Az EU vizsgálja a gödi Samsung-gyárnak szánt állami támogatást

tegnap, 21:09 Módosítva: 2019.10.14 21:44
150
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a Samsungnak nyújtott, 108 millió eurós (35 milliárd forint) állami támogatás ügyében, mert szabálytalanságok lehetnek a vissza nem térítendő állami támogatás odaítélésében.

Az Európai Bizottság kételkedik abban, hogy a Samsung SDI cégnek juttatott magyar állami támogatás összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

A dél-koreai vállalat 1,2 milliárd eurót (400 milliárd forintot) fektet be a gödi üzemébe, hogy bővítse az elektromos járművekben használt újratölthető akkumulátorok gyártását. A munkálatok a kapacitás kiépítéséhez 2017 decemberében kezdődtek, és már előrehaladott állapotban vannak. Magyarország 2018-ban értesítette a Bizottságot arról, hogy 108 millió euró összegű, vissza nem térítendő állami támogatást kíván nyújtani a projekthez.

Mindenféle állami támogatás torzítja a piaci versenyt az Európai Unió közös piacán, ezért az uniós tagállamok csak akkor támogathatnak magáncégeket, ha arra nyomós okai vannak: például, ha egy hátrányos helyzetű régióban ösztönözni szeretnék a gazdasági fejlődést.

Az Európai Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Samsung SDI-nek juttatott támogatás ösztönző hatással jár-e. Arról sincs meggyőződve, hogy az állami támogatás megfelelő és arányos-e, és hozzájárul-e a regionális fejlődéshez. Végül: félő, hogy az állami támogatás eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek át Magyarországra.

Tovább

Az EU fegyverszállítás korlátozást javasol Törökországgal szemben

tegnap, 14:56 Módosítva: 2019.10.14 17:13
60

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak, nyilatkozta hétfőn Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a német közszolgálati csatornának az MTI tudósítása szerint. Később azonban kiderült, hogy korlátozási javaslatokról igen, de teljes fegyverembargóról nem volt döntés. Az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tárgyaltak a Törökországgal szembeni fellépésről és még egy sor másik uniós kérdésről, hogy előkészítsék az európai állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóját.

Tovább

Az EU Tanácsa jóváhagyta: Laura Codruța Kövesi lesz az első európai főügyész

tegnap, 11:31 Módosítva: 2019.10.14 15:13
16993

Laura Codruța Kövesi lesz Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, miután hétfőn az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyészének kinevezését. 

„A Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Ügyészség már 2020 novemberében megkezdhesse a munkáját. Codruța Kövesinek az alapjaitól kell az intézményt felépítenie, ezért siettünk a kinevezésével" – nyilatkozta Anna-Maja Henriksson, a Tanács soros elnökségét ellátó Finnország igazságügyi minisztere.

Tovább

Mit lép a NATO, ha Aszad a török offenzíva ellen vonul?

tegnap, 10:41 Módosítva: 2019.10.14 11:31
316

A Törökországgal szembeni fegyverembargót emlegette lehetséges megoldásként Josep Borrel spanyol és Didier Reynders belga külügyminiszter is az Európai Unió Tanácsának hétfői ülése előtt Luxemburgban. Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország már a múlt hét végén leállították a fegyverszállításokat Törökországba.

Tovább

Harapófogóban az EU Erdoğan offenzívája miatt

október 13., 15:06 Módosítva: 2019.10.14 11:23
405
Nagy az Európai Unió felelőssége abban, hogy Törökország szíriai beavatkozásával külpolitikai csapdába került. A török offenzíva miatti szankciókról szóló döntés viszonylag könnyűnek számít ahhoz képest, hogy a menekültügyi reform és az Iszlám Állam európai harcosainak sorsát is rendezni kell.

A Törökország ellen tervezett szankciókról is tárgyalni fognak hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Németország, Hollandia és Franciaország is felfüggesztette az új fegyverek exportját Törökországba. Svédország az egész EU számára érvényes fegyverkiviteli tilalmat fog javasolni az hétfői ülésen. Az európai parlamenti képviselők nyílt levélben követelnek vízumtilalmat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt írta a Twitteren, hogy „nem fogadhatjuk el, hogy a menekülteket fegyverként használják, és zsaroljanak velük.”

A tervezett szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a hét során hajtott végre a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”. A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától.

Az ENSZ szerint szerda óta 100 ezer szíriai lakosnak kellett az otthonát elhagynia, de a segélyszervezetek szerint akár 450 ezer ember is útra kelhet a következő napokban. Szombatra virradóra pár száz méteren múlt, hogy a török hadsereg nem bombázott le amerikai csapatokat, és Donald Trump nyilatkozatai ellenére a washingtoni kongresszusban a török kormány tagjait sújtó szankciókról és fegyverembargóról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be.

Arról, hogy az EU is tesz-e hasonló lépéseket, az európai állam- és kormányfők döntenek az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Kockázatos lehet azonban a politikai nyilatkozatokon túlmutató eszközökkel nyomást gyakorolni Recep Tayyip Erdoğanra az észak-szíriai katonai beavatkozás miatt: a török elnök már megfenyegette az Európai Uniót, hogy több millió menekültet indít útnak Európába, ha megszállásnak nevezik a katonai akciót.

Az Európai Unió külpolitikai csapdahelyzetbe került, amelyben az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak is hatalmas felelőssége van. Azonban az Euronews hírcsatorna szerint egyedül Szijjártó Péter külügyminiszter szeretné, ha az EU a török kormányt is meghallgatná az ügyben, miközben a Bloomberg hírügynökség EU-s diplomata forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

MÁS KORMÁNYOK IS ÓDZKODNAK ATTÓL, HOGY AZ EU TÚL KEMÉNYEN LÉPJEN FEL ERDOĞANNAL SZEMBEN.

Ha a magyar kormány tartaná magát az eddigi, Törökországgal barátibb álláspontjához, és Orbán Viktor csütörtökön kiállna a Törökországgal szembeni szankciók ellen, azzal alapjában véve szívességet tenne a többi miniszterelnöknek. Ezzel ugyanis magára vállalná azt a reálpolitikai véleményt, ami a nyugat-európai választók körében népszerűtlen, de az üggyel foglalkozó több diplomata szerint szükséges.

Bárhogy is döntenek a csúcstalálkozón, a szíriai beavatkozás egy sor olyan problémát hoz előtérbe, amelyre az uniós intézmények és nemzeti kormányok az elmúlt években nem találtak megoldást. Nem halogathatják tovább az uniós menekültügyi rendszer reformját, és azt is ki kell találniuk, hogyan fogják büntetőeljárás alá vonni az Iszlám Állam európai állampolgárságú harcosait, illetve rendezni a kalifátusban született gyerekek sorsát.

