Várhelyi jelölésével adna Orbán leckét Brüsszelnek

október 1., 16:46 Módosítva: 2019.10.02 17:38
947
Várhelyi Olivér szakmai rátermettségéhez kétség nem fér, de leendő kollégáit senki nem irigyli Brüsszelben. Mit lehet tudni az új magyar biztosjelöltről?

„Várhelyi Olivérbe az Európai Parlament nem igazán tud belekötni: felkészült szakember kiemelkedő intellektussal, akinek pénzügyi érdekei nem lehettek. Az más kérdés, hogy milyen ember” – mondta az EUrologusnak egy, a brüsszeli magyar diplomácia és uniós intézmények munkájára rálátó forrás.

Orbán Viktor hétfő este hivatalosan is bejelentette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét jelöli uniós biztosnak, miután az EP jogi szakbizottsága az etikai vizsgálat után úgy döntött, Trócsányi László alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra.

„Az EP nem válogathat a magyar politikusok között, így egy technokratát jelöltem” – jelentette ki a miniszterelnök a finn kormányfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Tény, hogy a tagállamok rendszerint politikusokat, volt kormányfőket, minisztereket, esetleg európai parlamenti képviselőket küldenek uniós biztosnak.

Az uniós diplomáciai tapasztalat azonban nem egyedülálló, a luxemburgi biztosjelölt Nicolas Schmit 1998-tól hat éven át dolgozott brüsszeli állandó képviselőként, de 2004 óta folyamatosan kormánytag volt. Az új bizottság jelöltjei közül egyelőre nincs más, aki kizárólag karrierdiplomata lett volna.

Várhelyi és Von der Leyen már találkozott

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke kedden már találkozott Várhelyi Olivérrel. Ez az első, úgynevezett formális interjú, amely minden biztosjelölttel megtörtént, itt egyeztetnek először arról, hogy milyen portfóliót szán az elnök a biztosi kollégium leendő tagjának. Von der Leyen stábja azonban ezekről a találkozókról nem ad ki bővebb információt. Ugyanakkor Ursula von der Leyen szóvivője emlékeztetett bennünket arra, hogy „nem minden meginterjúvolt jelöltből válik automatikusan biztosjelölt”, ennek a kijelentésnek a tartalmát azonban nem részletezte. Mindenesetre az tény, hogy Ursula von der Leyennek el kell fogadnia a jelöltet ahhoz, hogy uniós biztos lehessen belőle – másképpen fogalmazva, Von der Leyen is mondhat nemet.

Ha Von der Leyen elfogadja Várhelyit és az új román jelöltet, akit egyelőre még nem nevezett meg Viorica Dăncilă román miniszterelnök, újraindul a kör: a jelölteknek előbb át kell esniük a jogi szakbizottság etikai vizsgálatán, majd a szakmai meghallgatás következik, leghamarabb két hét múlva, végül pedig az EP plenáris ülése szavaz az egész testületről.

Tovább

Várhelyi Olivért terjesztette fel biztosjelöltnek a magyar kormány

szeptember 30., 17:17 Módosítva: 2019.10.01 09:59
368
Orbán Viktor hétfőn este megerősítette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjét javasolta új magyar biztosjelöltnek. Korábban erről a Reuters hírügynökség és más uniós források is megerősítették az EUrologus értesülését, hogy Várhelyi lehet az új biztosjelölt Trócsányi László helyett.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn még egyértelműbben utasította el Trócsányi László és a román Rovana Plumb EU-biztosi jelöltségét, így az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli továbbította a levelet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság leendő elnökéhez.

Trócsányi László helyett Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjét jelölheti biztosnak Orbán Viktor – írta egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozta a Reuters hírügynökség. Az EUrologus pénteken már beszámolt arról, hogy Orbán B terve a brüsszeli nagykövet lehet akkor, ha volt igazságügyi miniszter összeférhetetlensége miatt új jelöltet kérnek

Orbán Viktor aztán hétfőn este a finn miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón megerősítette Várhelyi jelölését.

Várhelyi Olivér
Várhelyi Olivér
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Tovább

Még egyértelműbben utasították el Trócsányi jelöltségét

szeptember 30., 11:54 Módosítva: 2019.10.03 08:42
7049
A magyar és a román jelölt alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra, erősítette meg az Európai Parlament jogi szakbizottsága a csütörtöki szavazás eredményét. A döntés Ursula von der Leyen kezében van.

Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román jelöltek összeférhetetlenség miatt alkalmatlanok uniós biztosnak és új jelöltre van szükség helyettük, állapította meg ismét az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI).

A testület csütörtökön már döntött arról, hogy nem javasolja Trócsányi és Plumb kinevezését, de egy jog- és szövegértelmezési vita miatt az Európai Parlament elnöke, David Sassoli megkérte a szakbizottságot, hogy fogalmazzák meg pontosan, milyen megoldást tanácsolnak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság leendő elnökének.

„A múlt heti levelünket kellett kiegészíteni azzal, hogy az érdekkonfliktust nem lehet feloldani és a jelöltek nem képesek a biztosi feladatot ellátni"

– nyilatkozta Manon Aubry francia EP-képviselő, a szélsőbaloldali GUE/NGL az EUrologus kérdésére a hétfői szavazás után. „ A következő lépés az lesz, hogy a nemzeti kormányoknak új jelöltet kell állítaniuk" – hangsúlyozta a politikus.

A teljes eljárásrend ennél kicsit bonyolultabb: előbb az EP-elnökének kell a levelet megvizsgálnia, és ha Sassoli ezúttal már elég konkrétnak találja a javaslatot, akkor továbbítja a dokumentumot Von der Leyennek. A Bizottság leendő elnökének elvileg még ekkor is lehetősége van arra, hogy egy újabb esélyt adjon a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák magukat. De az EP szakbizottságának markáns véleménye után ezzel azt kockáztatná, hogy végül az egész bizottsági testületet utasítja vissza az EP plenáris ülése. Így nagy valószínűséggel Von der Leyen hamarosan új jelöltet kér Orbán Viktortól és  Viorica Dăncilă román kormányfőtől.

Az új jelölteknek is át kell menniük a JURI etikai vizsgálatán és a szakmai meghallgatáson. Az eljárásra elvileg a következő két hetet szánták, ugyanis az EP-nek az október 21-i héten tartandó plenáris ülésen szavaznia kellene az egész testületről. Ha a magyar és a román biztosjelöltek kiválasztása miatt nem tudják a szavazást megtartani, az új Európai Bizottság nem alakulhat meg a november 1-jei határidővel.

Tovább

Azt állítja Trócsányi ügyvédi irodája, hogy ingyen adtak tanácsot a névadó miniszternek

szeptember 27., 19:05 Módosítva: 2019.09.28 10:08
1054

Közleményben reagált a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda arra, hogy az EU illetékes bizottsága nem tartotta alkalmasnak az EU-biztosi posztra Trócsányi László volt igazságügy-minisztert.

