Brexit: október 31-ig kaptak újabb halasztást a britek

április 10., 22:24 Módosítva: 2019.04.11 17:50
554
  • Öt órán át tartó komoly vita után a szerda esti rendkívüli EU-csúcson eldőlt: a pénteki határidő helyett október 31-ig kapnak újabb haladékot a kilépésre a britek
  • Júniusban kiadnak egy értékelést is a brexitfolyamat állásáról, de a dátumokat akkor nem vizsgálják felül
  • Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és sok tagország 2020-ig tartó hosszabbítást javasolt, míg Emmanuel Macron francia elnök csak rövidebb halasztást akart
  • Végül ebből lett a kompromisszumos megoldás, amit az eredetileg csak június 30-ig tartó hosszabbítást kérő Theresa May elfogadott
  • Ha a brit alsóházban korábban átmegy az idáig háromszor elutasított kilépési megállapodása, akkor hamarabb is kiléphetnek a britek
  • Ha ez nem történik meg május 22-ig, akkor azonban EP-választást kell tartaniuk. Ha ezt bármilyen okból nem teszik meg, június 1-jén rendezetlen brexit jön
  • Az október 31-ig tartó időszakban is konstruktív együttműködést vár az EU a kifelé tartó Egyesült Királyságtól
  • May a mielőbbi kilépéshez tovább tárgyal a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal, de a brit alsóházi patthelyzet gyors feloldása egyelőre nem látszik
  • Továbbra is egy sor megoldás szóba jöhet, sőt, a féléves halasztás megint megkavarhatja a brit belpolitikai lehetőségeket

Komoly vita zajlott a szerda esti rendkívüli uniós csúcson arról, hogy meddig és milyen feltételekkel kaphat haladékot Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre. Végül a bennmaradó tagországok vezetői megegyeztek, hogy a pénteki határidő helyett október 31-ig adnak haladékot.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk éjjel kettőkor jelentette be, hogy megegyeztek egy hosszabbításról, amit Theresa May brit miniszterelnök is elfogadott. A rendelkezésükre álló időt nem muszáj kihasználnia a brit kormánynak: ha korábban megszerzik a brit parlament jóváhagyását, korábban is kiléphetnek az EU-ból.

Ebben az időszakban továbbra is bármilyen megoldás lehetséges, és az Egyesült Királyság kezében van a döntés, hogy melyiket választja, emlékeztetett az ülés után Tusk. A brit parlament jóváhagyhatja Theresa May kilépési megállapodását, kiléphet megállapodás nélkül, kiírhat másik népszavazást, és vissza is fordíthatja a kilépést.

Tovább

Elhalasztják a brit kilépést, de csak ha jól viselkedik Nagy-Britannia

április 10., 17:10 Módosítva: 2019.04.10 22:27
54

Elvben mindegyik uniós tagállam egyetért azzal, hogy haladékot adjanak Nagy-Britanniának a kilépésre. A vita arról zajlik majd a szerda esti csúcstalálkozón, hogy milyen feltételekkel, és mennyi időre biztosítsák ezt a halasztást – derült ki a brüsszeli nagykövetek keddi tanácskozásán.

Theresa May miniszterelnök június 30-ig kérte a brexit elnapolását. Ennyi idő alatt szeretne tető alá hozni egy megegyezést a brit parlamentben, amellyel törvényesíteni lehetne a brexitet. A kilátásai egyelőre nem jók: a korábbi kilépési javaslatát háromszor elutasította az alsóház, a saját pártján belül egy számottevő kisebbség a kezdetektől fogva ellene dolgozik, és az ellenzékkel folytatott tárgyalásai eddig nem vezettek eredményre.

Tovább

Sargentini nélkül ülésezett a magyar jogállamiságról az EU Tanács

április 9., 20:59 Módosítva: 2019.04.10 09:16
121
Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása után kimondták: „Készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.” A tárgyalást megelőző informális egyeztetésen EP illetékes képviselői, Judith Sargentini és Claude Moraes nem tudtak részt venni, mivel a román elnökség az utolsó pillanatban hívta meg őket.

Claude Moraest, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának elnökét és a magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentinit az ülést megelőző informális találkozóra az utolsó pillanatban hívta meg a soros román elnökség, ezért a részvételt le kellett mondaniuk más elfoglaltságuk miatt.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára pedig színjátéknak nevezte, hogy „Sargentiniék nyíltan megsértődnek, és nem hajlandóak” elfogadni az elnökség meghívását egy informális egyeztetésre, hiszen a céljuk továbbra is az, hogy részt vehessenek a tanácsülésen – írja az MTI.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke korábban arra szólított fel, hogy a képviselőtestület bemutathassa álláspontját a szakminiszterek formális tanácsülésén, erre azonban máig nem érkezett válasz a tanács részéről. Illetve Sargentini is korábban számon kérte a román elnökséget, hogy miért nincs hónapok óta fejlemény az ügyben.

Tovább

Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság

április 9., 07:00 Módosítva: 2019.04.10 00:18
14223
Tiltott kartellezés gyanújával vonultak be öt magyarországi céghez a brüsszeli ellenőrök márciusban, a korábban Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios volt az egyik. Az ellenőrzés egy hosszabb ideje tartó vizsgálat része, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a társaság összejátszott-e olyan vállalatokkal a korábban elnyert közbeszerzései során, amelyekkel a piaci szabályok szerint versenyeznie kellett volna.

