2020-as uniós költségvetés: 6 millliárd eurón vitatkoznak az uniós intézmények

tegnap, 18:06 Módosítva: 2019.10.23 21:56
53
A tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa spórolna, míg az Európai Parlament költekezne jövőre a klímavédelem és a fiatalok támogatása érdekében. Több magyar képviselő kezdeményezése is veszélybe kerülhet.

Túl bőkezűnek tartja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament 2020-as költségvetési javaslatát. Az EP plenáris ülése szerdán megszavazta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet Strasbourgban, majd alig egy órával később az Tanács kijelentette: nem fogadhatja el az EP tervezetét. A gondot az okozza, hogy az EP 6 milliárd euróval több pénzt szeretne ténylegesen kifizetni, illetve 4,2 milliárd euróval magasabb összeget irányozna elő 2020-ban, mint a tagállami kormányokat képviselő Tanács. 

Az Európai Parlament közleményében a környezetvédelmi célokkal indokolta a magasabb számokat. Monika Hohlmeier, német néppárti képviselő, a szerdán elfogadott EP-dokumentum jelentéstevője szerint „az ambiciózus éghajlati célok és környezetvédelem járhat kéz a kézben új munkahelyeket teremtő, kutatást támogató programokkal, fejlesztéssel és a versenyképesség növelésével."

Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány pénzügyminisztere szerint egyetértett ezekkel a célokkal, de az EP javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, és arra is rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest eleve 0,6%-os és 3,3%-os növekedést jelent.

A következő három hétben egyeztető eljárásban próbálnak majd megoldást találni, de a vita jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a tagállamok fizetnek be az uniós kasszába. A Tanács már az Európai Bizottság eredeti javaslatából is lefaragott: 166,8 milliárd eurót javasolt a kötelezettségvállalások és 153,1 milliárd eurót a kifizetések összértékre. 

 

Tovább

Bonbonos dobozt hajigált Salvini EP-képviselője a Törökországról szóló vitán

tegnap, 15:12 Módosítva: 2019.10.23 15:24
133
A török tisztviselőket sújtó szankciókat és az Iszlám Állam európai útlevéllel rendelkező harcosainak és gyerekeinek a hazahozatalát is fontolgatja az Európai Parlament, miközben fordulatot várnak az uniós külpolitikában. A szerdai vitán bonbonos dobozt is hajigáltak.

Folyton a kudarc szót emlegették az európai parlamenti képviselők szerdai vitájukon, amelyen Törökország északkelet-szíriai katonai beavatkozását és annak következményeit tárgyalták. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön szavaz majd a közös állásfoglalásról, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedd este megállapodott a biztonsági zónáról, és a török védelmi minisztérium is ígéretet tett arra, hogy a kurdok kivonulása után nem folytatja a katonai offenzívát.

A szerdai vitát egy kisebb közjáték is fűszerezte, mikor

a Törökországot hevesen bíráló olasz Angelo Ciocca elhajította a török nagykövetségtől ajándékba kapott bonbonos dobozt, amiért aztán rendre utasították az Északi Liga politikusát.

A felvétel olasz eredetiben az igazi:

Az EP-képviselők az európai külpolitika egészével elégedetlenek voltak, és gyengének ítélték meg az EU fellépését a törökök katonai akciójával szemben.

„Törökország, Oroszország, Irán és Bassár el-Aszad nyertek, miközben a nyugat eljátszotta a hitelességét”

– mondta Kati Piri holland EP-képviselő, a szociáldemokrata frakció tagja, aki évtizedek óta foglalkozik a török politikával.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő aktívabb uniós külpolitikai szerepvállalást sürgetett: „az Európai Unió tétlenül nézte az elmúlt években, ahogy destabilizálódnak a szomszédos régiók. Európát vissza kell helyeznünk a térképre.” A politikus arra is felhívta az EP figyelmét, hogy a magyar kormány volt az, amelyik határozottan kiállt Erdoğan mellett, nem pedig a magyar emberek. Ara-Kovács Attila DK-s EP-képviselő a magyar diplomaták közös uniós állásponttal rendszeresen szembehelyezkedő álláspontjára utalva azt kérte, hogy „ne hagyjuk hogy elvtelen, gátlástalan politikusok meggátolják a döntéshozatalt, és térjünk át minősített többségre épülő szavazásra a közös külpolitikában.”

Tovább

Az Európai Bizottság zöld utat adna Horvátországnak, hogy belépjen a schengeni övezetbe

tegnap, 14:35 Módosítva: 2019.10.23 14:57
88
Az Európai Bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy Horvátország belépjen a schengeni övezetbe. Erről még az Európai Tanácsnak is döntenie kell, ahol a Szlovéniával való határvitája miatt Horvátországot nagy valószínűséggel egy vétó fenyegeti. Horvátország schengeni tagsága jó hír lenne a magyar nyaralóknak, de a horvátok is könnyebben tudnának külföldön munkát vállalni. Azonban Horvátország kilátásait a schengeni tagságra a román és a bolgár forgatókönyv árnyékolja be: a két kelet-balkáni ország már 2010 óta vár arra, hogy az Európai Tanács elfogadja tagságukat, de a jogállamisági problémák miatt az európai vezetők mindig megvétózták azt.

Az Európai Bizottság kedden azt javasolta, hogy Horvátországot vegyék föl a schengeni övezetbe.  A Bizottság szerint a balkáni ország sikerrel kiküszöbölte a z eddigi hiányosságokat, melyeket a külső határok védelmében kellett pótolnia. A végleges döntés az Európai Tanács, tehát az uniós tagországok vezetőinek kezében van.

Vétózni fog Szlovénia?     

Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, és nem egyértelmű, hogy ez meg fog történni. Az Európai Tanácsban ülő állam- és kormányfők gyakran nem követik a Bizottság javaslatát, különösen ha a nyugat-balkáni bővítési folyamatról van szó: a legutóbbi EU-s csúcson az uniós vezetők, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt például úgy döntöttek, nem kezdik el a EU-s csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Valószínű, hogy Horvátország vétót kap majd Szlovéniától. Szlovén európai parlamenti képviselők már korábban küldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, melyben leírták kétségeiket afelől, hogy Horvátország képes-e lesz a schengeni övezet külső határait megvédeni, és kérték a Bizottságot, hogy halassza el a döntést, hogy azzal a decemberben munkába álló új Bizottság foglalkozhasson Ursula von der Leyen vezetésével. A levelet a nyolcból hat szlovén képviselő írta alá, akik a három legnagyobb parlamenti pártcsalád (a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális Megújuló Európa frakció) tagjai.

