Politico: Cseh Katalin a 20 legígéretesebb EP-képviselő között

január 14., 11:56 Módosítva: 2020.01.14 23:51
3751

Egyedüli magyarként került fel Cseh Katalin momentumos politikus a Politico 2020 legígéretesebb EP-képviselőit bemutató listájára. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál kedden egy 20 fős válogatást közölt azokról az európai törvényhozókról, akik szerintük fontos ügyeket visznek és nagy nevet szerezhetnek maguknak idén.

A lap szerint Cseh

azon fiatal politikusok egyike, aki a hazájában és az Európai Parlamentben is megpróbálja megváltoztatni a politikai kultúrát,

és „arra használja a pozícióját, hogy Orbán Viktort kritizálja és a közép-európai fiatalokhoz szóljon." A Politico kíváncsian várja, hogyan tudja majd a politikus összeegyeztetni a célkitűzéseit az Európa Megújul liberális-centrista frakció és az egész EP politikai realitásaival.

A Momentum a Politico cikkében egyértelmű elismerését látja az elmúlt féléves munkájuknak. Mint a közleményükben kifejtették, a céljuk az volt, hogy „másképp és máshogy akarja használni EP-felhatalmazását, mint azt korábban a többi párt tette.”

Tovább

Nagy eséllyel elmeszeli Brüsszel a magyar civiltörvényt

január 14., 10:53 Módosítva: 2020.01.14 17:39
1015

Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona. Az indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokat is, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme.

Tovább

Tizenhét EU-s országból vonulnak majd bírók a varsói tüntetésen

január 11., 09:11 Módosítva: 2020.01.23 19:50
2837

Legalább 17 európai országból érkeznek bírók és ügyvédek Varsóba, hogy a szombat délutáni tüntetésen kifejezzék a szolidaritásukat a lengyel kollégáik iránt. A parlament felsőháza a jövő héten szavaz a törvényről, ami súlyosan korlátozza a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

Az „Ezer Talár Menete” névre keresztelt eseményen a bírósági egyenruhájukban fognak csendben menetelni a jogászok. Többek között magyar, francia, német, holland, ír, görög, török, norvég, spanyol, portugál és olasz bírák jelezték a részvételüket.

A szenátus meghívására csütörtökön és pénteken a Velencei Bizottság szakértői látogattak el Lengyelországba, hogy kivizsgálják a helyzetet. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete a jövő hét második felében publikálja a jelentését a lengyel igazságügyi reform újabb eleméről.

A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak

Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot

– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, és arra is rámutatott, hogy a tagállamok és jogrendszerük között fennálló kölcsönös bizalomért minden országnak tennie kell.

Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is.

Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is: 

a lengyel igazságügyi reform átalakítása hosszabb távon oda vezethet, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az Európai Unióból.

A testület állásfoglalása szerint a legújabb törvény:

  • pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot,
  • lényegében kísérlet arra, hogy elhallgattassa a bírókat,
  • több ponton ellentmond az uniós jognak,
  • megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben (ezt az alapelvet minden tagállam elfogadja az EU-csatlakozáskor),
  • nagy valószínűséggel újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet,
  • hosszabb távon pedig ahhoz, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ennek ellenére a kormánypárti többségű szejm még a karácsonyi szünet előtt megszavazta a törvényt, ami a jövő héten kerül a szenátus elé.

Tovább

Szijjártó ismét kiállt Törökország mellett Brüsszelben

január 10., 21:53 Módosítva: 2020.01.11 10:22
154

„Az Európai Unió partvonalon kívül szorult a líbiai konfliktusban, Törökország és Oroszország a kulcsszereplők" – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli tudósítóknak az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése után.

A miniszterek arról tanácskoztak pénteken, hogy milyen választ adjon az uniós diplomácia a líbiai és a közel-keleti konfliktusokra. „Az egység és eltökéltség üzenetét küldtük a világnak” – összegezte az eredményeket az EU Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője, Josep Borrell a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

A héten a líbiai polgárháborúban az ország nyugati részében jelentősen előretört az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok, veszélybe sodorva ezzel a fővárosban, Tripoliban székelő líbiai egységkormány pozíciót.

Az EU legfőbb célja az, hogy kikényszerítse a tűzszünetet Líbiában és érvényt szerezzen a fegyverembargónak

– magyarázta Szijjártó Péter, aki arról is beszélt, hogy Borrell a külügyminiszterek következő ülésére már konkrét javaslatokat ígért.

Tovább

Hetes cikk: a Néppártot győzködi a Fidesz

január 9., 21:00 Módosítva: 2020.01.10 13:23
354

Egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül az Európai Néppárt a Fidesz miatt az európai politikában, de több jel is arra utal, a pártcsaládban ki akarják várni, mit lép a magyar kormánypárt. A Néppárt európai parlamenti frakciójában dolgozó forrás az EUrologusnak azt mondta: a „három bölcs” jelentése valóban elkészült, de túl korai még bármiről is beszélni, annyi minden történhet.

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve a Néppártban. A pártcsalád akkor úgy döntött, egy háromtagú bizottságot bíznak meg azzal, hogy jelentést készítsenek arról, összeegyeztethető-e a magyar kormánypárt politikája az európai kereszténydemokrácia értékrendszerével, és ajánlásokat tegyenek. A jelentésről és a Fidesz sorsáról várhatóan január végén döntenek.

Orbán Viktor miniszterelnök az évnyitó sajtótájékoztatóján csütörtökön arról beszélt, hogy ha a Néppárt hajlandó olyan irányba elmozdulni, ami megkülönbözteti a szociáldemokrata és liberális ellenzéktől, akkor a Fidesz szívesen segít a változásban. De ha nem, akkor a Néppártnak veszteségekkel kell szembenéznie, mert a jelenlegi liberális formájában a Fideszt nem érdekli a pártcsalád.

Azt is kifejtette, hogy mielőtt döntést hozna, még beszélni fog az Európai Néppárt elnökével, Donald Tuskkal, Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német kereszténydemokrata párt (CDU) vezetőjével, német védelmi miniszterrel.

Ám közben ismét kiderült, mekkora szüksége van a Fidesznek a Néppártra: szerdán a kormánypárti EP-képviselők egy rendkívüli információs ülést hívtak össze a jobbközép frakció számára, mert az Európai Parlament a jövő héten egy újabb határozatot készül elfogadni a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatban.

