15 magyar önkormányzat kap biztosan ingyen wifit idén az EU-tól

2018. március 20., 13:40 Módosítva: 2018-03-20 16:32
66
Mától regisztrálhatnak a települések az Európai Unió wifi-hotspot támogatására. Az első pályázatot május 15-én élesítik.

Ezer európai uniós települést támogat idén tavasszal az EU abban, hogy vezeték nélküli internethálózatot építsenek ki közterületeken. Ez lesz a „WiFi4EU” program első köre, amelyet később több másik pályázati kiírás fog követni. Összesen nyolcezer önkormányzatot terveznek támogatni 2020-ig.

Egy település 15 ezer eurós, körülbelül 4,65 millió forintos egyszeri támogatási utalványra pályázhat. 

A WiFi4EU-utalvány csak a berendezések és a hotspotok telepítésének költségeit fedezi. Ezután az önkormányzatnak kell állnia az internet-előfizetést és a berendezések karbantartásának a költségeit legalább három évig.

A sikeresen pályázó települések a közterületek közül maguk jelölhetik ki a WiFi4EU-hotspotok leendő helyét. Ez lehet könyvtár, múzeum, művelődési ház, piac, park, bármilyen közterület, ahol nincs másik ingyenesen használható WiFi-kapcsolat. Az utalványt magasabb értékű projektek részbeni finanszírozására is felhasználhatják. Lehet már meglévő infrastruktúrát is korszerűsíteni, kiegészíteni, vagy új, csúcstechnológiás berendezéseket vásárolni.

A WiFi4EU-hálózatok ingyenesek kell, hogy legyenek, nem lehetnek rajtuk reklámok, és nem kérheti el a felhasználók személyes adatait. Legalább 30 megabites kapcsolatot kell kiépíteni. A hálózatot csatlakoztatni kell majd az Európai Bizottság központi portáljára, ahonnan távolról folyamatosan ellenőrizni tudják, hogy működik-e az adatszolgáltatás.

 

Tovább

Egyszerűbb és kicsit drágább lesz a vízum Európába

2018. március 14., 19:00 Módosítva: 2018-03-14 20:37
0
Az Európai Bizottság egyszerűsítené a Schengen-vízumhoz jutás feltételeit a külföldi turistáknak. Elektronikus jelentkezés, rövidebb elbírálás, többszöri beutazás a gyakran utazóknak.

Két erő feszül egymásnak, amikor változtatni szeretnének az európai vízum szabályokon. Egyrészt jó lenne, ha minél több amerikai, kínai és más országbeli turista jönne Európába, mert ők sok pénzt itt hagynak. Az uniós gazdasági termelés (GDP) tíz százalékát az idegenforgalom és az utazás termeli. Ezért a turistáknak meg kell könnyíteni a vízumhoz jutást.

Ugyanakkor a terrorveszély miatt szigorúbban is kell ellenőrizni, hogy ki utazhat be Európába.

Az Európai Bizottság szerdán javaslatokat tett a Schengen-zóna Vízumkódexének reformjára, amelyben próbálta összebékíteni ezt a két kívánalmat. Ránézésre úgy tűnik, hogy a turizmus érdekei kaptak nagyobb hangsúlyt a tervekben.

105 ország állampolgárainak kell vízumot igényelnie a Schengen-zónába. Afrikából mindegyik országból csak vízummal lehet beutazni. A Távol-Keletről Japán, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Kelet-Timor, Vanuatu, a Salamon-szigetek, Ausztrália és Új-Zéland állampolgárai jöhetnek vízum nélkül. Amerikában a legtöbb országból vízum nélkül jöhetnek, kivéve Belizét, Kubát, Jamaikát, Haitit, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Guyanát, Suriname-ot és Bolíviát. 

Az európai és közel-keleti országok közül az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Grúzia, Ukrajna, Moldova, Macedónia, Albánia, Montenegró, Szerbia, és Bosznia-Hercegovina élvez vízummentességet a Schengen-zónába.

A turistáknak egyszer kell csak vízumot kérniük, és azzal beutazhatják a Schengen-zónát. Többen is jönnek látogatóba, amióta 2010-ben életbe lépett az egységes Vízumkódex, és amióta kilábalt a világ a gazdasági válságból. Egy Schengen vízummal 26 Schengen-országban lehet tartózkodni legfeljebb 90 napig.

Nagy-Britanniába, Horvátországba, Romániába, Bulgáriába és Ciprusra nem érvényes a Schengen-vízum. Izlandra, Norvégiába és Svájcba viszont érvényes, úgy is, hogy ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak.

Tovább

Segít Magyarország a migránsoknak, csak rosszul

2018. március 13., 13:30 Módosítva: 2018-03-14 09:42
167
Ebben a tanévben legalább háromezer közel-keleti és afrikai diák tanul nálunk magyar segítséggel. A válság sújtotta országokban is megjelentünk, és a saját erőnkből végzünk fejlesztéseket. Egy EP-képviselői kérdésre a Miniszterelnökség részletesen bemutatta, hogyan segít Magyarország a külföldi rászorulóknak.

„Magyarország a határvédelmen túl – a brüsszeli kritikák ellenére – lakossága nagyságához és gazdasági teherbíró képességéhez mért, korábbi szerepvállalásához képest jóval aktívabban vesz részt a migrációs válság kezelését célzó nemzetközi fejlesztési, humanitárius segítségnyújtási és válságkezelési erőfeszítésekben” – írta novemberben a Miniszerelnökség Ujhelyi István EP-képviselőnek. A szocialista politikus részletes tájékoztatást kért a magyar segítségnyújtást összefogó program, a Hungary Helps tételes költéseiről és eredményeiről.

A képviselő második kérésére, egy december végi levélben részletesen kifejtette a Miniszterelnökség államtitkára, hogy miből áll a program. A legtöbb támogatást Irakba és Szíriába küldi Magyarország. Irakban egy kisváros lakóházait újítjuk föl, ellátunk egy kórházat gyógyszerrel fél évre, katolikus iskola építésébe szálltunk be, segítünk visszaköltözni a lakosoknak a Ninivei Fennsíkra. Szíriában a keresztény egyházakat támogatjuk jelentős összeggel, és Kelet-Aleppó egyetlen ingyenes kórházának nyújtunk segítséget. Nigériában keresztény kórházat újítunk föl és iskolát építünk. A térképen feltüntettük, hogy milyen programokat visz Magyarország, hol, és mennyiből.

2017 szeptemberében indították az „Ösztöndíjprogramot Keresztény Fiataloknak” a válságövezetekben élő üldözött és diszkriminált keresztény családok fiataljainak. 87 fiatal kapott felvételt a 2017-2018-as tanévre, akik közül 67-en kezdték meg szeptemberben tanulmányaikat. A hallgatók Nigériából, Egyiptomból, Libanonból, Szíriából, Irakból, Pakisztánból és Izraelből érkeztek. Összesen 450 millió forintot szántak a programra.

2013 óta működik egy másik ösztöndíj, a Stipendium Hungaricum, amely nemzetközi megállapodások keretében ösztöndíjakat ajánl magyarországi tanulmányok folytatására. „Az évek során 49 országból érkeztek hallgatók Magyarországra, közel 45 százalékuk a migrációs válság érintette régiók országaiból, mint például Szíria, Irak, Palesztina, Libanon, Kenya, Nigéria, Etiópia. A 2017/2018-as tanévben a hallgatók száma elérte a 6484 főt.”