A levél mögött a Horvátország és Szlovénia közötti határvita állhat: Jugoszlávia felbomlása óta a két országnak néhány kisebb tengeri és szárazföldi területről van határvitája, melyről végül egy nemzetközi választott bíróság hozott döntést 2009-en. Horvátország ennek köszönheti, hogy Szlovénia nem vétózta meg az EU-tagságát. Ezután azonban Horvátország szabálytalanságokat vélt felfedezni a bíróság döntésében, ezért felmondta a megállapodást.

Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy szerintük Szlovénia és Horvátország határvitája csak a két tagállamra tartozik, és ebbe nem kívánnak beleszólni, ezért azt nem is vették figyelembe, amikor elbírálták a horvát schengeni tagságot.

Tovább

Tusk szerint amit Orbán képvisel kurd-ügyben, az az iszlám terrorizmus győzelmét jelenti

október 22., 17:22 Módosítva: 2019.10.23 00:20
1244
Utolsó beszédét tartotta kedden az Európai Parlament plenáris ülésén az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke. Donald Tusk és Jean-Claude Juncker a múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeiről számolt be a képviselőknek.

Az állam- és kormányfők októberi találkozója kapcsán Donald Tusk komoly eredménynek nevezte, hogy a tagállamok egyöntetűen elítélték a kurdokkal szembeni török katonai akciót Észak-Szíriában. Tusk kijelentette, hogy nem hisz az időleges tűzszünetekben, csak a katonai cselekmények végleges leállítása, a csapatok visszavonása és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása lehet az elfogadható magatartás, mert „minden más az iszlám terrorizmus győzelmét és az európai biztonság fenyegetését jelenti”. (Orbán kiállt az offenzíva mellett, az EU-ban pedig vétózni tervezett egy azt elítélő nyilatkozatot.)

Az Európai Tanács elnöke a brexitmegállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy most minden forgatókönyvre készen kell állni, de „a megállapodás nélküli kilépés sosem a mi döntésünk lesz”. Az Unió bővítéséről szóló „nehéz vitát” említve Tusk kijelentette: az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások el nem kezdése „hiba” volt. Végezetül megköszönte Jean-Claude Juncker munkáját, majd a bizottsági elnökhöz fordulva ezt mondta: „Megtiszteltetés, hogy barátomnak hívhatlak.”

Tovább

Legális migrációs útvonalakat szorgalmaz az EP szakbizottsága

október 21., 21:46 Módosítva: 2019.10.22 06:46
65
Legális és biztonságos utak szükségesek az illegális bevándorlás és a halálesetek számának csökkentése érdekében – áll az Európai Parlament szakbizottságának állásfoglalásában. A képviselők szerint az EU kikötőinek nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek hajói előtt, többek között azért, mert a líbiai migrációs út a leghalálosabb a világon.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hétfő este elfogadott egy állásfoglalás-tervezetet a Földközi-tengeri mentésekkel összefüggésben. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak.

A határozat szerint az EU-nak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy a kutatási és mentési műveleteket fokozzák annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a tengeri átkelés. A líbiai és olasz partok közötti szakasz a világ leghalálosabb útvonala, idén eddig közel 700-an tűntek el itt. A bizottság „új, fenntarthatóbb, megbízhatóbb és állandóbb megközelítést követel meg a kutatás és mentés területén, helyettesítve az eseti megoldásokat”.

Arra is felkéri az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a kvótarendszernek egy formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván.

Tovább

Juncker: Néhány tagállam történelmi hibát vétett

október 18., 15:10 Módosítva: 2019.10.19 18:58
104

„Nem Észak-Macedónia és Albánia hibája, hogy nem kezdődhetnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások. Az uniós országok többsége zöld utat adott, de néhány állam ellenkezett" – mondta  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.

„Néhány uniós tagállam nem állt még készen a bővítésre. Ez egy hatalmas történelmi hiba"

– erősítette meg többször Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A két elnök azonban hangsúlyozta, hogy újra egyeztetni fognak Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról a 2020 májusában megrendezendő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Tusk külön üzent a két országnak: „Ne adjátok fel, EU-tagok lesztek!" Lengyelország példáját is megemlítette: „Volt úgy, hogy mi is azt hittük, sosem leszünk EU-tagok."

A sajtótájékoztató egy ponton kifejezetten érzelmessé vált. „148 Európai Tanácson vettem részt" – mondta a hamarosan leköszönő Juncker arra utalva, hogy 1995 és 2013 között Luxemburg miniszterelnökeként, 2014-től pedig az Európai Bizottság elnökeként dolgozott. Barátjának, Tusknak és a karrierjét évtizedek vagy csak hónapok óta követő újságíróknak is köszönetet mondott. „Életem végéig büszke leszek arra, hogy Európát szolgáltam" – mondta elcsukló hangon, majd a vastaps alatt szemmel láthatóan a könnyeivel küszködött.

Tovább

Az IMF-től igazolt elnököt az Európai Központi Bank

október 18., 12:42 Módosítva: 2019.10.18 14:12
182

Megerősítették az európai állam- és kormányfők Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján. A korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját betöltő francia jogász november 1-jén veszi át Mario Draghitól az EKB-elnöki feladatokat, és a következő nyolc évben fogja felügyelni az eurózóna pénzügyeit és gazdasági stabilitását.

Tovább

Orbán nem akar női biztosjelöltet is megnevezni

október 17., 17:28 Módosítva: 2019.10.18 07:20
913

Orbán Viktor miniszterelnök nem szeretne női jelöltet is állítani EU-s biztosnak. A Politico információi szerint Orbán erről szerda este beszélt a frakcióülésen. Orbán az EP által elutasított Trócsányi László helyett Várhelyi Olivért javasolja a posztra.

A héten az Európai Bizottság szóvivője arról beszélt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke több biztosjelölt megnevezését kérte a tagállamoktól korábban, és ez érvényes arra a három országra is, melyeknek első bizottsági jelöltje nem ment át az Európai Parlament vizsgálatán. Románia, Magyarország és Franciaország javasoljon két jelöltet a bizottsági posztra.