Öt magyarországi céghez vonult be meglepetésszerű ellenőrzést tartani az Európai Bizottság március közepén egy Elios Zrt.-hez köthető vizsgálat részeként – tudta meg az Index egymástól független forrásokból. Az információt a céghez közeli forrásaink is megerősítették, nem hivatalosan elismerve a vizsgálat tényét. A bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei összehangolt akciót hajtottak végre:

ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban jelentek meg az érintett vállalatoknál, lefoglalták az elektronikus eszközöket és átfésülték az adathordozókat.

Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.

Az egyik vállalat piaci forrásokból is megerősített információink szerint Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. volt, amelyet uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A mostani nyomozásnak más a célja: az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

Tovább

Szijjártó: Újabb tömeges migrációs hullám várható

április 8., 17:55 Módosítva: 2019.04.09 07:10
32
A magyar külügyminiszter szerint a világban meglévő polgárháborús eseményekre csak rásegít a bevándorláspárti brüsszeli elit, és mindez oda vezethet, hogy illegális bevándorlók milliói ostromolhatják az EU határait. A döntő ütközet az EP-választás lesz – jelentette ki Szijjártó Péter.

Négy témája volt az uniós külügyminiszterek hétfői, luxembourgi tanácskozásának: a keleti partnerség (hat volt orosz tagköztársasággal fenntartott kapcsolatok jövője), Venezuela, Afganisztán és Líbia. Lényeges fejlemények tulajdonképpen csak az utóbbi téma kapcsán történtek. Az Index is beszámolt arról, hogy a polgárháborús anarchiában lévő ország egyik hadura, a CIA-s kiképzésben is részesült Halifa Haftar tábornok megindult a főváros, Tripoli elfoglalására. Líbiában egyénként az EU által elismert egységkormány is van, akik azonban képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az országot, csak Tripolit három különböző katonai milícia felügyeli. Líbiában tehát a helyzet, ha lehet, még inkább válságos, ennek migrációs összefüggéseiről beszélt Szijjártó Péter.

Tovább

Salvini: Az EU nem egy álom, hanem egy rémálom

április 8., 13:59 Módosítva: 2019.04.09 16:06
584

Húsz helyett négy párt jött össze az Európa megmentését célzó, milánói összejövetelen, ahová Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes a nemzetekben gondolkodó, Brüsszel- és elitellenes pártokat hívta.

Múlt héten mi is beszámoltunk arról, hogy mekkora várakozás előzi meg az egyben a kisebbik olasz kormánypártot, a Ligát vezető Salvini hétfőre tervezett milánói kampányindítóját. Salvini egy európai összefogást hirdetett meg azoknak, akik a nemzetállamokat akarják képviselni Brüsszellel szemben. Meghívták a Fideszt is, a magyar kormánypárt azonban nem jelezte, hogy részt akar venni a találkozón, bár Salvini nagyon számított Orbán Viktorra.

Az előzetes hírek szerint akár húsz párt is képviseltethette volna magát a találkozón. Ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az úgynevezett populista, EU-kritikus pártok sem egységesek, sokan nem hajlandók együttműködni egymással, vagy éppen kivárnak. Végül ez igazolódott be,  a nagy európai összefogást négy párt indította el:

  • Salvini Északi Ligája,
  • a német Alternatíva Németországnak (AfD),
  • a Dán Néppárt,
  • és a jelenleg két EP-képviselővel rendelkező Finnek pártja (volt Igaz Finnek).

Nem volt ott a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, sem a holland Geert Wilders Szabadságpártja, sem a Svéd Demokraták vagy az osztrák Szabadságpárt.

Tovább

Az EP védené a schengeni rendszert

április 4., 17:38 Módosítva: 2019.04.04 18:53
8
Az Európai Parlament lerövidítené azt az időszakot, amelyen belül a tagállamok visszaállíthatják a belső határellenőrzést. Bár elvileg ez jelenleg is csak két évig lehetséges, van olyan tagállam, amelyik már három és fél éve végez ellenőrzéseket. Ugyanakkor ezzel jelentősen sérül a schengeni rendszer által biztosított szabad mozgás.

Most Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában van a belső határokon ellenőrzés. Ezeket még a 2015-ös migránsválság nyomán vezették be és folyamatosan meghosszabbították. Franciaország pedig folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést. Az Európai Parlament egy állásfoglalást fogadott el arról, hogy első alkalommal ne hat, hanem csak két hónapra lehessen bevezetni és kettő helyett összesen egy évig lehessen hosszabbítást elrendelni.

Tovább

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar fuvarozók

április 4., 16:37 Módosítva: 2019.04.05 11:48
886
Az Európai Parlament szigorítaná a fuvarozók munkakörülményeire vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy jobban védjék a munkavállalók érdekeit. A magyar kormánypárti és ellenzéki képviselők szerint azonban arról van szó, hogy a németek és a franciák le akarják törni a kelet-európai konkurrenciát.

Az Európai Parlament első olvasatban megszavazta a közúti árufuvarozásra vonatkozó úgynevezett mobilitási csomagot, amelynek három eleme van: a sofőrök kiküldetésére, a sofőrök pihenőidejére és a „kabotázsra” (azaz amikor a külföldi fuvar után a fuvarozó a visszaúton a külföldi országban helyi fuvarokat teljesít) vonatkozó szabályok.

Arról döntöttek most a képviselők, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagállamok szakminisztereivel folytatott egyeztetés során.