A román biztosjelölt és Trócsányi esetében is úgy látta a JURI bizottság, hogy felmerül az összeférhetetlenség kockázata, és erről az eljárásrendnek megfelelően levélben értesítették a Parlament elnökét. A Politico brüsszeli hírportál által közzétett dokumentumok szerint Trócsányival kapcsolatban általában véve is aggályosnak tartják az ügyvédi irodájához fűződő kapcsolatát, illetve a cég 2018-as Paks II-höz kapcsolódó megbízását, a társtulajdonosnak adott minisztériumi tanácsadói kinevezést és Trócsányi orosz kapcsolatait is kritizálják.

Tovább

Még nincs vége, de Trócsányi nem sok jóra számíthat

szeptember 27., 17:27 Módosítva: 2019.10.01 09:45
419
Ki adja írásba, hogy az alkalmatlan biztosjelöltek helyett küldjön újakat a magyar és a román kormány? Erről folyik most a jogértelmezési vita az uniós intézmények között, ami miatt Trócsányi László hétfő délig fellélegezhet. Azonban ha el is jutna végül az eredetileg keddre tervezett szakmai meghallgatásig, az e heti etikai vizsgálat eredménye után nem számíthat meleg fogadtatásra.

Hétfő délig adott határidőt a jogi szakbizottságnak az Európai Parlament elnöke, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar és a román biztosjelöltekkel kapcsolatban – nyilatkozta Roberto Cuillo, David Sassoli EP-elnök szóvivője az EUrologusnak. 

Az EP jogi szakbizottsága egy csütörtöki etikai vizsgálat után úgy döntött, hogy Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román biztosjelöltek háttere összeférhetetlenségi problémákat vethet fel. A Sassolinak küldött levélben azonban az EP-elnök szerint a testület nem fogalmazta meg egyértelműen, mi legyen a biztosjelöltek sorsa, ezért kiegészítést kért.

A jogi szakbizottság (JURI) tagja, Manon Aubry francia EP-képviselő viszont azon a véleményen van, hogy „a jelöltek alkalmatlanságát a testület egyértelműen megállapította: nem láthatják el a biztosi funkciójukat.” Innentől már nem az EP-nek, hanem az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek kell cselekednie. Közben a kormány ügyeire rálátó diplomáciai forrásból az EUrologus úgy értesült, hogy

az EU-hoz akkreditált magyar állandó képviselet vezetője, Várhelyi Olivér lehet Orbán Viktor B-terve.

Az Európai Unió történetében ez az első alkalom, hogy az uniós biztosjelölteket a szakmai meghallgatás előtt etikai vizsgálatnak veti alá az EP jogi szakbizottsága, annak érdekében, hogy feltárják: összeegyeztethető-e a politikusok anyagi érdeke és egyéb háttere a betöltendő pozícióval. A biztosjelölteknek vagyonnyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a bizottságnak. 27-ből 10 esetben találtak valamilyen hiányosságot az EP-képviselők, de végül a magyar és a román jelöltet leszámítva az összes többi leendő biztosnak zöld utat szavazott meg a JURI képviselőinek többsége, miután újabb dokumentumokat, írásos vagy szóbeli magyarázatot kaptak tőlük. Az uniós költségvetési portfólió várományosának számító osztrák Johannes Hahntól pedig azt kérték, adja el a kérdéses részvényeit.

Egyelőre annyi biztos, hogy az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen várja az Európai Parlament ajánlásait, és Trócsányi és Plumb október 1-jére és 2-ára tervezett szakmai meghallgatásait felfüggesztették.

Tovább

Trócsányi orosz kapcsolatait is kifogásolta az EP

szeptember 27., 10:26 Módosítva: 2019.09.28 00:09
1355
A biztosjelölt ügyvédi irodáját, a Paks II-höz kapcsolódó megrendelést és az üzlettársának adott minisztériumi pozíciót is aggályosnak találja az EP jogi bizottsága. A döntés az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen kezében van.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága csütörtökön úgy döntött: Trócsányi László biztosjelölt érdekei összeegyezethetetlenek a betöltendő pozíciójával. A szavazás indokairól levélben értesítették az Európai Parlament elnökét, David Sassolit. A Politico brüsszeli hírportálnak sikerült megszereznie a dokumentumot ami az alábbi aggályokat sorolja fel Trócsányival kapcsolatban:

  • Egyértelmű és összetett kapcsolat a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával
  • Orosz kapcsolatai, különös tekintettel arra az ügyre, mikor az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adtak ki két orosz fegyverkereskedőt, egyiküket később szabadon is engedték
  • Igazságügyi miniszterként játszott szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
  • A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, mikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben  
Tovább

Ellenzéki pártok: Európában következményei vannak a korrupciónak

szeptember 26., 17:52 Módosítva: 2019.09.27 00:07
83
Trócsányi László magyar biztosjelölt szakmai meghallgatását összeférhetetlenség miatt felfüggesztette az EP jogi szakbizottsága, amivel az ellenzék mélyen egyet ért. A magyar kormány az EP bevándorláspárti többségét hibáztatja, a Fidesz politikai boszorkányüldözésről beszél.

Trócsányi László uniós biztosjelöltnek csütörtök délelőtt az Európai Parlament jogi szakbizottsága előtt kellett a nevét viselő ügyvédi iroda és a magyar kormány kapcsolatáról magyarázatot adnia, különös tekintettel az elmúlt négy évre, mikor Trócsányi igazságügyi miniszterként dolgozott. A biztosjelöltek anyagi és egyéb érdekeinek összeegyeztethetőségét vizsgáló testület 11:9 arányban, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Trócsányi október 1-jére tervezett szakmai meghallgatását, mivel összeegyeztethetetlennek találják a biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozícióval.

Trócsányi közleményében azt írta: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket." 

A sZAVAZÁS ELLEN EGYÉBKÉNT NEM lehet FELLEBBEZNI – TUDTA MEG AZ EUROLOGUS AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGI SZOLGÁLATÁTÓL. A SZAVAZÁS AZ ELJÁRÁSI RENDNEK MEGFELELŐEN ZAJLOTT.

A magyar kormány és a Fidesz, illetve az ellenzéki párti képviselők rendkívül eltérő magyarázatot adtak a történtekre. A kormány közleményében ez állt:

„Az Európai Parlament bevándorláspárti képviselői nem tűrik el, hogy az új bizottságnak olyan tagja legyen, aki igazságügyi miniszterként szolgált, mikor Magyarország lezárta a határt a bevándorlók előtt. A bevándorláspártiak azt szeretnék, ha a határokat megnyitnák a bevándorlók előtt, ahogyan az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket előttük."

Tovább

Trócsányi összeférhetetlenség miatt egyelőre nem lehet EU-biztos

szeptember 26., 13:09 Módosítva: 2019.09.27 12:54
6021
Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megállapította az EP jogi szakbizottsága az összeférhetetlenséget a román biztosjelölthöz hasonlóan. Az ok az ügyvédi irodájához fűződő kapcsolat.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlennek találta Trócsányi László magyar biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozíciójával. A 11:9 arányban, két tartózodás mellett megszavazott dokumentumban arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság leendő elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. 

„A jövő hétre tervezett meghallgatásokat a magyar és a román biztosjelöltnél is elnapolják"

– nyilatkozta Sergey Lagodinsky német zöldpárti EP-képviselő, a jogi szakbizottság (JURI) egyik alelnöke az ülés után. Ez még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Trócsányi László és Rovana Plumb biztosjelöltségének vége, Lagodinsky arra számít, hogy a JURI-ban „még találkozni fognak vele". A döntés Von der Leyen kezében van.