Tovább

Von der Leyen kihúzta a gyufát Macronnál

október 11., 18:28 Módosítva: 2019.10.12 08:03
60
Ursula von der Leyenre mutogat a francia uniós biztosjelölt csütörtöki bukása után Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök szerint Sylvie Goulard politikai játszma áldozata lett: a szociáldemokraták és a konzervatívok rajta álltak bosszút saját jelöltjeik bukásáért. Goulard kudarca miatt az új bizottság valószínűleg késve fog munkába állni.

Csütörtökön a magyar és a román uniós biztosjelölthöz hasonlóan a francia pályázó sem felelt meg az európai parlamenti (EP) szakbizottságok vizsgáján. Emmanuel Macron francia elnök jelöltjét nagy többséggel elutasították az EP-képviselők: Sylvie Goulard a 82-ből mindössze 29 szavazatot tudott megszerezni.

Macron a Welt szerint az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent is felelőssé tette jelöltje bukása miatt. Elmondása szerint

ő három jelöltet javasolt von der Leyennek, de Goulard-ral kapcsolatban külön figyelmeztette, hogy a parlament könnyen fennakadhat a korábbi pénzügyi visszaélésein.

A Macron közeli szövetségesének számító Goulard európai parlamenti asszisztenseit Franciaországban foglalkoztatta, emellett havi 10-13 ezer eurós (3,3-4,3 millió forintos) fizetést vett fel egy amerikai elemzőintézettől.

Ursula von der Leyen ennek ellenére ragaszkodott Goulard jelöléséhez, akivel Macron szerint még védelmi miniszterként hatékonyan tudott együtt dolgozni, ismerte is korábbról, és EP-képviselőként is bizonyított. A francia elnök szerint Von der Leyen biztosította őt, hogy a három legfontosabb parlamenti frakció: a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberális-centristák (Renew Europe) is támogatni fogják jelöltjét.

A Néppárt és szociáldemokraták azt állították, hogy ez nem igaz. Von der Leyen egyik szóvivője a Politico szerint azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a Macron által elmondottakat.

Tovább

Orbán Párizsban: Magyarország egy klímabajnok, kedves elnök úr!

október 11., 16:07 Módosítva: 2019.10.12 16:18
564
Rómából, a Kereszténydemokrata Internacionálé elnökségi üléséről érkezett Párizsba Orbán Viktor, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel. A két politikus rövid sajtótájékoztatót tartott megbeszélésük előtt az Elysée-palota udvarán.

Az Orbán Viktorral folytatott munkaebéd előtt Emmanuel Macron kifejezte reményét, hogy őszinte és hasznos megbeszélésük lesz majd a magyar miniszterelnökkel, mert fontos és érzékeny időszakot él meg Európa. Macron azt mondta, hogy az unió egységéről, a menekültválságról, a brexitről és Kínáról is szót váltanak majd, de azt is hozzátette, tudja, hogy sok kérdésben nincsenek azonos állásponton Orbánnal.

Ehhez kapcsolódóan utalt arra is, hogy mindig szükséges a párbeszéd fenntartása és nem szabad elhallgatni a nézeteltéréseket. Marcon szerint ez azért is fontos, mert az EU egysége nagy kincs, és kijelentette: tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a kis megosztottságokkal Európa erősebb lesz. „A mai Európa nagyobb szuverenitásra és nagyobb egységre szorul” – jelentette ki a francia elnök.

Tovább

Von der Leyen időt kér, miután 26 biztosjelöltből hármat visszautasított az EP

október 10., 19:43 Módosítva: 2019.10.11 12:57
104

Közleményt adott ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke azután, hogy az Európai Parlament három nagy pártcsaládjának – a szociáldemokraták, az Európai Néppárt és a Renew Europe – frakcióvezetőivel találkozott csütörtök délután.

Von der Leyen „demokratikus és átlátható eljárásnak" nevezi a folyamatot, amelynek során az általa javasolt 26 biztosjelöltből hármat visszautasított az EP. Trócsányi László és a román biztosjelölt után csütörtökön a francia biztosjelölt Sylvie Goulard-t szakmai és etikai kifogások miatt az Európai Parlament belső piaci és ipari szakbizottságai szavazták le.

Tovább

Szijjártó a vétóról: Helyeslem a törökök tervét

október 10., 18:52 Módosítva: 2019.10.14 23:50
10201
Szijjártó Péter külügyminiszter helyesli a török kormány tervét a szíriai biztonsági övezetről, és nem gondolja, hogy az EU-nak mindenbe bele kellene szólnia.

„A vétó nem pletyka: valóban sokáig blokkoltuk az EU nyilatkozatát, és a végén is csak úgy egy egyeztünk bele, hogy az EU Külügyi Főképviselőjének legyen a nyilatkozata" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak.

Szerda késő délután a német Spiegel hetilap számolt be arról, hogy a magyar diplomaták megvétózták azt a nyilatkozatot, amelyben az EU Törökország újabb menekülthullámot kockáztató beavatkozása ellen emelt szót. Az EUrologusnak az Európai Külügyi Szóvivője megerősítette az információt, de azt is elmondta, hogy végül sikerült egyhangúlag elfogadni a dokumentumot.

Tovább

A francia biztosjelölt megbukott az EP-s meghallgatásán

október 10., 14:40 Módosítva: 2019.10.10 20:15
162
Elsöprő többséggel utasították el Sylvie Goulard-t, aki másodszor sem tudta meggyőzni az őt kérdező európai parlamenti szakbizottságok tagjait a szakmai felkészültségéről. November 1-jén szinte már biztosan nem áll munkába az új Európai Bizottság, és a magyar biztosjelölt esélyei is változhatnak.

Megbukott a szakmai meghallgatásán Sylvie Goulard francia biztosjelölt. Goulard-t csütörtökön másodjára kérdezték ki az Európai Parlament illetékes szakbizottságai, miután az első megmérettetésen múlt héten etikai és szakmai problémák is felmerültek vele szemben. Az Európai Bizottság leendő elnökének így már nemcsak a magyar és a román, hanem a francia biztosi posztra is új jelöltet kell állítania.

Az EUrologus információ szerint 82-en nemmel szavaztak és 29-en támogatták Sylvie Goulard-t a belső piaci és ipari szakbizottságok által tartott csütörtöki meghallgatáson.

Az EP Goulard-t érintő döntése hatással lehet a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér esélyeire is, mivel az Európai Bizottságban a szakmai hozzáértés mellett a nemi és földrajzi szempontok is érvényesülnek. Ha Emmanuel Macron egy férfit szeretne jelölni Sylvie Goulard helyett, nagyobb lesz a nyomás a magyar és a román kormányon, hogy valamelyikük vagy mindkettőjük női pályázókat javasoljanak.

