Európai Bizottság Magyarországról: nem fordíthatunk hátat az értékeinknek

tegnap, 15:37 Módosítva: 2018-06-21 17:09
10
Brüsszelben aggódva figyelik a magyar alkotmánymódosítást és a „Stop Soros” törvényt.

A Népszava megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét csütörtökön, hogy mi az uniós testület véleménye a szerdán megszavazott magyar alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” törvényről. Külön rámutatott, hogy a módosítások egyike törvényen kívül helyezi a hajléktalanságot, egy másik pedig a bevándorlás segítését.

Az Európai Bizottságnak az az egyik feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, a tagállamok betartják-e a közösen megalkotott uniós jogszabályokat. Ezt a szerepet a szerződés betűjéhez híven tölti be a testület, ami azt is jelenti, hogy a Bizottság köztisztviselői technikai magyarázatokon kívül szinte soha semmilyen politikailag értelmezhető kijelentést nem tesznek.

A biztosok valamivel szabadabb pórázra vannak engedve ebből a szempontból, ők nagyon ritkán a saját véleményüket is el merik mondani, de rájuk is inkább az jellemző, hogy rendkívül óvatosan fogalmaznak, nehogy politikai viták kereszttüzébe kerüljön a testület, amit képviselnek. Nem mintha a magyar ügyek szempontjából ennek lenne jelentősége, hiszen akármit is mondhatna a Bizottság, a kormány propagandájában így is, úgy is Soros György ügynökei lennének, akik felesküdtek Magyarország eltiprására.

Éppen ezért nem kis jelentősége van, hogy a joguralom kérdéseivel foglalkozó szóvivőnek, Christian Wigandnak csütörtökön egy olyan mondatot írtak az előre elkészített válaszába, ami a Bizottság általános hozzáállásához képest elképesztő politikai merészség.

Azt mondta: 

Nem mondhatjuk, hogy aggodalom nélkül követjük a fejleményeket, amelyeket ezekben az új javaslatokban tegnap megszavazott a magyar parlament. Nem szabad hátat fordítanunk az értékeinknek és elveinknek, amelyekre Európa épült.

Nézzék meg a videón, hogy kicsit meg is illetődik a mondanivalója súlyától:

 

Tovább

Most gyilkolja meg az EU az internetet?

június 20., 19:16 Módosítva: 2018-06-21 14:05
372
Közel sem. Viszont elővette a szerszámosládát, hogy leszabályozza vele az internetes zenepiacot, és a kalapács van a leginkább a keze ügyében.

Tizenöt európai parlamenti (EP) képviselő tíz ellenében szerda délelőtt elfogadott egy javaslatot, ami a jövőben arra kötelezheti a nagy internetes tartalommegosztókat, mint a Youtube és a Facebook, hogy automatikusan szűrjék a tartalmakat, amiket felteszünk rájuk. A szerzői jogokat szeretné védeni a javaslat, de benne van a veszély, hogy ha rosszul alkalmazzák, cenzúrázhatják vele az internetet. Miről van szó, és miért érdemes róla mindenkinek tudnia? 

A Youtube egy jogi kiskapuból gazdagszik, és ez nem oké

Az alapvető probléma az, hogy a nagy videómegosztók, mint például a Youtube, óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek. Amíg egy tévécsatorna, rádióállomás, vagy zenét közvetítő applikáció, mint a Spotify súlyos jogdíjakat fizet azért, hogy lejátszhassa egy előadó számait, a Youtube-nak nincsen ilyen kötelezettsége. A Youtube is fizet a zenekiadóknak a klipek előtt és közben megjelenő reklámbevételeiből, de nem azért, mert muszáj neki, hanem mert megállapodott a kiadókkal.

Ez a megállapodás a Youtube-nak kifejezetten előnyös. Ugyanis ahhoz képest, hogy a Spotify átlagosan nagyjából húsz dollárt fizet jogdíjakban minden felhasználója után évente, a Youtube évente felhasználónként korülbelül egy dollárt juttat a kiadóknak a reklámaiból – a zeneipart képviselő világszervezet, az IFPI számításai szerint. A Youtube-nak másfél milliárd felhasználója van, tizenötször annyi, mint a Spotifynak, tehát abszolút értékben nagyon sok pénzt utal a kiadóknak, a jogdíjat fizető szolgáltatókhoz képest viszont aránytalanul keveset.

A Youtube azért nem fizet jogdíjakat, mert az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerint nem minősül tartalomszolgáltatónak. Eszerint a törvény szerint a Youtube csak egy internetes tárhely, olyan, mint például a Dropbox, vagy az iCloud, és nem tartozik felelősséggel azért, amit a felhasználói tárolnak rajta. Következésképpen a szerzői jogi visszaélésekért sem vonható felelősségre, amelyeket a felhasználói elkövetnek. 

Csakhogy ezt az irányelvet húsz évvel ezelőtt írták. A Youtube 2005-ös megalapításakor tényleg inkább volt tárhely, mostanra azonban egész máshogy viselkedik: kategorizálja a zenéket, ajánlatokat ad – úgy viselkedik, mint egy tartalomszolgáltató, és nem úgy, mint egy internetes merevlemez. A világ nagyon sok részén pedig az emberek kizárólag Youtube-ról hallgatnak zenét a neten. 

Az európai zenekiadók és rajtuk keresztül a zeneszerzők tisztességes hasznot szeretnének látni a saját alkotásaikból, ezért igyekeznek évek óta megváltoztatni a jogszabályt. Jogosan állítják: nem fair, hogy a kreatív iparágak forgalma esik vissza, miközben nagy internetes cégek jól járnak. Meg akarnak állapodni a Youtube-bal és másokkal is, például a francia illetőségű Dailymotionnel, hogy fizessenek a piaci erejükhöz mérten arányosan a tartalmaikért. Ha pedig nem tudnak megállapodni, rá szeretnék őket kényszeríteni, hogy szűrjék ki a jogtalanul közzétett zenéiket. Még azelőtt, hogy azokat publikálják! És itt jön be a képbe a cenzúrától való félelem.

 

Tovább

Juncker rendkívüli migrációs értekezletet hív össze

június 20., 16:56 Módosítva: 2018-06-20 23:31
121
Magyarország nem lesz ott ezen a vasárnapi egyeztetésen.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mirációs és menekültügyi mini-csúcstalálkozót hív össze vasárnapra Brüsszelbe, írta az MTI.

