A koronavírusra reagálva nemzeti szinten születnek döntések, a brüsszeli koordináció minimálisra csökkent, leginkább kommunikációs célokat szolgál – így foglalta össze benyomásait Szijjártó Péter az EU-s külügyminiszterek videókonferenciája után, a Facebook-oldalán tartott tájékoztatóján.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket mindenki igyekszik maga beszerezni, és leginkább Kínából. Hozzátette, szombaton újabb hat repülőgép érkezik Magyarországra kínai árukkal. Az uniós állampolgárok hazahozatala terén is a magyar megoldást dicsérte, eddig már több mint hatezer magyar tért haza a külügyminisztérium segítségével. Ugyanakkor létezik erre egy uniós program is, amely eddig több mint 10 ezer uniós polgárt, közöttük 101 magyar hozott vissza. Szijjártó szerint ez a program megkésett.

Minden tiszteletem az Öné, de nincs időm most erre!

– írta Orbán Viktor a Fidesz kizárásával kapcsolatos legújabb kezdeményezésre reagálva az Európai Néppárt főtitkárának, Antonio López-Istúriz White-nak.

Az Európai Néppárt tizenhárom tagpártjának elnöke kéri, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból. A Néppárt elnökének, a Donald Tusknak címzett levelet többek között Donáth Anna momentumos EP-képviselő osztotta meg a Twitter-oldalán.

A magyar koronavírus-törvényről azt írják, hogy „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése”, mivel korlátlan időre hirdeti ki a veszélyhelyzetet, és a rendeleti kormányzás lehetőségét adja Orbán Viktor miniszterelnöknek. A néppárti politikusok attól is tartanak, hogy Orbán „az újonnan szerzett hatalmával a kormány még erősebb nyomás alá fogja venni a civil társadalmat.”

„Már egy ideje figyeljük a jogállamiság leépítését Magyarországon. A Fidesz tagsága fel van függesztve az Európai Néppártban, mert nem tartotta tiszteletben a jogállamiságot.

A mostani fejlemények azonban meggyőztek minket arról, hogy ezzel a politikával a Fidesz nem maradhat a Néppárt tagja

– írják.

A levelet két-két belga és svéd, illetve cseh, finn, görög, litván, luxemburgi, holland, norvég és szlovák tagpártok írták alá, és a dán Konzervatív Néppárt, amelyik már hétfőn is kezdeményezte a Fidesz kizárását.

100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programot jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.

A SURE (angolul: biztos, bizonyos) program keretében a vállalatok kevesebb órában foglalkoztatnák az alkalmazottaikat, de továbbra is teljes fizetést folyósítanának a munkavállalóknak. A program célja, hogy

A különbözetet a tagállamok fizetnék ki a cégeknek, és erre a fedezetet az a hitel nyújtaná, amelyet az EU ad a kormányoknak.

Ursula von der Leyen

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság venne fel hitelt a nemzetközi pénzügyi piacokon, amelyeket a tagállamnak adna tovább, szintén hitel formájában. A megoldás azért lenne kedvező a különösen nehéz helyzetben lévő országok, például Olaszország és Spanyolország számára, mert az EU náluk jobb feltételekkel juthat finanszírozáshoz. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság felvehesse a 100 milliárdos hitelt, a tagállamoknak az összeg negyedért kezességet kellene vállalniuk. Hogy kinek mekkora összegért kell garanciát vállalnia, azt az ország nagysága és gazdasági teljesítménye alapján határoznák meg. De a program csak akkor indulhat, ha mind a 27 tagállam belemegy a kezességvállalásba.

Ugyanakkor kérdéses, hogy az eurókötvényeket élesen elutasító tagállamok, például Németország vagy Hollandia beleegyezik-e egy egészen hasonló megoldásba, amikor az EU, vagyis végeredményben a befizető tagállamok vesznek fel közösen hitelt. 

A tervek szerint a programmal a koronavírus miatt különösen hátrányos helyzetbe került tagállamokat segítené ki az Európai Bizottság. Azonban míg a kohéziós alapok átcsoportosításával kialakított 37 milliárd eurós befektetési kezdeményezésnél nemzeti kvóták vannak az országok mérete és gazdasági teljesítménye alapján, a SURE-nál nem lennének az országok számára előre leosztott összegek, a döntés a Bizottság kezében lenne.

Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Fotó: Francois Lenoir

Von der Leyen az EU újabb gazdasági válságkezelő csomagját ismertette azon a sajtótájékoztatón, amelyen a magyar koronavírus-törvényről is kapott kérdést.

A Bizottság elnöke elmondta, hogy a múlt héten Věra Jourová európai értékekért és jogérvényesülért felelős uniós biztos tárgyalt Varga Judit magyar igazságügyi miniszterrel a koronavírus-törvényről, az európai biztosok pedig keddi ülésükön is megvitatták a törvényt.

Von der Leyen a hétfőn kiadott nyilatkozatában foglalt gondolatokat is megismételte, miszerint a koronavírus jelentette nehéz helyzetben gyors és hatékony intézkedések szükségesek az emberek egészségének érdekében, de azoknak időben korlátozottnak kell lenniük, és a céllal arányosnak, lehetőséget adva a felülvizsgálatra is.    

13 európai ország fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy bizonyos vészhelyzeti  intézkedések veszélybe sodorhatják a jogállamiságot, a demokráciát és az alapjogok érvényesülését.

A német, francia, spanyol, olasz,  holland, belga, luxemburgi,  dán, svéd, finn, görög, ír, portugál kormányok közös nyilatkozatát a 444. hu vette észre a holland kormány honlapján.

A nyilatkozat elismeri, hogy a rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre van szükség az emberek védelme és a válságkezelés érdekében, de, mint írja,

Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a sajtó- és szólásszabadságot nem korlátozhatják az intézkedések.

Mark Rutte, holland miniszterelnök

Fotó: Bart Maat / AFP

A 13 kormány úgy gondolja, hogy Európának közösen kell átvészelni ezt a nehéz időszakot és közösen kell megvédenie az európai értékeket. Ezért támogatják az Európai Bizottságot abban, hogy az összes kormány vészhelyzetei intézkedését vizsgálja meg.

Emellett arra kérik az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekből álló Állandó Ügyek Tanácsát, hogy vegye napirendre a kérdést, amikor arra alkalmas az idő. Ez utóbbi fontos fejlemény, hiszen a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében folyó hetes cikk szerinti eljárás is más szintre lépett, mikor az Európai Bizottság és az Európai Parlament helyett már a miniszterek - azaz érintett kormánytagok egyenrangú kollégái - foglalkoztak az üggyel.

Az uniós biztosok szerdai ülésükön külön tárgyaltak a magyar koronavírus-törvényről. Az Európai Bizottság az összes tagállamban bevezetett rendkívüli intézkedést meg fogja vizsgálni – jelentette be az intézmény vezető szóvivője, Eric Mamer. 

A magyar koronavírus-törvény elfogadása komoly hullámokat vetett az európai politika többi színterén is. Az Európai Néppárt egyes tagpártjai ismét a Fidesz kizárását követelik. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar kormányt kellene karanténba helyezni az uniós döntéshozatalban.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke szerdai keltezésű levelében arra kéri a tagpártokat, gondolják át a Fidesz tagságával kapcsolatos álláspontjukat, ha már nem a koronavírus elleni harccal kell törődniük. A kiszivárgott levelet Euronews tudósítója, Shona Murray tette közzé a Twitter-oldalán.

A másfél oldalas dokumentum nagy része a koronavírus elleni válságkezelés és az uniós fellépés fontosságáról szól, ám az utolsó bekezdéseket a magyar koronavírus-törvénynek szenteli Tusk. „Politikailag veszélyes és erkölcsileg elfogadhatatlan a koronavírust állandó vészhelyzet bevezetésére használni” – szögezi le a Néppárt elnöke, aki a magyar jogszabályt „a célnak nem megfelelőnek és aránytalannak” nevezi.

Az írás előzménye, hogy a dán Konzervatív Néppárt EP-képviselője, Pernille Weiss a Twitteren jelentette be kedden, hogy pártjának elnökével, Soren Pape Poulsennel közösen levélben kérik Tusktól és a Néppárt EP-frakciójának vezetőjétől, Manfred Webertől a Fidesz kizárását a pártcsaládból. Weiss a Népszavának azt nyilatkozta, hogy tudomása van arról, hogy több más tagpárt is egyetért a kezdeményezéssel. A dánok levele önmagában nem elég: a szabály szerint legalább hét tagpártnak kell kérnie a kizárást (akik minimum öt országot képviselnek), hogy újra napirendre vegyék a kérdést. Februárban a Néppárt politikai gyűlése abban maradt, hogy a Fidesz tagságát továbbra is felfüggesztik, míg a magyar kormány nem változtat a politikáján.

Az esetről a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál számolt be még a múlt héten, ugyanis a pár egyik tagja a lap munkatársa volt, aki „élete legdrágább croissant-ját” ette meg. (Egy croissant ára alapesetben 70 cent és 2,5 euró között mozog, a termékskála a boltban előrefagyasztott tésztából megsütött és üres, illetve a mandulakrémmel töltött, biolisztből készült péksüteményig terjed.)

Ez is mutatja, hogy a belga rendőrség folyamatosan ellenőrzi, hogy az emberek betartják-e az éppen két hete elrendelt kijárási korlátozás szabályait, és kemény bírságot szab ki azokra, akik nem teszik.

Kiskorúaknál alacsonyabb a tarifa: 100 és 170 euró, azaz 36 ezer és 60 ezer forint. A legtöbb nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy az emberek döntő többsége megértette, és tiszteletben tartja az előírásokat.

Az elővigyázatosság fontos, mivel a 11 milliós Belgiumban a legfrissebb adatok szerint 13964 igazolt koronavírus-fertőzöttet tartanak számon, keddről szerdára 1189-cel nőtt a számuk. A fertőzöttek felét – 6632 fő – kezelik kórházban. 705-en vesztették életüket, közülük 123-ban az előző nap. 1696-an hagyhatták el a kórházakat, vagyis 11 ezer aktív eset van.

A kijárási korlátozások mellett fő szabályként érvényes, hogy alapos indokkal tehát továbbra is el lehet menni otthonról: belefér, ha valaki munkába vagy orvoshoz megy, ha bevásárol vagy segítséget nyújt egy rászoruló ismerősnek, családtagnak. Emellett a szabad levegőn végzett testmozgás is megengedett, csak nem szabad 1,5 méternél közelebb menni azokhoz, akikkel nem élünk egy háztartásban. Csak a létfontosságú termékeket kínáló üzletek tarthatnak nyitva, illetve az ételt elvitelre kínáló büfék és éttermek. Egyébként a várakozásokkal ellentétben a belga miniszterelnökből és a kormány bizonyos tagjaiból álló nemzetbiztonsági tanács nem szigorította meg pénteken az egy héttel korábban bevezetett kijárási korlátozás feltételeit. 

Országos összesítést eddig nem közöltek a bírságokról, de például Ixelles kerület rendőrsége csak a hétvégén 682 embert bírságolt meg a Belga hírügynökségnek nyilatkozó Ilse Van de Keere szóvivő szerint. A közösségi médiában kifejezetten aktív észak-brüsszeli rendőrkapitányság pedig rendszeresen felteszi a legfrissebb adatokat a Facebookjára, vagyis egész pontosan az 5344-es jelvényszámú munkatársa, Bruno rendőrmackó oldalára. A legfrissebb összesítés szerint

Vásárlók sorakoznak egy brüsszeli áruház előtt

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

Szerdán indul az EU legújabb katonai missziója, amely a Líbiára kiszabott ENSZ-fegyverembargót fogja ellenőrizni a Földközi-tenger térségében, miután az uniós külügyminiszterek kedden írásban is jóváhagyták az előző héten tartott videókonferenciájukon hozott megállapodást.

Az EU bebizonyította, hogy még a koronavírus idején is képes felelősséget vállalni a nemzetközi ügyekben, és tenni a béke érdekében a közvetlen szomszédságunkban

- méltatta a döntést Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője keddi sajtótájékoztatóján.

Az IRINI névre keresztelt művelet a tengeren, a levegőben és műholdak segítségével fogja figyelni, hogy a líbiai konfliktusban érdekelt felek nem szállítanak-e továbbra is fegyvereket és egyéb katonai felszerelést a polgárháború sújtotta országba.

Líbiai katonai zászlóalj harcosai járőröznek Benghazi keleti részén 2020. március 21-én.

Fotó: Abdullah Doma / AFP

Kiegészítő feladatként azt is monitorozni fogják, hogy nem szállítanak-e illegálisan kőolajat az országba, segítenek a líbiai parti őrség és tengerészet kiképzésében, illetve az embercsempész-hálózatok ellen is fellépnek majd. 

Az utóbbi feladat különösen sok konfliktust okozott az uniós tagállamok között, ugyanis az IRINI elődjének tekinthető, kifejezetten az embercsempészet elleni harc miatt felállított SOPHIA misszió tengeri műveleteit azért kellett 2019-ben felfüggeszteni, mert az olasz kormány nem engedte a hajókat kikötni. Az uniós hajók ugyanis a nemzetközi tengerjognak megfelelően kimentették a tengerből a menekülteket.

A legnehezebb időkben is ki kell tartani a szabadság, demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének európai értékei mellett – írja Ursula von der Leyen , az Európai Bizottság elnöke egy kedden kiadott közleményben.

Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben 2020 március 26-án

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Az intézmény vezető szóvivője, Eric Mamer pedig bejelentette, hogy a Bizottság meg fogja vizsgálni az összes tagállamban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, beleértve a magyar koronavírus-törvényt is. A biztosok szerdai ülésén már tárgyalni fognak a helyzetről.

A közlemény nem említi nyíltan a hétfőn elfogadott koronavírus-törvényt, de az Európai Bizottság szóvivőinek és a jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders nyilatkozatainak fényében egyértelmű üzenetnek tűnik a magyar kormány számára. A szóvivő pedig a Magyarországgal kapcsolatos kérdésekre reagálva olvasta fel a dokumentumot a kedd déli sajtótájékoztatón.

Von der Leyen elismeri, hogy a koronavírus jelentette nehéz helyzetben gyors és hatékony intézkedések szükségesek az emberek egészségének érdekében. De a „vészhelyzeti intézkedések nem mehetnek az alapvető jogok és értékek európai szerződésekben foglalt normáinak rovására” – írja a közlemény, ami külön kitér a szabad sajtó munkájának fontosságára, amelynek a segítségével tájékoztatni lehet a közvéleményt és megakadályozni az álhírek terjedését. A törvénynek az álhírek terjesztésére vonatkozó részeit ezért különös figyelemmel fogja a Bizottság vizsgálni – árulta el a szóvivő.

A Bizottság elnöke arra is figyelmeztet, hogy a rendkívüli intézkedéseknek szigorúan arányosnak és szükségesnek kell lennie. „Nem tarthatnak örökké. Ráadásul, a kormányoknak lehetővé kell tennie, hogy az intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálják” – teszi hozzá.

Az uniós határokon át naponta ingázó munkavállalók és mezőgazdasági idénymunkások védelmében adott ki gyakorlati útmutatót az Európai Bizottság.

Az ajánlások célja az, hogy megkönnyítse a határokon naponta átlépő 1,5 millió európai munkavállaló életét

– mutatott rá Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke legújabb videóüzenetében, ugyanis az uniós tagállamok jelentős része visszaállította a határellenőrzést és a más tagországok állampolgárainak belépését korlátozó intézkedéseket vezetett be azért, hogy meggátolja a koronavírus terjedését.

Mezőgazdasági idénymunkások Németországban 2020. március 26-án.

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A dokumentumban a Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé, hogy az európai gazdaság és a koronavírus elleni harc szempontjából létfontosságú ágazatok naponta ingázó dolgozói gyorsan átkelhessenek a határokon. Ilyennek számítanak az egészségügyi dolgozók, a gyermek- és idősgondozók, az egészségügyi területen dolgozó kutatók, tűzoltók, rendőrök és a szállítmányozásban tevékenykedők.

„A munkájuk mindannyiunk számára fontos, hogy túljussunk a válságon” – magyarázta Von der Leyen, aki azt is hozzátette, hogy nemcsak az a fontos, hogy ezek az emberek késés nélkül eljussanak a munkába, hanem az is, hogy a vírust se terjesszék. Példának Luxemburgot hozta fel, ahol az egészségügyi dolgozók zöme Belgiumból és Franciaországból jár be, és az egész betegellátást veszélyeztetheti, ha ezek az emberek órákig állnak a határon.

„Senkit nem akadályozunk meg abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket, de éberen vigyázunk arra, hogy a koronavírus elleni küzdelemben az európai normákat a politika minden területén betartsuk” – reagált az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer hétfőn egy újságírói kérdésre Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth rádióban adott interjújával kapcsolatban.

Legyen az Magyarország vagy bármelyik másik ország, senki sem tudja a koronavírus okozta válságot egymagában legyőzni

– tette hozzá.

A kormányfő pénteken azt mondta az EU-val kapcsolatban, hogy „ha már segíteni nem tudnak, mert nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben”. Majd azt is hozzátette, hogy „Kínától és a Türk Tanácstól kaptunk segítséget. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől mi még maradunk az EU tagjai. Ez az otthonunk, de látni kell, hogy most nem innen jön a segítség.”