Tovább

Migránsok éheztetése: új szakaszba lép a Magyarország elleni eljárás

október 10., 12:24 Módosítva: 2019.10.10 19:59
1398
Egy hónapja van a magyar hatóságoknak arra, hogy az Európai Bizottság számára is elfogadható választ adjanak arra, hogy miért éheztetik az elutasított menedékkérőket a tranzitzónában. Utána a Bizottság az Európai Bíróságra idézheti Magyarországot az uniós jog megsértése miatt.

A kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léptette az Európai Bizottság azt az eljárást, amelyet július 26-án indítottak Magyarországgal szemben azért, mert a hatóságok nem látják el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Mindez azokra vonatkozik, akiknek már elutasították a menedékkérelmüket, és arra várnak, hogy harmadik országba távozzanak.

Az Európai Bizottság szerint ez a bánásmód több EU-s jogszabályt is sért. Jogi álláspontjuk szerint az, hogy a visszatérésre kötelezett menedékkérőket a tranzitzónában tartják fogva, gyakorlatilag őrizetnek minősül. Ebben a helyzet az érintettek élelmiszerellátásának megtagadása pedig sérti a visszatérítési irányelvet és az EU Alapjogi Chartájának 4. cikkét. Az ügy sürgősségére tekintettel a magyar kormánynak egy hónapot adtak arra, hogy elfogadható indokkal szolgáljon, ellenkező esetben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Tovább

Gyümölcs és zöldségfogyasztás az EU-ban: aggasztó magyar adatok

október 9., 04:56 Módosítva: 2019.10.09 16:54
820
A tudományos vizsgálatok szerint egyes betegségek akár 30 százalékban is megelőzhetők lennének megfelelő zöldség- és gyümölcsbevitellel. Magyarország azonban mindkét területen rosszul áll, különösen a zöldségfogyasztás terén maradtunk le az egész uniótól. A megelőzés részeként EU-s szinten negyedmilliárd eurót költenek az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramra ebben a tanévben.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős ír biztos szeptemberben az egészségesebb étkezési szokások érdekében kampányolt, többek között azért is, mert az EU 250 millió eurót (mintegy 80 milliárd forint) költ ebben a tanévben erre a célra. Hogan biztos azt mondta:

Az uniós iskolaétkeztetési programnak köszönhetően fiatal polgáraink nemcsak jó minőségű európai termékeket fognak fogyasztani, hanem ismereteket is szereznek a helyes táplálkozásról, a gazdálkodásról, az élelmiszer-termelésről és az ezzel járó kemény munkáról.

A 2017–2018-as tanévben több mint 20 millió gyermek vett részt az iskolaétkeztetési programban, ez minden ötödik gyereket jelent az EU-ban. Mintegy 159 ezer iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében 178 millió liter tejet és több mint 255 ezer tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az EU 2017-2018-ban több mint 182 millió eurót biztosított az uniós költségvetésből erre a célra.

Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében. A részt vevő országok ezenkívül nemzeti forrásokkal is kiegészíthetik az uniós támogatásokat.

Tovább

A szénnek nincs jövője - mondta a leendő klímabiztos

október 8., 21:59 Módosítva: 2019.10.09 07:41
453
Az új Európai Bizottság száz napon belül elkészíti azt a zöld megállapodást, amely megalapozza azt a cél, hogy 2050-re az EU klímasemleges legyen. Erről beszélt a leendő klímabiztos a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán. Frans Timmermans szerint más megoldás nincs, illetve van: háború a nemzetek között a vízért.

Igazságos átmenetre van szükség a fenntartható jövő irányába – így lehet összegezni az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős biztosjelöltjének mondandóját, amely az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság előtt hangzott el. Frans Timmermans jelenleg első alelnöke a Bizottságnak, Magyarországon is jól ismerhetjük a holland politikust, aki az elmúlt öt évben a jogállamiságért volt felelős. A következő ciklusban harmadmagával lesz úgynevezett ügyvezető alelnök, a meghallgatások sora vele zárult volna, ha lenne magyar és román jelölt.

Frans Timmermans szerint 2050-re Európának klímasemlegessé kell válnia, 2030-ra pedig a károsanyag-kibocsátást – szemben a korábban kitűzött 40 százalékkal – 50-55 százalékkal kell csökkenteni.

Ebből a szempontból döntő lesz a következő öt év

- mondta Timmermans, aki összehangban Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök korábbi vállalásával, bejelentette, hogy az új Bizottság 100 napon belül (ez 2020 február elejét jelent) egy “zöld megállapodást” tesz le az asztalra, ami egy komplex törvénycsomagot tartalmaz majd.

A biztosjelölt szerint ezekben a javaslatokban azt kell bebizonyítani, hogy már rövid távon lehet és kell eredményeket elérni, ami például fenntarthatóbb élelmiszerrendszert és kisebb költségszámlákat is jelent. De az átalakulás fájdalmas is lesz, ennek hatásait pedig ésszerű befektetéssekkel, de ezzel együtt nagyon sok pénzzel kell ellensúlyozni. A jelenleg vállalt klímacélok teljesítése évi 200 milliárd euróba kerülne. Ez a pénz azonban nem lesz elég, ezért Timmermans szerint egyrészt az állami- és magánfinansszírozást ebbe az irányba kell bevonni, de még így is több anyagi áldozatra lesz szükség a tagállamoktól. Sőt, többször is beszélt arról a biztosjelölt, hogy a jelenleg körvonalazódó hét éves keretköltségvetéshez is hozzá kell nyúlni, a forrásokat az átalakítás érdekében kell felhasználni.

A szénnek nincs jövője

- ezt is leszögezte Timmermans, ami azt jelenti, hogy fel kell számolni a szénbányászatot. Arra vállalkozott, hogy ezt megérteti majd a tagállamokkal, amelyek közül sokat ez nagyon érzékenyen érintene. (A legnagyobb lengyel szénerőmű például az ország áramtermelésének 20 százalékát adja.) Ezért a forrásokat azokba a régiókban kell összpontosítani, ahol ezek a lépések társadalmi konfliktusokat, munkanélküliséget, szociális feszültségeket okoznak.

Tovább

Még mindig semmit nem tudni az új magyar biztosjelöltről

október 8., 19:45 Módosítva: 2019.10.09 00:13
0
Gyanús módon már egy hete semmit nem árulnak el arról, ki lesz a Von der Leyen-kabinet új magyar és a román tagja. Közben volt és jelenlegi EP-képviselők továbbra is azokon a politikuson vitáznak, akikből már biztosan nem lesz biztos.

