nyelven is elérhető oldalán lehet jelentkezni. Azok vehetnek részt a programban, akik 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek, és valamelyik európai uniós ország állampolgárai.

 

Tovább

Soha nem lesz határ Észak-Írország és Nagy-Britannia között!

június 8., 18:40 Módosítva: 2018-06-08 22:13
10
A brit kormány soha nem fogadna el az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelem vámszabályozására olyan megoldást, amely vámhatárokat emel Észak-Írország és az Egyesült Királyság más országrészei közé, közölte a Downing Street szóvivője.

Az MTI idézi a londoni miniszterelnöki hivatal feltűnően indulatos hangvételű nyilatkozatát, aminek az előzménye, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: nem terjeszthető ki az Egyesült Királyság egészére az Európai Bizottság azon javaslata, amelynek értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Tovább

Nem tetszik az Európa Tanácsnak a magyarországi tényleges életfogytiglan

június 7., 21:53 Módosítva: 2018-06-08 12:01
157

Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében – közölte az Európa Tanács csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló, szabadságjogokat és emberi jogokat védő szervezet, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága aggódik amiatt, hogy több elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárásban vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival.

Tovább

Az EU nem veszi föl Kim Kardashiant hivatalos tárgyalónak

június 7., 16:57 Módosítva: 2018-06-08 09:34
99
Pedig Kanye West felesége egyelőre sikeresebben tárgyal Donald Trumppal, mint az Európai Unió, mutatott rá egy brit újságíró.

Elgondolkodott rajta az Európai Bizottság, hogy Kim Kardashian segítségét kéri, amikor Donald Trumppal tárgyal? Ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai celeb sikeresebben tárgyal az USA elnökével, mint az Európai Unió komplett vezetése – vetette föl egy brit újságíró az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Kim Kardashian kérésére Donald Trump elnöki kegyelemben részesítette azt az idős asszonyt, akit a kilencvenes években ítéltek életfogytiglanra kábítószerügyek miatt.

„Eszükbe jutott esetleg, hogy Kardashian-West asszony segítségét kérik olyan ügyekben, mint például a párizsi klímaegyezmény, az iráni atommegállapodás, vagy az acél- és alumíniumvámok?” – kérdezte ennek fényében James Crisp, a Telegraph brüsszeli tudósítója.

Az Egyesült Államok Trump vezetése alatt eddig kilépett a párizsi klímaegyezményből, a maga részéről felmondta a nukleáris fejlesztéseket korlátozó megállapodást Iránnal, és extra vámokat vetett ki Európa acél- és alumínium termékeire. Mindhárom döntés súlyos politikai vagy üzleti veszteséget okoz az EU-nak, és felforduláshoz vezetett a világpolitikában is.

Az uniós testület karót nyelt szóvivője, Alexander Winterstein bevallotta, hogy nem fog tudni elmésen visszavágni erre a kérdésre, és hivatalos hangon azt felelte: „Kiváló, konstruktív kommunikációs csatornákat tartunk fönn az Egyesült Államokkal több ügyben is, amelyek közül jónéhány nem éppen egyszerű.”

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker éppen repülőn ül Kanada felé, ahol találkozni fog a G7 országok vezetőivel, és az amerikai elnök is ott lesz a megbeszélésen. Nem tud arról, hogy Kim Kardashian is ott lesz-e.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Miért veszítünk annyi EU-s pénzt?

június 4., 07:03 Módosítva: 2018-06-06 15:17
123
Valójában legutóbb nyertük túl magunkat, és Brüsszel most visszatérne a valós számokhoz.

Ön is elgondolkodott rajta, hogy miért jut Magyarországnak kevesebb pénz a következő uniós költségvetésben, mint a mostaniban? Ön is indokolatlanul soknak tartja, hogy a negyedével vágják meg a nekünk járó összeget a kohéziós támogatásból? Az EUrologus is meglepődött az eredményen, és utánanézett, hogyan jönnek ki a számok. Kiderült, hogy nincs átverés, nem a kormányunk miatt büntetnek minket, és nagyon úgy fest, hogy Soros György keze sincs a dologban. Egészen röviden: négy dolog magyarázza, hogy miért csökken 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárdra a javasolt fejlesztési keretünk.

