Az állítólagos kétezer milliárdos EU-s támogatás rejtélye

tegnap, 19:02 Módosítva: 2020.03.29 19:34
2204

Az elmúlt napokban komoly számháború alakult ki ellenzék és kormány, illetve  ezek támogatói között abban a kérdésben, hogy kapott-e, és ha igen, akkor mennyi pénzt kapott Magyarország az Európai Uniótól a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

Erre vonatkozóan az Európai Bizottság terjesztett elő egy javaslatot, amelynek hivatalos neve: Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés. Ezt az Európai Parlament – története során először online szavazással – óriási többséggel, március 26-án elfogadta. Szükség van még a tagállamok tanácsának hozzájárulásra is, ez a napokban várható.

A döntés értelmében az Európai Bizottság mintegy 8 milliárd euró összegű beruházási likviditást szabadít fel, ami azt jelenti, hogy idén a tagállamoknak nem kell visszafizetni azokat a fel nem használt összegeket, amelyeket valamelyik regionális vagy kohéziós forrásból hívhatnak le.

A 2020-ban vissza nem fizettetett összegeket a tagállamok a COVID-19 járványhoz kapcsolódó beruházások felgyorsítására használják fel és tekintettel a tagállamok átlagos társfinanszírozási arányára, ez a 8 milliárd euró uniószerte mintegy 29 milliárd euró összegű forrás felhasználását teszi lehetővé, így kapjuk meg a 37 milliárd eurót, amelyből Magyarországra 5,6 milliárd euró esik, ami mintegy 2000 milliárd forintnak felel meg

Tovább

Visszasírhatjuk a 2008-as válságot

március 28., 14:33 Módosítva: 2020.03.29 00:03
390

A 2008-ashoz mérhető gazdasági válság fenyegeti az Európai Uniót a koronavírus miatt, figyelmeztet egyre több közgazdász és politikus, például Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. A pontos hatást még nehéz látni, de Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy

a (GDP alakulásának irányát és mértékét nagyjából előre jelző) Beszerzési Menedzser Index kedden a legutóbbi krízis kirobbanása utáni hónapok mélypontját is alulmúlta.

Tovább

Az ENSZ emberi jogi biztosa is aggódik a magyar koronavírus-törvény miatt

március 27., 20:13 Módosítva: 2020.03.28 10:13
3192

Az ENSZ emberi jogi biztosa is aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. A Rupert Colville szóvivő által jegyzett közlemény szerint a törvényjavaslat

gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházná fel a magyar kormányt a rendelettel történő kormányzáshoz, és egyértelmű határidő nélkül egyszerűen megkerüli a parlamenti ellenőrzést.

Ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy tegyen eleget nemzetközi jogi kötelezettségeinek.

A magyar parlament jövő hétfőn szavaz ismét a koronavírus-törvényről, mivel hétfőn nem sikerült megszerezni a képviselők négyötödének támogatását a jogszabályhoz, amely határozatlan időre lehetővé tenné a kormány számára, hogy az országgyűlés kiiktatásával, rendeleti úton kormányozzon. A felhatalmazási törvény részleteiről itt írtunk részletesen.

Az ENSZ emberi jogi biztosának közleménye figyelmeztet, hogy "a nemzetközi emberi jog értelmében a veszélyhelyzeti kormányzásnak és a kapcsolódó intézkedéseknek szigorúan átmeneti jellegűeknek kell lenniük, az adott helyzet kezelésére korlátozva, és megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk", beleértve a parlamenti és a bírói kontrollt.

Külön aggodalomra ad okot a dokumentum szerint, hogy a törvény legfeljebb öt év szabadságvesztéssel büntetné azt, aki álhírek terjesztésével hátráltatja a kormány válságkezelését, mert a jogszabály

a jelenlegi formájában negatívan befolyásolhatja az újságírók törvényes munkáját, és befolyásolhatja a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon.

Tovább

Ujhelyi: 520 milliárd forint azonnali uniós támogatást kapott Magyarország a koronavírus elleni harcra

március 27., 15:40 Módosítva: 2020.03.28 15:28
15418

Már most is 520 milliárd forint uniós válságkezelési támogatás áll a magyar kormány rendelkezésére a koronavírus elleni küzdelemben - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő egy Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón pénteken. A politikus levélben kérdezte meg Elisa Ferreira kohéziós ügyekért felelős uniós biztost, hogy az EU 37 milliárd eurós Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezéséből Magyarországnak mennyi jut.

A biztos válaszából kiderült, hogy

Magyarország összesen 5,6 milliárd euró, vagyis mintegy 2000 milliárd forintnyi támogatást hívhat le az alapból, és ebből 1,468 milliárd euró vagyis 520 milliárd forint már a magyar államkincstárnál van.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth rádióban adott interjújában úgy fogalmazott az EU-val kapcsolatban, hogy „ha már segíteni nem tudnak, mert nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben." Majd azt is hozzátette, hogy "Kínától és a Türk Tanácstól kaptunk segítséget. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől mi még maradunk az EU tagjai. Ez az otthonunk, de látni kell, hogy most nem innen jön a segítség."

Ujhelyi szerint ez "maga a hazugság", és a miniszterelnök azért kezdte el már most az EU-t hibáztatni, mert világosan látja, hogy nehéz időszak előtt áll. A politikus állítja: Orbán bűnbakot keres azért, hogy ne kelljen a saját politikai lépéseivel, például a "magyar egészségügy lerohasztásával" elszámolnia. 

Ujhelyi szerint Orbán "rosszindulatú, és nem téved" , mikor azt állítja,  a magyar kormány nem kap segítséget az EU-tól. Ugyanis az EP-képviselő birtokába jutott egy március 18-i keltezésű levél is, amelyben

Ferreira és Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos az uniós válságkezelési támogatások pontos összegéről tájékoztatják a magyar kormányt,

egész pontosan Palkovics László innovációs és technológiai, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős minisztereket, és Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárt.

