A svédek mozgolódnak a leginkább a Fidesz kizárására

tegnap, 17:30 Módosítva: 2019-02-23 11:29
1978
Antiszemita, a legrosszabb populizmus, akár Putyin is kitalálhatta volna – ilyeneket ír egy svéd néppárti képviselő Manfred Webernek a legújabb magyar plakátkampány kapcsán. Gunnar Hökmark szerint Orbán Viktor teljesen elszigetelte magát a párton belül.

Továbbra is feszült a hangulat az Európai Néppárton (EPP) belül az új magyar plakátkampány miatt. A Népszava nyomán az Index is beszámolt róla, hogy a svéd Gunnar Hökmark azt kezdeményezte, tartsanak rendkívüli frakcióülést már a jövő héten a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló kampány miatt. A képviselő levelét Manfred Webernek, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjének címezte, aki egyben a pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztére.

Hökmark azt írja, hogy Orbán a cselekedeteivel az eddigi vörös vonalakon túl újabbakat lépett át. A svéd politikus megítélése szerint antiszemita hangvételű a Soros–Juncker plakát, amellyel az EU-t a magyar nép ellenségének szeretnék feltüntetni. Úgy fogalmaz: „Ez a legrosszabb populizmus.” Sőt: ez egy olyan támadás, amit Marine Le Pen, vagy Putyin is elkövethetett volna, és semmiképpen sem egy olyan politikai partner akciója, mint aki az „egyes egyének, a szabadság, a tolerancia, a nyitott társadalom és az erős Európa” iránt elkötelezett.

Tovább

Megjött a brüsszeli válasz a migránskártyák ügyében

február 21., 13:43 Módosítva: 2019-02-21 16:44
726
Választolt a Fidesznek az Európai Bizottság a migránskártyákkal kapcsolatos kérdésekre. A brüsszeli testület azt írta, eddig több mint 90 ezer jogosult kapott készpénzt a kártyákra, amelyek csak Görögországban használhatók. A tulajdonosok ellenőrizhetők és beazonosíthatók, s mindez összhangban van az uniós joggal.

Tavaly novemberben sajtótájékoztatón jelentette be Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, hogy írásbeli kérdéseket tesz fel Jean-Claude Junckernek az úgynevezett migránskártyák ügyében (a kártyák politikai vonatkozásairól itt, a menekültügyi-segélyezési vonatkozásairól itt írtunk hosszan). Ezek a kártyák nemzetközi segélyprogram keretében menekülteknek és menedékkérőknek biztosítanak pénzt napi szükségleteik ellátására.

16903162 1612177515474167 6011826780324321953 o
Fotó: UNHCR GREECE / Facebook

A 12 kérdés között szerepelt az, hogy uniós forrásokból mennyi pénzt töltöttek fel ezekre a kártyákra, milyen megfontolás alapján tették mindezt, a kártyáknak hány formája létezik, mennyi kártyát osztottak még ki és még mennyit terveznek. Azt is megkérdezték, hogy helyesnek tartják-e Brüsszelben azt, hogy ezeket a pénzeket a migránsok embercsempészekre költik, vagy a terrorizmust finanszírozzák belőle.

Tovább

Önnek is joga van tudni, igazat mond-e kormány!

február 21., 07:32 Módosítva: 2019-02-21 22:45
1310
Összevetettük az uniós jogalkotási folyamattal azokat a kijelentéseket, amelyek szerepelnek a kormány legújabb plakátjain. A kormány olyan szólamokat vett elő, amelyeket már lehetett hallani korábban is, ugyanakkor teljes félreértése és félremagyarázása annak, amit egyébként általában Magyarország is meg szokott szavazni.

1. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát

Közel három éve annak, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság előállt a dublini rendszer reformjával. A tervezet a menekültügyi eljárásról szól, tehát a migránsok kisebb részéről, noha 2015–2016-ban azok voltak többségben, akik háború elől menekülve érkeztek Európába.

A dublini szabályozásnak az a lényege, hogy az az ország bírálja el a menekültkérelmet, ahol a menedékkérő először érte el az EU területét. És ez a rendszer omlott össze – a leglátványosabban Görögországban –, amikor naponta ezrével érkeztek menekülők. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megbirkózni a határaira nehezedő nyomással, és a menekültügyi rendszere túltelítődött, akkor a többi tagállam egy kvóta alapján vállalja át a menedékkérelmek egy részének elbírálását. Ezt a javaslatot kisebb-nagyobb módosításokkal, több mint két évvel ezelőtt elfogadta az Európai Parlament is. Anélkül azonban, hogy a tagállamok is beleegyeznének, egyetlen sor sem léphet életbe a rendelkezések közül.

Márpedig a tagállami vezetők – például a magyar vétó miatt – nem tudtak megállapodni. Az állam- és kormányfői találkozókon kezdetben még volt szándék arra, hogy egységet alakítsanak ki, de ez egyszer sem sikerült, így aztán egyre kisebb teret kapott a napirendekben. Egy idő után általában már csak az szerepelt az EU-csúcsok következtetéseiben, hogy tovább kell dolgozni a közös megoldás érdekében.

Ahogy kopott ki a téma a csúcstalálkozókról, úgy vált egyre hangosabbá a magyar miniszterelnök szólama, hogy a brüsszeli bürokraták ismét le akarják nyomni a kötelező kvótát a tagállamok torkán. Orbán Viktor már 2017 nyara óta nem tart Brüsszelben a csúcsok után sajtótájékoztatót, általában a Facebookon üzeni meg, hogy nagy volt a nyomás, de sikerült megvédeni a magyar érdekeket. Miközben a kvótarendszert tulajdonképpen már mindenki eltemette, semmi esélye annak, hogy belátható időn belül elkészüljön az új szabályozás.