Az EUrologus úgy értesült, hogy a jogi szakbizottság pénteken két külön levelet küld a magyar és a román biztosjelölttel kapcsolatban az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, ahol elmondják, hogy aggályok merültek fel. Ezután Sassoli továbbíthatja a dokumentumot Von der Leyennek, aki valamilyen formában lehetőséget biztosíthat a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák a helyzetet. De az EP elnöke vissza is küldheti a levelet a JURI-nak, ha úgy ítéli meg, hogy nem tartalmaz elég konkrétumot.

A Politico brüsszeli hírportálnak sikerült megszereznie a levelet, ami az alábbi aggályokat sorolja fel Trócsányival kapcsolatban:

  • Egyértelmű és összetett kapcsolat a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával
  • Orosz kapcsolatai, különös tekintettel arra az ügyre, mikor az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adtak ki két orosz fegyverkereskedőt, egyiküket később szabadon is engedték
  • Igazságügyi miniszterként játszott szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
  • A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, mikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben 

Szerdán a jogi szakbizottság szóvivője azt mondta az EUrologusnak, a mostani döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy magyar kormánynak új biztost kell keresnie.

Trócsányi László csütörtökön közleményben reagált a döntésre: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket."

A csütörtöki SZAVAZÁS ELLEN azonban NEM lehet FELLEBBEZNI – TUDTA MEG AZ EUROLOGUS AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGI SZOLGÁLATÁTÓL. A SZAVAZÁS AZ ELJÁRÁSI RENDNEK MEGFELELŐEN ZAJLOTT.

Tovább

Megállapították a román biztosjelölt anyagi érdekeinek összeférhetetlenségét

szeptember 26., 12:10 Módosítva: 2019.09.27 09:04
259
Könnyekkel küszködve védte magát a román biztosjelölt az EP jogi szakbizottságának meghallgatásán, de a hiteleiről adott magyarázat nem győzte meg a képviselőket. Javasolják Ursula von der Leyennek, hogy tegyen lépéseket.

Megállapította az Európai Parlament jogi szakbizottsága, hogy Rovana Plumb román biztosjelölt anyagi érdekei összeférhetetlenek az uniós biztosi pozícióval, ezért azt javasolják az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket - értesült az EUrologus. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jövő szerdára tervezett meghallgatást elhalasztják. A döntés Von der Leyen leendő bizottsági elnök kezében van, de valószínűleg nemsokára új biztost jelöl helyette a román kormány.

Rovana Plumb
Rovana Plumb
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Nem tettem semmi rosszat, mindig is tiszteletben tartottam a törvényeket, és nincs mit rejtegetnem. Nagy családom van, ennyi. Nem vagyok gazdag ember

- nyilatkozta a könnyeivel küszködve Rovana Plumb román biztosjelölt az EUrologusnak, miután kijött az Európai Parlament jogi szakbizottságának meghallgatásáról.

Az EP jogi szakbizottsága felelős azért, hogy megvizsgálja: a leendő biztosok pozíciója és a háttere között nincs-e valamilyen összeférhetetlenség. Ehhez a biztosjelölteknek vagyonbevallást kellett kitölteniük. A magyar és a román biztosjelöltek nyilatkozatával kapcsolatban kérdések vetődtek fel, ezért hívta be a jogi szakbizottság. Csütörtökön délelőtt elsőként a közlekedési biztosi tárca várományosának számító Plumbot kérdezték az EP-képviselők.

A zárt ülés után adott rövid interjújában a román biztosjelölt elmondta: csak a két kérdéses hiteléről faggatták, de újabb dokumentumokat már nem adott be, mert már mindent nyilvánosságra hozott.

A Politico brüsszeli hírportál tegnap számolt be arról, hogy Plumb nem tüntette fel az EP-nek benyújtott vagyonnyilatkozatában, hogy 800 ezer euró értékben vett fel lakáshitelt, és további 800 000 lej (mai árfolyamon 170 ezer euró) hitelt vett fel, amellyel Szociáldemokrata Pártot támogatta.

Tovább

Önkéntes és szigorú lenne az új EU-s menekültügyi összefogás

szeptember 26., 09:11 Módosítva: 2019.09.26 11:03
66
Kemény vizsgálatoknak vetné alá a tengerből kimentett migránsokat az a megegyezés-tervezet, amelyet Máltán fogadtak el hétfőn uniós belügyminiszterek. Az EUrologus által megszerzett dokumentum egy önkéntes, ideiglenes és szolidáris rendszert állít fel, mégsem tudni, fogják-e elegen támogatni.

A nemzetközi védelemre nem jogosult migránsokat már az olasz vagy máltai kikötőkből visszatoloncolnák a hatóságok – derült ki az EUrologus birtokába jutott vallettai megállapodás-tervezeből. A dokumentum értelmében a kikötőkben azonnal biztonsági és egészségügyi vizsgálatnak vetnék alá a mentőhajók utasait, illetve rögtön megnéznék, hogy nem szerepelnek-e a menedékkérők ujjlenyomatait összehasonlító összeurópai adatbázisban, az Eurodac-ban.

A francia, német, olasz, máltai és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn belügyminiszterek hétfőn tartottak informális találkozót Máltán, hogy megegyezzenek a tengerből kimentett menedékkérők elosztási mechanizmusáról. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón a politikusok csak nagy vonalakban beszéltek az eredményekről, konkrét részleteket nem árultak el. Annyi tűnt csak biztosnak, hogy a valódi áttörést és tagállami felajánlásokat az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 7-8-i Tanácsától vártak.

A most kiszivárgott dokumentumból az olvasható ki, hogy a francia és német kormányok a nemzetközi jogvédőknél jóval szigorúbban állnak a bevándorlás kérdéséhez. Ugyanakkor tiszteletben tartják a nemzetközi tengerjog egyik alapvetését, miszerint aki fuldoklik, azt ki kell menteni a tengerből, és az európai szolidaritás szellemében a menedékkérelmi eljárások terhének egy részét is át akarják vállalni a mediterrán országoktól.

Tovább

Ügyvédi irodája és a kormánymegrendelések miatt kell magyarázkodnia Trócsányinak Brüsszelben

szeptember 25., 21:23 Módosítva: 2019.09.26 14:10
314
Továbbra is inog Trócsányi László és Rovana Plumb biztosi kinevezése. Ha az anyagi érdekek összeférhetetlensége miatt az EP jogi szakbizottsága alkalmatlannak találja őket, a jövő hétre tervezett szakmai meghallgatásukat elnapolhatják.

Az ügyvédi irodájáról és a magyar kormányhoz fűződő anyagi szálakról kérdezik csütörtökön Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi szakbizottságában (JURI). Rovana Plumb sem győzte még meg a jogi szakbizottságot arról, hogy alkalmas uniós biztosnak. A román biztosjelöltnek arról kell számot adnia, miért nem említette meg EP-nek küldött vagyonosodási nyilatkozatában, hogy összesen majdnem 1 millió euró (330 millió forint) kölcsönt kapott. Ha a szakbizottság megállapítja, hogy a politikusok anyagi összeférhetetlenség miatt nem alkalmasak uniós biztosnak, az október 1-jére és 2-ára kiírt meghallgatásokat elnapolhatják.

