Kvótaper: a kormány szerint az EU bírósága sem szólhat bele, hogyan védjék a közrendet

május 15., 16:39 Módosítva: 2019.05.16 05:25
184
Azért nem vett át Magyarország menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, mert biztonsági kockázatot jelentettek volna, uniós intézmények pedig nem kifogásolhatják, hogy hogyan tartja fönn a közrendet egy ország – érvelt a magyar kormány a „kvótaper” szerdai tárgyalásán.

Megtagadhatja-e egy uniós ország menedékkérők átvételét Olaszországtól és Görögországtól a közrend és a belső biztonság fenntartására hivatkozva? Főleg ezt a kérdést járták körül a „kvótaper” tárgyalásán az Európai Unió bírái a magyar, a lengyel, a cseh kormány és az Európai Bizottság ügyvédeivel szerda délelőtt. 

Egy 2015-ös uniós határozat kötelezte Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot arra, hogy vállalják át menedékkérelmek elbírálását a két dél-európai államtól. Abban az időszakban történt ez, amikor a legnagyobb volt a Földközi-tenger felől érkező bevándorlási nyomás, és szerette volna a görögökre és olaszokra nehezedő terheket csökkenteni az Európai Unió.

Tovább

Olcsóbb lesz a belga sör a belgáknak

május 15., 14:04 Módosítva: 2019.05.15 15:37
9
Brüsszel elintézte: csökken a sör ára Belgiumban és ezzel együtt kevesebb pénzt kell befizetni a tagállamoknak a közös kasszába. Az ügy hátterében egy trösztellenes intézkedés van, az Európai Bizottság több mint 200 millió eurót fizettet meg a világ legnagyobb sörgyárával, amely a belgák hátrányára manipulált a sörárakkal.

Az AB InBev.-vel szemben közel három éve folytat vizsgálatot az Európai Bizottság, mégpedig azért, mert a belgák kedvenc sörét, a Jupilert különböző trükkökkel drágábban adták el a belga piacon. A Jupiler a belga sörfogyasztás 40 százalékát fedi le, a gyártó cég nemcsak Belgiumban, hanem Hollandiában és Franciaországban is értékesíti.

Azonban ez a sör kevesebb pénzbe kerül Hollandiában, amiből logikusan következne, hogy a belga kis- és nagykereskedők onnan szerették volna beszerezni a Jupilert. Az uniós testület ugyanakkor megállapította, hogy az AB InBev. különböző módszerekkel elérte, hogy ez lehetetlenné váljon.

Például megváltoztatták a sör csomagolását, lehagyták például a kötelező információk francia nyelvű változatát, így nehezebbé vált a belgiumi értékesítés. Aztán korlátozták a holland nagykereskedők által rendelhető mennyiséget, így nem maradt már értékesíthető termék a belga piacra. A kiskereskedőknek pedig azt mondták, hogy más termékeikből csak akkor vásárolhatnak, ha az olcsóbb holland Jupilerből kevesebbet szállítanak Belgiumba. Végül azt is kikötötték a hollandiai ügyfeleiknek, hogy a meghirdetett promóciókat nem ajánlhatják a belga vásárlóknak.

Tovább

Szerdától csökkennek a nemzetközi perc- és SMS-díjak az EU-ban

május 13., 15:14 Módosítva: 2019.05.13 20:08
316
A tagállamok közti telefonhívások percdíja legfeljebb 19 eurócent, az SMS-eké legfeljebb 6 eurócent lehet.

Szerdától érvénybe lép a megállapodás, miszerint az Európai Unió tagállamai között indított hívások percenként legfeljebb körülbelül 62 forintba, az SMS-ek pedig maximum 19 forintba kerülhetnek.

Az új Eurobarometer-felmérés szerint az elmúlt hónapban az európaiak 42 százaléka lépett kapcsolatba valakivel egy másik uniós országban. Ennek ellenére a résztvevők 26 százaléka indított csak telefonhívást vagy küldött SMS-t unión belül.

Tovább

Európánkért díjjal tüntették ki az EUrologus újságíróit

május 10., 17:05 Módosítva: 2019.05.10 21:24
753
Egy maroknyi csapat tudott megmaradni független és Európáért szinte Don Quijote-i harcot vívó újságírónak, a társadalom élő lelkiismeretének – írta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke az EUrologus munkájáról.

„Európánkért” díjjal tüntették ki az EUrologus újságíróit, Kugyela Tamást és Márton Balázst pénteken.

A díjat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) hozta létre, azoknak az újságíróknak az elismerésére, akik nagyon sokat tesznek az Európai Unió, az európai eszmék, értékek, folyamatok megismertetéséért és ez által hozzájárulnak a népek közeledéséhez, együttműködéséhez.

Tovább

Apad a Fidesz határon túli bázisa

május 10., 09:27 Módosítva: 2019.05.24 11:00
1289
A mostaninál biztosan kevesebb erdélyi vagy felvidéki magyar politikus jut be a következő Európai Parlamentbe. Ez érvágás a romániai és szlovákiai magyarságnak, és a Fidesznek is, mert a magyar kormánypárt ezekkel a mandátumokkal is zsarolja az Európai Néppártot.

Nem teljesen normális, hogy egy európai pártszövetségi rendszerben azt kell mérlegelni, hogy ki mivel tudja zsarolni a másikat. Márpedig a Fidesz és az Európai Néppárt “se veled, se nélküled” típusú románcában éppen ilyesmi a helyzet.