Von der Leyen korábban kifejezetten kérte, hogy a két biztosjelöltből egy férfi, egy nő legyen: eredeti célja az volt, hogy a biztosok egyenlő arányban legyenek mindkét nemből. Ez a cél már akkor meghiúsulni látszott, amikor a román és a francia női biztosjelöltet is alkalmatlannak találták a feladatra.

D MTI20191017001
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI

Az Európai Bizottságba a magyarral együtt még három biztos neve nem ismert, ezért a tervezettnél később, csak december elsején állhat munkába az új bizottság. Orbán Viktor elmondása szerint a biztosjelöltek portfóliójáért még mindig „folyik a harc”, nem titkolt célja lenne az eredetileg tervezett bővítés- és szomszédságpolitika bizottsági portfóliót megszerezni.

Tovább

Elégedettek Brüsszelben a brexit feltételeivel

október 17., 17:18 Módosítva: 2019.10.18 00:33
128

Elégedettek az uniós vezetők és a brit miniszterelnök is a csütörtökön a brit és az EU-s tárgyalódelegációk által véglegesített brexitmegállapodás tartalmával, de ezzel párhuzamosan többen is a brit törvényhozás felelősségét hangsúlyozták. Ha a tagországok vezetői a csütörtöki EU-csúcson jóváhagyják a megállapodást, akkor azt még az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is ratifikálnia kellene.

Ha a szombatra tervezett rendkívüli ülésen nem fogadnak el új megállapodást a brit parlamentben, és a korábbi álláspontjuknak megfelelően rendezetlen brexitet sem akarnak, akkor Boris Johnsont törvény kötelezi arra, hogy az október 31-i kilépési dátum halasztását kérje az EU-tól. A BBC csütörtökön viszont brit kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Johnson arra kérheti a csúcson a tagországok vezetőit, hogy zárjanak ki egy újabb halasztást, és tegyék világossá: az új megállapodás vagy a rendezetlen megállapodás közül kell választani.

JEAN-CLAUDE JUNCKER, az Európai Bizottság elnöke MINDENESETRE CSÜTÖRTÖKÖN KIZÁRTA AZ ÚJABB HOSSZABBÍTÁST.

Arról beszélt, hogy nincs szükség halasztásra, hiszen ott van a megállapodás az asztalon. Mint mondta, ez a brit álláspont, és az ő véleménye is. Ez nem feltétlen jelenti a tagországok vezetőinek végleges álláspontját, de egy jelzés a brit parlament felé. Juncker egyébként az interjú közben mérgesen leordított egy közbeszóló riportert:

Délután Boris Johnson és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „méltányos, kiegyensúlyozott és jó megállapodás” született. Juncker szerint a megállapodás egyszerre „védi meg az állampolgárok érdekeit és a közös piacot, és teremt békét és biztonságot.” Juncker arra figyelmeztetett, hogy vagy ezt a megállapodást fogadja el Nagy-Britannia, vagy megállapodás nélkül távozik. 

Juncker a jövővel kapcsolatban arról beszélt, hogy az EU és Nagy-Britannia közötti együttműködésre kell a figyelmüket fordítani, amint minden fél jóváhagyta a megállapodást. Johnson is megemlítette az európai barátságot, de inkább azt emelte ki, hogy mostantól végre olyan döntéseket hozhatnak, ami fontos a brit állampolgároknak: egészségügyi reform, a rendőri állomány bővítése, béremelés. Juncker azzal köszönt el, hogy „örül a megállapodásnak, de szomorú a brexit miatt.” 

Tovább

A brexiten túl komoly összetűzések várhatók az EU-csúcson

október 17., 15:01 Módosítva: 2019.10.17 17:50
98
Heves vitákra számítanak a tagállamok között a következő kétnapos csúcstalálkozón. A brexitről sikerült az utolsó pillanatban megegyeznie a brit kormány és az EU tárgyalódelegációinak, de a megállapodást jóvá kell hagynia a tagországoknak is. Újra napirenden lesz a balkáni bővítés kérdése, amitől főként Franciaország zárkózott el határozottan, de a bővítéspárti tagállamok nem adják fel, hogy legalább Észak-Macedóniáról meggyőzzék a francia elnököt. Törökország ügyében nem számítanak előrelépésre, mert ahhoz egységes fellépés kéne minden EU-s tagállamtól. A legkeményebb vita a költségvetésről várható, a kohéziós támogatások csökkenése, és azok kifizetésének a jogállamiság kritérumrendszeréhez kötése miatt Magyarország is erélyesen tiltakozott.

Parázs vitára készültek az uniós országok vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben a brexitről, az EU bővítéséről, a szíriai török offenzíváról és a 2020 utáni többéves költségvetésről. Régen volt már ilyen sok megosztó téma egyszerre az Európai Unió stratégiai döntéseit meghozó Európai Tanács előtt.

Néhány órával a csúcstalálkozó előtt sikerült a brit kormánynak és az Európai Uniónak megállapodnia a brexitről, miután az Észak-Írországban alkalmazott vámrendszerről késő éjszakáig tárgyaltak. Az alku értelmében Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez tartozik majd, de az egységes európai piac belépőpontja marad. Az uniós állam- és kormányfők így megvitathatják az új 64 oldalas brexitmegállapodást, bár több diplomata is jelezte, hogy túl szűknek érzik a határidőt, és szerették volna a szakértőikel is megnézetni a dokumentumot, mielőtt  a vezetők elé terjesztik.

Ha a tagországok vezetői egyhangúlag megszavazzák a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és a Donald Tusk, az Európai Tanács által is javasolt megállapodást, akkor – ahogy korábban Theresa May megállapodása esetén – megint a brit parlamenten lesz a sor, hogy ratifikálja-e a megállapodást. Ott a torykat támogató északírek nem támogatják a tervet, ahogy az ellenzéki pártok vezetői sem, Johnsonnak pedig nincs többsége az alsóházban.

Tovább

A tervezettnél egy hónappal később áll fel az új Európai Bizottság

október 16., 17:54 Módosítva: 2019.10.16 19:34
56

December 1-jével állhat csak munkába az új Európai Bizottság, jelentett ki az Európai Parlamenti szóvivője szerdán. A bejelentés hivatalosan is megerősítette azt, amit Ursula von der Leyen, a testület leendő elnökének múlt heti levele alapján már sejtetni engedett.