Tovább

Charles Michel: Két hét múlva lehet gazdasági mentőcsomag

március 26., 23:52 Módosítva: 2020.03.27 09:40
29

A tervezett két óra helyett hat órán keresztül tartott az EU állam- és kormányfőinek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos videókonferenciája. Végül abban maradtak, hogy két héten belül javaslatokat várnak a pénzügyminiszterek tanácsától egyfajta gazdasági mentőcsomagra. A kiszivárgott információk szerint

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a vita egy pontján közölte, hogy amennyiben nem sikerül azonnali és jelentős segítséget biztosítani a járvány sújtotta országoknak, akkor semmilyen közös nyilatkozathoz nem járul hozzá.

Hét elején az uniós pénzügyminisztereknek már volt egy sikertelen kísérlete erre, akkor főként a hollandok ellenezték az úgynevezett koronakötvények kibocsátását. Végül mégis sikerült közös álláspontra helyezkedni, aminek a lényege az, hogy későbbre halasztották a döntést. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke erre a kérdésre azt mondta, hogy több javaslat is van az asztalon, és a legjobbat kell kiválasztani.

Tovább

Lezárt határokkal ünnepli Schengen a 25. születésnapját

március 26., 16:44 Módosítva: 2020.03.26 18:22
21

25 éve lépett életbe az európai határokat lebontó Schengeni Egyezmény, ám az évfordulónak ironikus színezet ad, hogy gyakorlatilag az összes európai határon visszaállították a határellenőrzést a koronavírus terjedése miatt.

Az Európai Bizottság nyilvántartása szerint az EU 22 schengeni tagállam közül mindössze nyolc nem vezetett be korlátozásokat: Szlovákia, Szlovénia, Görögország, Lettország, Málta, Hollandia, Luxemburg és Olaszország. Ám ez pusztán formalitás, mivel Máltának egyáltalán, Görögországnak meg schengeni országgal nincs szárazföldi határa, a többiek szomszédai pedig mind lezárták a határokat, a repülőjáratok nagy részét pedig törölték.

Az évforduló alkalmából az ideiglenes határellenőrzések eltörlésére szólított fel Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter csütörtökön.

Most fontosabb a szolidaritás, mint valaha. A schengeni együttműködés segítségével leszünk csak képesek arra, hogy szembenézzünk a járvány hihetetlenül nehéz kihívásaival

- írta közleményében. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is "nonszensznek" nevezte a határellenőrzéseket az Európai Parlamentben mondott beszédében csütörtökön. "A válságot nem lehet korlátozásokkal megoldani" - tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy csak az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával lehet elkerülni, hogy a élelmiszer- és gyógyszerhiány alakuljon ki Európában.

Tovább

EP-vita a koronavírusról: Szükségünk van a kurva maszkokra!

március 26., 13:12 Módosítva: 2020.03.27 05:57
770

Az európai szolidaritás fontosságára emlékeztetett a Brüsszelben ragadt európai parlamenti képviselők egy maroknyi csoportja az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén csütörtökön. Az egynaposra szűkített ülésen csak azok a politikusok vehettek részt személyesen és szólalhattak akik a koronavírus alatt is Brüsszelben maradtak: az EP vezetése a többieket kifejezetten megkérte, hogy semmiképp ne utazzanak Brüsszelbe. 

A plenáris ülés a koronavírus az Európai Bizottság válságkezelő javaslatcsomagjáról szavaz, amelyek összesen  37 milliárd euróval támogatják  a tagállamok egészségügyi rendszerét és bajbajutott vállalkozásokat, illetve lehetővé teszik a légitársaságok számára, hogy megtartsák a repülőterekkel kötött szerződéseiket akkor is, ha ideiglenesen nem üzemeltetnek járatokat. 

A vitát David Sassoli, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg, akinek mostanra letelt a kéthetes önkéntes karanténja. "Nem lehet a demokráciát felfüggeszteni ezekben a nehéz időkben" - hangsúlyozta azzal együtt, hogy a képviselők kötelessége folytatni a munkát, mellyel reményt és útmutatást adnak az európai polgároknak.

David Sassoli az ülésen
David Sassoli az ülésen
Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tájékoztatta a Parlamentet a koronavírus terjedése ellen és a gazdasági válság megelőzése érdekében tett intézkedésekről. Időnként érzelmessé váló beszédében

köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, bolti eladóknak, kamionsofőröknek és pékeknek,

akiknek a frontvonalban kell dolgozniuk. "Európa hatalmas hálával tartozik nekik" - állítja.

Von der Leyen arra is kitért, hogy a koronavírus az európai egység próbája, ahol ki fog derülni, "a járvány éket tud-e verni a szegények és a gazdagok közé", ahol mindenki csak magára gondol. "Legyünk egy nagy, 27 külön dobogó szív helyett" - kérte.

Tovább

Mit tehet az EU a válságkezelésben?

március 26., 10:25 Módosítva: 2020.03.26 15:04
246

Az Európai Bizottság próbálja a koronavírus terjedése és a gazdasági válság megelőzése érdekében tett erőfeszítéseit kommunikálni. Közben európai kormányfők, miniszterek nyilatkozataitól kezdve a közösségi oldalakon tett kommentekig rengetegen kritizálják az Európai Unió válságkezelését. Vagy azért, mert nem tesz semmit, vagy azért, mert túlságosan belefolyik az ügyekbe. 

Az önfényezés és a hibáztatás egyaránt félrevezető lehet. Ugyanis hiába nincs a világon még egy olyan nemzetközi intézmény, amelynek olyan kiterjedt és egyedi hatáskörei és feladatai lennének, mint az Európai Uniónak, 

az EU alapjában véve egy nemzetközi szervezet: azt tudja megtenni, amire a tagállamok felhatalmazták és ehhez költségvetést biztosítottak számára.