Tovább

A magyar média 69 százaléka kormánykritikus – mondta a Fidesz Brüsszelben

február 20., 18:39 Módosítva: 2019-02-21 12:46
8602
Az Európai Bizottság felkérte a firenzei székhelyű háttérintézményét, hogy sürgősséggel készítsen egy jelentést a magyarországi médiahelyzetről, különös tekintettel a kormányzati médiaholdingra – ezt a Bizottság egyik tisztségviselője jelentette be az Európai Parlamentben.

Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága elsősorban azért vette napirendjére a magyarországi média helyzetét, mert szerették volna tudni, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megléte milyen hatást gyakorol a sajtó többszínűségére.

Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója azt mondta, hogy legutóbbi 2017-ben készült átfogó jelentés a magyar sajtóról.

Akkor közepes és nagyon súlyos kockázatokat tártak fel, például tulajdonkoncentrációt jelölték meg mint aggasztó körülményt, illetve azt, hogy nincs igazán független szabályozó testület.

Abbamonte szerint a legsúlyosabb gond az volt már akkor is, hogy az állam hogyan csatornázza be a támogatásokat, és mivel független sajtót ettől lényegében megfosztják, mindez piactorzulást jelent. Hozzátette azt is, hogy önmagában az a tény, hogy tucatnyi tulajdonos mintegy 470 médiumot ajándékozott a KESMA-nak, cégegyesülésként nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, mert nem érte el a rendeletben meghatározott értékküszöböt.

Tovább

EB-szóvivő: Nincs nyílt konfliktus az Európai Bizottság és a magyar kormány között

február 20., 15:09 Módosítva: 2019-02-20 17:45
201
A keddi odaszólogatás után az uniós testület leszögezte: nem személyes ügyről van szó, de a kormány hazugságait meg kellett cáfolniuk.

Nincsen szó nyílt konfliktusról vagy háborúról Magyarország kormányával, az Európai Bizottságnak azonban kötelessége reagálni, amikor a magyarokkal „valótlanságokat, alternatív tényeket” közölnek – mondta szerdán az Európai Bizottság szóvivője.

Margarítisz Szkínász az EU-s javaslattevő testület sajtótájékoztatóján mondta ezt egy kérdésre válaszolva. Az MTI beszámolója szerint a szóvivő arra utalt, hogy kedden egész nap ide-oda mondogattak egymásnak az Európai Bizottság és a magyar kormány képviselői azzal kapcsolatban, hogy a kormány tájékoztató kampányt indít a bevándorlás elősegítéséről szóló brüsszeli tervekről. A kampányhoz a magyar kormány a Facebookon közzétett egy plakátot, amelyen a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látszik, alatta pedig három állítás szerepel: hogy Brüsszelben be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

„Nem fogunk habozni, hogy tényekkel válaszoljunk mindenre, amit hamisan állítanak be a magyarok előtt, ezt kötelességünknek érezzük” – jelentette ki Margarítisz Szkínász. Hangsúlyozta, a testület a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampánya keretében két éve kiküldött nemzeti konzultáció akkor tévesnek és félrevezetőnek nevezett állításaira is saját válaszokkal állt elő.

Kedden az Európai Bizottság dezinformációnak minősítette a magyar kormány új tájékoztató kampányának anyagait, és cáfolták az állításokat. Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke személyesen fejtette ki, hogy értetlenül áll azelőtt, hogy Magyarországon a kormány állami pénzből valótlanságokat terjeszt. Jean-Claude Juncker kedden este azzal reagált, hogy hazugságokkal nem nagyon lehet mit kezdeni, és felvetette, hogy a Fidesznek ideje lenne kilépnie a demokratikus elveket hirdető Európai Néppártból. Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul Twitteren ítélte el az új kampányfogást.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a magyar kormány megfogalmazta a most vitatott állításokat, ezek és hasonlók korábban többször is szerepeltek a migrációellenes kampányban. Az Európai Bizottság ezekre is reagált, de sokkal később, sokkal kevésbé látványosan, és sokkal hivatalosabb formában, mint most. Ezúttal saját ellenplakátot is készítettek rögtön másnap, ahogy a kormány anyaga kikerült az internetre. Nehéz nem arra gondolni, hogy azért lépett szokatlanul gyorsan a brüsszeli testület, mert most, eddig példátlan módon, személyesen Jean-Claude Juncker került a kormány kampányának célpontjába.

Korábban több magyar néppárti európai parlamenti (EP) képviselő is arról beszélt, hogy a Fidesz megállapodott a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszatekerik a kampányt, hogy ezzel segítsék a pártcsalád többi tagjának a választásra való felkészülését. Úgy tűnik, hogy vagy azoknak volt igaza, akik tagadták, hogy lett volna ilyen megegyezés, vagy pedig ha volt, akkor a Fidesz most felrúgta.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Juncker: a Fidesznek el kellene hagynia a Néppártot

február 20., 00:54 Módosítva: 2019-02-20 15:21
1769
Hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni, mondta az Európai Bizottság elnöke az ellene irányuló kormánypropagandáról.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is megszólalt a botrányban, ami abból kerekedett Brüsszelben, hogy a magyar kormány hétfő este bejelentette: tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről, és a hírhez mellékelt egy plakáttervet, amelyen Soros György és Juncker nevetnek egymás mellett. A poszteren az szerepelt még, hogy Brüsszelben be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait, és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

Kedden délben hivatalos közleményben cáfolta ezeket az állításokat az Európai Bizottság, és elítélte a kormány lépését, hihetetlennek nevezve, hogy egy összeesküvés-elmélet mindennapos közéleti téma lett Magyarországon. A közleményt kedden délben felolvasta a Bizottság vezető szóvivője, és a Twitteren is megosztották, a Bizottság saját készítésű plakátjával együtt, amelyen az állt: a magyaroknak joguk van tudni, hogy mi a tény, és mi a fikció. 

