Ellenzéki kerekasztal alakulhat Brüsszelben

június 6., 23:05 Módosítva: 2019.09.30 12:47
29
A Fidesz és a kormány Európa ellenzékében van, még akkor is, ha ők sem mindig tudják eldönteni, hogy a Néppárton belül vagy kívül ülnek – jelentette ki Ujhelyi István Brüsszelben az Európai Parlamentben, ahol Cseh Katalinnal tartott közös sajtótájékoztatót. Az MSZP és a Momentum EP-képviselője javaslatot tett arra, hogy az uniós törvényhozásban dolgozó nyolc ellenzéki magyar EP-képviselő Mi Európánk Kerekasztal néven hozzanak létre egy közös fórumot, ahol egyeztethetik fellépéseiket.

Ujhelyi István elmondta, bízik benne, hogy a Demokratikus Koalíció és a Jobbik képviselői nyitottak lesznek az együttműködésre, mert így hatékonyabban tudják megjeleníteni a magyar érdekeket az EP különböző testületeiben. Cseh Katalin hozzátette, hogy az ellenzéki képviselőknek is magasabb fokozatba kell kapcsolniuk. “Alig másfél hete vagyunk képviselők és ebben a másfél hétben kiderült, hogy az éj leple alatt darálják be az MTA-t, kiderült, hogy az elmúlt évben 100 milliárd forinttal gazdagodtak az Orbán-családhoz közel álló cégek, és bejelentette Szijjártó Péter, hogy az autógyártás fontosabb számára, mint a klímaváltozás” - mondta Cseh Katalin. A momentumos képviselő azt tekinti feladatának, hogy megmutassa az Európai Parlamentben: van másik Magyarország, amely európai, tisztességes, demokratikus és innovatív. Cseh Katalin ezzel a kezdeményezéssel azt is be szeretnék bizonyítani, hogy Magyarországon is van esélye a változásnak, ha az ellenzéki politikusok egyeztetnek és együttműködnek.

Tovább

Köszönetet mondott a pápának a fideszes EP-képviselő

június 3., 20:48 Módosítva: 2019.09.30 12:46
62
Köszönetet mondott és egyúttal segítséget is kért a Szentszéktől Járóka Lívia EP-képviselő., mert szerinte a pápa történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy bocsánatot kért a romáktól. A politikus közös fellépést sürgetett a szegénység felszámolása érdekében.

Járóka Lívia, a leköszönő Európai Parlament alelnöke, de már újraválasztott fideszes EP-képviselő levélben köszönte meg Ferenc pápának a romákkal kapcsolatos hétvégi nyilatkozatait. A katolikus egyházfő három napos romániai körútjának utolsó napján ellátogatott Balázsfalvára, a görögkatolikus románság fontos városába, ahol felkeresett egy roma közösséget is (videóriportunkat itt láthatja). Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól azért, hogy a történelem során az egyház diszkriminálta a cigányokat. Ezzel kapcsolatban Járóka Lívia – úgy is, mint az első roma származású EP-alelnök – azt írta, hogy

a Szentatya szavai jelentősen hozzájárultak a tudatosság növeléséhez a romák megkülönböztetésének kérdésében.

Tovább

Két nőt szeretnének a négy EU-s vezető posztra

május 28., 23:49 Módosítva: 2019.09.30 12:46
445
Donald Tusk a nemek közötti egyenlőségre fog törekedni az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat vezetőinek kinevezésénél.

„Nem volt szó nevekről, kérem, ne is kérdezzenek erről” – kötötte ki a kedd esti sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután arról tárgyalt az uniós országok vezetőivel, hogy hogyan válasszák ki a megfelelő jelöltet az Európai Bizottság élére.

A Bizottság elnöki posztja ősszel üresedik meg. A 28 kormányfőnek és államfőnek a következő hónapokban kell eldöntenie, kit jelöl a pozícióra. Ezt a jelöltet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság készíti el az EU ötéves jogalkotási programját, ezért a bizottság elnöksége tulajdonképpen a legfontosabb pozíció az Európai Unió intézményrendszerében.

Minden korábbinál nehezebb lesz kiválasztani a bizottság elnökét, ugyanis a 28 államfőnek és kormányfőnek egészen más elképzelései vannak az odáig vezető folyamatról, mint az Európai Parlamentnek, de a végén mégis valahogyan meg kell egyezniük.

Az államfők és kormányfők ragaszkodnak ahhoz a szerződésben lefektetett jogukhoz, hogy ők jelölik ki az általuk kiválasztott embert, és bárkit választhatnak. Az Európai Parlament viszont ahhoz ragaszkodik, hogy csak azok a jelöltek kerüljenek egyáltalán szóba, akik az európai pártcsaládok kampányarcai, úgynevezett csúcsjelöltjei voltak az EP-választás előtt. A parlament által favorizált rendszernek nincsen jogi alapja, de a parlament ettől függetlenül megteheti, hogy visszautasítja az államfők és kormányfők jelöltjét.

A visszautasításra azért van nagy esély, mert az Európai Parlamentben nem alakult ki egyértelmű többség az EP-választás után. Legalább három frakciónak kell összeállnia egy többséghez, ami azt jelenti, hogy olyan embert kell találni a bizottság vezetésére, akit legalább három pártcsalád elfogad.