Ez alól a koronavírus elleni harc sem kivétel. Az alábbi cikkben néhány példát gyűjtöttünk a leggyakoribb félreértésekből, amelyek segítségével megvizsgáljuk, mit tehet az EU, és mit nem.

Miért nem rendeli el az Európai Bizottság, hogy a koronavírus miatt lezárt határokon legalább a kamionok gyorsan áthaladhassanak?

A személyek és áruk szabad áramlását tartják az EU egyik legnagyobb vívmányának, és a belső piac zavartalan működését biztosító szabályok betartatásáért valóban a Bizottság felel. Azonban az uniós jog értelmében a tagállamok rendkívüli helyzetekben visszaállíthatják a határellenőrzést, ha úgy értékelik, hogy ez elengedhetetlenül fontos a közrend és közegészségügy védelme érdekében. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az elérendő céllal, de a koronavírus jelentette veszély igen komoly. 

A Bizottság így csak kérheti a tagállamokat, hogy viselkedjenek racionálisabban, hiszen a romlandó élelmiszerek, gyógyszerek mielőbbi célba juttatása nekik is elemi érdekük.

Az elmúlt két hétben kiadott dokumentumok elnevezései is a szelíd rábeszélés szellemét tükrözi: gyakorlati útmutató a zöld sávokról, ajánlás a határigazgatáshoz. Emellett a politikai nyomásgyakorlás eszközét alkalmazva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gyakran beszél a témáról a nyilvánosság előtt, Adina Vălean közlekedési biztos pedig rendszeresen egyeztet a miniszterekkel.

Úgy néz ki, a rábeszélés mostanra beérett: az európai állam- és kormányfők csütörtöki, videótelefonon tartandó csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában a kiszivárgott információk szerint szerepelni fog, hogy a tagállamok biztosítják a gyors határátlépést az elengedhetetlenül fontos szállítmányok számára.

Tovább

Eurókötvények kiadását javasolja kilenc uniós vezető

március 25., 19:21 Módosítva: 2020.03.26 07:00
119

Eurókötvények kibocsátását kéri kilenc uniós ország vezetője egy közös levélben, hogy a koronavírus miatt keletkező gazdasági károkat orvosolni tudják. A négy legnagyobb európai gazdaság közül három – francia, olasz és spanyol – vezetői is aláírták a Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett dokumentumot, ami hamar kiszivárgott a sajtónak.

A helyzet súlyosságára való tekintettel a belga, francia, görög, ír, olasz, luxemburgi, portugál, szlovén és spanyol állam- és kormányfők azt javasolják,

kezdjünk el dolgozni egy olyan közös adósságkezelési eszközön, amelyet egy európai intézmény ad ki, és azonos módon, az összes tagállam számára biztosít piaci finanszírozást.

A köznyelvben csak eurókötvényként emlegetett megoldás lényege az, hogy az adósságért nem a tagállamok vállalnának felelősséget egyenként, hanem az EU egésze. Az ötlet már az eurózóna 2009-ben kezdődő válsága idején is felmerült, de akkor elbukott a tagállamok ellenállásán. Az egyik ok az volt, hogy sokan – élükön Németországgal – nem akartak garanciát vállalni a túlzott költekezés miatt bajba jutott államok adósságáért, mivel félő lett volna, hogy végül nekik kell az egész cechet megfizetni. Emellett a közös kötvények kibocsátása hatalmas lépés lett volna a fiskális föderalizáció felé is, amelyben a tagállamok az EU javára lemondanak a pénzügyi önállóságukról.

Tovább

A Bizottság és az EP is foglalkozik már a koronavírus-törvénnyel

március 25., 13:28 Módosítva: 2020.03.26 00:10
2018

Az Európai Bizottság alapos figyelemmel kíséri a magyar felhatalmazási törvény tervezetét - jelentette ki Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője szerdán. Az Európai Bizottság tagjai is tárgyaltak szerdai ülésükön a jogszabálytervezetről, ami az elmúlt időszakban komoly aggodalmakat vetett fel, tette hozzá.

A magyar parlament  jövő hétfőn szavaz ismét a koronavírus-törvényről,  mivel hétfőn nem sikerült megszerezni a képviselők négyötödének támogatását a jogszabályhoz, amely határozatlan időre lehetővé tenné a kormány számára, hogy az országgyűlés kiiktatásával, rendeleti úton kormányozzon. A felhatalmazási törvény  részleteiről itt írtunk részletesen.

Eközben az Európai Parlamentben is egyre nagyobb viharokat kavar a tervezet. Deutsch Tamás, az Fidesz EP-delegációjának vezetője például elfogadhatatlannak és felelőtlennek tartja  azt a sajtóközleményt, amelyben a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos aggályait fejezi ki az EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

Az EP szakbizottságának nevében kedden nyilvánosságra hozott dokumentum elismeri, hogy "a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak." De a felhívja a figyelmet arra is, hogy

az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését.

Mivel a szakbizottság aggasztónak találja a vészhelyzet kiterjesztését, arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, a felhatalmazási törvény összhangban áll-e az EU alapszerződésének 2. cikkével, amely a demokrácia és az emberi jogok tiszteletét írja elő.

A közlemény miatt Deutsch levélben fordult az EP elnökéhez, David Sassolihoz, melyben azt írja: 

Gyalázatos, hogy a halálos koronavírus járvány közepette, amely több millió európai életét fenyegeti, az Európai Parlament szakbizottsága ahelyett, hogy idejét és intellektuális képességeit a megelőzés és az európai emberek életének védelmében hasznosítaná, hazugságokon alapuló, gonosz pártpolitikai csatározásokban vesz részt.

Tovább

A koronavírus-járvány miatt nő az internetes bűnözés

március 24., 16:04 Módosítva: 2020.03.24 20:44
13

Egészségügyben utazó internetes csalókra hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke kedden az Europol igazgatójával, Catherine De Bolle-lal találkozott, ezt követően tette közzé figyelemfelhívó videóját.