Az a ritka helyzet állt elő, hogy sem a magyar kormánynak, sem a magyar ellenzéknek nem tetszik az, amit a parlament többsége támogatott.

A hivatalos álláspont szerint az Európai Parlament a kabotázs keretében elvégzett fuvarokra három napos időkorlátot akar felállítani és kötelezővé szeretnék tenni a határátlépés rögzítését a jármű tachográfjában. Azt is támogatták a képviselők, hogy a rendszerszerű kabotázs elkerüléséhez a kamionoknak 60 órát saját országukban kellene tölteni, mielőtt újabb kabotázsra indulhatnak.

Tovább

Brüsszel felvonultatta a joguralmi arzenálját

április 3., 16:59 Módosítva: 2019.04.04 07:32
142
Az Európai Bizottság kedden számba vette, milyen eszközök állnak rendelkezésére a jogállamiság nyomon követésére, értékelésére és védelmére. Kiderült, hogy elég gyengék a lehetőségei az európai demokrácia megtámogatására. A bizottság nyilvános vitát indít, és júniusban javaslatot tesz egy új, jogállamiságot védő eljárásra.

Az Európai Bizottság kedden számba vette, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére jogállamiság nyomon követésére, értékelésére és védelmére az Európai Unióban. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve pedig kijelentette, hogy jobban elő kell mozdítani az unióban a jogállamiságot, már korán ki kell küszöbölni a kockázatokat, meg kell előzni a jogállamiság megsértését, és hatékonyabban kell fellépni, ha ilyen esetek fordulnak elő az EU-ban.

„Ha egyetlen tagállamban gond van, akkor gond van az egész unióban" – fogalmazott Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke. „Az EU egészének működése függ attól, hogy valamennyi tagállamban érvényesül-e a jogállamiság. Itt az ideje, hogy valamennyi uniós intézmény, a tagállamok, a különböző hatóságok és az érdekelt felek közösen végiggondolják, hogy miként lehet megőrizni és támogatni a jogállamiságot az unióban” – mondta.

Tovább

Formálódik a bevándorlásellenes koalíció – de kimarad a Fidesz?

április 3., 16:57 Módosítva: 2019.04.05 17:20
8
A szélsőséges pártokat koncentrálná Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes új európai pártszövetségében. Ide várnák a Fideszt is, ez azonban nyílt szakítás lenne az Európai Néppárttal. A jelenlegi becslések szerint a bevándorlásellenes koalíciónak sok képviselője lehet, azonban ahhoz ez nem lesz elég, hogy lényegesen beleszóljanak az európai döntésekbe.

Jövő héten hétfőn, Milánóban alakulhat meg az a bevándorlásellenes európai pártszövetség, amelynek szükségességéről a magyar miniszterelnök is folyamatosan beszél. Mint arról beszámoltunk, Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, a kisebbik olasz kormánypárt, a Liga vezetője Népek és Nemzetek Szövetsége” néven hívná életre ezt a csoportosulás.

Az eseményre a Die Presse értesülései szerint a Fidesz is meghívást kapott, Salvini ugyanis régóta udvarol a magyar kormánypártnak. Ugyanakkor a Népszava fideszes forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Orbán Viktor és a Fidesz nem vesz részt ezen a találkozón. Ennek fényében érdemes felidézni, hogy a Fidesz-kormány tevékenységét vizsgáló néppárti bizottság egyik tagja, Hans-Gert Pöttering azt mondta kedden egy brüsszeli rendezvényen, hogy ha a közös értékek elvesznek, vagy az érdekek mögé szorulnak, akkor egyenes út vezet a politikai és morális megsemmisüléshez. Sőt, azt is mondta, hogy az a konzervatív párt, amelyik nem tagja az Európai Néppártnak, nem játszik fontos szerepet Európában.

Tovább

A Népszabadság volt tudósítója lett a brüsszeli sajtószövetség elnöke

április 3., 12:05 Módosítva: 2019.04.03 17:06
288
Halmai Katalin, a Népszabadság volt brüsszeli tudósítója 2016-ban többször felszólalt a sajtószabadság védelmében Brüsszelben, ezzel vívhatta ki a Nemzetközi Sajtószövetség elismerését. Ő volt az, akit két éve kiküldtek Orbán brüsszeli sajtótájékoztatójáról, miután megszűnt alóla az újság.

Halmai Katalint, a Népszava tudósítóját választották meg a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtószövetség (API) elnökének kedden délután. Az API képviseli a Belgiumban dolgozó, elsősorban az Európai Unió és a NATO intézményeihez akkreditált több száz nemzetközi médiamunkás érdekeit. Ő a második nő, aki betölti ezt a tisztséget, és az első kelet-közép-európai elnök a szövetség történetében.

Halmai Katalin 2001 óta dolgozik Brüsszelben. Kezdetben a Népszava tudósítója volt, majd öt évig az Európai Parlamentben dolgozott Göncz Kinga szocialista EP-képviselő sajtómunkatársaként. 2015-től a Népszabadságnak írt, a lap bezárásáig. 2017 óta újból a Népszavának tudósít.

Ő volt az, akit Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan kitiltott a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról 2016 decemberében, arra hivatkozva, hogy a Népszabadság már nem működik, ezért nincs hova írnia az újságírónak. Később azt is hozzátette, hogy Halmai Katalin brüsszeli politikai tevékenységét is problémásnak tartja. Halmai akkreditációja a decemberi sajtótájékoztató idején még érvényes volt, és blogot vezetett európai uniós ügyekről.

