Orbán Viktor szokatlanul csendes volt az EU-csúcson

október 18., 18:28 Módosítva: 2018-10-19 14:39
394
Az osztrák kancellárral egyetértettek abban, hogy nem csak menedékkérők átvételével lehet valaki szolidáris a többi uniós tagállammal.

„Sikeresen megvédtük Magyarország saját határvédelemhez fűződő jogát” – értékelte egy Facebook-videóban Orbán Viktor a csütörtökön Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozót.

„Nem egyedül, hanem néhány más országgal karöltve sikerült visszavernünk a brüsszeli bürokraták bevándorlást támogató javaslatait – számolt be a miniszterelnök. –  A vita azonban fennmaradt. Továbbra is vannak országok, amelyek szerint a bevándorlás jó dolog, Európának erre szüksége van, ezért ilyen javaslatokat támogatnak majd a jövőben is. És vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy a határainkat meg kell védeni, a migráció veszélyes dolog, minden ország maga dönthessen arról, kíván-e bárkit beengedni a saját területére.”

A vitát decemberben folytatjuk, fejezte be a bejelentkezését a miniszterelnök.

Tovább

EP-elnök: ne kelljen menedékkérőt fogadnia annak, aki nem akar

október 18., 15:35 Módosítva: 2018-10-18 18:17
25
Antonio Tajani nyitna a „rugalmas szolidaritás” felé. Nem kellene mindenképpen menedékkérők befogadásával segíteni a többi országot. Ahogy közeledik a törvényhozási ciklus vége, annál fogékonyabbak az EU-s vitákban korábban egymásra kígyót-békát kiabáló felek a kompromisszumokra. Ez igaz az EU-s vezetőkre és a magyar kormányra is. A megoldást csak az az utolsó pillanat fogja elhozni, amikor valamelyik vitapartnernek muszáj lesz engednie.

"Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással" – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben, írta az MTI.

Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.

„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott. Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.

Tovább

Lehet, hogy a brexit örökké fog tartani

október 18., 08:54 Módosítva: 2018-10-18 12:31
84
A szerdai csúcstalálkozó elszalasztott lehetőség volt a brit kilépés rendezésére. Nincs áttörés, nincs egyezség az északír biztosítékról, a háttérben folytatódnak a tárgyalások.

A szerdai uniós csúcstalálkozó, amiről múlt hét végéig azt remélték Brüsszelben, hogy pontot tesz a brexit-tárgyalások végére, tökéletesen eredménytelenül zárult. „Intenzív megbeszélések ellenére nem értünk el döntő előrelépést” – nyilatkozta egy uniós tisztviselő a megbeszélés után.

A november közepére tervezett következő találkozót, ahol végső áldást adtak volna a megegyezésre, valószínűleg elhalasztják. A 27 tagállam vezetői szerdán abban állapodtak meg, hogy folytatódjanak az egyeztetések a háttérben az EU és a brit kormány tárgyalói között, és politikai csúcstalálkozóra akkor kerül sor legközelebb, amikor lényegi előrelépés történik.

Az ülésen résztvevők nyilatkozatai szerint az egyetlen új elem az volt a szerda esti találkozón, hogy Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: hajlandó megfontolni, hogy Észak-Írország vagy az egész Egyesült Királyság hosszabb ideig bent maradjon az európai vámunióban, mint eredetileg tervezték. 

Az északír biztosíték

Az EU legfontosabb kérése, hogy az Egyesült Királyság adjon biztosítékot arra, hogyha befuccsolnak a tárgyalások, vagy ha megbukik a brit kormány, vagy ha bármilyen előre nem látható esemény történik, az északír-brit határon nem lesz határellenőrzés a kilépés után. Ezt úgy lehet biztosítani, hogyha vagy Észak-Írország, vagy az egész Egyesült Királyság az európai vámunió része marad addig, amíg nem találnak végleges megoldást az EU és Nagy-Britannia együttműködésére.

Brüsszel és London legnagyobb nézeteltérése most az, hogy az EU határozatlan időre kéri ezt a biztosítékot, a brit kormány viszont csak egy konkrét jövőbeli dátumig hajlandó megadni. Theresa May szerdai beszéde alapján azonban készen áll megfontolni, hogy időben messzebbre tolja ezt a dátumot.

A brit miniszterelnök negyed órás felszólalást tett a csúcstalálkozón, amelyre a 27 másik vezető nem reagált. Sebastian Kurz osztrák kancellár az ülés után így értékelte Theresa May szereplését: „Abból, amit elmondott, sokmindent már eddig is tudtunk, viszont pozitív jel, hogy megerősítette: határozottan arra törekszik, hogy megegyezés szülessen.”

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is aláhúzta, hogy nincs semmi lényeges új tartalom az ismertetett brit álláspontban, viszont úgy érzi, a politikai akarat megvan úgy az uniós, mint a brit oldalon a továbblépéshez. Hozzátette, hogy Theresa May beszédét nyugodtabb hangvétel jellemezte, mint a legutóbbi, Salzburgban tartott informális csúcstalálkozó alkalmával, írta az MTI.

A brit miniszterelnök felszólalása után 27-es körben ültek össze a vezetők egy munkavacsorára. A vacsora viszonylag hamar véget ért, ami az osztrák kancellár szerint annak köszönhető, hogy az unióban maradó tagállamoknak egymással nincsen vitájuk a brexitről. Újból biztosították a támogatásukról Michel Barnier-t, az EU brexit-ügyi főtárgyalóját, és megbízták, hogy értesítse őket, amikor áttörést ér el az egyeztetésekben. 

A brit kilépés dátuma már ki van tűzve 2019. március 29-ére. Idén meg kellene egyezni a kilépés feltételeiről, hogy a kilépésig az európai és a brit törvényhozás is jóváhagyhassa őket.

Tovább

Több oktatási mutatónk is romlott az EU átlagához képest

október 18., 05:08 Módosítva: 2018-10-18 09:57
373

Navracsics Tibor oktatásért is felelős uniós biztos kedden mutatta be az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadását, amely különböző mutatószámok alapján értékeli a tagországok, köztük Magyarország oktatási rendszerét. A kiadvány szerint a tagállamok további előrelépést tettek a 2020-ra kitűzött uniós célok végrehajtása felé vezető úton,

Magyarország viszont az uniós trendekkel szemben több téren is visszalépett.

A nemzeti vállalásokról és elérésük módjáról nagyrészt még 2011 első felében egyezkedtek az Európai Unió Tanácsában, épp akkor, amikor a II. Orbán-kormány vezette a testületet.

Mik ezek a célkitűzések?

Az EU még 2000-ben indította el a lisszaboni stratégiára keresztelt átfogó fejlesztési programját. Kitaláltak néhány számot, amit tíz évvel későbbre el kell érni, a tagállamok felosztották egymás között, hogy ki tud többel vagy kevesebbel ezekhez hozzájárulni, aztán nagy lendülettel elsöpörte az amúgy is csak úgy-ahogy teljesülő ígéreteket a gazdasági válság. A végén a tagállamok levonták a tanulságot, és néhány változtatással ugyanezt eljátszották még egyszer, EU2020 stratégia néven, bár most a válság elmúltával egész jó a helyzet. Oktatási téren két célt tűztek ki: a diplomások arányát 40 százalékra emelik (Magyarország 34-et vállalt), és a korai iskolaelhagyókét 10 százalékra szorítják vissza (itt a kormány maradt az uniós átlagnál).