A magyar kormánypárt sosem titkolta, hogy a Néppárt többségéhez a következő Európai Parlamentben szükség lesz az általuk biztosított 13-15 mandátumra. Hosszú hónapok adok-kapokja után a Néppárt, illetve annak csúcsjelöltje, Manfred Weber mostanra jutott el odáig, hogy “bármi áron” erre nincs szükség. Ugyanakkor a Fidesznek van még egy ütőkártyája: az a 13-15 mandátum ennél lényegesen több is lehet, hiszen vannak szövetségesei, amelyek velük együtt hagyják majd ott a Néppártot.

Ezek főként a határon túli magyar pártok, illetve a Fidesz által is erősen támogatott szlovén ellenzék. Így összességében akár több mint 20 képviselő is állhat Orbán mögött - szólt a vélekedés. Megnéztük, hogy állnak most ezek pártok.

Tovább

Ausztria tovább ellenőriz a magyar határon

május 9., 19:38 Módosítva: 2019.05.10 11:11
332

Újabb fél évvel, november 12-ig hosszabbította meg Ausztria a magyar és a szlovén határ ellenőrzését, amely (hivatalosan) csak ideiglenes, hiszen mindegyik ország a schengeni övezet tagja. Norvégia, Svédország, Dánia, Németország és Franciaország szintén fenntartotta a hasonló intézkedéseit.

Tovább

Orbán vs. Weber – egy titkos favorit a háttérben?

május 9., 11:14 Módosítva: 2019.05.09 19:01
389

„Michel Barnier brexitfőtárgyaló lehet a titkos favorit az Európai Bizottság elnöki posztjára” – dobta be szerda reggel a kormánybarát Magyar Hírlap, miután Orbán Viktor miniszterelnök némi meglepetésre hétfőn megvonta a támogatását a mostani néppárti csúcsjelölttől, Manfred Webertől.

Azért számít meglepőnek, hogy Orbán hétfőn nyíltan alkalmatlannak nevezte Manfred Webert, mert korábban még dicsérte és támogatásáról biztosította. Majd most, több héttel azután szakított Weberrel, hogy a bajor politikus kijelentette, nem a Fidesz és Orbán Viktor (vagy ahogy azt a miniszterelnök tévesen idézte, a „magyarok”) szavazataival akarja vezetni az uniós kvázikormányt.

Tovább

Orbán: Tisztelünk téged, te, nagyszerű, magyarokat sértegető, alkalmatlan ember!

május 8., 07:26 Módosítva: 2019.05.09 17:35
1032
Hatalmas léptekkel távolodik az európai középtől Orbán Viktor és a Fidesz, a Néppártban alig van már támogatottsága, de úgy tűnik, erre nincs is szüksége. Ugyanakkor a szélsőjobb tárt karokkal várja, ami azonban nem kecsegtet túl sok sikerrel és befolyással az európai színtéren.
  • Orbán és a Fidesz nevében 2018. október 18-án Rogán Antal közölte, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére.
  • Orbán Viktor 2019. március elején azt mondta egy német lapnak, hogy ő világossá tette: végig támogatni fogják Manfred Webert. 
  • Orbán Viktor 2019. május 6-án hétfőn kijelentette, alkalmatlannak tartja Manfred Webert, éppen ezért ő és pártja nem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét.

De mi történt ez alatt a fél év alatt?

A Fidesz és az Európai Néppárt távolodása egymástól többéves folyamat. 2015 decemberében az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdjék meg a magyarországi jogállamiság mélyreható vizsgálatát, de ekkor a parlamenti matematika alapján az Európai Néppárt többsége még kiállt a Fidesz mellett. Két év múlva azonban elkezdtek fogyatkozni a néppárti támogatók, mindez a Sargentini-jelentéssel összefüggésben követhető végig.

A Néppárt jóváhagyása nélkül maga a vizsgálat sem indult volna meg: a szükséges többség úgy jött össze, hogy a néppárti képviselők jó része tartózkodott vagy támogatta az eljárás megindítását. Ekkor fordult elő először, hogy a Néppárt többsége nem úgy szavazott, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja. 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés 2/3-os megszavazásánál pedig már egyértelmű volt, hogy a Néppárt valamit másképpen akar Magyarországon, az események pedig néhány hónap alatt úgy felgyorsultak, hogy a Fidesz–Néppárt-szövetség gyakorlatilag felbomlott, jelenleg úgy beszélnek egymásról, mint ellenfélről.

Tovább

Juncker: Örülök, hogy Orbán szerint jó a személyes kapcsolatunk, én is így érzem

május 7., 15:57 Módosítva: 2019.05.08 06:40
168
Az elmúlt öt évét értékelte az Európai Bizottság elnöke kedden. Büszke rá, hogy Görögországot bent tudta tartani az eurózónában, és sajnálja, hogy nem reagált azonnal a Luxleaks botrányra, és hogy hallgatott a brit kormányra, amikor arra kérték: ne avatkozzon be a brexit-népszavazási kampányba.

Az egység és a remény üzenetét kell sugároznunk, meggyőzni az embereket, hogy a mi közös európai projektünkről szavaznak május 26-án, mondta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy keddi sajtótájékoztatóján. Annak apropóján állt a kamerák elé, hogy csütörtökön az Európai Unió jövőjéről fognak tárgyalni az EU-s országok vezetői egy csúcstalálkozón a romániai Nagyszebenben.

„Mindenkinek azon kell elgondolkodnia, hogy milyen lenne az Európai Unió a választás utáni napon, hogyha például mindenki a szélsőségesekre szavazna – buzdított szavazásra az elnök. – Mindenkinek azt kell mondogatnia magának: 

Ma én vagyok Európa."