Délután az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans is értetlenségét fejezte ki. Nem fér a fejébe, hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány hivatalos weboldalán olyan állításokat terjeszt, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal – fogalmazott.

Tovább

Az EU a kormány újabb plakátkampányáról: Minden képzeleten túlmegy

február 19., 14:59 Módosítva: 2019-02-20 08:41
2587
Szokatlan gyorsasággal válaszolt a brüsszeli testület: válaszplakátot készítettek, amelyen az áll: a magyaroknak joga van megtudni, hogy mi a tény, és mi a fikció a kormány kampányában. Délután személyesen megszólalt az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans. Azt mondta: a kormány Brüsszel-ellenes kampánya annyira távol áll a valóságtól, hogy már másik univerzumba kell képzelni. A két magyar EU-ügyi államtitkár visszavágott, és a fejére olvasta Timmermansnak, hogy a magyar posztkommunista–antiszemita összefogás pártján áll, és politikai támadást folytat Magyarország ellen.

A magyar kormány hétfő este bejelentette a Facebookon , hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. A hírt egy plakáttervvel illusztrálták, amelyből kiderül, hogy Brüsszelben valakik be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait, és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

Az Európai Bizottság, mintha megszólítva érezte volna magát amiatt, hogy a Bizottság elnöke szerepel a plakáton, nagyon gyorsan reagált. A magyar kormány kampánya minden képzeleten túlmegy – tweetelte Natasha Bertaud, az uniós testület szóvivője. „Sokkoló, hogy egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást.”

A Bizottság alternatív plakáttervet készített, azzal a felirattal: „Önnek is joga van tudni mi a tény, és mi a fikció.” Ki is fejtik a tényeket:

  • Itt nincsenek „ők”, csak az Európai Unió, és az asztalnál ott ül Magyarország is.
  • Az EU támogatja, nem gyengíti a tagállamok határvédelmét.
  • Az EU nem tervezi úgynevezett humanitárius vízumok bevezetését.
  • A tagállamok döntenek arról, milyen mértékben kívánják elfogadni a jogszerű migrációt.
Tovább

Szijjártóék három migrációs vétóból kettőben visszakoznak

február 18., 15:04 Módosítva: 2019-02-19 11:48
175
Újabb döntő ütközetekre készül a magyar kormány ezen a héten a bevándorláspárti erőkkel szemben, ennek keretében megvétózza annak a szervezetnek a közös nyilatkozatát, amely a migrációval kapcsolatos folyamatok szabályozására jött létre.

“Ezen a héten is van bőven alkalom arra, hogy a migrációval kapcsolatos kérdéseket megvitassuk” – ezzel a mondattal kezdte sajtótájékoztatóját Brüsszelben Szijjártó Péter, ahol az uniós külügyminiszterek tanácsán vett részt. A magyar kormány bevándorlásellenes harcának három állomása lesz: holnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsán az EU és Svájc közötti közötti kapcsolatokról szóló megegyezés, az úgynevezett Budapest Folyamat miniszteriális találkozója Isztambulban és az EU és az Arab Liga közötti állam- és kormányfői találkozóa hétvégén Kairóban.

Mindhárom esetben magyar vétó volt készülőben a közös megállapodás kapcsán, jelenleg azonban ott tartunk, hogy a svájci szöveggel kibékült a kormány, és amint azt Szijjártó Péter megerősítette, az Arab Ligával is hajlandó aláírni a dokumentumot Orbán Viktor, mert kikerült a szövegből az utalás az ENSZ menekültügyi csomagjára.

Tovább

Ezen a héten mindenkinek van véleménye Európa biztonságáról

február 15., 15:04 Módosítva: 2019-02-15 18:30
28
Varsóban, Brüsszelben és Münchenben is tárgyalnak a héten az Európai Unió és az Egyesült Államok vezető politikusai biztonságpolitikáról és a közel-keleti problémák rendezéséről. Valódi előrelépés nem történik, az érintettek a saját véleményüket hangoztatják, a tárgyalásaik után pedig udvarias közleményeket adnak ki.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo eheti európai körútjának pénteki állomásán Brüsszelben tárgyalt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, az olasz Federica Mogherinivel.

A transzatlanti együttműködés, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták a beszélgetésükön. Az MTI által szemlézett közleményében Mogherini rámutatott, hogy Pompeo és ő is fontosnak tartják az együttműködést számos külpolitikai kérdésben, például a békés és demokratikus venezuelai átmenetben, a szíriai rendezésben, az afganisztáni béke megteremtésében és a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.