A Miniszterelnökség válasza kiemeli, hogy ezek a programok Magyarország saját kezdeményezései. Azon fölül hajtják őket végre, hogy teljesítjük a kötelező befizetéséket az Európai Unió által felállított, humanitárius célokat szolgáló alapokba.

A feladatokat egy utazó nagykövet, Heltai Péter koordinálja, akinek a munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Érdemes követni a Twitterét vagy a Facebookját, ahol rendszeresen beszámol róla, hogyan állnak a projektek.

 

Tovább

Ki fél az olasz választási eredménytől Európában?

2018. március 6., 19:04 Módosítva: 2018-08-27 14:21
24
A bizonytalanság miatt Európára omolhat az olasz államadósság. Az Európai Bizottság és Franciaország politikai ambícióinak pedig keresztbe tehet egy EU-ellenes kormány.

A populista 5 Csillag mozgalom és a radikális jobboldali Északi Liga is magáénak érzi a győzelmet a vasárnapi olaszországi választáson. Kormányt alakítani viszont egyikük sem tud, mert az 5 Csillag a parlamenti mandátumok 32 százalékát szerezte meg, az Északi Liga és Silvio Berlusconi pártszövetsége pedig 36 százalékot. Hosszú és bizonytalan kimenetelű tárgyalások kezdődnek.

„Az Európai Uniónak rossz estéje lesz” – üzente Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, amikor vasárnap világossá vált, hogy ez lesz a választás kimenetele. Aztán gratulált az Északi Liga elnökének, Matteo Salvininek, aki a szövetségese az európai politikában.

A kárörvendő Twitter-bejegyezés azt sugallja, hogy Le Pen úgy gondolkodik, mintha ő és Franciaország már nem lenne az Európai Unió része, és minél rosszabb az EU-nak, nekik annál jobb. De kinek kell tulajdonképpen aggódni az eredmény miatt Európában, és miért?

Tovább

Atomenergia-ellenes összefogást hirdet Ausztria és Luxemburg

2018. március 5., 12:10 Módosítva: 2018-03-05 15:11
108
Közösen támadják a bíróságon a paksi bővítést. Ez adhat lendületet egy európai atomenergia-ellenes ligának, amelybe az új német kormányt is szeretnék bevenni.

„Fontos, hogy senki ne bújtasson közpénzt atomenergiába” – jelentette ki Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter hétfő reggel Brüsszelben. A zöldpárti politikus az osztrák kollégája oldalán érkezett a környezetvédelmi tanácsülésre, és együtt nyilatkoztak a sajtónak.

A közös fellépés apropója, hogy Luxemburg csatlakozott Ausztria bírósági keresetéhez a paksi atomerőmű bővítésének ügyében. Ausztria február végén indított eljárást az Európai Bizottság ellen, amiért a brüsszeli testület jóváhagyta a Paks II. projektet, annak ellenére, hogy bebizonyosodott: állami támogatással épülnek majd az új reaktorok.

„Nagyon örülök neki, hogy Luxemburg is csatlakozik a panaszosokhoz a paksi atomerőmű bővítésének ügyében, és a bírósági eljárásban mellettünk lép föl. Ez erősíti a mi pozíciónkat. Európai szinten is további akciókat fogunk foganatosítani” – mondta hétfőn az osztrák környezetvédelmi tárcavezető, Elisabeth Köstinger. Az Osztrák Néppárt minisztere szeretné egy táborba terelni azokat az országokat, amelyek elutasítják, hogy atomerőművek állami támogatással épülhetnek az Európai Unióban. 

„Nagy reményekkel fordulunk az új német kormánykoalíció felé. A koalíciós szerződésben ők is lefektették, hogy nem szabad állami támogatással atomerőműveket építeni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán egyeztet négyszemközt Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszterrel Berlinben.

A német kormány hét évvel ezelőtt határozta el, hogy 2022-ig bezárják az összes németországi atomerőművet.

Állami pénzből atomerőművet fejleszteni „egészen biztosan a helytelen út, hogyha szeretnék elérni a klímavédelmi célokat – mondta Carole Dieschbourg. – Ezeket a célokat az energia demokratizálásával, megújuló energiaforrásokkal és hatékonyabb energiafelhasználással lehet elérni. Ezért fogtunk össze, és az év során szeretnénk egy valódi európai összefogást létrehozni az atomenergiába való állami beruházások ellen.”

A német anyanyelvű környezetvédelmi miniszterek idén Luxemburgban tartanak egy közös ülést, és nagy fontossággal kezelik majd ezt az ügyet. „Most van a megfelelő pillanat, amit ki kell használni az összefogásra” – jelentette ki a luxemburgi miniszter.

Az Európai Bizottság kiáll a döntése mellett

Hétfő délben megkérdezték az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét: azután, hogy Luxemburg is csatlakozott Ausztria keresetéhez, továbbra is jó ötletnek tartja-e a testület, hogy engedélyezte a paksi bővítést?

„Természetesen megvédjük majd a döntésünket a bíróságon” – mondta Ricardo Cardoso, a versenypolitikai ügyekkel foglalkozó sajtófelelős.

Egy másik atomerőmű ügyében most is mérlegelnek egy keresetet az EU bíróságán. A nagy-britanniai Hinkley Point erőmű szintén kapott állami támogatást, és Ausztria emiatt is pert indított az Európai Bizottság ellen. A Bizottság azzal védekezik, hogy az EU egyik alapdokumentuma, az atomenergia felhasználását szabályozó Euratom-szerződés közös európai célként tűzi ki a nukleáris energiával kapcsolatos fejlesztéseket.

Amikor 1957-ben aláírták ezt a szerződést, a tagállamok megegyeztek, hogy „elősegítik a beruházásokat, és biztosítják az (Európai) Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”. Az ötvenes években gyerekcipőben járt az atomenergia békés felhasználása, a kutatást és fejlesztést támogatni kellett, hogy biztonságos erőművek épülhessenek, ezt tükrözi a szöveg. Azóta kicsit változott a világ, a nukleáris energia iránti lelkesedés jelentősen alábbhagyott, és a megújuló források fejlesztése ugrott meg.

A Hinkely Point ügyében a nyári szünet előtt várható a bírósági döntés, ami minden bizonnyal hatással lesz a Paks II. miatt indított eljárásra is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Összeférhetetlenség gyanúja a paksi bővítésnél

2018. március 3., 13:04 Módosítva: 2018-03-04 01:00
62

Atomerőművek esetében az első számú játékszabály: egy ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell – írta kedden a Greenpeace Magyarország Paks II-ről szóló blogja, a Paksaméta

Ennek ellenére felmerül a gyanú, hogy a mára közvetlen kormányzati irányítás alá vont volt MVM Paks II. Zrt. összesen 9,6 millió forintos keretszerződésében a hazai nukleáris ipar független felügyeletével megbízott Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is megbízást kapott.

A blog azt írja, a 2012. december 11. és 2013. december 31. közötti időszakra kötött, összesen 9,6 millió forintos keretszerződés – mely a megnevezése szerint „közreműködés a nukleáris és energetikai SZKT munkájában a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokkal kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatok támogatásához” témában köttetett – négy szakembert nevez meg, akiket a speciálisan szükséges szakértelmük miatt jelöltek ki a feladatok elvégzésére: az MTA Energiakutató professzorát, Gadó Jánost (a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének 2012-es beolvasztása előtti igazgatóját), valamint Hullán Szabolcsot, Babics Pétert és Tóth Andrást.