Az Európai Uniót ért kritikákról megjegyezte: nem tartja fairnek, hogy teljes egészében az EU-nak róják föl, hogy sok választópolgár csalódott az európai projektben. „A nemzeti politika is kiábrándítja az embereket. Ha az EU-t tesszük meg mindenért bűnbaknak, akkor a nemzeti valóságokat vetítjük az európai valóságra.”

Tovább

Nincs sok alapja, amiért Szijjártó az EU cselén kiakadt

május 7., 11:50 Módosítva: 2019.05.08 00:10
148

Politikailag és eljárásilag is elfogadhatatlan – jelentette ki Szijjártó Péter, miután Magyarország vétója ellenére közös uniós álláspontot emlegettek az ENSZ-ben Izraelről. Az EUobserver uniós hírportál szerint közvetlenül a hétfői ülés előtt a kormány az utolsó pillanatokban elutasította az EU tervezett - Izraelt elítélő - nyilatkozatát, de a finn nagykövet mégis felolvasta.

Hiába kezdett azzal, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél – Magyarországot kihagyva –, utána olyanokat mondott, hogy „az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt”, illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében.

Tovább

Fiatal tüntetők lopták el a show-t az EU-s intézmények nyílt napján

május 4., 21:32 Módosítva: 2019.05.05 13:37
737
Lefeküdtek a földre és énekelni kezdtek arról, hogy mind meghalunk, ha a politikusok nem változtatnak a helyzeten.

Az európai uniós intézmények nyílt napján a szervezők törekedtek arra, hogy tollak és matricák osztogatása mellett minél szélesebb körben megismertessék a látogatókkal, mivel foglalkoznak. Az Európai Bizottság sajtónak kialakított szárnya szombaton kifejezetten környezetvédelmi PR-termékké és gyerekprogramok helyszínévé vált, így az épületben ez a téma kapta a legnagyobb teret.

Amire senki nem számított, hogy délután körülbelül tizenöt fiatal fogja énekelni az Örömóda, az Európai Unió himnuszának radikális feldolgozását. A földre feküdve a tüntetők több programot el is zártak a látogatók elől, majd alig öt percnyi éneklés után a biztonsági őrök elbarikádozták őket a közönség elől. A belga Extinction Rebellion csoport tüntetői ezután még legalább fél óráig folytatták a demonstrációt. Álló hirdetőtáblákkal takarták el őket, ezután csak hallani lehetett kulcsmondataikat, az eseményeket Instagram-oldalunkon közvetítettük.

Tovább

Brüsszelt érdekli a fideszes médiabirodalom

május 3., 16:08 Módosítva: 2019.05.09 08:47
1574
Hivatalos vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha versenyjogi szempontból kifogásolható a magyar kormánypárti sajtó működtetése. Brüsszelben arra kíváncsiak, van-e tiltott állami támogatási vonzata a médiumok összevonásának és működtetésének.

Múlt héten a Bruxinfónak, tegnap pedig a Politiconak is megerősítette az Európai Bizottság, hogy egy panasz alapján vizsgálódik a Magyarországon létrehozott kormányközeli médiakonglomerátum ügyében. A Bruxinfó című magyar nyelvű lapnak Margrete Vestager versenypolitikai biztos kijelentette: arra kíváncsiak, van-e állami támogatási vonzata a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tömörített több száz lap működtetésének. Ugyanakkor a biztos azt is hozzátette, hogy korai még bármilyen részletről beszámolni.

Tovább

Szijjártó ezért szokott vétózni

május 2., 17:07 Módosítva: 2019.05.02 23:38
367
Szijjártó Péter szerint az EU olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a magyar kormánnyal, amely nem segíti a közel-keleti megbékélést, ezért vétózott Magyarország, újabb diplomáciai feszültségeket okozva. A külügyminiszter beszélt arról is, hogy "barátaink és szövetségeseink" állnak annak az útjában, hogy az orosz gáztól függetlenedni tudjunk.

“Izrael vonatkozásában következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot.

Mindezt azzal kapcsolatban mondta külgazdasági és külügyminiszter, hogy tegnap – az Euobserver nyomán mi is megírtuk – bejárta a hír a sajtót, miszerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott egy olyan, Izraelt elítélő EU-s dokumentumot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szeretett volna az Unió közös álláspontként előadni.

Ehelyett a finn uniós nagykövet 27 EU-tagállam nyilatkozataként olvasta fel a dokumentumot – nem említve az aláírók között Magyarországot. Szijjártó Péter szerint

eddig sem, és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát.

Szijjártó Péter szerint olyan nincs, hogy az EU27-eknek van egy álláspontja, mert vagy van a 28 tagállamnak egységes véleménye, vagy pedig nincs. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar fél kért változtatásokat a szövegben, ezek egy részének eleget is tettek a tagállamok, másoknak viszont nem ezért is vétózott a magyar kormány.

