Május végétől lehet jelentkezni az európai ingyenvonatozásra

május 3., 17:11 Módosítva: 2018-05-04 10:00
2047
Háromszáz magyar fiatal utazhat idén Európában az Európai Unió áldásával.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata szerint 2021-től kezdve rendszeresen pályázhatnának a tizennyolc éves fiatalok egy európai utazásra, amelyhez a jegyet az Európai Unió fizetné. 700 millió eurót különítettek el erre a célra a 2027-ig érvényes költségvetési tervben. A döntés nem végleges, a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez a jóváhagyás legkorábban 2019 tavaszán várható.

A program, amely a DiscoverEU, „fedezd fel az EU-t” nevet kapta, már idén is zajlik, egyelőre kisebb keretből, de már azoknak a feltételeknek a mentén, amelyekkel az ötlet kiagyalói eredetileg előálltak: ha valaki betölti a 18. életévét, jelentkezhet a programba és kaphat egy vonatjegyet.

Tovább

Navracsics: Nem csak a magyaroknak és a lengyeleknek szól a szigorú uniós költségvetés

május 3., 15:00 Módosítva: 2018-05-03 23:22
85
Azoknak is elvehetnék az EU-s támogatásait, akik nem tartják tiszteletben az EU bíróságának döntéseit. Magyarország be szokta őket tartani.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette indítványát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Az egyik újdonság a tervben, hogy az EU javaslattevő testülete feltételekhez kötné az uniós támogatások kiosztását. Ha úgy találnák, hogy az egyik tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, a hatóságok pedig nem lépnek föl elég hatékonyan az uniós pénzeket érintő visszaélések és korrupció ellen, az Európai Unió korlátozhatná, csökkenthetné vagy felfüggeszthetné a támogatásokat abba az országba.

A Hír TV csütörtök délelőtt megkérdezte Navracsics Tibort, az Európai Bizottság magyar tagját egy sajtótájékoztatón, hogy nem ütközik-e ez a javaslat a hamarosan fölálló Európai Ügyészség hatáskörével. 

A biztos a válaszában először is leszögezte, hogy a részletes jogszabály a költségvetési szankcionálásról még nincsen kidolgozva. A javaslat egyelőre „csak a lehetőséget nyitja meg, hogy abban az esetben, hogyha valamelyik ország esetében az uniós források felhasználásával kapcsolatban problémák lehetnek”, sor kerülhessen szankciókra. 

A magyar sajtó elsősorban nyilvánvalóan azt a részét hangsúlyozza ki, ami akár Magyarországot és Lengyelországot is érintheti, de Navracsics Tibor szerint ennél teljesebb képről van szó. Nem csak azokban az ügyekben mutatkozhatnak meg a jogállamiság gyengeségei, amelyek az Európai Ügyészségen kötnek ki, vagy amelyekkel kapcsolatban jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, mint ahogy például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása után történt.

Ha az EU törvényhozói elfogadják, akkor esetleg az is alátámaszthat majd egy költségvetési szankciót, ha egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy azok közül többet nem hajt végre. „Hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már mondhatjuk úgy, hogy notórius visszaesők. A jövőben szó lehet arról, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az  uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Tovább

Lionel Messinek adott igazat az EU törvényszéke

április 27., 10:02 Módosítva: 2018-04-27 17:48
12
Több évnyi pereskedés után a focista levédetheti a saját magáról elnevezett ruhamárkát.

Az argentin labdarúgó, Lionel Messi évek óta perben áll egy spanyol céggel, amelyik „Massi” márkanév alatt árul ruhákat és sportszereket. Ez a vállalat már húsz éve bejegyezte védjegyként Európában a „Massi” márkát, és amikor a futballista betört ugyanarra a piacra a saját vezetéknevét viselő termékeivel, megtámadták a bíróságon.

Azzal érveltek, hogy a két nevet nagyon könnyű összekeverni, és ez megtévesztené a vásárlókat, akik egy „Massi” biciklis csukáért mennek a boltba, de végül a tudtukon kívül mégis egy másik pár cipőt visznek haza.

Az ügy a spanyol védjegyhivatalnál indult, és végigment az Európai Unió védjegyhivatalán (EUIPO). Mindegyik szervezet a focista ellen döntött: a Barcelona csatára nem védjegyeztethette a nevét azokra a termékekre, amelyeket a másik cég is árult. A híres sportoló nem adta fel, és az EU Bíróságáig vitte az ügyet, ahol első fokon januárban tartották a meghallgatást. Az EUrologus ott volt a luxemburgi ülésen, ahol társadalomismereti vitába bonyolódtak Messi és a Massi ügyvédei: arról volt szó, hogy mennyire ismert vajon Lionel Messi. Van annyira híres, mint mondjuk Picasso? Mert ha igen, akkor még egy focihoz alig konyító magyar anyuka sem fogja soha összekeverni a nevét egy fantázianévvel.

 

Tovább

Nemzetközi megállapodást vétózott meg váratlanul az EU-ban Magyarország

április 26., 17:09 Módosítva: 2018-04-27 12:05
1570

A magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna az Európai Unió az afrikai kormányokkal, írta csütörtökön a 444.hu.

Jövő szerdán tartják a marokkói Marrákes városában azt a konferenciát, amelyen az EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnak. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik. Benne van az a program is, amin keresztül pénzt kapnak a hazatérésre azok a Líbiában várakozó emberek, akik hajlandóak lemondani arról, hogy illegálisan Európába hajózzanak.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot, írta a 444.

A nyilatkozat végső változatából így ki kellett húzni az összes olyan utalást, ami arra vonatkozik, hogy az „EU” ezt vagy azt vállal, akar. Ez lényegesen gyengíti a megállapodások súlyát. Az EU helyett az EU külügyi főbiztosa és a migrációért felelős biztos, mint személyek kerülnek a szövegbe az afrikai kormányok partnereiként.

A magyar kormánynak a lap szerint volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt, illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

Ez már nem az első megállapodás, amit a bevándorlási politikára hivatkozva ellenez vagy vétózik a magyar kormány. Márciusban magyar közbelépésre nem hangozhatott el közös európai uniós álláspont az ENSZ migrációs csomagjáról szóló vitában New Yorkban. Április közepén az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadtak neki Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjének. A 28 EU-tagország közül 27 pekingi nagykövete aláírta, az unióból egyedül a magyar nagykövet nem csatlakozott a dokumentumhoz.

Magyarország EU mellett működő brüsszeli állandó képviselete nem kívánta kommentálni az ügyet.

Szijjártó Péter: A migráció rossz, veszélyes, nem menedzselni, hanem megállítani kell

Egy hétfői sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott ezzel kapcsolatban, és bejelentette, hogy Magyarország nem fogja engedni, hogy közös európai uniós nyilatkozat szülessen.

Az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy május 2-án, Marrákesben tartják az úgynevezett rabati folyamat kormányközi tárgyalási fordulóját. A rabati folyamatban 57 ország vesz részt, köztük az európai uniós országok, és majdnem harminc afrikai ország, a téma a migráció. A kormányközi tárgyalási fordulón el akarnak fogadtatni egy nyilatkozatot, amely a migráció szervezését és menedzselését szorgalmazza, a migrációt hasznos, jó és támogatandó folyamatnak tartja, tette hozzá. Szijjártó szerint a nyilatkozat tartalmazza, hogy a migráció hozzájárul a fogadó országok fejlődéséhez, támogatni és segíteni kell, hogy különböző migrációs útvonalak jöhessenek létre. 

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: a magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy a migráció rossz, veszélyes és megállítandó folyamat, a migrációt nem menedzselni és szervezni, hanem megállítani kell. 