Ahogy az a jelentés tavalyi kiadásából is látszott, a kezdeteknél a kötelező óvodáztatásnak köszönhetően uniós szinten is jól állunk, de az egyetem felé haladva egyre rosszabbak a magyar oktatási rendszer mutatói.

Tovább

A kilépésre szavaztam, de nem erről volt szó

október 17., 16:50 Módosítva: 2018-10-20 15:56
238
Szerda este következik az utolsó felvonás a brexit-tárgyalásban. Kevesen gondolták, hogy ennyire nehéz lesz a válás, és hogy talán nem is lehetséges. Csúcstalálkozóra utaznak Brüsszelbe a 27 ország vezetői, hogy még egyszer meghallgassák Theresa May miniszterelnököt, aztán eldöntsék, hogy milyen engedményekre telik az EU politikai akaratából. Az EU biztosítékot vár, hogy Írország és Nagy-Britannia között a szárazföldön nem lesz határ. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenniük, hogy Theresa Mayt ne buktassa meg a saját pártjának az EU-ellenes szárnya, mert akkor az EU-nak is jobban fog fájni a kilépés, mint amennyire May kompromisszumos javaslatával fájna.

Ha minden jól ment volna, a szerdai uniós csúcstalálkozón megállapodhattak volna arról, hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Kiadtak volna egy nyilatkozatot, hogy nagy vonalakban hogyan képzelik el a 27-ek további kapcsolatát a szigetországgal, és ez alapján nekiláthattak volna kialkudni a részleteket.

Ehhez képest a tárgyalások vasárnapi megfeneklése után már az a tét, hogy novemberben van-e értelme újra összeülni vagy ehhez túl távol áll a megegyezéstől a brit kormány és az uniós kormányok.


Ha nem tudnak időben megegyezni, az Egyesült Királyság jövő év március 29-Én éjjel 11-kor (közép-európai idő szerint éjfélkor) automatikusan, minden átmenet nélkül kizuhanhat az EU-ból, kereskedelmi és közlekedési fennakadásokat, jogi bizonytalanságot okozva.

Úgy ülnek össze az EU-s országok vezetői szerda este, hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatról nem nagyon fognak tárgyalni. Theresa May brit miniszterelnök elmondja majd a már ismert álláspontját, és hazamegy, hagyva a többieket huszonhetes körben tanakodni, hogy mi legyen. Azért kap majd vacsorát Theresa May, mert „annyira nem vagyunk gonoszok”, hogy éhen hagyjuk – ecsetelte a helyzetet egy uniós diplomata a Guardiannek.

Tovább

Nekiültek a magyar hetes cikknek az EU-ban

október 16., 19:52 Módosítva: 2018-10-17 15:01
36
Az osztrák elnökség nagyon körültekintően fog eljárni a magyar jogállamiság vizsgálatánál. Nem akarnak hibát véteni a procedúrában.

Kedden került először az uniós kormányok tanácsának napirendjére a magyar hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament indított szeptemberben. A nemzeti kormányok tanácsának soros elnöksége nevében az osztrák EU-ügyi miniszter ismertette, hogy hogyan fognak eljárni az ügyben.

Az unió alapszerződése azt írja elő a tanácsnak, hogy vizsgálja meg: az európai alapértékek: a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség  rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon. A vizsgálat közben meghallgatja a magyar kormány álláspontját. 

A keddi ülésen nem volt vita és tárgyalás, csak tájékoztatta a kollégáit az osztrák miniszter, Gernot Blümel. A miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország ügyében lépésről lépésre szeretnének haladni. Az első lépés az volt, hogy megkérték az Európai Bizottságot, hogy informálja a tanácsot a tényekről: mutassa be az összes Magyarországgal szemben zajló uniós kötelezettségszegési eljárást, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság helyzetéhez. Ugyancsak megkérték Magyarországot, hogy készítsen a tanácsnak egy írásos nyilatkozatot.

Ezek a dokumentumok először az uniós országok EU-hoz küldött diplomáciai képviselői elé fognak kerülni, mielőtt legközelebb a miniszterek tárgyalnak róluk.

„Ez az első alkalom, hogy az EP kezdeményezte a hetes cikket, ezért feltérképezetlen területen járunk. Nagyon fontos az osztrák elnökségnek, hogy helyesen járjon el” – hangsúlyozta Gernot Blümel.

Az óvatosság indokolt: az Európai Parlament szeptemberben nem készült föl elég alaposan arra, hogy milyen jogi bizonytalanságok rejtőzhetnek a hetes cikket elindító szavazás mögött, és a magyar kormány ki is használta a lehetőséget, hogy bíróságon támadja meg a szavazás érvényességét.

A Guardian újságírója megkérdezte, hogy azért kérnek-e tájékoztatást az Európai Bizottságtól, mert nem bíznak meg a Sargentini-jelentés tartalmában. Blümel elkerülte a választ, és csak megismételte, hogy a legnagyobb körültekintéssel szeretnének eljárni, és ennek a része, hogy tájékoztatást kérnek az Európai Bizottságtól.

Frans Timmermans, az alapjogok védelméért felelős uniós biztos hozzátette, hogy a Bizottság az uniós szerződések őre, és ezért mindig készen áll arra, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson. Az Európai Parlament ezt nem teheti meg helyette. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is felettébb alkalmas a saját álláspontjának a kifejtésére, amelybe pedig az Európai Bizottság és a Tanács nem szól bele.

A kormány részletes tájékoztatást ad majd

A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében - tájékoztatott telefonon Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi tanácskozásának szünetében.

Varga azt mondta, az eljárást kezdeményező Európai Parlament azt kérte, hogy a képviselőtestületet is vonják be a folyamatba, de a tanács jogi szolgálata az uniós szerződések alapján "ennek lehetőségét nem látta biztosítottnak". Hozzátette, ennek ellenére több kollégája is támogatólag nyilatkozott az EP részvételéről.

"A migrációs politikája miatt Magyarországot erősen támadó tagországok még attól sem rettentek vissza, hogy a jogi szolgálat nagyon egyértelmű és nagyon tisztán levezetett véleményével vitatkozzanak, sőt nyíltan vállalták, hogy azzal politikai alapon nem értenek egyet" - emelte ki az államtitkár, Görögországot és Svédországot említve név szerint, de hozzátéve, hogy például a britek és a lettek az ellenkező állásponton voltak.

Hangsúlyozta: ez is mutatja, hogy folytatódik a "boszorkányüldözés", a kormány azonban kész tisztázni magát a vádak alól, még a héten megtámadja az EU bíróságán az Európai Parlamentben "csalással elfogadott" Sargentini-jelentést. (MTI)

Tovább

Az előtérben tárgyalás, a háttérben izmozás megy

október 15., 18:22 Módosítva: 2018-10-20 13:32
113
Az ukrán és a magyar külügyminiszter hétfőn egyetértett abban, hogy a két ország közötti feszültség tarthatatlan. A megoldás egyelőre mégsem látszik, az ukrán-magyar kettős állampolgárokra nehezedő nyomás pedig kifejezetten aggasztó.