A hivatalos tájékoztatás szerint az egyeztetés célja, hogy „európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A német Bild arról írt, hogy a hétvégi minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetői kaptak meghívást. Ezt azonban egyelőre nem erősítette meg a bizottság.

A német újság a hétvégén arról is beszámolt, hogy Angela Merkel német kancellárt a saját belügyminisztere tartja sakkban. Ha Merkelnek nem sikerül kompromisszumot találnia migráció-ügyben, akkor Horst Seehofer belügyminiszter szigorúbb bevándorlási eljárásokat fog javasolni. Ez is közrejátszhat abban, hogy szűkebb körben tartanak megbeszélést a jövő csütörtök-pénteki Európai Tanács előtt, ahol az összes uniós kormányfő ott lesz.

Ha valóban ezek az országok kaptak meghívót a nemhivatalos találkozóra, akkor az EUrologust elgondolkodtatja, hogy Magyarországot miért nem hívták meg. Vajon ez azt jelenti, hogy pontosan Magyarország ellenében beszélnek meg egy taktikát, hogy hogyan lehetne elfogadtatni Orbán Viktorral valamilyen formában a kötelező menedékkérő-kvótákat? Például a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Ausztrián keresztül, aki ott lesz a különleges találkozón?

Szakértők szerint a jövő heti, egyébként számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről, tette hozzá a hírhez az MTI.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Orbán Viktor elmehetne ebbe a muszlimok lakta belga kisvárosba

június 19., 16:18 Módosítva: 2018-06-19 16:18
151
A flandriai Mechelenben a lakosok majdnem negyede muszlim. A polgármester szívesen látná a magyar miniszterelnököt, hogy megmutassa, minden rendben.

A belgiumi Mechelen városában állítólag több muszlim él, mint Magyarországon és Szlovákiában összesen. A polgármester meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el, és nézze meg, hogy ez milyen.

A brüsszeli EUobserver című újság számolt be róla, hogy a flandriai város polgármestere, Bart Somers szívesen látná a magyar miniszterelnököt. „Gazdag, biztonságos, szép város vagyunk. Talán Orbán Viktornak el kellene jönnie, hogy lássa, működik az együttélés” – mondta a lapnak múlt hét végén.

Az Orbán Viktorhoz hasonló populistákat „nyugati szalafistáknak” tartja, akik elutasítják a változást, eltorzítják az elveket és az értékeket hogy falakat és megosztottságot teremtsenek.

Mechelenben 90 ezer ember lakik, közölük 20 ezren muszlimok, és minden rendben van közöttük, mesélte a polgármester, aki 2016-ban nemzetközi díjat is kapott azért, mert segített a menekülteken és sokat tett a bevándorlók beilleszkedéséért. 130-féle nemzetiség él itt együtt, és minden második újszülöttnek külföldi gyökerei vannak. Mechelen egyébként érseki székhely, a katolikus egyház belgiumi központja.

Hozzátette azért, hogy a városban vannak problémás ügyek, és a határok teljes megnyitása nem működne, de ettől függetlenül a sokszínűség a valóság, amit nem szabad stigmatizálni és nem lehet félresöpörni, hanem el kell fogadni és kihozni belőle a legtöbbet.

A helyiek bevonásával lehet közösséget építeni

Húsz évvel ezelőtt Mechelenben volt az egyik legmagasabb a szegény gyermekek és a munkanélküliek aránya Belgiumban, és a bűnözési mutatók is elkeserítően alakultak. A politikai szélsőjobbnak is bőven akadtak követői. Mára viszont ez a város a legjobbak között van mind a három területen, írja az EUobserver.

A polgármester szerint úgy kell kezelni a problémákat, hogy bevonja a megoldásba a lakosokat. Például rapid randikat szerveznek a városban a bevándorlók, menekültek és a helyiek között. Azok, akik így megismerkednek, utána fél éven át minden héten találkoznak. „Ha van valaki, akit ismernek Mechelenből, akkor az el tudja nekik magyarázni, hogy hogyan működik a város, vele gyakorolhatják a nyelvet, és ami a legfontosabb, emberi kapcsolatot alakíthatnak ki” – magyarázta Bart Somers.

Szerinte mind a két politikai oldal azon ügyködik, hogy egyetlen identitásba préselje bele az embereket.

A jobboldali címke szerint a migránsok bűnözők vagy megélhetési kalandorok, a baloldali szerint pedig áldozatok.

Mechelenben különbséget tesznek az újonnan érkezettek és az odavalósiak között, de mindannyiukkal úgy bánnak, mint helyi polgárokkal. Az újaknak be kell illeszkedniük és meg kell tanulniuk a nyelvet. Úgy tekintenek erre, mint egy beruházásra a jövőbeli biztonságba.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Mostantól lehet jelentkezni az uniós vonatozásra

június 12., 11:48 Módosítva: 2018-06-12 17:16
738
Két héten át fogadják a jelentkezéseket a DiscoverEU weboldalán.

Kedd déltől június 26-áig lehet jelentkezni az Európai Unió utazási programjára, a DiscoverEU-ra. Az akcióban az EU kifizeti a vonat-, busz-, hajó-, vagy kivételes esetben repülőjegyét a jelentkező fiataloknak egy európai célállomásra és vissza.

A DiscoverEU magyar nyelven is elérhető oldalán lehet jelentkezni. Azok vehetnek részt a programban, akik 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek, és valamelyik európai uniós ország állampolgárai.

 

Tovább

Soha nem lesz határ Észak-Írország és Nagy-Britannia között!

június 8., 18:40 Módosítva: 2018-06-08 22:13
10
A brit kormány soha nem fogadna el az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelem vámszabályozására olyan megoldást, amely vámhatárokat emel Észak-Írország és az Egyesült Királyság más országrészei közé, közölte a Downing Street szóvivője.

Az MTI idézi a londoni miniszterelnöki hivatal feltűnően indulatos hangvételű nyilatkozatát, aminek az előzménye, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: nem terjeszthető ki az Egyesült Királyság egészére az Európai Bizottság azon javaslata, amelynek értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Tovább

Nem tetszik az Európa Tanácsnak a magyarországi tényleges életfogytiglan

június 7., 21:53 Módosítva: 2018-06-08 12:01
141

Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében – közölte az Európa Tanács csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló, szabadságjogokat és emberi jogokat védő szervezet, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága aggódik amiatt, hogy több elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárásban vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival.

