A koronavírus csak elodázza, hogy ismét a Fidesz sorsáról tárgyaljon a Néppárt

GettyImages-493752958
2020.06.17. 04:43

Legkorábban ősszel ülhet össze az Európai Néppárt politikai gyűlése, hogy a Fidesz sorsáról döntsön. De hogy a koronavírus-járvány ellenére a téma továbbra is napirenden van és erősen megosztja a jobbközép politikai tömörülés tagjait, jól mutatja az elmúlt hetek közjátéka a bölcsek tanácsa és a Fideszről szóló jelentés körül.

A Fidesz értelmezésében a vita valójában nem a magyar kormánypártról és az Orbán-kabinet politikájáról szól, hanem arról,

MILYEN POLITIKAI IRÁNYVONALAT VISZ MAJD A PÁRTCSALÁD A JÖVŐBEN: A HAGYOMÁNYOS KERESZTÉNY-KONZERVATÍV VAGY INKÁBB A CENTRISTA-LIBERÁLIS ÉRTÉKREND MENTÉN AKAR-E POLITIZÁLNI.

A Fidesz állítja, a pártcsalád novemberben megválasztott elnöke, Donald Tusk az utóbbi irányba akarja vinni a tömörülést, amit egyértelműen meg kell akadályozni.

A Fideszt kritizálók szerint viszont nem a magyar kormánypárt határozott keresztény-konzervatív értékrendjével van a baj, hiszen például a Fidesz által kiemelten kezelt migráció kérdésében az elmúlt öt évben is elég kemény, határvédelemre épülő álláspontot képviseltek a Néppártban, és ez az áprilisban ismertetett álláspontjukon is érződik.

A gond szerintük egyrészt azzal van, amit a Fidesz csinál: pellengérre állítja a Néppárt egy-egy vezetőjét. Ez azzal kezdődött, hogy tavaly év elején Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökét is rátették a magyar kormány brüsszelezős-sorosozós plakátjaira, majd Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének bizottsági elnökjelölti kampányát aláásó manőverekkel folytatódott, és most éppen Tusk ellen zajlik. 

Másrészt, a többnyire

Benelux és skandináv tagpártok számára nagyon kellemetlen, hogy rendszeresen magyarázatot kell adniuk a hazai média számára

arról, miért vannak még mindig egy pártcsaládban a Fidesszel, miközben az ő olvasatukban a magyar kormány szisztematikusan leépíti a jogállamiságot és saját klientúráját építi ki az uniós támogatásokból.

Belpolitikai haszon

A szemben álló vélemények jó néhány hasonlóságot mutatnak: sértettség a szövetségesektől érkező támadással kapcsolatban és a belpolitikai céloknak alárendelt külpolitika. Ezek a tényezők arra is magyarázatot adnak, hogy miért van ilyen rég, tavaly március óta felfüggesztve a Fidesz tagsága.

Ha a Fideszt kritizálóknak nem kellene folyton számot adniuk a saját választóik felé arról, miért tartják fenn a szövetséget a magyar kormánypárttal, akkor nagy valószínűséggel ők sem foglalkoznának ennyit a témával, mivel mérhető belpolitikai hasznuk nem származna belőle. Hasonlóképpen, a Fideszt hagyományosan támogató olasz, spanyol és francia testvérpártok a régi szövetségesi viszony és a személyes szimpátia dacára is markánsabb véleményt képviselnének, ha az ő otthoni támogatóikat különösebben érdekelné, vagy negatívan értékelnék, ami Magyarországon történik.

  • Valójában a Fideszről szól a vita vagy a Néppárt jövőjéről?
  • Mi történt a bölcsek tanácsának jelentésével?
  • Miért kritizálják egyes szövetségesei a Fideszt?

De mivel a Néppárt politikai gyűlésén jellemzően kis szavazati aránnyal rendelkező északnyugat-európai pártokra nehezedik szavazói nyomás, a nagyobb súlyú déliekre meg nem, ezért jöhet létre és húzódhat el egy olyan kompromisszumos átmeneti megoldás, mint a felfüggesztés. Érdekes módon Tusk pártja, a lengyel ellenzéki Polgári Platform a pártcsaládon belül nem tartozik a leghangosabb kritikusok közé. A koronavírus-törvény elfogadása után a Fidesz kizárását követelő 13 tagpárt leveléhez is csak késéssel csatlakoztak.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) sajátos helyzetben van abban a tekintetben, hogy a közvélemény ott is sokat foglalkozik Magyarországgal. Ugyanakkor a párt vezetése nagyon sokáig tartotta magát ahhoz a nézethez, hogy azért kell a Fideszt a Néppártban tartani, hogy legalább minimális ráhatással legyenek Orbán Viktor lépéseire. Emellett azt is sokszor lehetett hallani a párt közeléből, hogy a Fidesz kizárásával elismerték volna a rendszerváltás kudarcát. Nem is beszélve arról, hogy a német pártot jelenleg lefoglalja Angela Merkel utódlásának kérdése.