Nagyon nehéz tárgyalások következnek ezért, Donald Tusk ennek ellenére üdvözölte az EP-választás eredményét. Azt mondta: valódi, demokratikus eredmény született, amely jobban tükrözi Európa sokszínűségét.

Tovább

Weber és Macron nem ért egyet

május 28., 18:01 Módosítva: 2019.09.30 12:43
245
Személyi kérdésekről vitáznak az európai állam- és kormányfők Brüsszelben. Többek között az Európai Bizottság következő elnökének személyről tárgyalnak. Mást akar a német kancellár és a francia elnök, miközben a visegrádi országok is közös fellépésre törekszenek.

Az európai állam- és kormányfők rendkívüli munkavacsorán találkoznak kedden Brüsszelben, hogy az EP-választásokat értékeljék. Ennek keretében elkezdődik az egyeztetés arról is, hogy kik töltsék be a legfontosabb EU-s posztokat. Négy tisztségről kell dönteni: az Európai Tanács (jelenleg Donald Tusk), az Európai Bizottság (jelenleg Jean-Claude Juncker), az Európai Központi Bank (jelenleg Mario Draghi) elnökének és az unió külügyi főképviselőjének (jelenleg Federica Mogherini) személyéről.

Ezek közül a legnagyobb vita jelenleg az Európai Bizottság elnökének személyéről van szó, az Európai Parlament három pártja (Európai Néppárt, Szociáldemokraták, Zöldek) ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez, a Liberálisok azonban ezt jelenleg nem tartják fontosnak.

Tovább

Szijjártó: Az Európai Néppártnak a Fidesz lett a legeredményesebb tagja

május 27., 15:58 Módosítva: 2019.09.30 12:41
2097
A Fidesz részt akar venni az Európai Néppárt jövőjéről szóló vitában, mert a választási eredmények alapján a magyar kormánypártot nem lehet megkerülni - mondta Szijjártó Péter Brüsszelben. A külügyminiszter úgy véli, egyik csúcsjelölt sem alkalmas az Európai Bizottság elnöki tisztére, de erről majd az állam- és kormányfőknek kell dönteniük.

Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában és Olaszországban a bevándorlásellenes pártok győztek – válaszolta Szijjártó Péter Brüsszelben arra a kérdésünkre, hogy a számok ismeretében történt-e bevándorlásellenes fordulat Európában. A külügyminiszter hozzátette, hogy megbomlott az európai status quo, vagyis elmúlt az az idő, amikor a néppárt és a szociáldemokraták zárt ajtók mögött meg tudnak egyezni minden kérdésben.

A fő választóvonalak pedig nem a pártcsaládok között, hanem ügyek mentén fognak húzódni, leglátványosabban a migráció területén. Mától hatalmas viták kezdődnek az Európai Unióban a jövőt illetően, először személyi, majd tartalmi kérdésekben.

Tovább

Németországban és Franciaországban is erőt mutattak a Zöldek

május 27., 02:32 Módosítva: 2019.05.27 11:17
185
Az eddiginél több mint 15 százalékkal több képviselőjük lesz a Zöldeknek a következő Európai Parlamentben, több országban is a második-harmadik helyen végeztek, és jó esélyük van arra, hogy tagjai legyenek az Európai Parlamentet majdan irányító koalíciónak.

Az Európai Parlament egyik üléstermében rendezték be a Zöldek eredményváróját, ahonnan rendszeresen, akár egy focimeccsen a gólok után, hangos éljenzés hallatszott. A Zöldek két vezetője, a holland Bas Eickhout és a német Ska Keller már este nyolc óra körül széles mosollyal az arcukon sétálgattak a folyosón és boldogan nyilatkoztak bárkinek.

Tovább

25 éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-választáson

május 26., 21:16 Módosítva: 2019.05.26 23:33
82
Utoljára 1994-ben volt 50 százalék fölött a választási hajlandóság az összes EU-s országot nézve.

Az elmúlt húsz év legmagasabb részvételi aránya várható az előzetes adatok alapján az EP-választáson – jelentette be nem sokkal nyolc óra előtt Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője. Nagy-Britannia adatai nélkül a részvételi aránya 51 százalékra várható, amennyiben a brit számokat is hozzáveszik, akkor 49 és 52 százalék között lesz ez az érték. 1979, vagyis az első EP-választások óta a részvételi arány folyamatosan csökkent, utoljára 1994-ben volt 50 százalék feletti. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 42,61 százaléka ment el szavazni.

Tovább

Négy és fél év alatt több mint 5500 orosz eredetű álhír

május 25., 07:06 Módosítva: 2019.07.14 21:39
1108
Választási kampányokban az orosz félretájékoztatási felelősök elképesztő tempót diktálnak, de ha nincs éppen választás, akkor sem pihennek. A Kreml-barát dezinformációs gépezet kiterjedt és jól szervezett apparátussal dolgozik, elsősorban a közösségi médiát kihasználva állítanak valótlanságot, vagy valós dolgokat ferdítenek el.

Műsorunk címe: Dezinformátor

5455. Május közepéig összesen ennyi orosz eredetű álhírt azonosított be az elmúlt közel négy és fél évben az Európai Unió külügyi szolgálatán belül kifejezetten erre a célra létrehozott munkacsoport, a Stratcom. Munkájuk eredményét – a konkrét eseteket, valamint elemzéseket – folyamatosan frissített „EU vs Disinfo” nevű oldalukon publikálják.