Az EP jogi szakbizottsága a felelős azért, hogy megvizsgálja: a leendő biztosok pozíciója és a háttere között nincs-e valamilyen lehetséges vagy tényleges összeférhetetlenség. Ehhez a biztosjelölteknek vagyonbevallást kellett kitölteniük. A szakbizottság kilenc másik jelölt nyilatkozatában is talált kisebb-nagyobb formai vagy tartalmi hibát. A mai ülésen az írásos és szóbeli magyarázatok után öt biztosjelölt kapott zöld utat. Emellett az osztrák Johannes Hahnnak a kifogásolt részvényeivel kapcsolatban ajánlásokat tettek, a lengyel Janusz Wojchiechowskitől pedig további tájékoztatást kértek, miután kiderült: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az egykori EP-képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy visszaélt az utazási költségtérítésekkel.

Tovább

Egyre több magyart zavarnak a melegek

szeptember 24., 14:47 Módosítva: 2019.10.02 15:30
4881
Egy új felmérés szerint a magyarok rendkívül elutasítóak a melegekkel szemben, ennek mértéke látványosan nőtt az elmúlt néhány évben. Az EU-ban a legjobban minket zavar, ha egy munkatársunkról kiderül, hogy az azonos neműekhez vonzódik. Ennek ellenére az EU-s átlagnál többen mondják Magyarországon azt, hogy nagyon ritka a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Tízből hét magyart zavar, ha két férfi megfogja egymás kezét.

Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya az elmúlt négy évben, akik kényelmetlenül érzik magukat, ha két meleg férfi egymás iránt nyilvánosan mutatja ki az érzelmeit, megfogják egymás kezét, vagy megcsókolják egymást. 2015 óta 13 százalékkal nőtt ezek aránya, most a magyar társadalom 69 százaléka érez így. Mindez az Eurostat legfrissebb felméréséből derül ki, amelyet most hoztak nyilvánosságra.

Mit gondol a következő állításról: a meleg, leszbikus és biszexuális személyeknek ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoknak. kék: teljesen egyetért, piros: egyáltalán nem ért egyet, szürke: nem tudja (Forrás: Eurostat)
Mit gondol a következő állításról: a meleg, leszbikus és biszexuális személyeknek ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoknak. kék: teljesen egyetért, piros: egyáltalán nem ért egyet, szürke: nem tudja (Forrás: Eurostat)

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja (aki a következő biztosi testületben a jogállamiságért lesz felelős), azt mondta, hogy az LMBTI közösséggel szembeni ellenérzések EU-szerte továbbra is jelentősek, de tagállamonként nagyon eltérőek. Az elfogadottság tekintetében azonban az elmúlt öt évben az EU-átlagot tekintve javulást volt megfigyelhető. Jelenleg az európaiak több mint fele (53%) mondja azt, hogy az országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 76 százaléka egyetért abban, hogy a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoké. Az imént említett kérdésben a svédek 98 százaléka foglalt úgy állást, hogy az LMBTI-személyeknek egyenlő jogokat kell biztosítani, a magyarok 48 százaléka vélekedik ugyanígy, a legalacsonyabb arány a szlovákoké, 31 százalékkal.

Tovább

Formálódik egy új menekültügyi együttműködés

szeptember 24., 14:43 Módosítva: 2019.09.24 17:58
1
Egyelőre tárgyalnak, valódi megoldást a hétfői máltai tárgyalások sem hoztak. A franciák és németek a tengeren kimentett migránsok negyedét átvennék. Az érintett belügyminiszterek a következő két hétben várják az önkéntes felajánlásokat a tagállamoktól.

Hétfőn a francia, német, olasz, máltai és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn belügyminiszterek tartottak informális találkozót Máltán, hogy megegyezzenek a tengerből kimentett menedékkérők elosztási mechanizmusáról. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy

„megtettük az első konkrét lépést a megállapodás felé.”

Valószínűleg ez volt a legjobb összefoglalója a történteknek, ugyanis hiába beszéltek kollégáival egytől egyig arról, hogy sikerült megállapodniuk, az egyezségről azóta sem derültek ki részletek.

Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a kiszivárgott információk szerint Franciaország és Németország vállalni fogja, hogy a mentőhajókról átveszi a menedékkérők 25-25 százalékát annak érdekében, hogy ne az olasz hatóságoknak kelljen egyedül megbirkózniuk a menedékjogi eljárás terheivel. Ezt azonban sem Horst Seehofer, sem pedig Christophe Castaner belügyminiszterek nem erősítették meg, csak arról beszéltek, hogy várják az önkéntes felajánlásokat a többi tagállamtól az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 7-8-i tanácsüléséig.

A dpa német hírügynökség értesülései szerint Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban. Seehofer szerint a máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat, kivéve a biztonsági kockázatot jelentő személyeket a partra szállásuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős a migránsokért, illetve a menedékkérelemre nem jogosult migránsok hazaszállításáért.

Az APA osztrák hírügynökség szerint a megállapodás győzelem Olaszország és Málta számára. A két ország ugyanis a tengeren felvett összes migráns, s nemcsak a menekültstátusra jogosultnak tűnők szétosztását szorgalmazta. Ez utóbbi kitétel ugyanis kizárta volna a gazdasági bevándorlókat, akik az észak-afrikai partokról érkező menedékkérők jelentős részét teszik ki.

Tovább

Többen marasztalnak minket a Néppártban, mint ahányan kritizálnak

szeptember 22., 10:26 Módosítva: 2019.09.23 00:43
594

Névjegy

Győri Enikő a Fidesz európai parlamenti képviselője július óta. A nemzetközi kereskedelmi és a gazdasági és monetáris szakbizottságok tagja, illetve a Fidesz néppárti delegációjának szakmai koordinátora. 2009-10-ben már dolgozott EP-képviselőként. 2010-2014 között EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár volt, ő menedzselte Magyarország uniós elnökségét is. 1992-99 között az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottságának a tanácsadójaként, illetve 2003-2009 között a Fidesz frakció EU munkacsoportjának vezetőjeként vitte az uniós ügyeket.

Az első Orbán-kormány alatt római nagykövetként, az elmúlt öt évben pedig madridi nagykövetként szolgált. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett nemzetközi kapcsolatok-közgazdász diplomát, majd PhD fokozatot.

A kelet-közép-európai tagállamokat sújtó kettős mércét meg kell szüntetni az uniós gazdaságpolitikában a korábbi EU-ügyi államtitkár Győri Enikő szerint, aki júliustól a Fidesz visszatérő európai parlamenti képviselője. Szerinte nyugodtan lehet vitázni az európai életmód védelméről, ha Trócsányi László uniós biztosjelölt pedig megfelel a szakmai meghallgatáson, akkor mindenkinek el kellene fogadni.

2009-10-ben már dolgozott EP-képviselőként. Mi változott azóta Brüsszelben?

Emelkedett az adrenalinszint. Az Európai Parlament tényezővé vált. Jóval több fajsúlyos politikus dolgozik itt, és élesebbé vált a politikai küzdelem.