A csalók egyrészt a koronavírus-járvány miatti aggodalmakat, másrészt azt használják ki, hogy nagyon sokan a távmunka miatt egész nap otthon és online vannak. „Az internetes bűnözés mennyisége megnövekedett az EU-ban. Az interneten értékesített hamis gyógyszerek, fertőtlenítő spray-k vagy csodás gyógymódok száma megdöbbentő” – mondta Ursula von der Leyen.

Az Europol tagállami kormányokkal, rendőri szervekkel és más ügynökségekkel együttműködve az elmúlt hetekben nagyszabású akciót hajtott végre hamis gyógyszerekkel kereskedő csalókkal szemben. Ennek eredményeként világszerte több mint 4,4 millió tonna hamis gyógyszert foglaltak le, 37 szervezett bűnözői csoportot számoltak fel és 121 embert tartóztattak le. 2500 weboldalt pedig bezárattak.

Tovább

Megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával

március 24., 14:47 Módosítva: 2020.03.24 17:34
202

Megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával, miután az Európai Unió Tanácsa elfogadta a csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó az uniós ügyekért felelős európai miniszterek videókonferenciája után állt a nyilvánosság elé.

Az uniós miniszterek keddi videókonferenciáján jogi értelemben csak politikai döntés született, amit írásban meg kell majd erősíteni. Ez várhatóan szerdára meg is történik, és az uniós állam- és kormányfők is jóváhagyhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését a csütörtökön tartandó videókonferenciájukon

- magyarázta Andreja Metelko-Zgombić horvát EU-s ügyekért felelős államtitkár az uniós elnökség képviseletében a virtuális tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

Ugyanitt fejtette ki Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos, hogy "amint lehet, meg szeretnék kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat."

Várhelyi még február elején mutatta be az uniós csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét. Az új keret segítségével fel lehet gyorsítani a tárgyalásokat, mivel nem kell minden tárgyalási fejezetet külön-külön megnyitni, hanem témacsoportonként lehet haladni. Emellett ha az adott ország nem teljesíti az elvárásokat vagy éppen jelentős visszalépést mutat az adott politikaterületen, vissza lehet majd térni a már lezárt csatlakozási fejezetekre vagy teljesen felfüggeszteni a tárgyalásokat.

Tovább

Döntött az EU, hagyják elszállni a tagállamok adósságát és hiányát

március 23., 19:52 Módosítva: 2020.03.24 10:25
816

Felfüggesztették az uniós költségvetési szabályokat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek hétfőn. Így a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság kezelése során a

tagállamoknak nem kell tartaniuk magukat a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott költségvetési hiánycélhoz, és a GDP 60 százalékára korlátozott államadósság kritériumához sem.

"Komoly gazdasági visszaesés várható ebben az évben, ezért határozott, nagyratörő és összehangolt politikai válaszra van szükség. Cselekednünk kell annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a sokk, és ne okozzon állandó károkat a gazdaságunk számára, ami középtávon az államháztartás fenntarthatóságát is érinti" - magyarázták a videokónferencián tartott ülésük után kiadott közleményükben a miniszterek.

A most felfüggesztett szabályok értelmében a tagállamoknak anélkül támogathatják a bajbajutott vállalkozásokat, folyosíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások.

Tovább

Szijjártó: Egy nap alatt újabb 726 magyar tudta elhagyni a külföldi országot, ahol ott rekedt

március 23., 19:40 Módosítva: 2020.03.24 07:40
58

A koronavírus elleni nemzetközi fellépés volt az uniós külügyminiszterek videókonferenciájának legfontosabb témája hétfőn. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője soha nem látott válságnak nevezte a COVID-19 terjedését, ami ellen csak „megerősített globális együttműködéssel” lehet felvenni a harcot.

Az Európán kívül rekedt uniós állampolgárok hazaszállítását is kiemelt feladatnak tartják a miniszterek. Borrell

200 ezerre becsülte azoknak a számát, akik haza szeretnének jutni,

de hangsúlyozta, hogy ide csak azok az utazók tartoznak, akik a járvány kitörését követő utazáskorlátozások miatt már nem tudtak hazatérni. „Azoknak, akik életvitelszerűen külföldön élnek, értelemszerűen nem kell visszajönniük Európába” – mondta. Eddig mintegy 3 ezer európait hoztak haza az EU segítségével. 

Azonban Szijjártó Péter külügyminiszter a videókonferenciát követő budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy a magyar állampolgárok hazahozatalában „uniós koordinációra nem számíthattunk”, csak más tagállamok segítségére. A miniszter azt is megemlítette, hogy vasárnap délután óta újabb 726 magyar tudta elhagyni azt a külföldi országot, ahol a járvány miatti korlátozások miatt rekedt.

A miniszter Facebook-oldalán közzétett videó szerint a hétvégén összesen 1500 magyart hoztak haza, és kedden újabb 8 ember érkezik Ciprusról. Emellett Peruban még 58, a Fülöp-szigeteken 21, Indiában 20, Izraelben pedig 36 magyar kért segítséget a konzulátustól. Ők nagy valószínűséggel még a héten megérkezhetnek. Indonéziából 71, Thaiföldről 156, az USA-ból pedig mintegy 900 magyar szeretne hazajönni, de ezekből az országokból még vannak kereskedelmi járatok. Az Olaszországban rekedt 35 emberért buszt fognak küldeni.

Tovább

Von der Leyen: Nem állhat a forgalom a magyar-román határon

március 21., 20:20 Módosítva: 2020.03.22 20:33
129

Helyesbítés: korábban tévesen szerepelt a cikkben, hogy az osztrák-magyar határról beszélt az Európai Bizottság elnöke, de valójában a magyar-román határról volt szó.