Hullán Szabolcs az OAH főigazgató-helyettese, aki Paks II. új blokkjainak nukleáris biztonsági engedélyezéseit felügyeli. Babics Péter pedig feltehetően az OAH nukleáris biztonsági felügyelője.

A blog úgy derítette fel ezeket a kapcsolatokat, hogy átnézte a Paks II-ről szóló szerződéseket, amelyeket hosszú huzavona után tavaly publikálhatott a Közérdekvédelmi Központ. A  Közérdekvédelmi Központ a honlapja szerint azzal foglalkozik, hogy korrupciógyanút felvető információk és bizonyítékok után kutat, ezekre felhívja a nyomozóhatóság figyelmét, és jogorvoslatot kezdeményez. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és Juhász Péter, az Együtt elnöke alapította a szervezetet.

Jávor Benedek csütörtökön egy Facebook-posztban bejelentette, hogy az Európai Bizottság Energiapolitikai Főigazgatóságához fordul az ügyben, hogy vizsgálják meg, nem áll-e fenn elfogadhatatlan összeférhetetlenség és összefonódás az OAH és Paks II. között.

„Lehet-e egy szakvezető a saját csapata meccsének a bírója is? A fociban nem, de az atomenergetikában minden, és annak az ellenkezője is lehetséges!” – írta a politikus. A feltárt információk alapjaiban kérdőjelezik meg a hatóság függetlenségét a projekttől, ami pedig a nukleáris biztonság alapfeltétele. Olyan sarokpont, amit a Paks II. ügyében gyakran igencsak rugalmas Európai Bizottság is nagyon komolyan vesz, tette hozzá.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Blair: nem szabad alábecsülni a félelmet a migrációtól

2018. március 2., 11:21 Módosítva: 2018-03-02 14:51
12
Foglalkozni kell az emberek félelmeivel, világosan kell róla beszélni, hogy merre tart Európa, és egy új népszavazással megfordítható a brit kilépés, mondta Tony Blair Brüsszelben.

„Az aggodalom, a nyugtalanság, ami a brexithez vezetett, nem brit sajátosság. Sok országban egy hasonló népszavazás hasonló eredményeket hozott volna” – mondta Tony Blair csütörtök délután Brüsszelben a European Policy Centre előadásán. A volt munkáspárti miniszterelnök a brit kilépés valódi okairól és a várható következményeiről beszélt, amelyek Nagy-Britanniának és az EU-nak is hatalmas kárt okoznának. Úgy gondolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos ellenérzés volt az egyik ok, ami a szakításhoz vezetett. A migrációval kapcsolatos félelemnek a következményeit nem szabad alábecsülni, mondta.

Nagy-Britanniában több egymást követő kormány előbbre helyezte a gazdasági érdekeket a migráció ellenőrzésénél. „Az elemzések megmutatták, hogy szükség van a bevándorló munkaerőre – magyarázta Tony Blair. – Kétség sem fér hozzá, hogy a migráció általában véve fellendíti a gazdaságot, új energiát hoz és életerővel tölti föl.” Azt mondta: meg kell nézni, hogy a Szilícium-völgy technológiai cégei mennyit profitáltak a bevándorlásból, vagy hogy az Egyesült Királyságban a két vezető mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatot bevándorlók alapították. A nyolcvanas években úgy látszott, hogy Japán meghódítja a világot. Az egyik ok, amiért nem sikerült nekik, az az, hogy nem elzárták magukat a migrációtól.

Viszont bármennyi előnnyel is jár, óriási változást jelent felkarolni a bevándorlást. És csak úgy működik, hogyha egy ország képes kezelni az előítéleteket. „Az emberek azért félnek a bevándorlástól, mert azt látják, ami Európa határain történik, és abból nem kérnek. A kormányoknak meg kell érteniük a migrációtól való félelmeket, amelyeknek egy része valódi, és nem csak előítéletekből táplálkozik.

Viszont ha valaki csak az előítéleket hozza elő, az veszíteni fog.

Szerinte egy átfogó európai bevándorlást ellenőrző rendszer az egyik olyan európai uniós reform, ami segíthetne Nagy-Britanniának, hogy meggondolja magát az Európai Unióval kapcsolatban.

 

Tovább

Nyugati bért kell kapniuk a nyugatra küldött munkavállalóknak

2018. március 1., 12:49 Módosítva: 2018-03-01 15:20
103
Két év tárgyalás után megegyeztek a kiküldött munkavállalók jogairól Brüsszelben. Ugyanaz a minimálbér és juttatások járnak a külföldi munkásoknak, mint a helyieknek.

Az Európai Parlament és a nemzeti miniszterek tanácsa a hetedik informális tárgyalásuk után egyeztek meg a kiküldött munkavállalók jogairól, amelyeket az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. A még nem hivatalos megállapodás értelmében a külföldön dolgozó, de például Magyarországon bejelentett munkavállalók ugyanazt a minimálbért kell, hogy kapják, mint annak az országnak az állampolgárai, ahol dolgoznak. Ezen kívül ugyanazok a juttatások, például cafeteria, utazási és szállási támogatás illetik meg őket, amelyeket a helyi kollektív szerződések biztosítanak a helyi munkavállalóknak.

A fuvarozási ágazatra külön szabályok vonatkoznak, amelyeket egyelőre nem részleteztek a tárgyalásokat vezető politikusok.

Zornyica Ruszinova, a bolgár munkaügyi miniszter, Elisabeth Morin-Chartier, az Európai Parlament francia néppárti képviselője, Agnes Jongerius, az EP holland szocialista képviselője, és  Marianne Thyssen, a foglalkoztatási ügyekért felelős belga EU-biztos  zárta le a hosszú vitát szerda éjszaka.

Mindannyian arról beszéltek a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón, hogy egy olyan megállapodás született, ami áthidalja a különbségeket a keleti és a nyugati tagállamok, baloldal és jobboldal, munkaadók és munkavállalók között.

A nyugat-európai szakszervezetek régóta hangoztatott sérelme, hogy a keleti tagállamokból érkező munkavállalók kiszorítják a helyi munkaerőt a piacról. Ugyanis, mivel a munkaadóikat nem kötik a nyugati szabályok, mint például a kelet-európainál magasabb minimálbér, olcsóbban dolgoztathatnak, mint a helyiek. Különösen az építőiparban jelentkezik ez az összeütközés.

A kelet- és közép-európai cégek a másik oldalon azért lobbiztak, hogy ne kelljen nyugat-európai bért fizetniük az otthon bejelentett munkavállalóiknak, mert ez csődbe vinné őket.

A szerdai informális megállapodást jóvá kell, hogy hagyja az Európai Parlament többsége, és a nemzeti miniszterek tanácsa is ahhoz, hogy jogszabály válhasson belőle.

 

Tovább

Észak-Írországon dőlhet el az EU és Nagy-Britannia közös jövője

2018. február 28., 17:35 Módosítva: 2018-08-27 14:14
31
Megspórolna magának egy hatalmas fejfájást Nagy-Britannia, ha bent maradna az európai vámunióban.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a brit kilépésről szóló megállapodás tervezetét. Szerepelnek benne

  • az állampolgárok jogai,
  • hogy mi lesz azokkal a termékekkel, amelyeket piacra dobnak a kilépés előtt, de a kilépés után még bőven kereskednek velük,
  • a pénzügyi ígéretek betartása,
  • az átmeneti időszak és
  • egy melléklet Írországról és Észak-Írországról.