A Népszabadság megszüntetése után Halmai Katalin igyekezett felhívni a brüsszeli nemzetközi közösség és a civil szféra figyelmét az üggyel kapcsolatos visszásságokra. Felszólalt a lap bezárása elleni brüsszeli tüntetésen, és a sajtószövetség által szervezett egyik konferencián bemutatta a Népszabadság megszűnésének hátterét. Egy blogbejegyzésben akkor azt írta: „Szeretném jelenteni, hogy az utóbbi időben valóban végeztem politikai tevékenységet. Többször is elmondtam nyilvános brüsszeli fórumokon, hogy a Népszabadságot nem üzleti okok miatt zárták be.”

Tovább

A kormány megszavazta az erősebb uniós határőrséget

április 2., 19:19 Módosítva: 2019.04.03 13:30
1205
Magyarországon migránsok betelepülését segítő szervezetként állították be, Brüsszelben jóváhagyták a javaslatot.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviselője hétfőn jóváhagyta az európai határ- és parti őrség megerősítését. Ekkor szavaztak az uniós kormányokat az EU-ban képviselő nagykövetek a javaslatról, amely szélesebb jogkörrel ruházza fel az EU határőrizeti ügynökségét, a Frontexet.

A terv szerint a Frontex személyi állományát 2027-ig fokozatosan tízezer főre bővítenék, a költségvetését 2021 és 2027 között közel megháromszoroznák, a szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. 

Extrém bevándorlási nyomás esetén a Frontex segítene a nemzeti határőrségeknek a menedékkérők fogadásában, a kérelmek elbírálásában, és a védelemre nem jogosultak visszaküldésében.

A magyar kormány otthoni kampánya szeptember óta úgy állítja be a javaslatot, mintha az lenne a célja, hogy segítsen minél több bevándorlót bejutni az EU-ba, és hogy elvegye a határőrizet jogát a tagállamoktól. Az Európai Bizottság többször is cáfolta mindkét állítást. A magyarországi Brüsszel-ellenes kampányra február végén kiadott válaszukban hangsúlyozták, hogy a Frontex a nemzeti határőrséggel együttműködve léphetne csak fel, és az a tagállam irányítaná és felügyelné a Frontex embereit, amelyiknek segítségre van szüksége.

Tovább

34 milliárd forint támogatást ad az EU a budapesti közlekedés javítására

április 2., 14:38 Módosítva: 2019.04.02 20:54
1972
Jobb forgalmi összeköttetések, kevesebb torlódás és jobb közlekedésbiztonság szerepel az Európai Bizottság beruházási csomagjában, amely a fővárosi körgyűrű déli részének fejlesztését finanszírozza. Ezen belül út- és hídfelújítás, valamint új kerékpárutak építése is szerepel a projektben.

A 105,5 millió euró értékű csomagtól azt várják, hogy lerövidül a járművek menetideje, és biztonságosabb lesz a közlekedés. Napi 90 ezer áthaladó járművet érint a fejlesztés, amelyek elterelése a városközponttól csökkenteni fogja a torlódásokat – írja az Európai Bizottság kedden kiadott közleménye.

Tovább

Sereghajtó a magyar büntetés-végrehajtás – de legalább titkoljuk

április 2., 10:38 Módosítva: 2019.04.04 15:59
206
A 47 országot tömörítő Európa Tanács nyilvánosságra hozta éves jelentését a tagállamok börtönviszonyairól. Összesen hét állam nem tett eleget a felkérésnek, és nem küldött statisztikai adatokat, ezek között volt Magyarország is. Holott a börtönök zsúfoltságát illetően nálunk rosszabb a helyzet valamennyi, kevésbé titkolózó országnál.

Az Európa Tanácsot 47 állam alkotja, az európai országok közül nem tagja Fehéroroszország és a részben Európa területén lévő Kazahsztán. Ugyanakkor tagja a szintén részben európai Törökország. Ez a szervezet rendszeresen közzéteszi jelentését az európai börtönviszonyokról, a tagállamok adatait egy egyetemi kutatókból álló szakértői csoport összesíti. A legfrissebb statisztika a 2018. januári állapotokat mutatja. Hét tagállam nem küldött adatokat: Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Málta, Törökország és Ukrajna.

Tovább

Az oroszok szerint a belgák klórgázzal támadnának Szíriában

március 30., 12:21 Módosítva: 2019.03.30 16:30
66
Az oroszok szerint a belgák azért támadnának, hogy rájuk kenjék az egészet. A belgák szerint mindig ez történik, ha az oroszok támadást terveznek. Egy szakértő szerint nem véletlen és nem az első eset, hogy Belgiumot akarják hírbe hozni.

“Vegyi támadást tervez Belgium Szíriában? Klasszikus orosz álhír-kampány” - ezzel a címmel jelent meg a holland nyelvű belga közszolgálati csatornán, a VRT-n egy összefoglaló arról, hogy iráni és orosz propaganda-oldalak szerint Belgium Észak-Szíriában mérges gázokkal támadna. A cikk hivatkozik a moszkvai Russia Today tudósítására, amit azonnal és azonos tartalommal átvett a teheráni Press TV. Eszerint Viktor Kupchishin vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szíriai megbékélés központjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy Ildib környékén a belga titkosszolgálat, együttműködésben francia titkosszolgálattal, különböző terrorista csoportokkal, valamint a Fehér Sisakosok nevű civil szervezettel, klórtartalmú mérgező gázzal akarja támadni a környékbeli falvak lakosait.