 

A tárgyaláson téma volt Ukrajna és a Nyugat-Balkán is. Utóbbi kapcsán elsősorban a macedón névvita rendezését követő helyzetről, valamint az EU-s védnökség alatt zajló szerb-koszovói párbeszéd iránti amerikai támogatás kérdéséről volt szó. Abban állapodtak meg, hogy kapcsolatban maradnak ezen ügyekben.

Tovább

Brüsszel megszabadult az Elios-ügytől

február 14., 18:38 Módosítva: 2019-02-19 10:54
366
A magyar adófizetőket sajnálja az EP egyik bizottsági elnöke, mert nekik kell kifizetni az Elios-ügy számláit. A pénzt eredetileg az Európai Bizottságnak kellett volna utalnia, ők nem akarták kommentálni, hogy nincs dolguk az üggyel, amelyet folyamatosan bíráltak.

„Ez egy bölcs döntés, amely az EU problémáját megoldja, de a magyar adófizetőkét nem” – ezt válaszolta az Indexnek Ingeborg Grassle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. A német politikust arra kértük, reagáljon arra, hogy a magyar kormány az Elios-ügyben nem nyújt be számlát Brüsszelnek, vagyis az adott időszakban a miniszterelnök vejének érdekeltségében lévő cégnél felmerült 13 milliárd forintos kiadást a magyar költségvetés állja. Feltéve, ha egy esetleges nyomozás nem állapítja meg valakinek a büntetőjogi felelősségét. Kor ábban ugyanis az OLAF és a Grassle asszony vezette bizottság is arra jutott, hogy számos szabálytalanság történt, ami miatt az ügyben büntetőeljárást kellene lefolytatni.

Tovább

Jól állunk a pénzmosás és a terrorpénzelés elleni küzdelemben

február 14., 13:42 Módosítva: 2019-02-14 15:21
188

Előrehaladást ért el Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kereteinek megerősítése terén 2018-ban - közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) az MTI híre szerint. (Az Európa Tanács nemzetközi szervezet, de jogilag nem az EU intézménye.)

Friss jelentésében a kérdésben illetékes bizottság azt írta: két ajánlásának megfogadása és betartása tekintetében Magyarország a 2017-es "részlegesen megfelel" kategóriából a "nagyrészt megfelel" kategóriába lépett előre.

Tovább

Most a Svájc-EU megállapodást vétózta meg Magyarország

február 14., 12:20 Módosítva: 2019-02-15 13:11
4052

Az EU és az Arab Liga közötti megállapodás megvétózása után a magyar diplomácia most a Svájc és az Európai Unió között kapcsolatokról szóló keretmegállapodást csáklyázta meg, írja a Politico.

Az uniós nagykövetek szerdán akarták jóváhagyni  az EU és Svájc közötti kapcsolatokról szóló határozatot. A szöveg az ország és a közösség közötti, számtalan területen mindkét fél számára „kölcsönösen előnyös” együttműködésről szólt, és arról igyekezett meggyőzni a svájci kormányt, fogadja el végre az unióval fennálló viszonyról szóló új keretmegállapodást, szemlézi a Hvg.hu a brüsszeli hírportál hírlevelét

Tovább

Jöhet az orosz gáz az EU-ba

február 13., 15:01 Módosítva: 2019-02-13 18:04
22
Átrajzolhatja Európa energiaellátását és növelheti az orosz részesedést a közösségi gázirányelv módosítása, amelynek kapcsán megszületett a megegyezés az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács között. Az irányelvet az uniós társjogalkotóknak még meg kell erősíteni, ennek valószínűleg nem lesz akadálya, ettől számítva kilenc hónapon belül kell valamennyi tagállamnak a saját nemzeti jogába átültetni.

A németek és a franciák megegyezésére volt szükség ahhoz, hogy múlt héten az uniós tagállamok nagykövetei szinte teljesen egyhangúlag beleegyezzenek a gázirányelv módosításába.

Az Európai Parlament már 2017-ben jóváhagyta az Európai Bizottság előterjesztését, az intézményközi tárgyalások azonban lelassultak és most sikerült áttörést elérni. Az eredeti javaslat arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottságnak legyen lehetősége ellenőrizni a harmadik országból, tenger alatti vezetékeken érkező nyersanyagot. A változtatásokkal együtt így is komoly befolyása maradt a Bizottságnak.

Tovább

Orosz atom: kell-e új védelmi stratégia a NATO-nak?

február 13., 08:32 Módosítva: 2019-02-13 13:49
63
Kétnapos találkozót tartanak ma Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei. A tagállamoknak szembe kell nézniük azzal, hogy hamarosan nem lesz érvényes szabályozás, amely a kontinentális nukleáris fegyverek telepítését korlátozná, mivel az USA az oroszok jogsértéseire hivatkozva felmondta azt. Nem hivatalosan lesz szó Ukrajnáról is, ami kényes kérdés a magyar diplomáciának.

A szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló úgynevezett INF-szerződés megszűnése, vagyis az Egyesült Államok általi felmondása a legfontosabb téma a NATO védelmi minisztereinek szerdai és csütörtöki brüsszeli találkozójának. Feltéve, ha odaérnek a miniszterek – ma ugyanis egyetlen polgári járat sem megy Belgiumba, az általános sztrájk miatt.

Az atomtöltetek hordozására is alkalmas szárazföldi indítású cirkáló rakéták miatt az elmúlt öt évben mintegy harminc alkalommal szóltak az amerikaiak az oroszoknak, de választ nem kaptak. Ezek a rakéták 500 és 5500 kilométer közötti hatósugarúak, akár egy kamion platóján is elférnek, rendkívül mobilak, vagyis ezekkel Európa nagy része elérhetővé vált az oroszok számára.