A tervek szerint az Európai Parlament október 23-án szavazott volna az új Bizottságról, de miután a 26-ból három jelöltet is alkalmatlannak találtak a biztosi pozícióra, a szavazást el kellett halasztani, és a november 1-jei határidő is egy hónappal későbbre tolódott.

Von der Leyen most a francia, magyar és román kormányoktól is két nevet, egy férfi és egy női jelöltét várja, hogy közülük választhasson az új Bizottságba. Mivel a nemi és földrajzi egyenlőség elvein túl szakmai és politikai szempontokat is figyelembe kell venni, a kiválasztási folyamat még jó ideig eltarthat.

Az új Bizottság felállásáig a Jean-Claude Juncker vezette testület marad.

Párizs hallani sem akar a csatlakozási tárgyalásokról Albániával és Észak-Macedóniával

október 16., 05:09 Módosítva: 2019.10.16 10:45
354
Franciaország mereven elutasítja, hogy megkezdődjenek Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásai az EU-val. Elégtelennek látják az aspiráns országok reformkísérleteit, ráadásul magát csatlakozási folyamatot is szeretnék átalakítani. A franciák egyre inkább elszigetelődnek: a tagállamok nagy többsége felkínálná a tagság perspektíváját a a nyugat-balkáni országoknak, ami szerintük mindkét fél érdeke. A balkáni országok úgy érzik: ők elvégezték a házi feladatukat, például Észak-Macedónia megoldotta a névvitáját Görögországgal. Ezért egyre nő a türelmetlenség az EU-val szemben, melyet akár külső hatalmak is kihasználhatnak.

Az uniós miniszterek Luxemburgban tárgyaltak arról, hogy megkezdődhetnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Franciaország már a tárgyalások előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni a tárgyalások megindítását, mert Párizs nem tartja elégségesnek a két ország reformjait. Szerintük az Európai Uniónak épp elég problémája van a két balkáni ország nélkül is, ahol a korrupció és bűnözés aránya magasnak számít a többi EU-s országhoz képest. Emellett a francia Európa-ügyi miniszter Amélie de Montchalin szerint

Európának meg kell reformálnia a csatlakozási folyamatot, a tagsággal kapcsolatos tárgyalások „végtelen szappanoperája” előtt.

Ezzel a franciák egyre inkább elszigetelik magukat az EU-n belül, ugyanis a többi tagállam késznek mutatkozott arra, hogy elindítsák a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, csak Hollandia, Dánia és Spanyolország emelt kifogásokat Albániával szemben. Németország és Finnország kompromisszumot is javasolt: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de csak egy bizonyos idő elteltével, sőt, az is elhangzott, hogy a két országról külön is szavazhatnának.

Az Európai Bizottság már a múlt évben jelezte, hogy az ő értékelésük szerint Albánia és Észak-Macedónia teljesíti a csatlakozási feltételeket, de a szavazást a tagállamok szintjén már kétszer el kellett halasztani néhány tagország ellenállása miatt. Minden tagállam szavazata szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a belépési tárgyalásokat, tehát egyedül Franciaország is vétózhat.  

Tovább

Varga Judit: Teljesen elfogadhatatlan az új uniós költségvetés tervezete

október 15., 20:39 Módosítva: 2019.10.16 21:34
134

 Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan az unió soros elnökségét betöltő Finnország kedden bemutatott költségvetési javaslata, az ugyanis tovább csökkenti a fejlesztési pénzeken belül a kohézióra szánt összeget is  mondta ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban az EU-tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően kedden.

Tovább

Női EU-s biztost is jelölnie kell a magyar kormánynak

október 15., 12:42 Módosítva: 2019.10.15 19:14
550

Minden tagállamtól két nevet, egy férfit és egy nőt vár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke, jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője kedden. Ez arra a három tagországra vonatkozik, akiknek a jelöltjei nem mentek át az EP-s szakbizottsági meghallgatásukon az elmúlt hetekben.

Ez azt jelenti, hogy a Trócsányi László helyett javasolt Várhelyi Olivér, Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének vezetője mellett egy női nevet is vár Von der Leyen Orbán Viktor miniszterelnöktől. Korábban Győri Enikő és Járóka Lívia EP-képviselők merültek fel lehetséges jelöltként, de a kormány hivatalos kommunikációja kizárólag Várhelyit emlegette.

Az EUrologus korábban úgy értesült az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióihoz köthető forrásaiból, hogy az azóta megbukott román kormány konfliktusba került Von der Leyennel amiatt, hogy a magyar kormánytól kétszer is elfogadták, hogy Trócsányi után másodjára is férfit jelölt, míg tőlük ismét két nevet kért a leendő bizottsági elnök.

Az Európai Bizottság szóvivője azt is megerősítette, hogy Franciaországtól is női és férfi nevet is várnak, miután a múlt héten Sylvie Goulard megbukott a szakmai meghallgatásán az EP-ben.

Egyelőre nem tudni, mikor kezdhet munkába az új Európai Bizottság. Von der Leyen egy óvatosan megfogalmazott közleményben már a múlt pénteken figyelmeztetett, hogy a november 1-jei határidőt nem tudják tartani.

Tovább

Az EU vizsgálja a gödi Samsung-gyárnak szánt állami támogatást

október 14., 21:09 Módosítva: 2019.10.15 09:56
361
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a Samsungnak nyújtott, 108 millió eurós (35 milliárd forint) állami támogatás ügyében, mert szabálytalanságok lehetnek a vissza nem térítendő állami támogatás odaítélésében.

Az Európai Bizottság kételkedik abban, hogy a Samsung SDI cégnek juttatott magyar állami támogatás összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

A dél-koreai vállalat 1,2 milliárd eurót (400 milliárd forintot) fektet be a gödi üzemébe, hogy bővítse az elektromos járművekben használt újratölthető akkumulátorok gyártását. A munkálatok a kapacitás kiépítéséhez 2017 decemberében kezdődtek, és már előrehaladott állapotban vannak. Magyarország 2018-ban értesítette a Bizottságot arról, hogy 108 millió euró összegű, vissza nem térítendő állami támogatást kíván nyújtani a projekthez.