Tovább

A szavazás miért nem megy az interneten, ha az adóbevallás igen?

május 2., 05:08 Módosítva: 2019.06.02 14:44
992
A digitális korban a választások kultúrája is átalakulóban van. A politikusok a közösségi médián keresztül kommunikálnak a szavazókkal, Észtországban pedig már online is lehet voksolni, de mi a garancia a választások tisztaságára? Ha minden információ átköltözik a netre, akkor mi lesz azokkal, akik nincsenek online?
Az 1999-es Helsinki EP választás szavazatszámlálói urnát ürítenek.
Az 1999-es Helsinki EP választás szavazatszámlálói urnát ürítenek.
Fotó: MARJA SEPPAENEN-HELIN / LEHTIKUVA / AFP

A közösségi média hatalmas előnye, hogy elősegíti és egyszerűsíti az információáramlást, és a részvételről szól, akárcsak a politika. A képviselők közvetlenül kaphatnak visszajelzést, a választók pedig közvetlenül információt. Az Európai Parlament is már minden közösségi platformon jelen van, és kampányol a májusi választásokon való részvétel fellendítéséért, például a #thistimeimvoting mozgalommal. Amire sokan nem gondolnak, hogy ha a politika és a politikai részvétel is átköltözik a digitális szférába, az növelheti a szegények és a fogyatékkal élők hátrányát az információszerzésben, megnehezítve részvételüket a választásokon.

Tovább

Juncker hagyatéka: Egységben az erő

május 1., 08:53 Módosítva: 2019.05.01 11:45
36
Védelmet nyújtó, versenyképes, méltányos, fenntartható és befolyásos Európát szeretne látni a jövőben a jelenlegi Európai Bizottság és ennek elfogadását javasolják a tagállamok jövő heti, nagyszebeni találkozóján. A brüsszeli testület átfogó összegzést készített saját, elmúlt közel ötéves tevékenységéről is.

Az Európai Bizottság kedden elfogadott egy dokumentumot, amely tulajdonképpen a Juncker-féle testület politikai hagyatékának is tekinthető. Az anyag a jövő heti nagyszebeni állam- és kormányfői találkozóra készült. Május 9-én a tagállami vezetők az Egyesült Királyság nélkül, 27-es körben találkoznak, a soros román elnökség szervezésében. Közel két évvel ezelőtt eldöntötték ennek a találkozónak az időpontját és helyét, valamint a tematikáját is: a brexit utáni Európáról szerettek volna beszélgetni – más kérdés, hogy a brexit még nem történt meg.

A miniszterelnökök elé kerülő anyag címe: “Európa 2019 májusában – Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő Unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére”. Sőt, olyat is írnak, hogy “Egységben az erő!”, és ennek jegyében a leköszönő Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a következő brüsszeli testületnek. Jean-Claude Juncker ez mondta összefoglalójukról: “Nekünk, európaiaknak napról napra egyre több kihívással kell szembenéznünk. Ahhoz, hogy Európa virágozhassék, a tagállamok együttműködésére van szükség. Szilárd meggyőződésem, hogy csakis az egységben találhatjuk meg azt az erőt, amely európai életmódunk megőrzéséhez, bolygónk megvédéséhez és globális befolyásunk megtartásához szükséges.”

Tovább

Juncker: Orbán nem diktátor

április 29., 07:36 Módosítva: 2019.04.29 17:33
854
Nem tartja Orbán Viktort diktátornak és nem hisz az Európai Egyesült Államokban - nyilatkozta egy lengyel lapnak Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor azt sem mondta, hogy a magyar miniszterelnök demokrata lenne, mert egy demokrata azoknak is azonos jogokat biztosít, akik nem szavaztak rá.

A visegrádi országok egy-egy lapjának adott interjút a napokban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországról a HVG volt ott a beszélgetésen, mi most a lengyel Rzeczpospolitának adott interjúból idézzük a legérdekesebb és Magyarországgal is kapcsolatos részeket.

Két éve a rigai digitális csúcstalálkozón úgy várta Jean-Claude Juncker a magyar miniszterelnököt, hogy "A diktátor érkezik”, majd lekevert neki egy nyaklevest.

Juncker szerint szerencsétlen eset volt, hogy ez behallatszott a mikrofonokba, mert ezt követően mindenféle találgatások láttak napvilágot. Juncker elmondta, hogy csak egymás között és viccből diktátorozza Orbánt, és egyáltalán nem gondolja, hogy akár a magyar, akár bármelyik közép-európai miniszterelnök diktátor lenne. Sőt, Orbánról így beszélt Juncker: “A legnagyobb tisztelet illeti Orbán Viktort. A 90-es évek második felétől ismerem, amikor először miniszterelnök lett. Korábban is csodáltam őt a bátorságról, amit megmutatott akkor, amikor a szovjet hadsereg még mindig Magyarországon állomásozott. Számomra ő mindig is hős volt. Nekem személyesen jó a kapcsolatom vele, és biztos vagyok benne, hogy ő ugyanezt mondaná rólam.”

Tovább

Orosz álhírgyárak próbáltak belezavarni az ukrán választásba

április 26., 21:16 Módosítva: 2019.04.27 09:17
22
Aktív dezinformációs kampányt folytattak az oroszok az ukrán elnökválasztás kapcsán - hívta fel a figyelmet az EU illetékes szerve. A Kreml-párti médiumok többek között arról próbálták meggyőzni az ukránokat, hogy legjobb lenne, ha egy külföldi elnököt választanának.

Az Európai Bizottság Külügyi Szolgálatán belül működik egy “Stratcom” nevű munkacsoport, amelynek tevékenysége jelentős részben arra terjed ki, hogy az orosz álhíreket beazonosítsa, értékelje azokat és megpróbálja kideríteni, milyen úton terjedtek el a sajtóban, illetve főként a közösségi médiában.