Az első álhírt, amelyet bizonyíthatóan valamelyik Kreml-barát médium kezdett el terjeszteni, 2015. január 6-án publikálták. A Sputnik nevű orosz hírportál arról írt, hogy a lvovi (Ukrajna) egyetemen az egyik tanár nem engedte vizsgázni azokat az orosz hallgatókat, akik orosz közösségi médiát használtak. Az eredeti cikk már nem érhető el a neten, mindenesetre a hír ellenőrzése során kiderült, hogy az érintett oktató is cáfolta ezt a híresztelést. Ugyanakkor már ez az első példa is jól szemlélteti az orosz törekvést: erős ukránellenesség, akik a hírben ráadásul az oroszokat támadják.

A cikk elején említett szám folyamatosan nő, hiszen hetente több tucat dezinformációról is beszámol az uniós szolgálat. Ez a szám az elmúlt két évben 2470, az elmúlt egy évben 1459, a megelőző hónapban pedig 180 volt.

Tovább

Nem azon törjük a fejünket, hogy mi nincs, hanem, hogy mit lehet csinálni

május 24., 19:45 Módosítva: 2019.09.30 12:39
56
Az uniós támogatások áldás és átok is a mezőgazdaságnak. Két biotermelővel beszélgettünk, akik megtalálták a helyüket a piacon: Dezsény Zoltánnak bejött a fiatal gazda program, Őry Barnabás szerint viszont annyira elhibázott az egész támogatási rendszer, hogy inkább nem is kér belőle, és a saját erejéből tartja fönn a gazdaságát.

Az Európai Unió nagyon sok pénzt költ a mezőgazdaság támogatására, ezzel igyekszik megteremteni a megélhetését az egyre fogyatkozó számú őstermelőnek. A fiatalok körében különösen népszerűtlen a gazdálkodás, ezért az EU egy külön programmal szponzorálja kifejezetten a 41 év alatti vállalkozókat, akik úgy döntenek, hogy gazdálkodni kezdenek.

A támogatások viszont hátrányokkal is járnak: a mezőgazdaságba pumpált pénz legnagyobb része a nagy cégekhez kerül, akik óriási területeken gazdálkodnak. Ez még jobban megnehezíti a kistermelők dolgát, akik egyébként is versenyhátrányban vannak a piacon.

Két gazdával beszélgettünk róla, hogy hogyan boldogulnak ebben a helyzetben: Dezsény Zoltánnak az uniós támogatás segített beindítani a vidéki életét, amikor megalakította a kevesebb, mint két hektáron működő Magosvölgy Ökológiai Gazdaságot.

Őry Barnabás, a Cserhát Biokert alapítója a másik utat választotta: nem pályázott a fiatal gazda programra, és a területalapú támogatást sem veszi föl. Inkább olyan réspiacokra állít elő prémium termékeket, amelyeket a támogatások nem befolyásolnak. Arról beszélt az EUrologusnak, hogy ideje lenne átalakítani az uniós rendszert, hogy ne a nagytermelők járjanak vele a legjobban, és ne torzítsa annyira a versenyt a piacon.

Erről is szól a választás

A vasárnapi európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy bejut-e elég képviselő az uniós döntéshozásba, akik felvállalják, hogy megreformálják a politikai okok miatt évtizedek óta nagyjából változatlan támogatási rendszert, amelyik a mostani formájában nem ösztönzi eléggé az innovációt, és nem is biztosítja megnyugtatóan, hogy a következő évtizedekben is elegen foglalkozzanak mezőgazdasággal az Európai Unióban.

A videó a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Nincs túl sok időnk, hogy szabályozzuk a közlekedést

május 23., 15:14 Módosítva: 2019.09.30 12:37
301
Magyar kutatók mutatták meg, hogy hogyan dolgoznak az elektromos autók szabványain és a kocsik légszennyezésén az Európai Bizottság saját laboratóriumában.

Olyan gyorsan fejlődnek mostanában a járművek, hogy jó előre kell gondolkodni rajta, milyen bonyodalmakat okozhatnak a jövőbeli fejlesztések. A közlekedés látványosan át fog alakulni a következő 5-10 évben, és az Európai Bizottság saját laboratóriumában magyar kutatók is foglalkoznak azzal, hogy erre felkészítsék az Európai Uniót.

Pekár Ferenc és Kriston Ákos megmutatták, hogyan tesztelik az elektromos autók sugárzását, hogy a kocsi ne zavarjon más eszközöket, és együtt tudjon működni az elektromos hálózattal. A hagyományos meghajtású autókon pedig azt vizsgálják, hogy hogyan lehet az egészséges határérték alatt tartani a káros kipufogógázaikat.

Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit használja föl az Európai Bizottság, amikor javaslatot tesz rá, hogy milyen szabványok szerint kell gyártani az autókat, és mennyi környezetszennyező anyagot bocsáthatnak ki az utakon.

Ez a videó a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

A magyarok többsége az integráció erősítését ellenző pártokra szavaz, de bízik az EU-ban

május 22., 14:05 Módosítva: 2019.09.30 12:36
13
Csökken az olló a két legnagyobb párt között, szoros választási eredményre és azt követően bonyolult tárgyalásokra lehet számítani. Mivel a britek is választani fognak – ha csak átmenetileg is –, az eddig vártnál több EU-szkeptikus politikus lesz az EP-ben. Egy kutatócsoport nemrég rendkívüli alapossággal elemezte azt, hogy az Európai Unióban kik és miért szavaznak az integráció elmélyítése ellen. Európai szinten kiderült az is, hogy a populisták népszerűsége nem függ a migrációs helyzettől.