Tovább

Brüsszel erősíti a határok védelmét

március 28., 15:38 Módosítva: 2019.03.28 17:43
27
Egy új, erősebb határőrizeti szervezettel veszi fel az Európai Unió a küzdelmet az illegális bevándorlással szemben és fokozza erőfeszítéseit a jogtalanul az EU területén tartózkodók kiutasítása ügyében. Korábban a magyar kormány mindezt úgy adta elő, hogy a cél a tagállamok határvédelmének gyengítése.

Megegyezett az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács az európai határ- és partvédelmi ügynökség,  a Frontex létszámának bővítésében, tevékenységének kiterjesztésében.

Ez az az intézkedés, amely miatt a magyar kormány tavaly szeptember óta attól tart, hogy korlátozzák Magyarország határőrizet lehetőségeit, és így valójában az illegális migránsok beáramlásának elősegítése válik majd lehetővé. Sőt, ez a kitétel központi eleme volt a Soros-Juncker plakátkampánynak, azt állítva, hogy „gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait”.

Tovább

Gyorsabban kellene, hogy dolgozzon az uniós bíróság a saját főtanácsnoka szerint

március 28., 15:23 Módosítva: 2019.03.28 16:23
3
Túl sokáig tartanak az ügyek, és a tagállamok sem teljesítik időben a rájuk kirótt szankciókat, mondta ki a főtanácsnok egy konkrét ügy kapcsán.

Az Európai Unió Bíróságának fel kell gyorsítania az uniós jogot sértő európai uniós tagállamok ellen folytatott eljárásait, az ítéletben kiszabott bírság befizetésére pedig rövidebb határidőt kell kiszabnia – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön, számolt be az MTI.

 

A bolgár nemzetiségű Evgenyi Tancsev, a bíróság 11 főtanácsnokának egyike szerint határozottabban kell fellépni azokkal az uniós tagállamokkal szemben, amelyek a megadott határidőn túl, vagy hiányosan tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy az uniós szabályozásokat nemzeti jogrendjükbe iktassák. Ezek a tagországok ezzel uniós jogot sértenek – húzta alá.

A jelenlegi elhúzódó, akár évekig tartó eljárási rend lehetővé teszi, hogy a tagállamok hosszabb ideig szankciók nélkül szegjék meg az uniós szabályokat, mondta.

Tovább

Hamarosan a Vatikánba is lehet pályázni Erasmus-félévre

március 27., 17:46 Módosítva: 2019.03.27 19:59
264
Erasmus program indításáról tárgyalt Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatás-, sport- és kultúraügyi biztosa hétfőn az Apostoli Szentszékkel a Vatikánban. Az új, rugalmasabb jogi keretek lehetségessé teszik, hogy az európai miniállamok is csatlakozhassanak a hallgatói és oktatói mobilitási programhoz, és részesülhessenek az uniós tagállamokhoz hasonló lehetőségekben. A Szentszék teljes jogú csatlakozása csaknem ötszáz egyetemet és oktatási intézményt érintene.

A Szentszékhez tartozó egyetemek és karok eddig csak akkor vehettek részt Erasmus-programban, ha azok képzéseit Olaszország, vagy egy másik uniós állam nemzeti hatósága is elismerte. A más nemzeti hatóságokkal való együttműködés kritériuma pedig jelentősen korlátozta a Szentszékhez tartozó egyetemek csatlakozását az Erasmus-hálózathoz.

Kilencven évvel azután, hogy a Vatikán független, szuverén állam lett a lateráni egyezmény alapján, februárban az olasz állam és a Szentszék megállapodást kötött arról, hogy a Szentszékhez tartozó egyetemek képzéseit és az általuk kibocsátott diplomákat az olasz állam a saját nemzeti egyetemeivel egyező módon elismeri. A megállapodás ezen felül általános lehetőséget biztosít arra, hogy a két állam oktatási rendszere átjárhatóbb legyen.

Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szentszék az Erasmus programban való részvételét, még ha korlátozott módon is, de 2021 előtt megkezdhesse. Így hamarosan akár a Pápai Gergely Egyetem – amelynek tizenhat korábbi pápa volt növendéke – képzései is pályázhatók lesznek a magyar hallgatók és oktatók számára megnyíló ösztöndíjprogramban. Az átmeneti időszakban a Pápai Szent Anzelm Egyetem, a Lateráni Pápai Egyetem és az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem is megnyithatja már kapuit a csereprogram iránt érdeklődőknek.

A jelenlegi tervek között az szerepel, hogy a kezdeti időszakban néhány olyan kísérleti projekt induljon, amelybe a Szentszékhez tartozó, de Olaszország területén található egyetemek is bevonásra kerülnének. Csak Rómában 23 egyetem és egyéb oktatási intézmény található, amely a Szentszék fennhatósága alá tartozik. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció adatai alapján a teljes jogú csatlakozás csaknem ötszáz egyetemet és oktatási intézményt érintene. 

Tovább

Aggódik, de széttárja karjait az EU-biztos a magyar hajéktalanok ügyében

március 27., 17:02 Módosítva: 2019.03.27 18:58
31
A szociális ügyekért felelős EU-biztos azt írta Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő kérdésére: osztja az aggodalmait a hajléktalanokkal szembeni magyarországi bánásmóddal kapcsolatban, de nem az ő hatásköre az ügy. A figyelmébe ajánlotta viszont, hogy hányféle uniós forrásból lehet hajléktalan-segítő programokat finanszírozni.