Tovább

Az EU nem veszi föl Kim Kardashiant hivatalos tárgyalónak

június 7., 16:57 Módosítva: 2018-06-08 09:34
99
Pedig Kanye West felesége egyelőre sikeresebben tárgyal Donald Trumppal, mint az Európai Unió, mutatott rá egy brit újságíró.

Elgondolkodott rajta az Európai Bizottság, hogy Kim Kardashian segítségét kéri, amikor Donald Trumppal tárgyal? Ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai celeb sikeresebben tárgyal az USA elnökével, mint az Európai Unió komplett vezetése – vetette föl egy brit újságíró az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Kim Kardashian kérésére Donald Trump elnöki kegyelemben részesítette azt az idős asszonyt, akit a kilencvenes években ítéltek életfogytiglanra kábítószerügyek miatt.

„Eszükbe jutott esetleg, hogy Kardashian-West asszony segítségét kérik olyan ügyekben, mint például a párizsi klímaegyezmény, az iráni atommegállapodás, vagy az acél- és alumíniumvámok?” – kérdezte ennek fényében James Crisp, a Telegraph brüsszeli tudósítója.

Az Egyesült Államok Trump vezetése alatt eddig kilépett a párizsi klímaegyezményből, a maga részéről felmondta a nukleáris fejlesztéseket korlátozó megállapodást Iránnal, és extra vámokat vetett ki Európa acél- és alumínium termékeire. Mindhárom döntés súlyos politikai vagy üzleti veszteséget okoz az EU-nak, és felforduláshoz vezetett a világpolitikában is.

Az uniós testület karót nyelt szóvivője, Alexander Winterstein bevallotta, hogy nem fog tudni elmésen visszavágni erre a kérdésre, és hivatalos hangon azt felelte: „Kiváló, konstruktív kommunikációs csatornákat tartunk fönn az Egyesült Államokkal több ügyben is, amelyek közül jónéhány nem éppen egyszerű.”

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker éppen repülőn ül Kanada felé, ahol találkozni fog a G7 országok vezetőivel, és az amerikai elnök is ott lesz a megbeszélésen. Nem tud arról, hogy Kim Kardashian is ott lesz-e.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Miért veszítünk annyi EU-s pénzt?

június 4., 07:03 Módosítva: 2018-06-06 15:17
112
Valójában legutóbb nyertük túl magunkat, és Brüsszel most visszatérne a valós számokhoz.

Ön is elgondolkodott rajta, hogy miért jut Magyarországnak kevesebb pénz a következő uniós költségvetésben, mint a mostaniban? Ön is indokolatlanul soknak tartja, hogy a negyedével vágják meg a nekünk járó összeget a kohéziós támogatásból? Az EUrologus is meglepődött az eredményen, és utánanézett, hogyan jönnek ki a számok. Kiderült, hogy nincs átverés, nem a kormányunk miatt büntetnek minket, és nagyon úgy fest, hogy Soros György keze sincs a dologban. Egészen röviden: négy dolog magyarázza, hogy miért csökken 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárdra a javasolt fejlesztési keretünk.

  • A britek kilépése miatt kisebb lesz maga a torta: mintha az előzőt tíz szeletre vágnánk, az egyik szeletet elvennénk, és úgy tálalnánk föl.
  • Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban elkél a korábbinál magasabb támogatás. Az elmúlt több, mint tíz évben a gazdasági fejlődésük csökkent, vagy jó esetben stagnált. A közeljövőben sem fognak maguktól szárnyra kapni a dél-európai országok, különösen, mert a fiatalok munkanélkülisége riasztóan magas.
  • A magyar gazdaság viszont sokat fejlődött: beértük vagy meg is előztük termelésben az elmaradottabb dél-európai régiókat. És velük szemben ráadásul a kilátásaink is jók: 3-4 százalék közti növekedés a prognózis a következő évekre. Ugyanez mondható el a többi közép-európai és a balti országokról is. 
  • A legnagyobb tétel: a 2013-as költségvetési tárgyalásokon Magyarország „túlnyerte magát”. Közel négymilliárd euróval kaptunk akkor többet, mint amennyit a gazdasági mutatóink alapján kidobott a minden országra egységesen alkalmazott formula. Ez részben politikai siker volt, részben szolidaritás a nyugat-európai országok részéről a keletiek felé. Az Európai Bizottság szerint most vissza kell térni a valós számokhoz, ezért zuhantunk ekkorát.

Érdemes rögtön megjegyezni, hogy a kedden javasolt összegek biztosan nem véglegesek. Legutóbb is úgy indult a tárgyalás a költségvetésről, hogy 30 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak a kohéziós alapokból. Ehhez képest 12 százalék körüli veszteség lett csak a vége.

 

Tovább

Kevesebb pénzt kapunk az EU-tól, mert lepipáltuk a délieket

május 29., 17:00 Módosítva: 2018-05-30 10:17
303
Majdnem a negyedét buknánk a kohéziós pénzeknek 2021 után, mert a magyar régiók már jobban állnak gazdaságilag, mint sok dél-európai.

Közzétette az Európai Bizottság a számszerű javaslatait arról, hogy mekkorák legyenek az EU gazdasági felzárkóztatási támogatásai 2021 és 2027 között. Ahogy hétfőn már kiszivárgott, Magyarország a korábbinál jóval kevesebb pénzre számíthat.

2018-as árakon számolva 17,93 milliárd eurónyi támogatást javasol Magyarországnak az Európai Bizottság. A mostani fizetési ciklusban 23,6 milliárd eurót kaptunk, ez jelentős, 24 százalék körüli csökkentés.

A következő évek inflációját is figyelembe véve 20,24 milliárd euró lesz az az összeg, amit az Európai Bizottság Magyarországnak tervez adni 2021 után. A mostani fizetési időszakban 21,54 milliárd eurónyi támogatást kapott Magyarországugyanígy, folyó árakon számolva. Így csak 6 százalék körüli a csökkenés.

Ezek nem a végleges számok, csak az első hivatalos javaslat. Az Európai Bizottság javaslatán innentől kezdve hónapokig, talán egy-két évig is tárgyalni fognak egymással a nemzeti kormányok, aztán pedig a nemzeti kormányok az Európai Parlamenttel.

Közép-Európa fejlődött, Dél-Európa sokkal kevésbé

Corina Crețu, a regionális politikát felügyelő, román EU-biztos kedden felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és balti országokat érintő csökkenés részben annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak a régiói az elmúlt időszakban annyit fejlődtek gazdaságilag hogy kiesnek a legmagasabb támogatásra jogosultak köréből.