 

Tovább

Ki szól még bele Soros Györgyön kívül a választási kampányba?

2018. február 28., 07:56 Módosítva: 2018-02-28 14:16
230
Bemutatjuk, hogy mi az az OLAF, és hogyan keserítheti meg a kormány életét.

Piszok nagy csalások és szervezett bűnözés gyanújára figyelmeztette az Elios közbeszerzései miatt Magyarországot az uniós pénzek elcsalása elleni független hivatal, az OLAF. Kiszivárgott, mit talált az OLAF az Elios szolnoki pályázatainál. A bíróság döntött, hogy a kormánynak ki kell adnia az OLAF jelentéseit – ezektől a hírektől hangos a sajtó néhány hete. De mi ez az OLAF, és mit deríthet ki, ami miatt a kormánynak a választási kampány közben fájhat a feje?

Az OLAF az Office de Lutte Anti-Fraude francia név rövidítése. A magyar neve Európai Csalás Elleni Hivatal. Ez az Európai Unió csalásokkal foglalkozó nyomozóirodája. Ellenőrzi, hogy mire és hogyan szórják el az EU pénzét, és igyekszik felderíteni a szabálytalanságokat. Legutóbb akkor hallottunk róla sokat, amikor a négyes metróról adtak ki részletes jelentést. Abban az ügyben öt évig, 2012 és 2017 között nyomoztak.

Az OLAF nemcsak a kormányoknak néz a körmére, hogy elsíbolják-e az uniós pénzeket, az EU saját intézményeiben is nekik kell kigyomlálni a korrupciót.

Egy belső botrány miatt jött létre a szervezet: akkor váltak függetlenné az unió kormányaként működő Európai Bizottságtól, miután a Bizottság komplett politikai vezetése a luxemburgi Jacques Santerrel az élen belebukott egy korrupciós ügybe 1999-ben.

Az OLAF nem valódi ügyészség: nem tehet feljelentést, nem indíthat büntetőeljárást. Azt csak az állami ügyészség teheti meg. Ha például telefont szeretne lehallgatni Magyarországon, csak a magyar hatóságtól kaphat rá engedélyt. Viszont joga van betekinteni uniós pénzek elköltéséről szóló dokumentumokba, és interjút kérhet az érintettektől.

Az OLAF jelentés nem nevez meg gyanúsítottakat, de szembeállítja a tényeket azzal, amit nyilatkoznak neki. Medgyessy Pétert például megkeresték a négyes metróval kapcsolatos nyomozás során, és rámutattak, hogy hol lóg ki a lóláb a történetében a francia metrókocsigyártó céggel való üzleti kapcsolatában.

 

Tovább

Még az is lehet, hogy kifizetik nekünk a kerítést

2018. február 24., 06:52 Módosítva: 2018-02-24 10:38
31
A jövőben feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat, de ügyes taktikával akár jól is járhatunk velük.

Puhatolózó megbeszélést tartottak az uniós országok vezetői pénteken Brüsszelben. A 2020 utáni költségvetés és a 2019-es európai parlamenti választások volt a fő téma. Döntések nem születtek, nem vitatkoztak. Türelmesen meghallgatták egymás álláspontjait, és biztosan jó hangulatban telt az ülés, mert vicces kedvű vezetők álltak a sajtó elé a tárgyalás után.

Tusk: Meglepett, hogy mindenki pozitívan reagált

Az egyik legmegosztóbb javaslat, amiről a következő hónapokban tárgyalni kell, hogy feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat.

„Csak pozitív reakciókat hallottam erről az ügyről, és ez kellemesen meglepett – mondta az ülés után Donald Tusk, a csúcstalálkozók állandó elnöke. – Senki nem kérdőjelezte meg, hogy feltételekhez kell kötni a támogatásokat. Ma csak általánosságban beszéltünk erről a kérdésről, de a különböző feltételek kevésbé tűnnek vitatottnak, mint korábban.”

Néhány fontos tagállam, többek között Németország szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország például elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál. Erről beszélt Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozó előtt. Egy másik ötlet ahhoz kötné a támogatásokat, hogy mennyire egészséges egy országban a jogállam.

Ennek fényében tényleg meglepő, ha Magyarország és Lengyelország nem tiltakozott hangosan.

 

Tovább

Emmanuel Macron jót szórakozott Magyarországon

2018. február 23., 21:26 Módosítva: 2018-02-26 12:33
5509
Csak mi nem veszünk részt a francia elnök európai konzultációjában. Jót szórakozott rajta, amikor elmesélte az újságíróknak.

A francia elnök a tavalyi választási kampányában megígérte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között. Ezért konzultációt indít, ahol mindenki elmondhatná a véleményét Európa jövőjéről. Franciaroszágban tavasszal indul is az akció, jelentette be még januárban. Ezután egymás után csatlakozott a kezdeményezéshez a többi ország.

Magyarország kivételével! A kormányfői csúcstalálkozót követő péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatón kiderült, hogy

26 európai uniós vezető beleegyezett: lefolytatja a konzultációkat, de mi nem.

„Az egyetlen ország, amelyik nem fog benne részt venni, az Magyarország” – mondta. Kis szünetet tartott, majd ironikusan hozzátette: „Ez bizonyára meglepi önöket” – és mosolygott egy jót, miközben a terem nevetett a poénján.

Tényleg vicces, hogy pont a nemzeti konzultációk bajnoka nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Lehet, hogy a magyar kormány nem szeretné összezavarni a lakosságot a választás előtt, és ezért nem veszünk részt benne. Talán a kampány után sor kerülhet rá.

Tovább

Mint amikor leosztják a lapokat, és először körbenézel az asztal körül

2018. február 23., 11:57 Módosítva: 2018-08-27 14:23
27
Orbán Viktor egy hónapokig tartó politikai kártyapartit kezd az európai kormányfőkkel, aminek a végén lesz egy uniós költségvetés.

Nagyon nincs egyetértés az európai kormányfők között, hogy mennyit fizessenek az Európai Unió 2020 utáni hétéves költségvetésébe. Pénteken ülnek össze először Brüsszelben, hogy megbeszéljék az ügyet. Nagy-Britannia kilép, és viszi magával a pénztárcáját is, elsősorban erre kell megoldást találni. Ezen kívül az utóbbi időben kiderült, hogy EU-nak el kellene még látnia néhány feladatot, amire korábban nem gondoltak. Például ellenőriznie kellene a határait, rendben kell tartania az európai bankszektort, és a tagországainak a költségvetését. Ez pénzbe kerül, és az Európai Bizottság múlt héten tételesen össze is szedte, hogy mennyibe.

Orbán Viktor és a kormányfő, államfő kollégái, akiket Európai Tanácsnak hívnak, ma elkezdenek tapogatózni, hogy ki mit szeretne, mennyivel hajlandó többet fizetni, mennyit szeretne visszakapni, és kit mivel lehet meggyőzni. Mint amikor leosztják a lapokat, és először néznek körül a játékosok a kártyaasztalnál. „Enyhén szólva nincs nagy lelkesedés abba az irányba, hogy többet kellene fizetni a közös kasszába. Viszont intézményi válságot sem akar senki” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a héten.