Tovább

Európai Bizottság: Romlik a magyar igazságszolgáltatás megítélése

április 26., 15:12 Módosítva: 2019.05.09 14:30
395
Közzétette az Európai Bizottság 2019-es, úgynevezett igazságügyi eredménytábláját, amely a bírósági rendszerek függetlenségéról, minőségéről és hatékonyságáról ad átfogó képet. Magyarország esetében a tavalyi évhez képest romlottak az adatok. A magyar igazságszolgáltatás függetlensége a cégvezetők értékelése szerint az EU-ban hátulról a második helyen van, de a lakossági megítélés is romlott ebben a kérdésben.

A függetlenséget természetesen nem lehet számszerűsíteni, ezért az érintettek megkérdezése alapján, közvélemény-kutatás formájában összesítették a polgárok és az üzleti szféra benyomásait az új igazságügyi eredménytáblában. Ezek alapján világosan látszik, hogy Észak- és Nyugat-Európában sokkal függetlenebbnek ítélik a bíróságokat, mint a később csatlakozott tagállamokban.

A válaszadók leginkább a politika, a gazdasági érdekcsoportok és a kormányzat nyomásgyakorlására panaszkodnak. Míg a magyar emberek 48 százaléka nevezte jónak, vagy nagyon jónak a helyzetet, addig a cégvezetőknek csak a 18 százaléka volt ezen a véleményen. A 28 tagállam közül a lakossági megítélés a 18., a vállalati szféra véleménye pedig a 27. helyre rangsorolta az országot.

Tovább

A szavazási részvételt próbálja felpörgetni az EP

április 25., 22:47 Módosítva: 2019.04.26 06:56
28
Egy kisgyermek megszületéséről és egy új élettel együtt járó felelősségről szól az Európai Parlament kisfilmje, amellyel a szavazási részvételt szeretnék növelni. Eddig ugyanis az európai polgárok csak 35 százaléka mondta biztosra részvételét, ugyanakkor egy felmérés szerint az EU támogatottsága történelmi magasságokban van, dacára a populisták előretörésének.

Egy hónappal az EP-választások előtt az Európai Parlament bemutatta azt a kisfilmjét, amellyel választási részvételre buzdítja a polgárokat. A valamivel több mint 3 perces rövidfilm címe „Dönts a jövődről!".

Egy újszülött világra jövetelét kíséri végig a kamera, bemutatva az érzelmek széles skáláját az félelemtől a bizakodáson át a boldogságig. A kisfilm narrátora egy 11 éves dán kislány, aki többek között ezt mondja: „Mindannyian hatással vagyunk a világra, de együtt valódi változást érhetünk el. Döntsd el, milyen Európában nőjek fel!"

A jelenkor kihívásaival kapcsolatban a nézők felelősségérzetére kíván hatni a film és fel is sorolják, hogy melyek azok a területek, amelyeken együttes fellépésre van szükség:

az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a határok biztonságossá tétele, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a béke, az egyenlőség, a jogok és a demokrácia előmozdítása.

Tovább

Hová tűnt Bannon EU-ellenes mozgalma?

április 19., 07:15 Módosítva: 2019.04.19 17:21
0

Amikor az európai szélsőjobboldali pártok múlt héten Milánóban találkoztak, nem csak a beígért húsz pártból hiányzott 16. Donald Trump első stratégiai főtanácsadójának, az USA elnökének megválasztásában kulcsszerepet játszó Breitbart blog társalapítójának, Steve Bannonnak a nevét hiába keresni a résztvevők között. Pedig az amerikai bukása után pont azért költözött Európába, hogy a közelgő európai parlamenti választásokra segítsen összefogni a populista, elitellenes és nacionalista erőket.

Tovább

Weber vs. Timmermans: ki a közösségi média csúcsjelöltje?

április 17., 12:51 Módosítva: 2019.06.02 15:02
59
Manfred Weber Facebook-oldala majd felrobbant, amikor kiposztolta a Fidesz felfüggesztését. Timmermans követőit pedig tulipános fotói mozgatták meg a legjobban. Összevetettük a két csúcsjelölt közösségi média profiljait, hogyan teljesítenek, ha lájkokról, követőkről és üzenetekről van szó.

Két nagy pártcsalád küzd egymással a májusi választáson az európai parlamenti helyek többségéért. Amelyik több helyet szerez, jó pozícióba kerül ahhoz, hogy követelje: az ő jelöltjét válasszák meg az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Néppárt (EPP) jelöltje a német Manfred Weber, aki a néppárt mostani frakcióvezetője. Az Európai Szocialistáké (PES) pedig Frans Timmermans, volt holland külügyminiszer és az Európai Bizottság első alelnöke. Őket hívják a két pártcsalád „csúcsjelöltjeinek”.

A felmérések szerint az Európai Néppárt áll nyerésre: a Néppárthoz tartozó európai pártok, köztük a Fidesz az EU összes tagállamából 180 képviselői mandátumot nyerhetnek. A másik nagy pártot, az Európai Szocialistákat 135 mandátumra mérik, de ha Nagy-Britannia még sokáig EU-tag marad, és választásokat kell tartania, a brit Munkáspárt képviselőivel akár 170 helye is lehet a szociáldemokrata frakciónak az EP-ben. A szociáldemokrata frakcióba tart Magyarországról az MSZP és a DK.