Magyarország számára mit jelent ez?

Előtérbe kerültünk a vitákban. Giuseppe Conte régi-új olasz miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatása során azt kérte, részesítsék kegyelmesebb elbánásban a gazdasági problémákkal küzdő Olaszországot. Én még emlékszem arra, hogy 2010-ben Orbán Viktor semmiféle kegyelmi időt nem kapott. Az egyenlő bánásmód az egyik legfontosabb uniós alapelv. Kíváncsian figyelem, hogy az EU alkalmazza is, vagy csak hangoztatja.

A magyar kormány kerülné az összeütközéseket? A Fidesz saját pártcsaládjához tartozó Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt kifejezetten negatív színben tüntették fel az EP-kampány plakátjai.

Annak azért megvolt az előzménye. De természetesen ránk is igaz, hogy konfliktusosabb a közeg. Az elmúlt tíz évben nagyon komoly reformok zajlottak Magyarországon. Ezek egy részét Brüsszelben kritizálták.    

Tovább

Saját kormánya is lobbizott ellene, mégis EU-főügyész lesz

szeptember 21., 16:05 Módosítva: 2019.10.14 11:29
6039
Uniós intézményi konfliktusok, a román kormány ellenkampánya és egy kis jogi csűrés-csavarás után lehet Laura Codruța Kövesi az első európai főügyész. Az uniós országok nagykövetei megszavazták a kinevezését, habár több ország tiltakozott az eljárás ellen. A román korrupcióellenes harc nagyágyúja védheti márciustól az EU pénzügyi érdekeit.

Az Európai Parlament növekvő önállósága, a finn soros elnökség adminisztratív húzása és az új Európai Bizottság körüli alkudozások könnyítették meg a román Laura Codruța Kövesi útját az európai főügyészi posztig. Bár az uniós intézményeknek hivatalosan még jóvá kell hagyni  Codruța Kövesi kinevezését a közeljövőben megalakuló Európai Ügyészség (EPPO) élére, a kérdés  csütörtökön  lényegében eldőlt azzal, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek többsége igent mondott a román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) volt vezetőjének a kinevezésére. CodruțaKövesi 2013 és 2018 között volt a DNA vezető ügyésze, ahol hatalmas hírnevet szerzett azzal, hogy a legmagasabb politikai köröket is könyörtelenül elszámoltatta a korrupció miatt. Hivatali ideje alatt több mint 2000 olyan ügyet vizsgáltak meg, ahol felmerült az uniós alapokkal való visszaélés gyanúja. 1000 embert bíróság elé állítottak, amiből 900-at el is ítéltek. Közülük 60-an magas beosztásban dolgoztak, voltak köztük polgármesterek, szenátorok és kormánytagok is.

Codruța Kövesi tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Románia nemzetközi megítélése és korrupcióellenes teljesítménye javulni kezdett, ugyanakkor rengeteg ellenséget is szerzett magának. A hazai és európai tiltakozás dacára Tudorel Toader román igazságügyi miniszter tavaly nyáron elmozdította Codruța Kövesit a DNA éléről. A menesztésben oroszlánrésze volt a román Szociáldemokrata Párt akkori elnökének, Liviu Dragneának, akit azóta korrupció miatt elítéltek, és idén májusban meg is kezdte hároméves börtönbüntetését.

Tovább

Aggasztó a helyzet Törökországban az Európai Parlament szerint

szeptember 19., 22:26 Módosítva: 2019.09.20 07:22
31
Három, demokratikusan megválasztott török polgármester elmozdítása miatt tiltakozik az Európai Parlament. A képviselők követelik a török kormánytól a demokratikus játékszabályok betartását, valamint az ellenzéki politikusok zaklatásának azonnali abbahagyását.

Éles bírálatokat fogalmazott meg az Európai Parlament Törökországgal szemben. A csütörtökön elfogadott állásfoglalás elsősorban azért készült, hogy az uniós törvényalkotók tiltakozzanak az ellen, hogy megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján demokratikusan megválasztott polgármestereket távolítsanak el hivatalukból.

Három, márciusban megválasztott török polgármestert ugyanis terrorizmussal összefüggő vádak miatt elmozdítottak, helyükre önkényesen kijelölt személyeket ültettek. Szintén tiltakozik az EP amiatt, mert a központi hatalom fenyegeti az új isztambuli polgármestert, Ekrem İmamoğlut. Sőt, az isztambuli ellenzék választási sikerében nagy szerepet játszó közéleti szereplő, Canan Kaftancıoğlu ellen már politikai indíttatású ítéletet is hoztak – ennek visszavonását is követeli az Európai Parlament.

Tovább

Megelégelték a franciák és a németek a menekültügyi bénázást

szeptember 19., 21:25 Módosítva: 2019.09.20 14:03
373
Franciaország és Németország vállalhatja, hogy átveszi a menedékkérők felét a mentőhajókról. Önkéntes felajánlást várnak a többi tagállamtól, hogy az olasz hatóságok fellélegezhessenek. A menekültügyi reform ennek ellenére is egy soha véget nem érő történet marad.

Hétfőn az európai országok egy kis csoportja hivatalosan is megállapodhat a mentőhajókon veszteglő menedékkérők elosztásáról. Szeptember 23-án a francia, német, máltai és olasz bel- és igazságügyi miniszterek, illetve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány és az Európai Bizottság képviselői ideiglenes megállapodást köthetnek arról, hogy kik indíthatnak mentőakciókat, hol köthetnek ki a mentőhajók, és mely országok lesznek hajlandóak átvenni a menedékkérőket.

Az önkéntes koalícióba senkit nem fognak belekényszeríteni, de a kezdeményező francia-német kormányok úgy látják, tovább már nem lehet Olaszországot és Görögországot terhelni.

Az EUrologus információi szerint Franciaország és Németország vállalni fogja, hogy a menedékkérők 25-25 százalékát átveszi, és további felajánlásokat várnak az uniós bel- és igazságügyi miniszterektől az október 7-8-i Tanácsülésen.

Az Európai Unió egyik nagy adóssága, hogy nincs új menekültügyi rendszere. A jelenleg érvényben lévő dublini szabályozás – amelynek lényege, hogy a menedékkérelmet abban a tagállamban kell elbírálni, ahol a menedékkérő az EU területére lépett – 2015-ben Görögországban mondott visszavonhatatlanul csődöt.

Ez a tapasztalat vezetett oda, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság azt javasolta: ha egy tagállam területét elérő menedékkérők száma eljut arra a szintre, hogy a hatóságok nem képesek megbirkózni a nyomással, akkor egy meghatározott rend szerint a többi tagállam legyen köteles átvenni az ügyek elbírálását.

Tovább

Az EP feltételekkel halasztaná a brexitet

szeptember 18., 15:50 Módosítva: 2019.09.19 22:50
53
Az új Európai Parlament is teljes súlyával az uniós álláspont mögött áll a brexittel kapcsolatban. A képviselők lehetségesnek tartják, hogy a britek újabb haladékot kapjanak a kilépésre, de leszögezik, hogy egy rendezetlen kilépésért csakis az Egyesült Királyságot terheli a felelősség.