A Politico legújabb mandátumbecslése alapján – amely már azzal kalkulál, hogy a britek is választani fognak – változatlanul az Európai Néppárt számíthat a legtöbb mandátumra, előnyük azonban csökken. Április elején még 45 mandátummal vezettek a Szociáldemokraták előtt, mostanra ez 17-re apadt, 168 képviselői szék juthat a Néppártnak és 151 baloldali riválisuknak. Ugyanakkor, ez a becslés úgy számol, hogy a Fidesz 14 képviselője a Néppárt frakciójának lesz a tagja, ha ezt mégsem így számoljuk, akkor már csak hárommal vezet a jobbközép párt.

Viszont semmiféle olyan kombináció nem létezik, amelyben a populista, euroszkeptikus pártoknak esélyük lehetne a döntések befolyásolására. Az is nagyon valószínűnek látszik, hogy a Néppártnak és a Szociáldemokratáknak szükségük van egymás támogatására. A legkényelmesebb számukra az lenne, ha a Liberálisokkal és a Zöldekkel összeállva a 751 képviselői helyből 420-at megszerezve tudnák irányítani az Európai Parlamentet a legfontosabb kérdésekben.

Közen a Liberties nevű civil szervezet aszerint készített egy magyar nyelven is elérhető kalkulációt, hogy milyen arányban lehetnek az új EP-ben olyan képviselők, akik az uniós értékekkel szembemenő politikát vallanak. Ez annyiban másabb a hagyományos felosztásnál, hogy itt az EU-ellenes pártok közé tartozik például a román, vagy a szlovák kormánypárt és mások is, akikkel szemben határozott kritikákat fogalmazott már meg az EU, a politikusaik azonban valamelyik pro-európai platformhoz tartoznak.

Ez a becslés is beleszámította azt, hogy a britek is szavazni fognak, és az eredmények azt mutatják, hogy Nagy-Britannia jelenléte az uniós értékekkel szembemenők táborát növeli. Egy ilyen számítás alapján utóbbiaknak potenciálisan 311 képviselőjük lehetne az EP-ben, ami 65-tel kevesebb, mint amennyi a többséghez kell. Ez a számítás azonban nem veszi figyelembe azt, hogy olyan politikai erőknek kellene közös nevezőre jutniuk, amelyek közül többen ezt eddig kizárták. Hiszen az EU-kritikus pártok rendkívül megosztottak, nemcsak a hagyományos irányzattal, hanem egymással is bőven van gondjuk.

 

Tovább

Ne terheljük vitákkal a kampányt, mondta az államtikár

május 22., 04:51 Módosítva: 2019.05.22 13:48
216
A magyar EU-ügyi államtitkár elsősorban a bevándorlással foglalkozott az uniós tanácsülés után, bár az nem volt napirenden. Takács Szabolcs szerint felesleges újabb jogállamisági mechanizmust megalkotni, mert az csak arra lenne jó, hogy Magyarországot megbüntessék, holott mi vagyunk a legjogkövetőbb tagállamok egyike.

Alig 28 perc alatt 29 alkalommal mondta ki Magyarország EU-ügyi államtitkára a bűvös kifejezések egyikét: bevándorlás vagy migráns. Takács Szabolcs az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsán vett részt Brüsszelben, azt követően tartott sajtótájékoztatót, ami az imént említett mérleget hozta. Különösen szép teljesítmény ez, ha tudjuk, hogy a tanácsülés napirendjén nem szerepelt a migráció, de a meghozott döntések között sem volt olyan, ami ezzel függene össze.

Takács Szabolcs a tárgyalást néhány jól ismert panellel foglalta össze: az Európai Bizottságot az a Frans Timmermans képviselte, aki a bevándorláspárti erők csúcsjelöltje, a Bizottság különben is kudarcot vallott, mert a briteket nem tudták bent, a migránsokat pedig nem akarták kint tartani.

Tovább

Uniós forrásokat veszíthet Magyarország

május 22., 00:26 Módosítva: 2019.05.22 10:47
458
Alkudozik a kormány Brüsszellel annak érdekében, hogy az uniós források elköltése körüli visszásságok miatt minél kevesebb EU-s pénz vesszen oda. Sajtóhírek szerint magyar küldöttség utazott a belga fővárosba azért, hogy a korábban már feltárt hiányosságokat, pénzügyi visszaéléseket minél kisebb büntetéssel ússza meg Magyarország. Akár 1000 milliárd forint is lehet a tét.

Magyar kormányzati delegáció érkezett Brüsszelbe, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a Magyarországot érintő támogatásmegvonások mértékéről – értesült a 24.hu. A cikk szerint azért volt erre szükség, mert a magyar közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos visszatérő kifogások miatt a brüsszeli testület “halmazati büntetésként” jelentős mértékű forrásmegvonásra készül. Az Európai Bizottság régóta kifogásolja az uniós pénzek felhasználásának intézményesített kereteit, ezzel kapcsolatban folyamatos vitában (más szóval: tárgyalásban) állnak a magyar kormánnyal.