A másik oka a csökkenésnek az, hogy változtatnák a támogatások odaítélésének szabályain, és több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben magasabb a fiatalok munkanélkülisége, több klímavédelmi beruházásra van szükség, illetve több bevándorlót kell fogadniuk és integrálniuk a társadalomba. 

Ezek az új feltételek viszont kevesebb, mint 20 százalékos súllyal számítanak be az új elosztási szabályokba. Így festenek a súlyok:

  • 81 százalékos súllyal számít az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az adott régióban
  • 15 százalék a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel meg kell küzdeni
  • 4 százalék a klímavédelmi és a migrációs ügyek súlya a döntésben

„A régiók fejlettsége miatt Magyarország akkor is majdnem ugyanennyit veszített volna, ha a régi rendszer szerint, kizárólag a GDP alapján számoljuk a támogatásokat” – emelte ki az Eurologusnak egy európai bizottsági szakértő. Ugyanez igaz a többi közép-európai országra is, tette hozzá.

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk.

 

Tovább

Őskori örökségünket eleveníti föl egy díjnyertes civil kezdeményezés

május 28., 16:37 Módosítva: 2018-05-28 22:48
157

Uniós támogatást nyert a magyar Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete a Journey to the Beginnings, „utazás a kezdetekhez” című programtervéért, adta hírül múlt hét végén az Európai Bizottság.

A magyar egyesület az egykor a Duna mentén fekvő kőkori, réz- és bronzkori települések emlékét szeretné újjáéleszteni, beépíteni a kortárs művészetbe, és átélhető formában megmutatni a közönségnek.

77 pályázóból 29 nyert

Az Európai Bizottság a magyar győztesen kívül 28 másik projektnek ítélt oda támogatást egy összesen 5 millió eurós keretből. Hetvenhét pályázatból választották ki a nyerteseket. Olyan kulturális szervezetek kaptak támogatást, amelyek legalább két európai nemzetközi partnert bevontak a projektjükbe. Az volt az elvárás, hogy az akcióik képesek legyenek megmutatni: a kulturális örökségünk és a kortárs alkotómunka összetartoznak.

Olyan ötletek nyertek, mint például:

  • különböző régiókra jellemző népviselet-varrás hagyományos eszközökkel,
  • a barokk időszak felfedezése zene segítségével,
  • hosszú távú oktatási projektek, amelyek emlékművekről és régészeti lelőhelyekről tanítják az embereket,
  • az európai konyhaművészeti örökség feldolgozása multimédiás alkotásokon keresztül.

„Ezek a nemzeteken átívelő projektek bemutatják és népszerűsítik a kulturális örökséget az összes különböző formájában – mondta Navracsics Tibor kultúráért felelős EU-biztos. – Megihletik majd a kortárs művészeti alkotást és segítenek összekötni mindenféle háttérből érkező embereket. Az Európai Kulturális Örökség Évének a szellemében ezek az inspiráló projektek segítenek majd megerősíteni azt az érzést, hogy egy közös európai térhez tartozunk.”

A pályázat kiírása szerint idén szeptemberig kell, hogy induljanak a programok.

 

Tovább

Szijjártó: Riasztó a bolgár menekültügyi javaslat

május 28., 13:20 Módosítva: 2018-05-29 00:14
185
Vétóval fenyegeti Magyarország a fejlődő országokkal való uniós együttműködést, ha nem kerül bele a szövegbe, hogy a migráció biztonsági kihívás. A külügyminiszer szerint érdemes tudomásul venni, hogy Orbán Viktor fakenews-gyárnak tartja az Indexet.

Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülése után tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Tovább

Majd megtanítjuk a Nyugatot késsel-villával enni

május 28., 08:46 Módosítva: 2018-05-28 15:52
91
Mi a lengyel kormány célja az Európai Unióban, és hogyan látják Lengyelországot Európában? Alapos nemzetközi kutatómunka után erről készítenek tanulmányt a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen. Arra jutottak, hogy Varsó nagyonis látja a gyakorlati hasznát Európai Uniónak, ezen túl viszont úgy tekint rá, mint egy szükséges rosszra. Nyugat-Európában Lengyelországot tartják Közép-Európa meghatározó erejének, és Kaczyńskiék ezt ki is tudják használni.

„A lengyel kormány csak a belpolitikai csatákban hasznos eszközt és pénzforrást lát az Európai Unióban. A valódi európai értékeket kizárólag Varsó és Budapest képviseli a szemükben, de hogy valójában ki is a visegrádi térség vezető ereje, abban már nem értenek egyet. Sőt, előszeretettel használják egymást saját érdekeik mentén Brüsszelben” – állítják lengyel egyetemi kutatók, akik Lengyelország Európa-politikájáról hamarosan megjelenő tanulmányuk apropóján beszélgettek az EUrologussal.

A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem (UAM) által vezetett kutatás során Budapesten, Brüsszelben, Londonban és más európai fővárosokban készítettek interjúkat a lengyel Európa-politikára rálátó politikusokkal és minisztériumi szakértőkkel. A hároméves munkát lezáró tanulmány novemberben jelenik meg, a főbb eredményekről pénteken tartottak előadást Brüsszelben.

Tovább

Donald Tusk lefutotta a hőségben a 20 kilométert

május 27., 19:30 Módosítva: 2018-05-28 06:31
12

30 fok körüli, vihar előtti hőségben rendezték meg az éves, 20 kilométeres városi futóversenyt Brüsszelben vasárnap. Az Európai Tanács 61 éves lengyel elnöke, Donald Tusk is lefutotta a távot, és posztolt egy fotót magáról a Facebookon, amire a profilképét is lecserélte.

„Túléltem! – írta a politikus. – Nagyon meleg, párás és kemény 20 km-es verseny volt Brüsszelben. Ennek ellenére óriási élmény volt, amit a többi futóval oszthattunk meg Brüsszelből és a világ többi részéből. És meg kell, hogy mondjam, a végén sokkal könnyebbnek éreztem, mint néhány korábbi EU-s csúcstalálkozó levezetését!”

Donald Tusk a „Running for Europe” csapat tagjaként 1 óra 57 perc 50 másodperc alatt teljesítette a távot. Ebben a csapatban indult az európai uniós intézmények több, mint ezer dolgozója. Idén a Kulturális Örökség Európai Évét támogatta a futásával a csapat.

A versenyt a francia Chahdi Hassan nyerte (LEPAPE.BE/EA CENTRE ISERE) 1:02:56-os idővel.

