Az EU megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával

2020.02.25. 14:33 Módosítva: 2020.02.25. 16:48

Az EU most már hivatalosan is megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával, miután az uniós miniszterek kedden felhatalmazást adtak erre az Európai Bizottságnak, és az unió tárgyalási pozíciójáról is megállapodtak. Az Európai Unió Tanácsa apróbb változtatásokkal azt a tervezet fogadta el, amelyet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója ismertetett február elején.

A most elfogadott dokumentumcsomag egyik

kulcsszava az „azonos versenyfeltételek”.

Ez arra utal, hogy az EU hajlandó mindenféle kereskedelmi korlátozás – vám vagy kvóta – nélkül termékeket importálni Nagy-Britanniából, de azoknak teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak annak érdekében, hogy az alacsonyabb sztenderdek nehogy versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára.

„De nem akarunk mindenáron alkut kötni” – figyelmeztetett Barnier a tanácsülést követő sajtótájékoztatón. A főtárgyaló ezzel arra utalt, hogy nem fognak engedni a brit kormánynak, ha az továbbra is makacsul ragaszkodik az álláspontjához, miszerint nem kér az uniós szabályozásokból.

Az EU a halászatról is szeretne megállapodni az Egyesült Királysággal: a reményeik szerint kölcsönös hozzáférést biztosítanának egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdenek a túlhalászás ellen.

A tárgyalási mandátumnak van a kereskedelmen kívül egy kül- és biztonságpolitikára és egy kölcsönös vitarendezési mechanizmusra vonatkozó fejezete is.

Azzal, hogy Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott, de a neheze még csak most jön: a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. Addig meg – bár hivatalosan Nagy-Britannia már nem tagja az EU-nak – a kereskedelem és az együttműködés minden egyéb vetülete a tagság alatt megszokott mederben folyik.

Az elmúlt egy hónapban az uniós intézmények vezetői többször is megüzenték beszédeikben a brit kormánynak

ne is számítson arra, hogy anélkül kaphat teljes hozzáférést az uniós belső piachoz, hogy ne fogadná el akörnyezetvédelemre, termékbiztonságra és szociális jogokra vonatkozó uniós szabályokat. 

Vagyis ha az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, akkor szokjon hozzá, hogy nem élvezheti tovább az uniós tagság előnyeit.

A gyakorlatban is bekövetkező brexit egyik első és rendkívül jellemző példája volt, hogy az EU a múlt héten feketelistára tette a brit tengerentúli területnek számító Kajmán-szigeteket. A világ egyik legnagyobb adóparadicsomát, ahol az offshore cégeknek egy szerény éves működési díjat leszámítva semmilyen adót nem kell fizetniük, eddig csak az védte meg az uniós szankcióktól, hogy az EU nem lép fel a saját tagállamai vagy az azok fennhatósága alá eső területek ellen.

Boris Johnson kormánya kedd délután elfogadta a saját tárgyalásai alapelveit, de azt csak csütörtökön ismerteti majd a nyilvánossággal. Hétfőn Brüsszelben pedig már asztalhoz is ülnek a partnerek. Március második felében még egy tárgyalási fordulót terveznek Londonban. Barnier szándékai szerint több mint tíz különböző politikaterületet felölelő csoportban egyeztetnek majd a britek és az EU képviselői annak érdekében, hogy a december 31-i határidőt tartani tudják.



  • Hírek
  • Csok