Maradt a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésben

000 1VJ0RY
2020.07.21. 06:49 Módosítva: 2020.07.21. 11:10

1824 milliárd eurós uniós költségvetésben állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők a csúcstalálkozó ötödik napján. Az alku értelmében a 2021-27-es időszakra vonatkozó hétéves költségvetés 1074 milliárd euró lesz, és ehhez társul egy 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is. Ebből 390 milliárd euró jut majd vissza nem térítendő támogatások formájában a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra.

Ez a megállapodás az EU egész jövőjét meg fogja határozni

– jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kedd reggeli sajtótájékoztatóján. Michel egyébként Twitteren jelentette be hajnalban, hogy megszületett a megállapodás.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerette volna kivetetni a szövegből,

A jogállamisági feltételrendszer végül benne maradt a végső költségvetési megállapodásban.

Igaz, ahogy ezt várni lehetett, az eredeti tervezetnél jóval enyhébben fogalmaznak a dokumentumban, ami ráadásul úgy is van megfogalmazva, hogy utat nyit az értelmezésnek és a további tárgyalásoknak. Az Európai Bizottság javaslatára bevezetendő szankciókat meghatározó szavazási feltételeken is olyan módon változtattak, hogy az politikailag kevésbé kivitelezhető legyen.

De a szó szerinti jogállamiság kifejezés és a hozzá kapcsolódó feltételrendszer is része a költségvetési megállapodásnak, amit az uniós intézmények vezetői is megerősítettek.

Ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik

– mondta Michel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy ez az egyezség „nagyon komolyan elköteleződött az EU anyagi érdekének védelme érdekében”.

Ha az Európai Bizottság által javasolt új jogállamisági mechanizmus megállapítja, hogy egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról – magyarázta Von der Leyen. 

Magyar-lengyel egyetértés

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott a csúcs után. A jogállamisággal kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, hogy

minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították.

Lengyel kollégája is azt hangsúlyozta, hogy a két fontos területet, a gazdaságot és a jogállamisági kérdéseket külön kell kezelni. Orbán hozzátette, hogy egy teljesen új mechanizmus létrejöttét szorgalmazták. Azt is mondta a magyar kormányfő, hogy elfogadhatatlannak tartja, ha azok a népek, akik örökölték a jogállamiságot, kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.

A pontos szöveg, amin a vita folyik

Az állam- és kormányfők által elfogadott dokumentum a következőképpen fogalmaz:

„Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni. Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.”

„Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésében a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.

Az Európai Tanács rövidesen vissza fog térni a kérdésre.”

A dokumentumban felkérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő további intézkedéseket az uniós költségvetés és a Next Generation EU csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében.

Ebből tehát az derül ki, hogy az Európai Bizottság fog a mechanizmusra javaslatot tenni, sőt, tulajdonképpen ez már 2018 óta készen is van. Az is kiderült, hogy a Bizottság majd tesz javaslatot szankciókra is, amelyről minősített többséggel dönt majd a tagállamok tanácsa.

Ezzel kapcsolatban egyelőre még vita van arról, hogy ezt a döntést meg kell-e erősíteni a tagállami vezetők szintjén, ahol viszont minden döntést egyhangúlag hoznak meg. Még egy fontos kitételre fel kell hívni a figyelmet: a jogállamisági feltétel nemcsak a hétéves költségvetéssel kapcsolatban, hanem az újjáépítési alap vonatkozásában is alkalmazható.

A vétó megkerülése

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint nagyon bölcs döntés született. „Előírja a jogállamisági feltétel bevezetését minősített többséggel, az Európai Bizottság javaslatára alapítva, de nem határozza meg annak konkrét formáját, nyitva hagyva az ajtót egy esetlegesen kemény és hatékony mechanizmus számára. A vezetők gyakorlatilag megkerülték a magyar és a lengyel vétót” – írta közösségi oldalán Hegedűs.