Magyarország amellett fog érvelni, hogy meg kell tartani a régi programokat: a mezőgazdasági támogatásokat és gazdasági felzárkóztatást, és ha új feladatokat szánunk az EU-nak, akkor ezekre fizessünk is többet közösen. Lázár János januárban az elsők között be is jelentette, hogy hajlandóak vagyunk a nemzeti jövedelmünk 1,2 százalékára emelni a hozzájárulásunkat a mostani 1 százalék körüli arányról. Magyarország ebből a két alapból jelentős támogatásokat kap, tehát az az érdekünk, hogy a mostani formájukban megmaradjanak. Viszont ha vágnak a költségvetésen, egész biztosan ebből a kettőből fognak vágni.

„Félénken optimisták az emberek azzal kapcsolatban, hogy lesz-e több forrás a költségvetésbe – mondta egy uniós diplomata. – Úgy tűnik, hogy a németek hajlanak rá, hogy többet fizessenek, és ha ez tényleg így lesz, az a többi nettó befizetőre is jó hatással lehet.”

 

Tovább

Gyújtógyertya- és fékkartellre csapott le Brüsszel

2018. február 22., 06:13 Módosítva: 2018-08-27 14:18
8
546 millió eurós büntetést söpörtek be német, japán és chilei cégektől az uniós kasszába.

Az európai üzletben farkastörvények uralkodnak, és a nagy cégek, gyakran a kormányokkal karöltve ott próbálják meg kijátszani a piaci szabályokat, ahol nem szégyellik. És van egy ember, aki minden hónapban egyszer kiáll a nyilvánosság elé, és megbünteti őket. Ő az európai piac vasökle, a volt dán miniszterelnök-helyettes, a versenyjogok betartatásáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager.

Mindig ugyanaz a menetrend: amikor az Európai Bizottság lezár egy hónapokig vagy évekig tartó nyomozást, Vestager tart egy sajtótájékoztatót, és bejelenti, hogy x, y és z cég törvénytelen kartellt hozott létre. Például megegyeztek benne, hogy nem versenyeztetik egymás termékeit, vagy hogy ugyanazon az áron dobják őket a piacra, és drágábban árulják őket, mint amennyit valójában érnek.

Aztán az x cég általában beköpi a társait az Európai Bizottságnál. Ezért ő megússza a büntetést. Y és z pedig mindent bevall, együttműködnek, és cserébe nekik is elengednek valamennyit a bírságból.

 

Tovább

Utálatos és rettegett bürokrata kezébe kerül az Európai Bizottság

2018. február 21., 15:37 Módosítva: 2018-08-27 13:47
189
Az EU legutálatosabb bürokratája veszi át az unió javaslattevő szervének napi irányítását. Martin Selmayr bárkin átgázol, ha a Bizottság érdekeit kell védeni. Belemenős másfél évre számítunk tőle az EP-választásokig.

Március elsejétől a német Martin Selmayr lesz az Európai Bizottság főtitkára. A főtitkár áll a bizottság tisztviselői hierarchiájának élén, ő irányítja a döntéshozatali folyamatot, felügyeli az adminisztrációt, és tesz róla, hogy minden kezdeményezés a politikai vezetés által kiadott irányt kövesse. Selmayr eddig a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a jobbkeze volt.

Selmayr 2004 óta dolgozik az Európai Bizottságban, először informatikai és médiaügyekért felelős szóvivő volt. 2010-ben éleset váltott, és négy évre az igazságügyi biztos Viviane Reding kabinetfőnöke lett. Ez volt az az időszak, amikor a magyar kormánynak meggyűlt a baja a brüsszeli testülettel az Alaptörvény módosításai miatt. Az akkor igazságügyi miniszter Navracsics Tibor és Viviane Reding személyes meccseként emlegette a sajtó az elhúzódó vitát.

A „legtökösebb uniós biztos” kabinetjéből vezetett az útja Jean-Claude Juncker kampánystábjának az élére, amikor a luxemburgi politikus 2014-ben a legnagyobb európai párt jelöltje lett az Európai Bizottság elnöki posztjára. A győztes kampány után Juncker maga mellett tartotta az elnöki kabinetjében, amelyet azóta is vezet.

Tisztelik és félnek tőle

Martin Selmayr a legellentmondásosabb vezető figurája az Európai Uniónak. Machiavellista, karrierista, politikai nyomulógép, aki az intézményének érdekein kívül semmilyen elvet vagy értéket nem követ, technokrata, cinikus, nem tiszteli a hierarchiát, és nem tolerálja, ha valaki butaságokat beszél vagy az idejét vesztegeti – ezek a benyomások terjednek róla uniós körökben. Magasról tesz a diplomáciai protokollra, és nyilvánosan is megmondja a véleményét, ha valami nem tetszik neki az európai politikával kapcsolatban. 

Ugyanakkor nagyon okos, a kisujjában van az Európai Unió működése. Mindent átlát, és szeret is mindenről tudni, ami az általa felügyelt szervezetben történik. Folyton dolgozik, és keveset alszik, előfordul, hogy már hajnalban emaileket küld ki. A kérdéseire pedig lehetőleg azonnal várja a választ – hallottuk a Bizottság főtitkárságáról.

Juncker elnöki kabinetjének a vezetőjeként a korábbinál sokkal jobban központosította az Európai Bizottság működését. Úgy szervezte át a folyamatokat, hogy minél több információ fusson át a saját íróasztalán. Arról is gondoskodott, hogy minél kevesebb mozgástere maradjon az uniós biztosoknak, hogy a saját maguk kezdeményezésein dolgozzanak, vagy a saját véleményüket hangoztassák. Nagy politikai játékos, aki gátlástalanul tolja előre az Európai Bizottság érdekeit az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal szemben.

Tisztelik és félnek tőle az Európai Bizottságban. Viszont még nem találkoztunk olyan emberrel, aki szeretné. Talán Jean-Claude Junckeren kívül, aki csak dicsérően beszél róla.

A Bizottságban azt beszélik, hogy egy belső vita vezetett Selmayr kinevezéséhez. A szervezet főtitkársága az elmúlt három és fél évben egyszerre volt alárendelve Jean-Claude Juncker elnöknek és Frans Timmermans első alelnöknek. Juncker és Timmermans kabinetjében súrlódásokhoz vezetett, hogy melyikük utasításait követi az adminisztráció, és a két kabinetvezető nem jött ki jól egymással. Kívülről úgy látszik, Juncker azzal oldja meg a helyzetet, hogy a saját emberét magasabb polcra teszi.

Juncker új kabinetfőnöke a spanyol Clara Martinez Alberola lesz, aki 1991 óta dolgozik az Európai Bizottságban, és tíz évig jogi szakértő volt az előző elnök, José Manuel Barroso kabinetjében.

 

Tovább

Magyarul védte Orbánt a svéd parlamentben egy radikáljobbos képviselő

2018. február 20., 16:01 Módosítva: 2018-02-21 10:40
396
Tisztelt Orbán Viktor, miniszterelnök úr, köszönöm szépen, hogy kiáll Európáért! – mondta a svéd botrányhős a stockholmi parlamentben.

Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták országgyűlési képviselője a svéd parlamentben szólalt föl a magyar kormány védelmében múlt héten. A képviselő február 14-én töltött föl egy videót a beszédéről. 

Ekeroth a hazáját különös országnak, a világ legszélsőségesebb demokráciájának nevezte, amely gonosznak, antidemokratikusnak, totalitariánusnak állította be Magyarországot az elmúlt években. Ehhez képest szerinte Magyarország a józan észt szimbolizálja, ami pontosan az ellenkezője annak, amit a svéd parlament balliberális erői képviselnek.