Jövő kedden a strasbourgi plenáris ülés ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalja majd, és egy nappal később egy olyan határozatról szavaznak a tervek szerint, ami felszólítja az Európai Unió Tanácsát: hozzon végre érdemi döntéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

Tovább

EP-delegáció: Veszélyben a nyomozás függetlensége Máltán

január 9., 12:53 Módosítva: 2020.01.09 14:36
18

Az EU-s megoldások nem kellően hatékonyak a jogállamisági problémák esetén, erre az uniónak reagálnia kell – mondta az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának a máltai újságírógyilkosságról is szóló ülésén Sylwia Spurek lengyel EP-képviselő.

A szocialista politikus kijelentette, hogy a magyar és a lengyel példa egyértelműen azt mutatja, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nem működik. Szerinte az EU-nak lépnie kell és olyan finanszírozási mechnanizmusok kellenek, amelyek elrettentő erőt mutatnak. Mindez annak kapcsán került elő, hogy a szakbizottság egy harmadik tagállam, Málta ügyében készített jelentést tárgyalta meg.

A LIBE szakbizottság még decemberben delegációt küldött Máltára, ahol a Daphné Caruana Galizia újságírónő meggyilkolása miatt kirobbant botrány az egész kormányt elsöpörte. (A szövevényes máltai ügyek részleteit ebben a cikkben foglaltuk össze.)

A látogatás után az Európai Parlament december 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben egyebek mellett a máltai kormányfő azonnali távozását sürgették. Joseph Muscat miniszterelnök egyébként szintén lemondott, ugyanakkor ügyvezető kormányfőként még mindig hivatalban van. A delegáció vezetője, a holland liberális Sophie in't Veld ki is jelentette, hogy ez a tény jelenleg is veszélyezteti a nyomozás függetlenségét. In't Veld számára az derült ki Máltán, hogy

számos, a korrupcióval és pénzmosással kapcsolatba hozható személy esetében nem indult vizsgálat.

Éppen ezért szólította fel a LIBE bizottság az Európai Bizottságot, hogy kezdjenek jogállamisági párbeszédet a máltai kormánnyal, de ez nagyon lassan halad – mondta a képviselő.

Tovább

Rekordalacsony volt 2019-ben az EU-ba tartó illegális migráció

január 8., 20:12 Módosítva: 2020.01.09 11:45
384

139 ezerre csökkent az EU határait illegálisan átlépők száma 2019-ben, ez a 2013 óta mért legalacsonyabb adat, és 92 százalékkal kevesebb, mint a menekültválság csúcsán, 2015-ben volt – adta hírül az Európai Határ- és Parti Őrség (FRONTEX).

Ám annak ellenére, hogy az EU-ba illegálisan belépő migránsok száma összességében 6 százalékkal csökkent 2018-hoz képest, 

a Földközi-tenger keleti medencéjében majdnem másfélszer annyian érkeztek, a nyugat-balkáni útvonalon belépni kísérlő migránsok száma pedig megkétszereződött.

Az adatok a 2016 márciusában az EU és Törökország között létrejött megállapodás óta a legmagasabbak, és a Brüsszel és Ankara közti diplomáciai feszültséggel függenek össze. Recep Tayyip Erdoğan török elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja a határokat az országban befogadott körülbelül 4 millió szír menekült előtt, ha az EU kritizálja az észak-szíriai katonai beavatkozást. 

Tovább

Hosszú alkudozásra számít Nagy-Britanniával Von der Leyen

január 8., 14:56 Módosítva: 2020.01.08 22:49
134

A személyek szabad mozgása nélkül nem valósulhat meg a tőke és az áruk szabad mozgása, adta meg az alaphangot a brexittárgyalók számára az Európai Bizottság elnöke szerdán Londonban. Ursula von der Leyen a London School of Economics-on tartott előadását, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült volna Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A beszédből jól látszott: 

az EU és Nagy-britannia álláspontja és célkitűzései továbbra is gyökeresen eltérnek egymástól.

A tárgyalások ugyanis azzal nem fognak véget érni, hogy Nagy-Britannia január 31-én kilép az Európai Unióból: a tervek szerint az év végéig tartó átmeneti időszakban kell majd megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról.

Tovább

Fontos az európai védelmi politika, de ez nem pótolhatja a NATO-t

január 7., 05:00 Módosítva: 2020.01.07 15:41
54
A kormánypárti, SPD-s Katarina Barley-val és az ellenzéki Zöldek képviselőjével, Ska Kellerrel beszélgetett az EUrologus a Németországban zajló politikai átalakulásokról és arról, mindez hogyan befolyásolja Európát. A néppártok válsága miatt kevés figyelem jutott az utóbbi időben az európai ügyekre, ami feszültségeket okoz Franciaországgal. A két politikus kritizálja Emmanuel Macron elképzeléseit, de egyben irigykednek is arra, hogy határozottan képes állást foglalni. A gyengülő SPD próbálja menteni a menthetőt egy baloldali irányváltással és a koalíciós szerződés átgondolásával. A Zöldek ezzel egy időben a politikai paletta közepére húzódnak, és kormányzásra készülnek, legnagyobb valószínűséggel egy koalíciót alkotva a CDU/CSU-val.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elmúlt évekbeli mélyrepülése arra kényszerítette a legnagyobb német baloldali politikai mozgalmat, hogy átgondolja, milyen stratégiával szeretné megszólítani a szavazóit. Katarina Barley SPD-s európai parlamenti képviselő az EUrologusnak kritikusan nyilatkozott arról, ahogy a pártja eddig működött:

A választópolgárok már nem tudnak mit kezdeni a bal- és jobboldallal. Túl régóta beszéltünk nagy részletességgel az egyes lépéseinkről, törvénytervezeteinkről is. Fontosabb lenne a szavazópolgároknak azt elmondani nagy vonalakban, hogy mik a céljaink.  

Az SPD december 6-i pártkongresszusán új pártelnököket választottak: Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans pártjuk balszárnyán helyezkednek el ideológiailag, és kritikus szavakkal illették a németországi kereszténydemokrata pártokkal (CDU-CSU) folytatott kormánykoalíciót, 

amely miatt a német kormány idő előtti összeomlását vizionálták.