Udvariasan nyilatkozott Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel folytatott tárgyalása után hétfő délután, ahhoz képest, hogy egyre erősödő feszültségek viselik meg a két kormány viszonyát.

„Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre” – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban az MTI tudósítása szerint.

Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá Szijjártó Péter. Kiemelte: Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyzetet.

Tovább

Brexit: befuccsoltak a tárgyalások

október 15., 08:49 Módosítva: 2018-10-16 08:45
265

„Intenzív erőfeszítések ellenére még mindig nyitottak kulcsfontosságú kérdések” – adta hírül Twitteren vasárnap az uniós brexit-ügyi főtárgyaló. Michel Barnier vasárnap egyeztetett Dominic Raabbal, a brit kormány megbízottjával.

A Politico híroldal vasárnap délután három uniós forrásra hivatkozva arról írt, hogy technikai szinten megegyeztek a felek a Barnier-Raab találkozó előtt. A lap és a BBC szerint erre utalt az is, hogy késő délutánra összekürtölték a tagállamok uniós nagyköveteit.

A Politico úgy tudja, valóban az alkuról akartak tájékoztatást adni, de végül csak azt tudták elmondani, hogy a britek mibe nem tudtak beleegyezni. A Politicónak arról beszélt egy forrás, hogy a tanácskozáson

már az is felvetődött, inkább a megegyezés nélküli brexitre kellene készülniük.

Ekkor a britek minden átmenet nélkül kizuhannának az EU-ból, ami kereskedelmi és közlekedési fennakadásokkal, jogi bizonytalansággal járna.

Ha vasárnap egymás tenyerébe tudtak volna csapni, akkor a szerdai uniós csúcson csak hivatalosan is le kellett volna okézni a részleteket, és szabad lenne a pálya a rendezett brit kilépéshez. A tárgyalások befuccsolásával most az állam- és kormányfőkre marad a végső döntés (a Politico szerint addig már nem is találkozik a két fél hivatalosan).

Ha szerdán ott sem tudnak megegyezni, nagyon könnyen kifuthatnak az időből.

A kilépési tárgyalásokra két évük van, ami március 29-én lejár. Ez nem azt jelenti, hogy addig húzhatják az egyeztetéseket a kilépési feltételekről, mert még egy politikai nyilatkozatot is el akarnak fogadni és a végső alkut mindenkinek jóvá kell hagyatnia otthon is. Közösen, egyhangú tagállami döntéssel ugyan kitolhatnák a határidőt, de ettől az Egyesült Királyság és az EU is elzárkózni látszik.

Tovább

A nemzeti kormányok előtt a magyar hetes cikk

október 9., 16:28 Módosítva: 2018-10-10 16:50
95
Az uniós kormányok Tanácsa jövő héten kezdi vizsgálni az európai alapértékek helyzetét Magyarországon.

Az EU-s ügyekkel foglalkozó nemzeti miniszterek a jövő keddi találkozójuk napirendjére tűzték a magyar hetes cikkes eljárást. Ezzel hivatalosan elindul a procedúra, melynek során a miniszterek meghallgatják a magyar kormány képviselőjét, és megállapítják, hogy szerintük az európai alapértékek rendszerszíntű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon.

Az Európai Parlament szeptemberben erre a következtetésre jutott, amikor jóváhagyta a magyar demokrácia és jogállamiság hiányosságait bemutató Sargentini-jelentést. Az eljárás ezzel a szavazással került a nemzeti kormányok elé.

A keddi miniszteri találkozó napirendjén az szerepel, hogy első lépésként a miniszterek Tanácsának elnöksége előadja, hogy hogyan kívánja lefolytatni az eljárást. Az osztrák Európa-ügyi miniszter, Gernot Blümel korábban azt nyilatkozta, hogy az ügyben nagyon professzionális módon kívánnak eljárni, és alaposan megvizsgálják a dossziét.

A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárás akármeddig eltarthat. Az uniós alapszerződés ugyanis nem ír elő határidőket a folyamatra. Csak arról rendelkezik, hogy a nemzeti kormányok Tanácsa a napirendjére kell, hogy vegye a magyar ügyet. Ezen kívül azt tartalmazza, hogy a Tanács meghallgatja Magyarországot, és ajánlásokat tehet neki.

A Lengyelországgal szemben indított hetes cikkes eljárással tavaly novemberben kezdett el foglalkozni a Tanács. Lényeges előrelépés nem történt az ügyben. Hasonló eljárásmenetre számíthatunk a magyar hetes cikknél is.

A jövő keddi miniszteri ülésen folytatódik majd a lengyel hetes cikkes eljárás is. A napirend szerint kiértékelik majd a legutóbbi, júniusi és szeptemberi meghallgatások eredményét, amikor a lengyel kormány álláspontját kérdezték ki az Európai Bizottság aggályairól.

Tovább

Junckert is elérte a táncdili

október 8., 16:43 Módosítva: 2018-10-09 05:51
7
Az Európai Bizottság elnöke táncolt egy kicsit. Vajon Theresa Mayt utánozta?

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Régiók Bizottságában kezdett neki egy beszédet tartani, véletlenül megszólalt a hangszórókból a zene, Juncker meglepődött, és kicsit megringatta magát a dallamra.

A Twitteren Jött James Crisp, a brit Telegraph tudósítója, és nekiszegezte a kérdést az Európai Bizottság két szóvivőjének, hogy Theresa Mayt utánozta-e az Európai Bizottság elnöke, vagy nem? A brüsszeli nemzetközi újságíró közösség, és a Twitter EU-val foglalkozó népe, főleg a britek pedig sziporkázni kezdtek a kommentekben.

„Legközelebb, ha Theresa May a közönség elé áll, esetleg tehetne úgy, mintha részeg lenne.”
„Nem mondod, hogy a múltkor józan volt?”

„Neki jobb a ritmusérzéke.”

„Ha hív a zene...”

„A Régiók Bizottsága végre megkapja a neki járó tiszteletet és médiafigyelmet.”
„Régiók Bizottsága?”

„Van olyan, hogy nem úgy néz ki, mint aki egy olyan ebédről jött, ahol csak frissítőt szolgáltak föl?”

Arról van szó, hogy Theresa May múlt heti pártkongresszusi beszédét úgy vezette föl, hogy táncolva sétált a színpadra az ABBA Dancing Queen című számára. Augusztusban internetes szenzációvá vált, amikor egy dél-afrikai középiskolai ünnepségen ropta.

Tovább

Theresa May egyre többet utal a megállapodás nélküli brexitre

október 3., 20:39 Módosítva: 2018-10-17 18:42
149
Ígért, fenyegetett és kicsit táncolt a Konzervatív Párt kongresszusán Theresa May szerdán Birminghamben. Nem zárta ki a kemény kilépést, sőt, a beszédében többször említette, mint az összes többi lehetőséget.

A brit miniszterelnök helyzetét valószínűleg senki nem irigyli az európai politikában, mert úgy kell megoldania egy lehetetlen dilemmát Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból, hogy közben lehetőleg kormányfő is maradhasson. Ezen dolgozott a pártja éves összejövetelén a közép-angliai városban.