Magyarország a saját kultúrájának és népének megőrzéséért cselekszik, védi Európa határait, és kiállt az EU és az USA támadásaival szemben. Ugyancsak ellenállt a Soros Györgynek dolgozó civil szervezetek kampányának, mondta Ekeroth. „Vicces, hogy önök felháborodnak, amikor egyes országokat az amerikai vagy a svéd választásokba való beavatkozással vádolnak, de örülnek, ha az USA vagy Soros megpróbál ennek az országnak  a választásába beavatkozni. A képmutatás magasfoka” – tette hozzá.

Ekeroth megemlítette, hogy Magyarország ellenállt az oszmán törekvéseknek Európa meghódítására, és a megszállás ellenére is kiálltak a kommunizmus bűneivel szemben.

Tovább

Egy pillanatra nekünk ajándékozta a Fekete-tengert az Európai Bizottság

2018. február 19., 15:14 Módosítva: 2018-02-19 17:13
2
Szerencsétlenül keverte össze a szavakat a brüsszeli szóvivő, amikor bemutatott egy romániai uniós projektet. Először megpróbálta másra kenni a felelősséget, aztán helyesbített.

Megmutatjuk, mennyibe kerül Európa

2018. február 15., 05:03 Módosítva: 2018-08-27 13:29
939
Mielőtt elköltjük az Európai Unió pénzét, döntsük el, hogy milyen Európát szeretnénk, mondta Jean-Claude Juncker. A nemzeti támogatásokat jócskán meg lehetne vágni, és közös európai ügyekre kellene többet költeni.

„A költségvetés elkészítése nem könyvelési feladat. A prioritásainkat és céljainkat is tükrözi. A jövőnket számokban fogalmazza meg. Először tehát vitassuk meg, hogy milyen Európát szeretnénk” – mondta szerdán az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker bemutatott egy rövid elemzést, amelyik sorra veszi, hogy milyen opciók között választhatunk az unió 2020 utáni hétéves költségvetésére. Az összefoglalót a miniszterelnökök és államfők figyelmébe ajánlotta, akik jövő héten tárgyalnak a témáról Brüsszelben. 

Az Európai Unió javaslattevő testülete végignézte, hogy az elmúlt években milyen problémákról követelte a leghangosabban a közvélemény, hogy az EU-nak meg kellene oldania, és leírta, hogy a megoldásukhoz szerintük mennyi pénz kell. Internetes konzultációt is indítottak, ahol bárki megmondhatja, hogy szerinte mire kellene többet költeni európai szinten.

Az összefoglaló nem ad konkrét javaslatokat, de abból, amilyen forgatókönyveket felvázol, kirajzolódik egy új irány az Európai Uniónak. Kevesebb lehetőség a korrupcióra, több közös európai projekt.

 

Tovább

A NATO-főtitkár is rászólt Ukrajnára a nyelvtörvény miatt

2018. február 13., 13:30 Módosítva: 2018-02-15 13:27
44
Vegyék figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait, mondta Jens Stoltenberg egy keddi sajtótájékoztatón.

A NATO védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön találkozót tartanak Brüsszelben. Eredetileg úgy tervezték, hogy a kétnapos programba beiktatnak egy megbeszélést az ukrán védelmi miniszterrel, de Magyarország ellenkezése miatt erre nem kerül sor.

Magyarország azt kifogásolja, hogy a tavaly ősszel elfogadott ukrán oktatási törvény hátrányosan érinti az ukrajnai nyelvi kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán vezetés eddig nem tett hivatalos lépéseket, hogy feloldja a törvény vitatott pontjait. Az erős magyar álláspont miatt már decemberben sem tartottak miniszteri szintű értekezletet a NATO és Ukrajna között, csak a felek nagykövetei tárgyaltak. Akkor több NATO-szövetséges levélben kifogásolta, hogy Magyarország ilyen módon megakasztja a politikai közeledést a védelmi szövetség és Ukrajna között.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben egy sajtótájékoztatón. Leszögezte, hogy Ukrajna közeli partnere a NATO-nak, és továbbra is szorosan együttműködnek vele, támogatják a területi integritását. Több szinten is tartjuk a kapcsolatot Ukrajnával, mondta, és kiemelte, hogy ezen a héten Petro Porosenko elnökkel fog találkozni a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Jens Stoltenberg Brüsszelben, 2018. február 13-án
Jens Stoltenberg Brüsszelben, 2018. február 13-án
Fotó: Francois Lenoir

Elmondta, hogy tisztában van az ukrajnai nyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákkal. Beszélt már róla Orbán Viktorral és Petro Porosenkoval, hogy rá kell találni az egyensúlyra a kisebbségek jogainak és nyelvének védelme és az ukrán nemzetépítés céljai között. 

„A Velencei Bizottság kiadott egy javaslatot az ügyben, üdvözlöm ezt a javaslatot, és arra buzdítom Ukrajnát, hogy vegye figyelembe az ajánlásait” – mondta a NATO főtitkára. 

 

Tovább

A növekedési ciklus csúcsára ért a magyar gazdaság

2018. február 7., 15:06 Módosítva: 2018-02-07 22:01
26
Az erős hazai kereslet vette a hátára a magyar gazdasági növekedést, áll az Európai Bizottság értékelésében.

2017-ben felpörgött a magyar gazdaság növekedése a 2016-os megtorpanás után, írja az Európai Bizottság az idei első, szokásos gazdasági előrejelzésében, amelyet szerdán tettek közzé. A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékkal nőtt a tavalyi évben az uniós testület becslése szerint. A növekedést leginkább az erős hazai keresletnek tudják be.

A növekvő foglalkoztatottság és a hirtelen béremelések dobták meg a hazai fogyasztást. A bruttó állóeszköz-felhalmozás több, mint 20 százalékkal nőtt 2016-hoz képest a tavalyi első három negyedévben. Emögött az áll, hogy ebben az időszakban újraindultak az uniós támogatások, amelyeket a gazdaság elkezdett fölszívni.

Az üzleti és háztartási beruházások is dinamikusan nőttek. Ennek egyik oka az volt, hogy javultak a világgazdasági kilátások, illetve hogy erős kereslet mutatkozott új lakások iránt. A kedvező hitelfeltételek is felduzzasztották a keresletet.

Az erős növekedés várhatóan ezután sem áll le. 2018-ra 3,7 százalékos, 2019-re 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság. A lakossági fogyasztás és a magánbefektetések is gyarapodnak idén, ugyancsak a piaci és állami béremeléseknek, valamint  a banki hitelszektor fellendülésének köszönhetően.

Screen Shot 2018-02-07 at 15.24.11.png
Grafika: Európai Bizottság

Az uniós támogatással futó projektek miatt a piaci és állami beruházások továbbra is két számjegyű növekedést produkálnak ebben az évben. A növekvő hazai kereslet ugyanakkor azzal jár majd, hogy több import árura lesz szükség.

2019-re valamelyest lassul a növekedés, egyrészt azért, mert nincs elég munkaerő, lomhábban növekszik a rendelkezésre álló reáljövedelem és az európai exportkereslet sem duzzad olyan gyorsan.

Az infláció megugrott tavaly Magyarországon: 2016-ban 0,4 százalékot mértek, 2017-ben 2,4 százalékot. Tovább emelkedést jósolnak: 2018-ra 2,8 százalékot, 2019-re 2,9 százalékot, ami megközelíti majd a központi bank 3 százalékos inflációs célját. Széleskörű inflációra számít az Európai Bizottság, mert a béremelés miatt az energiaárak és a szolgáltatások árai is növekednek.