A magyar politikusok közül Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azt mondta, ez a döntés hatalmas győzelem Magyarországnak és Európának és minden fronton vereség Orbán Viktornak, aki szerinte hatalmasat bukott Brüsszelben. Dobrev szerint a magyar parlament által előírt feltételek egyike sem teljesült. A képviselő szerint az elfogadott dokumentum egyértelműen fogalmaz a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban, ami szintén a magyar miniszterelnök vereségét jelenti. A tagállamok több mint kétharmada ugyanis korábban már egyértelművé tette, hogy támogatják a jogállam védelmét és az uniós források összekapcsolását.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő szerint kérdés, hogy a szép szavak mennyire fognak a papíron maradni és mennyit alkalmaznak majd belőle. „Nyilván mindez nem fogja megzavarni Orbánt abban, hogy a lakájmédiában akkor is győzelmi táncot járjon, ha erre igazából nincsen oka” – tette hozzá Gyöngyösi közösségi oldalán. A képviselő szerint azonban a következő hétéves költségvetésből az derül ki, hogy „az EU továbbra sem nagyon tervez mást, mint hogy nyugaton a nemzetközi mamutvállalatokat, keleten pedig a politikához közel álló oligarchákat pénzelje”.

A plusz 3 milliárd euró

Magyarország 3 milliárd euróval több uniós forrást fog kapni az elkövetkezendő hét évben – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. A pontos részletek – az, hogy milyen forrásból, milyen célra – azonban egyelőre nem ismertek.

Kiharcoltuk!

kommentálta a költségvetési tárgyalások lezárását Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta: „Ez egy hatalmas győzelem, közös, lengyel-magyar győzelem”, hozzátéve, hogy a másik két visegrádi ország, Csehország és Szlovákia is hozzájárult a harchoz.

Korábban a lengyel miniszterelnök a Twitteren hálálkodott V4-es kollégáinak a remek együttműködésért a maratoni költségvetési tárgyalásokon. Orbánnak külön megköszönte, hogy ilyen remekül együtt tudtak dolgozni az országaik számára „történelmi megállapodásban”.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én.
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én.
Fotó: Benko Vivien  / MTI

A járvány utáni helyreállításról is döntöttek

A költségvetési tárgyalások másik legnagyobb kérdése az volt, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpraállításhoz milyen formában járuljon hozzá az EU. A költségvetési fegyelem iránt elkötelezett takarékos országok emiatt napokig blokkolták a megegyezést, de a végső megállapodással még a tábor legnagyobb szószólói, Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnökök is elégedettek voltak. Igaz, utóbbi a sajtótájékoztatóján azért elutasította, hogy a vitában a másik oldalon álló Giuseppe Conte olasz miniszterelnökhöz hasonlóan „történelminek” nevezze a megállapodást.

Azt azonban Rutte is nagy eredményként értékelte, hogy a gazdasági helyreállítási alapból folyósított vissza nem térítendő támogatások rendszerében beépítettek egy „vészféket”. Ez azt jelenti, hogy 

egy tagállam szavazást kezdeményezhet a Tanácsban a program folytatásáról, ha úgy értékeli, hogy az uniós gazdasági támogatást a kedvezményezettek nem megfelelően használják fel.

A kompromisszumban szintén megmaradtak a magyar miniszterelnök által csak a „gazdagok privilégiumának” nevezett költségvetési visszatérítések, amelyekhez a takarékos országok ragaszkodtak. Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia fognak majd visszatérítést kapni a befizetéseik után a még Nagy-Britanniától öröklött rendszer értelmében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök is sajnálta, de a tárgyalások utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, ebbe a harcba már nem akartak beleállni.

Az ötnaposra nyúló költségvetési tárgyalásoknak egyébként csak 20 perccel kellett volna tovább tartaniuk, hogy a csúcstalálkozó megdöntse a 2000-es nizzai konferencia rekordját.

A megállapodással azonban még nincs vége a történetnek, ugyanis a költségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ezzel kapcsolatban Charles Michel és Angela Merkel német kancellár is óvatosan fogalmaztak.

Emellett a tagállami parlamenteknek is jóvá kell hagynia az új költségvetéshez kapcsolódó befizetéseket.

(Borítókép:  Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kedd reggeli sajtótájékoztatóján. Fotó: Stephanie Lecocq / AFP)

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!



  • Tippek
  • Babaváró hitel