  • A britek kilépése miatt kisebb lesz maga a torta: mintha az előzőt tíz szeletre vágnánk, az egyik szeletet elvennénk, és úgy tálalnánk föl.
  • Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban elkél a korábbinál magasabb támogatás. Az elmúlt több, mint tíz évben a gazdasági fejlődésük csökkent, vagy jó esetben stagnált. A közeljövőben sem fognak maguktól szárnyra kapni a dél-európai országok, különösen, mert a fiatalok munkanélkülisége riasztóan magas.
  • A magyar gazdaság viszont sokat fejlődött: beértük vagy meg is előztük termelésben az elmaradottabb dél-európai régiókat. És velük szemben ráadásul a kilátásaink is jók: 3-4 százalék közti növekedés a prognózis a következő évekre. Ugyanez mondható el a többi közép-európai és a balti országokról is. 
  • A legnagyobb tétel: a 2013-as költségvetési tárgyalásokon Magyarország „túlnyerte magát”. Közel négymilliárd euróval kaptunk akkor többet, mint amennyit a gazdasági mutatóink alapján kidobott a minden országra egységesen alkalmazott formula. Ez részben politikai siker volt, részben szolidaritás a nyugat-európai országok részéről a keletiek felé. Az Európai Bizottság szerint most vissza kell térni a valós számokhoz, ezért zuhantunk ekkorát.

Érdemes rögtön megjegyezni, hogy a kedden javasolt összegek biztosan nem véglegesek. Legutóbb is úgy indult a tárgyalás a költségvetésről, hogy 30 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak a kohéziós alapokból. Ehhez képest 12 százalék körüli veszteség lett csak a vége.

 

Tovább

Kevesebb pénzt kapunk az EU-tól, mert lepipáltuk a délieket

május 29., 17:00 Módosítva: 2018-05-30 10:17
310
Majdnem a negyedét buknánk a kohéziós pénzeknek 2021 után, mert a magyar régiók már jobban állnak gazdaságilag, mint sok dél-európai.

Közzétette az Európai Bizottság a számszerű javaslatait arról, hogy mekkorák legyenek az EU gazdasági felzárkóztatási támogatásai 2021 és 2027 között. Ahogy hétfőn már kiszivárgott, Magyarország a korábbinál jóval kevesebb pénzre számíthat.

2018-as árakon számolva 17,93 milliárd eurónyi támogatást javasol Magyarországnak az Európai Bizottság. A mostani fizetési ciklusban 23,6 milliárd eurót kaptunk, ez jelentős, 24 százalék körüli csökkentés.

A következő évek inflációját is figyelembe véve 20,24 milliárd euró lesz az az összeg, amit az Európai Bizottság Magyarországnak tervez adni 2021 után. A mostani fizetési időszakban 21,54 milliárd eurónyi támogatást kapott Magyarországugyanígy, folyó árakon számolva. Így csak 6 százalék körüli a csökkenés.

Ezek nem a végleges számok, csak az első hivatalos javaslat. Az Európai Bizottság javaslatán innentől kezdve hónapokig, talán egy-két évig is tárgyalni fognak egymással a nemzeti kormányok, aztán pedig a nemzeti kormányok az Európai Parlamenttel.

Közép-Európa fejlődött, Dél-Európa sokkal kevésbé

Corina Crețu, a regionális politikát felügyelő, román EU-biztos kedden felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és balti országokat érintő csökkenés részben annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak a régiói az elmúlt időszakban annyit fejlődtek gazdaságilag hogy kiesnek a legmagasabb támogatásra jogosultak köréből.

A másik oka a csökkenésnek az, hogy változtatnák a támogatások odaítélésének szabályain, és több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben magasabb a fiatalok munkanélkülisége, több klímavédelmi beruházásra van szükség, illetve több bevándorlót kell fogadniuk és integrálniuk a társadalomba. 

Ezek az új feltételek viszont kevesebb, mint 20 százalékos súllyal számítanak be az új elosztási szabályokba. Így festenek a súlyok:

  • 81 százalékos súllyal számít az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az adott régióban
  • 15 százalék a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel meg kell küzdeni
  • 4 százalék a klímavédelmi és a migrációs ügyek súlya a döntésben

„A régiók fejlettsége miatt Magyarország akkor is majdnem ugyanennyit veszített volna, ha a régi rendszer szerint, kizárólag a GDP alapján számoljuk a támogatásokat” – emelte ki az Eurologusnak egy európai bizottsági szakértő. Ugyanez igaz a többi közép-európai országra is, tette hozzá.

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk.

 

Tovább

Őskori örökségünket eleveníti föl egy díjnyertes civil kezdeményezés

május 28., 16:37 Módosítva: 2018-05-28 22:48
172

Uniós támogatást nyert a magyar Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete a Journey to the Beginnings, „utazás a kezdetekhez” című programtervéért, adta hírül múlt hét végén az Európai Bizottság.