Az EP-választáson nem az európai pártcsaládok csúcsjelöltjeire szavazunk, hanem a magyar pártokra. A mostani állás szerint nálunk a Fideszre leadott szavazatok fogják erősíteni az Európai Néppárt frakcióját, az MSZP–P-re és a DK-ra adott voksok pedig a szociáldemokrata frakciót, illetve a Zöldek frakcióját, ha az MSZP–P listájáról Jávor Benedek is bejut az Európai Parlamentbe. A csúcsjelöltek ennek ellenére a lehetőségeikhez mérten igyekeznek kivenni a részüket a nemzeti pártok kampányából. Járják az Európai Uniót, beszédeket mondanak, nyilatkoznak, interjúkat adnak, és a közösségi médián is posztolnak. Megnéztük, hogy a közösségi médiát Weber vagy Timmermans kezeli-e jobban, az alapján, ahogy március elejétől mostanáig hogyan jelentek meg a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren.

Timmermans régebb óta gyűjti a követőit

Alapvető eltérés kettejük között, hogy a holland szociáldemokrata Frans Timmermans üzenetének része a zöldpolitika, a társadalmi egyenlőség, a migrációs helyzet megoldása és az emberi jogok szem előtt tartása, míg a konzervatív EPP csúcsjelöltjét jobban foglalkoztatja az európai identitás megőrzése, a fiatalok inspirálása, a biztonság megerősítése vagy a digitális innováció fellendítése.

Frans Timmermanst körülbelül háromszor annyian követik összesen a Facebookon, az Instagramon és  a Twitteren, mint Manfred Webert. A holland politikus egyedül az Instagramon teljesít gyengébben, ahol 4 ezer követővel van lemaradva Weberhez képest. Mit sem számít ez a közel 150 ezres facebookos előnyéhez mérten. Kedvelésekben is elöl jár Timmermans, de nem ilyen egetverő különbséggel: általában 100-150-nel produkálnak többet Timmermans Facebook posztjai, mint Weberéi.

Mindegyik közösségi oldalon észrevehető, hogy Weber legalább kétszer annyit posztol, mint Timmermans. Twitteren volt olyan nap, amikor tizenhét üzenetet tett ki, és jelentősen megugrott az utóbbi időben a követőtábora is. A kampányidőszak végéig biztosan nem fogja tudni beérni ellenfelét, hacsak nem vásárol magának követőket. Az adatokkal ellentétben, mégis az EPP-s Webert tartják esélyesebbnek az elnöki pozícióra, amit igazából nem a követők száma fog meghatározni.

Tovább

Húsz év börtön három belga terroristának

április 12., 20:17 Módosítva: 2019.04.12 23:40
35
Összesen húsz év börtönt kapott három terrorista Brüsszelben, terrorszervezetben való részvételért. Nem álltak azonban bíráik elé, egyikük egy szíriai börtönben van, a másik kettő pedig vagy már halott, vagy még mindig terroristaként harcol.

A brüsszeli bíróság tíz év börtönre ítélte Azeddine Kbir Bounekoubot, akinek már van egy 15 éves ítélete. Bounekoub volt a hírhedt Sharia4Belgium nevű szervezet vezetője, akik az iszlám törvénykezést akarták bevezetni. A másik két férfi 5-5 év börtönt kapott. Egyikük, Hamsa Nmili 2013-ban csatlakozott az Iszlám Államhoz, két éve fogták el a kurdok, azóta egy szíriai börtönben van. Tavaly a cellájában adott interjút az egyik belga tévétársaságnak.

Tovább

Május 15-én tartják a következő kvótapert az EU bíróságán

április 12., 17:23 Módosítva: 2019.04.12 20:32
147
Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben folyik eljárás, amiért nem vettek át menedékkérőket a görögöktől és az olaszoktól 2015-2017 között.

Május 15-én tartják a „kvótaper” tárgyalását Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, adta hírül az Igazságügyi Minisztérium MTI-nek küldött pénteki közleményében.

A bírósági eljárást az Európai Bizottság indította, azért, mert ez a három tagállam nem vett át menedékkérőket Görögországtól és Olaszországtól 2015 és 2017 között egy rendkívüli menekült-áthelyezési művelet keretében. Magyarországnak két ilyen művelet részeként összesen legfeljebb 1294 menedékkérelem elbírálását kellett volna átvállalnia a két dél-európai országtól.

Tovább

Sürgősen javítanunk kell a légszennyezettségen

április 11., 18:30 Módosítva: 2019.04.11 18:34
0
Magyarországon több mint 12 800 olyan haláleset történt egy 2015-ös adat szerint, amit a légszennyezettség okozott. EU-s szinten 400 ezer ember halálát okozza évente a probléma, ha változtatni akarunk, sürgősen csökkenteni kell a háztartásokban a szilárd tüzelőanyagok eltüzelését és a járművekből származó kibocsátásokat. Az Európai Bizottság szeretne segítséget nyújtani az uniós országoknak a környezetvédelmi célok teljesítésében. Egy pénteki jelentésben tagállamokra bontva összesítette a problémák okait.

Annak ellenére, hogy 1990 és 2016 közötti csökkent a káros anyagok kibocsátása, 2017-ben a levegő minősége mégis számos zónában túllépte a levegőminőségi előírásokat a nitrogén-dioxid  és a szálló por (PM 10) koncentrációjában.

Magyarország előrelépést tett azzal, hogy gazdasági növekedését nem a környezete terhére folytatta az utóbbi időszakban. Az intenzíven megnövekedett ipari és mezőgazdasági tevékenység és a közúti forgalom új kihívásokat jelentenek, és a környezet természetes egyensúlyának megőrzését tovább nehezíti, hogy lassan hajtják végre a környezetvédelmi jogszabályokat az Európai Bizottság szerint.