Nem fogadjuk el, hogy a migráció hozzájárulna a fogadó országok fejlődéséhez, ugyanis az elmúlt két és fél, három esztendő európai folyamatai azt mutatták: a fogadó országokban a migránsok biztonsági kockázatot jelentenek, ezért a magyar kormány nem járul hozzá a politikai nyilatkozat elfogadásához, mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy Magyarország külön nyilatkozatot fog tenni, így az Európai Unió sem képviselhet közös álláspontot.

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli és a marrakeshi eset is mutatja, hogy a frontok száma nem csökken a migrációs vita vonatkozásában, hanem egyre inkább nő. El akarják érni, hogy „beálljunk az európai mainstreambe, ami nem fog megtörténni, független attól hány frontot nyitnak meg ebben a kérdésben” – közölte összegzésként.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán  !

 

Tovább

Egy belga néppárti EP-képviselő kizáratná a Fideszt a Néppártból

április 11., 13:52 Módosítva: 2018-04-12 06:55
854
Pascal Arimont arról beszélt az ottani rádióban, hogyan gondolkodnak az EP-frakcióban a Fideszről. A többség szerint egyébként nem szabad kizárni a magyar küldöttséget, mert így lehet rájuk hatni.

Nem egyszerű arról dönteni, hogy kizárják-e a fideszes küldöttséget az európai parlamenti frakciójából, ugyanis két iskola van a képviselőcsoporton belül a Fideszről való gondolkodásban. Erről beszélt a belga közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában Pascal Arimont, a német anyanyelvű belga közösség Keresztényszociális Pártjának elnöke, a Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselők frakciótársa.

Az egyik iskola szerint a politikai életben tisztán kell fogalmazni és igazságosnak kell lenni. Ha pedig egy párt átlép egy bizonyos határt, többé nem lehet közösséget vállalni vele. „Hogyha tiszteletben akarjuk tartani a saját értékeinket, akkor ki kell zárni a pártból a Fideszt – mondja Arimont. – Szerintem a Fidesz már többször átlépte ezt a határt, vagyis nem is igazán a párt, hanem főleg a vezetője, Orbán úr.”

A frakció másik része, akik jelenleg többségben vannak, azt mondják, hogy bent kell tartani a Fideszt a frakcióban, mert ez az egyetlen módja annak, hogy egy kicsit kontrollálják Orbán Viktort. Ez a csoport úgy okoskodik, hogy ha már most ilyen Brüsszel-ellenes és idegengyűlölő kampányt folytat Orbán, akkor mi lenne, ha az a nyomás is lekerülne róla, amit az Európai Néppárt tesz rá, amikor néha rászólnak, hogy „eddig, és ne tovább”.

Ebben a hozzáállásban is van logika, ismeri el Arimont. Merthogy Orbánnak nincs szüksége az Európai Néppárt támogatására ahhoz, hogy választást nyerjen. Nem tette hozzá a belga képviselő, de ezt úgy lehet érteni, hogy a Néppártnak nagyobb szüksége van a Fideszre, mint fordítva.

 

Tovább

Nemzetközi sajtódíjat nyert az EUrologus

március 27., 16:44 Módosítva: 2018-03-27 22:45
269
Fődíjat ért az Európai Bizottság pályázatán, hogy öt és fél éve kitartóan magyarázzuk az Európai Uniót.

Első alkalommal osztják ki idén az Altiero Spinelli Díjat az Európai Unióról szóló ismeretek terjesztéséért. Az elismerést az Európai Bizottság alapította, és tudósok, kutatók, írók, újságírók, művészek kaphatják meg, akik az Európai Unió „alapértékeit, történelmét, tevékenységeit és előnyeit mutatják be a nagyközönség számára”. Olyan pályázókat kerestek, akik a munkájukkal segítenek megfogalmazni, hogy mit képvisel ma Európa, milyen jövő áll előtte, és hogy „az összes hibája ellenére miért szerethetnek bele mégis Európába az európai emberek”.

Különösen értékelték, ha egy pályázó azzal is foglalkozik, hogy lerántja a leplet az Európai Unióról terjesztett „populista mítoszokról”, csúsztatásokról, félrevezető nyilatkozatokról, és a tényekre támaszkodva bemutatja az EU valódi működését.

Hat első, hat második, és tíz harmadik díjat osztanak ki. Az EUrologus munkáját az egyik ötvenezer eurós fődíjra tartotta érdemesnek az Európai Bizottság által kiválasztott független, külső értékelőkből álló zsűri.

twiter post 900x450px.png

A díjat Altiero Spinelli olasz politikusról nevezték el. Ő volt az Európai Unió egyik alapítója, és az európai országok föderatív összefogásának az élharcosa. 1984-es javaslata, ami azóta Spinelli-tervként ismert, az egységes európai piac és a mai Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés alapjának tekinthető.

Az EUrologust 2012 őszén indították Brüsszelben dolgozó lelkes magyar újságírók, akik úgy érezték, hogy szükség van egy olyan formátumra, ahol laza és közérthető stílusban lehet olvasni arról, hogy hogyan működik az Európai Unió a színfalak mögött. Fél évig a Tumblren működött a blog, aztán fél évig a 444-en jelentkeztünk. 2013 óta jelenünk meg az index.hu-n tudósításokkal, magyarázatokkal, háttérrel, főleg olyan ügyekről, amelyek Magyarországot érintik.

Pénteken értesítették a nyerteseket az eredményről, a díjátadó májusban lesz.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Orbán javasolhatta, hogy hívják vissza a moszkvai EU-s nagykövetet

március 23., 14:26 Módosítva: 2018-03-24 01:28
39

Az uniós országok vezetői csütörtök este közös nyilatkozatban szólaltak föl a Szergej és Julia Szkripal ellen március elején elkövetett angliai merénylet ellen, és kijelentették: „rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat.”

Válaszlépésként több uniós ország is kiutasíthatja a náluk dolgozó orosz diplomatákat, akik vélhetően hírszerző munkát is végeznek. Az Európai Tanács arról is konszenzussal döntött, hogy hazahívják konzultációra az EU Moszkvába küldött hivalatos képviselőjét.

A csütörtök esti uniós csúcstalálkozón „Orbán Viktor volt az, aki javasolta az EU-nagykövet visszahívását Moszkvából konzultációra – nyilatkozta egy diplomáciai forrás az AFP hírügynökségnek. – Görögország és Olaszország voltak leginkább egy ilyen lépés ellen” – tette hozzá.

Pontosan ugyanezt az idézetet hozta le az MTI is egy brüsszeli forrásra hivatkozva.

Tovább

EU-s vezetők: Európa kivételes bánásmódot érdemel Amerikától

március 23., 12:28 Módosítva: 2018-05-31 10:43
12

Az uniós országok Brüsszelben összegyűlt vezetői pénteken közös nyilatkozatban bírálták, hogy életbe lépnek Donald Trump védővámjai az Amerikába eladott acél és alumínium termékekre. Sajnálkoztak az Egyesült Államok döntésén, hogy az USA behozatali vámokat vet ki a két fém kereskedelmére. „Nemzetbiztonsági megfontolások nem indokolhatnak ilyen intézkedéseket” – áll az európai uniós vezetők pénteki nyilatkozatában.

Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok. 

A tárgyalások során az Európai Bizottság világossá tette: jogtalan, hogy Trump nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik az EU-val szemben is, mert nem az Európai Unió árasztja el olcsó fémáruval az amerikai piacot. Sőt, mi vagyunk az USA legerősebb partnere a kínai dömping elleni fellépésben. Ráadásul szövetségesek vagyunk, ami a nemzetbiztonsági együttműködést illeti.

