Felvásárlási dömping fenyegeti az európai cégeket

2020.06.19. 05:05

Az egységes piacon belüli külföldi támogatások torzító hatásaival foglalkozó fehér könyvet fogadott el az Európai Bizottság szerdán, amelyről még aznap rövid vitát is tartott az Európai Parlament plenáris ülése. A hangzatos elnevezés mögött az áll, hogy az EU szeretne minél hatékonyabban fellépni az államilag támogatott külföldi cégek – és itt elsősorban mindig a kínai vállalatokat kell említeni – felvásárlási törekvéseivel szemben. Ez most különösen aktuális, a válságban meggyengült, likviditási gondokkal küszködő cégeknél egyre nagyobb számban jelennek meg kínai vásárlók, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, tekintettel arra, hogy a kínai állam bőkezűen támogatja a felvásárlásokat.

A „fehér könyv” egy vitaanyag, amely egyben javaslatokat is tartalmaz arra, hogyan lehetne a dömpingnek elejét venni. Erről Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos beszélt, amikor ismertette a három modulból álló javaslatcsomagot. Vestager azt mondta, hogy

Ahhoz, hogy gazdaságunk továbbra is erős maradjon, meg kell őriznünk az éberségünket. Ezért megfelelő eszközökkel kell gondoskodjunk arról – amint azt a nemzeti támogatások esetében is tesszük –, hogy a külföldi támogatások ne torzítsák piacunkat.

Az első modul egy általános piacellenőrzési eszköz létrehozását javasolja annak érdekében, hogy az összes olyan lehetséges piaci helyzetet felmérjék, amelyben külföldi támogatások torzulásokat okozhatnak az egységes piacon. Ennek keretében a felügyeleti hatóság – amely egy nemzeti hatóság vagy a Bizottság lenne – bármely arra utaló jel vagy információ alapján eljárhatna, hogy valamely EU-n belüli vállalat külföldi támogatásban részesül. Ha ezt megállapítják, akkor akár kártérítést is kivethetnek, vagy más intézkedéseket is hozhatnak, de éppen úgy is dönthetnek, hogy ez a támogatás nem torzítja a belső piacot.

A második modul feladata kifejezetten az uniós vállalatok felvásárlását elősegítő külföldi támogatások okozta torzulások kezelése. Ennek módszere az, hogy a nem uniós kormány által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő vállalatoknak egy adott küszöbérték felett be kellene jelenteniük az uniós vállalatok felvásárlását az illetékes felügyeleti hatóságnak. A fehér könyv azt javasolja, hogy a Bizottság legyen az illetékes felügyeleti hatóság.

Az ügyleteket addig nem lehetne lezárni, amíg a Bizottság felülvizsgálata folyamatban van, melynek végén akár meg is tilthatják a felvásárlást.

Végül a harmadik modul a közbeszerzésekkel kapcsolatos. Az ajánlattevőknek be kellene jelenteni a nem uniós országból kapott pénzügyi támogatásokat, és ezt elemezve az ajánlattevő akár ki is zárható a közbeszerzési eljárásból.

Az Európai Parlamentben vegyes volt a fehér könyv fogadtatása, bár szükségességét senki sem vitatta. Voltak olyanok, akik sajnálták, hogy ez a válság kellett ahhoz, hogy az EU rájöjjön, az USA és Kína nem a kölcsönösség talaján áll. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy a fehér könyv nagyon bonyolult, sokkal egyszerűbbnek és világosnak kellene lennie, és csak kivételes esetben legyen szabad engedélyezni, hogy külföldi támogatással vásároljanak fel európai cégeket.

Lidia Pereira portugál szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az év végére az uniós export akár 280 milliárd mínusszal is zárhat és olyan cégekről is szó van, amelyek tulajdonosai az egyes államok. A politikus azt mondta, hogy

az, hogy a tőkének nincs állampolgársága, csak addig igaz, ameddig a tőke nem törekszik megtérülésre, és nem használják kulturális és civilizációs fegyverként.

A német Reinhard Bütikofer zöldpárti politikus pedig arról beszélt, hogy a kínaiak egyre kisebb cégeket vásárolnak fel egyre nagyobb számban, Európának pedig az az érdeke, hogy az egész ellátási láncot megvédje, és ehhez együtt kellene működni a nyugat-balkáni országokkal is.

A fehér könyvről 2020. szeptember 23-ig nyilvános konzultációt tart az Európai Bizottság, aztán döntenek a szükséges jogszabályjavaslatokról.

Elemzések szerint 2018-ban a kínai vállalkozások 11,7 milliárd eurót (kb. 4 ezer milliárd forintot) fektettek be az Európai Unió országaiban, ezek túlnyomó többsége fúziókat és felvásárlásokat jelentett, és csak minimális részben költöttek új társaságok létrehozására. Szintén 2018-ban a kínai cégek mintegy 25 milliárd dollárt fektettek be az Egyesült Államokba. Mindezen üzletekhez a kínai állam hathatós támogatást nyújtott.

Az összes kínai beruházás Európában, beleértve az egyesüléseket, akvizíciókat és a zöldmezős beruházásokat, most 348 milliárd dollár értéket tesz ki. Kína az elmúlt 10 évben több mint 350 európai társaságot vásárolt meg.

Ezzel együtt a kínai közvetlen tőkebefektetések részesedése Európában 2,2 százalék, vagyis továbbra is alacsonynak mondható, szemben az Egyesült Államok piacvezető 38 százalékával.

Jövő héten hétfőn EU-Kína csúcstalálkozó lesz – egyelőre még videókonferencia formájában.



  • Hírek
  • Támogatások