„Beszélhetnénk esetleg valami másról, mondjuk a Brexitről?” – próbálta az Európai Bizottság szóvivője elterelni a szót a magyar és a román biztosjelöltekről a keddi sajtótájékoztatón. Mina Andreeva ugyanis a faggatózó újságíróknak – beleértve az EUrologust is – ezúttal sem mondhatott többet annál, minthogy folynak a tárgyalások arról, ki pótolhatja majd a múlt héten a biztosi pozícióra alkalmatlannak talált Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot.

„Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy minden egyensúlyba kerüljön az új Bizottságban” – mondta a szóvivő, aki már a Nagy-Britannia kilépése körüli káoszról is szívesebben ad tájékoztatást, mint a gyanús csend okáról, ami miatt Ursula von der Leyen továbbra sem jelentette be, kikkel szeretne a következő öt évben dolgozni. Csak az derült ki, hogy „Von der Leyen gyorsan szokott dönteni”, de az alábbi furmányos kérdések egyikére sem érkezett válasz:

  • A román kormány összeomlására várnak-e?
  • Magyarországtól is egy férfi-női jelöltpárost akarnak-e?
  • Portfóliócserén alkudoznak?
  • Felmerült-e valamilyen probléma a befutónak tartott magyar EU-nagykövet Várhelyi Olivérrel és a román EP-képviselő Dan Nicával kapcsolatban?
Tovább

Nincs megegyezés menekültügyben az EU-ban

október 8., 19:15 Módosítva: 2019.10.08 22:32
0
A hajókról kimentett menedékkérők elosztásáról nem tudtak megállapodni az uniós belügyminiszterek a luxemburgi tanácsülésükön. Abban viszont egyetértenek, hogy a szír menekülteket visszatartó Törökországnak jár a segítség.

Három és fél órás tárgyalás után sem tudtak megegyezni a Földközi-tenger felől érkező menedékkérők fogadásáról az európai belügyminiszterek Luxemburgban. A német, francia, olasz és máltai kormányok két hete állapodtak meg egy ideiglenes és önkéntes rendszerről, amely rendezte volna, hogy melyik tagállamok veszik át a tengerből kimentett menedékkérőket a különösen leterhelt mediterrán országoktól.

Máltán arra kérték fel a többi tagállamot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A határidő kedden járt le, de úgy tűnik, a már korábban is szolidárisnak mutatkozó Portugálián és Luxemburgon kívül más ország nem hajlandó részt venni a tengerből kimentett menedékkérők elosztásában.

Az uniós belügyminiszterek hosszúra nyúlt munkaebédjén a migráció egyéb kérdéseit is megvitatták. Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyekért felelős biztos és az Európai Unió soros elnökségét ellátó finn belügyminiszter, Maria Ohisalo is megerősítette az ülés utáni sajtótéjékoztatón, hogy az Európai Unió további segítséget akar Törökországnak nyújtani, hiszen 4 millió szír menekültet fogadtak be. Konkrét összeget egyelőre nem említettek.

Az EU és Törökország 2016 márciusában egyezett meg arról, hogy három év alatt az EU 6 milliárd euróval járul hozzá Törökországban a szíriai menekültek ellátáshoz azért cserébe, hogy a török hatóságok lezárják a migrációs útvonalat a Földközi-tenger keleti medencéjében. Mára az összeg 92 százalékát kifizették, így a török kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra annak érdekében, hogy újabb megállapodást kössenek. Recep Tayyip Erdoğan nemcsak szavakkal fenyeget: szeptemberben 11 500 menedékkérő érkezett Törökországból Görögországba, ami a legmagasabb szám a megállapodás óta.

Ha az EU-nak sikerül is újabb alkut kötnie Törökországgal, a Földközi-tenger déli térségének a problémája nem oldódik meg. Ezért a hajókról kimentett menedékkérők elosztásáról továbbra is tárgyalni fognak a tagállamok a most leköszönő Avramopulosz biztos szerint, aki arra is figyelmeztettet: valódi megoldást az uniós menekültügy átfogó reformja jelenthet, ami a nemsokára hivatalba lépő Ursula von der Leyen-féle Bizottság egyik legnagyobb feladata lesz.

Tovább

Második nekifutásra jóváhagyták a lengyel biztosjelöltet

október 8., 18:33 Módosítva: 2019.10.09 07:23
0
Rögös út vezetett a lengyel jelöltnek az EU-biztosi poszt felé: először nem is őt szánták az Európai Bizottságba, de az első jelölt nem értett az agrárpolitikához és túl közel is állt a lengyel kormánypárthoz. Aztán Janusz Wojciechowskinak sem sikerült jól az első meghallgatása, végül kapott még egy esélyt. A környezetvédelem kapcsán most sem nyűgözte le egykori kollégáit a parlamentben, de azok már nem látták akadályát annak, hogy kinevezzék.

A leendő lengyel EU-biztos kiválasztása nem volt zökkenőmentes: először egy, a kormány belső köreihez tartozó jelöltet szánt a posztra a lengyel vezetés. A Lengyelország elleni jogállamisági eljárás miatt azonban vitákhoz vezetett volna a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárthoz ennyire közel álló biztos kinevezése, ezért az lemondott jelöléséről. Hivatalosan azzal indokolta meg a döntést, hogy Lengyelország a mezőgazdasági tárcát kapta meg, amelyben nála jobb szakértőre lenne szükség.

A mezőgazdaság mindmáig a lengyel gazdaság egy húzóágazata, ezért a lengyelek elégedettek voltak az agrárügyi tárcával, mely a hagyományosan magas, mezőgazdaságra szánt uniós támogatásokról dönt majd.

Az új jelöltnek, Janusz Wojciechowskinak tizenöt éves európai tapasztalata van európai parlamenti képviselőként és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagjaként. A tizenöt év azonban nem telt el botrányok nélkül: 2006-ban kizárták a kereszténydemokrata jobbközép Lengyel Néppártból, miután átült a konzervatívabb és euroszkeptikusabb Unió a Nemzetek Európájáért frakcióba. Továbbá az EU csalás elleni hivatala (OLAF) kimutatta, hogy parlamenti képviselői munkája során jogtalanul vett fel egy 11 ezer eurós költségtérítést, melyet azóta visszafizetett.

Tovább

Nem ismer kompromisszumot, ha a jogállamiságról van szó

október 7., 21:01 Módosítva: 2019.10.08 09:32
394
Nem lesz a második Timmermans, de a jogállamiságnál nem ismer kompromisszumot Věra Jourová, az "értékek és átláthatóság" biztosi portfólió várományosa, aki az EU demokratikus jövőjéről és emberi jogokról is beszélt az európai parlamenti meghallgatásán.