Nem az amerikai acél- és alumíniumszektor elsáncolása a megfelelő válasz az Európai Tanács szerint. A valódi probléma az, hogy túltermelés van a két fémből az egész világon, és ennek a megoldására már több fórumon is felajánlotta a segítségét az Európai Unió az USA-nak.

 

Tovább

Az Európai Unió is elítéli Oroszországot az angliai merénylet miatt

március 22., 23:28 Módosítva: 2018-03-23 08:27
219
Az uniós országok vezetői közös nyilatkozatban állítják: nincs más hihető magyarázat, mint hogy Moszkva áll a merénylet mögött.

„Az Európai Tanács egyetért a brit kormánnyal: rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat” – üzente az összes európai uniós állami vezető nevében Donald Tusk csütörtökön késő este. 

Március 4-én ismeretlen támadók a dél-angliai Salisburyben megmérgezték az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagját, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripalt és lányát, Juliát. A támadásból óriási diplomáciai botrány lett.

Az Európai Unió vezetőinek csütörtöki nyilatkozata sokkal szigorúbb, mint ahogy az uniós külügyminiszterek fogalmaztak a hétfői tanácskozásuk után. Boris Johnson brit külügyminiszter már azon az ülésen is bizonyossággal állította, hogy Oroszország, sőt, személyesen Vlagyimir Putyin elnök áll a merénylet mögött, de akkor még nem állt mögé teljes mellszélességgel a többi kormány. Csak azt írták , hogy „az Európai Unió mélységesen elítéli” a támadást, ami „felelőtlen és jogellenes cselekedet” volt, és számos polgár életét sodorta veszélybe. „Az Unió rendkívül komolyan veszi az Egyesült Királyság kormányának azon megállapítását, mely szerint a merényletért nagy valószínűséggel az Oroszországi Föderációt terheli felelősség” – tették hozzá.

Theresa May brit miniszterelnök csütörtök este részletesen beszámolt az ügyről, és vélhetően az eddigi nyomozás eredményeiről az uniós kormányfőknek az esti tárgyalásukon. Ezután adta ki az elítélő nyilatkozatot az Európai Unió vezető politikai testülete.

Tovább

Huszonnyolc európai kormányfő várja tűkön ülve, hogy Trump tvíteljen egyet

március 22., 22:09 Módosítva: 2018-03-23 10:04
1
Felmentést kapunk az acél és alumíniumvámok alól, de még nem tudjuk, hogy mit kér cserébe Amerika.

Donald Trump valamilyen felmentést fog ajánlani az Európai Uniónak a védővám alól, amit a külföldi acél- és alumíniumtermékekre vet ki az Egyesült Államok. Pontosan ennyit tudnak az ügyről az uniós vezetők is, akik csütörtök este Brüsszelben tárgyalnak, többek között az EU és Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatokról.

„Egy pontot kell még tisztázni: a felmentést feltételekhez kötik-e, és ha igen, mik lesznek ezek a feltételek. A megfogalmazáson múlik minden. Az ördög néha a részletekben bújik meg” – üzente az ülésről Charles Michel belga miniszterelnök. Csütörtök este úgy lehetett tudni, hogy közép-európai idő szerint este 10-kor üzenet érkezik Washingtonból, és erre várt a teljes európai politikai vezetés.

Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok. 

Már lehet tudni, hogy egy átmeneti kivételről van szó, május 1-ig érvényes, és az Európai Unió mellett Ausztrália, Argentína, Brazília és Dél-Korea is megkapja. Ezt jelentette be csütörtökön Robert Lighthizer az, USA kereskedelmi főtárgyalója az Egyesült Államok Szenátusában. Így igazából kiderült, hogy valószínűleg mindig is csak Japán és Kína ellen szerette volna bevetni az extra vámokat az amerikai elnök.

Az EU és az USA szakértői megegyeztek, hogy egy közös munkacsoportban fogják kidolgozni, hogy „hogyan oldhatnák föl a két piac közötti kereskedelmi feszültséget”, fogalmaz a Wall Street Journal

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a hónap elején arra célzott , hogy az USA azoknak az országoknak ajánl majd felmentést a védővámok alól, amelyek megemelik a hozzájárulásukat a NATO költségvetésébe. Az Európai Bizottság nem erősítette meg, hogy kaptak volna ilyen ajánlatot.

Csütörtökön Donald Trump bejelentette, hogy Kínára viszont új védővámokat vetnek majd ki, akár 50 milliárd dollár értékben.

Tovább

A tavalyelőtti brüsszeli robbantásokra emlékeztek az EU vezetői

március 22., 20:46 Módosítva: 2018-03-22 22:43
12
Fehér szalagot viseltek az uniós vezetők a csütörtöki tanácskozáson. A belga miniszterelnök délelőtt megemlékezést tartott a metróállomáson, ahol a merénylet történt.

Fehér szalagot viseltek a csütörtöki Európai Tanács résztvevői, rajtuk „22. 03.” felirattal. Arra emlékeztek, hogy két évvel ezelőtt ezen a napon követtek el robbantásos merényletet a brüsszeli nemzetközi repülőtéren és az európai uniós negyed egyik metróállomásában. 

Tovább

Trump és Putyin a két nagy téma az EU-csúcson, pedig nincsenek is ott

március 22., 12:03 Módosítva: 2018-03-24 14:06
13
Hogyan válaszol az EU Donald Trump kereskedelmi háborújára, és az angliai merényletekre, amelyek mögött Oroszország állhat?

Csütörtökön és pénteken tart csúcstalálkozót az Európai Unió összes országának vezetője Brüsszelben. A szokásosnál sokkal hosszabb a program, kilenc témáról lesz szó. Ezek közül a legnagyobb figyelmet Donald Trump kereskedelmi kihívása és a feltehetően orosz támogatással elkövetett angliai idegméreg-merénylet kapta az elmúlt napokban. 

 

Tovább

15 magyar önkormányzat kap biztosan ingyen wifit idén az EU-tól

március 20., 13:40 Módosítva: 2018-03-20 16:32
66
Mától regisztrálhatnak a települések az Európai Unió wifi-hotspot támogatására. Az első pályázatot május 15-én élesítik.

Ezer európai uniós települést támogat idén tavasszal az EU abban, hogy vezeték nélküli internethálózatot építsenek ki közterületeken. Ez lesz a „WiFi4EU” program első köre, amelyet később több másik pályázati kiírás fog követni. Összesen nyolcezer önkormányzatot terveznek támogatni 2020-ig.

Egy település 15 ezer eurós, körülbelül 4,65 millió forintos egyszeri támogatási utalványra pályázhat. 

A WiFi4EU-utalvány csak a berendezések és a hotspotok telepítésének költségeit fedezi. Ezután az önkormányzatnak kell állnia az internet-előfizetést és a berendezések karbantartásának a költségeit legalább három évig.

A sikeresen pályázó települések a közterületek közül maguk jelölhetik ki a WiFi4EU-hotspotok leendő helyét. Ez lehet könyvtár, múzeum, művelődési ház, piac, park, bármilyen közterület, ahol nincs másik ingyenesen használható WiFi-kapcsolat. Az utalványt magasabb értékű projektek részbeni finanszírozására is felhasználhatják. Lehet már meglévő infrastruktúrát is korszerűsíteni, kiegészíteni, vagy új, csúcstechnológiás berendezéseket vásárolni.