Az oroszoknak még fél évük van arra, hogy megsemmisítsék a rakétákat, erre azonban egyelőre semmi hajlandóságot nem mutatnak,

főként azért, mert el sem ismerik a szerződésszegést. Mindenesetre NATO-s forrásokból megtudtuk, hogy a miniszterek minden bizonnyal egységesen kiállnak az USA döntése mögött. Ugyanakkor megvitatják azt is, hogy kell-e a NATO védelmi stratégiáját módosítani emiatt, erre vonatkozóan egyelőre nincs amerikai javaslat.

Tovább

Letekerik a fűtést a belga iskolákban

február 8., 04:45 Módosítva: 2019-02-12 12:18
1641
A Belgium nagyobb részét kitevő Flandriában meghirdették a Vastag Pulóver Napját, amelynek keretében az iskolák nem fűtenek, hogy ezzel is javítsák a levegő minőségét. Mindez része a hetek óta országszerte tartó klímatüntetéseknek, amelyeket a politikusokra egyre dühösebb fiatalok szervezik.

Tavaly év végén döntöttek úgy a belga fiatalok, hogy elegük van a felnőttekből, a politikusokból, meg persze ezek ígéreteiből és az utcára vonulnak a környezet védelme érdekében. Azt vállalták, hogy egészen a május végi európai parlamenti (és egyben belga általános) választásokig minden héten csütörtökön találkoznak a tüntetések brüsszeli kiindulópontjának számító Északi Pályaudvar előtt és átvonulnak a városon. Elkészültek a transzparensek, a jelszavak és megkezdődtek a tüntetések, most csütörtökön már ötödik alkalommal demonstráltak. Időközben a mozgalom országossá szélesedett, számtalan városban tartanak ugyanebben az időpontban megmozdulást. A február 7-i demonstráció 20 ezer embert mozgatott meg, a legtöbben az egyeteméről híres Leuvenben voltak, 10 ezres tömeg menetelt át a városon, míg Brüsszelben ötezren kiabálták a jelszavakat.

Tovább

Gulyás Gergely levélben kérte Frans Timmermans felfüggesztését

február 6., 18:38 Módosítva: 2019-02-06 23:46
1448
Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, az Európai Szocialisták (PES) választási csúcsjelöltjét ki kell vonni az Európai Bizottság munkájából arra az időre, amíg aktívan részt vesz az európai választási kampányban - tudatta a magyar kormány álláspontját Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben Jean-Claude Junckerral, a bizottság elnökével.

Gulyás Gergely arra kérte Jean-Claude Junckert, hogy lehetőség szerint kezdeményezze Timmermans kivonását a bizottság munkájából azáltal, hogy fizetés nélküli választási szabadságot biztosít számára, mert a bizottsági alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen az aktív részvétellel az európai parlamenti választások kampányában – írta az MTI.

Tovább

A román korrupcióellenes ügyészség leváltott vezetőjét jelölhetik az Európai Ügyészség élére

február 5., 12:40 Módosítva: 2019-02-14 11:43
912

Első helyen szerepel Laura Codruța Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) egykori főügyésze azon a szűkített listán, amely az Európai Ügyészség főügyészi tisztségére esélyes három jelölt nevét tartalmazza, írja a Transindex a román Mediafax hírügynökség alapján. 

Romániában 2013-ben hozták létre az Országos Korrupcióellenes Ügynökséget (DNA), amelynek köszönhetően 68 politikai tisztségviselő került korrupció miatt a bíróság elé, közöttük egy miniszterelnök, két miniszterelnök-helyettes, 11 miniszter és 39 parlamenti képviselő.

Tovább

Magyar vétó Brüsszelben, Szijjártó a fél világot kiosztotta

február 4., 14:05 Módosítva: 2019-02-05 09:55
8183
Egyetlen EU-s tagállamként Magyarország nem járult hozzá ahhoz az uniós dokumentumhoz, amelyet az EU az Arab Liga tagjaival szeretne aláírni, többek között az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Szijjártó Péter szerint a szövegben utalás van az ENSZ migrációs csomagjára és ez nem elfogadható Magyarország számára. A külügyminiszter üzent a hollandoknak is, szerinte Hollandia nem felügyeleti szerve Magyarországnak.

Lopakodó jogalkotás keretében próbálják meg Brüsszelben és New Yorkban az ENSZ migrációs csomagját a nemzetközi jogi és politikai élet részévé tenni – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek az Arab Liga külügyminisztereivel találkoztak. A diplomaták napirendjén az szerepelt, hogy elfogadnak egy nyilatkozattervezetet, amely a hónap végén az EU–Arab Liga-csúcstalálkozón kerül az állami vezetők elé. Ebben többek között az illegális migráció elleni küzdelemről is szó van, azonban a tervezet hivatkozott az ENSZ migrációs paktumára is. Mint azt az elmúlt egy-két napban már lehetett hallani, a magyar kormány elutasította ennek aláírását, komoly diplomáciai feszültséget okozva ezzel. Bár az ENSZ-dokumentumot összesen kilenc uniós tagállam nem írta alá, más országok nem jeleztek hasonló fenntartást.

Tovább

Orbántól óvja Timmermans a Néppártot

február 4., 11:03 Módosítva: 2019-02-04 14:14
1064
Attól tart az európai szocialisták csúcsjelöltje, hogy az Európai Néppárt szélsőséges erőkkel fog szövetkezni annak érdekében, hogy a legerősebb parlamenti erő lehessen a májusi választásokat követően. Frans Timmermans a magyar és a lengyel kormányfőtől óvta a jobbközép néppárti erőket.