Tovább

EU-pénzek: mi jól jártunk, Dél-Európa lemaradt

május 20., 16:52 Módosítva: 2019.05.21 09:08
218
Az uniós csatlakozás óta 57 százalékkal nőtt a magyar GDP, ez azonban a visegrádi és a balti országok közül a legkisebb adat, a litvánok például 70 százalékkal nagyobb növekedést értek el. Az elmúlt öt évben az összes magyar beruházás közel fele uniós pénzből valósul meg. Közben azonban Dél-Európa bizonyos régiói úgy leszakadtak, hogy a következő költségvetési ciklusban emiatt jóval kevesebb pénzre számíthatunk.

Az Európai Unió 2004-es bővítésének 15. évfordulójára az Európai Bizottság közzétette, hogy az egyes tagállamokban milyen gazdasági eredményeket hoztak az uniós források. 15 évvel ezelőtt a visegrádi és a balti országok mellett Szlovénia, Málta és Ciprus vált az EU tagjává.

A brüsszeli gyorsjelentés szerint Magyarországon az egy főre jutó GDP 2003 és 2017 között 57 százalékkal nőtt, ez 7 százalékkal van az uniós növekedés átlaga felett.

Meg kell jegyezni, hogy a balti és a visegrádi országok közül ezzel Magyarország az utolsó helyen áll, Lengyelországban például 100 százalékos, Litvániában pedig a magyar adatnál 70 százalékponttal magasabb, 127 százalékos volt a növekedés.

Tovább

Az EU elítéli a homofóbiát

május 17., 18:52 Módosítva: 2019.05.18 07:05
819
Az Európai Bizottság a tagállamok segítségét kéri a homofóbia elleni küzdelemben. Az EU-s tagállamok pedig közös nyilatkozatban ítélték el az LMBTI-személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést.

Az Európai Bizottság nem akarta kommentálni Kövér László a melegek egyenlőségére és az örökbefogadásra vonatkozó kijelentéseit, ugyanakkor az illetékes szóvivő figyelmünkbe ajánlotta a témával kapcsolatos hivatalos álláspontot. Eszerint az Európai Bizottság határozottan elítéli a szexuális irányultságon alapuló, mindennemű hátrányos megkülönböztetést, erőszakot, zaklatást gyűlöletbeszédet, ugyanis a társadalom minden tagja egyenlő. Vera Jourova, jogérvényesülésért felelős biztos azt mondta, hogy gyakorta érzékelhető az LMBTI-személyek diszkriminációja a munkavállalás, a szociális biztonság, az egészségügy vagy az oktatás terén. Jourova azt is elmondta, hogy a nemi identitás nyilvános kifejezése, például a kézen fogva sétálás az utcán, rendszeresen vált ki elfogult és gyűlölködő megjegyzéseket, de ezekkel a közösségi médiában is lépten-nyomon találkozhatunk. Bár az EU is hozott ezzel kapcsolatos intézkedéseket, de azt kérte a tagállamoktól, hogy valamennyien legyenek aktívak és saját kezdeményezésekkel is küzdjenek a homofóbiával szemben.

Tovább

Az EU széthullása, háború, megbénuló uniós igazgatás

május 16., 13:57 Módosítva: 2019.05.16 17:28
281
Széthullás, háború – egy felmérés szerint ilyen képek élnek azon országok polgáraiban, akik a következő Európai Parlament képviselőinek 80 százalékát küldik. Az emberek Franciaországban, Szlovákiában és Lengyelországban a legborúlátóbbak. Előkerült Orbán Viktor is.

Az EU polgárainak több mint fele tartja reális lehetőségnek, hogy az Unió a következő 10-20 évben felbomlik, de 30 százalékuk azt is el tudja képzelni, hogy háború tör ki a tagállamok között – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felméréséből, amelyet a Guardian ismertetett.

Az adatok 14 országból származnak, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Csehországban és Lengyelországban az emberek nagyobb része szerint fog megszűnni az EU a következő évtizedekben. Csak a svédek, a dánok és a spanyolok esetében került kisebbségbe ez a vélemény. A legtöbben, 66 százalék arányban Szlovákiában tartják nagyon, vagy meglehetősen valószínűnek az EU széthullását. Ugyancsak magas ez a szám Franciaországban, itt az emberek 58 százaléka vélekedik hasonlóan.

Tovább

Kvótaper: a kormány szerint az EU bírósága sem szólhat bele, hogyan védjék a közrendet

május 15., 16:39 Módosítva: 2019.05.16 05:25
184
Azért nem vett át Magyarország menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, mert biztonsági kockázatot jelentettek volna, uniós intézmények pedig nem kifogásolhatják, hogy hogyan tartja fönn a közrendet egy ország – érvelt a magyar kormány a „kvótaper” szerdai tárgyalásán.

Megtagadhatja-e egy uniós ország menedékkérők átvételét Olaszországtól és Görögországtól a közrend és a belső biztonság fenntartására hivatkozva? Főleg ezt a kérdést járták körül a „kvótaper” tárgyalásán az Európai Unió bírái a magyar, a lengyel, a cseh kormány és az Európai Bizottság ügyvédeivel szerda délelőtt. 

Egy 2015-ös uniós határozat kötelezte Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot arra, hogy vállalják át menedékkérelmek elbírálását a két dél-európai államtól. Abban az időszakban történt ez, amikor a legnagyobb volt a Földközi-tenger felől érkező bevándorlási nyomás, és szerette volna a görögökre és olaszokra nehezedő terheket csökkenteni az Európai Unió.