A brexit-tárgyalások két hete soha nem látott mélypontra süllyedtek, miután az EU vezetői elutasították Theresa May kompromisszumos javaslatát az unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról. Minderről Theresa May szerdán azt mondta: megállapodásra törekednek az Európai Unióval, de nem bármilyen áron.

Kijelentette: Nagy-Britannia nem fél attól sem, hogy esetleg megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor: őszintén ki kell mondani, hogy a megállapodás nélküli brexit a kétoldalú kereskedelemben megjelenő vámok és a költséges határellenőrzések miatt Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt rossz lenne.

Theresa May elmondta: sokan győzködik őt arról, hogy határozottan zárja ki a megállapodás nélküli brexit lehetőségét. Ha azonban a brit kormány így járna el, azzal saját tárgyalási pozícióját gyengítené, és el kellene fogadnia bármit, amit az EU felajánl.

Tovább

Sosem volt még ennyire rázós a brit kilépés

szeptember 27., 14:57 Módosítva: 2018-10-17 18:41
213

A salzburgi EU-csúcsra egy nehezen kiharcolt kompromisszumos javaslatával érkező Theresa May brit miniszterelnök jókora pofonnal távozott. Másfél évnyi egyezkedés után sem került sokkal közelebb egymáshoz az Egyesült Királyság és az Európai Unió a kilépési tárgyaláson. A tárgyalások folytatódnak, és mindenki tudja, hogy egy megegyezés nélküli brexit komoly károkat okozna, de a korábbiakhoz képest egyre valószínűbb egy olyan forgatókönyv is, hogy esetleg nem lesz végül megállapodás.

Pedig közeleg a kilépés 2019. márciusi dátuma, miközben Maynek saját pártján belül a növekvő széthúzással, a pozíciójára ácsingózó riválisokkal is szembe kell néznie. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt előrehozott választásokban érdekelt, miközben brexitstratégiájukban már egy második népszavazást sem zárnak ki.

Tovább

Macron Orbán ellen? Izgalmas mese, csak nem teljesen igaz

szeptember 26., 07:15 Módosítva: 2018-10-17 18:38
542
A magyar kormányfő és a francia elnök látványos szópárbajba kezdett, ám az európai politika átalakulását ennél mélyebb ellentétek mozgatják. Miről szól valójában a két tábor csatája? És milyen új európai felállás jöhet létre?

Gigászi összecsapás bontakozik ki a szemünk előtt Európa jövőjéért. Az egyik térfélen áll Orbán Viktor, karöltve az olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel. A csapatukba szeretne még beállni a francia és a német radikális jobboldal, nyilván a lengyel, a cseh és a szlovák kormánypárt, és bárki, aki egy zárt, védekező, nemzetállamokra épülő Európát szeretne.

A másik térfelet a francia elnök, Emmanuel Macron foglalta el: megüzente, hogy Orbán és Salvini nagyon jól teszik, hogyha őt tekintik az ellenfelüknek. Bárki csatlakozhat hozzá, aki nyitott, együttműködő, nyugat-európai értékeket tisztelő Európai Uniót építene.

Letisztult, mesefilmbe illő felállás: jó a gonosz ellen (mindenki eldöntheti, hogy melyik oldal melyik), az idealisták csatája a realistákkal Európa lelkéért. Orbán és Macron is jól jár vele: Orbán úgy tüntetheti föl magát, mintha a saját ligája fölötti szinten focizna az európai politikában. Macron pedig azt hitetheti el a saját szavazóival, hogy keményen küzd a megválasztásakor tett ígéretéért: hogy összekovácsolja Európát.

Tovább

Macron: Aki nem szolidáris, hagyja el Schengent és az EU-s pénzeket

szeptember 21., 10:16 Módosítva: 2018-09-22 11:03
2936
A francia elnök szerint Olaszország és a visegrádiak szítják a feszültséget és a válságot az Európai Unióban.

Emmanuel Macron francia elnök formában volt a salzburgi uniós csúcstalálkozó után csütörtökön. Lesöpörte a brit miniszterelnök javaslatát az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról, kiosztotta Olaszországot, amiért nem enged menekülőket szállító hajókat a kikötőibe, és a visegrádi országokhoz is volt egy-két szava, amiért az EU-nak csak az előnyeiből kérnek, a kötelességeiket teljesíteni már nincs kedvük.

„Igen, válság és feszültség övezi a migrációt – mondta a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón az Euractiv összefoglalója szerint – De kik generálják ezt? Azok, akik azt mondják nekünk, hogy nem akarom betartani a humanitárius jogot, és a nemzetközi tengerjogot, és visszaküldik a hajókat a kikötőikből.”

„Azok, akik azt mondják nekünk: Schengen része vagyok, szeretem Európát, amikor hasznot húzok a strukturális alapokból, szeretem Európát, amikor pénzt ad nekem, amikor jólétet biztosít a népemnek, amikor megengedi, hogy a munkavállalóim az otthoninál jobban keressenek a környező országokban, de otthon nem fogom engedni, hogy egyetlenegy migráns, egyetlenegy menekült beléphessen az országomba” – fejtette ki a véleményét Emmanuel Macron.

Ezek az emberek nem tisztelnek semmilyen szabályt, ők azok, akik káoszt teremtenek, nem pedig a közösség többi tagja, mondta. Hangsúlyozta, hogy az európai szabályok és előnyök között nem lehet kedvünkre válogatni.

Ennek a folyamatnak az lesz a vége, fejezte be, hogy „azok az országok, amelyek nem mutatnak szolidaritást, el kell hogy hagyják a Schengen-zónát, és nem fognak részesülni a pénzügyi támogatásból.”

Tovább

A forintosítás után is lehet perelni a tisztességtelenül hitelező bankokat

szeptember 21., 10:03 Módosítva: 2018-09-21 21:51
619
A bankok kötelesek rendesen tájékoztatni a kölcsönfelvevőket, hogy azok megalapozott döntéseket hozhassanak, mondta ki az EU Bírósága.

Ha a hitelt nyújtó bankok nem tájékoztatják megfelelően a kölcsönt felvevőket a hitel feltételeiről és a kockázatokról, akkor felelősségre vonhatók a törvény előtt, mondta ki egy csütörtöki határozatában az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Az EU Bírósága azért foglalkozott a témával, mert a tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződések ellen európai uniós irányelv védi a fogyasztókat. Az irányelv alapján született magyar jogszabály megtiltja, hogy tisztességtelen feltételek szerepeljenek egy szerződésben, de csak akkor, hogyha azok a feltételek nem világosak és érthetőek.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008-ban svájcifrank-alapú hitelt vettek föl az OTP Banktól. 2013-ban beperelték a bankot. A per során felvetődött a kérdés, hogy a bank vajon érthetően és világosan fogalmazta-e meg, hogy az árfolyamkockázatot nekik kell majd állniuk. 

Közben a devizahiteleket forintosították, ami azzal járt, hogy az állam gyakorlatilag elismerte, hogy egy bizonyos pontig a kölcsön felvevőinek kell állnia az árfolyamok változása miatti költséget.  A Fővárosi Ítélőtábla megkérdezte az EU Bíróságát, hogy a forintosítás ellenére is vizsgálhatja-e, hogy tisztességesek voltak-e a hitel feltételei, és hogy azokat világosan az értésére adták-e a kölcsönt felvevőknek.