Soha nem kötök megállapodást a szélsőjobboldallal csak azért, hogy az Európai Bizottság elnöke legyek” - ezt mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke Rómában, a jelenleg ellenzékben lévő Balközép Párt kongresszusán. A holland politikus az európai szocialisták csúcsjelöltje a következő bizottsági elnöki posztra. Az a politikai erő adhatja az elnököt, amelyik a választásokon az élen végez, erre azonban jelenleg a legnagyobb esélye az Európai Néppárt első emberének, Manfred Webernek van. Timmermans szerint azonban sem a Néppártnak, sem a szocialista pártnak nincs esélye arra, hogy többségbe kerüljön az Európai Parlamentben, ezért koalíciós tárgyalásokra lesz szükség.

Tovább

Magyar diplomáciai ámokfutásról beszél egy uniós diplomata

február 2., 19:32 Módosítva: 2019-02-03 20:33
1194

"Magyarország diplomáciai ámokfutásának eszközeivé váltunk" - mondta a német DPA hírügynökségnek egy uniós diplomata, miután Magyarország nem volt hajlandó megszavazni a közös uniós álláspontot a bevándorlás kérdéséről az Arab Ligával tartandó hétfői tárgyalásra, írja a Handelsblatt.  

A diplomata azt mondta: a magyar kormány ideológiai okokból elutasította a kompromisszumos javaslatokat, és ezzel elszigetelte magát az EU-s államok körében. A DPA-nak egy másik diplomata is megerősítette, hogy Magyarország megvétózta a közös álláspontot.  

Tovább

Timmermans: Akkor aggódnék, ha Orbán Viktor dicsérne

január 30., 15:54 Módosítva: 2019-01-30 20:48
1012
Soros György emberének nevezte múlt héten az Európai Bizottság alelnökét Orbán Viktor, erre reagált a holland politikus.

„Őszintén szólva, akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán Viktor dicsérne” – jelentette ki az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben, arra reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Soros György emberének nevezte múlt pénteken.

Tovább

Belülről építené le a kormány az EU-s jogállamisági szankciót

január 29., 10:28 Módosítva: 2019-01-29 15:25
790
Óvatosan vegyünk részt a szakértői szintű egyeztetésen, hogy hitelesebben ignorálhassuk az EP és a Bizottság javaslatait – indítványozza a Miniszterelnökség belső használatra szánt feljegyzése.

Belülről, a konstruktivitás látszatát keltve igyekezhet megtorpedózni a magyar kormány az új európai uniós jogállamisági mechanizmust, derül ki a 24.hu birtokába jutott, belső használatra szánt kormányzati dokumentumból. 

„Megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait” – áll a Miniszterelnökség által jegyzett nem nyilvános helyzetjelentésben.

Az új jogállamisági mechanizmusról az Európai Bizottság adott be javaslatot tavaly tavasszal. Arról szól, hogy ha korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak egy tagállamban, és a közpénzeket nem megfelelően használják fel, akkor befagyaszthatnák az annak az országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat. 

Az uniós törvényhozás egyik fele, az Európai Parlament lényegében jóváhagyta ezt a javaslatot. Most indul a törvényhozási folyamat másik fele, amikor az európai kormányok egymás között kell, hogy megegyezzenek arról, hogy mit változtatnának meg ezen a javaslaton, mit tartanának meg belőle, vagy elvetik az egészet.

A Miniszterelnökség elemzésből kiderül, hogy számos tagállam elkötelezett afelé, hogy megszülessen ez az új szankcionáló eszköz. Név szerint Belgiumot és Németországot említi a szöveg, és hozzáteszi, hogy más tagállamok is vannak, amelyek „elvi éllel üdvözlik” a javaslatot, de a részletek hiányában egyelőre tartózkodnak.

A Miniszterelnökség által javasolt stratégia az, hogy az európai kormányok közötti nézeteltéréseket kihasználva, alapos jogi érveléssel alátámasztva lassítsák a mechanizmus részleteinek kidolgozását, és akadályozzák annak bevezetését.

Az egyik jogi érv, amely az új eszköz ellen szól, az az, hogy ilyen mechanizmusok már működnek az EU-ban, ezért felesleges megkettőzni az eljárásokat, emelte ki a szövegből a 24.hu.

Tovább

Apple-megszállással tiltakoztak Brüsszelben a Dühös Öregek

január 26., 20:48 Módosítva: 2019-02-05 10:10
74
Két aktivista csoport, a Pénzügyi Igazságot és a Dühös Öregek Bandája szombaton átmenetileg elfoglalta az egyik brüsszeli Apple-áruházat és az ellen tiltakoztak, hogy az amerikai cégóriás kikerüli az adófizetést. Számításaik szerint emiatt félmilliárd euróval rövidítették meg a belga költségvetést.

Game over” – nyitásként ezt a feliratot festették fel a legnagyobb brüsszeli Apple üzlet üvegajtajára azok a civilek, akik pár pillanattal később ellepték a helyiséget, hogy egy flashmobbal tiltakozzanak azért, mert az amerikai cégóriás alig fizet adót Európában.

Az akciót a Pénzügyi Igazságot nevű csoport szervezte, de csatlakozott hozzájuk a Dühös Öregek Bandája is. Így mintegy százan vettek részt a megmozdulásban.