Az Európai Parlament nem változtatott álláspontján, a tagállamokhoz hasonlóan a képviselők sem járulnak hozzá az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépési feltételeinek újratárgyalásához. A „rendezett brexitet" támogató állásfoglalást 544 szavazattal, 126 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el. A határozat tartalmazza, hogy a képviselők elutasítanak minden kilépési megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetését megelőző tartalékmegoldás nélkül.

Rögzítik, hogy a megállapodás nélküli kilépésért kizárólag az Egyesült Királyságot terheli a felelősség. Egyúttal elképzelhetőnek tartják a kilépési határidő újabb meghosszabbítását, ha azt az Egyesült Királyság kéri, és elfogadható indokokat hoz fel, például azt, hogy el akarják kerülni a rendezetlen brexitet, vagy népszavazást, esetleg választást akarnak tartani.

Tovább

Weber tisztességes értékelést kért Trócsányinak

szeptember 17., 16:06 Módosítva: 2019.09.18 11:15
876
Az Európai Néppárt is alaposan mérlegelni fogja, hogy a magyar biztosjelölt alkalmas-e a posztra. Ezt várja el mindenkitől a frakcióvezető, aki többek között éppen Orbán miatt nem lehetett az Európai Bizottság új elnöke.

„Korrekt értékelést kérek a magyar biztosjelöltnek" – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője kedden a strasbourgi plenáris ülés alatt tartott sajtótájékoztatóján. Trócsányi Lászlónak, az uniós szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió várományosának „meg kell adnunk a lehetőséget, hogy bizonyítson."

„A következő Európai Bizottságnak lesz fideszes tagja. Nem lehet elkerülni, hogy Orbán Viktor küldjön valakit, mert joga van hozzá"

– magyarázta Weber, aki azt is elmondta, hogy Trócsányi „nem Fidesz-tag, igazságügyi minisztersége idején saját elhatározásából ismertette a Velencei Bizottsággal az ügyeket", és az Európai Tanács alkotmányjogászokból álló testületének „maga is tagja volt tíz évig."

Tovább

Bevándorláspártiak bosszúhadjáratának tartja a jogállami vizsgálatokat a kormány

szeptember 16., 20:42 Módosítva: 2019.09.17 14:16
1309
Varga Judit igazságügyi miniszter úgy érzi, megvédte Magyarországot az Európai Unió Tanácsának meghallgatásán. Az ajánlásokat nem fogja megfogadni, mert nincs baj. Miniszterkollégái az Országos Bírói Tanácstól kezdve a kormánypárti médiakoncentráción át a tranzitzónákig mindenre rákérdeztek.

„Azért voltunk ma itt, hogy megvédjük Magyarországot. A bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Nagy lépést tettünk előre” – értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az Európai Parlament majdnem pontosan egy éve indította el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfőn tartott meghallgatással az eljárás új szakaszba lépett, ahol a magyar kormány képviselőinek már európai miniszterkollégáik kérdéseire kellett felelniük.

Az ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismertette a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatta el az álláspontját. Információink szerint a magyar miniszter mindössze 25 percen át beszélt, pedig egy óra állt volna rendelkezésére. A miniszter saját beszámolója szerint már a bevezetőben 

„elutasította a kettős mércét” és hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament jogsértően fogadta el a határozatot.

Az egész hátterében az áll, hogy Magyarország 2015-ben és azóta is számtalanszor nemet mondott a migrációra.” A magyar miniszter többször emlegette, hogy Magyarország évszázadok óta Európa és a keresztény kultúra védelmezője.

Tovább

Varga Judit: Nemzeti szakértők vizsgálhatnák a jogállamiságot

szeptember 16., 17:35 Módosítva: 2019.09.16 20:44
1613
Magyarország belemenne egy újabb típusú jogállamiság-vizsgálatba, ha azt nemzeti és nem uniós szakértők végzik, erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. A jogállamiság és az uniós költségvetés természetes módon összetartozik a francia, holland és német kormány szerint. Abban sincs teljes egyetértés, mi is a jogállamiság.

A 2021-27 közötti időszak keretköltségvetéséről és a jogállamiság-védő eljárások reformjáról is tanácskoztak hétfőn az európai miniszterek Brüsszelben. A magyar jogállamiságról szóló meghallgatás délután zárt ajtók mögött zajlik, és csak az esti sajtótájékoztatón derülnek ki részletek. A másik két napirendi pontról azonban már elmondták a véleményüket a tagállamok képviselői egy nyílt vitán.

Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, de a fogalmat az országok különbözőképpen értelmezhetik az alkotmányos hagyományaik és jogi intézményrendszerük tükrében. Ettől függetlenül Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszterek javasoltak márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy megreformálják a jogállamiság-védő eljárásokat. A jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás – amelynek első tanácsi meghallgatását tartják most – mellett olyan mechanizmusokkal akarják kiegészíteni az EU eszköztárát, amelyek már egy korai szakaszban jelzik, ha fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság elve rendszerszinten sérül egy tagállamban. Az egyik a már említett belga-német javaslat, a másik pedig az Európai Bizottság által júliusban javasolt éves felülvizsgálat.

Emellett az európai politikában évek óta gondolkoznak azon, hogy a jogállamiság kritériumait az uniós költségvetéshez kapcsolják. A következő hétéves ciklus során lehetőség is nyílna erre, ha a tagországok meg tudnának egyezni abban, pontosan milyen feltételekhez is kötnék az uniós támogatásokat.

Az uniós döntéshozatalra jellemző módon hosszú idő alatt, sok tárgyalással lehet reformokat elfogadni, és a procedúrát tovább lassítja, hogy a jogállamiság politikailag érzékeny és ellentmondásos téma. Ennek megfelelően a hétfői tanácsülés után sem lehet megjósolni, hogy pontosan mi is fog történni. A vita főbb irányai azonban már kirajzolódtak.

Tovább

Von der Leyen: Szükséges az európai életmód védelme

szeptember 16., 16:15 Módosítva: 2019.09.16 20:55
357
Kitart eredeti javaslata mellett Ursula von der Leyen, továbbra is fontosnak tartja, hogy az európai életmód védelmének külön biztosa legyen a következő Európai Bizottságban. Az új elnök szerint az uniós választásokba kívülről akarnak beavatkozni, belülről pedig populisták próbálnak destabilizálni - ez ellen fel kell lépni.

Szeptember 10-én jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke, hogy a következő kabinetben kinek milyen portfóliót szán. Trócsányi Lászlót fejlesztési és bővítési biztosnak kérte fel az új elnök. A legnagyobb megütközést az keltette, hogy egy új elnevezést használva, az európai életmód védelmére alelnöki minőségben a görög jelöltet, Margarítisz Szkínászt javasolta.

Az Európai Parlament liberális, zöld, szociáldemokrata és szélsőbalos frakciói rendkívül aggályosnak tartották a portfólió elnevezését és meghatározását is. Úgy vélték, hogy – kiindulva abból, amit Von der Leyen rögzített a Szkínásznak átadott megbízólevélben – súlyos szakmai hiba, ha a menekültügy, a társadalmi integráció és a védelempolitika területei összemosódnak, mert ez egyes társadalmi csoportok megbélyegzéséhez, kirekesztéséhez és hosszabb távon erőszakhoz vezethet.