Tovább

Olcsóbb lesz a belga sör a belgáknak

május 15., 14:04 Módosítva: 2019.05.15 15:37
9
Brüsszel elintézte: csökken a sör ára Belgiumban és ezzel együtt kevesebb pénzt kell befizetni a tagállamoknak a közös kasszába. Az ügy hátterében egy trösztellenes intézkedés van, az Európai Bizottság több mint 200 millió eurót fizettet meg a világ legnagyobb sörgyárával, amely a belgák hátrányára manipulált a sörárakkal.

Az AB InBev.-vel szemben közel három éve folytat vizsgálatot az Európai Bizottság, mégpedig azért, mert a belgák kedvenc sörét, a Jupilert különböző trükkökkel drágábban adták el a belga piacon. A Jupiler a belga sörfogyasztás 40 százalékát fedi le, a gyártó cég nemcsak Belgiumban, hanem Hollandiában és Franciaországban is értékesíti.

Azonban ez a sör kevesebb pénzbe kerül Hollandiában, amiből logikusan következne, hogy a belga kis- és nagykereskedők onnan szerették volna beszerezni a Jupilert. Az uniós testület ugyanakkor megállapította, hogy az AB InBev. különböző módszerekkel elérte, hogy ez lehetetlenné váljon.

Például megváltoztatták a sör csomagolását, lehagyták például a kötelező információk francia nyelvű változatát, így nehezebbé vált a belgiumi értékesítés. Aztán korlátozták a holland nagykereskedők által rendelhető mennyiséget, így nem maradt már értékesíthető termék a belga piacra. A kiskereskedőknek pedig azt mondták, hogy más termékeikből csak akkor vásárolhatnak, ha az olcsóbb holland Jupilerből kevesebbet szállítanak Belgiumba. Végül azt is kikötötték a hollandiai ügyfeleiknek, hogy a meghirdetett promóciókat nem ajánlhatják a belga vásárlóknak.

Tovább

Szerdától csökkennek a nemzetközi perc- és SMS-díjak az EU-ban

május 13., 15:14 Módosítva: 2019.05.13 20:08
316
A tagállamok közti telefonhívások percdíja legfeljebb 19 eurócent, az SMS-eké legfeljebb 6 eurócent lehet.

Szerdától érvénybe lép a megállapodás, miszerint az Európai Unió tagállamai között indított hívások percenként legfeljebb körülbelül 62 forintba, az SMS-ek pedig maximum 19 forintba kerülhetnek.

Az új Eurobarometer-felmérés szerint az elmúlt hónapban az európaiak 42 százaléka lépett kapcsolatba valakivel egy másik uniós országban. Ennek ellenére a résztvevők 26 százaléka indított csak telefonhívást vagy küldött SMS-t unión belül.

Tovább

Európánkért díjjal tüntették ki az EUrologus újságíróit

május 10., 17:05 Módosítva: 2019.05.10 21:24
753
Egy maroknyi csapat tudott megmaradni független és Európáért szinte Don Quijote-i harcot vívó újságírónak, a társadalom élő lelkiismeretének – írta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke az EUrologus munkájáról.

„Európánkért” díjjal tüntették ki az EUrologus újságíróit, Kugyela Tamást és Márton Balázst pénteken.

A díjat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) hozta létre, azoknak az újságíróknak az elismerésére, akik nagyon sokat tesznek az Európai Unió, az európai eszmék, értékek, folyamatok megismertetéséért és ez által hozzájárulnak a népek közeledéséhez, együttműködéséhez.

Tovább

Apad a Fidesz határon túli bázisa

május 10., 09:27 Módosítva: 2019.05.24 11:00
1289
A mostaninál biztosan kevesebb erdélyi vagy felvidéki magyar politikus jut be a következő Európai Parlamentbe. Ez érvágás a romániai és szlovákiai magyarságnak, és a Fidesznek is, mert a magyar kormánypárt ezekkel a mandátumokkal is zsarolja az Európai Néppártot.

Nem teljesen normális, hogy egy európai pártszövetségi rendszerben azt kell mérlegelni, hogy ki mivel tudja zsarolni a másikat. Márpedig a Fidesz és az Európai Néppárt “se veled, se nélküled” típusú románcában éppen ilyesmi a helyzet.

A magyar kormánypárt sosem titkolta, hogy a Néppárt többségéhez a következő Európai Parlamentben szükség lesz az általuk biztosított 13-15 mandátumra. Hosszú hónapok adok-kapokja után a Néppárt, illetve annak csúcsjelöltje, Manfred Weber mostanra jutott el odáig, hogy “bármi áron” erre nincs szükség. Ugyanakkor a Fidesznek van még egy ütőkártyája: az a 13-15 mandátum ennél lényegesen több is lehet, hiszen vannak szövetségesei, amelyek velük együtt hagyják majd ott a Néppártot.

Ezek főként a határon túli magyar pártok, illetve a Fidesz által is erősen támogatott szlovén ellenzék. Így összességében akár több mint 20 képviselő is állhat Orbán mögött - szólt a vélekedés. Megnéztük, hogy állnak most ezek pártok.

Tovább

Ausztria tovább ellenőriz a magyar határon

május 9., 19:38 Módosítva: 2019.05.10 11:11
332

Újabb fél évvel, november 12-ig hosszabbította meg Ausztria a magyar és a szlovén határ ellenőrzését, amely (hivatalosan) csak ideiglenes, hiszen mindegyik ország a schengeni övezet tagja. Norvégia, Svédország, Dánia, Németország és Franciaország szintén fenntartotta a hasonló intézkedéseit.