A WiFi4EU-hálózatok ingyenesek kell, hogy legyenek, nem lehetnek rajtuk reklámok, és nem kérheti el a felhasználók személyes adatait. Legalább 30 megabites kapcsolatot kell kiépíteni. A hálózatot csatlakoztatni kell majd az Európai Bizottság központi portáljára, ahonnan távolról folyamatosan ellenőrizni tudják, hogy működik-e az adatszolgáltatás.

 

Tovább

Egyszerűbb és kicsit drágább lesz a vízum Európába

március 14., 19:00 Módosítva: 2018-03-14 20:37
0
Az Európai Bizottság egyszerűsítené a Schengen-vízumhoz jutás feltételeit a külföldi turistáknak. Elektronikus jelentkezés, rövidebb elbírálás, többszöri beutazás a gyakran utazóknak.

Két erő feszül egymásnak, amikor változtatni szeretnének az európai vízum szabályokon. Egyrészt jó lenne, ha minél több amerikai, kínai és más országbeli turista jönne Európába, mert ők sok pénzt itt hagynak. Az uniós gazdasági termelés (GDP) tíz százalékát az idegenforgalom és az utazás termeli. Ezért a turistáknak meg kell könnyíteni a vízumhoz jutást.

Ugyanakkor a terrorveszély miatt szigorúbban is kell ellenőrizni, hogy ki utazhat be Európába.

Az Európai Bizottság szerdán javaslatokat tett a Schengen-zóna Vízumkódexének reformjára, amelyben próbálta összebékíteni ezt a két kívánalmat. Ránézésre úgy tűnik, hogy a turizmus érdekei kaptak nagyobb hangsúlyt a tervekben.

105 ország állampolgárainak kell vízumot igényelnie a Schengen-zónába. Afrikából mindegyik országból csak vízummal lehet beutazni. A Távol-Keletről Japán, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Kelet-Timor, Vanuatu, a Salamon-szigetek, Ausztrália és Új-Zéland állampolgárai jöhetnek vízum nélkül. Amerikában a legtöbb országból vízum nélkül jöhetnek, kivéve Belizét, Kubát, Jamaikát, Haitit, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Guyanát, Suriname-ot és Bolíviát. 

Az európai és közel-keleti országok közül az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Grúzia, Ukrajna, Moldova, Macedónia, Albánia, Montenegró, Szerbia, és Bosznia-Hercegovina élvez vízummentességet a Schengen-zónába.

A turistáknak egyszer kell csak vízumot kérniük, és azzal beutazhatják a Schengen-zónát. Többen is jönnek látogatóba, amióta 2010-ben életbe lépett az egységes Vízumkódex, és amióta kilábalt a világ a gazdasági válságból. Egy Schengen vízummal 26 Schengen-országban lehet tartózkodni legfeljebb 90 napig.

Nagy-Britanniába, Horvátországba, Romániába, Bulgáriába és Ciprusra nem érvényes a Schengen-vízum. Izlandra, Norvégiába és Svájcba viszont érvényes, úgy is, hogy ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak.

Tovább

Segít Magyarország a migránsoknak, csak rosszul

március 13., 13:30 Módosítva: 2018-03-14 09:42
167
Ebben a tanévben legalább háromezer közel-keleti és afrikai diák tanul nálunk magyar segítséggel. A válság sújtotta országokban is megjelentünk, és a saját erőnkből végzünk fejlesztéseket. Egy EP-képviselői kérdésre a Miniszterelnökség részletesen bemutatta, hogyan segít Magyarország a külföldi rászorulóknak.

„Magyarország a határvédelmen túl – a brüsszeli kritikák ellenére – lakossága nagyságához és gazdasági teherbíró képességéhez mért, korábbi szerepvállalásához képest jóval aktívabban vesz részt a migrációs válság kezelését célzó nemzetközi fejlesztési, humanitárius segítségnyújtási és válságkezelési erőfeszítésekben” – írta novemberben a Miniszerelnökség Ujhelyi István EP-képviselőnek. A szocialista politikus részletes tájékoztatást kért a magyar segítségnyújtást összefogó program, a Hungary Helps tételes költéseiről és eredményeiről.

A képviselő második kérésére, egy december végi levélben részletesen kifejtette a Miniszterelnökség államtitkára, hogy miből áll a program. A legtöbb támogatást Irakba és Szíriába küldi Magyarország. Irakban egy kisváros lakóházait újítjuk föl, ellátunk egy kórházat gyógyszerrel fél évre, katolikus iskola építésébe szálltunk be, segítünk visszaköltözni a lakosoknak a Ninivei Fennsíkra. Szíriában a keresztény egyházakat támogatjuk jelentős összeggel, és Kelet-Aleppó egyetlen ingyenes kórházának nyújtunk segítséget. Nigériában keresztény kórházat újítunk föl és iskolát építünk. A térképen feltüntettük, hogy milyen programokat visz Magyarország, hol, és mennyiből.

2017 szeptemberében indították az „Ösztöndíjprogramot Keresztény Fiataloknak” a válságövezetekben élő üldözött és diszkriminált keresztény családok fiataljainak. 87 fiatal kapott felvételt a 2017-2018-as tanévre, akik közül 67-en kezdték meg szeptemberben tanulmányaikat. A hallgatók Nigériából, Egyiptomból, Libanonból, Szíriából, Irakból, Pakisztánból és Izraelből érkeztek. Összesen 450 millió forintot szántak a programra.

2013 óta működik egy másik ösztöndíj, a Stipendium Hungaricum, amely nemzetközi megállapodások keretében ösztöndíjakat ajánl magyarországi tanulmányok folytatására. „Az évek során 49 országból érkeztek hallgatók Magyarországra, közel 45 százalékuk a migrációs válság érintette régiók országaiból, mint például Szíria, Irak, Palesztina, Libanon, Kenya, Nigéria, Etiópia. A 2017/2018-as tanévben a hallgatók száma elérte a 6484 főt.”

A Miniszterelnökség válasza kiemeli, hogy ezek a programok Magyarország saját kezdeményezései. Azon fölül hajtják őket végre, hogy teljesítjük a kötelező befizetéséket az Európai Unió által felállított, humanitárius célokat szolgáló alapokba.

A feladatokat egy utazó nagykövet, Heltai Péter koordinálja, akinek a munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Érdemes követni a Twitterét vagy a Facebookját, ahol rendszeresen beszámol róla, hogyan állnak a projektek.

 

Tovább

Ki fél az olasz választási eredménytől Európában?

március 6., 19:04 Módosítva: 2018-08-27 14:21
24
A bizonytalanság miatt Európára omolhat az olasz államadósság. Az Európai Bizottság és Franciaország politikai ambícióinak pedig keresztbe tehet egy EU-ellenes kormány.

A populista 5 Csillag mozgalom és a radikális jobboldali Északi Liga is magáénak érzi a győzelmet a vasárnapi olaszországi választáson. Kormányt alakítani viszont egyikük sem tud, mert az 5 Csillag a parlamenti mandátumok 32 százalékát szerezte meg, az Északi Liga és Silvio Berlusconi pártszövetsége pedig 36 százalékot. Hosszú és bizonytalan kimenetelű tárgyalások kezdődnek.

„Az Európai Uniónak rossz estéje lesz” – üzente Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, amikor vasárnap világossá vált, hogy ez lesz a választás kimenetele. Aztán gratulált az Északi Liga elnökének, Matteo Salvininek, aki a szövetségese az európai politikában.

A kárörvendő Twitter-bejegyezés azt sugallja, hogy Le Pen úgy gondolkodik, mintha ő és Franciaország már nem lenne az Európai Unió része, és minél rosszabb az EU-nak, nekik annál jobb. De kinek kell tulajdonképpen aggódni az eredmény miatt Európában, és miért?