A fenti erőviszonyokból következik, hogy a skandináv és Benelux tiltakozás mellett is egy darabig még elzakatolhatott volna az együttműködés, ha a pártcsalád egyik legnagyobb tekintélyű politikusa, Juncker nem kerül bele sorosozós-brüsszelezős plakátkampányba. Így aztán tavaly márciusban közös megegyezéssel felfüggesztették a magyar kormánypárt tagságát, ami a néppártiaknak kényelmes, a Fidesznek pedig különösen szerencsés megoldás lett, hiszen

anélkül hangoztathatják az igaztalanul támadott harcos imázsát, hogy valójában bármilyen fontos európai politikai eseményből ki kellene maradniuk.

Az EP-frakciónak ugyanis része maradt a Fidesz, mivel az európai politikai csoportban köztes, a felfüggesztéshez hasonló megoldás nincs: vagy tag valaki, vagy nem.

Rejtélyes jelentés

De hogy a kérdés mostanra mégis milyen mély belső töréseket okozott a Néppártban, jól példázza a bölcsek tanácsa körüli nyilatkozatháború. 

A felfüggesztéssel párhuzamosan a felek abban egyeztek meg, hogy három nagy tekintélyű politikust – Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárt, Herman van Rompuyt, az Európai Tanács korábbi elnökét és Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament volt elnökét – bízzák meg azzal, hogy készítsenek egy jelentést a Fideszről, ami egyúttal javaslatot tesz a párt tagságával kapcsolatban.

Az eredeti elképzelések szerint a Néppárt novemberi kongresszusa előtt mutatták volna be a dokumentumot, de a pártcsalád leköszönő elnöke, a francia Joseph Daul – aki legendásan jó viszonyt ápolt Orbánnal – azt kérte, halasszák a döntést a tisztújítás utánra. Az új megállapodás szerint januárban kellett volna a jelentést ismertetni, hogy a februárban esedékes politikai gyűlés szavazhasson a Fidesz sorsáról. 

Ám a dokumentumot hivatalosan soha nem mutatták be, és azóta sem vált egyértelművé, hogy egyáltalán elkészült-e, ahogy az sem, hogy valójában mi is történt Donald Tusk és a három bölcs találkozóján. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap néppárti belső forrásokra hivatkozva azt írta, a jelentés készítői nem tudtak egyezségre jutni:

Schüssel visszaállította volna a Fidesz tagságát, Van Rompuy kizárta volna a magyar kormánypártot, Pöttering pedig köztes álláspontra helyezkedett.

Ezért aztán – a német lap szerint – azt javasolták a Néppártnak, hogy mindaddig tartsa fenn a Fidesz tagságának felfüggesztését, míg a magyar kormánypárt megbánást nem tanúsít és nem változtat a politikáján. A februári gyűlésen aztán határozatlan időre meg is hosszabbították a Fidesz felfüggesztését. Két héttel ezt követően Von Rompuy azt nyilatkozta a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak, hogy azért maradt a felfüggesztés, mert számos területen nem történt elegendő előrelépés.

A bölcsek tanácsával és az állítólagos jelentéssel nem is foglalkozott senki hónapokon át, míg Schüssel azt nem nyilatkozta az osztrák Die Presse napilapnak május végén, hogy Donald Tusk állította le az értékelő munkájukat. Erre reagálva vette védelmébe Tuskot a bölcsek tanácsának elnöke, Van Rompuy múlt kedden:

a bölcsek tanácsának közös döntése volt, hogy nem folytatják a munkát, mivel annak nem volt értelme, annyira eltérő véleményük volt a témáról.