Saskia Esken társelnök egyébként nem sokkal megválasztása után egy Twitter-poszttal kisebbfajta botrányt váltott ki: egy San Fransciscó-i kirándulása során vásárolt cipőt tett ki az oldalára, ami miatt sokan megkérdőjelezték baloldali irányultságát.

Az új pártelnökök a hagyományosan kereszténydemokrata vívmány, a „Schwarzer Null” végét követelik. Ennek lényege, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a költségvetési hiány ellen – ennek eredményeként több szükséges beruházás is elmaradt, hogy ne legyenek új adósságok. Az SPD új pártelnökei több beruházást, 12 eurós minimálbért és több pénzt követelnek a klímavédelemre. A párt nagy része szkeptikusan tekint a pártelnökökre, különösen arra a kijelentésükre, miszerint

céljuk, hogy a következő év folyamán az SPD támogatottságát megduplázzák és 30 százalékra növeljék.

Katarina Barley, aki ugyancsak az SPD balszárnyán talált politikai otthonra, szintén megreformálná a kormánykoalíciót:

A kérdés az, történtek-e  az elmúlt időszakban olyan dolgok, melyek miatt muszáj újraértékelni a koalíciót. A klímapolitika, vagy a digitalizáció biztosan olyan témák, ahol követeléseinket fokoznunk kell.

Európai szociális jogok

A német kormány kisebbik pártja a szociális Európa projektjét is a zászlajára tűzte: Katarina Barley az európai minimálbér egyik szószólója. Elmondása szerint ez a minimálbér nem lesz mindenhol egyforma Európa-szerte, hanem például az átlagkereset függvényében állapítanák meg a szintjét. Szerinte az EU-nak felelőssége van a magyar emberek szociális védelmében is: az európai minimálbér, a munkavállalók védelmében meghozott EU-s szintű előírások ehhez járulnának hozzá. Azonban leszögezte:

elsősorban a tagállamok kormányainak a feladata az, hogy állampolgárai elég pénzt keressenek, és nem helyes áthárítani a felelősséget az Európai unió felé.

Az EU a szociális jogokat elsősorban olyan jogalkotással tudja előmozdítani, amelyhez nem kellenek uniós források. Bármilyen más anyagi hozzájárulásra a jelenlegi EU-s keretek között nincs mód: az egész EU jelenleg csak akkora költségvetéssel rendelkezik, mint Észak-Rajna-Vesztfália német szövetségi tartomány.

A német vállalatok magyarországi szerepéről elmondta:                                                           

Szeretném, ha a német vállalatok több kritikát engednének meg Orbánnal szemben. Ez persze önmagában nem elég. Az EU-ban is megfelelő szabályozásokat kell alkotnunk.

Tovább

A horvát elnökség lezárná a hetes cikk szerinti eljárását

január 6., 11:30 Módosítva: 2020.01.06 17:19
815

Lezárnák a következő fél évben a magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást a horvát elnökség reményei szerint, válaszolta Irena Andrassy, Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövete az EUrologus kérdésére. A diplomata hétfőn a brüsszeli újságírók előtt ismertette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól betöltő horvát kormány terveit.

Tovább

A légitársaság fizet a kiömlött kávé miatt

2019. december 19., 11:37 Módosítva: 2019.12.20 10:42
19
Kétségtelenül nagyon fontos elvi kérdésben mutatott irányt az Európai Bíróság, amikor kimondta, hogy a légitársaság felelős a pohárból kiömlő forró kávé által okozott károkért

Egy osztrák bíróság kérte ki az uniós testület véleményét abban az ügyben, amelyben egy kislány perelte be a volt autóversenyző Niki Lauda azóta  - ettől a pertől függetlenül már csődbe ment - légitársaságát, a Niki Luftfahrtot. A panaszos azt rótta fel, hogy Palma de Mallorca és Bécs között az apjának felszolgált és az előtte lévő lehajtható tálcára tett kávé kiömlött.

A légitársaság szerint balesetről van szó, amely a repülésre egyébként jellemző körülmények miatt következett be. Az Európai Bíróság azonban elvetette ezt az érvelést, szerintük ez nem bizonyítható, a légitársaság akkor mentesülhetne például a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsult okozta a balesetet, de legalábbis közrehatott benne. A testület értelmezése szerint balesetnek minősül a légijármű fedélzetén bekövetkező minden olyan helyzet, amelyben az utasok kiszolgálására használt tárgy testi sérülést okozott egy utasnak, és nem szükséges annak vizsgálata, hogy az ilyen helyzetek a légi közlekedésre jellemző kockázatból erednek-e.

Ez az ítélet az alapügyet nem dönti el, az továbbra is az Osztrák Legfelsőbb Bíróság feladata, ugyanakkor figyelemmel kell lenniük erre a döntésre. Sőt, ez mostantól iránymutató valamennyi nemzeti jogalkalmazó hatóság számára.

Tovább

Korrupció az uniós pénzeknél: Az EP hiába kérte számon a Bizottságot

2019. december 17., 18:13 Módosítva: 2019.12.18 08:14
97

Az uniós források az európai polgárokhoz kell, hogy eljussanak. Oda, ahol igazán szükség van rájuk, nem pedig az oligarchák zsebébe

– jelentette ki Monika Hohlmeier, német néppárti EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós pénzek elcsalásáról rendezett vitán melynek az volt a célja, hogy az EP-képviselők számonkérhessék az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupció elleni fellépést az Európai Bizottságon.

A keddi vitán a legtöbbet Andrej Babiš cseh miniszterelnök uniós forrásokból támogatott cégeit emlegették. Az ügyet a vitát megnyitó Hohlmeier, aki a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke rögtön felhozta: az alapvető problémát nem oldja meg, hogy a nyomozás miatt a Babiš-cégeknek járó kifizetéseket felfüggesztették.

A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat érintő korrupció, az uniós támogatásokat a családjuk és barátaik gazdagodására használó politikusok, versenytársakat ellehetetlenítő egypályázós tenderek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU számára

– mutatott rá a német EP-képviselő.

Hohlmeier azt is kérte a Bizottságtól, hogy definiálja a jogállamiság minimumait az uniós támogatások felhasználásánál, és a következő, 2021-27 közti keretköltségvetési időszakban a kifizetéseket kössék össze a jogállamisági feltételrendszerrel. Az EP képviselő az alábbi problémákat emlegette: sérül a bírói függetlenség, az ügyészség nem indít nyomozást a korrupciós ügyekben, vagy nem hajtják végre az ítéleteket.