„A demokrácia hátránya, hogy akik komolyan veszik, azoknak megköti a kezét, akik pedig nem veszik komolyan, azoknak mindent megenged” – idézte Václáv Havelt, a csehszlovák rendszerváltás legendás alakját és első cseh köztársasági elnököt  Věra Jourová az "értékek és átláthatóság" biztosi portfólió várományosa az Európai Parlamentben tartott szakmai meghallgatásán. Noha Jourová tárcájában a jogállamiság védelme számos másik feladattal együtt szerepel, a EP alkotmányügyi (AFCO), jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) és jogi (JURI) szakbizottságának tagjai a legtöbbet arról kérdezték, hogyan fogja az előző ciklusban a minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős Frans Timmermans munkáját tovább vinni.

Jourová méltatta Timmermanst, aki „remekül megoldotta a nehéz feladatot, amivel megbízták”, és megígérte, hogy „ő maga határozott álláspontot képvisel majd a jogállamiság kérdésében”. Ugyanakkor nem szeretné, ha állandóan a holland politikushoz hasonlítgatnák, mert a feladat és a körülmények is eltérőek. Nem is beszélve arról, hogy hogy az előző ciklusban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közti esélyegyenlőségi ügyekért felelő cseh biztos már felvetette, hogy a jogállamiság és pénzügyi átláthatóság elveit össze kellene kötni az uniós támogatások kifizetésével, de Timmermans mindig nagyobb figyelmet kapott nála.

Magyarország szempontjából három fontos üzenet fogalmazott meg az Európai Bizottság leendő alelnöke a hétfői meghallgatásán

  • A következő költségvetésben az uniós támogatásokat össze kell kapcsolni a jogállamiság tiszteletével
  • Az Európai Parlamentnek is részt kell vennie a 7. cikk szerinti eljárás következő meghallgatáson az Európai Unió Tanácsában
  • A korrupció elleni harcot is be kell építeni az éves jogállamiságvédő felülvizsgálati mechanizmusba, amelyről az Európai Bizottság és a finn soros elnökség javaslatára jelenleg is tárgyalnak az uniós tagállamok
Tovább

A kormány is támogatta, hogy az EU csatlakozzon a korrupcióellenes GRECO-koalícióhoz

október 7., 13:45 Módosítva: 2019.10.07 18:55
0
A korrupció elleni harcot a jogállamiság védelmével akarják összekötni az uniós bel- és igazságügyi miniszterek, derült ki egy hétfői tanácskozáson. Az EU hamarosan teljes jogú tagként csatlakozhat a korrupcióellenes GRECO-csoporthoz, amelyhez a magyar kormányt ellentmondásos viszony fűzi. Közben egyre valószínűbb: valamilyen formában a következő költségvetésben a jogállamiságot is feltételként szabják az uniós támogatásokhoz.

Hatékonyabb korrupcióellenes fellépésre szoríthatja rá az Európai Unió a magyar kormányt, miután az uniós igazságügyi miniszterek többsége támogatja, hogy az EU teljes jogú tagként csatlakozzon az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportjához, vagyis a GRECO-csoporthoz. Ahhoz a nemzetközi szervezethez, amelynek a jelentéseit Magyarország először megpróbálta eltitkolni és ajánlásainak zömét nem teljesíti.

A korrupció elleni hatékonyabb uniós fellépésről vitáztak hétfőn az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tanácsán. Az Európai Bizottság még áprilisban nyilvánosságra hozta a jogállamiság megerősítésének lehetőségeiről szóló közleményét, amelyben már javasolták, hogy a korrupció elleni harcot hivatalosan is kössék össze a jogállamiság védelmével, hiszen egy tagállamban csak úgy működhet rendben a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, ha a korrupció ellen is felveszik a harcot.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget ellátó finn kormány tovább vitte az ügyet, és felvetette, hogy alakítsanak ki egy átfogó uniós korrupcióellenes rendszert, amely a megelőzést szolgálja, és összefogja a már meglévő eszközöket. Céljuk az, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) jövő tavasszal beinduló munkáján túl egyéb módszerekkel ösztönözzék az átláthatóságot az uniós tagállamokban.

Ez egyrészt azért szükséges, mert az Európai Ügyészség csak azokban a tagállamokban tud nyomozni és büntetőeljárást indítani az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció és pénzmosás ügyében, amelyek kormánya erre felhatalmazást ad. De a lengyel, ír, svéd és az EU-ból távozni készülő brit kormány mellett az Orbán-kabinet sem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez, pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentése szerint Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban. Másrészt, az EPPO csak részleges megoldást kínál, hiszen csakis az uniós pénzekhez köthető és már megtörtént visszaéléseket vizsgálja, az állam működésének egyéb területein előforduló visszaélésekkel nem foglalkozik.

Az uniós igazságügyi miniszterek hétfői tanácsülésén a tagállamok többsége – közöttük Magyarország is – támogatta, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon a korrupcióellenes GRECO-csoportnak.

Az EU intézményrendszerétől független Európa Tanácshoz tartozó szervezetben a résztvevő 49 ország egy kölcsönös értékelésen és egyenlő nyomásgyakorláson alapuló rendszert működtet. Ez hasznos kiindulópontja lehetne az átfogó uniós korrupciómegelőzési eljárásnak, mivel a tagállamok többsége hétfőn egyértelművé tette: nem akarnak párhuzamos, egymást ismétlő értékelési rendszereket fenntartani. 

Emellett a többek között Hollandia, Németország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Litvánia által támogatott teljes jogú tagságnak az is előnye lehet, hogy az EU hitelessége nő a nemzetközi partnerek szemében, és az Unión kívüli korrupcióellenes harcban is ösztönző szerepet játszhatnak.

Tovább

A legkritikusabb órákban csak pingpongoztak vele a tengeren

október 4., 11:39 Módosítva: 2019.10.04 15:50
69
A német migránsmentő hajóskapitány, Carola Rackete egy szerdai brüsszeli eseményen elmondta: csalódott, hogy az európai intézmények nem tesznek eleget a Földközi-tengeren veszélybe jutott migránsokért. Felidézte, hogyan teszik a mentést egyre nehezebbé a nemzeti és európai törvények, de a klímaváltozásról, és tengeri munkájának legkritikusabb pillanatairól is beszélt. Elmondta: nehezen viseli, hogy a médiában ennyire fontos szerepet kapott, ahelyett, hogy a bajba jutott emberekre irányulna a figyelem.

A harmincegy éves Carola Rackete német kapitány története bejárta a világot júniusban, amikor 53 migránssal kikötött az olasz partoknál a Sea Watch 3 nevű hajójával. A hajó az azonos nevű német civil szervezet tulajdona, mely a migránsok kimentését tűzte ki célul a Földközi-tengerből. A lépése után az olasz hatóságok őrizetbe vették,  majd néhány nappal később szabadlábra helyezték, de vizsgálat még folyik ellene illegális migráció elősegítésének vádjával, amiért akár 15 év börtönbüntetést is kaphat.