 

Tovább

Lehet, hogy Montenegró és Szerbia 2025-ben EU-tag lesz

2018. február 6., 20:13 Módosítva: 2018-02-06 23:48
39
Az Európai Bizottság elvárja, hogy Szerbia megoldja a vitáját Koszovóval, különben nem csatlakozhat az EU-hoz. Montenegró áll a legjobban a tárgyalásokkal.

„A Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, azonban ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor bemutatta az EU nyugat-balkáni bővítési stratégiáját kedden délután Strasbourgban, írja az MTI.

A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, de leszögezték, ez teljes mértékben a reformfolyamat előrehaladásától függ.

Az Európai Bizottság több területen szeretné támogatni a reformokat a balkáni országokban. Azt javasolják, hogy az EU

  • segítsen megerősíteni a jogállamiságot a Balkánon,
  • indítson közös nyomozócsoportokat a balkáni országokkal,
  • működjön velük együtt az Európai Határ- és Parti Őrségben,
  • terjessze ki az EU-s energiauniót a Nyugat-Balkánra,
  • csökkentse a roamingdíjakat
  • támogassa a széles sávú internetcsatlakozás kiépítését a térségben.

A 2007–2017-es időszak majdnem 9 milliárd euróján felül egyedül 2018-ra 1,07 milliárd euró összegű előcsatlakozási támogatást irányoztak elő a Nyugat-Balkán számára.

 

Tovább

Az EU-biztos felfedte, miről beszélget évek óta Soros Györggyel

2018. február 1., 14:44 Módosítva: 2018-02-02 08:57
236
Húsz éve arról beszélget Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és Soros György, hogy hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz Európa széttagolt részeit.

Az Európai Bizottság naptárában szerepel, hogy Soros György csütörtökön találkozott Margrethe Vestager és Frans Timmermans uniós biztosokkal. A közmédia sajtótájékoztatón megkérdezte Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, hogy miről szólt a tárgyalásuk.

„Már legalább húsz éve, időről időre beszélek Soros Györggyel, és a téma mindig ugyanaz.

Hogyan segíthetünk abban, hogy Európa szorosabban összetartson.

Azzal a felismeréssel kezdődött, hogy habár Európa kettéosztottsága megszűnt, de ahhoz, hogy Európa két fele valóban közelebb kerüljön egymáshoz, sokat kell dolgozni és sok erőfeszítést kell tenni. Soros György az elejétől kezdve elkötelezett volt eziránt a cél iránt, és valamilyen formában nekem is mindig ez volt a feladatom.”

Timmermans hozzátette, hogy szerinte Európa legnagyobb érdeme, hogy véget ért Európa megosztottsága. „Kiváltságosnak érzem magam, hogy ezért a célért dolgozhatok már évtizedek óta, és ezután is folytatni fogom erről Soros Györggyel a megbeszéléseket. Arról, hogy merre tartunk, hogy mi történik Közép- és Kelet-Európában, hogy mi történik Nyugat-Európában, a Balkánon, milyen fejlődést látnánk szívesen. Egy ilyen eszmecserét folytattunk ma reggel, és ilyen eszmecserét folytatunk már hosszú-hosszú évek óta.”

Timmermans arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a találkozó szerepelt a naptárában, mindenki számára nyilvános volt a ténye. Azt mondta: „határozottan állíthatom, hogy az együttműködés Soros úrral mindig nagyon konstruktív volt. Az elkötelezettsége a nyílt társadalom, a jogállamiság és a demokrácia iránt az én szememben Európa javát szolgálja.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Uniós pénzből épül tovább a Budapest-Esztergom vasút

2018. február 1., 14:22 Módosítva: 2018-02-01 19:55
64
Befejezik a villamosítást és állomásokat újítanak föl az EU támogatásával.

Közel 125,5 millió eurót fordít az EU a kohéziós politikai alapokból az Esztergomot és Budapestet összekötő 2-es vasútvonal korszerűsítésével és villamosenergia-ellátásával kapcsolatos munkákra, adta hírül csütörtökön az Európai Bizottság. A munkák már folynak, az Európai Unió végrehajtó testülete a támogatás tényéről számolt be.

A projekt fedezi a jelzőrendszerek és az állomások korszerűsítését. Javítják az állomásokon az információs rendszereket, hogy zökkenőmentesebbé váljon az összekötettetés a regionális buszjáratokkal.

A Rákosrendező és Esztergom közötti 48,3 kilométeres szakaszon fejlesztik a villamosítást, elektromos transzformátort helyeznek üzembe Dorogon, átépítik az elektromos átalakító berendezést Istvánteleken, felújítják a váltókat Angyalföldön, Újpesten, Dorogon, Esztergomban és Tokodon, és lefektetnek 5 kilométernyi optikai kábelt.

Új pályákat építenek Dorogon és Esztergomban a teherszállításhoz, és újjáépítik az angyalföldi vasútállomást. Ezeken az állomásokon megemelik és befedik a peronokat, tudtuk meg európai bizottsági forrásból.

„Európa a továbbiakban is beruházások által igyekszik javítani a magyar polgárok életminőségét – jelentette ki Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos. – A szóban forgó uniós társfinanszírozásban megvalósuló projekt kézzelfogható módon hozzájárul majd a gépkocsitorlódások csökkentéséhez, a levegő tisztábbá tételéhez, valamint ahhoz, hogy tiszta, gyors és kényelmes közlekedési rendszer álljon az ingázók rendelkezésére”.

Az elátkozott vasútvonal

Az Esztergom-Budapest vasút felújításának első szakasza 2015-ben fejeződött be, jelentős késéssel. A kivitelezés hagyott kívánnivalót maga után. A Piliscsaba közelében lévő magdolnavölgyi megállóhoz vezető rámpát majdnem elmosta az eső, a pilisvörösvári közúti aluljáróban megállt a víz. Tavaly decemberben indult volna az első villamosított Flirt motorvonat a Nyugatiból, de a hírközlő hálózatok problémája miatt ez nem sikerült a tervezett időpontban. A vonal az elátkozott vasútvonalként vonult be a köztudatba. 

Tovább

Ezren halnak meg naponta a légszennyezéstől Európában

2018. január 31., 05:08 Módosítva: 2018-01-31 14:20
480
Bíróság elé idézhetik Magyarországot a levegő rossz minősége miatt. Viszont az Európai Bizottság nem büntetni szeretne, inkább javulásra vágyik.

Magához hívatta kilenc ország minisztereit a környezetvédelmi uniós biztos kedden, és a lelkükre beszélt, hogy sürgősen csökkenteni kell a légszennyezést, mert napi szinten egy tömegkatasztrófával ér fel, ahány életet követel a rossz minőségű levegő.

Úgy becsülik, hogy évente 400 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt Európában. Ennél a számnál pedig nagyságrendekkel több azoknak a napoknak a száma, ahányat betegen töltenek az emberek a légszennyezés miatt. 

Tovább

Nem adják könnyen a szabadságot Nagy-Britanniának

2018. január 29., 17:50 Módosítva: 2018-01-29 20:01
12
Kemény feltételekkel küldik a nemzeti kormányok tárgyalni az EU képviselőjét a britekkel.