A magyar kormány tavaly októberben új szintre emelte a hajléktalanság kriminalizálását: az alaptörvényt úgy módosították, hogy az egész országban tilos lett az életvitelszerű közterületi tartózkodás, a szabálysértési törvény pedig a kiszabható pénzbírságot cserélte le a szabálysértési eljárásra, amivel akár 60 napra elzárhatják a hajléktalanokat.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő még akkor küldött egy írásbeli kérdést a szociális ügyekkel foglalkozó EU-biztosnak, a belga Marianne Thyssennek. Megkérdezte, hogy mi a bizottság hivatalos álláspontja az új magyar jogszabályról, az összhangban áll-e az uniós szerződések alapját képező európai értékekkel, amelyek őrzése és érvényesítése a bizottság feladata? Arra is kíváncsi volt, hogy a többi tagállamban van-e hatályban a magyarhoz hasonló jogszabály, és hogy vannak-e olyan uniós alapok, amelyek a hajléktalanokat hivatottak segíteni a munkaerőpiacra való visszatérésben, vagy megfelelő lakhatási körülmények biztosításában?

Tovább

Néhány fideszes szerint Magyarország már nem adóparadicsom – egy napja még az volt

március 27., 16:05 Módosítva: 2019.03.28 10:31
354
Tévesen szavazott négy fideszes EP-képviselő, amikor arról volt szó, hogy adóparadicsomnak számít-e Magyarország. Egy napja még hétből heten gondolták azt, hogy erre a kérdésre igen a válasz. Többen azonban ma a szavazatuk megváltoztatását kérték. Hárman viszont továbbra is kitartanak a minősítés mellett.

Megosztottá vált a Fidesz EP-frakciója azzal kapcsolatban, hogy Magyarország adóparadicsom-e, vagy sem. Tegnap megírtuk, hogy az Európai Parlament plenáris ülése elé került az a jegyzőkönyv, amelyet egy parlamenti különbizottság készített egy éves vizsgálódás után.

A dokumentumban a többi között javasolják egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozását, európai pénzmosás elleni szervezet felállítását, a több tagállamban működő aranyvízum- és aranyútlevél megszüntetését. Megállapították azt is, hogy hét ország mellett Magyarország is adóparadicsom-szerűen működik, mert a jogrendszere hozzásegíti a nagy cégeket az agresszív adótervezéshez, ami az adózás kijátszásához vezet.

Tovább

Megszavazta a Fidesz, hogy Magyarország adóparadicsom-szerűen működik

március 26., 20:49 Módosítva: 2019.03.27 17:25
473
Hét országot, közöttük Magyarországot bírál az Európai Parlament által elfogadott jelentés azért, mert megkönnyítik a nagy cégeknek az agresszív adótervezést. Ezzel a Fidesz képviselői is egyetértettek, sőt, azzal is, hogy uniós hivatal vizsgálja az adóelkerülő gyakorlatokat.

Egyéves vizsgálati eredményét foglalta össze az Európai Parlament pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottsága, a vizsgálat megállapításait tartalmazó jelentést kedden nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament. A bizottságot azért hozták létre, hogy a Luxleaks, Football Leaks, Panama-iratok kapcsán megvizsgálja, a nagy cégeknek milyen lehetőségük van az Európai Unióban az adózás kikerülésére, vagy minimálisra csökkentésére. A dokumentum egy sor ajánlást fogalmaz meg.

Tovább

Brexit: nem tudni, mi lenne az ír-északír határon egy rendezetlen kilépés másnapján

március 26., 18:25 Módosítva: 2019.03.30 20:43
18
Kétségbeesett versenyfutás folyik az idővel annak elkerülésére, hogy egy rendezetlen brexit esetén felálljon a határ Írország és Észak-Írország között. Egyelőre azonban semmilyen konkrét tervet nem hoztak nyilvánosságra. Ezzel együtt több EU-s tagállam új vámtisztviselőket vesz fel és határállomásokat nyitnak.

Az Egyesült Királyságban 2016. júniusában döntöttek arról, hogy elhagyják az Európai Uniót és két éve azt is lehet tudni, hogy a kilépés napja március 29. Múlt héten sikerült ezt kicsivel meghosszabbítani, így aztán most senki sem tudja, hogy mikortól szűnhet meg a brit EU-státusz. Az elmúlt hetekben, hónapokban az EU-n belül született jó néhány intézkedés arra nézve, hogyan lehetne elkerülni a továbbra sem kizárt rendezetlen brexit esetén a káoszt, de a legfontosabb és legvitatottabb pontban, az ír-északír határ jövőjének kérdésében teljes a bizonytalanság.

Tovább

Rendezetlen brexit esetén sem állnak le a vonatok

március 25., 10:31 Módosítva: 2019.03.25 14:17
75
Hiába az új határidők brexitügyben, az EU nem bíz semmit sem a véletlenre. Összesen hat olyan közlekedést érintő rendeletet fogadtak el az elmúlt napokban, amelyek tulajdonképpen konzerválják a mostani állapotokat. A sorban az utolsó a vasúti közlekedést érintő jogszabály volt.