Mindenféle állami támogatás torzítja a piaci versenyt az Európai Unió közös piacán, ezért az uniós tagállamok csak akkor támogathatnak magáncégeket, ha arra nyomós okai vannak: például, ha egy hátrányos helyzetű régióban ösztönözni szeretnék a gazdasági fejlődést.

Az Európai Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Samsung SDI-nek juttatott támogatás ösztönző hatással jár-e. Arról sincs meggyőződve, hogy az állami támogatás megfelelő és arányos-e, és hozzájárul-e a regionális fejlődéshez. Végül: félő, hogy az állami támogatás eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek át Magyarországra.

Tovább

Az EU fegyverszállítás korlátozást javasol Törökországgal szemben

október 14., 14:56 Módosítva: 2019.10.16 13:26
84

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak, nyilatkozta hétfőn Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a német közszolgálati csatornának az MTI tudósítása szerint. Később azonban kiderült, hogy korlátozási javaslatokról igen, de teljes fegyverembargóról nem volt döntés. Az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tárgyaltak a Törökországgal szembeni fellépésről és még egy sor másik uniós kérdésről, hogy előkészítsék az európai állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóját.

Tovább

Az EU Tanácsa jóváhagyta: Laura Codruța Kövesi lesz az első európai főügyész

október 14., 11:31 Módosítva: 2019.10.14 15:13
23209

Laura Codruța Kövesi lesz Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, miután hétfőn az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyészének kinevezését. 

„A Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Ügyészség már 2020 novemberében megkezdhesse a munkáját. Codruța Kövesinek az alapjaitól kell az intézményt felépítenie, ezért siettünk a kinevezésével" – nyilatkozta Anna-Maja Henriksson, a Tanács soros elnökségét ellátó Finnország igazságügyi minisztere.

Tovább

Mit lép a NATO, ha Aszad a török offenzíva ellen vonul?

október 14., 10:41 Módosítva: 2019.10.16 13:26
378

A Törökországgal szembeni fegyverembargót emlegette lehetséges megoldásként Josep Borrel spanyol és Didier Reynders belga külügyminiszter is az Európai Unió Tanácsának hétfői ülése előtt Luxemburgban. Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország már a múlt hét végén leállították a fegyverszállításokat Törökországba.

Tovább

Harapófogóban az EU Erdoğan offenzívája miatt

október 13., 15:06 Módosítva: 2019.10.16 13:59
461
Nagy az Európai Unió felelőssége abban, hogy Törökország szíriai beavatkozásával külpolitikai csapdába került. A török offenzíva miatti szankciókról szóló döntés viszonylag könnyűnek számít ahhoz képest, hogy a menekültügyi reform és az Iszlám Állam európai harcosainak sorsát is rendezni kell.

A Törökország ellen tervezett szankciókról is tárgyalni fognak hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Németország, Hollandia és Franciaország is felfüggesztette az új fegyverek exportját Törökországba. Svédország az egész EU számára érvényes fegyverkiviteli tilalmat fog javasolni az hétfői ülésen. Az európai parlamenti képviselők nyílt levélben követelnek vízumtilalmat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt írta a Twitteren, hogy „nem fogadhatjuk el, hogy a menekülteket fegyverként használják, és zsaroljanak velük.”

A tervezett szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a hét során hajtott végre a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”. A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától.

Az ENSZ szerint szerda óta 100 ezer szíriai lakosnak kellett az otthonát elhagynia, de a segélyszervezetek szerint akár 450 ezer ember is útra kelhet a következő napokban. Szombatra virradóra pár száz méteren múlt, hogy a török hadsereg nem bombázott le amerikai csapatokat, és Donald Trump nyilatkozatai ellenére a washingtoni kongresszusban a török kormány tagjait sújtó szankciókról és fegyverembargóról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be.

Arról, hogy az EU is tesz-e hasonló lépéseket, az európai állam- és kormányfők döntenek az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Kockázatos lehet azonban a politikai nyilatkozatokon túlmutató eszközökkel nyomást gyakorolni Recep Tayyip Erdoğanra az észak-szíriai katonai beavatkozás miatt: a török elnök már megfenyegette az Európai Uniót, hogy több millió menekültet indít útnak Európába, ha megszállásnak nevezik a katonai akciót.

Az Európai Unió külpolitikai csapdahelyzetbe került, amelyben az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak is hatalmas felelőssége van. Azonban az Euronews hírcsatorna szerint egyedül Szijjártó Péter külügyminiszter szeretné, ha az EU a török kormányt is meghallgatná az ügyben, miközben a Bloomberg hírügynökség EU-s diplomata forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

MÁS KORMÁNYOK IS ÓDZKODNAK ATTÓL, HOGY AZ EU TÚL KEMÉNYEN LÉPJEN FEL ERDOĞANNAL SZEMBEN.

Ha a magyar kormány tartaná magát az eddigi, Törökországgal barátibb álláspontjához, és Orbán Viktor csütörtökön kiállna a Törökországgal szembeni szankciók ellen, azzal alapjában véve szívességet tenne a többi miniszterelnöknek. Ezzel ugyanis magára vállalná azt a reálpolitikai véleményt, ami a nyugat-európai választók körében népszerűtlen, de az üggyel foglalkozó több diplomata szerint szükséges.

Bárhogy is döntenek a csúcstalálkozón, a szíriai beavatkozás egy sor olyan problémát hoz előtérbe, amelyre az uniós intézmények és nemzeti kormányok az elmúlt években nem találtak megoldást. Nem halogathatják tovább az uniós menekültügyi rendszer reformját, és azt is ki kell találniuk, hogyan fogják büntetőeljárás alá vonni az Iszlám Állam európai állampolgárságú harcosait, illetve rendezni a kalifátusban született gyerekek sorsát.

Tovább

Von der Leyen kihúzta a gyufát Macronnál

október 11., 18:28 Módosítva: 2019.10.12 08:03
61
Ursula von der Leyenre mutogat a francia uniós biztosjelölt csütörtöki bukása után Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök szerint Sylvie Goulard politikai játszma áldozata lett: a szociáldemokraták és a konzervatívok rajta álltak bosszút saját jelöltjeik bukásáért. Goulard kudarca miatt az új bizottság valószínűleg késve fog munkába állni.

