Orbán javaslata a jogállamiság szót is kitörölné az uniós dokumentumból
Legfrissebb híreink
- Elon Musk arcképe jelent meg a brit hadsereg Twitter-oldalán
- Ismét százezer felett a koronavírusos esetek száma Olaszországban
- Az Európai Unió biztosa szerint mindenképpen szükség van az atomenergiára
- Újabb részletek derültek ki, hetekig tervezte a merényletet a chicagói lövöldöző
- Szétesőben a brit kormány, két miniszter is lemondott
- Kábítószert szállító speciális merülődrónokat foglaltak le Spanyolországban
- Nem használják észszerűen a vizet Romániában, figyelmeztet a hatóság
- Turistákat támadtak meg Horvátországban – az egyiküket megverték, majd a tengerbe dobták
- Taktikai győzelem, stratégiai kérdőjelek – így áll most a háború
- A brit–magyar kapcsolatokat méltatta Szijjártó Péter
A tagállamok egyhangú döntéséhez kötné - vagyis a gyakorlatban teljesen ellehetetlenítené - a jogállamisági feltételrendszer megsértésért járó szankciókat a magyar kormány tárgyalási álláspontja, melyet a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szivárogtatott ki szombaton.
Az uniós állam- és kormányfők a költségvetési csúcstalálkozóján eddig több szó esett a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapról, amely mélyen megosztja a tagállamokat. Azonban úgy tűnik, a második napon a többi vitás kérdésre is rátértek az uniós vezetők.
Magyarország számára az egyik legfontosabb ügy az uniós kifizetéseket egy jogállamisági feltételrendszerhez kapcsoló javaslat, amelyet a magyar parlament kedden elfogadott határozata kereken elutasított. Az Orbán Viktor miniszterelnök kezét kvázi megkötő határozatot sokan zsarolásként értelmezték, ugyanis egyetlen kormányfő vétója is elég ahhoz, hogy ne lehessen az uniós költségvetést elfogadni.
A jogállamisági feltételrendszer elképzelésének lényege, hogy ha az Európai Bizottság vizsgálata megállapítja, hogy egy tagállamban csorbulnak demokratikus alapelvek, korlátozzák a szabadságjogokat és az államhatalmi ágak függetlenségét vagy annak felmerül a megalapozott veszélye, akkor az uniós támogatásokat fel lehessen függeszteni vagy teljesen leállítani.
A kiszivárogtatott magyar álláspontban - amelyről az EUrologus megkeresésére a Magyarország brüsszeli Állandó Képviselete is megerősítette, hogy valódi - a parlament határozatával összhangban nem szerepel a jogállamiság szó:
az eredeti javaslatban szereplő "jogállamisággal kapcsolatos hiányosság" helyett következetesen az "uniós költségvetést és pénzügyi érdeket sértő szabálytalanságok" kifejezést használja.
Emellett a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a szabálytalanságokat egy pontosan meghatározott lista tartalmazza, amelyek konkrét, már megtörtént szabálysértések szerepelnének. Az eredeti javaslatban a szabálytalanság megalapozott veszélye alapján is eljárást lehetett volna egy tagállam ellen indítani, mivel az Európai Bizottság szándékai szerint az egész jogállamisági kritériumrendszernek az lenne a lényege, hogy megelőzze a problémákat.
Kétséges, hogy ezt a magyar álláspontot mennyire sikerül majd érvényre juttatni a tárgyalások során, ugyanis az elmúlt napokban számos európai kormányfő - például Angela Merkel német kancellár vagy Mark Rutte holland miniszterelnök - is kijelentette: hogy
ragaszkodnak a jogállamisági kritériumrendszerhez.
Annyi kompromisszumra hajlandóak csak, hogy a szankciók elfogadásához szükséges, az Európai Bizottság által eredetileg javasolt fordított minősített többségi szavazási formulát felpuhítják. (Az szavazási matematikáról itt írtunk részletesebben.)
Valószínűleg erről is tárgyalt négyszemközt Orbán Viktor Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével szombat délután a kellemes brüsszeli napsütésben.
Next on is bilateral meeting of @eucopresident with PM Orban #EUCO pic.twitter.com/qJQFmHmxQs
— Barend Leyts (@BarendLeyts) July 18, 2020
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
Rovataink a Facebookon