Az EU igyekszik megelőzni, hogy a megállapodás nélküli brexit az élet különböző területein kezelhetetlen káoszt eredményezzen. Jelenleg nem tudjuk, hogy az Egyesült Királyság mikor lép ki az EU-ból, de azt láthatóan az EU-csúcson is el akarták kerülni, hogy ez március 29-én, rendezetlen formában történjen meg. Az új határidőkről, és a lehetséges forgatókönyvekről itt írtunk.

Ugyanakkor az elmúlt hetekben az EU elfogadott egy sor olyan rendeletet, amelyek a most is működő szabályozások érvényességét hosszabbítják meg. Ha ugyanis a brexit úgy következik be, hogy nincs érvényes kilépési szerződés, akkor egyik napról a másikra harmadik országnak számít majd az Egyesült Királyság, ahol nem érvényes az uniós jog és mindazok a szabályok, amelyek most természetesek, egyszer csak eltűnnek és nem lesz helyettük semmi.

Tovább

Macron a Fidesz felfüggesztéséről: A törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett

március 22., 16:54 Módosítva: 2019.03.23 07:47
245

Megkérdezték Emmanuel Macron francia elnöktől az uniós csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón, hogy mit gondol a Fidesz tagságának felfüggesztéséről az Európai Néppártban (EPP).

Azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet: nem tagja az EPP-nek, ezért kívülről látja csak az ügyet. Viszont nem világos számára, hogy mi történt. „Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban – mondta. – Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott.”

A döntés kétségtelenül jó hír Orbán Viktornak és az EPP-nek, de nem túl jó hír az európai projekt tisztaságának és következetességének, tette hozzá.

Elmondta: ő maga jó személyes kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, és lehet dolgokról vitatkozi, de egy ponton túl már világosan kell fogalmazni, és vannak olyan ellentétek, amelyeket nem lehet összebékíteni. Ez a döntés pontosan ugyanolyan, mint amilyeneket az Európai Néppártban erről a témáról az elmúlt években hoztak.

„Ez a döntés azt jelenti, hogy a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett” – fogalmazott. Mindenki, aki megsértve érezte magát Orbán Viktor politikája miatt, ők voltak azok, akik elvesztették ezt a szavazást, mondta végül.

Tovább

Az EU döntött: hajlandó elhalasztani a brexitet

március 21., 23:40 Módosítva: 2019.03.22 22:44
379
A britek halasztási kérelme után a brexit kétlépcsős elnapolását javasolták az uniós vezetők Theresa Maynek, aki elfogadta a feltételeket. Ha lenyomja a kilépési megállapodást a brit parlament torkán a jövő héten, május 22-ig maradhatnának az EU-ban. Ha nem, április 12-ig kapnának haladékot, és addig dönteniük kell, hogy a rendezetlen kilépés tetszik-e nekik jobban, vagy pedig hosszabb halasztást választanak, de akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.

Csütörtök késő estig vitatkoztak az európai uniós államok vezetői a brüsszeli EU-csúcson, hogy meddig és milyen feltételekkel adjanak haladékot az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására. Az uniós alapszerződés értelmében március 29-én kellenne az Egyesült Királyságnak kilépnie az európai politikai és gazdasági közösségből, azonban a brit parlament, a brit kormány és az unió vezetői nem tudtak megegyezni a kilépés mikéntjéről, és kifutottak az időből.

Miután a brit alsóház ezt múlt héten megszavazta, Theresa May levélben kérte a kilépési dátum módosítását június 30-ig. Az Európai Tanács, az uniós tagállami vezetők testülete kellett, hogy elbírálja a kérést, és csak egyhangúan adhattak halasztást. Bonyolult megbeszélésnek ígérkezett, mert többféle szempontot kellett figyelembe venni, és az EU-s kormányfők is különböző ötletekkel érkeztek a találkozóra.

Végül May eredeti kérését elvetve a következő választási lehetőségekkel kínálta fel a március 29-i dátum elhalasztását az EU, amelyeket a brit miniszterelnök el is fogadott:

  • Próbálja meg még egyszer megszavaztatni a kétszer elutasított kilépési megállapodását a brit parlamenttel jövő héten. Ha sikerül, május 22-ig maradhat az Egyesült Királyság az EU-ban. Ez elég idő ahhoz, hogy mindegyik tagállamban és az Európai Parlamentben is ratifikálják a kilépési megállapodást.
  • Ha nem sikerül átvinnie a kilépési megállapodást, akkor is haladékot kapnak a britek április 12-ig, addig kell jeleznie az Egyesült Királyságnak, mit szeretne lépni.

Az Európai Tanács megint hangsúlyozta, hogy nem nyitják újra a korábban kialkudott, és az EU 27 tagországa által elfogadott megállapodásról a tárgyalásokat. Ezen kívül jóváhagyták a Theresa May által múlt hétfőn Strasbourgban elért kiegészítéseket az eredeti megállapodáshoz.

Ha nem sikerül elfogadtatni jövő héten harmadszor sem a megállapodást, akkor lényegében az uniós vezetők azt ajánlották fel Maynek, hogy április 12-ig válasszanak, mit szeretnének jobban:

  1. kiesni az EU-ból megállapodás nélkül, rendezetlen formában,
  2. maradni tovább hosszabb időre, és kitalálni valami teljesen újat. 