Tovább

Egyiptomot kérjük meg, hogy állítsa meg nekünk a migránsokat

szeptember 20., 17:17 Módosítva: 2018-09-20 23:57
91
Észak-afrikai országokkal egyezne meg az Európai Unió, hogy lépjenek föl az illegális bevándorlás ellen – az EU helyett.

Törökország után Egyiptommal készül megállapodást kötni az Európai Unió, hogy segítsen visszafogni az embercsempészetet, valamint visszatartani és visszafordítani a menekülők hajóit, akik Európa felé igyekeznek.

„Egyetértettünk abban, hogy a fő cél megfékezni az illegális bevándorlást Európába” – mondta Donald Tusk tanácselnök az EU-s állami vezetők csütörtöki csúcstalálkozója után, amelyen az egyik fő téma a migráció volt. Ezt pedig úgy tervezik elérni az Európai Unió irányítói, hogy együttműködést ajánlanak észak-afrikai országoknak. A következő hetekben európai uniós delegációval fognak tárgyalni ezekben az államokban. Közülük is elsősorban Egyiptomot nevezte meg Donald Tusk, mint fő partnert az illegális migráció elleni harcban.

Sebastian Kurz osztrák kancellár, az ülés házigazdája kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy a lehető legkevesebb illegális migráns hagyja el Egyiptomot. Ha pedig mégis vannak olyanok, akik útra kelnek, akkor a helyzetet olyan közel kell kezelni az észak-afrikai parthoz, amennyire lehetséges. Ugyanis ha ez nem sikerül, akkor a nyílt tengeren lehet csak kimenteni a menekülőket.

Kérdéses, hogy az EU jogilag köteles-e ezeket az embereket elvinni Európába – jelentette ki az osztrák kormányfő. Utalt rá, hogy nagyon sok menekülővel teli hajót nem is az európai partokhoz közel találnak meg. Sőt, civil szervezetek néha odahajóznak az észak-afrikai parti vizekhez. „Néhányan arról beszélnek, hogy van egy informális megegyezésük az embercsempészekkel” – tette hozzá, a máltai miniszterelnök ezzel kapcsolatos panaszaira hivatkozva.

„Senki nem mondhatja azt, hogy az eddigi hozzáállásunk segített életeket menteni, mert többen halnak meg a tengeren, mint valaha” – fejezte be az arról szóló érvelését, hogy miért van szükség Egyiptomhoz hasonló erős partnerekre Észak-Afrikában.

Más, korábban hangsúlyosan szereplő megoldásokról, mint például a menedékkérők szétosztása, kevesebb szó esett a találkozót követő sajtótájékoztatókon. Érdemes kiemelni, hogy Angela Merkel az ülés után megjegyezte: azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez (MTI).

 

Tovább

Orbán: A Sargentini-jelentésen mindenki csak nevet

szeptember 20., 11:59 Módosítva: 2018-09-20 22:46
951
Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt, és ne büntessük a briteket a brexit feltételeivel, nyilatkozta a miniszterelnök az uniós csúcstalálkozóra menet.

„Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Salzburgban, adta hírül az MTI.

A kormányfő az osztrák városban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve újságíróknak kifejtette: van egy javaslat az Európai Bizottság részéről, és ez azt mondja, hogy „ha baj van, akkor a nemzeti hatásköröket vegyék el a tagállamoktól, és a határvédelmet az unió menedzselje”.

Az Európai Bizottság múlt héten nyújtotta be a javaslatát a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek arról, hogy bővítsék az uniós Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex személyi állományát és erősítsék meg a hatásköreit a külső határok ellenőrzésében.

A javaslat alapján egyelőre nem teljesen világos, hogy a tervezett reform után az ügynökségnek mi lenne a pontos jogi helyzete és hatásköre a határvédelemben. A szöveg több biztosítékot is tartalmaz arra, hogy a Frontex csak a nemzeti hatóságokkal együttműködve, azok beleegyezésével járhat el. Viszont például tartalmaz egy olyan részt, amelyik felhatalmazná az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében is tehessen lépéseket a határok védelmében, ha az egyik, külső határ menti tagország nem lenne képes ellátni ezt a feladatot.

Több ország is felvetette a kérdést, hogy az új szabályok mennyire jelentenék a nemzeti szuverenitás korlátozását.

Tovább

Ismét elbukna a kormány egy uniós alapvizsga beugróján

szeptember 19., 07:00 Módosítva: 2018-09-19 22:05
443
Egy EU-tól független, strasbourgi központú szervezetet sikerült lebrüsszelezni. Nem először.

Jelentést tett közzé „az Európa Tanács Kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult bizottsága. Brüsszel újabb valótlan tartalmú jelentéssel támadja Magyarországot, azért hogy elvegye tőlünk a határvédelem jogát” – írja a kormány hivatalos oldala. A Belügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy „Magyarország kitart uniós kötelezettségei” mellett, eredményesen védi az EU schengeni határát, megóvja azt az illegális migrációtól.

Tovább

Az EP megtudta, milyen a magyar gógyi

szeptember 14., 15:42 Módosítva: 2018-10-17 18:34
658
A kormány jogi érvei egyáltalán nem olyan szilárdak a Sargentini-szavazás ellen, mint amilyen magabiztos a csalást kiáltó kampány. Viszont elég nagy baj, hogy az Európai Parlament egyáltalán teret engedett a bizonytalanságnak. Átnézzük, hogy mi történt eddig a háttérben, miről szól a jogi vita, és milyen lehetőségei vannak a kormánynak, hogy megtámadja a szavazás eredményét.

A Fidesz kampányüzenete szerint az Európai Parlament (EP) csalt a Sargentini-szavazásnál, mert nem számította be a tartózkodásokat a leadott szavazatok közé.

Igaz ez? Természetesen nem, az Európai Parlament nem csalt. Viszont kétségtelen, hogy van egy fél mondat az EP eljárási szabályzatában, amibe bele lehet olvasni egy ellentmondást, és ez már elég volt ahhoz, hogy halálkomoly jogi vita kerekedjen a tartózkodások számításából.

Az Európai Parlament 66 éve működik. Egészen abszurd, hogy ez a kérdés most lett vitatéma. És hihetetlen, hogy egy ilyen banális kérdésre összpontosul a figyelem annak a jelentésnek a kapcsán, amelyik a magyar jogállamiság hibáiról szól, és amellyel egyébként a Európai Parlament elsöprő többsége egyetértett. Mégis ez történik, sikerült bizonytalanságot teremteni a szavazás körül nemcsak otthon, hanem a brüsszeli sajtóban is.

Tovább

Az Európai Néppárt és a Fidesz között fog eldőlni ez a vita

szeptember 11., 21:14 Módosítva: 2018-09-12 13:50
127
A hetes cikkről szóló vita csak hátteret adott ahhoz a lényegesebb szembenálláshoz, ami az Európai Néppárton belül zajlik Orbán Viktor politikájának támogatói és ellenzői között. A Fidesz és az Európai Néppárt a Sargentini-jelentés miatt kerülhet a legközelebb a szakításhoz, ez tette érdekessé az eseményt.

A megszokott forgatókönyv szerint zajlott a hetes cikkről szóló vita az Európai Parlamentben kedden délután.