A magyar egyesület az egykor a Duna mentén fekvő kőkori, réz- és bronzkori települések emlékét szeretné újjáéleszteni, beépíteni a kortárs művészetbe, és átélhető formában megmutatni a közönségnek.

77 pályázóból 29 nyert

Az Európai Bizottság a magyar győztesen kívül 28 másik projektnek ítélt oda támogatást egy összesen 5 millió eurós keretből. Hetvenhét pályázatból választották ki a nyerteseket. Olyan kulturális szervezetek kaptak támogatást, amelyek legalább két európai nemzetközi partnert bevontak a projektjükbe. Az volt az elvárás, hogy az akcióik képesek legyenek megmutatni: a kulturális örökségünk és a kortárs alkotómunka összetartoznak.

Olyan ötletek nyertek, mint például:

  • különböző régiókra jellemző népviselet-varrás hagyományos eszközökkel,
  • a barokk időszak felfedezése zene segítségével,
  • hosszú távú oktatási projektek, amelyek emlékművekről és régészeti lelőhelyekről tanítják az embereket,
  • az európai konyhaművészeti örökség feldolgozása multimédiás alkotásokon keresztül.

„Ezek a nemzeteken átívelő projektek bemutatják és népszerűsítik a kulturális örökséget az összes különböző formájában – mondta Navracsics Tibor kultúráért felelős EU-biztos. – Megihletik majd a kortárs művészeti alkotást és segítenek összekötni mindenféle háttérből érkező embereket. Az Európai Kulturális Örökség Évének a szellemében ezek az inspiráló projektek segítenek majd megerősíteni azt az érzést, hogy egy közös európai térhez tartozunk.”

A pályázat kiírása szerint idén szeptemberig kell, hogy induljanak a programok.

 

Tovább

Szijjártó: Riasztó a bolgár menekültügyi javaslat

május 28., 13:20 Módosítva: 2018-05-29 00:14
185
Vétóval fenyegeti Magyarország a fejlődő országokkal való uniós együttműködést, ha nem kerül bele a szövegbe, hogy a migráció biztonsági kihívás. A külügyminiszer szerint érdemes tudomásul venni, hogy Orbán Viktor fakenews-gyárnak tartja az Indexet.

Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülése után tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Tovább

Majd megtanítjuk a Nyugatot késsel-villával enni

május 28., 08:46 Módosítva: 2018-05-28 15:52
92
Mi a lengyel kormány célja az Európai Unióban, és hogyan látják Lengyelországot Európában? Alapos nemzetközi kutatómunka után erről készítenek tanulmányt a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen. Arra jutottak, hogy Varsó nagyonis látja a gyakorlati hasznát Európai Uniónak, ezen túl viszont úgy tekint rá, mint egy szükséges rosszra. Nyugat-Európában Lengyelországot tartják Közép-Európa meghatározó erejének, és Kaczyńskiék ezt ki is tudják használni.

„A lengyel kormány csak a belpolitikai csatákban hasznos eszközt és pénzforrást lát az Európai Unióban. A valódi európai értékeket kizárólag Varsó és Budapest képviseli a szemükben, de hogy valójában ki is a visegrádi térség vezető ereje, abban már nem értenek egyet. Sőt, előszeretettel használják egymást saját érdekeik mentén Brüsszelben” – állítják lengyel egyetemi kutatók, akik Lengyelország Európa-politikájáról hamarosan megjelenő tanulmányuk apropóján beszélgettek az EUrologussal.

A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem (UAM) által vezetett kutatás során Budapesten, Brüsszelben, Londonban és más európai fővárosokban készítettek interjúkat a lengyel Európa-politikára rálátó politikusokkal és minisztériumi szakértőkkel. A hároméves munkát lezáró tanulmány novemberben jelenik meg, a főbb eredményekről pénteken tartottak előadást Brüsszelben.

Tovább

Donald Tusk lefutotta a hőségben a 20 kilométert

május 27., 19:30 Módosítva: 2018-05-28 06:31
12

30 fok körüli, vihar előtti hőségben rendezték meg az éves, 20 kilométeres városi futóversenyt Brüsszelben vasárnap. Az Európai Tanács 61 éves lengyel elnöke, Donald Tusk is lefutotta a távot, és posztolt egy fotót magáról a Facebookon, amire a profilképét is lecserélte.