Magyarországon valamivel hatékonyabban hasznosítják újra a települési hulladékot, és kevesebb hulladék kerül a lerakókba. Sajnos azonban, az Európai Bizottság 2018-as előrejelzése szerint, Magyarország ennek ellenére sem tudja elérni ezen a két területen a 2020-ra kitűzött 50 százalékos javulást. Az elvárt eredmények teljesülését hátráltatja, hogy sok uniós tagállammal ellentétben nálunk még nem működik a háztartásokból elszállított szelektív hulladékgyűjtés (például papír, műanyag, üveg tekintetében) és az újrahasznosítási célkitűzések várhatóan nem hatnak ösztönzőként a szolgáltatók számára, mivel ez a szolgáltatás drágulásával járna.

Az EU pénteken új jogszabályokat fogadott el a levegő és a víz védelme, a fenntartható fejlődés, az újrahasznosítási arányok növelése és a természet védelme érdekében, amit eddig minden tagállam teljesíteni tudott. Ha Magyarország a jövőben nem tesz előrelépéseket a gyorsabb javulásra, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene.

Tovább

A brexit nem jó a vérnyomásnak

április 11., 17:53 Módosítva: 2019.04.12 04:59
8
Igaz, hogy a britek a szerdai EU-csúcson kaptak fél éves haladékot a kilépési megállapodás megszavazására, azonban már most elkezdődnek sorjázni a „mi lesz akkor, ha...” kezdetű kérdések. Sőt, van olyan brit képviselő, aki biztosra vette, hogy neki jövő héttől már nem kell dolgoznia, ezért most kapkodva szervezi útján a strasbourgi plenáris ülésre.

A brexit körüli hercehurca alaposan felforgatja a brit EP-képviselők életet. Legalábbis erre panaszkodott a CNN-nek Seb Dance munkáspárti politikus, aki kéthetente arra készül, hogy idő előtt megszűnik a mandátuma. Először március 29-ére számított, mint utolsó munkanapra, azonban az Európai Tanács április 12-re módosította a brexit eredeti határidejét.

Seb Dance képviselő (jobbra) beszél egy Brexit ellenes tüntetésen Londonban 2017. március 25-én
Seb Dance képviselő (jobbra) beszél egy Brexit ellenes tüntetésen Londonban 2017. március 25-én
Fotó: Chris J Ratcliffe / AFP

Seb Dance ezt komolyan is vette, úgy gondolta, hogy 12-én megszűnik a munkaviszonya, emiatt már a jövő heti, utolsó plenáris ülésen sem kell jelen lennie Strasbourgban. Az állam- és kormányfők szerdai döntése nyomán azonban október 31-ig hosszabbítást kaptak a britek. Így most hirtelen el kell kezdenie csomagolnia, és az utazást megszerveznie a politikusnak. „Ez nem tesz túl jót a vérnyomásnak” – összegezte érzéseit Seb Dance. Mivel a következő megegyezés nélküli kilépés időpontja október utolsó napja, ezért a jelenlegi parlamenti ciklus brit képviselői minden bizonnyal rendben ki fogják tölteni a mandátumukat.

Tovább

Hol történik a legtöbb gyilkosság az EU-ban?

április 11., 05:09 Módosítva: 2019.04.15 21:27
861
Összevetettük a gyilkosságok és az öngyilkosságok arányát EU-szerte. Ez alapján az derült ki, hogy Litvániában vannak a legnagyobb veszélyben az emberek másoktól vagy maguktól, azonban a harmadik helyen ott van Magyarország. Míg a legnagyobb biztonságban a déli népek vannak. Emberölés és öngyilkosság miatt az általunk vizsgált időszakban 61 ezer ember halt meg, az EU-ban éves szinten bekövetkezett haláleseteknek hozzávetőleg 1,3 százaléka.

Évtizedes folyamat, hogy az Európai Unióban csökken a szándékos emberölések száma. Az utolsó rendelkezésünkre álló, valamennyi uniós tagállamot felölelő adatsor 2016-os, ekkor összesen 5200 gyilkosságot regisztráltak a rendőrök. Ez az előző év adataival összevetve 3,3 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a terrortámadásoknak kimutatható hatása volt 2016-ban. Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában nőtt azok száma, akik erőszakos halált haltak.

Az államok különböző mérete, eltérő lakosságszáma miatt az abszolút számok nem sokat mutatnak, ezért a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok arányát vizsgáltuk meg. Ezzel a módszerrel azt kapjuk, hogy a legtöbb emberölés  a három balti államban, Lettországban, Litvániában és Észtországban történt. Ugyanakkor 13 tagállamban 100 ezer lakosra kevesebb mint egy eset jutott.

Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 2016-ban 5,5 emberölés volt 100 000 emberre vonatkoztatva, míg Oroszországban ez az arány 10,8 volt. A rendelkezésre álló adatok azt is megmutatják, hogy a gyilkossági kísérletek száma 2008-2016 között meglehetősen stabil maradt.