A legjobb magyar versenyző az AGC Glass Europe csapatát erősítő Pálfi János lett 1:22:37-es eredménnyel.

Tovább

Euróbevezetés: ötből két feltételt teljesítünk

május 24., 10:09 Módosítva: 2018-05-24 19:42
336
Bulgária és Horvátország bezzeg ötből négyet. De hiába teljesítik a gazdasági feltételeket, két évig még biztosan nem csatlakoznak.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik hozzá, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Három dolog akadályozza egyelőre a közös pénz bevezetését. A mostani állás szerint

  • az államadósság 13 százalékponttal magasabb, mint az elvárás;
  • az infláció 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kritérium;
  • a kormány egyelőre nem vesz részt abban a mechanizmusban, ami a forint árfolyamának kilengését méri az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, teljesítenénk ezt a feltételt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt.

Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. Egy tagállamnak öt gazdasági feltételt kell teljesítenie, hogy bevezethesse az eurót, ezeket értékeli a riport.

Mik a feltételek?

 

Tovább

Június 12-én indul a jelentkezés az uniós vonatozásra

május 23., 18:18 Módosítva: 2018-05-24 11:21
2026
Éles a DiscoverEU program saját weboldala az utazás feltételeivel és a gyakran feltett kérdésekkel.

Az Európai Bizottság szerdán beindította az internetes oldalt, ahol június 12. és 18. között jelentkezni lehet majd a DiscoverEU programra. A program keretében tizenötezer európai fiatal kap majd vonat-, busz-, hajó- vagy különleges esetben repülőjegyet egy oda-vissza útra valamilyen európai célállomásra.

A honlapon felsorolják a pontos jelentkezési feltételeket. A kezdeményezésben azok a fiatalok vehetnek részt, akik:

  • 2018. július 1-jén 18 évesek (azaz 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek);
  • rendelkeznek a 28 uniós tagállam valamelyikének állampolgárságával;
  • az internetes jelentkezési lapon megadják a személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük számát;
  • utazásukat az EU 28 tagállamának valamelyikében kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy utazásukat 2018. július 9. és szeptember 30. között kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 napig és legfeljebb 30 napig fognak utazni;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 és legfeljebb 4 másik uniós országba utaznak el;
  • vállalják, hogy a DiscoverEU nagyköveteként működnek közre.

Külön oldalon megválaszolja az Európai Bizottság a gyakran feltett kérdéseket a programmal kapcsolatban. Ezekből kiderül például, hogy az EU átlagosan 255 euró értékben állja az utazási jegyeket, az utalványt nem lehet átruházni, és hogy a csoportos jelentkezéseket nem személyenként, hanem egy jelentkezésként bírálják el.

 

Tovább

Miért ment neki az Európai Bizottság ma Magyarországnak három döntésével is?

május 17., 15:33 Módosítva: 2018-05-17 23:08
139
Valójában nem ment neki, csak egyben adott ki minden kötelezettségszegéses hírt, ezekben szerepelt Magyarország is. De más országoknak még sokkal jobban "nekimentek". Összefoglaló.

Egymás után érkeztek csütörtökön a hírek arról, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálja fegyelmezni Magyarországot - perindítás, figyelmeztetés, véleménylevél is volt a csomagban:

1.

Beperlik Magyarországot a magas légszennyezettség miatt. De nem csak Magyarországot, a döntés az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát érinti.

2.

Figyelmeztették Magyarországot a nukleáris hulladékkezelés miatt. Itt sem egyedül mi vagyunk célkeresztben, sőt, gyakorlatilag az egész EU-val baj van, 19 másik tagország is kapott ugyanis felszólító levelet, mivel nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának épülete Pakson 2016. október 13-án.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának épülete Pakson 2016. október 13-án.
Fotó: Sóki Tamás / MTI

3.

Indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország, mert a Bizottság szerint az alkoholos italokra vonatkozó hazai adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. Ezt már csak Magyarország kapta, mondjuk a témájából következően és a korábbi hírek alapján ez nem meglepő. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Tovább

Utolsó vérig a kvóták ellen

május 16., 11:28 Módosítva: 2018-05-16 14:43
37
Kizárólag Németország érdekeit szolgálja a menekültügyi szabályozás, ezért Magyarország nem támogatja, derült ki az uniós diplomaták brüsszeli találkozóján.

Kedden este arról írt a Politico és a 444, hogy az uniós nagykövetek rendes brüsszeli találkozóján Magyarország hevesen támadta a készülőben lévő uniós jogszabályt a menedékkérők fogadásáról.

Ez az a javaslat, amelyik a működésképtelen Dublin-rendeletet váltaná föl, többek között a menedékkérők kötelező kvóta alapján történő elosztásáról rendelkezik. Arról is ez a jogszabály dönt, hogy mennyi ideig köteles felelősséget vállalni egy menedékkérőért az az ország, amelyiknek a területén az illető először lépett az EU-ba. Ami praktikusan azt is jelentheti, hogy ha például valakit Magyarországon regisztrálnak, de továbbmegy Nyugat-Európa felé, mennyi ideig lehet visszaküldeni Magyarországra.

 

Tovább

Navracsics: Jó a kapcsolatom a Fidesszel, nincs baj a jogállamisággal

május 14., 08:09 Módosítva: 2018-05-18 06:00
363

Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal

– nyilatkozta a Magyar Időknek Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, fideszes politikus. Az Orbán-kormánnyal korábban több kérdésben kritikus politikus a lap kérdésére elmondta: a választások után felhívta telefonon Orbán Viktort, és gratulált neki a győzelemhez. „Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk” – mesélte Navracsics.

Tovább

Macronnak elege van a nacionalistákból, demagógokból

május 10., 13:43 Módosítva: 2018-05-10 20:00
44

„Nem lehet tovább várni az Európai Unió megújításával, azonnal cselekedni kell, senkinek sincs joga a késlekedésre” - mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.

Az MTI által időézett vbeszédben Macron azt mondta, hogy az EU ügyének előmozdítása nem lehet mindig csak a legkisebb közös többszörös vagy az utolsó pillanatban megtett lehető legapróbb lépés politikája, évtizedekre előretekintő bátor döntéseket kell hozni, és nem kell mindenben egyetérteni, de dolgozni kell.

A nacionalisták és a demagógok világosan beszélnek, ezért azoknak is világosan kell beszélniük, akik fontosan tartják az EU-t, és teljes erővel, a lehető legnagyobb ambícióval kell haladniuk előre, méghozzá gyorsan, mondta.