A nemzetközi hajózási jog szerint minden alkalommal, ha egy hajó veszélyben lévő embereket vesz észre, akkor kötelessége azokat kimenteni. A nemzetközi jog konfliktusban áll a szélsőséges Ligát vezető Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter alatt sebtében meghozott olasz jogszabállyal, ami alapján Racketét el lehet ítélni.

Tovább

A biztosjelölt elmondta, szerinte mit jelent az európai életmód védelme

október 3., 21:47 Módosítva: 2019.10.04 00:40
42
Nagyon sok támadást kapott az európai parlamenti bizottsági meghallgatásán az európai életmód védelmével megbízott uniós biztosjelölt. Margarítisz Szkínász több jogot és lehetőséget szeretne az európaiaknak, és azt is kijelentette, hogy legális utat kell biztosítani a bevándorlóknak, mert így lehet az illegális bevándorlás ellen küzdeni.

Egyelőre sikertelenül próbálták rávenni az európai parlamenti képviselők a meghallgatásán a görög uniós biztosjelöltet a portfóliója nevének megváltoztatására. Margarítisz Szkínasz ugyanis az „európai életmód védelmének” lesz a biztosa, ez pedig a baloldali-liberális-zöldpárti képviselőket a fasizmus szóhasználatára emlékeztette.

Többször is megkérdezték tőle, hogy kiktől, vagy mitől szeretné megvédeni Európát.

Egy alkalommal azt mondta például, hogy „azok ellen kell megvédeni Európát, akik nem adnak élelmet a menedékjogot kérőknek”.

A biztosjelölt elhatárolódott a „mi és ők” kultúrájának megteremtésétől, hozzátette, hogy senkiben sem akar félelmeket támasztani, de ahhoz is ragaszkodik, hogy az értékeink miatt ne kelljen elnézést kérnünk.

Tovább

A közlekedési biztosi portfóliót kaphatja Várhelyi Olivér

október 3., 20:52 Módosítva: 2019.10.04 09:28
607
Megcserélhetik a magyar és a román biztosoknak szánt portfóliókat. A magyar jelölt így a bővítéspolitika helyett egy politikailag kevésbé érzékeny, nagyobb technikai tudást igénylő tárcát kaphat.

„Komolyan gondolkoznak a magyar és a román biztosjelölt tárcáinak a cseréjén” - mondta Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő csütörtökön. A Karácsony Gergely közös ellenzéki polgármester-jelölt brüsszeli látogatása alkalmából szervezett sajtótájékoztatón a házigazda EP-képviselő elárulta: az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek a környezetéből származó információk szerint felmerült annak a lehetősége, hogy a bővítés- és szomszédságpolitika helyett a közlekedési portfóliót kapná meg a magyar biztosjelölt. 

Tovább

Karácsony zöld pénzekért lobbizott Brüsszelben, a Fidesz ezt máshogy látja

október 3., 18:52 Módosítva: 2019.10.04 08:49
1049
Karácsony Gergely leendő uniós biztosokkal tárgyalt Brüsszelben. Budapest ellenzéki főpolgármester-jelöltjének azt ígérik: a főváros közvetlenül pályázhat majd energetikai korszerűsítést, fenntartható közlekedést és szociális bérlakásokat finanszírozó uniós forrásokra.

"A nagyvárosoknak élen kell járniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezt az Európai Unió vezetői is tudják: az új keretköltségvetésben a települések közvetlenül pályázhatnak majd a zöld Európát támogató projektekre – nyilatkozta Karácsony Gergely, Budapest közös ellenzéki polgármester-jelöltje magyar újságíróknak Brüsszelben, miután Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság leendő ügyvezető alelnökével tárgyalt.

Budapest fejlettsége áldás és átok egyszerre: mivel az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem az európai uniós átlagnál magasabb (a 2017-es adatok szerint az uniós átlag 139 százaléka), ezért nem pályázhat a felzárkózást támogató uniós támogatások zömére. Az egyetlen nagy uniós forrásból finanszírozott projekt a hármas metró felújítása. A 2021-27-es új költségvetési ciklusban azonban változni fog a helyzet, mivel az eddigieknél jóval több forrást, a teljes költségvetés negyedét szánják arra, hogy Európa lépést tudjon tartani a klímaváltozás kihívásaival. Ráadásul nagyobb szerepet kapnak a helyi kezdeményezések, mivel az uniós döntéshozók úgy látják, a globális felmelegedés problémáira a leghatékonyabban helyi szinten lehet fellépni. 

„Bővíteni fogjuk azokat az alapokat, amelyekre a városok közvetlenül pályázhatnak. A döntésnél nem a politikai szempontok fognak érvényesülni, hanem a projektek minősége és a fenntarthatóság”

 – ígérte az új Európai Bizottságban a zöld Európa portfóliójával megbízott Frans Timmermans a Karácsonnyal folytatott tárgyalás után.

Tovább

Európai Bizottság: A migránsoknak segítséget nyújtók nem követnek el bűncselekményt

október 3., 13:59 Módosítva: 2019.10.03 15:56
144
A hat évvel ezelőtti, 360 halálos áldozatot követelő lampedusai tragédia évfordulóján az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) meghallgatást tartott a Földközi-tengeri mentő és kutatóakciókról. Bár az érkező illegális migránsok száma csökkent, de így is több mint 900-an vesztek a tengerbe idén. Ráadásul a líbiai polgárháborús válság miatt a helyzet belátható időn belül nem fog javulni.

A mostani ad hoc megoldásokat állandó mechanizmusokkal kell felváltani, ez a következő Európai Bizottság célkitűzése is – jelentette ki Michael Shotter, az Európai Bizottság belügyi főigazgatóságának migrációért felelős igazgatója az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt, ami meghallgatást tartott a Földközi-tengeri mentő és kutatóakciókról.

Kiemelte, hogy a tengeri mentéseket nemzetközi egyezmények szabályozzák, ezek alapján minden hajónak és hajósnak kötelessége a mentés, ezt nem lehet semmilyen nemzeti jogszabállyal felülírni. Ez azt is jelenti, hogy aki életet ment a tengeren, azt később ezért nem lehet felelősségre vonni. Az igazgató szerint előremutató, hogy nemrégiben Máltán több tagállam megegyezett a migránsokkal kapcsolatos teendők elosztásában, azonban arra van szükség, hogy ebből minél több nemzeti hatóság kivegye a részét. Shotter megköszönte a tengeri kutatásban és mentésben résztvevő civil szervezetek segítségét, azonban úgy véli, nagyobb koordinációra van szükség. Mint mondta,

A MIGRÁNSOKNAK SEGÍTSÉGET NYÚJTÓK UNIÓS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN NEM KÖVETNEK EL BŰNCSELEKMÉNYT – SEM A TENGEREN, SEM A SZÁRAZFÖLDÖN.