Magyarországról is jó néhányszor szó esett a vita során, főként a New York Times november elején megjelent, a mezőgazdasági támogatások körüli korrupciót bemutató cikkével kapcsolatban, ami az alábbi címet viseli „Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.”

Tovább

Bizottság: Folytatódik jövőre is a hetes cikk szerinti eljárás

2019. december 16., 23:02 Módosítva: 2019.12.17 08:21
352

A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás 2020-ban, a horvát elnökség alatt is folytatódik - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Parlament jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatásán hétfőn Strasbourgban. Reynders kifejtette: a 2020. január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a finnektől átvevő horvát kormánynak is folytatnia kell és folytatni is fogja a hetes cikk szerinti eljárást.

Emellett azt is kiemelte, hogy a Bizottságnak egyéb eszközei is vannak a magyar jogállamiság védelmében, például a kötelezettségszegési eljárások, amelyek akár az Európai Unió Bíróságáig juthatnak. Reynders megismételte : azon dolgoznak, hogy

a 2021-27-es uniós költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerével konkrét következményei legyenek, ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a jogállamiság alapelveit.

Az ülésen az EP szakbizottsága a hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tárgyalta. Az Európai Unió Tanácsában a múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszternek és kíséretében lévő többi kormánytagnak az uniós miniszterek kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi témákban: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó és a tudományos élet szabadsága. Az ülésen és azt követően nagy felháborodást keltett, hogy a zárt meghallgatást a közösségi médiában Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő végig kommentálta és az Európai Bizottság és az uniós kormányok egyes tagjait a "Soros-kórus" tagjának hívta.

Tytti Tuppurainen finn EU-s ügyekért felelős miniszter a történteket elítélte, és magyarázatot kért, majd a magyar kormány levelét nem tudta elfogadni pénteken, mivel nem azt magyarázták meg, hogy Kovács miért tweetelt a zárt ülésről és emlegette Sorost magas rangú tisztviselőkkel kapcsolatban. Tuppurainen a hétfői EP-ülésen azt mondta, az uniós nagykövetek aznap megtárgyalták az ügyet, amiről azt gondolja, most már le van zárva.

 

Tovább

Belföldi díjakkal lehet eurót utalni külföldre

2019. december 16., 15:56 Módosítva: 2019.12.16 19:38
254

Ugyanakkora díjat kell hétfőtől a bankoknak felszámítania a külföldre euróban indított átutalásoknál, mint a belföldi tranzakciók esetében. A vasárnap életbe lépett uniós rendelet értelmében ezentúl

ha valaki a Magyarországon vezetett folyószámlájáról akar az eurózóna valamelyik országába pénzt utalni, akkor a magyar bank ezentúl nem számolhat fel extra költséget a külföldi utalásért.

Pontosan annyit kell fizetni, mintha forintszámláról forintszámlára küldték volna az összeget.

Tovább

Méltányos és vámmentes kereskedelemben bízik az EU a brexit után

2019. december 13., 14:22 Módosítva: 2019.12.13 16:53
17

A brexitmegállapodás ratifikálást várja az Európai Unió a hamarosan felálló brit parlamenttől. Január 31-e után Nagy-Britanniával példa nélküli partnerséget fognak kiépíteni, ami nem a véget jelent a kapcsolatnak, hanem a szomszédok közti remek együttműködéssé kezdetét  - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.  Von der Leyen kiemelte, hogy arra törekszenek, 

ne legyenek vámok, kvóták és méltánytalan árverseny az EU és Nagy-Britannia közti kereskedelemben.

Hogy a 2020. február 1-je és december 31. közti időszakban hogyan fognak erről a kereskedelmet és más komplex politikaterületeket is érintő kérdésekben megállapodni, az kérdéses. Von der leyen és Angela Merkel német kancellár is megjegyezte, hogy nagyon kevés a 11 hónapos határidő.

Csütörtökön a Boris Johnson vezette konzervatívok magabiztos többséggel megnyerték az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában, így minden jel arra utal, hogy legfőbb kampányígéretüket betartva 2020. január 31-ével kiléptetik az országot az Európai Unióból. Az eredményének fényében az Európai Tanács decemberi ülésének második napján az uniós vezetők megvitatták a brexit kérdéseit. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, az EU kész arra, hogy új szakaszba lépjenenek a tárgyalások brexit utáni kapcsolatokról. Michel egyúttal gratulált  Boris Johnsonnak az eredményekhez.

A brexit mellett az uniós vezetők az eurózóna jövőjéről is tárgyaltak. Ursula von der Leyen kijelentette: el akarják érni, hogy az euró szerepe nőjön a világgazdaságban, de ahhoz, hogy az közös európai pénz nemzetközi kulcsvalutává válhasson, a saját házi feladatukat is el kell végezniük: kiteljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót.

Tovább

Nem fogadja el a kormány magyarázatát Kovács tweetjeiről a Tanács

2019. december 13., 13:02 Módosítva: 2019.12.14 14:55
1625

A magyar kormány válasza elégtelen és hiányos, mert nem a tweetelésről szól, hanem megpróbálja elterelni a figyelmet – írta Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter a Twitteren.

Az EU soros elnökségét ellátó finn kormány tagjaként Tuppurainen vezette a keddi tanácsülést, amelyen nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a közösségi médiában kommentálta a zárt meghallgatást a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban, és a Soros-kórus tagjaiként emlegette az Európai Bizottság tagjait és az uniós minisztereket.

A Tanács magyarázatot kért a magyar kormánytól a történtekre Kovács a Twitteren hozta nyilvánosságra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszát. A levélben

  • felhozzák a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatos kifogásaikat, megkérdőjelezve a procedúra jogi alapjait
  • kettős mércére utalnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány tagjának részéről jogellenesnek nyilvánít egy cselekvést, amit a Tanács titkársága is megtesz 
  • "felkavarónak és sokkolónak" nevezik, hogy jogi érvek helyett a meghallgatáson a Soros György által finanszírozott NGO-k "vádjait hozták fel ellenük"
  • határozottan elutasítják az antiszemitizmust

„Nagyon komoly dolog megszegni a tanácsülések bizalmi szabályait” – tette hozzá Tuppurainen. 