"Nem idézőjeles, hanem valódi reformokat" kell végrehajtani.

A francia elnök szerint a polgárainak biztonságot nyújtó EU-t kell felépíteni, amely a többi között az eddiginél jobb migrációs politikát valósít meg, az euróövezetben pedig önálló költségvetést alkot a tagok közötti konvergencia erősítésére.

Juncker a magyarokkal is konzultálna Európáról

május 9., 15:11 Módosítva: 2018-05-09 21:10
416
Megüzenheti Brüsszelnek, hogy mit tegyen Európa a migrációval, az oktatással és az egészségüggyel.

„Adjon hangot aggodalmainak, reményeinek és elvárásainak az EU jövőjével kapcsolatban” – így kezdődik az Európai Bizottság internetes konzultációja, amelyet szerdán tettek közzé a honlapjukon.

Tizenkét kérdésre lehet válaszolni. Olyanokra, mint például:

Milyen Európai Uniós szinten hozott döntések miatt lenne büszkébb arra, hogy az Unióhoz tartozik?

Az alábbiak közül melyik jellemezné leginkább az Európai Unió ideális jövőjét?

  • Minimális szintű egészségügyi ellátás biztosítása az összes Európai Uniós országban,
  • magas szintű biztonság, oktatáshoz való igazságos és egyenlő hozzáférés mindenki számára Európa-szerte,
  • egy valódi kormány az egész Európai Unió számára,
  • ...

Ha a migrációra gondol Európában, mit kellene most kiemelten kezelni, hogy az európaiak 20 év múlva annak előnyét lássák?

  • A migránsok beilleszkedését segíteni azokban az országokban, amelyek befogadják őket,
  • javítani a helyzetet azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek,
  • küzdeni az illegális bevándorlás ellen
  • ...

A kérdőív folytatásához kattintson ide! 

Tovább

Május végétől lehet jelentkezni az európai ingyenvonatozásra

május 3., 17:11 Módosítva: 2018-05-04 10:00
2047
Háromszáz magyar fiatal utazhat idén Európában az Európai Unió áldásával.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata szerint 2021-től kezdve rendszeresen pályázhatnának a tizennyolc éves fiatalok egy európai utazásra, amelyhez a jegyet az Európai Unió fizetné. 700 millió eurót különítettek el erre a célra a 2027-ig érvényes költségvetési tervben. A döntés nem végleges, a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez a jóváhagyás legkorábban 2019 tavaszán várható.

A program, amely a DiscoverEU, „fedezd fel az EU-t” nevet kapta, már idén is zajlik, egyelőre kisebb keretből, de már azoknak a feltételeknek a mentén, amelyekkel az ötlet kiagyalói eredetileg előálltak: ha valaki betölti a 18. életévét, jelentkezhet a programba és kaphat egy vonatjegyet.

Tovább

Navracsics: Nem csak a magyaroknak és a lengyeleknek szól a szigorú uniós költségvetés

május 3., 15:00 Módosítva: 2018-05-03 23:22
85
Azoknak is elvehetnék az EU-s támogatásait, akik nem tartják tiszteletben az EU bíróságának döntéseit. Magyarország be szokta őket tartani.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette indítványát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Az egyik újdonság a tervben, hogy az EU javaslattevő testülete feltételekhez kötné az uniós támogatások kiosztását. Ha úgy találnák, hogy az egyik tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, a hatóságok pedig nem lépnek föl elég hatékonyan az uniós pénzeket érintő visszaélések és korrupció ellen, az Európai Unió korlátozhatná, csökkenthetné vagy felfüggeszthetné a támogatásokat abba az országba.

A Hír TV csütörtök délelőtt megkérdezte Navracsics Tibort, az Európai Bizottság magyar tagját egy sajtótájékoztatón, hogy nem ütközik-e ez a javaslat a hamarosan fölálló Európai Ügyészség hatáskörével. 

A biztos a válaszában először is leszögezte, hogy a részletes jogszabály a költségvetési szankcionálásról még nincsen kidolgozva. A javaslat egyelőre „csak a lehetőséget nyitja meg, hogy abban az esetben, hogyha valamelyik ország esetében az uniós források felhasználásával kapcsolatban problémák lehetnek”, sor kerülhessen szankciókra. 

A magyar sajtó elsősorban nyilvánvalóan azt a részét hangsúlyozza ki, ami akár Magyarországot és Lengyelországot is érintheti, de Navracsics Tibor szerint ennél teljesebb képről van szó. Nem csak azokban az ügyekben mutatkozhatnak meg a jogállamiság gyengeségei, amelyek az Európai Ügyészségen kötnek ki, vagy amelyekkel kapcsolatban jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, mint ahogy például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása után történt.

Ha az EU törvényhozói elfogadják, akkor esetleg az is alátámaszthat majd egy költségvetési szankciót, ha egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy azok közül többet nem hajt végre. „Hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már mondhatjuk úgy, hogy notórius visszaesők. A jövőben szó lehet arról, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az  uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Tovább

Lionel Messinek adott igazat az EU törvényszéke

április 27., 10:02 Módosítva: 2018-04-27 17:48
12
Több évnyi pereskedés után a focista levédetheti a saját magáról elnevezett ruhamárkát.

Az argentin labdarúgó, Lionel Messi évek óta perben áll egy spanyol céggel, amelyik „Massi” márkanév alatt árul ruhákat és sportszereket. Ez a vállalat már húsz éve bejegyezte védjegyként Európában a „Massi” márkát, és amikor a futballista betört ugyanarra a piacra a saját vezetéknevét viselő termékeivel, megtámadták a bíróságon.

Azzal érveltek, hogy a két nevet nagyon könnyű összekeverni, és ez megtévesztené a vásárlókat, akik egy „Massi” biciklis csukáért mennek a boltba, de végül a tudtukon kívül mégis egy másik pár cipőt visznek haza.

Az ügy a spanyol védjegyhivatalnál indult, és végigment az Európai Unió védjegyhivatalán (EUIPO). Mindegyik szervezet a focista ellen döntött: a Barcelona csatára nem védjegyeztethette a nevét azokra a termékekre, amelyeket a másik cég is árult. A híres sportoló nem adta fel, és az EU Bíróságáig vitte az ügyet, ahol első fokon januárban tartották a meghallgatást. Az EUrologus ott volt a luxemburgi ülésen, ahol társadalomismereti vitába bonyolódtak Messi és a Massi ügyvédei: arról volt szó, hogy mennyire ismert vajon Lionel Messi. Van annyira híres, mint mondjuk Picasso? Mert ha igen, akkor még egy focihoz alig konyító magyar anyuka sem fogja soha összekeverni a nevét egy fantázianévvel.