Baloldali, liberális, zöldpárti és jónéhány néppárti képviselő arról beszélt, hogy a liberális demokrácia az egyetlen demokrácia, és amelyik ország az Európai Unió tagja, annak nincsen más választási lehetősége.

A Fidesz képviselői, a nemzeti jobboldali pártok, radikális jobboldali pártok és az Európai Néppárt másik fele azzal érvelt, hogy az Európai Uniónak nincsen joga megkérdőjelezni, hogy demokratikus választáson hatalomra jutott kormány hogyan vezet egy országot. Volt azonban néhány új elem, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hetes cikkes eljárás az EP-választás előtti helyezkedés egyik felvonásává vált.

Tovább

Beindult a trükközés a Sargentini-jelentés körül

szeptember 6., 16:32 Módosítva: 2018-09-08 10:32
399
Bizonytalan a jövő heti szavazás kimenetele, furfangos csellel halasztanák el az eseményt az EP-ben, hogy időt nyerjenek.

Ravasz politikai húzások, intrika, találgatás és helyezkedés folyik a magyar hetes cikkes jelentés körül Brüsszelben. Ha nem Magyarországról szólna az ügy, nagyon izgalmas lenne elemezgetni a játszmákat, amelyek az Európai Parlamentben (EP) zajlanak egy héttel a jövő szerdai szavazás előtt. Utolsó pillanatban leadott kérés a szavazási szabályok értelmezésére, próbálkozás a szavazás elhalasztására, totózás és kalkulálás, hogy ki hogyan fog szavazni – tévésorozatba illő történet.

Tovább

Theresa May áldozata kevés lehet az EU-nak

július 14., 14:51 Módosítva: 2018-07-15 12:33
148
Mindenkinek elfogadható kompromisszumot akart letenni az asztalra a brit miniszterelnök, de valószínűleg a lehetetlenre vállalkozott. Ha Brüsszelben vagy Londonban megbuktatják a csütörtökön beadott javaslatát a brit kilépésről, akkor Nagy-Britanniának választania kell az uniós kereskedelem, a gazdasági szabadság és a problémamentes északír határ között.

Kezdődhet a valódi tárgyalás Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról, mert a brit kormány csütörtökön, hosszú vajúdás után elküldte Brüsszelbe az erről szóló javaslatait. Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. A megállapodás a 2019. március 29-i kilépés után 20 hónappal lépne életbe.

 

Tovább

Beolvasott Donald Trumpnak az EU vezetője

július 10., 14:00 Módosítva: 2018-07-11 09:36
772
Jó lenne, ha megbecsülné az amerikai elnök a valódi szövetségeseit, mert nincsenek túl sokan, üzente Donald Tusk az USA elnökének a másnapi találkozójuk előtt.

Donald Trumpnak küldött tanító szándékú üzenetet az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk aszerda-csütörtöki NATO-csúcstalálkozó előtt. Az amerikai elnök  régóta kritizálja Európát, majdnem napi szinten, amiért szerinte Európa nem költ eleget a védelmi kapacitásaira, és az Egyesült Államokon élősködik.

„Kedves Trump Elnök úr: Amerikának nincsen, és nem is lesz jobb szövetségese Európánál – kezdte a mondandóját az európai vezető. – Az európaiak ma a sokszorosát költik védelemre annak az összegnek, amit Oroszország költ, és ugyanannyit költenek rá, mint Kína. Szerintem önnek sincsenek kételyei azzal kapcsolatban, Elnök úr, hogy ezeket a forrásokat a közös amerikai és európai védelembe és biztonságba fektetjük be. Ugyanezt nem mondhatja el hasonló biztonsággal az orosz és kínai ráfordításokról.”

„Két megjegyzésem lenne ezért – tért rá a tárgyra Donald Tusk. – Először is, kedves Amerika, értékeld a szövetségeseidet. Ha belegondolsz, nincsenek is olyan sokan. Kedves Európa, te pedig költs többet védelemre, mert egy jól felkészült és jól felszerelt szövetségest mindenki tisztel.”

Az Európai Tanács elnöke ezután hangsúlyozta, hogy a pénz fontos, de a valódi szolidaritás még fontosabb. Ezzel kapcsolatban kitért az amerikai elnök véleményére, miszerint csaknem egyedül az Egyesült Államok védi Európát az ellenségeinktől. Tusk felidézte, hogy Európa volt az első, amelyik nagyszabású művelettel válaszolt, amikor az USA-t támadás érte 2001. szeptember 11-én. 

„Európai katonák harcoltak vállvetve amerikai katonákkal Afganisztában. 870 bátor európai férfi és nő áldozta az életét, közülük negyvenen az én hazámból, Lengyelországból. Kedves elnök úr, kérem emlékezzen erre holnap, amikor találkozunk a NATO-ban, és emlékezzen rá különösen akkor, amikor Putyin elnökkel találkozik Helsinkiben.

Érdemes mindig tisztában lenni vele, hogy ki a stratégiai barát, és ki a stratégiai probléma.

 

Tovább

Merkel-Orbán-tárgyalás Berlinben: elhúzódó vita lehet menekültügyben

július 5., 13:49 Módosítva: 2018-07-06 08:47
248
Magyarország nem ismeri el, hogy vissza kell vennie Görögországban belépett migránsokat.

A kereskedelmi, gazdasági, innovációs és védelmi együttműködésben tökéletes az összhang Németország és Magyarország között, derült ki Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után csütörtökön. A migráció kezelésében az alapvető nézeteltérés a két ország között az, hogy Magyarország nem ismeri el, hogy az uniós menekültügyi szabályok szerint ő lenne felelős azokért a bevándorlókért, akiket nálunk regisztráltak, de nem kaptak menedékjogot, most pedig Németországban élnek.

A dublini szabály szerint annak az országnak kell elbírálni a menedékkérelmet, ahol először az Európai Unió területére lépett a menedékkérő. Elvileg ennek az országnak kell gondoskodnia arról is, hogyha valaki nem jogosult védelemre, azt visszaküldjék a származási országába. Magyarország érvei szerint ez az ország Görögország vagy Bulgária, mert csak rajtuk keresztül érhet el valaki a magyar határhoz délkelet felől. Tehát akkor sem Magyarország a felelős, hogyha a magyar hatóságok regisztráltak valakit.

Ez lesz a jogi természetű vita témája a miniszterelnök szerint Németország és Magyarország között.

Ipar, kereskedelem és 1989 köt minket össze

A két kormányfő sajtótájékoztatójának korrekt, udvarias hangulata volt, de egyáltalán nem lehetett oldottnak nevezni. Egyik fél sem fukarkodott a dicsérettel a másik irányába. Angela Merkel azokkal a témákkal nyitott, amelyek köztudottan a legfontosabbak a német-magyar kapcsolatokban: az ipari együttműködést és az óriási kereskedelmi forgalmat méltatta, külön megemlítve az autógyártást. Elmondta, hogy Magyarország nagyon vonzó beruházási piac a német cégeknek. Kiemelte a  technológiai és kutatási együttműködések fontosságát is.

Aztán megemlékezett az 1989-es határnyitásról. Azt mondta, ez olyan jelentőségű esemény volt, amelyet Németország soha nem fog elfelejteni Magyarországnak. A lengyel Szolidaritás és a magyar törekvések nélkül nem lehetett volna egyesíteni Németországot, tette hozzá.