Tovább

Orbán vs. Weber – egy titkos favorit a háttérben?

május 9., 11:14 Módosítva: 2019.05.09 19:01
389

„Michel Barnier brexitfőtárgyaló lehet a titkos favorit az Európai Bizottság elnöki posztjára” – dobta be szerda reggel a kormánybarát Magyar Hírlap, miután Orbán Viktor miniszterelnök némi meglepetésre hétfőn megvonta a támogatását a mostani néppárti csúcsjelölttől, Manfred Webertől.

Azért számít meglepőnek, hogy Orbán hétfőn nyíltan alkalmatlannak nevezte Manfred Webert, mert korábban még dicsérte és támogatásáról biztosította. Majd most, több héttel azután szakított Weberrel, hogy a bajor politikus kijelentette, nem a Fidesz és Orbán Viktor (vagy ahogy azt a miniszterelnök tévesen idézte, a „magyarok”) szavazataival akarja vezetni az uniós kvázikormányt.

Tovább

Orbán: Tisztelünk téged, te, nagyszerű, magyarokat sértegető, alkalmatlan ember!

május 8., 07:26 Módosítva: 2019.09.30 12:04
1032
Hatalmas léptekkel távolodik az európai középtől Orbán Viktor és a Fidesz, a Néppártban alig van már támogatottsága, de úgy tűnik, erre nincs is szüksége. Ugyanakkor a szélsőjobb tárt karokkal várja, ami azonban nem kecsegtet túl sok sikerrel és befolyással az európai színtéren.
  • Orbán és a Fidesz nevében 2018. október 18-án Rogán Antal közölte, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére.
  • Orbán Viktor 2019. március elején azt mondta egy német lapnak, hogy ő világossá tette: végig támogatni fogják Manfred Webert. 
  • Orbán Viktor 2019. május 6-án hétfőn kijelentette, alkalmatlannak tartja Manfred Webert, éppen ezért ő és pártja nem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét.

De mi történt ez alatt a fél év alatt?

A Fidesz és az Európai Néppárt távolodása egymástól többéves folyamat. 2015 decemberében az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdjék meg a magyarországi jogállamiság mélyreható vizsgálatát, de ekkor a parlamenti matematika alapján az Európai Néppárt többsége még kiállt a Fidesz mellett. Két év múlva azonban elkezdtek fogyatkozni a néppárti támogatók, mindez a Sargentini-jelentéssel összefüggésben követhető végig.

A Néppárt jóváhagyása nélkül maga a vizsgálat sem indult volna meg: a szükséges többség úgy jött össze, hogy a néppárti képviselők jó része tartózkodott vagy támogatta az eljárás megindítását. Ekkor fordult elő először, hogy a Néppárt többsége nem úgy szavazott, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja. 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés 2/3-os megszavazásánál pedig már egyértelmű volt, hogy a Néppárt valamit másképpen akar Magyarországon, az események pedig néhány hónap alatt úgy felgyorsultak, hogy a Fidesz–Néppárt-szövetség gyakorlatilag felbomlott, jelenleg úgy beszélnek egymásról, mint ellenfélről.

Tovább

Juncker: Örülök, hogy Orbán szerint jó a személyes kapcsolatunk, én is így érzem

május 7., 15:57 Módosítva: 2019.05.08 06:40
170
Az elmúlt öt évét értékelte az Európai Bizottság elnöke kedden. Büszke rá, hogy Görögországot bent tudta tartani az eurózónában, és sajnálja, hogy nem reagált azonnal a Luxleaks botrányra, és hogy hallgatott a brit kormányra, amikor arra kérték: ne avatkozzon be a brexit-népszavazási kampányba.

Az egység és a remény üzenetét kell sugároznunk, meggyőzni az embereket, hogy a mi közös európai projektünkről szavaznak május 26-án, mondta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy keddi sajtótájékoztatóján. Annak apropóján állt a kamerák elé, hogy csütörtökön az Európai Unió jövőjéről fognak tárgyalni az EU-s országok vezetői egy csúcstalálkozón a romániai Nagyszebenben.

„Mindenkinek azon kell elgondolkodnia, hogy milyen lenne az Európai Unió a választás utáni napon, hogyha például mindenki a szélsőségesekre szavazna – buzdított szavazásra az elnök. – Mindenkinek azt kell mondogatnia magának: 

Ma én vagyok Európa."

Az Európai Uniót ért kritikákról megjegyezte: nem tartja fairnek, hogy teljes egészében az EU-nak róják föl, hogy sok választópolgár csalódott az európai projektben. „A nemzeti politika is kiábrándítja az embereket. Ha az EU-t tesszük meg mindenért bűnbaknak, akkor a nemzeti valóságokat vetítjük az európai valóságra.”

Tovább

Nincs sok alapja, amiért Szijjártó az EU cselén kiakadt

május 7., 11:50 Módosítva: 2019.05.08 00:10
148

Politikailag és eljárásilag is elfogadhatatlan – jelentette ki Szijjártó Péter, miután Magyarország vétója ellenére közös uniós álláspontot emlegettek az ENSZ-ben Izraelről. Az EUobserver uniós hírportál szerint közvetlenül a hétfői ülés előtt a kormány az utolsó pillanatokban elutasította az EU tervezett - Izraelt elítélő - nyilatkozatát, de a finn nagykövet mégis felolvasta.