A téma az EU-hoz akkreditált nagykövetek jövő heti ülésén is elő fog kerülni, miután a finn elnökség konzultál a Tanács jogi szolgálatával.

Tovább

Orbán: Nem győztünk Brüsszelben

2019. december 13., 12:10 Módosítva: 2019.12.13 21:41
693

„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülésének eredményeit értékelő videóüzenetében, melyet a Facebookon tett közzé.

Az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának éjszakába nyúló tárgyalásai után egy felemás zárónyilatkozat született:

MINDEN TAGÁLLAM EGYETÉRTETT ABBAN, HOGY SZERETNÉK, HA EURÓPA KARBONSEMLEGESSÉ VÁLNA 2050-IG, DE Lengyelország ellenkezése miatt JÖVŐ JÚNIUSRA HALASZTOTTÁK AZ ÉRDEMI DÖNTÉST ARRÓL, EZT HOGYan IS FOGJÁK KIVITELEZNI.

A magyar miniszterelnök a történteket így kommentálta:

Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát.

A kormányfő célkitűzése az volt, hogy az új szabályok nem vegyék el a pénzt az egyébként felzárkózást kitűző országok elől, bátorítsák a nukleáris energia felhasználását, és esélyt teremtsenek arra, hogy a klímaváltozás ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését. 

Azt is kiemelte, hogy „Magyarország klímabajnok, ezt is Brüsszelben elismerik. Az 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátást leginkább csökkenteni képes országok közé tartozunk.”

(Borítókép: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI)

Lengyelország miatt lett is, meg nem is klímamegállapodás az EU-csúcson

2019. december 13., 03:09 Módosítva: 2019.12.13 11:38
564

Lengyelország tiltakozása miatt nem tudott az Európai Tanács megegyezni az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáról az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának első napján

Minden tagállam egyetértett abban, hogy szeretnék, ha Európa karbonsemlegessé válna 2050-ig, de jövő júniusra halasztották az érdemi döntést arról, ezt hogy is fogják kivitelezni.

Tovább

Uniós csúcs: jelképesen felgyújtották az EU Tanácsának épületét

2019. december 12., 17:01 Módosítva: 2019.12.13 09:33
173
Klímaváltozásról, költségvetésről, brexitről és az euróövezetről - vagyis nagyon sok pénzről tárgyalnak Brüsszelben az unió tagállamainak vezetői.

Több mint hatvan Greenpeace-aktivista, köztük számos ipari alpinista lepte el csütörtökön hajnalban az Európai Tanács épületének külső homlokzatát Brüsszelben, néhány órával azelőtt, hogy elkezdtek volna érkezni az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozóra. Éppen ezért az épület elvileg az egyik legjobban védett létesítmény Brüsszelben, ennek ellenére a Greenpeace óriási molinókat feszített ki “Klímavészhelyzet” felirattal, illetve azt a látszatot keltették, mintha lángokban állna az épület. Ez is volt a céljuk, szerintük nem 2050-es célokról kellene beszélni, hanem azonnali intézkedéseket hozni, mert “ég a ház”. Sőt, a jobb hatás kedvéért időnként vörös füstgyertyákat is gyújtottak.

A két napos EU-csúcs első napján lesznek a fontosabb témák: klímapolitika és a következő hét éves költségvetés. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új zöld megállapodása a tárgyalások alapja, amely azt a cél tűzi ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az EU. Ezt a célt idén júniusban nem támogatta a magyar, a cseh és a lengyel kormány, most azonban a csúcs előtt Orbán Viktor azt mondta, feltételekkel ugyan, de egyetért a célkitűzéssel. A közép-kelet-európai államok legnagyobb aggodalma a kiadásokkal kapcsolatos, a gazdaság zöldítésének költségeit szeretnék minél nagyobb mértékben EU-s költségvetésből finanszírozni. Ursula von der Leyen programbeszédében már megemlítette, hogy az EU-nak a következő költségvétési időszakban 100 milliárd eurót kell fordítania az “igazságos átállási mechanizmus”-ra. Ennek a részleteit azonban csak január elején fogadja majd el az Európai Bizottság – vélhetően be kívánták várni a tagállamok előzetes támogatását.

Tovább

Orbán Viktor ismét csatára készül Brüsszelben

2019. december 12., 14:57 Módosítva: 2019.12.12 21:27
1648
“Tárgyalás, illetve csata előtt vagyunk” - jelentette ki a brüsszeli EU-csúcs előtt a magyar miniszterelnök.

Az állam- és kormányfők brüsszeli találkozójának első témája a klímaváltozásra adandó válaszok lesznek. A csúcsra érkező Orbán Viktor azt mondta: Európa gazdaságának karbonsemlegessé alakítása hatalmas vállalkozás, de mindannyian tudjuk, hogy “a klímaváltozás egy nagy baj”, majd hozzátette, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül. A magyar kormány is szeretné, ha 2050-re klímasemleges lenne Európa, és készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2019. december 12-én.
Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra 2019. december 12-én.
Fotó: Yves Herman / Reuters

Arra azonban felhívta a figyelmet a miniszterelnök – és szerinte a mai csata erről fog szólni -, hogy “nem engedhetjük meg a brüsszeli bürokratáknak, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás költségeit.” Ezért Orbán Viktor szerint világos garanciákra van szükség. Azt is megjegyezte a magyar kormányfő, hogy szeretné, ha Brüsszelben egyszer és mindenkorra félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos fenntartásokat. “Nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges Európa” - mondta végül Orbán Viktor.

Tovább

Hetes cikk: EP-küldöttség érkezhet a jövő év elején Magyarországra

2019. december 12., 12:28 Módosítva: 2019.12.13 08:18
794

Az Európai Parlament küldöttséget akar Magyarországra küldeni 2020 első hónapjaiban, hogy kivizsgálja a Sargenti-jelentés elfogadása óta történt politikai fejleményeket – mondta Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben. A képviselő Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.

Delbos-Corfield azt mondta, az EP jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsága még nem hagyta jóvá a missziót, de úgy gondolja, hamarosan megszületik a döntés, és jövő év februárja és áprilisa között érkezhet majd a küldöttség Magyarországra. A tervek szerint a küldöttségnek nem kellene a Sargentini-féle dokumentumhoz hasonló jelentést létrehoznia, de a tanulmányút segítene abban, hogy pontosabb képük legyen a magyar belpolitikáról.