Egyetértettek abban is, hogy nem fogják támogatni a protekcionizmust, amely Donald Trump vámpolitikájával fenyegeti a világkereskedelmet.

Tovább

Negyven ügyben vitatkozunk az EU-val

július 3., 13:25 Módosítva: 2018-08-28 11:06
61
Minden kötelezettségszegésünket fölraktuk egy ábrára, hogy együtt lássa őket. Térképen mutatjuk, hogy a középmezőny legelején állunk ezzel a teljesítménnyel.

Tényleg Magyarország az EU fekete báránya? Mi harcolunk a legtöbbet Brüsszellel?

Ha azt nézzük, hogy az összes tagállam közül csak nálunk és a lengyeleknél kérdéses, hogy a kormány elismeri-e az alapvető európai értékeket, akkor igen, nagyon is kilógunk a sorból. Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes európai joganyagot mennyire tartja tiszteletben a magyar törvényhozás, akkor a legtöbb országnál jobban állunk.

A kötelezettségszegési eljárások számában lehet összehasonlítani az uniós országokat. Ezekből derül ki, hogy hány területen nem felelnek meg a magyar szabályok az európai előírásoknak.

Most negyven vitás ügyünk van Brüsszellel, és ezek közül csak néhányról, a legsúlyosabbakról hallunk gyakran: a kvótákról, a menekültügyi szabályokról, a CEU-törvényről és a civiltörvényről. E zeken kívül is, az élet minden területén találunk olyan szabályt, amelyet európai szinten alkottak meg, és az egész unióban ugyanúgy kell alkalmazni. A kötelezettségszegési eljárások azért indulnak, hogy az ilyen szabályokat betartassák.

Ez egy európai minőségbiztosítás

A kötelezettségszegési eljárások nem a büntetésről szólnak, hanem arról, hogy biztosítsák: ugyanolyan feltételek mellett lehessen élni és üzletelni mindegyik uniós országban. Ez nem egyszerű feladat. 

Tulajdonképpen egy minőségbiztosításról van szó. Képzelje el, hogy egy szállodaláncot vezet, és el kell érnie, hogy ugyanolyan minőségű étel kerüljön az asztalra, ugyanolyan tiszták legyenek a szobák, ugyanolyan gyorsan javítsák ki a csőtörést, ugyanúgy legyen elég parkolóhely, ugyanolyan könnyen be lehessen jutni a városközpontba a lánc mindegyik szállodájából. Ha az egyik városban nem ugyanaz a minőség, mint a másikban, akkor a rosszabbul teljesítő hotelekben csökkenni fog a forgalom, és csorbul az egész cég hírneve. 

Hasonló feladatot lát el az Európai Bizottság: a cég az Európai Unió, a hotelek pedig az tagországok. Azt kell elérni, hogy ha valaki az EU-n belül elköltözik bármelyik másik országba, akkor tudja, hogy hasonló körülményekre kell számítania. Például, hogy megbízhat a rendőrségben, tiszta lesz az ivóvíz, biztonságos lesz a vonatközlekedés, alapíthat vállalkozást, vehet föl alkalmazottakat, és nem fogják külön iskolába beosztani a gyerekét, hogyha roma. 

Ha ilyen szabályokat nem sikerül összehangolni, akkor az európai egységes piac csak a nevében lesz egységes.

Magyarország negyven kötelezettségszegési eljárásából tíz úgynevezett bejelentési mulasztás: azért indították, mert a magyar törvényhozás még nem ültetett át egy közösen meghozott európai szabályt a magyar jogba, vagy átültette, de nem jelentette be, hogy hogyan. Például már két éve vár az Európai Bizottság egy beszámolót a magyar dohánypiac szabályozásáról.

Ennél súlyosabb probléma, hogyha egy magyar jogszabály sérti az uniós jogot. Van például egy gyakori visszaélés: készenléti munkakörbe jelentenek be biztonsági őröket, és közben több, mint napi nyolc órát a telepen dolgoztatják őket, anélkül, hogy ezért pótlékot fizetnének nekik. Három éve indult emiatt eljárás Magyarország ellen, és az ügy az első szinten tart (zöld pötty az ábrán), ami azt jelenti, hogy a kormány tárgyal róla az Európai Bizottsággal.

Élesebb a vita például arról, hogy a pálinka eladására kevesebb adót vet ki a magyar állam, mint a viszkiére vagy a vodkáéra. Ez elég nagy kiszúrás azokkal, akik külföldi szeszekkel kereskednek. Több hivatalos levélváltás után sem tudta meggyőzni a magyar kormány Brüsszelt, hogy miért van erre szükség, ezért a Bizottság a második szintre léptette az eljárást (kék pötty).

Az Európai Bizottságot meg lehet győzni, lehet fontos nemzeti sajátosságokra hivatkozni, amelyek alapján kivételeket lehet kérni egy-egy szabályra, és meg is lehet vele alkudni. A paksi atomerőmű bővítése ellen több kötelezettségszegés indult, és mindegyikre találtak közösen megoldást.

Ha viszont a jogi nézeteltérés kibékíthetetlen valamelyik ügyben, akkor az Európai Unió Bíróságának kell igazságot tenni. Ez a harmadik, legmagasabb szint (narancssárga pötty). A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt már el is marasztalta Magyarországot a bíróság, hogy jogtalanul uralta le velük a cafeteria-piacot.

Tovább

Indul a lengyel bírák nyugdíjazása, ami miatt az EU annyira zabos

július 2., 14:17 Módosítva: 2018-07-02 19:44
4
A lengyel kormány a saját képére formálná a bíróságot, az európai bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségét védi.

Kedden életbe lép egy törvény Lengyelországban, amelyik 70 évről 65 évre csökkenti a lengyel legfelsőbb bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. A 72 bíróból 27-nek emiatt nyugdíjba kell majd mennie. Közöttük van a legfelsőbb bíróság elnöke is, akinek még nem járt le a hatéves mandátuma. Az a bíró, amelyik szeretne tovább dolgozni, beadhat egy kérvényt a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök pedig a saját belátása szerint döntheti el, hogy melyiküknek engedélyezi, hogy hivatalban maradjon még három évig, és melyiküknek nem.

Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellentmond az európai uniós szerződésnek. 

A lengyel legfelsőbb bíróságról már jó ideje tárgyal az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal, de nem jutottak kielégítő megállapodásra – írta hétfőn az uniós testület.

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett lengyel kormány azzal védte a saját álláspontját, hogy a nyugdíjazásokkal kapcsolatban konzultál az országos igazságszolgáltatási tanáccsal, ami nagyjából a magyar Országos Bírósági Hivatal helyi megfelelője. A tanács tagjait viszont a lengyel országgyűlés nevezi ki, ezért nem lehet őket függetlennek tekinteni a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, ami szintén európai normát sért az Európai Bizottság szerint.

A Bizottság ezért sürgős eljárásban indított kötelezettségszegést Lengyelország ellen. Varsónak egy hónapja van érdemben reagálni a joszabály kifogásolt elemeire. Ha nem találnak megoldást Brüsszellel közösen, akkor a második szintre lép az eljárás. Három szint van összesen, a harmadik, legmagasabb szinten az Európai Unió Bírósága előtt folytatódik a vita.