Csütörtökön a magyar és a román uniós biztosjelölthöz hasonlóan a francia pályázó sem felelt meg az európai parlamenti (EP) szakbizottságok vizsgáján. Emmanuel Macron francia elnök jelöltjét nagy többséggel elutasították az EP-képviselők: Sylvie Goulard a 82-ből mindössze 29 szavazatot tudott megszerezni.

Macron a Welt szerint az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent is felelőssé tette jelöltje bukása miatt. Elmondása szerint

ő három jelöltet javasolt von der Leyennek, de Goulard-ral kapcsolatban külön figyelmeztette, hogy a parlament könnyen fennakadhat a korábbi pénzügyi visszaélésein.

A Macron közeli szövetségesének számító Goulard európai parlamenti asszisztenseit Franciaországban foglalkoztatta, emellett havi 10-13 ezer eurós (3,3-4,3 millió forintos) fizetést vett fel egy amerikai elemzőintézettől.

Ursula von der Leyen ennek ellenére ragaszkodott Goulard jelöléséhez, akivel Macron szerint még védelmi miniszterként hatékonyan tudott együtt dolgozni, ismerte is korábbról, és EP-képviselőként is bizonyított. A francia elnök szerint Von der Leyen biztosította őt, hogy a három legfontosabb parlamenti frakció: a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberális-centristák (Renew Europe) is támogatni fogják jelöltjét.

A Néppárt és szociáldemokraták azt állították, hogy ez nem igaz. Von der Leyen egyik szóvivője a Politico szerint azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a Macron által elmondottakat.

Tovább

Orbán Párizsban: Magyarország egy klímabajnok, kedves elnök úr!

október 11., 16:07 Módosítva: 2019.10.12 16:18
568
Rómából, a Kereszténydemokrata Internacionálé elnökségi üléséről érkezett Párizsba Orbán Viktor, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel. A két politikus rövid sajtótájékoztatót tartott megbeszélésük előtt az Elysée-palota udvarán.

Az Orbán Viktorral folytatott munkaebéd előtt Emmanuel Macron kifejezte reményét, hogy őszinte és hasznos megbeszélésük lesz majd a magyar miniszterelnökkel, mert fontos és érzékeny időszakot él meg Európa. Macron azt mondta, hogy az unió egységéről, a menekültválságról, a brexitről és Kínáról is szót váltanak majd, de azt is hozzátette, tudja, hogy sok kérdésben nincsenek azonos állásponton Orbánnal.

Ehhez kapcsolódóan utalt arra is, hogy mindig szükséges a párbeszéd fenntartása és nem szabad elhallgatni a nézeteltéréseket. Marcon szerint ez azért is fontos, mert az EU egysége nagy kincs, és kijelentette: tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a kis megosztottságokkal Európa erősebb lesz. „A mai Európa nagyobb szuverenitásra és nagyobb egységre szorul” – jelentette ki a francia elnök.

Tovább

Von der Leyen időt kér, miután 26 biztosjelöltből hármat visszautasított az EP

október 10., 19:43 Módosítva: 2019.10.11 12:57
104

Közleményt adott ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke azután, hogy az Európai Parlament három nagy pártcsaládjának – a szociáldemokraták, az Európai Néppárt és a Renew Europe – frakcióvezetőivel találkozott csütörtök délután.

Von der Leyen „demokratikus és átlátható eljárásnak" nevezi a folyamatot, amelynek során az általa javasolt 26 biztosjelöltből hármat visszautasított az EP. Trócsányi László és a román biztosjelölt után csütörtökön a francia biztosjelölt Sylvie Goulard-t szakmai és etikai kifogások miatt az Európai Parlament belső piaci és ipari szakbizottságai szavazták le.

Tovább

Szijjártó a vétóról: Helyeslem a törökök tervét

október 10., 18:52 Módosítva: 2019.10.14 23:50
12413
Szijjártó Péter külügyminiszter helyesli a török kormány tervét a szíriai biztonsági övezetről, és nem gondolja, hogy az EU-nak mindenbe bele kellene szólnia.

„A vétó nem pletyka: valóban sokáig blokkoltuk az EU nyilatkozatát, és a végén is csak úgy egy egyeztünk bele, hogy az EU Külügyi Főképviselőjének legyen a nyilatkozata" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak.

Szerda késő délután a német Spiegel hetilap számolt be arról, hogy a magyar diplomaták megvétózták azt a nyilatkozatot, amelyben az EU Törökország újabb menekülthullámot kockáztató beavatkozása ellen emelt szót. Az EUrologusnak az Európai Külügyi Szóvivője megerősítette az információt, de azt is elmondta, hogy végül sikerült egyhangúlag elfogadni a dokumentumot.

Tovább

A francia biztosjelölt megbukott az EP-s meghallgatásán

október 10., 14:40 Módosítva: 2019.10.10 20:15
166
Elsöprő többséggel utasították el Sylvie Goulard-t, aki másodszor sem tudta meggyőzni az őt kérdező európai parlamenti szakbizottságok tagjait a szakmai felkészültségéről. November 1-jén szinte már biztosan nem áll munkába az új Európai Bizottság, és a magyar biztosjelölt esélyei is változhatnak.

Megbukott a szakmai meghallgatásán Sylvie Goulard francia biztosjelölt. Goulard-t csütörtökön másodjára kérdezték ki az Európai Parlament illetékes szakbizottságai, miután az első megmérettetésen múlt héten etikai és szakmai problémák is felmerültek vele szemben. Az Európai Bizottság leendő elnökének így már nemcsak a magyar és a román, hanem a francia biztosi posztra is új jelöltet kell állítania.

Az EUrologus információ szerint 82-en nemmel szavaztak és 29-en támogatták Sylvie Goulard-t a belső piaci és ipari szakbizottságok által tartott csütörtöki meghallgatáson.

Az EP Goulard-t érintő döntése hatással lehet a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér esélyeire is, mivel az Európai Bizottságban a szakmai hozzáértés mellett a nemi és földrajzi szempontok is érvényesülnek. Ha Emmanuel Macron egy férfit szeretne jelölni Sylvie Goulard helyett, nagyobb lesz a nyomás a magyar és a román kormányon, hogy valamelyikük vagy mindkettőjük női pályázókat javasoljanak.