Tovább

Atomenergia-ellenes összefogást hirdet Ausztria és Luxemburg

március 5., 12:10 Módosítva: 2018-03-05 15:11
108
Közösen támadják a bíróságon a paksi bővítést. Ez adhat lendületet egy európai atomenergia-ellenes ligának, amelybe az új német kormányt is szeretnék bevenni.

„Fontos, hogy senki ne bújtasson közpénzt atomenergiába” – jelentette ki Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter hétfő reggel Brüsszelben. A zöldpárti politikus az osztrák kollégája oldalán érkezett a környezetvédelmi tanácsülésre, és együtt nyilatkoztak a sajtónak.

A közös fellépés apropója, hogy Luxemburg csatlakozott Ausztria bírósági keresetéhez a paksi atomerőmű bővítésének ügyében. Ausztria február végén indított eljárást az Európai Bizottság ellen, amiért a brüsszeli testület jóváhagyta a Paks II. projektet, annak ellenére, hogy bebizonyosodott: állami támogatással épülnek majd az új reaktorok.

„Nagyon örülök neki, hogy Luxemburg is csatlakozik a panaszosokhoz a paksi atomerőmű bővítésének ügyében, és a bírósági eljárásban mellettünk lép föl. Ez erősíti a mi pozíciónkat. Európai szinten is további akciókat fogunk foganatosítani” – mondta hétfőn az osztrák környezetvédelmi tárcavezető, Elisabeth Köstinger. Az Osztrák Néppárt minisztere szeretné egy táborba terelni azokat az országokat, amelyek elutasítják, hogy atomerőművek állami támogatással épülhetnek az Európai Unióban. 

„Nagy reményekkel fordulunk az új német kormánykoalíció felé. A koalíciós szerződésben ők is lefektették, hogy nem szabad állami támogatással atomerőműveket építeni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán egyeztet négyszemközt Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszterrel Berlinben.

A német kormány hét évvel ezelőtt határozta el, hogy 2022-ig bezárják az összes németországi atomerőművet.

Állami pénzből atomerőművet fejleszteni „egészen biztosan a helytelen út, hogyha szeretnék elérni a klímavédelmi célokat – mondta Carole Dieschbourg. – Ezeket a célokat az energia demokratizálásával, megújuló energiaforrásokkal és hatékonyabb energiafelhasználással lehet elérni. Ezért fogtunk össze, és az év során szeretnénk egy valódi európai összefogást létrehozni az atomenergiába való állami beruházások ellen.”

A német anyanyelvű környezetvédelmi miniszterek idén Luxemburgban tartanak egy közös ülést, és nagy fontossággal kezelik majd ezt az ügyet. „Most van a megfelelő pillanat, amit ki kell használni az összefogásra” – jelentette ki a luxemburgi miniszter.

Az Európai Bizottság kiáll a döntése mellett

Hétfő délben megkérdezték az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét: azután, hogy Luxemburg is csatlakozott Ausztria keresetéhez, továbbra is jó ötletnek tartja-e a testület, hogy engedélyezte a paksi bővítést?

„Természetesen megvédjük majd a döntésünket a bíróságon” – mondta Ricardo Cardoso, a versenypolitikai ügyekkel foglalkozó sajtófelelős.

Egy másik atomerőmű ügyében most is mérlegelnek egy keresetet az EU bíróságán. A nagy-britanniai Hinkley Point erőmű szintén kapott állami támogatást, és Ausztria emiatt is pert indított az Európai Bizottság ellen. A Bizottság azzal védekezik, hogy az EU egyik alapdokumentuma, az atomenergia felhasználását szabályozó Euratom-szerződés közös európai célként tűzi ki a nukleáris energiával kapcsolatos fejlesztéseket.

Amikor 1957-ben aláírták ezt a szerződést, a tagállamok megegyeztek, hogy „elősegítik a beruházásokat, és biztosítják az (Európai) Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”. Az ötvenes években gyerekcipőben járt az atomenergia békés felhasználása, a kutatást és fejlesztést támogatni kellett, hogy biztonságos erőművek épülhessenek, ezt tükrözi a szöveg. Azóta kicsit változott a világ, a nukleáris energia iránti lelkesedés jelentősen alábbhagyott, és a megújuló források fejlesztése ugrott meg.

A Hinkely Point ügyében a nyári szünet előtt várható a bírósági döntés, ami minden bizonnyal hatással lesz a Paks II. miatt indított eljárásra is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Összeférhetetlenség gyanúja a paksi bővítésnél

március 3., 13:04 Módosítva: 2018-03-04 01:00
62

Atomerőművek esetében az első számú játékszabály: egy ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell – írta kedden a Greenpeace Magyarország Paks II-ről szóló blogja, a Paksaméta

Ennek ellenére felmerül a gyanú, hogy a mára közvetlen kormányzati irányítás alá vont volt MVM Paks II. Zrt. összesen 9,6 millió forintos keretszerződésében a hazai nukleáris ipar független felügyeletével megbízott Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is megbízást kapott.

A blog azt írja, a 2012. december 11. és 2013. december 31. közötti időszakra kötött, összesen 9,6 millió forintos keretszerződés – mely a megnevezése szerint „közreműködés a nukleáris és energetikai SZKT munkájában a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokkal kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatok támogatásához” témában köttetett – négy szakembert nevez meg, akiket a speciálisan szükséges szakértelmük miatt jelöltek ki a feladatok elvégzésére: az MTA Energiakutató professzorát, Gadó Jánost (a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének 2012-es beolvasztása előtti igazgatóját), valamint Hullán Szabolcsot, Babics Pétert és Tóth Andrást.

Hullán Szabolcs az OAH főigazgató-helyettese, aki Paks II. új blokkjainak nukleáris biztonsági engedélyezéseit felügyeli. Babics Péter pedig feltehetően az OAH nukleáris biztonsági felügyelője.

A blog úgy derítette fel ezeket a kapcsolatokat, hogy átnézte a Paks II-ről szóló szerződéseket, amelyeket hosszú huzavona után tavaly publikálhatott a Közérdekvédelmi Központ. A  Közérdekvédelmi Központ a honlapja szerint azzal foglalkozik, hogy korrupciógyanút felvető információk és bizonyítékok után kutat, ezekre felhívja a nyomozóhatóság figyelmét, és jogorvoslatot kezdeményez. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és Juhász Péter, az Együtt elnöke alapította a szervezetet.

Jávor Benedek csütörtökön egy Facebook-posztban bejelentette, hogy az Európai Bizottság Energiapolitikai Főigazgatóságához fordul az ügyben, hogy vizsgálják meg, nem áll-e fenn elfogadhatatlan összeférhetetlenség és összefonódás az OAH és Paks II. között.

„Lehet-e egy szakvezető a saját csapata meccsének a bírója is? A fociban nem, de az atomenergetikában minden, és annak az ellenkezője is lehetséges!” – írta a politikus. A feltárt információk alapjaiban kérdőjelezik meg a hatóság függetlenségét a projekttől, ami pedig a nukleáris biztonság alapfeltétele. Olyan sarokpont, amit a Paks II. ügyében gyakran igencsak rugalmas Európai Bizottság is nagyon komolyan vesz, tette hozzá.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Blair: nem szabad alábecsülni a félelmet a migrációtól

március 2., 11:21 Módosítva: 2018-03-02 14:51
12
Foglalkozni kell az emberek félelmeivel, világosan kell róla beszélni, hogy merre tart Európa, és egy új népszavazással megfordítható a brit kilépés, mondta Tony Blair Brüsszelben.