Tovább

Már nagyon kormányzásra készülnek a német Zöldek

október 3., 12:22 Módosítva: 2019.10.03 16:57
48
A német Zöldek társelnökei Brüsszelben tartott turnéjukon beszéltek németországi és európai ambícióikról, a zöld hullámról, és arról, miért van szükség gazdasági szemléletváltásra Németországban. Eljön egyszer egy zöld kancellár Európa legerősebb államában?

A német Zöldek pártjának két, egyenrangú pártelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck európai körútra indult, amelyet kedden Brüsszelben kezdtek meg. A zöldekre jellemző laza farmer-pulóver kombinációval a duó rögtön kitűnt az öltönyös brüsszeli hivatalnokok közül. Annalena Baerbock beázott cipője is arról árulkodott, hogy Brüsszel, és az ott ilyenkor tipikus esős idő még szokatlan számukra.

Sokaknak átfuthatott a fején a túlzsúfolt teremben, hogy valamelyikük személyében németország következő kancellárja állhat előttünk.


Az egykori hippik és radikális ökotüntetők pártja nagy átalakuláson ment át csaknem negyven éves múltjának elmúlt húsz évében. Ahogy a német Bundestag előző elnöke, Norbert Lammert fogalmazott, nem a Zöldek változtatták meg a rendszert, hanem a rendszer változtatta meg őket. Az amúgy magyarországi gyökerekkel rendelkező zöldpárti Joseph „Joschka” Fischer az egyik legkedveltebb külügyminisztere lett Németországnak, dacára annak, hogy fiatal korában militáns szélsőbaloldali aktivistaként vált ismertté. A Zöldek már 1998-ban elmozdultak középre a politikai palettán, mikor először kormányra kerültek Németországban.

Azóta már a legtöbb német tartományban voltak kormányon, sőt, Baden-Württembergben történetük során először megnyerték a tartományi választásokat, és ők a CDU-val kötött kormánykoalíció erősebbik pártja.  A szeptemberi tartományi választásokon a számukra hagyományosan nehéz keletnémet terepen, Szászországban és Brandenburgban is növelni tudták a képviselőik számát.

Tovább

Orosz propaganda: Greta Thunberg egy totalitárius hullám prófétája

október 3., 10:35 Módosítva: 2019.10.03 21:50
1260
A legváltozatosabb összeesküvés-elméletek születnek a Kreml-közeli médiumokban Greta Thunberg kapcsán, aki ezekben nemcsak egy új világvallás terjesztője, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy Soros György leigázza a népeket. Az EU egyik részlege azzal foglalkozik, hogy kiszűrje az orosz eredetű álhíreket.

„Egy beteg lány, aki épp olyan ostoba, mint amilyen naiv”, ráadásul „egy új totalitárius hullám prófétája”, aki a radikális iszlámhoz hasonló eszmerendszert akar adni a kereszténység utáni nyugati világ számára 

– így összegezhető a mondandója az orosz állami televízió riportjának, amely a 16 éves Greta Thunberg svéd klímaaktivistáról szól. Ez az összeállítás csak egyik eleme annak a kampánynak, amelyet a Putyin-barát média terjeszt Oroszországból kiindulva, több nyelven, más országokat is megcélozva. Ugyanezek a gondolatok a magyar propagandamédiában is rendre visszaköszönnek.

A jelenségre az Európai Unió külügyi szolgálatának a dezinformációra szakosodott részlege hívta fel a figyelmet, amely folyamatosan monitorozza a Kremlből kiinduló üzeneteket, az elmúlt négy évben több mint 6500 félrevezető hírt azonosítottak. A Greta Thunberggel szembeni kampány az ENSZ múlt heti klímacsúcsa után rendkívül felerősödött. Ezekben a dezinformációs anyagokban közös elem volt, hogy a fiatal lány fellépése egy nagy nemzetközi összeesküvés része. Visszatérő üzenet, hogy Thunberget eszköznek tekintik, akit kihasználnak az ökofasiszta bürokraták, akik ezzel Oroszország és Kína ellen hangolják a világot.

Tovább

Új menekültügyi szabályozást szeretne a svéd biztosjelölt

október 1., 19:00 Módosítva: 2019.10.02 11:34
439
Átfogó menekültügyi és migrációs szabályozásra készült az EU leendő belügyi biztosa. Ylva Johansson parlamenti meghallgatásán elmondta, hogy szolidaritáson alapuló modellre van szükség, legális bevándorlási útvonalakat kell nyitni a munkavállalóknak és humanitárius folyosókat a rászorulóknak. A svéd politikus szóváltásba keveredett egy fideszes képviselővel.

Új menekültügyi és migrációs paktum kidolgozását tartja a legfontosabb feladatának az EU leendő belügyi biztosa, akit az Európai Parlament illetékes szakbizottsága már meghallgatott. A svéd Ylva Johansson hazája több kormányának is tagja volt, többek között a migránsok integrálásáért is felelős volt abban az időben, amikor rendkívül sok bevándorló és menekült érkezett Svédországba.

Johansson kijelentette, hogy “a migrációt nem szabad a biztonságra leselkedő veszélynek tekinteni”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonsági intézkedéseknek nem szabad a mindenkit megillető szabadságjogokat sértenie. Ezzel együtt határozott fellépést ígért mindenféle vallási radikalizálódással szemben, illetve a terroristák mozgásterének beszűkítése érdekében. Ebben számít az Europol munkájára, szerinte az uniós rendvédelmi szervnek nagyobb szerepet kell biztosítani a rendőri együttműködés fokozása érdekében.

Tovább

Várhelyi jelölésével adna Orbán leckét Brüsszelnek

október 1., 16:46 Módosítva: 2019.10.02 17:38
939
Várhelyi Olivér szakmai rátermettségéhez kétség nem fér, de leendő kollégáit senki nem irigyli Brüsszelben. Mit lehet tudni az új magyar biztosjelöltről?

„Várhelyi Olivérbe az Európai Parlament nem igazán tud belekötni: felkészült szakember kiemelkedő intellektussal, akinek pénzügyi érdekei nem lehettek. Az más kérdés, hogy milyen ember” – mondta az EUrologusnak egy, a brüsszeli magyar diplomácia és uniós intézmények munkájára rálátó forrás.

Orbán Viktor hétfő este hivatalosan is bejelentette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét jelöli uniós biztosnak, miután az EP jogi szakbizottsága az etikai vizsgálat után úgy döntött, Trócsányi László alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra.