Hiába kezdett azzal, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél – Magyarországot kihagyva –, utána olyanokat mondott, hogy „az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt”, illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében.

Tovább

Fiatal tüntetők lopták el a show-t az EU-s intézmények nyílt napján

május 4., 21:32 Módosítva: 2019.10.01 00:57
737
Lefeküdtek a földre és énekelni kezdtek arról, hogy mind meghalunk, ha a politikusok nem változtatnak a helyzeten.

Az európai uniós intézmények nyílt napján a szervezők törekedtek arra, hogy tollak és matricák osztogatása mellett minél szélesebb körben megismertessék a látogatókkal, mivel foglalkoznak. Az Európai Bizottság sajtónak kialakított szárnya szombaton kifejezetten környezetvédelmi PR-termékké és gyerekprogramok helyszínévé vált, így az épületben ez a téma kapta a legnagyobb teret.

Amire senki nem számított, hogy délután körülbelül tizenöt fiatal fogja énekelni az Örömóda, az Európai Unió himnuszának radikális feldolgozását. A földre feküdve a tüntetők több programot el is zártak a látogatók elől, majd alig öt percnyi éneklés után a biztonsági őrök elbarikádozták őket a közönség elől. A belga Extinction Rebellion csoport tüntetői ezután még legalább fél óráig folytatták a demonstrációt. Álló hirdetőtáblákkal takarták el őket, ezután csak hallani lehetett kulcsmondataikat, az eseményeket Instagram-oldalunkon közvetítettük.

Tovább

Brüsszelt érdekli a fideszes médiabirodalom

május 3., 16:08 Módosítva: 2019.05.09 08:47
1574
Hivatalos vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha versenyjogi szempontból kifogásolható a magyar kormánypárti sajtó működtetése. Brüsszelben arra kíváncsiak, van-e tiltott állami támogatási vonzata a médiumok összevonásának és működtetésének.

Múlt héten a Bruxinfónak, tegnap pedig a Politiconak is megerősítette az Európai Bizottság, hogy egy panasz alapján vizsgálódik a Magyarországon létrehozott kormányközeli médiakonglomerátum ügyében. A Bruxinfó című magyar nyelvű lapnak Margrete Vestager versenypolitikai biztos kijelentette: arra kíváncsiak, van-e állami támogatási vonzata a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tömörített több száz lap működtetésének. Ugyanakkor a biztos azt is hozzátette, hogy korai még bármilyen részletről beszámolni.

Tovább

Szijjártó ezért szokott vétózni

május 2., 17:07 Módosítva: 2019.05.02 23:38
367
Szijjártó Péter szerint az EU olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a magyar kormánnyal, amely nem segíti a közel-keleti megbékélést, ezért vétózott Magyarország, újabb diplomáciai feszültségeket okozva. A külügyminiszter beszélt arról is, hogy "barátaink és szövetségeseink" állnak annak az útjában, hogy az orosz gáztól függetlenedni tudjunk.

“Izrael vonatkozásában következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot.

Mindezt azzal kapcsolatban mondta külgazdasági és külügyminiszter, hogy tegnap – az Euobserver nyomán mi is megírtuk – bejárta a hír a sajtót, miszerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott egy olyan, Izraelt elítélő EU-s dokumentumot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szeretett volna az Unió közös álláspontként előadni.

Ehelyett a finn uniós nagykövet 27 EU-tagállam nyilatkozataként olvasta fel a dokumentumot – nem említve az aláírók között Magyarországot. Szijjártó Péter szerint

eddig sem, és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát.

Szijjártó Péter szerint olyan nincs, hogy az EU27-eknek van egy álláspontja, mert vagy van a 28 tagállamnak egységes véleménye, vagy pedig nincs. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar fél kért változtatásokat a szövegben, ezek egy részének eleget is tettek a tagállamok, másoknak viszont nem ezért is vétózott a magyar kormány.

Tovább

A szavazás miért nem megy az interneten, ha az adóbevallás igen?

május 2., 05:08 Módosítva: 2019.06.02 14:44
992
A digitális korban a választások kultúrája is átalakulóban van. A politikusok a közösségi médián keresztül kommunikálnak a szavazókkal, Észtországban pedig már online is lehet voksolni, de mi a garancia a választások tisztaságára? Ha minden információ átköltözik a netre, akkor mi lesz azokkal, akik nincsenek online?
Az 1999-es Helsinki EP választás szavazatszámlálói urnát ürítenek.
Az 1999-es Helsinki EP választás szavazatszámlálói urnát ürítenek.
Fotó: MARJA SEPPAENEN-HELIN / LEHTIKUVA / AFP

A közösségi média hatalmas előnye, hogy elősegíti és egyszerűsíti az információáramlást, és a részvételről szól, akárcsak a politika. A képviselők közvetlenül kaphatnak visszajelzést, a választók pedig közvetlenül információt. Az Európai Parlament is már minden közösségi platformon jelen van, és kampányol a májusi választásokon való részvétel fellendítéséért, például a #thistimeimvoting mozgalommal. Amire sokan nem gondolnak, hogy ha a politika és a politikai részvétel is átköltözik a digitális szférába, az növelheti a szegények és a fogyatékkal élők hátrányát az információszerzésben, megnehezítve részvételüket a választásokon.

Tovább