 

Az üzletben természetesen leállt a kiszolgálás, a demonstrálók ugyanis több száz sárga léggömbbel készültek, amelyeken az euró jele volt látható, és ezeket a lufikat dobálták a levegőbe, miközben jelszavakat skandáltak, leginkább azt, hogy „Pénzügyi igazságot!”. Sőt, jött velük néhány Pac-Man jelmezes demonstráló is, akik felzabálták a lufi eurókat.

Az aktivisták azt mondták, hogy ha az Apple megfizette volna a Belgiumban előírt 33,99 százalékos társasági adót 2002 óta, akkor 500 millió euróval több lenne a belga költségvetés bevétele, ami az összes belga kórházi ápoló fizetését fedezné egy éven keresztül.

Tovább

Bíróságra hívja Magyarországot az EU a kiskereskedelmi szabályok miatt

január 24., 13:30 Módosítva: 2019-01-24 16:32
288
A magyar szabályozás előnyben részesíti a hazai mezőgazdasági termékeket az uniósokkal szemben, és ez nem fér bele a közös piacba.

Magyarországon a kiskereskedőknek kötelező ugyanazzal az árréssel eladniuk a hazai mezőgazdasági termékeket, mint az importált termékeket. Ezzel Brüsszel szerint az a baj, hogy az import termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól, míg a hazai termékek költsége nem. Ezzel a hazaiak előnyt élveznek az uniós árukkal szemben. A közös és egységes európai piacon ez nem megengedett.

Egészen pontosan két uniós jogszabályt érint a magyar rendszer: sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó elvet, és akadályozza a tisztességes versenyen alapuló szabad árképzést. „A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak” – fogalmazott az Európai Bizottság.

2017 januárjában indult a kötelezettségszegési eljárás ebben az ügyben, 2018. márciusban léptették a második szintre, és most jutottunk el a bírósági szakaszba, amely a harmadik és utolsó lépcsőfoka az eljárásnak. A magyar kormány végig kitartott az álláspontja mellett, hogy helyes és szükséges a hazai szabályozás. Ha az EU Bírósága másképp látja a helyzetet, akkor kötelező megváltoztatni a szabályt, vagy pedig büntetést kell fizetnie Magyarországnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Szintet lép a Stop Soros törvénycsomag miatti eljárás az EU-ban

január 24., 12:15 Módosítva: 2019-01-25 09:17
1083
A második szakaszba léptette a „Stop Soros” törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság.

A második szakaszba léptette a „Stop Soros” törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. Az uniós testület csütörtökön jelentette be, hogy indoklással ellátott véleményt küld a kormánynak a júniusban elfogadott törvénymódosítások és alkotmánymódosítás ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak a Bizottság szakértői. A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Az Európai Unió legfelsőbb ellenőrző és végrehajtó testülete júliusban indította az eljárást. Első lépésként felszólító levélben kért választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság már az elfogadását követő napokban monitorozni kezdte a jogszabályt; Christian Wigand bizottsági szóvivő leszögezte: „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült.”

A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ – derül ki a testület csütörtöki közleményéből.

A legnagyobb problémát azzal kapcsolatban találták, hogy a menedékkérőknek nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánítja a törvénymódosítás. „A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük” – fogalmazott a Bizottság.

Másodsorban, a jogszabály az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig, és az országból való kiutasításig terjednek.

Végül, az is uniós szabályba ütközik az Európai Bizottság szerint, hogy a törvénymódosítás óta a magyar hatóságok az uniós jogban nem szereplő indokok alapján is visszautasíthatnak menedékjog iránti kérelmeket.

Tovább

800 ezren mentek Erasmusra tavaly

január 24., 11:56 Módosítva: 2019-01-24 13:24
374
Soha nem vettek még részt ilyen sokan az EU egyre bővülő oktatási és képzési programjában. 2020-ig megvalósulhat az a cél, hogy az EU-ban élő fiatalok 3,7 százaléka eljutott egy másik országba tanulni, dolgozni vagy önkénteskedni.

Az Európai Unió tavaly rekordösszeget, 2,6 milliárd eurót fektetett be az Erasmus+ programba, derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentéséből. Ebből a pénzből mintegy 800 ezer fő részére nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami tíz százalékkal több, mint a 2016-os résztvevők száma.

Az EU oktatási és szakmai csereprogramjának az a célkitűzése, hogy 2014 és 2020 között az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújtson támogatást. A jelentés szerint az Erasmus+ jó úton halad efelé a cél felé.

A program az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködést is finanszírozta: összesen 84 700 szervezet vett részt 22 400 projektben.

Az Erasmus+ egyre inkább hozzáférhetővé válik a leginkább rászorulók számára, több lehetőséget kínálva és további finanszírozást biztosítva a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező résztvevők számára – emeli ki az eredményeket összefoglaló közlemény. 2017-ben közel 21 ezer hátrányos helyzetű hallgató és munkatárs vett részt az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási tevékenységeiben. Ezzel 2014 óta 67 500 fölé emelkedett a hátrányos helyzetű felsőoktatási résztvevők száma, akik között csaknem kétezer speciális szükségletű résztvevő volt.

„A ma közzétett adatok megerősítik, hogy az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az erősebb, befogadóbb és rugalmasabb Európa kialakításában – nyilatkozta Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos. – Szándékunk, hogy az Unió új, hosszú távú költségvetése révén folytassuk a megkezdett utat egy még nagyobb és még jobb programmal annak érdekében, hogy még többet fektessünk be a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező európai fiatalokba.”