„Az EP nem válogathat a magyar politikusok között, így egy technokratát jelöltem” – jelentette ki a miniszterelnök a finn kormányfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Tény, hogy a tagállamok rendszerint politikusokat, volt kormányfőket, minisztereket, esetleg európai parlamenti képviselőket küldenek uniós biztosnak.

Az uniós diplomáciai tapasztalat azonban nem egyedülálló, a luxemburgi biztosjelölt Nicolas Schmit 1998-tól hat éven át dolgozott brüsszeli állandó képviselőként, de 2004 óta folyamatosan kormánytag volt. Az új bizottság jelöltjei közül egyelőre nincs más, aki kizárólag karrierdiplomata lett volna.

Várhelyi és Von der Leyen már találkozott

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke kedden már találkozott Várhelyi Olivérrel. Ez az első, úgynevezett formális interjú, amely minden biztosjelölttel megtörtént, itt egyeztetnek először arról, hogy milyen portfóliót szán az elnök a biztosi kollégium leendő tagjának. Von der Leyen stábja azonban ezekről a találkozókról nem ad ki bővebb információt. Ugyanakkor Ursula von der Leyen szóvivője emlékeztetett bennünket arra, hogy „nem minden meginterjúvolt jelöltből válik automatikusan biztosjelölt”, ennek a kijelentésnek a tartalmát azonban nem részletezte. Mindenesetre az tény, hogy Ursula von der Leyennek el kell fogadnia a jelöltet ahhoz, hogy uniós biztos lehessen belőle – másképpen fogalmazva, Von der Leyen is mondhat nemet.

Ha Von der Leyen elfogadja Várhelyit és az új román jelöltet, akit egyelőre még nem nevezett meg Viorica Dăncilă román miniszterelnök, újraindul a kör: a jelölteknek előbb át kell esniük a jogi szakbizottság etikai vizsgálatán, majd a szakmai meghallgatás következik, leghamarabb két hét múlva, végül pedig az EP plenáris ülése szavaz az egész testületről.

Tovább

Várhelyi Olivért terjesztette fel biztosjelöltnek a magyar kormány

szeptember 30., 17:17 Módosítva: 2019.10.01 09:59
368
Orbán Viktor hétfőn este megerősítette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjét javasolta új magyar biztosjelöltnek. Korábban erről a Reuters hírügynökség és más uniós források is megerősítették az EUrologus értesülését, hogy Várhelyi lehet az új biztosjelölt Trócsányi László helyett.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn még egyértelműbben utasította el Trócsányi László és a román Rovana Plumb EU-biztosi jelöltségét, így az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli továbbította a levelet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság leendő elnökéhez.

Trócsányi László helyett Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjét jelölheti biztosnak Orbán Viktor – írta egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozta a Reuters hírügynökség. Az EUrologus pénteken már beszámolt arról, hogy Orbán B terve a brüsszeli nagykövet lehet akkor, ha volt igazságügyi miniszter összeférhetetlensége miatt új jelöltet kérnek

Orbán Viktor aztán hétfőn este a finn miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón megerősítette Várhelyi jelölését.

Várhelyi Olivér
Várhelyi Olivér
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Tovább

Még egyértelműbben utasították el Trócsányi jelöltségét

szeptember 30., 11:54 Módosítva: 2019.10.03 08:42
7049
A magyar és a román jelölt alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra, erősítette meg az Európai Parlament jogi szakbizottsága a csütörtöki szavazás eredményét. A döntés Ursula von der Leyen kezében van.

Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román jelöltek összeférhetetlenség miatt alkalmatlanok uniós biztosnak és új jelöltre van szükség helyettük, állapította meg ismét az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI).

A testület csütörtökön már döntött arról, hogy nem javasolja Trócsányi és Plumb kinevezését, de egy jog- és szövegértelmezési vita miatt az Európai Parlament elnöke, David Sassoli megkérte a szakbizottságot, hogy fogalmazzák meg pontosan, milyen megoldást tanácsolnak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság leendő elnökének.

„A múlt heti levelünket kellett kiegészíteni azzal, hogy az érdekkonfliktust nem lehet feloldani és a jelöltek nem képesek a biztosi feladatot ellátni"

– nyilatkozta Manon Aubry francia EP-képviselő, a szélsőbaloldali GUE/NGL az EUrologus kérdésére a hétfői szavazás után. „ A következő lépés az lesz, hogy a nemzeti kormányoknak új jelöltet kell állítaniuk" – hangsúlyozta a politikus.

A teljes eljárásrend ennél kicsit bonyolultabb: előbb az EP-elnökének kell a levelet megvizsgálnia, és ha Sassoli ezúttal már elég konkrétnak találja a javaslatot, akkor továbbítja a dokumentumot Von der Leyennek. A Bizottság leendő elnökének elvileg még ekkor is lehetősége van arra, hogy egy újabb esélyt adjon a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák magukat. De az EP szakbizottságának markáns véleménye után ezzel azt kockáztatná, hogy végül az egész bizottsági testületet utasítja vissza az EP plenáris ülése. Így nagy valószínűséggel Von der Leyen hamarosan új jelöltet kér Orbán Viktortól és  Viorica Dăncilă román kormányfőtől.

Az új jelölteknek is át kell menniük a JURI etikai vizsgálatán és a szakmai meghallgatáson. Az eljárásra elvileg a következő két hetet szánták, ugyanis az EP-nek az október 21-i héten tartandó plenáris ülésen szavaznia kellene az egész testületről. Ha a magyar és a román biztosjelöltek kiválasztása miatt nem tudják a szavazást megtartani, az új Európai Bizottság nem alakulhat meg a november 1-jei határidővel.

Tovább

Azt állítja Trócsányi ügyvédi irodája, hogy ingyen adtak tanácsot a névadó miniszternek

szeptember 27., 19:05 Módosítva: 2019.09.28 10:08
1054

Közleményben reagált a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda arra, hogy az EU illetékes bizottsága nem tartotta alkalmasnak az EU-biztosi posztra Trócsányi László volt igazságügy-minisztert.

A román biztosjelölt és Trócsányi esetében is úgy látta a JURI bizottság, hogy felmerül az összeférhetetlenség kockázata, és erről az eljárásrendnek megfelelően levélben értesítették a Parlament elnökét. A Politico brüsszeli hírportál által közzétett dokumentumok szerint Trócsányival kapcsolatban általában véve is aggályosnak tartják az ügyvédi irodájához fűződő kapcsolatát, illetve a cég 2018-as Paks II-höz kapcsolódó megbízását, a társtulajdonosnak adott minisztériumi tanácsadói kinevezést és Trócsányi orosz kapcsolatait is kritizálják.

Tovább