„Az aggodalom, a nyugtalanság, ami a brexithez vezetett, nem brit sajátosság. Sok országban egy hasonló népszavazás hasonló eredményeket hozott volna” – mondta Tony Blair csütörtök délután Brüsszelben a European Policy Centre előadásán. A volt munkáspárti miniszterelnök a brit kilépés valódi okairól és a várható következményeiről beszélt, amelyek Nagy-Britanniának és az EU-nak is hatalmas kárt okoznának. Úgy gondolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos ellenérzés volt az egyik ok, ami a szakításhoz vezetett. A migrációval kapcsolatos félelemnek a következményeit nem szabad alábecsülni, mondta.

Nagy-Britanniában több egymást követő kormány előbbre helyezte a gazdasági érdekeket a migráció ellenőrzésénél. „Az elemzések megmutatták, hogy szükség van a bevándorló munkaerőre – magyarázta Tony Blair. – Kétség sem fér hozzá, hogy a migráció általában véve fellendíti a gazdaságot, új energiát hoz és életerővel tölti föl.” Azt mondta: meg kell nézni, hogy a Szilícium-völgy technológiai cégei mennyit profitáltak a bevándorlásból, vagy hogy az Egyesült Királyságban a két vezető mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatot bevándorlók alapították. A nyolcvanas években úgy látszott, hogy Japán meghódítja a világot. Az egyik ok, amiért nem sikerült nekik, az az, hogy nem elzárták magukat a migrációtól.

Viszont bármennyi előnnyel is jár, óriási változást jelent felkarolni a bevándorlást. És csak úgy működik, hogyha egy ország képes kezelni az előítéleteket. „Az emberek azért félnek a bevándorlástól, mert azt látják, ami Európa határain történik, és abból nem kérnek. A kormányoknak meg kell érteniük a migrációtól való félelmeket, amelyeknek egy része valódi, és nem csak előítéletekből táplálkozik.

Viszont ha valaki csak az előítéleket hozza elő, az veszíteni fog.

Szerinte egy átfogó európai bevándorlást ellenőrző rendszer az egyik olyan európai uniós reform, ami segíthetne Nagy-Britanniának, hogy meggondolja magát az Európai Unióval kapcsolatban.

 

Tovább

Nyugati bért kell kapniuk a nyugatra küldött munkavállalóknak

március 1., 12:49 Módosítva: 2018-03-01 15:20
103
Két év tárgyalás után megegyeztek a kiküldött munkavállalók jogairól Brüsszelben. Ugyanaz a minimálbér és juttatások járnak a külföldi munkásoknak, mint a helyieknek.

Az Európai Parlament és a nemzeti miniszterek tanácsa a hetedik informális tárgyalásuk után egyeztek meg a kiküldött munkavállalók jogairól, amelyeket az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. A még nem hivatalos megállapodás értelmében a külföldön dolgozó, de például Magyarországon bejelentett munkavállalók ugyanazt a minimálbért kell, hogy kapják, mint annak az országnak az állampolgárai, ahol dolgoznak. Ezen kívül ugyanazok a juttatások, például cafeteria, utazási és szállási támogatás illetik meg őket, amelyeket a helyi kollektív szerződések biztosítanak a helyi munkavállalóknak.

A fuvarozási ágazatra külön szabályok vonatkoznak, amelyeket egyelőre nem részleteztek a tárgyalásokat vezető politikusok.

Zornyica Ruszinova, a bolgár munkaügyi miniszter, Elisabeth Morin-Chartier, az Európai Parlament francia néppárti képviselője, Agnes Jongerius, az EP holland szocialista képviselője, és  Marianne Thyssen, a foglalkoztatási ügyekért felelős belga EU-biztos  zárta le a hosszú vitát szerda éjszaka.

Mindannyian arról beszéltek a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón, hogy egy olyan megállapodás született, ami áthidalja a különbségeket a keleti és a nyugati tagállamok, baloldal és jobboldal, munkaadók és munkavállalók között.

A nyugat-európai szakszervezetek régóta hangoztatott sérelme, hogy a keleti tagállamokból érkező munkavállalók kiszorítják a helyi munkaerőt a piacról. Ugyanis, mivel a munkaadóikat nem kötik a nyugati szabályok, mint például a kelet-európainál magasabb minimálbér, olcsóbban dolgoztathatnak, mint a helyiek. Különösen az építőiparban jelentkezik ez az összeütközés.

A kelet- és közép-európai cégek a másik oldalon azért lobbiztak, hogy ne kelljen nyugat-európai bért fizetniük az otthon bejelentett munkavállalóiknak, mert ez csődbe vinné őket.

A szerdai informális megállapodást jóvá kell, hogy hagyja az Európai Parlament többsége, és a nemzeti miniszterek tanácsa is ahhoz, hogy jogszabály válhasson belőle.

 

Tovább

Észak-Írországon dőlhet el az EU és Nagy-Britannia közös jövője

február 28., 17:35 Módosítva: 2018-08-27 14:14
31
Megspórolna magának egy hatalmas fejfájást Nagy-Britannia, ha bent maradna az európai vámunióban.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a brit kilépésről szóló megállapodás tervezetét. Szerepelnek benne

  • az állampolgárok jogai,
  • hogy mi lesz azokkal a termékekkel, amelyeket piacra dobnak a kilépés előtt, de a kilépés után még bőven kereskednek velük,
  • a pénzügyi ígéretek betartása,
  • az átmeneti időszak és
  • egy melléklet Írországról és Észak-Írországról.

 

Tovább

Ki szól még bele Soros Györgyön kívül a választási kampányba?

február 28., 07:56 Módosítva: 2018-02-28 14:16
230
Bemutatjuk, hogy mi az az OLAF, és hogyan keserítheti meg a kormány életét.

Piszok nagy csalások és szervezett bűnözés gyanújára figyelmeztette az Elios közbeszerzései miatt Magyarországot az uniós pénzek elcsalása elleni független hivatal, az OLAF. Kiszivárgott, mit talált az OLAF az Elios szolnoki pályázatainál. A bíróság döntött, hogy a kormánynak ki kell adnia az OLAF jelentéseit – ezektől a hírektől hangos a sajtó néhány hete. De mi ez az OLAF, és mit deríthet ki, ami miatt a kormánynak a választási kampány közben fájhat a feje?

Az OLAF az Office de Lutte Anti-Fraude francia név rövidítése. A magyar neve Európai Csalás Elleni Hivatal. Ez az Európai Unió csalásokkal foglalkozó nyomozóirodája. Ellenőrzi, hogy mire és hogyan szórják el az EU pénzét, és igyekszik felderíteni a szabálytalanságokat. Legutóbb akkor hallottunk róla sokat, amikor a négyes metróról adtak ki részletes jelentést. Abban az ügyben öt évig, 2012 és 2017 között nyomoztak.

Az OLAF nemcsak a kormányoknak néz a körmére, hogy elsíbolják-e az uniós pénzeket, az EU saját intézményeiben is nekik kell kigyomlálni a korrupciót.

Egy belső botrány miatt jött létre a szervezet: akkor váltak függetlenné az unió kormányaként működő Európai Bizottságtól, miután a Bizottság komplett politikai vezetése a luxemburgi Jacques Santerrel az élen belebukott egy korrupciós ügybe 1999-ben.

Az OLAF nem valódi ügyészség: nem tehet feljelentést, nem indíthat büntetőeljárást. Azt csak az állami ügyészség teheti meg. Ha például telefont szeretne lehallgatni Magyarországon, csak a magyar hatóságtól kaphat rá engedélyt. Viszont joga van betekinteni uniós pénzek elköltéséről szóló dokumentumokba, és interjút kérhet az érintettektől.