Tovább

Brexit: október 31-ig kaptak újabb halasztást a britek

április 10., 22:24 Módosítva: 2019.05.17 13:05
554
  • Öt órán át tartó komoly vita után a szerda esti rendkívüli EU-csúcson eldőlt: a pénteki határidő helyett október 31-ig kapnak újabb haladékot a kilépésre a britek
  • Júniusban kiadnak egy értékelést is a brexitfolyamat állásáról, de a dátumokat akkor nem vizsgálják felül
  • Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és sok tagország 2020-ig tartó hosszabbítást javasolt, míg Emmanuel Macron francia elnök csak rövidebb halasztást akart
  • Végül ebből lett a kompromisszumos megoldás, amit az eredetileg csak június 30-ig tartó hosszabbítást kérő Theresa May elfogadott
  • Ha a brit alsóházban korábban átmegy az idáig háromszor elutasított kilépési megállapodása, akkor hamarabb is kiléphetnek a britek
  • Ha ez nem történik meg május 22-ig, akkor azonban EP-választást kell tartaniuk. Ha ezt bármilyen okból nem teszik meg, június 1-jén rendezetlen brexit jön
  • Az október 31-ig tartó időszakban is konstruktív együttműködést vár az EU a kifelé tartó Egyesült Királyságtól
  • May a mielőbbi kilépéshez tovább tárgyal a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal, de a brit alsóházi patthelyzet gyors feloldása egyelőre nem látszik
  • Továbbra is egy sor megoldás szóba jöhet, sőt, a féléves halasztás megint megkavarhatja a brit belpolitikai lehetőségeket

Komoly vita zajlott a szerda esti rendkívüli uniós csúcson arról, hogy meddig és milyen feltételekkel kaphat haladékot Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre. Végül a bennmaradó tagországok vezetői megegyeztek, hogy a pénteki határidő helyett október 31-ig adnak haladékot.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk éjjel kettőkor jelentette be, hogy megegyeztek egy hosszabbításról, amit Theresa May brit miniszterelnök is elfogadott. A rendelkezésükre álló időt nem muszáj kihasználnia a brit kormánynak: ha korábban megszerzik a brit parlament jóváhagyását, korábban is kiléphetnek az EU-ból.

Ebben az időszakban továbbra is bármilyen megoldás lehetséges, és az Egyesült Királyság kezében van a döntés, hogy melyiket választja, emlékeztetett az ülés után Tusk. A brit parlament jóváhagyhatja Theresa May kilépési megállapodását, kiléphet megállapodás nélkül, kiírhat másik népszavazást, és vissza is fordíthatja a kilépést.

Tovább

Elhalasztják a brit kilépést, de csak ha jól viselkedik Nagy-Britannia

április 10., 17:10 Módosítva: 2019.04.17 18:13
54

Elvben mindegyik uniós tagállam egyetért azzal, hogy haladékot adjanak Nagy-Britanniának a kilépésre. A vita arról zajlik majd a szerda esti csúcstalálkozón, hogy milyen feltételekkel, és mennyi időre biztosítsák ezt a halasztást – derült ki a brüsszeli nagykövetek keddi tanácskozásán.

Theresa May miniszterelnök június 30-ig kérte a brexit elnapolását. Ennyi idő alatt szeretne tető alá hozni egy megegyezést a brit parlamentben, amellyel törvényesíteni lehetne a brexitet. A kilátásai egyelőre nem jók: a korábbi kilépési javaslatát háromszor elutasította az alsóház, a saját pártján belül egy számottevő kisebbség a kezdetektől fogva ellene dolgozik, és az ellenzékkel folytatott tárgyalásai eddig nem vezettek eredményre.

Tovább

Sargentini nélkül ülésezett a magyar jogállamiságról az EU Tanács

április 9., 20:59 Módosítva: 2019.04.10 09:16
121
Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása után kimondták: „Készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.” A tárgyalást megelőző informális egyeztetésen EP illetékes képviselői, Judith Sargentini és Claude Moraes nem tudtak részt venni, mivel a román elnökség az utolsó pillanatban hívta meg őket.

Claude Moraest, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának elnökét és a magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentinit az ülést megelőző informális találkozóra az utolsó pillanatban hívta meg a soros román elnökség, ezért a részvételt le kellett mondaniuk más elfoglaltságuk miatt.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára pedig színjátéknak nevezte, hogy „Sargentiniék nyíltan megsértődnek, és nem hajlandóak” elfogadni az elnökség meghívását egy informális egyeztetésre, hiszen a céljuk továbbra is az, hogy részt vehessenek a tanácsülésen – írja az MTI.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke korábban arra szólított fel, hogy a képviselőtestület bemutathassa álláspontját a szakminiszterek formális tanácsülésén, erre azonban máig nem érkezett válasz a tanács részéről. Illetve Sargentini is korábban számon kérte a román elnökséget, hogy miért nincs hónapok óta fejlemény az ügyben.

Tovább

Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság

április 9., 07:00 Módosítva: 2019.04.10 00:18
14856
Tiltott kartellezés gyanújával vonultak be öt magyarországi céghez a brüsszeli ellenőrök márciusban, a korábban Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios volt az egyik. Az ellenőrzés egy hosszabb ideje tartó vizsgálat része, amely azt igyekszik kideríteni, hogy a társaság összejátszott-e olyan vállalatokkal a korábban elnyert közbeszerzései során, amelyekkel a piaci szabályok szerint versenyeznie kellett volna.

Öt magyarországi céghez vonult be meglepetésszerű ellenőrzést tartani az Európai Bizottság március közepén egy Elios Zrt.-hez köthető vizsgálat részeként – tudta meg az Index egymástól független forrásokból. Az információt a céghez közeli forrásaink is megerősítették, nem hivatalosan elismerve a vizsgálat tényét. A bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei összehangolt akciót hajtottak végre:

ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban jelentek meg az érintett vállalatoknál, lefoglalták az elektronikus eszközöket és átfésülték az adathordozókat.

Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.

Az egyik vállalat piaci forrásokból is megerősített információink szerint Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. volt, amelyet uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A mostani nyomozásnak más a célja: az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

Tovább