Tovább

Mekkorát nyert Orbán Brüsszelben?

június 29., 20:21 Módosítva: 2018-06-30 18:22
315
Túl nagy oka senkinek nincs az ünneplésre a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó után, mert a migrációs probléma nem oldódott meg. Kapaszkodjanak meg: még a kvóták is a pakliban maradtak. Viszont kitalált az EU egy akciót, amiben mindenki képes volt egyetérteni, és talán nyerhetünk vele időt addig, amíg lesznek valódi új szabályok. Emmanuel Macron a Heti Válasz kérdésére azt mondta: nevetséges, ha ezután a találkozó után győztesként ünnepelteti magát egy vezető.

Orbán Viktor a péntek hajnali Facebook videójában azt mondta, hogy a visegrádi négyek egy nagy győzelmet arattak a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón.

„Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat – üzente a miniszterelnök. – Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.”

Tehát akkor nyertünk, nem? Magyarország ezt szeretné már elérni három éve, erre a csatára épült a migránskampány, az EU-t ekéző kampány és a Soros-kampány. Ezért az ügyért pereltük be az EU Tanácsát a bíróságon, amit aztán elvesztettünk, és visszapereltek minket.

Mégsem ünnepel senki, a miniszterelnök nem úszik a dicsőségben, sajtótájékoztatót sem hívott össze, ahol elmesélhetné a győzelmét. Egy pár mondatos videó a reakció a kvóták eltörlésére.

 

Tovább

Tusk: Megegyezés született a migráció kezeléséről

június 29., 05:24 Módosítva: 2018-06-29 16:50
1816

Az uniós tagországok vezetői Brüsszelben megegyeztek a zárónyilatkozat szövegében, így a migráció kezelését érintő kérdésekben is, írta a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján született egyezség szerint a következőképpen akarják kezelni a menekültválságot: 

  • A tengeren vagy szárazföldön érkező menekülteknek zárt befogadóközpontokat hoznak létre az EU-n belül. Ezeket olyan uniós országokban alakítják ki, amelyek ezt önként vállalják. Ez leginkább Olaszországot és Görögországot jelenti.
  • Az érkezők menedékkérelmét ezekben a táborokban bírálják el. Itt gyorsan meg lehet állapítani, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába.
  • A menekültstátuszt kapott embereket olyan országok veszik át, amelyek ezt önként vállalják, tehát nem lesznek kvóták.
  • Az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját, mondta    Joseph Muscat máltai kormányfő. 
  • Vizsgálják a lehetőségét annak, hogy az EU-n kívül, Észak-Afrikában is hasonló központokat alakítanak ki, erről azonban még meg kell egyezni az érintett országokkal.
  • Az EU újabb 3 milliárd euróval támogatja Törökországot, amelynek fontos szerepe volt a balkáni útvonalon zajló menekültáradat csökkentésében. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.
  • Átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF). Ösztönzik, hogy a kontinensen jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.
Tovább

Az olaszok letarolták az EU-csúcsot

június 28., 20:57 Módosítva: 2018-08-27 13:24
228
Blokkolják a találkozót egészen addig, amíg nem kapják meg, amit akarnak.

A június elején kinevezett olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte első alkalommal vett részt európai uniós csúcstalálkozón csütörtök délután, és nem húzta az időt udvarias ismerkedéssel. Az ülésen résztvevő források szerint blokkolja a megegyezést az összes témában, ami az asztalon van, egészen addig, amíg megegyezés nem születik a megbeszélés legvitatottabb témájáról: 

a migrációról.

Olasz kormánypárti EP-képviselőktől tudjuk, hogy mit szeretne az olasz kormány migrációügyben: az Európába érkező bevándorlók tisztességes elosztását az dél-európai államok között még azelőtt, hogy partra szállnának Olaszországban. Miután pedig a rájuk eső számú ember partra szállt, induljon el egy részüknek az áthelyezése Európa belsejébe.

Az olasz blokk váratlanul érhette a többi uniós vezetőt. Az ülést elnöklő Donald Tusk és az Európai Bizottság feje, Jean-Claude Juncker ugyanis olyan szokatlan húzásra szánta el magát, amire még nem volt példa.

Lemondták az este hétre tervezett szokásos sajtótájékoztatójukat.

Donald Tusk szóvivője egy kurta, hivatalos hangvételű közleményben tudatta az érdeklődőkkel, hogy 

„Egy tagállam tartózkodott a találkozó összes témájában, ezért egyelőre nem tudtunk közös megállapodást elfogadni.”

Biztonság- és védelmi politika, munkahelyteremtés, gazdasági növekedés serkentése, versenyképesség, innováció, digitális fejlesztés szerepel még a napirenden. Arról is most döntenének a vezetők, hogy meghosszabbítsák-e az Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító gép miatt Oroszországot sújtó gazdasági szankciókat.

Az AFP hírügynökség idézett egy forrást, aki szerint lehet, hogy csak annak köszönhető a kőkemény olasz kiállás, mert az új miniszterelnök „még nem tudja, hogyan működnek a csúcstalálkozók”.

Hogy miért szabadultak el ennyire az indulatok a bevándorlás kapcsán, azt a 2015 óta növekvő feszültség magyarázza. Ebben a cikkben olvashat róla bővebben.

Tovább

Orbán nélkül vitatkoztak Orbán ötletein a migrációs minicsúcson

június 24., 22:40 Módosítva: 2018-06-25 13:36
230
Nem történt áttörés a migrációügyben európai vezetők egy csoportjának mini csúcstalálkozóján vasárnap este Brüsszelben. A múlt héten összehívott találkozó célja részben Angela Merkel német kancellár belpolitikai pozícióinak megerősítése volt. A többi vezetővel együtt a csütörtöki EU-csúcson sem várhatók konkrét megoldások.

Nem hozott áttörést a menekültügy kezelésében az uniós vezetők vasárnapi mini csúcstalálkozója, de mind hitet tettek amellett, hogy európai közös megoldás kell. Közben egyre nő annak a veszélye, hogy egyes országok egyoldalú lépéseket tesznek, és ezzel nemcsak az amúgy is rogyadozó európai menekültügyi rendszert, de a schengeni zónát is veszélyeztetik. 

A találkozót múlt héten hívta össze sebtében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, segítséget nyújtva a belpolitikai válsággal küzdő Angela Merkel német kancellárnak. Merkel belügyminisztere, a kancellár pártjának szövetségesét, a keresztényszociális uniót (CSU) vezető bajor Horst Seehofer ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megkezdi a Németországban menekültstátuszra nem jogosult migránsok visszaküldését Olaszországba és Görögországba, ahol először léptek uniós területre.

Ezzel az egyoldalú lépéssel feltehetően elérte volna, hogy Németországnak, Ausztriának, és Olaszországnak is határellenőrzést kellett volna bevezetnie. Ráadásul Merkelnek menesztenie kellett volna az ellenében intézkedő Seehofert, ami valószínűleg alig három hónapos koalíciós kormányának bukását jelentette volna. Merkel időt nyert azzal, hogy megpróbál európai szinten megoldást találni az októberben bajorországi választás elé álló CSU politikai kihívására. 

Tovább