Tovább

Migránsok éheztetése: új szakaszba lép a Magyarország elleni eljárás

október 10., 12:24 Módosítva: 2019.10.10 19:59
1421
Egy hónapja van a magyar hatóságoknak arra, hogy az Európai Bizottság számára is elfogadható választ adjanak arra, hogy miért éheztetik az elutasított menedékkérőket a tranzitzónában. Utána a Bizottság az Európai Bíróságra idézheti Magyarországot az uniós jog megsértése miatt.

A kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léptette az Európai Bizottság azt az eljárást, amelyet július 26-án indítottak Magyarországgal szemben azért, mert a hatóságok nem látják el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Mindez azokra vonatkozik, akiknek már elutasították a menedékkérelmüket, és arra várnak, hogy harmadik országba távozzanak.

Az Európai Bizottság szerint ez a bánásmód több EU-s jogszabályt is sért. Jogi álláspontjuk szerint az, hogy a visszatérésre kötelezett menedékkérőket a tranzitzónában tartják fogva, gyakorlatilag őrizetnek minősül. Ebben a helyzet az érintettek élelmiszerellátásának megtagadása pedig sérti a visszatérítési irányelvet és az EU Alapjogi Chartájának 4. cikkét. Az ügy sürgősségére tekintettel a magyar kormánynak egy hónapot adtak arra, hogy elfogadható indokkal szolgáljon, ellenkező esetben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Tovább

Gyümölcs és zöldségfogyasztás az EU-ban: aggasztó magyar adatok

október 9., 04:56 Módosítva: 2019.10.09 16:54
845
A tudományos vizsgálatok szerint egyes betegségek akár 30 százalékban is megelőzhetők lennének megfelelő zöldség- és gyümölcsbevitellel. Magyarország azonban mindkét területen rosszul áll, különösen a zöldségfogyasztás terén maradtunk le az egész uniótól. A megelőzés részeként EU-s szinten negyedmilliárd eurót költenek az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramra ebben a tanévben.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős ír biztos szeptemberben az egészségesebb étkezési szokások érdekében kampányolt, többek között azért is, mert az EU 250 millió eurót (mintegy 80 milliárd forint) költ ebben a tanévben erre a célra. Hogan biztos azt mondta:

Az uniós iskolaétkeztetési programnak köszönhetően fiatal polgáraink nemcsak jó minőségű európai termékeket fognak fogyasztani, hanem ismereteket is szereznek a helyes táplálkozásról, a gazdálkodásról, az élelmiszer-termelésről és az ezzel járó kemény munkáról.

A 2017–2018-as tanévben több mint 20 millió gyermek vett részt az iskolaétkeztetési programban, ez minden ötödik gyereket jelent az EU-ban. Mintegy 159 ezer iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében 178 millió liter tejet és több mint 255 ezer tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az EU 2017-2018-ban több mint 182 millió eurót biztosított az uniós költségvetésből erre a célra.

Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében. A részt vevő országok ezenkívül nemzeti forrásokkal is kiegészíthetik az uniós támogatásokat.

Tovább

A szénnek nincs jövője - mondta a leendő klímabiztos

október 8., 21:59 Módosítva: 2019.10.09 07:41
453
Az új Európai Bizottság száz napon belül elkészíti azt a zöld megállapodást, amely megalapozza azt a cél, hogy 2050-re az EU klímasemleges legyen. Erről beszélt a leendő klímabiztos a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán. Frans Timmermans szerint más megoldás nincs, illetve van: háború a nemzetek között a vízért.

Igazságos átmenetre van szükség a fenntartható jövő irányába – így lehet összegezni az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős biztosjelöltjének mondandóját, amely az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság előtt hangzott el. Frans Timmermans jelenleg első alelnöke a Bizottságnak, Magyarországon is jól ismerhetjük a holland politikust, aki az elmúlt öt évben a jogállamiságért volt felelős. A következő ciklusban harmadmagával lesz úgynevezett ügyvezető alelnök, a meghallgatások sora vele zárult volna, ha lenne magyar és román jelölt.

Frans Timmermans szerint 2050-re Európának klímasemlegessé kell válnia, 2030-ra pedig a károsanyag-kibocsátást – szemben a korábban kitűzött 40 százalékkal – 50-55 százalékkal kell csökkenteni.

Ebből a szempontból döntő lesz a következő öt év

- mondta Timmermans, aki összehangban Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök korábbi vállalásával, bejelentette, hogy az új Bizottság 100 napon belül (ez 2020 február elejét jelent) egy “zöld megállapodást” tesz le az asztalra, ami egy komplex törvénycsomagot tartalmaz majd.

A biztosjelölt szerint ezekben a javaslatokban azt kell bebizonyítani, hogy már rövid távon lehet és kell eredményeket elérni, ami például fenntarthatóbb élelmiszerrendszert és kisebb költségszámlákat is jelent. De az átalakulás fájdalmas is lesz, ennek hatásait pedig ésszerű befektetéssekkel, de ezzel együtt nagyon sok pénzzel kell ellensúlyozni. A jelenleg vállalt klímacélok teljesítése évi 200 milliárd euróba kerülne. Ez a pénz azonban nem lesz elég, ezért Timmermans szerint egyrészt az állami- és magánfinansszírozást ebbe az irányba kell bevonni, de még így is több anyagi áldozatra lesz szükség a tagállamoktól. Sőt, többször is beszélt arról a biztosjelölt, hogy a jelenleg körvonalazódó hét éves keretköltségvetéshez is hozzá kell nyúlni, a forrásokat az átalakítás érdekében kell felhasználni.

A szénnek nincs jövője

- ezt is leszögezte Timmermans, ami azt jelenti, hogy fel kell számolni a szénbányászatot. Arra vállalkozott, hogy ezt megérteti majd a tagállamokkal, amelyek közül sokat ez nagyon érzékenyen érintene. (A legnagyobb lengyel szénerőmű például az ország áramtermelésének 20 százalékát adja.) Ezért a forrásokat azokba a régiókban kell összpontosítani, ahol ezek a lépések társadalmi konfliktusokat, munkanélküliséget, szociális feszültségeket okoznak.

Tovább

Még mindig semmit nem tudni az új magyar biztosjelöltről

október 8., 19:45 Módosítva: 2019.10.09 00:13
0
Gyanús módon már egy hete semmit nem árulnak el arról, ki lesz a Von der Leyen-kabinet új magyar és a román tagja. Közben volt és jelenlegi EP-képviselők továbbra is azokon a politikuson vitáznak, akikből már biztosan nem lesz biztos.