Az OLAF jelentés nem nevez meg gyanúsítottakat, de szembeállítja a tényeket azzal, amit nyilatkoznak neki. Medgyessy Pétert például megkeresték a négyes metróval kapcsolatos nyomozás során, és rámutattak, hogy hol lóg ki a lóláb a történetében a francia metrókocsigyártó céggel való üzleti kapcsolatában.

 

Tovább

Még az is lehet, hogy kifizetik nekünk a kerítést

február 24., 06:52 Módosítva: 2018-02-24 10:38
31
A jövőben feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat, de ügyes taktikával akár jól is járhatunk velük.

Puhatolózó megbeszélést tartottak az uniós országok vezetői pénteken Brüsszelben. A 2020 utáni költségvetés és a 2019-es európai parlamenti választások volt a fő téma. Döntések nem születtek, nem vitatkoztak. Türelmesen meghallgatták egymás álláspontjait, és biztosan jó hangulatban telt az ülés, mert vicces kedvű vezetők álltak a sajtó elé a tárgyalás után.

Tusk: Meglepett, hogy mindenki pozitívan reagált

Az egyik legmegosztóbb javaslat, amiről a következő hónapokban tárgyalni kell, hogy feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat.

„Csak pozitív reakciókat hallottam erről az ügyről, és ez kellemesen meglepett – mondta az ülés után Donald Tusk, a csúcstalálkozók állandó elnöke. – Senki nem kérdőjelezte meg, hogy feltételekhez kell kötni a támogatásokat. Ma csak általánosságban beszéltünk erről a kérdésről, de a különböző feltételek kevésbé tűnnek vitatottnak, mint korábban.”

Néhány fontos tagállam, többek között Németország szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország például elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál. Erről beszélt Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozó előtt. Egy másik ötlet ahhoz kötné a támogatásokat, hogy mennyire egészséges egy országban a jogállam.

Ennek fényében tényleg meglepő, ha Magyarország és Lengyelország nem tiltakozott hangosan.

 

Tovább

Emmanuel Macron jót szórakozott Magyarországon

február 23., 21:26 Módosítva: 2018-02-26 12:33
5509
Csak mi nem veszünk részt a francia elnök európai konzultációjában. Jót szórakozott rajta, amikor elmesélte az újságíróknak.

A francia elnök a tavalyi választási kampányában megígérte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között. Ezért konzultációt indít, ahol mindenki elmondhatná a véleményét Európa jövőjéről. Franciaroszágban tavasszal indul is az akció, jelentette be még januárban. Ezután egymás után csatlakozott a kezdeményezéshez a többi ország.

Magyarország kivételével! A kormányfői csúcstalálkozót követő péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatón kiderült, hogy

26 európai uniós vezető beleegyezett: lefolytatja a konzultációkat, de mi nem.

„Az egyetlen ország, amelyik nem fog benne részt venni, az Magyarország” – mondta. Kis szünetet tartott, majd ironikusan hozzátette: „Ez bizonyára meglepi önöket” – és mosolygott egy jót, miközben a terem nevetett a poénján.

Tényleg vicces, hogy pont a nemzeti konzultációk bajnoka nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Lehet, hogy a magyar kormány nem szeretné összezavarni a lakosságot a választás előtt, és ezért nem veszünk részt benne. Talán a kampány után sor kerülhet rá.

Tovább

Mint amikor leosztják a lapokat, és először körbenézel az asztal körül

február 23., 11:57 Módosítva: 2018-08-27 14:23
27
Orbán Viktor egy hónapokig tartó politikai kártyapartit kezd az európai kormányfőkkel, aminek a végén lesz egy uniós költségvetés.

Nagyon nincs egyetértés az európai kormányfők között, hogy mennyit fizessenek az Európai Unió 2020 utáni hétéves költségvetésébe. Pénteken ülnek össze először Brüsszelben, hogy megbeszéljék az ügyet. Nagy-Britannia kilép, és viszi magával a pénztárcáját is, elsősorban erre kell megoldást találni. Ezen kívül az utóbbi időben kiderült, hogy EU-nak el kellene még látnia néhány feladatot, amire korábban nem gondoltak. Például ellenőriznie kellene a határait, rendben kell tartania az európai bankszektort, és a tagországainak a költségvetését. Ez pénzbe kerül, és az Európai Bizottság múlt héten tételesen össze is szedte, hogy mennyibe.

Orbán Viktor és a kormányfő, államfő kollégái, akiket Európai Tanácsnak hívnak, ma elkezdenek tapogatózni, hogy ki mit szeretne, mennyivel hajlandó többet fizetni, mennyit szeretne visszakapni, és kit mivel lehet meggyőzni. Mint amikor leosztják a lapokat, és először néznek körül a játékosok a kártyaasztalnál. „Enyhén szólva nincs nagy lelkesedés abba az irányba, hogy többet kellene fizetni a közös kasszába. Viszont intézményi válságot sem akar senki” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a héten.

Magyarország amellett fog érvelni, hogy meg kell tartani a régi programokat: a mezőgazdasági támogatásokat és gazdasági felzárkóztatást, és ha új feladatokat szánunk az EU-nak, akkor ezekre fizessünk is többet közösen. Lázár János januárban az elsők között be is jelentette, hogy hajlandóak vagyunk a nemzeti jövedelmünk 1,2 százalékára emelni a hozzájárulásunkat a mostani 1 százalék körüli arányról. Magyarország ebből a két alapból jelentős támogatásokat kap, tehát az az érdekünk, hogy a mostani formájukban megmaradjanak. Viszont ha vágnak a költségvetésen, egész biztosan ebből a kettőből fognak vágni.

„Félénken optimisták az emberek azzal kapcsolatban, hogy lesz-e több forrás a költségvetésbe – mondta egy uniós diplomata. – Úgy tűnik, hogy a németek hajlanak rá, hogy többet fizessenek, és ha ez tényleg így lesz, az a többi nettó befizetőre is jó hatással lehet.”

 

Tovább

Gyújtógyertya- és fékkartellre csapott le Brüsszel

február 22., 06:13 Módosítva: 2018-08-27 14:18
8
546 millió eurós büntetést söpörtek be német, japán és chilei cégektől az uniós kasszába.

Az európai üzletben farkastörvények uralkodnak, és a nagy cégek, gyakran a kormányokkal karöltve ott próbálják meg kijátszani a piaci szabályokat, ahol nem szégyellik. És van egy ember, aki minden hónapban egyszer kiáll a nyilvánosság elé, és megbünteti őket. Ő az európai piac vasökle, a volt dán miniszterelnök-helyettes, a versenyjogok betartatásáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager.

Mindig ugyanaz a menetrend: amikor az Európai Bizottság lezár egy hónapokig vagy évekig tartó nyomozást, Vestager tart egy sajtótájékoztatót, és bejelenti, hogy x, y és z cég törvénytelen kartellt hozott létre. Például megegyeztek benne, hogy nem versenyeztetik egymás termékeit, vagy hogy ugyanazon az áron dobják őket a piacra, és drágábban árulják őket, mint amennyit valójában érnek.

Aztán az x cég általában beköpi a társait az Európai Bizottságnál. Ezért ő megússza a büntetést. Y és z pedig mindent bevall, együttműködnek, és cserébe nekik is elengednek valamennyit a bírságból.

 

Tovább

Utálatos és rettegett bürokrata kezébe kerül az Európai Bizottság

február 21., 15:37 Módosítva: 2018-08-27 13:47
189
Az EU legutálatosabb bürokratája veszi át az unió javaslattevő szervének napi irányítását. Martin Selmayr bárkin átgázol, ha a Bizottság érdekeit kell védeni. Belemenős másfél évre számítunk tőle az EP-választásokig.