Megoldást kell találni a magyar-román határnál pénteken feltorlódott 20 km-es kocsisor jelentette problémára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton közzétett videójában.

A románoknak, bolgároknak haza kell mennie, és az árukat is célba kell juttatni

- hangsúlyozza a Bizottság elnöke, aki szerint az európai kormány koronavírus feltartóztatása érdekében hozott döntései szükségek voltak. De néhány óvintézkedés miatt akár 24 óráig is állni kell bizonyos határátkelőknél: az emberek nem tudnak hazajutni a saját országukba, és a romlandó élelmiszert és létfontosságú gyógyszert szállító kamionok is várakoznak.

"Ezt még most, a válság elején meg kell oldani" - mondta a Bizottság elnöke, és pozitív példaként említi, hogy 

A horvát-szlovén határon már nincsenek hatalmas kamionsorok, vagy hogy a balti országokba tartók végre át tudnak jutni a német, cseh és lengyel határokon, hogy hazatérhessenek.

Tovább

Háború, gyerekek megnyugtatása, őszinte bizonytalanság

március 20., 11:39 Módosítva: 2020.03.22 13:55
148
Megnéztük, hogy az európai államok vezetői hogyan beszélnek saját polgáraikhoz a koronavírus-járvány alatt a válságos napokban. Vannak, akik kemény hangot ütnek meg, mások bizonytalanságuknak is hangot adnak.

Háborús hasonlatok

Angela Merkel német kancellár 14 éve tölti be a posztját, de az újévi köszöntő beszédeken kívül soha nem szólt még a televízióban a német néphez – szerdán először történt ez meg. Merkel úgy fogalmazott, hogy „a II. világháború óta nem nézett szembe országunk ilyen súlyos kihívással”. Azt mondta, bármit tehet az állam, ha az emberek nem veszik komolyan azokat az intézkedéseket, amelyeket a vírus terjedésének lassítása érdekében hoztak.

A francia néphez intézett hétfői, tragikus hangvételű televíziós beszédében Emmanuel Macron elnök többször is elmondta, hogy „Háborúban állunk”. Az elnök közölte, hogy mostantól tilosak a kültéri gyülekezések, családi, baráti összejövetelek akár a parkokban, akár az utcákon. Macron francia elnökként az egész EU nevében is szólt, amikor azt mondta, hogy lezárják az unió határait a harmadik országok polgárai előtt, habár ezt a döntést csak egy nappal később hozta meg az uniós állam- és kormányfők tanácsa. Macron drámai felütése érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy egy nappal korábban, de már a korlátozó intézkedések hatálya alatt, tömegek voltak a parkokban, utcákon, a franciák úgy érezték, hogy a gyönyörű tavaszi napsütésben vétek otthon maradni.

Az előbbi mentalitás okozott diplomáciai feszültséget Belgium és Hollandia között. Belgiumban ugyanis múlt hét végén már nem voltak nyitva a szórakozóhelyek, ezért

belgák ezrei ültek autóba és mentek a szomszédos Hollandiába, hogy egy kerthelyiségben vagy teraszon élvezzék a jó időt.

Emiatt a hollandok felháborodottan tiltakoztak, végül Sophie Wilmés belga kormányfő is felelősségteljes magatartást kért honfitársaitól.

Tovább

A koronavírus gyorsan lerendezte a 10 hónapja tartó politikai válságot

március 19., 17:01 Módosítva: 2020.03.20 09:06
329

Bicikliző családok, piknikező párok és kutyát sétáltató idős asszonyok élvezték a napsütést a belgiumi kijárási tilalom első délutánján, szerdán Brüsszel egyik nagy parkjában, a Cinquantenaire-ben. Persze, szigorúan betartva a délben életbe lépett szabályt, miszerint csak az egy háztartásban élők lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb a közterületeken.

Sophie Wilmès vezetésével kedden lépett hivatalba egy válságkormány, amely aznap este már meg is hozta az első jelentős intézkedését a koronavírus visszaszorítása érdekében. Az új szabályok értelmében csak alapos indokkal hagyhatja el valaki az otthonát: ha munkába vagy orvoshoz megy, ha bevásárol vagy segítséget nyújt egy rászoruló ismerősnek, családtagnak. Ahogy a szabad levegőn végzett testmozgás is belefér. Sőt, ennek fontosságára a miniszterelnök külön felhívta a figyelmet a korlátozásokat bejelentő tévés beszédében. A lényeg csak annyi, hogy ne menjünk túl közel az idegenekhez. A parkon nyitva tartanak, de játszótereket bezárták.

Ezzel együtt betiltották a nyilvános összejöveteleket, és az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek – élelmiszerboltok, gyógyszertárak – kivételével az összes többi boltot is bezárásra kötelezték. A szupermarketekben 10 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat, és fél óra alatt be kell fejezni a vásárlást. Szerda délután ennek a szigorításnak a nyoma még nem látszott abban az üzletben, ahol jártam – de rajtam kívül nem is volt több öt vásárlónál.  Az óvintézkedések kimerültek abban, hogy az eladók nagyon spéci szájmaszkot viseltek.

A rendőrök fogják ellenőrizni, hogy az emberek betartják-e az intézkedéseket, és aki súlyosan megszegi a szabályt, azt legfeljebb 3 hónap börtönre és 4000 euró büntetésre kötelezhetik. Az még nem látszik, hogy a gyakorlatban hogy fog ez működni, de nyilván nem azt fogják ellenőrizni, hogy tényleg volt-e tej otthon, amiért elindultam a boltba, vagy csak kitaláltam.

Hanem hogy ne tartsanak az emberek bulit a parkban, és ne induljanak egy 200 km-re lévő városba nézelődni vagy sétálni a tengerpartra.