 

Tovább

Nemzetközi megállapodást vétózott meg váratlanul az EU-ban Magyarország

április 26., 17:09 Módosítva: 2018-04-27 12:05
1570

A magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna az Európai Unió az afrikai kormányokkal, írta csütörtökön a 444.hu.

Jövő szerdán tartják a marokkói Marrákes városában azt a konferenciát, amelyen az EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnak. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik. Benne van az a program is, amin keresztül pénzt kapnak a hazatérésre azok a Líbiában várakozó emberek, akik hajlandóak lemondani arról, hogy illegálisan Európába hajózzanak.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot, írta a 444.

A nyilatkozat végső változatából így ki kellett húzni az összes olyan utalást, ami arra vonatkozik, hogy az „EU” ezt vagy azt vállal, akar. Ez lényegesen gyengíti a megállapodások súlyát. Az EU helyett az EU külügyi főbiztosa és a migrációért felelős biztos, mint személyek kerülnek a szövegbe az afrikai kormányok partnereiként.

A magyar kormánynak a lap szerint volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt, illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

Ez már nem az első megállapodás, amit a bevándorlási politikára hivatkozva ellenez vagy vétózik a magyar kormány. Márciusban magyar közbelépésre nem hangozhatott el közös európai uniós álláspont az ENSZ migrációs csomagjáról szóló vitában New Yorkban. Április közepén az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadtak neki Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjének. A 28 EU-tagország közül 27 pekingi nagykövete aláírta, az unióból egyedül a magyar nagykövet nem csatlakozott a dokumentumhoz.

Magyarország EU mellett működő brüsszeli állandó képviselete nem kívánta kommentálni az ügyet.

Szijjártó Péter: A migráció rossz, veszélyes, nem menedzselni, hanem megállítani kell

Egy hétfői sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott ezzel kapcsolatban, és bejelentette, hogy Magyarország nem fogja engedni, hogy közös európai uniós nyilatkozat szülessen.

Az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy május 2-án, Marrákesben tartják az úgynevezett rabati folyamat kormányközi tárgyalási fordulóját. A rabati folyamatban 57 ország vesz részt, köztük az európai uniós országok, és majdnem harminc afrikai ország, a téma a migráció. A kormányközi tárgyalási fordulón el akarnak fogadtatni egy nyilatkozatot, amely a migráció szervezését és menedzselését szorgalmazza, a migrációt hasznos, jó és támogatandó folyamatnak tartja, tette hozzá. Szijjártó szerint a nyilatkozat tartalmazza, hogy a migráció hozzájárul a fogadó országok fejlődéséhez, támogatni és segíteni kell, hogy különböző migrációs útvonalak jöhessenek létre. 

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: a magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy a migráció rossz, veszélyes és megállítandó folyamat, a migrációt nem menedzselni és szervezni, hanem megállítani kell. 

Nem fogadjuk el, hogy a migráció hozzájárulna a fogadó országok fejlődéséhez, ugyanis az elmúlt két és fél, három esztendő európai folyamatai azt mutatták: a fogadó országokban a migránsok biztonsági kockázatot jelentenek, ezért a magyar kormány nem járul hozzá a politikai nyilatkozat elfogadásához, mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy Magyarország külön nyilatkozatot fog tenni, így az Európai Unió sem képviselhet közös álláspontot.

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli és a marrakeshi eset is mutatja, hogy a frontok száma nem csökken a migrációs vita vonatkozásában, hanem egyre inkább nő. El akarják érni, hogy „beálljunk az európai mainstreambe, ami nem fog megtörténni, független attól hány frontot nyitnak meg ebben a kérdésben” – közölte összegzésként.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán  !

 

Tovább

Egy belga néppárti EP-képviselő kizáratná a Fideszt a Néppártból

április 11., 13:52 Módosítva: 2018-04-12 06:55
854
Pascal Arimont arról beszélt az ottani rádióban, hogyan gondolkodnak az EP-frakcióban a Fideszről. A többség szerint egyébként nem szabad kizárni a magyar küldöttséget, mert így lehet rájuk hatni.

Nem egyszerű arról dönteni, hogy kizárják-e a fideszes küldöttséget az európai parlamenti frakciójából, ugyanis két iskola van a képviselőcsoporton belül a Fideszről való gondolkodásban. Erről beszélt a belga közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában Pascal Arimont, a német anyanyelvű belga közösség Keresztényszociális Pártjának elnöke, a Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselők frakciótársa.

Az egyik iskola szerint a politikai életben tisztán kell fogalmazni és igazságosnak kell lenni. Ha pedig egy párt átlép egy bizonyos határt, többé nem lehet közösséget vállalni vele. „Hogyha tiszteletben akarjuk tartani a saját értékeinket, akkor ki kell zárni a pártból a Fideszt – mondja Arimont. – Szerintem a Fidesz már többször átlépte ezt a határt, vagyis nem is igazán a párt, hanem főleg a vezetője, Orbán úr.”

A frakció másik része, akik jelenleg többségben vannak, azt mondják, hogy bent kell tartani a Fideszt a frakcióban, mert ez az egyetlen módja annak, hogy egy kicsit kontrollálják Orbán Viktort. Ez a csoport úgy okoskodik, hogy ha már most ilyen Brüsszel-ellenes és idegengyűlölő kampányt folytat Orbán, akkor mi lenne, ha az a nyomás is lekerülne róla, amit az Európai Néppárt tesz rá, amikor néha rászólnak, hogy „eddig, és ne tovább”.

Ebben a hozzáállásban is van logika, ismeri el Arimont. Merthogy Orbánnak nincs szüksége az Európai Néppárt támogatására ahhoz, hogy választást nyerjen. Nem tette hozzá a belga képviselő, de ezt úgy lehet érteni, hogy a Néppártnak nagyobb szüksége van a Fideszre, mint fordítva.

 

Tovább

Nemzetközi sajtódíjat nyert az EUrologus

március 27., 16:44 Módosítva: 2018-03-27 22:45
269
Fődíjat ért az Európai Bizottság pályázatán, hogy öt és fél éve kitartóan magyarázzuk az Európai Uniót.