„Beszélhetnénk esetleg valami másról, mondjuk a Brexitről?” – próbálta az Európai Bizottság szóvivője elterelni a szót a magyar és a román biztosjelöltekről a keddi sajtótájékoztatón. Mina Andreeva ugyanis a faggatózó újságíróknak – beleértve az EUrologust is – ezúttal sem mondhatott többet annál, minthogy folynak a tárgyalások arról, ki pótolhatja majd a múlt héten a biztosi pozícióra alkalmatlannak talált Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot.

„Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy minden egyensúlyba kerüljön az új Bizottságban” – mondta a szóvivő, aki már a Nagy-Britannia kilépése körüli káoszról is szívesebben ad tájékoztatást, mint a gyanús csend okáról, ami miatt Ursula von der Leyen továbbra sem jelentette be, kikkel szeretne a következő öt évben dolgozni. Csak az derült ki, hogy „Von der Leyen gyorsan szokott dönteni”, de az alábbi furmányos kérdések egyikére sem érkezett válasz:

  • A román kormány összeomlására várnak-e?
  • Magyarországtól is egy férfi-női jelöltpárost akarnak-e?
  • Portfóliócserén alkudoznak?
  • Felmerült-e valamilyen probléma a befutónak tartott magyar EU-nagykövet Várhelyi Olivérrel és a román EP-képviselő Dan Nicával kapcsolatban?
Tovább

Nincs megegyezés menekültügyben az EU-ban

október 8., 19:15 Módosítva: 2019.10.08 22:32
0
A hajókról kimentett menedékkérők elosztásáról nem tudtak megállapodni az uniós belügyminiszterek a luxemburgi tanácsülésükön. Abban viszont egyetértenek, hogy a szír menekülteket visszatartó Törökországnak jár a segítség.

Három és fél órás tárgyalás után sem tudtak megegyezni a Földközi-tenger felől érkező menedékkérők fogadásáról az európai belügyminiszterek Luxemburgban. A német, francia, olasz és máltai kormányok két hete állapodtak meg egy ideiglenes és önkéntes rendszerről, amely rendezte volna, hogy melyik tagállamok veszik át a tengerből kimentett menedékkérőket a különösen leterhelt mediterrán országoktól.

Máltán arra kérték fel a többi tagállamot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A határidő kedden járt le, de úgy tűnik, a már korábban is szolidárisnak mutatkozó Portugálián és Luxemburgon kívül más ország nem hajlandó részt venni a tengerből kimentett menedékkérők elosztásában.

Az uniós belügyminiszterek hosszúra nyúlt munkaebédjén a migráció egyéb kérdéseit is megvitatták. Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyekért felelős biztos és az Európai Unió soros elnökségét ellátó finn belügyminiszter, Maria Ohisalo is megerősítette az ülés utáni sajtótéjékoztatón, hogy az Európai Unió további segítséget akar Törökországnak nyújtani, hiszen 4 millió szír menekültet fogadtak be. Konkrét összeget egyelőre nem említettek.

Az EU és Törökország 2016 márciusában egyezett meg arról, hogy három év alatt az EU 6 milliárd euróval járul hozzá Törökországban a szíriai menekültek ellátáshoz azért cserébe, hogy a török hatóságok lezárják a migrációs útvonalat a Földközi-tenger keleti medencéjében. Mára az összeg 92 százalékát kifizették, így a török kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra annak érdekében, hogy újabb megállapodást kössenek. Recep Tayyip Erdoğan nemcsak szavakkal fenyeget: szeptemberben 11 500 menedékkérő érkezett Törökországból Görögországba, ami a legmagasabb szám a megállapodás óta.

Ha az EU-nak sikerül is újabb alkut kötnie Törökországgal, a Földközi-tenger déli térségének a problémája nem oldódik meg. Ezért a hajókról kimentett menedékkérők elosztásáról továbbra is tárgyalni fognak a tagállamok a most leköszönő Avramopulosz biztos szerint, aki arra is figyelmeztettet: valódi megoldást az uniós menekültügy átfogó reformja jelenthet, ami a nemsokára hivatalba lépő Ursula von der Leyen-féle Bizottság egyik legnagyobb feladata lesz.

Tovább

Második nekifutásra jóváhagyták a lengyel biztosjelöltet

október 8., 18:33 Módosítva: 2019.10.09 07:23
0
Rögös út vezetett a lengyel jelöltnek az EU-biztosi poszt felé: először nem is őt szánták az Európai Bizottságba, de az első jelölt nem értett az agrárpolitikához és túl közel is állt a lengyel kormánypárthoz. Aztán Janusz Wojciechowskinak sem sikerült jól az első meghallgatása, végül kapott még egy esélyt. A környezetvédelem kapcsán most sem nyűgözte le egykori kollégáit a parlamentben, de azok már nem látták akadályát annak, hogy kinevezzék.

A leendő lengyel EU-biztos kiválasztása nem volt zökkenőmentes: először egy, a kormány belső köreihez tartozó jelöltet szánt a posztra a lengyel vezetés. A Lengyelország elleni jogállamisági eljárás miatt azonban vitákhoz vezetett volna a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárthoz ennyire közel álló biztos kinevezése, ezért az lemondott jelöléséről. Hivatalosan azzal indokolta meg a döntést, hogy Lengyelország a mezőgazdasági tárcát kapta meg, amelyben nála jobb szakértőre lenne szükség.

A mezőgazdaság mindmáig a lengyel gazdaság egy húzóágazata, ezért a lengyelek elégedettek voltak az agrárügyi tárcával, mely a hagyományosan magas, mezőgazdaságra szánt uniós támogatásokról dönt majd.

Az új jelöltnek, Janusz Wojciechowskinak tizenöt éves európai tapasztalata van európai parlamenti képviselőként és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagjaként. A tizenöt év azonban nem telt el botrányok nélkül: 2006-ban kizárták a kereszténydemokrata jobbközép Lengyel Néppártból, miután átült a konzervatívabb és euroszkeptikusabb Unió a Nemzetek Európájáért frakcióba. Továbbá az EU csalás elleni hivatala (OLAF) kimutatta, hogy parlamenti képviselői munkája során jogtalanul vett fel egy 11 ezer eurós költségtérítést, melyet azóta visszafizetett.

Tovább