Ennek megfelelően a parkot leszámítva az utcán nem voltak sokan, az Európai Bizottság környéke pedig teljesen kihalt volt. Egy elviteles sushi étterem próbált csak némi bevételhez jutni a közelben, de vásárlónak híre-hamva sem volt. A szintén Wilmès vezette ideiglenes kormány már a múlt héten kihirdette, hogy szombattól az éttermek és a kávézók zárva tartanak, kivéve, ha elvitelre is kínálnak ételt. „Nem éhezhetünk mindannyian” – indokolta Maggie de Block szövetségi egészségügyi miniszter, hogy az ikonikus belga krumpli-sütödék a koronavírus megfékezéséhez bevezett drasztikus intézkedések dacára is nyitva maradhatnak. 

Sok köszönet azonban nincs ebben a könnyítésben, a lakásomhoz legközelebb eső kebabos szerint „80 százalékkal esett vissza a forgalom”. A kis helyre senki nem ülhet be, legfeljebb négy ember várhatja bent, míg a döner elkészül, de az utóbbi időben ritkán tévedt ennyi ember a korábban forgalmas gyorsétterembe. A kebabos attól tart, hogy a kormány nemsokára teljes vagy este 6-tól reggelig érvényes kijárási tilalmat vezet be, és akkor végképp lehúzhatja a rolót. 

Tovább

EP: Ne jöjjenek a képviselők Brüsszelbe, szavazzanak írásban!

március 19., 16:23 Módosítva: 2020.03.19 17:52
3

Az Európai Parlament vezetősége arra kéri a képviselőket, hogy ne menjenek Brüsszelbe a jövő héten. Az EP elnökéből és a frakcióvezetőkből álló úgynevezett elnökök értekezlete csütörtök délután döntött úgy, hogy engedélyezi az írásbeli szavazást a képviselők számára.

Jövő csütörtökön az EP rövidített plenáris ülést tart, ahol egy sor uniós válságkezelő intézkedésről kell szavazniuk, amely a koronavírus terjedésének a feltartóztatását vagy a gazdasági károk enyhítését szolgálja.

Tovább

100 ezer európait kell hazahozni a koronavírus miatt

március 19., 15:24 Módosítva: 2020.03.19 18:57
20

100 ezer uniós állampolgár kért eddig segítséget ahhoz, hogy hazatérhessen Európába – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy Twitterre posztolt videóban. A koronavírus terjedése miatt a világ számos pontján törölték a repülőjáratot és korlátozták a szabad mozgást, ami miatt európaiak tömegei ragadtak külföldön.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt, hogy 4500 olyan magyar állampolgár van külföldön, aki regisztrált konzuli védelemre. Mindenkit szeretnének hazahozni, aki haza akar jutni, de bizonyos utak biztosan nem lesznek egyszerűek, mondta, arra hivatkozva, hogy világszerte folyamatosan szigorodnak a légiforgalmi korlátozások.

Az Európai Bizottság jelenleg 13 repülőjárat megszervezésén dolgozik, hogy összesen mintegy 3 ezer embert hozzanak haza Egyiptomból, Marokkóból, a Fülöp-szigetekről, Tunéziából és Argentínából. Ezután Peruból, a Maldív-szigetekről, Mongóliából és több afrikai országból is szerveznek majd járatokat az ott rekedt európaik számára.

Tovább

Ellentétes a Stop Soros egy fontos eleme az uniós joggal

március 19., 14:20 Módosítva: 2020.03.19 17:08
155

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a biztonságos harmadik országra vonatkozó magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezzel a magyar menekültpolitikának egy alapvető alkotóeleméről derült ki, hogy nem alkalmazható. Tulajdonképpen az összes, ilyen indokkal elutasított menedékkérelem jogellenes volt, vagyis a jövőben sem lehet erre hivatkozni.

Tovább

50 millió euróért halmoz fel az EU egészségügyi raktárkészleteket

március 19., 14:17 Módosítva: 2020.03.19 16:33
217

Közös európai raktérkészletet hoz létre orvosi eszközökből az Európai Unió – jelentette be a válságkezelésért felelős uniós biztos, Janez Lenarčič az EU újabb intézkedését a koronavírus megfékezése érdekében.

Az EU összesen 50 millió eurót (kb. 17,7 milliárd forintot) szán a készletek létesítésére, ahol a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöket, például lélegeztetőgépeket, védőfelszereléséket, oltóanyagot, gyógyszereket és laboratóriumi felszerelését fognak tárolni.

Az angol megmentés (rescue) szót kicsit átvariáló „rescEU” névre hallgató program „a készlethiánnyal küszködő tagállamokat fogja segíteni abban, hogy továbbra elláthassák a betegeket és megóvják az egészségügyi dolgozóik egészségét, meggátolva a vírus további terjedését” – magyarázta Lenarčič.

A költségek 90 százalékát állja majd az uniós közös költségvetés,

a maradékot a tagállamoknak kell majd előteremteniük.

Azok a tagállamok, amelyek szeretnének otthont adni az uniós egészségügyi raktárkészleteknek, holnaptól jelentkezhetnek a programba. A raktárak feltöltésére az adott országnak kell majd közbeszerzési pályázatot kiírnia.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Tovább

Több mint kétmillió maszkot és teszteket küld Kína az EU-nak

március 18., 23:20 Módosítva: 2020.03.19 09:00
416
Twitter-üzenetben jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Kína a járvány elleni küzdelemhez szükséges felszerelésekkel segíti ki az Európai Uniót.

Januárban az EU 50 tonnányi segélycsomagot juttatott el Kínának, most pedig a kínai vezetés jelezte, kész segíteni Európának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Li Kö-csiang kínai miniszterelnök abban egyezett meg, hogy Kína 2 millió sebészeti maszkot, 200 ezer N95 típusú, részecskeszűrővel ellátott maszkot és 50 ezer koronavírus-tesztet küld azonnal Európába.