Tovább

Hetes cikk: kellemetlen kérdésekre kell felelnie a kormánynak Brüsszelben

szeptember 16., 05:24 Módosítva: 2019.09.17 14:19
2137
Európai kollégáinak kell beszámolnia hétfőn a magyar jogállamiságról Varga Judit igazságügyi miniszternek. Ezzel új szakaszba lép a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárás. Az új jogállamiságvédő eljárásokról és a 2021-27 közötti uniós költségvetésről is vitatkoznak az uniós miniszterek.

Az Európai Unió Tanácsában hallgatják meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét a magyar jogállamiság helyzetéről, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elindította a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami kormányok képviselői ülnek, akik uniós jogszabályokat fogadnak el és összehangolják az uniós szakpolitikákat. Heti rendszerességgel gyűlnek össze itt a különböző tárcákért felelős miniszterek, hogy megvitassák a szakmai kérdéseket. A most hétfőn összeülő Általános Ügyek Tanácsában az EU egészét érintő kérdések kerülnek terítékre, és rendszerint a külügyminiszterek tárgyalnak.

A mostani ülésen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vesz. Felkészülés gyanánt Varga Judit a múlt héten találkozót kért Frans Timmermans minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős uniós biztostól. Ám mint az Európai Bizottság szóvivője az EUrologusnak elmondta: Timmermans több információval nem szolgálhatott a magyar miniszter számára, mint amit már korábban is elmondott, mert az eljárásban a Bizottság az előkészítésért és információgyűjtésért volt felelős. A procedúrának ebben a szakaszában már az uniós minisztereken múlik, hogy miről akarják faggatni a magyar kollégájukat.

Tovább

Korrupcióval vádolják az igazságügyi biztosjelöltet

szeptember 15., 18:26 Módosítva: 2019.09.16 05:29
182
Kenőpénzeket fogadhatott el és pénzt moshatott Didier Reynders, az igazságügyi portfólióval megbízott uniós biztosjelölt egy feljelentés szerint. A belga ügyészség még vizsgálja, hogy nyomozást indít-e, de a botrány nagyon rosszkor jött a jogállamiság védelmével megbízott politikusnak.

A L’Echo és a De Tijd belga napilapok szombati kiadásukban számoltak be arról, hogy áprilisban a nemzetbiztonság egyik volt munkatársa Didier Reyndersre, az igazságügyi portfólióért felelős uniós biztosjelöltre tett terhelő vallomást a szövetségi rendőrségen. Az újságok birtokába jutott jegyzőkönyvből kiderül: az egykori titkosszolga azzal vádolja a jelenlegi belga védelmi és külügyminisztert, hogy 

a közbeszerzéseknél kenőpénzt fogadott el.

Az egyik történet a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinsashában épülő nagykövetségről szól, ahol a vallomás szerint Renyders egy fegyverkereskedőtől és az egyik elnökjelöltnél is elfogadott csúszópénzt. A feljelentés Reynders módszereit is ismerteti: a belga kormányban különböző funkciókban 1999 óta szolgáló miniszter valójában alacsony értékű műtárgyakat és régiségeket adott el magas áron, illetve fantomcégeken át mosta tisztára a megvesztegetésből származó pénzeket.

A vallomást egy olyan munkatárs tette, aki 2007 és 2018 között állt nemzetbiztonsági szolgálatban, és elsősorban gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott. A L'Echo újságírója öt feljegyzést is olvasott, amit a feljelentő 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben készített. Bár a munkatárs akkoriban jelentette a feletteseinek, amit megtudott, a nemzetbiztonsági szolgálat mégsem továbbította a dokumentumokat az igazságszolgáltatásnak.

Tovább

Tíz éves az Alapjogi Karta: Magyarország volt a negatív példa

szeptember 12., 13:14 Módosítva: 2019.09.12 15:18
18
2009-ben fogadták el az uniós tagállamok azokat a normákat, amelyek az emberhez fűződő alapvető jogokat rögzítik, összhangban a nemzetközi szabályokkal. Az erről szóló brüsszeli eseményen Magyarországot és Lengyelországot említették, mint ahol a legtöbb gond van az alapjogokkal. Az Európai Bizottság szeretné megerősíteni a civilek és a jogvédők támogatását ezen a téren.

Zsidók, muszlimok, migránsok, romák – ezek azok a kisebbségi csoportok, amelyeknek alapvető jogai különösen nagy veszélynek vannak kitéve az Európai Unióban – ezt Michael O'Flaherty, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének igazgatója mondta Brüsszelben. Az unió Alapjogi Kartáját tíz éve fogadták el, ebből az alkalomból az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tekintette át az alapjogok helyzetét Európában. Michael O'Flaherty azt is elmondta, hogy tulajdonképpen minden európai polgár helyzete romlott ebből a szempontból, mert a digitális világ jelentős részben leszűkíti az emberek magánéletét. Igaz, ezen a helyzeten sokat javított a tavaly hatályba lépett GDPR-szabályozás.

Barbara Nolan, az Európai Bizottság alapjogokért felelős osztályvezetője két tagállamot is megemlített, amelyekkel szemben különösen sok aggály fogalamzódik meg ezen a téren: Magyarország és Lengyelország ez a két ország. Mint mondta, a magyar kormánnyal szemben a civilekkel, a felsőoktatással és a menekültek jogaival kapcsolatos törvények miatt indítottak kötelezettségszegési eljárásokat, a lengyel kormányt pedig az igazságszolgáltatási reform miatt idézték meg az Európai Bíróságra. A tisztviselő hozzátette, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Alapjogi Kartára ítéleteiben, ugyanakkor az európaiaknak csak a negyede hallott már erről a jogszabályról és a hozzá kapcsolódó intézményekről és csak a hatoda tudja, hogy mindez miről szól. Emiatt az Európai Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az alapjogokat. A legtöbbet ezen a téren a civilek és a jogvédők tehetnek, az EU-nak van is forrása ezek támogatására. A közeljövőben pedig még intenzívebben tartanak majd továbbképzéseket az alapjogokról bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek.

Tovább

Többen is őrködnek majd a jogállamiság felett az új Európai Bizottságban

szeptember 12., 05:11 Módosítva: 2019.09.17 14:21
109
Látszólag szétaprózta a jogállamiságot Von der Leyen az új Európai Bizottságban, de az ügynek egy valódi gazdája lehet: a belga igazságügyi biztos. Didier Reynders konkrét eszközökkel léphet fel a jogállamiság érdekében, míg a cseh Věra Jourová csillapíthatja a kedélyeket a visegrádi országokban.

Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen keddi sajtótájékoztatóján okozott néhány meglepetést. Nemcsak azért, mert egészen más területeket adott a tagállami biztosjelölteknek, mint arról a jól értesült források pletykái szóltak, hanem azzal is, hogy alaposan átformálta az európai „minisztériumok” neveit és feladatait.