„Túléltem! – írta a politikus. – Nagyon meleg, párás és kemény 20 km-es verseny volt Brüsszelben. Ennek ellenére óriási élmény volt, amit a többi futóval oszthattunk meg Brüsszelből és a világ többi részéből. És meg kell, hogy mondjam, a végén sokkal könnyebbnek éreztem, mint néhány korábbi EU-s csúcstalálkozó levezetését!”

Donald Tusk a „Running for Europe” csapat tagjaként 1 óra 57 perc 50 másodperc alatt teljesítette a távot. Ebben a csapatban indult az európai uniós intézmények több, mint ezer dolgozója. Idén a Kulturális Örökség Európai Évét támogatta a futásával a csapat.

A versenyt a francia Chahdi Hassan nyerte (LEPAPE.BE/EA CENTRE ISERE) 1:02:56-os idővel.

A legjobb magyar versenyző az AGC Glass Europe csapatát erősítő Pálfi János lett 1:22:37-es eredménnyel.

Tovább

Euróbevezetés: ötből két feltételt teljesítünk

május 24., 10:09 Módosítva: 2018-05-24 19:42
336
Bulgária és Horvátország bezzeg ötből négyet. De hiába teljesítik a gazdasági feltételeket, két évig még biztosan nem csatlakoznak.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik hozzá, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Három dolog akadályozza egyelőre a közös pénz bevezetését. A mostani állás szerint

  • az államadósság 13 százalékponttal magasabb, mint az elvárás;
  • az infláció 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kritérium;
  • a kormány egyelőre nem vesz részt abban a mechanizmusban, ami a forint árfolyamának kilengését méri az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, teljesítenénk ezt a feltételt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt.

Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. Egy tagállamnak öt gazdasági feltételt kell teljesítenie, hogy bevezethesse az eurót, ezeket értékeli a riport.

Mik a feltételek?

 

Tovább

Június 12-én indul a jelentkezés az uniós vonatozásra

május 23., 18:18 Módosítva: 2018-05-24 11:21
2026
Éles a DiscoverEU program saját weboldala az utazás feltételeivel és a gyakran feltett kérdésekkel.

Az Európai Bizottság szerdán beindította az internetes oldalt, ahol június 12. és 18. között jelentkezni lehet majd a DiscoverEU programra. A program keretében tizenötezer európai fiatal kap majd vonat-, busz-, hajó- vagy különleges esetben repülőjegyet egy oda-vissza útra valamilyen európai célállomásra.

A honlapon felsorolják a pontos jelentkezési feltételeket. A kezdeményezésben azok a fiatalok vehetnek részt, akik:

  • 2018. július 1-jén 18 évesek (azaz 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek);
  • rendelkeznek a 28 uniós tagállam valamelyikének állampolgárságával;
  • az internetes jelentkezési lapon megadják a személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük számát;
  • utazásukat az EU 28 tagállamának valamelyikében kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy utazásukat 2018. július 9. és szeptember 30. között kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 napig és legfeljebb 30 napig fognak utazni;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 és legfeljebb 4 másik uniós országba utaznak el;
  • vállalják, hogy a DiscoverEU nagyköveteként működnek közre.

Külön oldalon megválaszolja az Európai Bizottság a gyakran feltett kérdéseket a programmal kapcsolatban. Ezekből kiderül például, hogy az EU átlagosan 255 euró értékben állja az utazási jegyeket, az utalványt nem lehet átruházni, és hogy a csoportos jelentkezéseket nem személyenként, hanem egy jelentkezésként bírálják el.

 

Tovább

Miért ment neki az Európai Bizottság ma Magyarországnak három döntésével is?

május 17., 15:33 Módosítva: 2018-05-17 23:08
139
Valójában nem ment neki, csak egyben adott ki minden kötelezettségszegéses hírt, ezekben szerepelt Magyarország is. De más országoknak még sokkal jobban "nekimentek". Összefoglaló.

Egymás után érkeztek csütörtökön a hírek arról, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálja fegyelmezni Magyarországot - perindítás, figyelmeztetés, véleménylevél is volt a csomagban:

1.

Beperlik Magyarországot a magas légszennyezettség miatt. De nem csak Magyarországot, a döntés az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát érinti.

2.

Figyelmeztették Magyarországot a nukleáris hulladékkezelés miatt. Itt sem egyedül mi vagyunk célkeresztben, sőt, gyakorlatilag az egész EU-val baj van, 19 másik tagország is kapott ugyanis felszólító levelet, mivel nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának épülete Pakson 2016. október 13-án.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának épülete Pakson 2016. október 13-án.
Fotó: Sóki Tamás / MTI

3.

Indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország, mert a Bizottság szerint az alkoholos italokra vonatkozó hazai adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. Ezt már csak Magyarország kapta, mondjuk a témájából következően és a korábbi hírek alapján ez nem meglepő. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Tovább

Utolsó vérig a kvóták ellen

május 16., 11:28 Módosítva: 2018-05-16 14:43
37
Kizárólag Németország érdekeit szolgálja a menekültügyi szabályozás, ezért Magyarország nem támogatja, derült ki az uniós diplomaták brüsszeli találkozóján.

Kedden este arról írt a Politico és a 444, hogy az uniós nagykövetek rendes brüsszeli találkozóján Magyarország hevesen támadta a készülőben lévő uniós jogszabályt a menedékkérők fogadásáról.

Ez az a javaslat, amelyik a működésképtelen Dublin-rendeletet váltaná föl, többek között a menedékkérők kötelező kvóta alapján történő elosztásáról rendelkezik. Arról is ez a jogszabály dönt, hogy mennyi ideig köteles felelősséget vállalni egy menedékkérőért az az ország, amelyiknek a területén az illető először lépett az EU-ba. Ami praktikusan azt is jelentheti, hogy ha például valakit Magyarországon regisztrálnak, de továbbmegy Nyugat-Európa felé, mennyi ideig lehet visszaküldeni Magyarországra.

 

Tovább

Navracsics: Jó a kapcsolatom a Fidesszel, nincs baj a jogállamisággal

május 14., 08:09 Módosítva: 2018-05-18 06:00
363

Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal

– nyilatkozta a Magyar Időknek Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, fideszes politikus. Az Orbán-kormánnyal korábban több kérdésben kritikus politikus a lap kérdésére elmondta: a választások után felhívta telefonon Orbán Viktort, és gratulált neki a győzelemhez. „Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk” – mesélte Navracsics.

Tovább

Macronnak elege van a nacionalistákból, demagógokból

május 10., 13:43 Módosítva: 2018-05-10 20:00
44

„Nem lehet tovább várni az Európai Unió megújításával, azonnal cselekedni kell, senkinek sincs joga a késlekedésre” - mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.

Az MTI által időézett vbeszédben Macron azt mondta, hogy az EU ügyének előmozdítása nem lehet mindig csak a legkisebb közös többszörös vagy az utolsó pillanatban megtett lehető legapróbb lépés politikája, évtizedekre előretekintő bátor döntéseket kell hozni, és nem kell mindenben egyetérteni, de dolgozni kell.

A nacionalisták és a demagógok világosan beszélnek, ezért azoknak is világosan kell beszélniük, akik fontosan tartják az EU-t, és teljes erővel, a lehető legnagyobb ambícióval kell haladniuk előre, méghozzá gyorsan, mondta.

"Nem idézőjeles, hanem valódi reformokat" kell végrehajtani.

A francia elnök szerint a polgárainak biztonságot nyújtó EU-t kell felépíteni, amely a többi között az eddiginél jobb migrációs politikát valósít meg, az euróövezetben pedig önálló költségvetést alkot a tagok közötti konvergencia erősítésére.

Juncker a magyarokkal is konzultálna Európáról

május 9., 15:11 Módosítva: 2018-05-09 21:10
416
Megüzenheti Brüsszelnek, hogy mit tegyen Európa a migrációval, az oktatással és az egészségüggyel.

„Adjon hangot aggodalmainak, reményeinek és elvárásainak az EU jövőjével kapcsolatban” – így kezdődik az Európai Bizottság internetes konzultációja, amelyet szerdán tettek közzé a honlapjukon.

Tizenkét kérdésre lehet válaszolni. Olyanokra, mint például:

Milyen Európai Uniós szinten hozott döntések miatt lenne büszkébb arra, hogy az Unióhoz tartozik?

Az alábbiak közül melyik jellemezné leginkább az Európai Unió ideális jövőjét?

  • Minimális szintű egészségügyi ellátás biztosítása az összes Európai Uniós országban,
  • magas szintű biztonság, oktatáshoz való igazságos és egyenlő hozzáférés mindenki számára Európa-szerte,
  • egy valódi kormány az egész Európai Unió számára,
  • ...

Ha a migrációra gondol Európában, mit kellene most kiemelten kezelni, hogy az európaiak 20 év múlva annak előnyét lássák?

  • A migránsok beilleszkedését segíteni azokban az országokban, amelyek befogadják őket,
  • javítani a helyzetet azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek,
  • küzdeni az illegális bevándorlás ellen
  • ...

A kérdőív folytatásához kattintson ide! 

Tovább