Tovább

Már érdekli Brüsszelt a kötvénybiznisz

január 23., 15:07 Módosítva: 2019-01-24 12:48
2719
Utólag is kérdezősködhet Brüsszel a már megszüntetett magyar kötvénybiznisz kapcsán. Rájöttek ugyanis arra, hogy ez a gyakorlat biztonsági kockázatokat rejt és kiváló lehetőséget biztosít a pénzmosásra, adóelkerülésre. Jelenleg 20 uniós tagállamban van hasonló gyakorlat, ezeket tételesen ellenőrzi majd az Európai Bizottság.

Nem szabad megengedni, hogy bizonyos gazdag személyek egyszerűen kikerüljék a schengeni vízumeljárást és azt, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk az adott egyént migrációs és biztonsági kockázatok szempontjából” – ezt mondta Dimitrisz Avramopulosz belügyi és migrációs biztos azt követően, hogy az Európai Bizottság a tagállami befektetői állampolgársági és letelepedési programok felülvizsgálatáról döntött. Ez az a program, ami Magyarországon letelepedési kötvényprogram néven vált ismertté és 2013 júniusa és 2017 márciusa között működött. Lényege az volt, hogy a külföldi, vagyis harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, azonban mindezt csak kiválasztott, offshore hátterű cégeken keresztül tehették meg, amelyek extraprofitot könyvelhettek el mindezért. Ezzel a témával korábban már az Index is többször foglalkozott. Nemrégen írtunk arról, hogy Fidesz-közeli cégeknek 162 milliárd forintot hozott a kötvényprogram.

Tovább

Több pénzt költene klímavédelemre és innovációra az EP

január 22., 20:02 Módosítva: 2019-01-23 08:22
165
Környezetvédelem, innováció, társadalmi kohézió – ezek azok a területek, amelyekre többet szeretne költeni az Európai Parlament regionális szakbizottsága. A kohéziós alapok, amelyeknek egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt eddig, jelentős szerkezeti változáson esnek át, emiatt valószínűleg kevesebb pénz jön majd Brüsszelből.

Módosítaná az Európai Bizottság költségvetési tervezetét az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága. A testület döntött arról, hogy a Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt keretköltségvetését milyen változtatásokkal kellene támogatni az Európai Parlamentnek. A javaslat lényege, hogy a regionális fejlesztési kiadásokat 378,1 milliárd euróval szeretnék megnövelni, ez 14 százalékkal több, mint a Bizottság által javasolt emelés. Ugyanakkor ennek az alapnak a szerkezete jelentős változáson esik át, a plusz források ipari innovációra, környezetvédelemre, a társadalmi kohézióra, integrációra lesznek fordíthatók, kevesebb pénz jut majd azokra a pályázati lehetőségekre, amelyeknek egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt. A számítások szerint, a Bizottság eredeti javaslatát alapul véve Magyarország mai árakon számítva 5,7 milliárd euróval kaphat majd kevesebbet a következő hét éves költségvetésből.

Tovább

Szijjártó: Nemcsak Oroszországból jönnek álhírek

január 21., 16:11 Módosítva: 2019-01-22 11:01
1174
Az EU-nak minden irányban küzdenie kell az álhírek ellen. Nem fogadjuk el az EU-Arab Liga nyilatkozatot, amíg az ENSZ migrációs csomagra hivatkozik. Teheránnak nem tetszik, hogy részt veszünk az Iránról szóló amerikai-lengyel rendezésű konferencián, de ettől még részt veszünk rajta. Ezekről az ügyekről számolt be Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai parlamenti választások közeledtével az Európai Unió egy új mechanizmust kíván életbe léptetni az álhírek, hamis hírek elleni küzdelemre – többek között ennek a részleteiről tárgyaltak az európai uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében leszögezte: Magyarország egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával. Hozzátette, hogy habár az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy „az orosz forrásúnak titulált álhíreket” tudja kivédeni, a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

„Nyilván vannak orosz álhírek, ez evidens” – fogalmazott Szijjártó Péter. Ugyanakkor megjegyezte: „Közép-Európában élünk, nem a Holdon és nem is a Marson, ezért pontosan tudjuk, hogy mindkét irányból próbálnak befolyásolni folyamatokat különböző szerveződések. Közép-Európában erről szól a történelmünk, és ez most sincsen másképp. A NATO-ban szoktuk azt mondani, hogy 360 fokos megközelítésre van szükség, én hasonlót javasoltam itt a kollégáknak.”

Példaként kiemelte a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargást, amelyet a nemzetközi médiában úgy interpretáltak, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

Tovább

Az Európai Parlament megszavazta: a jogállamisághoz köthetik az EU-s pénzeket

január 17., 12:54 Módosítva: 2019-01-17 20:25
8957

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amellyel jogállamisági feltételekhez is kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Ez a szavazás nem jelenti azt, hogy be fogják vezetni ezeket az új feltételeket. Az Európai Parlament nem egyedül dönt ebben az ügyben, hanem az EU tagállamainak az összes kormányával közösen. A kormányoknak még nincsen álláspontjuk a témában, hónapok múlva várható csak, hogy ők egymás között közös nevezőre jutnak.

Ha bevezetnek egy ilyen mechanizmust, az úgy működne, hogy 2021 után felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon, írja az MTI.

Tovább