Ha úgy döntenek, hogy hosszabb ideig maradnak, készüljenek föl a május 23-26. között tartott európai parlamenti választás megrendezésére. A britek mostani állás szerint ugyanis nem vesznek részt az EP-választáson, a helyeiket már szét is osztották a többi tagország között. Április 12-ig tudnák legkésőbb jelezni, hogy ha mégis választást kellene náluk is tartani.

Ha nem kapnak halasztást a britek, és nem fogadnak el megállapodást sem, akkor március 29-én rendezetlen formában, egyik napról a másikra esnek ki az EU-ból. Ez komoly káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de az EU is láthatóan el akarta kerülni ezt a forgatókönyvet.

Tovább

Gál Kinga–Timmermans-meccs volt az EP-ben

március 21., 18:42 Módosítva: 2019.03.22 11:35
702
A Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás állásáról kellett volna többet megtudni az Európai Parlamentben, erről azonban nagyon kevés információt árult el a román elnökség. Ehelyett megtudtuk, hogy Frans Timmermans a magyar ellenzék kottájából játszik, a magyar kormány politikusai pedig a kereszténységre hivatkoznak, miközben menedékkérőket éheztetnek.

Április 9-én folytatódik a tagállamok tanácsában a Magyarországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás. Ez derült ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában az EU soros elnökségét ellátó Románia kormányának képviselőjének beszámolójából.

Az eseményen ott volt Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is, aki elmondta, hogy a helyzet nem javult, sőt, újabb gondok is felmerültek Magyarországon. Kiemelte a magyar kormány támadását az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és az uniós intézmények ellen.

Timmermans leszögezte, nincs semmiféle konspiráció bevándorlók Európába hozatala kapcsán, és a magyar emberek megérdemlik, hogy tudják az igazságot. Ezért a Bizottság tájékoztatta a magyar közvéleményt. Timmermans érintette még a túlóratörvényt (ő rabszolgatörvénynek nevezte), a kormánybarát sajtó koncentrációját és a Közép-Európai Egyetem részbeni kényszerű elköltözését, amire az EU történetében még nem volt példa.

Tovább

Májusig halaszthatják a brit kilépést

március 21., 18:30 Módosítva: 2019.03.21 21:32
4
Az európai vezetők arról tárgyalnak, hogy május 22-ig adnak haladékot Nagy-Britanniának a brexit rendezésére. Csak akkor él az ajánlat, ha Theresa May kilépési javaslatát elfogadja a brit parlament.
Tovább

Brexit: halasztás jöhet, halogatás nem?

március 21., 16:06 Módosítva: 2019.03.21 23:49
78

Megkezdődött a csütörtök-pénteki EU-csúcs Brüsszelben, aminek első napján a brexit lesz napirenden. A többi 27 tagországnak tárgyalnia kell Theresa May brit kormányfő szerdán hivatalos levélben is elküldött kéréséről a kilépés március 29-i, vagyis jövő pénteki határidejének módosításáról.

Az állami kormányfőknek és államfőknek egyhangúlag kellene jóváhagyniuk Theresa May halasztási kérvényét. Ha bárki vétózik, akkor vagy összehívnak egy újabb csúcstalálkozót jövő hétre, vagy marad a kilépés március 29-i dátuma, ami rendezetlen brexitet jelentene. A csúcs előtt már több nyilatkozat is előrevetítette, hogy nagyjából mire lehet számítani: könnyen lehet, hogy egészen az utolsó hétig nem lesz végső döntés.

Tovább

Elkötelezett Orbán-párti és a kizárás mellett érvelő is vizsgálja a Fideszt

március 21., 13:24 Módosítva: 2019.03.21 19:45
343
Orbán Viktor a néppárti felfüggesztő döntés után arról beszélt, hogy kompromisszumot kötöttek „az osztrák forgatókönyvvel”, vagyis a módszerrel, amit korábban Ausztriára is alkalmaztak. Ám nem csak a Fidesz esete más, a háromfős vizsgálóbizottság tagjainak névsora sem teszi egyértelművé az eredményt.

Három „bölcs” vizsgálhatja, hogy betartja-e a Fidesz a saját politikai családja, az Európai Néppárt követeléseit – döntött a csoport közgyűlése. Orbán Viktor az ülés után arról beszélt, hogy kompromisszumot kötöttek „az osztrák forgatókönyvvel”, vagyis a módszerrel, amit korábban Ausztriára is alkalmaztak. Noha a belföldi kormányzati kommunikáció igyekszik elhitetni, hogy éppen a Fidesz kezdeményezésére történik mindez, valójában alig egy hete még hallani sem akartak az eljárásról. Az eredmény ráadásul kétesélyes.

Tovább

Az Európai Egyesült Államokkal kampányol Dobrev Klára Brüsszelben

március 20., 11:47 Módosítva: 2019.03.20 13:42
1150
Az európai szociáldemokrata pártcsalád vezetésével folytat megbeszéléseket Brüsszelben Dobrev Klára. A DK EP-listavezetője minden bizonnyal tagja lesz a következő uniós törvényhozásnak, szerinte minden jel arra mutat, hogy mélyíteni kell az unió integrációját.

Az Európai Egyesült Államok koncepciója az egyik legfontosabb történelmi kérdés – ezt mondta magyar újságíróknak Brüsszelben, az Európai Parlamentben Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció EP-listavezetője szerint kemény ellenszélben kell Magyarországon erről beszélni, azonban Európa egysége és erejének növelése érdekében ez az egyetlen járható út.

Tovább