Március elsejétől a német Martin Selmayr lesz az Európai Bizottság főtitkára. A főtitkár áll a bizottság tisztviselői hierarchiájának élén, ő irányítja a döntéshozatali folyamatot, felügyeli az adminisztrációt, és tesz róla, hogy minden kezdeményezés a politikai vezetés által kiadott irányt kövesse. Selmayr eddig a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a jobbkeze volt.

Selmayr 2004 óta dolgozik az Európai Bizottságban, először informatikai és médiaügyekért felelős szóvivő volt. 2010-ben éleset váltott, és négy évre az igazságügyi biztos Viviane Reding kabinetfőnöke lett. Ez volt az az időszak, amikor a magyar kormánynak meggyűlt a baja a brüsszeli testülettel az Alaptörvény módosításai miatt. Az akkor igazságügyi miniszter Navracsics Tibor és Viviane Reding személyes meccseként emlegette a sajtó az elhúzódó vitát.

A „legtökösebb uniós biztos” kabinetjéből vezetett az útja Jean-Claude Juncker kampánystábjának az élére, amikor a luxemburgi politikus 2014-ben a legnagyobb európai párt jelöltje lett az Európai Bizottság elnöki posztjára. A győztes kampány után Juncker maga mellett tartotta az elnöki kabinetjében, amelyet azóta is vezet.

Tisztelik és félnek tőle

Martin Selmayr a legellentmondásosabb vezető figurája az Európai Uniónak. Machiavellista, karrierista, politikai nyomulógép, aki az intézményének érdekein kívül semmilyen elvet vagy értéket nem követ, technokrata, cinikus, nem tiszteli a hierarchiát, és nem tolerálja, ha valaki butaságokat beszél vagy az idejét vesztegeti – ezek a benyomások terjednek róla uniós körökben. Magasról tesz a diplomáciai protokollra, és nyilvánosan is megmondja a véleményét, ha valami nem tetszik neki az európai politikával kapcsolatban. 

Ugyanakkor nagyon okos, a kisujjában van az Európai Unió működése. Mindent átlát, és szeret is mindenről tudni, ami az általa felügyelt szervezetben történik. Folyton dolgozik, és keveset alszik, előfordul, hogy már hajnalban emaileket küld ki. A kérdéseire pedig lehetőleg azonnal várja a választ – hallottuk a Bizottság főtitkárságáról.

Juncker elnöki kabinetjének a vezetőjeként a korábbinál sokkal jobban központosította az Európai Bizottság működését. Úgy szervezte át a folyamatokat, hogy minél több információ fusson át a saját íróasztalán. Arról is gondoskodott, hogy minél kevesebb mozgástere maradjon az uniós biztosoknak, hogy a saját maguk kezdeményezésein dolgozzanak, vagy a saját véleményüket hangoztassák. Nagy politikai játékos, aki gátlástalanul tolja előre az Európai Bizottság érdekeit az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal szemben.

Tisztelik és félnek tőle az Európai Bizottságban. Viszont még nem találkoztunk olyan emberrel, aki szeretné. Talán Jean-Claude Junckeren kívül, aki csak dicsérően beszél róla.

A Bizottságban azt beszélik, hogy egy belső vita vezetett Selmayr kinevezéséhez. A szervezet főtitkársága az elmúlt három és fél évben egyszerre volt alárendelve Jean-Claude Juncker elnöknek és Frans Timmermans első alelnöknek. Juncker és Timmermans kabinetjében súrlódásokhoz vezetett, hogy melyikük utasításait követi az adminisztráció, és a két kabinetvezető nem jött ki jól egymással. Kívülről úgy látszik, Juncker azzal oldja meg a helyzetet, hogy a saját emberét magasabb polcra teszi.

Juncker új kabinetfőnöke a spanyol Clara Martinez Alberola lesz, aki 1991 óta dolgozik az Európai Bizottságban, és tíz évig jogi szakértő volt az előző elnök, José Manuel Barroso kabinetjében.

 

Tovább

Magyarul védte Orbánt a svéd parlamentben egy radikáljobbos képviselő

február 20., 16:01 Módosítva: 2018-02-21 10:40
396
Tisztelt Orbán Viktor, miniszterelnök úr, köszönöm szépen, hogy kiáll Európáért! – mondta a svéd botrányhős a stockholmi parlamentben.

Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták országgyűlési képviselője a svéd parlamentben szólalt föl a magyar kormány védelmében múlt héten. A képviselő február 14-én töltött föl egy videót a beszédéről. 

Ekeroth a hazáját különös országnak, a világ legszélsőségesebb demokráciájának nevezte, amely gonosznak, antidemokratikusnak, totalitariánusnak állította be Magyarországot az elmúlt években. Ehhez képest szerinte Magyarország a józan észt szimbolizálja, ami pontosan az ellenkezője annak, amit a svéd parlament balliberális erői képviselnek.

Magyarország a saját kultúrájának és népének megőrzéséért cselekszik, védi Európa határait, és kiállt az EU és az USA támadásaival szemben. Ugyancsak ellenállt a Soros Györgynek dolgozó civil szervezetek kampányának, mondta Ekeroth. „Vicces, hogy önök felháborodnak, amikor egyes országokat az amerikai vagy a svéd választásokba való beavatkozással vádolnak, de örülnek, ha az USA vagy Soros megpróbál ennek az országnak  a választásába beavatkozni. A képmutatás magasfoka” – tette hozzá.

Ekeroth megemlítette, hogy Magyarország ellenállt az oszmán törekvéseknek Európa meghódítására, és a megszállás ellenére is kiálltak a kommunizmus bűneivel szemben.

Tovább

Egy pillanatra nekünk ajándékozta a Fekete-tengert az Európai Bizottság

február 19., 15:14 Módosítva: 2018-02-19 17:13
2
Szerencsétlenül keverte össze a szavakat a brüsszeli szóvivő, amikor bemutatott egy romániai uniós projektet. Először megpróbálta másra kenni a felelősséget, aztán helyesbített.

Megmutatjuk, mennyibe kerül Európa

február 15., 05:03 Módosítva: 2018-08-27 13:29
939
Mielőtt elköltjük az Európai Unió pénzét, döntsük el, hogy milyen Európát szeretnénk, mondta Jean-Claude Juncker. A nemzeti támogatásokat jócskán meg lehetne vágni, és közös európai ügyekre kellene többet költeni.

„A költségvetés elkészítése nem könyvelési feladat. A prioritásainkat és céljainkat is tükrözi. A jövőnket számokban fogalmazza meg. Először tehát vitassuk meg, hogy milyen Európát szeretnénk” – mondta szerdán az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker bemutatott egy rövid elemzést, amelyik sorra veszi, hogy milyen opciók között választhatunk az unió 2020 utáni hétéves költségvetésére. Az összefoglalót a miniszterelnökök és államfők figyelmébe ajánlotta, akik jövő héten tárgyalnak a témáról Brüsszelben. 

Az Európai Unió javaslattevő testülete végignézte, hogy az elmúlt években milyen problémákról követelte a leghangosabban a közvélemény, hogy az EU-nak meg kellene oldania, és leírta, hogy a megoldásukhoz szerintük mennyi pénz kell. Internetes konzultációt is indítottak, ahol bárki megmondhatja, hogy szerinte mire kellene többet költeni európai szinten.

Az összefoglaló nem ad konkrét javaslatokat, de abból, amilyen forgatókönyveket felvázol, kirajzolódik egy új irány az Európai Uniónak. Kevesebb lehetőség a korrupcióra, több közös európai projekt.

 

Tovább