Von der Leyen elmondta, hogy néhány hétre szükség van, míg az EU saját gyártású eszközökhöz tud jutni, a segítségre azonban most van szükség, mert a járvány központja már nem Kína, hanem Európa.

Keleti partnerség: számon kéri az EU a jogállamiságot

március 18., 16:53 Módosítva: 2020.03.18 20:00
48
Bő tíz évvel ezelőtt, 2009-ben indult az EU keleti partnerség programja, egy évtized elteltével az Európai Bizottság elkészítette a 2020 utáni időszakra vonatkozó programot.

A keleti parnerség Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint az EU közötti kapcsolat elmélyítéséről szól. A következő időszak célkitűzései között szerepel az ökológiai átalakulás, a digitális transzformáció, valamint a mindenki számára előnyösen működő – mindenekelőtt a fiatalok számára több munkalehetőséget kínáló és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító – gazdaságok kiépítése.

Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője így kommentálta a javaslatot: „Ha szomszédaink erősek, az az Európai Uniót is erősíti; a keleti partnerség továbbra is kulcsfontosságú elem az EU külpolitikájában. Javaslataink még jobban megerősítik majd a hat partnerországot, tükrözve közös prioritásainkat és kihívásainkat, miközben továbbra is a kézzelfogható, valamennyi polgár számára kedvező eredmények megvalósítására helyezik a hangsúlyt.”

A program elkészítésében nagyban közreműködött a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos. Várhelyi Olivér kijelentette: „Azt a nagyon egyértelmű üzenetet kívánjunk közvetíteni keleti partnereinknek, hogy segítséget akarunk nyújtani számukra gazdaságaik megerősítéséhez, valamint új munkahelyek és lehetőségek teremtéséhez, és ehhez a közvetlen külföldi tőkebefektetések odavonzása, valamint a kulcsfontosságú ágazatokat – például a közlekedést, az energiaügyet és a környezetvédelmet – érintő konnektivitás megerősítése szolgál eszközül.”

Tovább

Az EU beutazási tilalmat vezet be

március 17., 20:17 Módosítva: 2020.03.20 22:15
1712

Részleges beutazási tilalmat vezet be az EU, hogy feltartóztassa a koronavírus további terjedését – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők döntését az uniós vezetők keddi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatón.

A döntés értelmében 30 napig csak az uniós állampolgárok léphetnek be az EU területére, illetve a britek, mivel a brexit utáni, az év végéig tartó átmeneti időszakban továbbra is uniós állampolgárnak minősülnek. Emellett a schengeni övezet azon országainak az állampolgárai is beutazhatnak, akik nem tagjai az EU-nak, azaz a norvégok, a svájciak, az izlandiak és a lichtensteiniek.

Az AFP hírügynökség szerint Angela Merkel német kancellár nem sokkal korábban szintén ismertette a döntést a német sajtó számára. Azt is elmondta, hogy koordinálják majd a külföldön rekedt utazók hazatérését. Ezzel párhuzamosan Charles Michel is arról beszélt, hogy

minden uniós állampolgárnak segíteni fognak a hazatérésben.

Tovább

Koronavírus: már 800 európait hoztak haza más kontinensekről az EU segítségével

március 17., 17:38 Módosítva: 2020.03.17 21:28
29

290 uniós állampolgárt hoztak haza Marokkóból az Európai Unió segítségével – jelentette be az Európai Bizottság. Ezzel együtt 800-ra emelkedett azoknak az európaiaknak a száma, akiket a koronavírus terjedése miatt az EU segítségével menekítettek ki az EU-n kívüli országokból: Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból és most Marokkóból.

Ausztria hétfőn kezdeményezte az uniós polgári védelmi mechanizmust annak érdekében, hogy a konzuli védelemért folyamodó osztrák és más uniós állampolgárokat hazahozhassák Európába. A Marrákesből induló gép Bécsben szállt le kedd reggel. Közben Ausztria újabb 4 ember hazaszállításához kérte az EU segítségét.

Tovább

Az EU 80 millió eurót ad a vakcinát fejlesztő cégnek, amit Trump is meg akart szerezni

március 17., 11:42 Módosítva: 2020.03.20 22:15
424
Donald Trump szerette volna kivásárolni az Egyesült Államok számára a koronavírus-vakcinát, amin egy európai kutatóintézet dolgozik, az EU pedig 80 millió eurót biztosított egy német labornak az ellenanyag előállítására – a két ügyben ugyanaz a cég az érintett.

Múlt héten arról írt a német sajtó – és ezek nyomán számoltunk be mi is az esetről –, hogy Donald Trump amerikai elnök jelentős pénzösszeget ajánlott fel a német CureVac vállalatnak, akik egy koronavírus elleni védőoltáson dolgoznak, hogy az Egyesült Államoknak exkluzív hozzáférése legyen a vakcinához.

A CureVac közleményében azt írta, hogy sem a céget, sem az általuk kifejlesztett technológiákat nem akarják eladni, fejlesztéseik pedig nem egyetlen ország érdekeit szolgálják. Pár nappal korábban ugyanakkor a vállalat bejelentette, hogy menesztik Daniel Menichella korábbi vezérigazgatót, aki március másodikán találkozott a Fehér Házban Trumppal és a stábjával, hogy a koronavírus elleni oltásról tárgyaljanak.

Tovább

Macron már előre arról beszélt, hogy az EU lezárja a külső határait

március 17., 10:31 Módosítva: 2020.03.24 21:38
20

Emmanuel Macron francia elnök hétfő este adott televíziós nyilatkozatában alaposan előreszaladva egymagában bejelentette

Kedd délben az EU lezárja a külső határait, minden utazást felfüggesztenek az EU-s és az unión kívüli országok között a következő 30 napra.