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerint eljárás keretében az Európai Unió Tanácsában kérdezték Varga Judit igazságügyi miniszter és a magyar kormány más tagjait az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról.

A meghallgatás előtt a LIBE szakbizottság tagjaival tartottak munkareggelit a tagállamok képviselői – beleértve több minisztert is –, amelyen Věra Jourová az értékek és átláthatóság portfólióért felelős uniós biztos és a jogérvényesülésért felelős kollégája, Didier Reynders is részt vett. A munkareggeli célja az volt, hogy a hetes cikk szerinti eljárást elindító EP is hozzájárulhasson a szakmai vitához.

Delbos-Corfield kedden a Sargentini-jelentés óta eltelt időszak politikai fejleményeiről tájékoztatta a résztvevőket, beleértve a bírói rendszer és a kultúra finanszírozásának múlt héten bejelentett átalakítását és a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával járó médiakoncentrációt.

Az EP-képviselő biztos abban, hogy

a keddi meghallgatás után is folytatódni fog a hetes cikk szerinti eljárás, véleménye szerint újabb meghallgatást fognak tartani.

Ugyanakkor a finn kormánytól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januárban átvevő horvát kormány részéről egyelőre nem látni olyan elszántságot a témában, mint az év második felében hivatalba lépő németek részéről, akik már egyértelmű tették elkötelezettségüket a jogállamiság ügyei iránt.

Minden évben több ezer gyerek tűnik el Európában

2019. december 10., 21:08 Módosítva: 2019.12.11 11:37
0
Különböző visszaélések, erőszak, elhanyagolás, családi konfliktusok, vagy pedig a szegénység miatt évente több ezer gyerek tűnik el Európában. Új elemként évente növekszik, és már jelentősnek mondható azon gyerekek száma, akik a migrációs útvonalon tűnnek el. Pontos, összesített adatok nincsenek, azonban egy civil szervezet, a Missing Children Europe 2014 óta évről-évre összegyűjti és közreadja az európai országok erre a célra fenntartott forródrótjainak adatait. Jelenleg 26 országban van tagja az ernyőszervezetnek, Magyarországról a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány telefonos szolgálata küld adatokat, valamennyi országban a 116-000-s számon érhető el a segélyszolgálat.

10 éves koromtól körbestoppoltam az országot, hetekig aludtam a földön. Mire 12 éves lettem, megtanultam London utcáin aludni és kéregetni, néha még éhezni is, a világ meg egyszerűen elsétált mellettem. Már felnőtt vagyok, de nincs illúzióm azzal kapcsolatban, hogy ugyanez ma nem fordul elő ugyanígy a fiatalokkal.

Ezt egy brit fiatalember, Ben mondta, aki 10 éves korában menekült el az otthonából. A Missing Children által összegyűjtött és közzétett számok azt mutatják, hogy az eltűnéses esetek közül a hozzá hasonlók története a leggyakoribb Európában.

A forródrótok adatai alapján 2018-ban 91 655 hívás érkezett valamelyik európai ügyeletre eltűnt gyermekkel kapcsolatban,

ezek a hívások 8845 esettel voltak összefüggésben, ebből 6221 új ügy volt, 2624 aktát pedig a korábbi években nyitották.

A gyerekek eltűnésének, illetve elrablásának megelőzéséről a hívások 5 százaléka szólt. Az ilyen típusú hívások azért jelentősek, mivel a hatékony megelőző intézkedések megvédik a gyermekeket az erőszakos helyzetektől, és segítségre lehetnek a nyomozás során is. Ezek közül 2831 hívás olyan menekülésekről szólt, amikor éppen az elrablást akarták megelőzni, 553 hívás pedig az elrablástól tartó szülőktől származott.

Az adatokat böngészve azt látjuk, hogy a gyerekeknek több mint a fele (58,2 százalék) szökés miatt tűnt el, és ebbe a kategóriába egyaránt beleértjük, amikor a gyerek önszántából szökik meg, de azt is, amikor a körülmények, a szülői, nevelőszülői bánásmód erre kényszeríti. 2018-ban ezeknek a gyerekeknek a többsége (1999) otthonról távozott, 659 gondozási intézményből menekült, 141 pedig nevelőszülőktől.

A menekülés leggyakoribb okai az otthoni problémák, visszaélések, a kizsákmányolás, illetve az iskolai gondok. Utóbbi kategórián belül nemcsak a tanulási nehézségek, hanem a zaklatás is jelentős szerepet játszik.

Tovább

Finn elnökség: Kovács tweetjei elfogadhatatlanok

2019. december 10., 20:25 Módosítva: 2019.12.11 16:49
1482

Felháborítónak nevezte Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő tweetjeit Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter az Áltanos Ügyek Tanácsát keddi ülését lezáró sajtótájékoztatón. Az EU soros elnökségét ellátó finn kormány tagjaként Tuppurainen vezette a keddi tanácsülést.

A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban kedden tartották a második meghallgatást, amelynek során a magyar kormány képviselőit kérdeztik az európai miniszterek az igazságszolgáltatás függetlenségéről, illetve az sajtó és a tudományos élet szabadságáról. A meghallgatás után nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő folyamatosan kommentálta a közösségi médiában a meghallgatás témáit és az uniós vezetőket Soros-kórusnak nevezte. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter többször is kikérte magának a történteket.

Tovább

Az emberi jogok védelmét tartják a legfontosabb értéknek az EU-ban

2019. december 10., 16:53 Módosítva: 2019.12.10 19:24
0
Az egész EU-ban és Magyarországon is az emberi jogok védelmét és a szólásszabadságot tartják az első két legfontosabb uniós értéknek az Eurobarometer felmérése szerint. Sürgős lépéseket a klímaváltozás esetében várnak az uniós állampolgárok.

Az Európai Parlament szokásos őszi Eurobarométer felmérésében többek között arra voltak kíváncsiak, hogy milyen uniós értékeket tartanak fontosnak az európaiak. A válaszadók első helyre sorolták az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), utána a szólásszabadságot (38 százalék), majd a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki.

Magyarország esetén ez a sorrend kissé módosul: az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).

Az is kiderült, hogy az európaiak 59 százaléka támogatja országa uniós tagságát. Ugyanakkor

a magyarok 66 százaléka szerint jó dolog az EU részének lenni.