Első alkalommal osztják ki idén az Altiero Spinelli Díjat az Európai Unióról szóló ismeretek terjesztéséért. Az elismerést az Európai Bizottság alapította, és tudósok, kutatók, írók, újságírók, művészek kaphatják meg, akik az Európai Unió „alapértékeit, történelmét, tevékenységeit és előnyeit mutatják be a nagyközönség számára”. Olyan pályázókat kerestek, akik a munkájukkal segítenek megfogalmazni, hogy mit képvisel ma Európa, milyen jövő áll előtte, és hogy „az összes hibája ellenére miért szerethetnek bele mégis Európába az európai emberek”.

Különösen értékelték, ha egy pályázó azzal is foglalkozik, hogy lerántja a leplet az Európai Unióról terjesztett „populista mítoszokról”, csúsztatásokról, félrevezető nyilatkozatokról, és a tényekre támaszkodva bemutatja az EU valódi működését.

Hat első, hat második, és tíz harmadik díjat osztanak ki. Az EUrologus munkáját az egyik ötvenezer eurós fődíjra tartotta érdemesnek az Európai Bizottság által kiválasztott független, külső értékelőkből álló zsűri.

twiter post 900x450px.png

A díjat Altiero Spinelli olasz politikusról nevezték el. Ő volt az Európai Unió egyik alapítója, és az európai országok föderatív összefogásának az élharcosa. 1984-es javaslata, ami azóta Spinelli-tervként ismert, az egységes európai piac és a mai Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés alapjának tekinthető.

Az EUrologust 2012 őszén indították Brüsszelben dolgozó lelkes magyar újságírók, akik úgy érezték, hogy szükség van egy olyan formátumra, ahol laza és közérthető stílusban lehet olvasni arról, hogy hogyan működik az Európai Unió a színfalak mögött. Fél évig a Tumblren működött a blog, aztán fél évig a 444-en jelentkeztünk. 2013 óta jelenünk meg az index.hu-n tudósításokkal, magyarázatokkal, háttérrel, főleg olyan ügyekről, amelyek Magyarországot érintik.

Pénteken értesítették a nyerteseket az eredményről, a díjátadó májusban lesz.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Orbán javasolhatta, hogy hívják vissza a moszkvai EU-s nagykövetet

március 23., 14:26 Módosítva: 2018-03-24 01:28
39

Az uniós országok vezetői csütörtök este közös nyilatkozatban szólaltak föl a Szergej és Julia Szkripal ellen március elején elkövetett angliai merénylet ellen, és kijelentették: „rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat.”

Válaszlépésként több uniós ország is kiutasíthatja a náluk dolgozó orosz diplomatákat, akik vélhetően hírszerző munkát is végeznek. Az Európai Tanács arról is konszenzussal döntött, hogy hazahívják konzultációra az EU Moszkvába küldött hivalatos képviselőjét.

A csütörtök esti uniós csúcstalálkozón „Orbán Viktor volt az, aki javasolta az EU-nagykövet visszahívását Moszkvából konzultációra – nyilatkozta egy diplomáciai forrás az AFP hírügynökségnek. – Görögország és Olaszország voltak leginkább egy ilyen lépés ellen” – tette hozzá.

Pontosan ugyanezt az idézetet hozta le az MTI is egy brüsszeli forrásra hivatkozva.

Tovább

EU-s vezetők: Európa kivételes bánásmódot érdemel Amerikától

március 23., 12:28 Módosítva: 2018-05-31 10:43
12

Az uniós országok Brüsszelben összegyűlt vezetői pénteken közös nyilatkozatban bírálták, hogy életbe lépnek Donald Trump védővámjai az Amerikába eladott acél és alumínium termékekre. Sajnálkoztak az Egyesült Államok döntésén, hogy az USA behozatali vámokat vet ki a két fém kereskedelmére. „Nemzetbiztonsági megfontolások nem indokolhatnak ilyen intézkedéseket” – áll az európai uniós vezetők pénteki nyilatkozatában.

Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok. 

A tárgyalások során az Európai Bizottság világossá tette: jogtalan, hogy Trump nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik az EU-val szemben is, mert nem az Európai Unió árasztja el olcsó fémáruval az amerikai piacot. Sőt, mi vagyunk az USA legerősebb partnere a kínai dömping elleni fellépésben. Ráadásul szövetségesek vagyunk, ami a nemzetbiztonsági együttműködést illeti.

Nem az amerikai acél- és alumíniumszektor elsáncolása a megfelelő válasz az Európai Tanács szerint. A valódi probléma az, hogy túltermelés van a két fémből az egész világon, és ennek a megoldására már több fórumon is felajánlotta a segítségét az Európai Unió az USA-nak.

 

Tovább

Az Európai Unió is elítéli Oroszországot az angliai merénylet miatt

március 22., 23:28 Módosítva: 2018-03-23 08:27
219
Az uniós országok vezetői közös nyilatkozatban állítják: nincs más hihető magyarázat, mint hogy Moszkva áll a merénylet mögött.

„Az Európai Tanács egyetért a brit kormánnyal: rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat” – üzente az összes európai uniós állami vezető nevében Donald Tusk csütörtökön késő este. 

Március 4-én ismeretlen támadók a dél-angliai Salisburyben megmérgezték az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagját, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripalt és lányát, Juliát. A támadásból óriási diplomáciai botrány lett.

Az Európai Unió vezetőinek csütörtöki nyilatkozata sokkal szigorúbb, mint ahogy az uniós külügyminiszterek fogalmaztak a hétfői tanácskozásuk után. Boris Johnson brit külügyminiszter már azon az ülésen is bizonyossággal állította, hogy Oroszország, sőt, személyesen Vlagyimir Putyin elnök áll a merénylet mögött, de akkor még nem állt mögé teljes mellszélességgel a többi kormány. Csak azt írták , hogy „az Európai Unió mélységesen elítéli” a támadást, ami „felelőtlen és jogellenes cselekedet” volt, és számos polgár életét sodorta veszélybe. „Az Unió rendkívül komolyan veszi az Egyesült Királyság kormányának azon megállapítását, mely szerint a merényletért nagy valószínűséggel az Oroszországi Föderációt terheli felelősség” – tették hozzá.

Theresa May brit miniszterelnök csütörtök este részletesen beszámolt az ügyről, és vélhetően az eddigi nyomozás eredményeiről az uniós kormányfőknek az esti tárgyalásukon. Ezután adta ki az elítélő nyilatkozatot az Európai Unió vezető politikai testülete.

Tovább