A kijelentéssel több gond is van:

  • Az Európai Bizottság valóban létező tervezetéről jelenleg is csak tárgyalnak az uniós tagállamok.
  • Az EU-nak nincs jogi felhatalmazása arra, hogy lezárja a határokat, ezt csak a tagállamok tehetik meg,
  • Ahhoz, hogy ez valóban bekövetkezzen, az összes tagállamnak igent kell mondania.
  • A tervek szerint az uniós állam- és kormányfők kedd délután 5 órakor kezdődő videókonferenciájukon hagyják majd jóvá az intézkedéseket.
  • A 27 uniós vezetőnek Macron csak egyike.
  • A tervezet szerint az utazási tilalom csak részleges lenne: az uniós állampolgárok hazatérhetnének, és külföldi állampolgárságú orvosok, nővérek és kutatók beutazását is engedélyeznék.

Ugyanebben a televíziós nyilatkozatában jelentette be Macron azt is, hogy két hétig kijárási tilalmat rendel el a francia állampolgárok számára, akik ezentúl csak akkor hagyhatják el az otthonukat, ha gyógyszerért vagy élelmiszerért indulnak. „Háborúban állunk” – magyarázta. Erre valóban volt jogköre.

(Borítókép: Ludovic Marin / AFP)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Tovább

Videókonferencián tárgyalnak az európai vezetők a koronavírusról

március 16., 14:25 Módosítva: 2020.03.16 15:38
103

Videókonferencián tárgyalnak a koronavírus legújabb fejleményeiről az uniós állam- és kormányfők kedd délután. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hívta össze a rendkívüli értekezletet, hogy megtárgyalják a következő lépéseket.

"Nagyon fontos, hogy megállítsuk a vírus terjedését, elegendő orvosi felszerelést biztosítsunk, támogassuk a kutatást és megakadályozzuk a gazdasági visszaesést" - írta Michel a tanácsülést bejelentő Twitter-üzenetében hétfőn.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek is videókonferencián tárgyalják meg hétfőn az Európai Bizottság gazdaságélénkítő javaslatait, amely összesen 35 milliárd euróval támogatná a kárenyhítést azokban az iparágakban, amelyek a járvány miatt a legnagyobb veszteséget szenvedik el.

Tovább

Von der Leyen: A koronavírus terjedését tudjuk lassítani, de ezt a gazdaság fizeti meg

március 13., 15:36 Módosítva: 2020.03.20 22:15
118

Gazdaságélénkítő csomagot fogadott el az Európai Bizottság, hogy enyhítse azt a sokkot, amelyet az európai vállalkozásoknak kell a koronavírus miatt elszenvedniük.

Nem lehet a vírust megállítani, ám a terjedését tudjuk lassítani. Ennek az árát viszont a gazdaság fizeti meg

– magyarázta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a programot bemutató sajtótájékoztatón.

Februárban a Bizottság még 1,4 százalékos GDP-növekedést jósolt 2020-ra, azonban mostranra egyértelmű vált, hogy a gazdaság recesszióba süllyedhet, jelentette ki Maarteen Verwey, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának vezetője.

A gazdaságélénkítő csomag egyik legfontosabb eleme, hogy az Európai Bizottság az uniós versenyjogi szabályoktól eltérve

engedélyezni fogja a tagországok számára, hogy állami támogatásban részesítsék azokat a vállalkozásokat, amelyek különösen nagy veszteséget könyvelnek el a járvány miatt.

Főként a turizmusban, a közeledésben és a vendéglátásban tevékenykedő cégeknek szánják a segítséget.

A dán kormány már csütörtök este engedélyt kért arra, hogy kártérítést nyújthasson azoknak a rendezvényszervező cégeknek, amelynek az 1000 főnél nagyobb eseményeit le kellett mondani. A kormányok ezentúl egy külön erre a célra létrehozott infóvonalon egyeztethetnek a Bizottsággal a tervezett állami támogatásokról.

A Bizottság arra is áldását fogja adni, ha a tagállamok gyorssegélyt akarnak adni a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások számára, vagy a bankokat tőkésítik fel annak érdekében, hogy hitelezni tudjanak a cégeknek. Hasonlóképpen, azt is elképzelhető megoldásnak tartják, hogy egy ország engedélyezze a járvány miatt különösen sújtott szektorok vállalkozásai számára, hogy késsenek az adófizetéssel.

Emellett felül fogják vizsgálni azt az iránymutatást, amit a Bizottság a 2008-as gazdasági válság idején adott ki a gazdaságélénkítő állami támogatásokkal kapcsolatban.

Tovább

Hétfőtől otthon dolgoznak az Európai Bizottság munkatársai a koronavírus miatt

március 12., 19:09 Módosítva: 2020.03.13 00:18
35

Hétfőtől az Európai Bizottság otthoni munkára kötelezi azokat a munkatársait, akik nem kiemelten fontos munkakörben dolgoznak – jelentette be az intézmény csütörtökön egy sor másik intézkedéssel együtt, amellyel a koronavírus terjedését szeretnék megakadályozni a dolgozóik körében.

A járvány miatt az intézmény eddig is támogatta az otthoni munkavégzést, de hétfőtől ez az előírás. Kivételt csak a kiemelten fontos pozíciót betöltő tisztviselők képeznek, akik váltott műszakban fognak bejárni. Hétfőtől az uniós intézményekben dolgozók gyerekei számára fenntartott, úgynevezett európai iskolákat és óvodákat is bezárják.

A külföldi munkautakból csak a legszükségesebbeket engedélyezik, és hasonlóképpen csak akkor tartják meg a más országokból érkező kollégákkal esedékes találkozókat, ha nagyon muszáj. Alapvetően mindenkit arra kérnek, halassza el, vagy videókonferencián tartsa meg az értekezleteket.

Emellett minden bizottsági munkatárstól elvárják, hogy fokozottan ügyeljen a higiéniára, és ha észleli magán a betegség tüneteit, vonuljon karanténba.

Tovább