Októberben derülhet ki, szabályos volt-e a Sargentini-jelentés elfogadása

2020.06.29. 19:00

Tárgyalást tartott az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben Magyarország az Európai Parlamentet perelte be az úgynevezett Sargentini-jelentés miatt, és amelyhez később úgynevezett beavatkozóként – Magyarország oldalán – a lengyel kormány is csatlakozott. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: a parlament döntése érvénytelen, pontosabban, nem volt meg a kellő számú “igen” szavazat az állásfoglalás elfogadásához.

A nagy vitákat kiváltó Sargentini-jelentésben 2018. szeptember 12-én az EP felszólította a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért a tagállamok folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ennek nyomán az Európai Unió Tanácsában már több meghallgatást is tartottak, de semmiféle döntés nem született még sem az eljárás folytatásáról, sem a lezárásáról.

A jelentés elfogadásához az Európai Parlament kétharmados támogatására volt szükség: az EP szerint ezt elérték, a magyar kormány szerint nem. A 693 szavazó képviselő közöl 448 igennel, 197 nemmel szavazott, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni, ezért 376 szavazat jelenti a kétharmados többséget. A magyar kormány szerint azonban a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen-re lett volna szükség, ezért nem volt meg a kellő támogatás az elfogadáshoz.

Korábban az Indexnek az EP eljárási szabályainak reformját levezényelő Richard Corbett – akkori - brit EP-képviselő elmondta, hogy a szavazásoknál csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor az unió jogi alapját lefektető szerződések különleges többséget írnak elő, a hetes cikkellyel kapcsolatos szavazás azonban nem tartozik ezek közé.

Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap közösségi oldalán így fogalmazott: „határozott és erős jogi érvekkel készülünk a holnapi tárgyalásra. Bízom benne, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintik a jogállamisági elveket, köztük az eljárási szabályok átláthatóságát, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon.”

A “határozott és erős jogi érvekre” a szavazatok számítása kapcsán azonban nem volt szükség Luxemburgban.

Az ilyen tárgyalások úgy zajlanak, hogy a bíróság tagjai kérdéseket tesznek fel a feleknek, ezen túl más témákról nem esik szó. A bíróság azokkal a területekkel kapcsolatban fogalmaz meg kérdéseket, amelyekre vonatkozóan vélhetően vita van a tanácson belül, vagy kevés a felek által már benyújtott és előadott információ.

Most a tárgyalás lényegében az Európai Parlament azon álláspontja körül forgott, miszerint a parlament úgy gondolja: a magyar kereset korai, ugyanis nincs olyan jogi aktus, amit megtámadhatnának. Érvelésük szerint a Sargentini-jelentés csak egy felszólítás a Tanács tagjainak, hogy folytassák le a 7-es cikk szerinti eljárást, megtámadni csak majd azt az esetleges döntést lehetne, akár a szavazással kapcsolatos kifogásokra hivatkozva. Ezzel az érveléssel természetesen a magyar kormány nem ért egyet.

A bíróság háromféle döntést hozhat: minősíthetik a magyar keresetet elfogadhatatlannak, elfogadhatónak de nem megalapozottnak és elfogadhatónak és megalapozottnak.

Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense elmondta, hogy az ügyben október 12-én ismerteti véleményét Michal Bobek, a bírói tanács cseh főtanácsnoka, az ítéletet pedig egy későbbi időpontban hirdetik ki.



  • Hírek
  • Lakáshitel