A felmérés készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a tavaszi európai parlamenti választások pozitív hozadéka is, hiszen azon nőtt a választási részvétel a korábbi szavazásokhoz képest. Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpontos emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Magyarországon ez az adat még nagyobb növekedést mutat: 12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb Európai Parlamentet várók aránya.

Tovább

Kiborultak Brüsszelben Kovács Zoltán sorosozása miatt

2019. december 10., 15:36 Módosítva: 2019.12.11 16:36
3434

El akarta hagyni az üléstermet Kovács Zoltán Soros-kórusos tweetjei miatt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a magyar jogállamiságról szóló meghallgatás után, tudta meg az EUrologus. 

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit igazságügyi miniszternek az uniós miniszter kollégái kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi három témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága.

Az EUrologus úgy értesült, hogy a meghallgatás után, mikor már a lengyel jogállamiság ügyét tárgyalták, Asselborn miniszter magyarázatot és bocsánatkérést követelt Kovács Zoltán tweetjei miatt. Kovács ugyanis Soros embereinek nevezte  az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőit a közösségi médiában közzétett posztjaiban.

Asselborn nemcsak a tartalmat kifogásolta, hanem azt is, hogy a zárt ülésről a közösségi médián át szivárogtat ki a magyar kormány képviselője információkat. Mivel ő személyesen nem ismerte Kovácsot, azt követelte, hogy az illető hagyja el a termet – de a kormány nemzetközi szóvivője ekkor már nem volt a teremben.

Asselborn a vita végén még egyszer felhozta az ügyet, így a finn elnökség végül arra kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot és kérjen bocsánatot.  Az üggyel kapcsolatban kerestük Kovács Zoltánt is, de nem tudtuk elérni, mert – úgy értesültünk – utazik vissza Magyarországra. Amint sikerül vele beszélnünk, közöljük az ő álláspontját is.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kedd délután azt nyilatkozta az ügyről, hogy megnehezíti a helyzetet, hogy miközben a magyar delegáció megpróbál válaszokat adni, az egyik tagjuk Twitter-kampányt folytat. A belga biztos kijelentette: folytatni fogják a hetes cikk szerinti eljárást a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében.

Tovább

Varga exkluzív interjúja a kormánymédiának: a magyar sajtószabadsággal is minden rendben

2019. december 10., 14:29 Módosítva: 2019.12.10 23:05
2509

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás volt, amelynek folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet – tudósított az MTI Varga Judit igazságügyi miniszter exkluzív, kormánymédiának adott brüsszeli interjújáról kedden.

A magyar miniszterek sajtótájékoztatóira rendszerint meghívják az brüsszeli magyar tudósítókat. A múlt héten még az EUrologus is hivatalos volt Vargának a meghallgatás utánra meghirdetett beszélgetésére, de kedden már csak a kormánymédia tudósítói mehettek el a tájékoztatóra, a többi sajtótermék munkatársai - beleértve a Népszavát és a BruxInfót is - nem. A meghallgatás egyik legfőbb témája egyébként a sajtószabadság volt, de Varga – az MTI szerint – minden kérdésre kimerítő válaszokat adott, úgyhogy szerinte az eljárást le is lehetne zárni.

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit igazságügyi miniszternek az uniós miniszerkollégái kérdéseire kell válaszolnia az alábbi három témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága.

Varga az Európai Parlament szakértőivel, tagállami miniszterekkel és két uniós biztossal tartott munkareggelijén nem jelent meg – árulta el az EUrologusnak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet.

Közben Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – aki szintén Brüsszelben van – délig tízszer írta a különböző közösségi médiafelületekre a kormány kommunikációjának legújabb leleményét, a Soros-kórus kifejezést –  számolta össze a 444.hu hírportál. Kovács az MTI-nek a meghallgatás után azt mondta: nyilvánvalóvá vált, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének vezetésével Soros György emberei az új Európai Bizottságban is ott vannak.

Tovább

Hetes cikk: távolmaradással indított a miniszter

2019. december 10., 11:44 Módosítva: 2019.12.10 14:32
985

"A hetes cikk második meghallgatását előkészítő munkareggeli kifejezetten jól sikerült, két uniós biztos jött, több miniszter vett részt rajta, mint vártuk, és majdnem minden tagállam állandó képviseletéről érkezett kolléga" – nyilatkozta az EUrologusnak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet.

Kedden a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tartják ugyanis az Európai Unió Tanácsában, ahol Varga Judit magyar igazságügyi miniszternek az uniós miniszerkollégái kérdéseire kell válaszolnia az alábbi témákban:

  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • a média és a tudományos élet szabadsága.

A meghallgatásra érkező Varga Judit az újságíróknak azt mondta: készen állnak arra, hogy megvédjék Magyarországot, mert szerinte

az újabb meghallgatás a Magyarország ellen indított ismétlődő politikai boszorkányüldözés aktuális epizódja. 

Azt is kifejtette, hogy az eljárás bizalmatlanságot teremt a tagállamok között.

Tovább

Az új Bizottság sem tehet csodát menekültügyben

2019. december 9., 20:16 Módosítva: 2019.12.10 09:01
0

A menedékkérők kötelező áthelyezése és a szolidaritás egyéb formái nélkül nem születhet megállapodás az európai menekültügyben – mondta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán hétfőn. Szijjártó Péter külügyminiszter nem sokkal előtte a magyar újságíróknak tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján az EUrologus kérdésére kijelentette:

a magyar kormány egyetlen elvét vagy elvárását sem fogja feladni annak érdekében, hogy az európai menekültügyben kompromisszum szülessen.

A frontvonalak tehát éppen ott húzódnak a menekültügyben, mint az előző bizottsági ciklusban.

Az elmúlt hetekben több tagállam kormánya is vitaindító anyagokat osztott meg egymással. Az EUrologus úgy tudja, a francia, spanyol, olasz és német kormányok is megosztották az elképzeléseiket, de csak az utóbbi álláspont került eddig nyilvánoságra. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak kiszivárogtatott dokumentumból kiderül, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter a déli és az északi országok közti kompromisszum jegyében azt javasolta, hogy 

hozzanak létre a határokon a magyar gyakorlathoz hasonló tranzitzónákat, ahol elbírálnák, hogy a menedékkérőnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy megkapja a nemzetközi védelmet.