A képet árnyalja, hogy áprilisban a magyar koronavírus-törvény elfogadása után maga Tusk javasolta a Néppártnak, hogy ha a járványügyi helyzet megengedi, vegyék ismét fontolóra a Fidesz tagságának kérdését, majd nem sokkal később összesen 14 tagpárt kérte, hogy zárják ki a Fideszt a Néppártból. Emellett egyre keményebb, kölcsönös nácizással tarkított nyilatkozatháború alakult ki Tusk és a Fidesz között.

Menteni a menthetetlent

„A Néppárt elnöke lehetetlen helyzetbe hozott három nagytekintélyű politikust” – mondta Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a bölcsek tanácsa körüli helyzetet az EUrologusnak adott nyilatkozatában. A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint Van Rompuy úriemberként, a saját pártja iránti lojalitás szellemében viselkedik, mikor „menti a menthetetlent” és felelősséget vállal a bölcsek tanácsának feloszlatásáért. De Deutsch szerint valójában a lengyel politikus hibája, hogy idáig jutottak.

A bölcsek tanácsának jelentését kísérő kommunikáció valóban ellentmondásosra sikeredett. Januárban Tusk még arról tweetelt, hogy a három politikus bemutatta a jelentést. Két hete az EUrologus Schüssel interjújával kapcsolatos megkeresésére pedig azt írta a kommunikációs stábja, hogy „az év elején a Herman Van Rompuy, Hans-Gert Pöttering és Wolfgang Schüssel alkotta vizsgálóbizottság ismertette a jelentést, és ezzel lezárult a munkájuk.”

Arra azonban csak következtetni lehet a Schüssel és később Van Rompuy nyilatkozataiból, illetve abból, hogy soha senki nem látta a dokumentumot, hogy valójában szóban foglalták össze a köztük lévő nézeteltérés főbb pontjait. Ahogy azt is 

most, júniusban mondták ki egyértelműen, hogy a bölcsek tanácsának munkája lezárult.

Ez a fejlemény Deutschot is meglepte, úgy gondolja, a Fideszt, mint érintett felet erről tájékoztathatták volna január és június között valamikor. Az ellentmondásokkal kapcsolatban a Tusk-kabinetet és Von Rompuyt is megkerestük, azonban nem akartak válaszolni a feltett kérdésekre.

Deutsch szerint „Tusknak semmi elképzelése nincs a Néppárt jelenéről és jövőjéről, csak az, hogy szent harcot folytat a Fidesz ellen, és ki akarja rekeszteni a pártcsaládból”. Ugyanis a magyar politikus szerint Tusk „a saját pártja lengyel belpolitikai mélyrepüléséért Orbánt teszi felelőssé, és ezért bosszút akar állni.” 

A Fideszre rácsavarodott megközelítés helyett arról kellene érdemi eszmecserét tartani, hogy merre tartson a Néppárt

– állítja Deutsch, aki szerint az ezzel kapcsolatos gondolkodást akár már most, videókonferenciák formájában is el lehetne kezdeni, hiszen vitaindítónak ott van több prominens néppárti politikus írása, beleértve Orbán Viktor, az EP volt elnöke, Antonio Tajani és a filozófus EP-képviselő François-Xavier Bellamy írásait.

Hogy át kell gondolni a Néppárt politikai irányvonalát, azt maga Tusk is elismerte a februári közgyűlés után, mikor bejelentette: 2021-ben kongresszust tartanak majd a pártcsalád politikai víziójáról. Akkor azt is mondta, hogy érzése szerint a Fidesz sorsa még azelőtt rendeződni fog. Az EUrologus úgy tudja, erre megvan a hajlandóság a Fideszben és a Néppárti többi tagjában is. Ám ennek előfeltétele, hogy a járványügyi helyzet lehetővé tegye egy több száz fős konferencia megrendezését Brüsszelben.

Addig viszont az EU-nak el kell fogadnia a 2021–27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetetést, amelyben a Bizottság két hete ismertetett tervezete szerint jogállamisági feltételrendszerhez kötnék az uniós támogatások kifizetését. Manfred Weber, a Néppárt EP-frakcióvezetője a hétvégén Magyarországra és Lengyelországra utalva német újságíróknak azt nyilatkozta

Az Európai Unió nem egy ATM-automata, hanem egy értékközösség.

Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön tárgyalják az új tervezetet.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép: A  pártcsalád tagjai az Európai Néppárt kongresszusának plenáris ülésén, 2015. október 22-én, Madridban / Fotó: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön