Bicikliző családok, piknikező párok és kutyát sétáltató idős asszonyok élvezték a napsütést a belgiumi kijárási tilalom első délutánján, szerdán Brüsszel egyik nagy parkjában, a Cinquantenaire-ben. Persze, szigorúan betartva a délben életbe lépett szabályt, miszerint csak az egy háztartásban élők lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb a közterületeken.

Sophie Wilmès vezetésével kedden lépett hivatalba egy válságkormány, amely aznap este már meg is hozta az első jelentős intézkedését a koronavírus visszaszorítása érdekében. Az új szabályok értelmében csak alapos indokkal hagyhatja el valaki az otthonát: ha munkába vagy orvoshoz megy, ha bevásárol vagy segítséget nyújt egy rászoruló ismerősnek, családtagnak. Ahogy a szabad levegőn végzett testmozgás is belefér. Sőt, ennek fontosságára a miniszterelnök külön felhívta a figyelmet a korlátozásokat bejelentő tévés beszédében. A lényeg csak annyi, hogy ne menjünk túl közel az idegenekhez. A parkon nyitva tartanak, de játszótereket bezárták.

Ezzel együtt betiltották a nyilvános összejöveteleket, és az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek – élelmiszerboltok, gyógyszertárak – kivételével az összes többi boltot is bezárásra kötelezték. A szupermarketekben 10 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat, és fél óra alatt be kell fejezni a vásárlást. Szerda délután ennek a szigorításnak a nyoma még nem látszott abban az üzletben, ahol jártam – de rajtam kívül nem is volt több öt vásárlónál.  Az óvintézkedések kimerültek abban, hogy az eladók nagyon spéci szájmaszkot viseltek.

A rendőrök fogják ellenőrizni, hogy az emberek betartják-e az intézkedéseket, és aki súlyosan megszegi a szabályt, azt legfeljebb 3 hónap börtönre és 4000 euró büntetésre kötelezhetik. Az még nem látszik, hogy a gyakorlatban hogy fog ez működni, de nyilván nem azt fogják ellenőrizni, hogy tényleg volt-e tej otthon, amiért elindultam a boltba, vagy csak kitaláltam.

Ennek megfelelően a parkot leszámítva az utcán nem voltak sokan, az Európai Bizottság környéke pedig teljesen kihalt volt. Egy elviteles sushi étterem próbált csak némi bevételhez jutni a közelben, de vásárlónak híre-hamva sem volt. A szintén Wilmès vezette ideiglenes kormány már a múlt héten kihirdette, hogy szombattól az éttermek és a kávézók zárva tartanak, kivéve, ha elvitelre is kínálnak ételt. „Nem éhezhetünk mindannyian” – indokolta Maggie de Block szövetségi egészségügyi miniszter, hogy az ikonikus belga krumpli-sütödék a koronavírus megfékezéséhez bevezett drasztikus intézkedések dacára is nyitva maradhatnak. 

Sok köszönet azonban nincs ebben a könnyítésben, a lakásomhoz legközelebb eső kebabos szerint „80 százalékkal esett vissza a forgalom”. A kis helyre senki nem ülhet be, legfeljebb négy ember várhatja bent, míg a döner elkészül, de az utóbbi időben ritkán tévedt ennyi ember a korábban forgalmas gyorsétterembe. A kebabos attól tart, hogy a kormány nemsokára teljes vagy este 6-tól reggelig érvényes kijárási tilalmat vezet be, és akkor végképp lehúzhatja a rolót. 

Az Európai Parlament vezetősége arra kéri a képviselőket, hogy ne menjenek Brüsszelbe a jövő héten. Az EP elnökéből és a frakcióvezetőkből álló úgynevezett elnökök értekezlete csütörtök délután döntött úgy, hogy engedélyezi az írásbeli szavazást a képviselők számára.

Jövő csütörtökön az EP rövidített plenáris ülést tart, ahol egy sor uniós válságkezelő intézkedésről kell szavazniuk, amely a koronavírus terjedésének a feltartóztatását vagy a gazdasági károk enyhítését szolgálja.

100 ezer uniós állampolgár kért eddig segítséget ahhoz, hogy hazatérhessen Európába – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy Twitterre posztolt videóban. A koronavírus terjedése miatt a világ számos pontján törölték a repülőjáratot és korlátozták a szabad mozgást, ami miatt európaiak tömegei ragadtak külföldön.

Indulásra készülő utasok a manilai Ninoy Aquino Nemzetközi Repülőtéren 2020. március 18-án.

Fotó: Joeal Calupitan / MTI

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt, hogy 4500 olyan magyar állampolgár van külföldön, aki regisztrált konzuli védelemre. Mindenkit szeretnének hazahozni, aki haza akar jutni, de bizonyos utak biztosan nem lesznek egyszerűek, mondta, arra hivatkozva, hogy világszerte folyamatosan szigorodnak a légiforgalmi korlátozások.

Az Európai Bizottság jelenleg 13 repülőjárat megszervezésén dolgozik, hogy összesen mintegy 3 ezer embert hozzanak haza Egyiptomból, Marokkóból, a Fülöp-szigetekről, Tunéziából és Argentínából. Ezután Peruból, a Maldív-szigetekről, Mongóliából és több afrikai országból is szerveznek majd járatokat az ott rekedt európaik számára.

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a biztonságos harmadik országra vonatkozó magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezzel a magyar menekültpolitikának egy alapvető alkotóeleméről derült ki, hogy nem alkalmazható. Tulajdonképpen az összes, ilyen indokkal elutasított menedékkérelem jogellenes volt, vagyis a jövőben sem lehet erre hivatkozni.

Közös európai raktérkészletet hoz létre orvosi eszközökből az Európai Unió – jelentette be a válságkezelésért felelős uniós biztos, Janez Lenarčič az EU újabb intézkedését a koronavírus megfékezése érdekében.

Az angol megmentés (rescue) szót kicsit átvariáló „rescEU” névre hallgató program „a készlethiánnyal küszködő tagállamokat fogja segíteni abban, hogy továbbra elláthassák a betegeket és megóvják az egészségügyi dolgozóik egészségét, meggátolva a vírus további terjedését” – magyarázta Lenarčič.

a maradékot a tagállamoknak kell majd előteremteniük.

Janez Lenarčič

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Azok a tagállamok, amelyek szeretnének otthont adni az uniós egészségügyi raktárkészleteknek, holnaptól jelentkezhetnek a programba. A raktárak feltöltésére az adott országnak kell majd közbeszerzési pályázatot kiírnia.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Részleges beutazási tilalmat vezet be az EU, hogy feltartóztassa a koronavírus további terjedését – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők döntését az uniós vezetők keddi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatón.

A döntés értelmében 30 napig csak az uniós állampolgárok léphetnek be az EU területére, illetve a britek, mivel a brexit utáni, az év végéig tartó átmeneti időszakban továbbra is uniós állampolgárnak minősülnek. Emellett a schengeni övezet azon országainak az állampolgárai is beutazhatnak, akik nem tagjai az EU-nak, azaz a norvégok, a svájciak, az izlandiak és a lichtensteiniek.

Az AFP hírügynökség szerint Angela Merkel német kancellár nem sokkal korábban szintén ismertette a döntést a német sajtó számára. Azt is elmondta, hogy koordinálják majd a külföldön rekedt utazók hazatérését. Ezzel párhuzamosan Charles Michel is arról beszélt, hogy

minden uniós állampolgárnak segíteni fognak a hazatérésben.

290 uniós állampolgárt hoztak haza Marokkóból az Európai Unió segítségével – jelentette be az Európai Bizottság. Ezzel együtt 800-ra emelkedett azoknak az európaiaknak a száma, akiket a koronavírus terjedése miatt az EU segítségével menekítettek ki az EU-n kívüli országokból: Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból és most Marokkóból.

Ausztria hétfőn kezdeményezte az uniós polgári védelmi mechanizmust annak érdekében, hogy a konzuli védelemért folyamodó osztrák és más uniós állampolgárokat hazahozhassák Európába. A Marrákesből induló gép Bécsben szállt le kedd reggel. Közben Ausztria újabb 4 ember hazaszállításához kérte az EU segítségét.

Emmanuel Macron francia elnök hétfő este adott televíziós nyilatkozatában alaposan előreszaladva egymagában bejelentette: 

Kedd délben az EU lezárja a külső határait, minden utazást felfüggesztenek az EU-s és az unión kívüli országok között a következő 30 napra.

A kijelentéssel több gond is van:

• Az Európai Bizottság valóban létező tervezetéről jelenleg is csak tárgyalnak az uniós tagállamok.
• Az EU-nak nincs jogi felhatalmazása arra, hogy lezárja a határokat, ezt csak a tagállamok tehetik meg,
• Ahhoz, hogy ez valóban bekövetkezzen, az összes tagállamnak igent kell mondania.
• A tervek szerint az uniós állam- és kormányfők kedd délután 5 órakor kezdődő videókonferenciájukon hagyják majd jóvá az intézkedéseket.
• A 27 uniós vezetőnek Macron csak egyike.
• A tervezet szerint az utazási tilalom csak részleges lenne: az uniós állampolgárok hazatérhetnének, és külföldi állampolgárságú orvosok, nővérek és kutatók beutazását is engedélyeznék.

Ugyanebben a televíziós nyilatkozatában jelentette be Macron azt is, hogy két hétig kijárási tilalmat rendel el a francia állampolgárok számára, akik ezentúl csak akkor hagyhatják el az otthonukat, ha gyógyszerért vagy élelmiszerért indulnak. „Háborúban állunk” – magyarázta. Erre valóban volt jogköre.

(Borítókép: Ludovic Marin / AFP)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Videókonferencián tárgyalnak a koronavírus legújabb fejleményeiről az uniós állam- és kormányfők kedd délután. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hívta össze a rendkívüli értekezletet, hogy megtárgyalják a következő lépéseket.

"Nagyon fontos, hogy megállítsuk a vírus terjedését, elegendő orvosi felszerelést biztosítsunk, támogassuk a kutatást és megakadályozzuk a gazdasági visszaesést" - írta Michel a tanácsülést bejelentő Twitter-üzenetében hétfőn.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek is videókonferencián tárgyalják meg hétfőn az Európai Bizottság gazdaságélénkítő javaslatait, amely összesen 35 milliárd euróval támogatná a kárenyhítést azokban az iparágakban, amelyek a járvány miatt a legnagyobb veszteséget szenvedik el.

Gazdaságélénkítő csomagot fogadott el az Európai Bizottság, hogy enyhítse azt a sokkot, amelyet az európai vállalkozásoknak kell a koronavírus miatt elszenvedniük.

Nem lehet a vírust megállítani, ám a terjedését tudjuk lassítani. Ennek az árát viszont a gazdaság fizeti meg

– magyarázta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a programot bemutató sajtótájékoztatón.

Ursula von der Leyen

Fotó: Johanna Geron / Reuters

Februárban a Bizottság még 1,4 százalékos GDP-növekedést jósolt 2020-ra, azonban mostranra egyértelmű vált, hogy a gazdaság recesszióba süllyedhet, jelentette ki Maarteen Verwey, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának vezetője.

A gazdaságélénkítő csomag egyik legfontosabb eleme, hogy az Európai Bizottság az uniós versenyjogi szabályoktól eltérve

Főként a turizmusban, a közeledésben és a vendéglátásban tevékenykedő cégeknek szánják a segítséget.

A dán kormány már csütörtök este engedélyt kért arra, hogy kártérítést nyújthasson azoknak a rendezvényszervező cégeknek, amelynek az 1000 főnél nagyobb eseményeit le kellett mondani. A kormányok ezentúl egy külön erre a célra létrehozott infóvonalon egyeztethetnek a Bizottsággal a tervezett állami támogatásokról.

A Bizottság arra is áldását fogja adni, ha a tagállamok gyorssegélyt akarnak adni a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások számára, vagy a bankokat tőkésítik fel annak érdekében, hogy hitelezni tudjanak a cégeknek. Hasonlóképpen, azt is elképzelhető megoldásnak tartják, hogy egy ország engedélyezze a járvány miatt különösen sújtott szektorok vállalkozásai számára, hogy késsenek az adófizetéssel.

Emellett felül fogják vizsgálni azt az iránymutatást, amit a Bizottság a 2008-as gazdasági válság idején adott ki a gazdaságélénkítő állami támogatásokkal kapcsolatban.

Hétfőtől az Európai Bizottság otthoni munkára kötelezi azokat a munkatársait, akik nem kiemelten fontos munkakörben dolgoznak – jelentette be az intézmény csütörtökön egy sor másik intézkedéssel együtt, amellyel a koronavírus terjedését szeretnék megakadályozni a dolgozóik körében.

A járvány miatt az intézmény eddig is támogatta az otthoni munkavégzést, de hétfőtől ez az előírás. Kivételt csak a kiemelten fontos pozíciót betöltő tisztviselők képeznek, akik váltott műszakban fognak bejárni. Hétfőtől az uniós intézményekben dolgozók gyerekei számára fenntartott, úgynevezett európai iskolákat és óvodákat is bezárják.

A külföldi munkautakból csak a legszükségesebbeket engedélyezik, és hasonlóképpen csak akkor tartják meg a más országokból érkező kollégákkal esedékes találkozókat, ha nagyon muszáj. Alapvetően mindenkit arra kérnek, halassza el, vagy videókonferencián tartsa meg az értekezleteket.

Emellett minden bizottsági munkatárstól elvárják, hogy fokozottan ügyeljen a higiéniára, és ha észleli magán a betegség tüneteit, vonuljon karanténba.

2000 euró (kb. 680 ezer forint) extra támogatást ad az Európai Bizottság azoknak a migránsoknak, akik hajlandóak a görög szigetekről visszatérni a származási országukba – jelentette be Ylva Johansson, a belügyekért felelős uniós biztos görögországi látogatása során.

A Bizottság várakozásai szerint mintegy 5000 ember fog úgy dönteni, hogy a zsúfolt menekülttáborok helyett inkább a hazatérést választja. A lehetőség egy hónapig érvényes, és azok jelentkezhetnek a hazatérést segítő programra, akik január 1. előtt érkeztek valamelyik görög szigetre.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) és az ENSZ égisze alá tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) munkatársai készítik majd fel a hazatérőket, és egyúttal azt is felügyelik, hogy a pénzt valóban hasznos célokra használják fel.

Ylva Johansson

Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Johansson arról is beszélt, hogy 

Jelenleg 1600 gyerek sorsa rendeződik el, ami a biztos szerint „jó kezdet a szolidaritáshoz”, de májusban az ENSZ Gyermekalapjával, az UNICEF-fel közösen tart az EU konferenciát, ahol reményeik szerint még több felajánlás érkezik.

Az újrahasznosításra és hulladékcsökkentésre ösztönző akciótervét hirdetett meg az Európai Bizottság. A körforgásos gazdaság akcióterve hatalmas lépés a klímasemleges és nyersanyag-hatékony gazdasági modell felé, amely nélkül a 2050-es környezetvédelmi célok nem valósulhatnak meg – véli Virginijus Sinkevičius a környezet, az óceánok és a halászat védelméért felelős uniós biztos, aki szerdán bemutatta a stratégiát.

Virginijus Sinkevičius uniós biztos bejelenti a circular economy action plant

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Az akcióterv a leginkább nyersanyagigényes iparágakat célozza, érinti például az elektronikai és számítástechnikai szektort, az építőipart, a közlekedést, az élelmiszeripart, a ruha- és a műanyaggyártást is.

A kezdeményezés egyik legérdekesebb része az úgynevezett „jog a javíttatáshoz”, ami hosszabb távon arra kötelezné a mobiltelefonok és számítógépek gyártóit, hogy növeljék meg az elektronikai termékek élettartamát azzal, hogy 

Sinkevičius állítja: háromból két európai szívesebben használná tovább a kütyüjét, ha meg tudná javíttatni, ezért a modern fogyasztó- és környezetvédelmi szempontok azt követelik, hogy ne a gyártók kényszerítsék rá az újabb vásárlásra az embereket, hanem a vevők dönthessék el, megjavíttattják-e a régi terméket vagy újat vesznek.

25 milliárd eurót szán az Európai Unió a koronavírus megfékezésére és a gazdasági válság megelőzésére – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedd este. Kedd délután az EU 27 állam- és kormányfője az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel tartott videókonferenciát, amelyen további intézkedésekről egyeztek meg,

– magyarázta Von der Leyen.

Ursula von der Leyen és Charles Michel

Fotó: John Thys / AFP

Az Európai Bizottság elnöke szerint nemcsak a vírus emberéletekre közvetlen veszélyt fenyegető terjedését kell meggátolni, hanem azt is, hogy a járvány komoly visszaesést okozzon az európai gazdaságnak. Ennek érdekében a Bizottság kivételt fog tenni az uniós versenyjogi szabályokban, és

Emellett a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési szigorán is lazítani fognak, hogy a tagállamok ne kerüljenek bajba azért, ha a járvány miatt megszaladnak az állami kiadások.

Csütörtök déltől pályázhatnak ismét egy hónapos ingyenes európai vonatbérletre a 18 évesek - hívta fel a figyelmet a DiscoverEU program mentora, Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.

Az egy hónapos InterRail bérletet biztosító program két éve működik, és eddig 70 ezer - közöttük mintegy 1400 magyar - fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy ingyen beutazza a kontinenst. Az ötödik pályázati fordulóra március 12-én déltől lehet pályázni itt, a DiscoverEU honlapján. De nem árt sietni, mert mindössze két hétig lehet jelentkezni.

Aki bekerül a programba, 2021. február 28-ig használhatja fel az utazási lehetőséget.

Miközben március 10-én több helyen – már ahol a koronavírus miatt nem fújták le a programot – tüntetnek a székely autonómiáért, a háttérben rövid időn belül már a második uniós aláírásgyűjtéssel próbálnak kézzel fogható lépéseket kiharcolni az EU-ban élő nemzeti kisebbségek támogatásáért. Az európai régiók támogatási egyenlőségét követelő, online is kitölthető európai polgári kezdeményezésnek alig két hónapja maradt, hogy összegyűjtsön egymillió aláírást. Ha sikerül, az unió kvázikormánya, az Európai Bizottság köteles foglalkozni a kérvénnyel.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított kezdeményezés célja, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Az SZNT szerint az uniós támogatások elosztásánál Romániában burkoltan előnyben részesítik azokat a régiókat, ahol a román nemzetiségű lakosság van többségben.

Új ipari stratégiát hirdetett az Európai Bizottság. Két és fél évvel ezelőtt már kiadtak egy hasonló dokumentumot, azonban a világ annyit változott azóta, hogy újra kellett gondolni a célkitűzéseket – magyarázta Margarethe Vestager, a Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón.

Margrethe Vestager uniós biztos bemutatja az új európai ipari stratégiát

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Vestager szerint az új, átfogó terv segítségével az európai ipar képes lesz megbirkózni a globális gazdasági verseny és a kereskedelemben tapasztalható protekcionizmus megerősödésével, a digitális forradalom kihívásaival és a klímasemlegesség célkitűzéseinek is eleget tesz majd.

Emellett megpróbál az európai vállalatok igényeinek is megfelelni, ugyanis a felmérések szerint az európai cégek 70 százaléka szerint az uniós belső piac még mindig nem kellőképpen integrált.

Frissítés: Koronavírust diagnosztizáltak egy olyan külsős óraadónál, aki az Európai Parlamentben tanít - derült ki abból az értesítésből, amelyet az intézmény dolgozóinak küldtek szét kedden. A levél szerint külön szóltak azoknak az alkalmazottaknak, akik a tanár órájára jártak, hogy fennáll a fertőzésveszély és vizsgáltassák ki magukat. (Az EP dolgozói különböző tréningeken és nyelvórákon vehetnek részt a munkahelyükön.) 

Karanténba vonul az Európai Parlament elnöke, David Sassoli, és brüsszeli otthonából dolgozik majd – jelentette be a politikus kedden. Sassoli az olasz kormány hétfő este ismertetett döntésének hatására döntött úgy, hogy 14 napig nem megy emberek közé, és ugyanezt várja el a többi olasz képviselőtől is.

David Sassoli

Fotó: Francois Walschaerts / AFP

Az Olaszországban egyre súlyosabb járványhelyzet miatt határozott úgy Giuseppe Conte miniszterelnök, hogy gyakorlatilag az egész országot lezárják, és kiterjesztik a korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket. Mivel Sassoli nemrég Olaszországban járt, biztonságosabbnak tartja, ha önkéntes karanténba vonul.

A Parlament továbbra is ellátja a feladatát. Egy vírus sem állíthatja meg a demokráciát

– üzente Sassoli.

Az Európai Parlament több komoly óvintézkedést tett az elmúlt időszakban a járvány megfékezése érdekében: először a látogatókat tiltották ki, majd a Strasbourgba utazás helyett Brüsszelben maradtak a plenárisra, végül pedig egynaposra rövidítették az ülést.

Valódi eredmény nélkül zárult Recep Tayyip török elnök látogatása Brüsszelben. Az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság vezetőjével, Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetéseket követően annyiban sikerült megállapodniuk, hogy folytatják az egyeztetéseket.

Egész pontosan, a három vezető megbízta az EU külügyi főképviselőjét, Josep Borrell-t és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert, hogy tárgyaljanak tovább annak érdekében, hogy mindkét fél álláspontját egyértelművé tegyék a 2016-s EU-török megállapodásról – jelentette be Michel a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.

A korábbi tervekkel ellentétben Erdoğan nem állt a nyilvánosság elé a két uniós intézmény elnökével együtt, hanem rögtön elindult a repülőtérre. 

Az Európai Bizottság első száz napjáról tartott volna sajtótájékoztatót Ursula von der Leyen, az intézmény elnöke hétfőn, de az újságírókat lényegében csak Recep Tayyip Erdoğan török elnök és a görög határokon kialakult válság érdekelte. 

„A tárgyalások elején vagyunk, konkrét számokról nem esett még szó”– hangsúlyozta a Bizottság elnöke arra utalva, hogy az Európai Tanács vezetőjével, Charles Michellel együtt hétfő este 6 órakor találkoznak majd a török elnökkel, hogy az elmúlt másfél hétben kialakult válsághelyzet megoldásáról, és az EU és Törökország közötti megállapodás megújításáról tárgyaljanak. A török elnök előtte Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyal majd.

Február 28-a óta több tízezer Törökországban élő menekült próbált meg szárazföldi és tengeri úton átjutni Görögországba, miután a török kormány bejelentette: megnyitották Európa kapuit.  Ez azonban arra vonatkozott, hogy a török rendőrök és határőrök többé nem tartóztatják fel a menekülteket, akiknek korábban szigorúan ellenőrizték a mozgását.

Frissítés: Az Európai Parlament egy naposra rövidíti a plenáris ülését a koronavírus miatt - jelentette be Jaume Duch, az intézmény szóvivője hétfő késő délután. Hétfőn csak megnyitják az ülést, ami kedden folytatódik. Négy témáról tartanak csak vitát - nemzetközi nőnap, koronavírus, migráció és uniós költségvetés -, minden más ügyet és szavazást későbbre halasztanak.

Tovább szigorítják az európai uniós intézmények a koronavírus miatti intézkedéseket. A tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa hétfőn jelentette be, hogy csökkentik a tagállami diplomaták és szakértők munkacsoportjainak üléseit, és a találkozókon résztvevők számát is korlátozzák. Az épületbe pedig külső látogatók nem léphetnek be.

A járványveszély miatt az Európai Parlament is kivételesen Brüsszelben tartja meg a plenáris ülését Strasbourg helyett. Dacian Cioloș, az Európa Megújul frakció elnöke szerint azonban ez sem elég. A politikus azt szeretné, ha az egész plenáris ülést lefújnák vagy legalább jelentősen leszűkítenék a napirendi pontokat – derült ki Cioloșnak abból a David Sassoli EP-elnökhöz írt leveléből, ami a Politico.eu uniós ügyekkel foglalkozó hírportál birtokába jutott. Az EUrologus információi szerint 

A múlt héten megírtuk, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek ülése is elmaradt, mivel az egyik fertőzött tanácsi alkalmazott közvetlen kapcsolatban állt az egyik tagország diplomáciai képviseletének vezetőjével. Azóta kiderült, hogy a Tanács soros elnökségét ellátó horvát kormány uniós nagykövete, Irena Andrassy volt az, aki kapcsolatban került a koronavírusos tisztviselővel. A diplomata karanténba vonult. 

Dacian Ciolos Renew

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Óvatosságból hétfőre és keddre tanítási szünetet rendeltek el az egyik olyan európai iskolában, ahova az uniós intézmények dolgozóinak a gyerekei járnak, mivel az egyik szülőnél koronavírust diagnosztizáltak.

Elmaradt pénteken Brüsszelben az EU-hoz akkreditált nagykövetek tervezett ülése, erről a CNN számolt be, miután hivatalos uniós források megerősítették nekik, hogy az Európai Tanács alkalmazottai közül már a második személy esetében mutatták ki az újfajta koronavírus-fertőzést.

Az is kiderült, hogy a most megbetegedett alkalmazott közvetlen kapcsolatban állt legalább az egyik nagykövettel, ezért döntöttek az ülés elhalasztásáról. Óvintézkedésként lezárták az Európai Tanács azon részeit, ahol az alkalmazott megfordult. Ugyanakkor más ülést nem halasztottak el.

Új, önkéntes menekültelosztási rendszert készít elő az Európai Bizottság, amely azonban csak a görög migránstáborokban élő, kísérő nélküli gyerekekre vonatkozik. Erről Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök állapodott meg, miután telefonon beszéltek egymással – jelentette be Eric Mamer, a bizottság szóvivője.

A görög menekülttáborokban jelenleg körülbelül 42 ezer ember él, közülük 5500 a kísérő nélküli kiskorú. A táborok túlzsúfoltak, gyakori az erőszak, és vannak, akik már évek óta valamelyik befogadóközpontban élnek. A görög miniszterelnök azt mondta, hogy ez az új rendszer csakis önkéntes lehet, vagyis a tagállamoktól várják a felajánlásokat, és azt, hogy fogadják be ezeket a gyerekeket.

Akiket nem tudnak valamelyik EU-s tagállamban elhelyezni, azok számára az életkörülményeik javítását tervezik, amelyhez az Európai Bizottság biztosít forrásokat. Ylva Johansson uniós belügyi biztos jövő héten Görögországba utazik előkészíteni az új eljárást. Ezen kívül még tavasszal konferenciát tartanak a migráns gyerekek helyzetéről, az áttelepítésekre összpontosítva.

„Ne menjenek a határra. A határok nincsenek nyitva. Ha valaki azt mondja, hogy szabadon távozhat Görögországba vagy Ciprusra, az nem igaz” – üzente a Törökországból Európa felé tartó menekülteknek Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője pénteken. Borrell az uniós külügyminiszterek zágrábi rendkívüli tanácsülése után tartott sajtótájékoztatóján többször hangsúlyozta, a következő hetekben az EU egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy megértesse a Törökországot elhagyni akaró menekültekkel: 

Ezt az üzenetet az külügyminiszterek is megfogalmazták a tanácsülés zárónyilatkoztában: „Elfogadhatatlan a helyzet az EU külső határain. Az EU és a tagállamai elszántak abban, hogy megvédjék a határokat. Az illegális határátlépéseket nem fogjuk eltűrni.”

Múlt péntek óta több tízezer Törökországban élő menekült próbált meg szárazföldi és tengeri úton átjutni Görögországba, miután a török kormány bejelentette: megnyitották Európa kapuit. Ez azonban arra vonatkozott, hogy a török rendőrök és határőrök többé nem tartóztatják fel a menekülteket, akiknek korábban szigorúan ellenőrizték a mozgását.