Figyelemreméltó egyetértésben döntöttek a nemzeti miniszerek arról, hogy mit várnak el Nagy-Britanniától, miután jövő tavasszal kilép az Európai Unióból, mondta Ekaterina Zaharieva, a bolgár külügyminiszter hétfő délután. Az uniós külügy- és Európa-ügyi miniszterek a bolgár politikus elnöklete alatt abban egyeztek meg, a kilépést követő közel két évben az Egyesült Királyság része maradhat a közös európai piacnak, be kell tartania annak összes régi és közben meghozott új szabályát, de nem szólhat majd bele a szabályok megalkotásába.

 

Tovább

Hogyan döntsük el, hogy egy menedékkérő valóban homoszexuális?

2018. január 25., 10:56 Módosítva: 2018-01-26 09:29
307
Kérdezte a magyar bíróság az Európai Uniótól. Nem ezt kell eldönteni, hanem, hogy szavahihető-e, szólt a válasz.

Furcsa dilemmával fordult az Európai Unió Bíróságához a szegedi bíróság: ha valaki elmenekül egy országból, ahol üldözik a homoszexuálisokat, Magyarországra jön, itt menedékkérelmet nyújt be arra hivatkozva, hogy ő homoszexuális, hogyan lehet jogszerűen megállapítani, hogy igazat mond?

Egy nigériai férfi 2015-ben kért ezért menedéket Magyarországon. A magyar menekültügyi hatóság úgy járt el, hogy először is kiderítette: Nigériában tényleg súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik az azonos nemű személyek együttélését. Ezután személyesen meghallgatta a menedékkérőt, majd pszichológus szakértőt rendelt ki a szexuális irányultság vizsgálatára. A pszichológus által elvégzett tesztek nem igazolták, hogy a menedékkérő homoszexuális irányultságú, a szakvélemény „túl férfiasnak” jellemezte őt, ezért a menekültügyi hatóság elutasította a menedékjog iránti kérelmét.  A menedékkérő beperelte a hatóságot, mert szerinte a vizsgálatok sértették az alapvető jogait, és egyébként sem volt semmi értelmük a kérelme szempontjából.

A menedékkérelmek elbírálásának a szabályait egy európai uniós irányelv tartalmazza, ezért az Európai Unió az illetékes, ha tisztázni kell őket. Így kötött ki az ügy Luxembourgban, az EU Bíróságán.

 

Tovább

Picasso az egyetemes kultúra része. És Messi?

2018. január 23., 08:32 Módosítva: 2018-01-23 18:13
98
Vajon Lionel Messit vagy Pablo Picassót ismeri több magyar anyuka? Erről tárgyaltak az EU Törvényszékén.

Ha te vagy a világ leghíresebb focistája, és milliók ismerik a nevedet, akkor miért ne próbálnál meg ebből pénzt csinálni? Így volt ezzel a Barcelona argentin csatára, Lionel Messi. Cipőt, sapkát, zoknit és rengeteg más dolgot lehet kapni Messi márkanév alatt, ő pedig szerette volna levédetni a vezetéknevét, hogy más nehezebben tudjon belőle hasznot húzni.

GettyImages-908511218
Fotó: Aitor Alcalde / Getty Images Hungary

Úgy járt el, ahogy mindenki más, aki ilyesmit akar elintézni: beadott egy kérvényt az európai védjegyhivatalhoz, hogy jegyezzék be a MESSI szót is tartalmazó logóját védjegyként. Kozmetikai termékekre, számítógépes programokra, ékszerekre és órákra, papírtermékekre, ruházati cikkekre, lábbelikre, sapkákra és játékokra kérte a bejegyzést.

A legtöbb kategóriában meg is kapta az engedélyt, ruhákra, cipőkre és sapkákra viszont nem. Több, mint húsz éve létezik ugyanis egy MASSI nevű spanyol márka, amelyiknek a logója lajstromozva van védjegyként, és biciklis felszerelést meg sportruhákat gyárt. A MASSI tulajdonosa megtámadta a focista kérelmét a védjegyhivatalnál. Azt mondta, hogy a két név túlságosan hasonlít egymásra, ezért azokra a termékekre, amelyekkel ő is kereskedik, Messi nem kaphatja meg a védjegyoltalmat. A hivatal neki adott igazat.

Messiék kikérték maguknak ezt a döntést, két fellebbezést is beadtak ellene a védjegyhivatalnál, mindkettőt elutasították. Erre Messi beperelte a hivatalt az Európai Unió Bíróságán. Hétfőn tartották az elsőfokú tárgyalást Luxembourgban. 

 

Tovább

Felvették a kesztyűt az internetes uszítással szemben

2018. január 19., 15:55 Módosítva: 2018-01-19 20:08
7
Az Európai Bizottság elégedett azzal, ahogy a közösségi hálók takarítják a gyűlöletkeltő posztokat a felületeikről.

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen Európában. Elfogadtak egy magatartási kódexet, amely alapján kiszűrik, hogy milyen tartalom kerülhet jogosan a felületeikre, és mi az, ami gyűlöletbeszédnek minősül. Az Instagram és a Google+ pénteken jelentette be, hogy szintén csatlakoznak a magatartási kódexhez. Önkéntes alapon tesznek így, európai jogszabály nem kötelezi őket rá.

Az Európai Unió ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nyomon követi, hogy a cégek tényleg eltávolítják-e az uszító, gyűlöletkeltő posztokat. Pénteken adták ki a harmadik jelentésüket erről az ellenőrzésről, és elégedettek voltak az eredményekkel.

„A vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet – írta a Bizottság pénteken. – Átlagosan 70 százalékát eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 százalékról, és a 2017. májusi második nyomonkövetés során tapasztalt 59 százalékról.

Az összes bejelentés 81 százalékát pedig egy napon belül megvizsgálták a cégek.

Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést” – állt a Bizottság értékelésében.

Tovább

Lazább áfa-szabályokat javasol az Európai Bizottság

2018. január 18., 14:32 Módosítva: 2018-01-25 16:37
18
Most az van megszabva, hogy mire lehet olcsóbb áfát kivetni. Megfordítanák a logikát.

Az Európai Unió hamarosan átírja a hozzáadottérték-adó szabályozását. Az EU így is elég nagy mozgásteret ad az uniós országoknak abban, hogy mekkorák lehetnek az áfakulcsaik, mindössze azt szabja meg, hogy csak kivételes esetben legyenek 15 százaléknál alacsonyabbak. Ezért lehet nálunk az áfa alapból 27 százalékos. Ez a legmagasabb mérték az Európai Unióban. Az áfa Luxemburgban a legalacsonyabb az EU-ban, ott 17 százalék.

Lehet 15 százaléknál alacsonyabb adót is kivetni, de csak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra, amelyek szerepelnek egy közösen elfogadott európai listán, az adózásról szóló irányelv harmadik mellékletében. Ilyenek például az élelmiszerek, a gyógyszerek, könyvek, színházjegyek, koncertjegyek és egy sor más dolog. A mostani szabályok szerint két ilyen kedvezményes adókulcs lehet egy országban.

Tovább

Átszabná az oktatást az Európai Unió

2018. január 17., 15:43 Módosítva: 2018-01-25 16:36
448
Vállalkozást, programozást, európai értékeket tanítana az Európai Bizottság. Nem utasíthat, csak szépen kér és pénzt ad.

A nemzeti kormányok kérésére az Európai Bizottság kidolgozta, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az oktatásban. Az EU javaslattevő testülete szerdán tette közzé az ajánlásait, melyek szerinte egy sikeresebb európai társadalomhoz vezetnek el.

Tovább