Rövid határidőn belül visszatoloncolnák azokat, akikről az előzetes vizsgálat kimondja, hogy nem kaphatnak menedékjogot. Azokat pedig, akiknél érdemes lefolytatni a részletes menekültügyi eljárást, a speciális határzónából egy adott tagállamba szállítanák. A javaslatban kötelezi a tagállamokat arra, hogy a bizonyos számú menedékkérőt fogadjanak be és bírálják el a kérelmet.

Tovább

Hetes cikk: Kedden másodjára felel Varga Judit a minisztertársai kérdéseire

2019. december 9., 20:05 Módosítva: 2019.12.10 09:08
0

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról fog Varga Judit igazságügyi miniszter európai kollégái előtt beszámolni kedden. A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás szeptemberben lépett új szakaszba, amikor az Európai Unió Tanácsában az első meghallgatást tartották. Az illetékes uniós miniszterek akkor általános kérdéseket tettek fel Vargának a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A mostani, 

második meghallgatást kifejezetten az igazságszolgáltatás, a sajtó- és akadémiai szabadság témáinak szentelik.

Az EUrologus úgy tudja, hogy a keddi meghallgatást továbbra is a majdnem másfél éve készült Sargenti-jelentésre alapozzák majd, de ez nem zárja ki, hogy a miniszterek az azóta történtekről is kérdezzenek.

A tanácsülés előtt Varga egyes uniós miniszterek és az ügyért az Európai Parlamentben felelős két képviselővel fogja a témát megvitatni egy munkareggelin. Az informális megbeszélésen Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő vesz majd részt, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet, illetve az EP jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

Mindenkinek elküldték a nagy cáfolatot

A magyar civil szervezetek szerint lényegében semmi sem igaz abból a dokumentumból, amelyben a kormány egy csaknem 160 oldalon foglalta össze a 7. cikk szerinti eljárást megindító úgynevezett Sargentini-jelentésre adott válaszát. 

A dokumentum állításait olvasva a civilek szerint úgy tűnhet, Magyarországon minden rendben van, kiválóan teljesítünk minden olyan területen, amelyet az Európai Parlament jelentése problémásnak talált. Csakhogy ez, mint azt 8 civil szervezet egyöntetűen állítja: hazugság. A civilek még szeptemberben készítettek egy angol nyelvű háttéranyagot, melyben 12 tematikus fejezetben „pontról pontra cáfolták a szerintük félrevezető, csúsztatásokkal teli, olykor konkrét hazugságokat tartalmazó magyarázkodást”.

Az anyag többek között az alkotmányozás folyamatával, a választási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a korrupcióval, a médiaszabadsággal, a felsőoktatással és az MTA-val, az LMBTQ közösség jogaival, a nemek közötti egyenlőséggel, a civil szervezetek és a menekültek, menedékkérők helyzetével is foglalkozik, sok konkrét esetet, de egyes alkotmányos és sarkalatos jogi problémát is konkretizálva.

A civilek célja az volt, hogy az uniós tagországok képviselői és minden Magyarország iránt érdeklődő számára egy dokumentumban gyűjtsék össze a kormány hamis állításait és azok tényeken alapuló cáfolatát.

Ezért – mint az Index kérdésére Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, mindenkinek elküldték az anyagot, aki kérdéseket tehet fel a kormánynak, és részese az eljárásnak.

De tisztázó jelentésük összefoglalóját magyarul, összefoglalóval is közzé tették azért, hogy mindenki megismerhesse Magyarországon. Azt is közölték, ugyanezért a célért, illetve hogy a magyar kormány hamis, megtévesztő kommunikációja a belföldi közvélemény számára is világossá váljon, nyilvános beszélgetéseket szerveztek eddig már Pécsen, Budapesten és Debrecenben is. A következő ilyenesemény december 12-én lesz, a szegedi Grand Caféban.

Tovább

Menekültek a Földközi-tengeren: a halál kockázata nő, a menedékjog esélye csökken

2019. december 9., 14:22 Módosítva: 2019.12.09 17:54
0
2016-ban 3230 ember vesztette életét, miközben megpróbált a Földközi-tengeren átkelni Európába. Azóta a halálesetek száma visszaesett – de az átkelés egyre veszélyesebbé vált.

Ezt az eredetileg német nyelven megjelent elemzést az Eurológus blog és az Európai Adatújságírók Hálózata (EDJnet) közötti együttműködés részeként közöljük. Az eredeti cikk itt olvasható, szerzője Ralph Janik (Addendum)

Tunézia, Pakisztán, Elefántcsontpart, Algéria és Irak: ebből az öt országból indult a 2019-ben Olaszországba tengeren át érkező migránsok többsége. Legtöbbjüknek rosszak a kilátásai arra nézve, hogy védelmet kapjanak Európában. Még 2017 februárjában az Európai Bizottság állásfoglalásában arra panaszkodott, hogy a menedékjogi folyamatban gyakoriak voltak a „visszaélések és túlkapások”, és hogy a menedékjogi rendszert ezért „elözönlötték az olyan emberek kérelmei, akik nem védelmet akartak, hanem azt, hogy javuljanak a – gyakran borzalmas – életkörülményeik”.

Az EU-s Bizottság becslése szerint a Földközi-tenger középső részéről kimentett migránsok 70 százaléka nem erőszakos konfliktusok vagy elnyomó rezsimek elől menekült; mára ez a szám még magasabb lett, 80 százalék. Míg a Görögországba érkező migránsok nagy többsége olyan országokból jött, hogy jó eséllyel kaphatott menedékjogot – többnyire Szíriából, Afganisztánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Irakból –, a többi útvonalon a helyzet nagyon más: a becslések szerint Olaszországban csupán a menedékkérők 50 százalékának volt esélye a pozitív kimenetelre (beleértve az oltalmazotti, a humanitárius és az átmeneti védelmet); 2016-ban ez a szám csupán 35,9 százalék volt, 2017-ben pedig 31,6 százalék.

A helyzet hasonló 2018 és 2019 esetében is: az újonnan érkezők többsége olyan országokból érkezik, amelyeknél alacsony a menedékjogi kérvények elfogadásának aránya (Tunézia, Pakisztán, Elefántcsontpart és Algéria, Banglades, Szudán, Guinea, Marokkó, Kamerun, Egyiptom, Szenegál, Mali és Nigéria).

Tovább