Bár egy nemzeti kormány és az Európai Bizottság jogkörei között hatalmas eltérések vannak, abban hasonlítanak, hogy minden politikaterülethez rendelnek egy vezetőt, aki irányítja majd az adott tárca munkáját. Első pillantásra úgy tűnik, Von der Leyen új „kormányában” kifejezetten sok felelőst találtak a demokráciának és jogállamiságnak: a cseh Věra Jourová, a horvát Dubravka Šuica, a belga Didier Reynders és a görög Margarítisz Szkínász portfóliói is érintik a kérdést. A vázlatos munkaköri leírást adó megbízólevelekből azonban egészen más kép rajzolódik ki.

Tovább

Mellényúlt Von der Leyen az "európai életmódot védő" tárcával

szeptember 11., 20:49 Módosítva: 2019.09.12 11:06
343
Békét akart, de vitát kavart az Európai Bizottság leendő elnöke azzal, hogy létrehozta az európai életmód védelméért felelős biztosi portfóliót. Az Európai Parlament már most fogadkozik, hogy elkaszálja a szélsőjobboldali retorikát idéző tárcát.

„Az európai életmód védelméért felelős tárca egy kalap sz...r. Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy soha ne jöhessen létre” – jelentette ki Claude Moraes brit munkáspárti EP-képviselő, az állampolgári jogi és belügyi szakbizottság előző elnöke szerdán egy konferencián az EP-ben. Holland liberális kollégája, Sophie in’t Veld közleményében „hamis portfóliónak” hívta a görög Margaritísz Szkínásznak szánt posztot.

Egy megdöbbentően bonyolult biztosi tárca képe bontakozik ki abból a megbízólevélből, amelyet az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen írt Szkínásznak. Az európai életmód védelmét szolgáló biztosi portfólióban az alábbi feladatok várnak a görög biztosjelöltre:

  • A modern kihívásoknak megfelelően átalakítani a munkaerőpiacot, különös hangsúlyt fektetve az oktatásra és készségfejlesztésre, ifjúságpolitikára és sportra, az esélyegyenlőség és a sokszínűség tiszteletére, valamint a bevándorlók és menekültek integrációjára a társadalomban.
  • Közös nevezőt találni a migráció kérdésében új bevándorlási és menedékjogi paktum, illetve a legális bevándorlás jogi kereteinek kidolgozásával.
  • Létrehozni az Európai Védelmi Uniót, ami megerősíti a külső és belső biztonság közötti kapcsolatot, valamint hatékonyan megelőzi és reagál a hibrid biztonsági fenyegetésekre.
Tovább

Trócsányi Törökországtól Ukrajnáig több tucat államért lesz felelős

szeptember 11., 15:55 Módosítva: 2019.09.12 08:59
514
Trócsányi László leendő portfóliója rendkívül szerteágazó, sok munkát követel és kevés eredménnyel kecsegtet. A magyar EU-biztoshoz fog tartozni a tárgyalások folytatása a posztszovjet államoktól a Balkánon és Közel-Keleten át Észak-Afrikáig. Közben várhatóan gyakran meg kell küzdeni Oroszországgal, az albán maffiával, széthúzó uniós tagállamokkal vagy szaúd-arábiai érdekkörökkel.

Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új Európai Bizottságéval a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően

– ezekkel a szavakkal magyarázta Ursula von der Leyen, hogy miért Trócsányi Lászlóra bízta a bővítési és szomszédságpolitikai területet. A helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb, és ezt az új bizottsági elnök és Trócsányi László is nyilván tudja. Ez a portfólió ugyanis nemcsak a balkáni országok EU-ba terelését tartalmazza a bővítés keretében, hanem ezen túl a magyar biztos tárgyal majd a fél világgal. Ukrajnától Törökországig, Grúziától Jordániáig, Algériától Egyiptomig, Izraeltől Marokkóig ide tartoznak azok az országok, amelyekkel az EU-nak közös (szárazföldi vagy tengeri) határa van – ez ugyanis a szomszédságpolitika.

Vérbeli diplomatára van szükség

Az előző öt évben ezért a területért az osztrák biztos, Johannes Hahn felelt.

Ő profi politikus, vérbeli diplomata, nagyon jó tárgyaló, magasra tette a lécet

– foglalta össze véleményét az egyik brüsszeli forrásunk, akinek közvetlen rálátása van a területre. Mindez azonban kevés volt az üdvösséghez, sem a bővítés, sem a keleti szomszédságpolitika terén nem sikerült előre lépnie a leköszönő bizottságnak.

Ennek az az oka, hogy ezekben a kérdésekben nemcsak az EU-n belüli megosztottság jelentős és ez akadályozza a közös döntéseket, hanem ezeket a különböző álláspontokat a harmadik felekkel is összhangba kell hozni. És akkor még nem beszéltünk arról, ha mindez mondjuk nagyhatalmi érdekeket sért, figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy apró sikernek milyen nagyobb következményei lehetnek. Vagyis egyszerre szinte kezelhetetlenül sok érdeket kell figyelembe venni és becsatornázni.

Tovább

Miskolctól a szlovák határig épül autópálya uniós pénzből

szeptember 11., 13:32 Módosítva: 2019.09.11 22:24
361
Az M30-as autópályát Tornyosnémetiig hosszabbítják meg 2022-ig. Az EU 182 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.

Az Európai Unió is támogatja a Miskolctól a szlovák határon fekvő Tornyosnémetiig vezető M30-as autópálya építését, jelentette be az Európai Bizottság szerdán. A Kohéziós Alapból 552,6 millió eurót, azaz több mint 182 milliárd forintot szánnak a fejlesztésre. A tervek szerint 2022 februárjáig kell elkészülnie a 60 km-es autópályaszakasznak, amihez 48 hidat is építeni kell.

Tovább

Szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos lehet Trócsányi

szeptember 10., 12:53 Módosítva: 2019.09.10 20:12
719
Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelölteknek szánt tárcákat. Trócsányi Lászlónak a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős portfóliót szánja. Az előző Bizottság nagyágyúi, Frans Timmermans és Margrethe Vestager a klímavédelemért és digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnök lehet. Az európai értékek és az átláthatóság védelméért a cseh Věra Jourová felel majd, míg a demokrácia és demográfia portfóliót a horvát Dubravka Šuica kapta.

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős bizottsági portfóliót kaphatja meg Trócsányi László, Magyarország biztosjelöltje – azt a tárcát, amelyet eredetileg is szeretetet volna.

Az elmúlt hetekben rengeteg forrásból lehetett hallani, hogy a Magyarország ellen indított jogállamiság-eljárás és a magyar kormánypárt migrációval kapcsolatos álláspontja miatt nem a volt igazságügyi minisztert fogják ezzel a feladattal megbízni. Helyette a jóval súlytalanabb nemzetközi segélyezést vagy a katasztrófavédelmet kaphatta volna. A végeredmény – a szomszédságpolitika és bővítés tárca – azonban azt mutatja, hogy a magyar kormány hatékonyan tudta az érdekeit érvényesíteni a portfóliók elosztásáról szóló háttértárgyalásokon.

Az új Európai Bizottságot bemutató sajtótájékoztatón a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen kitért azon újságírói kérdések elől, amelyek azt firtatták, hogyan kérheti majd számon a nyugat-balkáni tagjelöltektől Trócsányi a jogállamiságot. Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a szomszédság és bővítéspolitika portfóliója pontosan azokat a feladatokat öleli fel, mint a korábbiakban.

Tovább