Eric Mamer tart sajtótájékoztatót Brüsszelben 2020 március 5-én.

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Mamer arra is felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság javaslatára felfüggesztették a szigorú uniós költségvetési szabályokat, és a tagállamok anélkül támogathatják a bajba jutott vállalkozásokat, folyósíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások.

A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság ajánlásokkal igyekszik a tagállamokat rábírni arra, hogy a határellenőrzések mellett is biztosítsák az európai gazdaság fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen áruk és munkaerő szabad áramlását. Kitért arra is, hogy

A támogatás hátteréről itt írtunk részletesen.

Nagyon ritka egyébként, hogy a Bizottság szóvivői reagálnak a politikusok beszédeire. Az újságírók hasonló kérdéseire Mamer legtöbbször azt szokta mondani: „Nem azért vagyunk itt, hogy nyilatkozatokról nyilatkozgassunk.”

Az elmúlt napokban komoly számháború alakult ki ellenzék és kormány, illetve ezek támogatói között abban a kérdésben, hogy kapott-e, és ha igen, akkor mennyi pénzt kapott Magyarország az Európai Uniótól a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

Erre vonatkozóan az Európai Bizottság terjesztett elő egy javaslatot, amelynek hivatalos neve: Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés. Ezt az Európai Parlament – története során először online szavazással – óriási többséggel, március 26-án elfogadta. Szükség van még a tagállamok tanácsának hozzájárulásra is, ez a napokban várható.

A döntés értelmében az Európai Bizottság mintegy 8 milliárd euró összegű beruházási likviditást szabadít fel, ami azt jelenti, hogy idén a tagállamoknak nem kell visszafizetni azokat a fel nem használt összegeket, amelyeket valamelyik regionális vagy kohéziós forrásból hívhatnak le.

Az Európai Tanács tagjainak videokonferencia-beszélgetése Párizsban, Elysee-palotában, ahol megvitatják a COVID-19 kitörésének kezelésére irányuló uniós erőfeszítések összehangolását 2020. március 26-án.

Fotó: Ian Langsdon / AFP

A 2020-ban vissza nem fizettetett összegeket a tagállamok a COVID-19 járványhoz kapcsolódó beruházások felgyorsítására használják fel, tekintettel a tagállamok átlagos társfinanszírozási arányára, ez a 8 milliárd euró uniószerte mintegy 29 milliárd euró összegű forrás felhasználását teszi lehetővé. Így kapjuk meg a 37 milliárd eurót, amelyből Magyarországra 5,6 milliárd euró esik, ami mintegy 2000 milliárd forintnak felel meg

A 2008-ashoz mérhető gazdasági válság fenyegeti az Európai Uniót a koronavírus miatt, figyelmeztet egyre több közgazdász és politikus, például Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. A pontos hatást még nehéz látni, de Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy

Az ENSZ emberi jogi biztosa is aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. A Rupert Colville szóvivő által jegyzett közlemény szerint a törvényjavaslat

gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházná fel a magyar kormányt a rendelettel történő kormányzáshoz, és egyértelmű határidő nélkül egyszerűen megkerüli a parlamenti ellenőrzést.

Ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy tegyen eleget nemzetközi jogi kötelezettségeinek.

Rupert Colville

Fotó: Fabrice Coffrini / AFP

A magyar parlament jövő hétfőn szavaz ismét a koronavírus-törvényről, mivel hétfőn nem sikerült megszerezni a képviselők négyötödének támogatását a jogszabályhoz, amely határozatlan időre lehetővé tenné a kormány számára, hogy az országgyűlés kiiktatásával, rendeleti úton kormányozzon. A felhatalmazási törvény részleteiről itt írtunk részletesen.

Az ENSZ emberi jogi biztosának közleménye figyelmeztet, hogy "a nemzetközi emberi jog értelmében a veszélyhelyzeti kormányzásnak és a kapcsolódó intézkedéseknek szigorúan átmeneti jellegűeknek kell lenniük, az adott helyzet kezelésére korlátozva, és megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk", beleértve a parlamenti és a bírói kontrollt.

Külön aggodalomra ad okot a dokumentum szerint, hogy a törvény legfeljebb öt év szabadságvesztéssel büntetné azt, aki álhírek terjesztésével hátráltatja a kormány válságkezelését, mert a jogszabály

Már most is 520 milliárd forint uniós válságkezelési támogatás áll a magyar kormány rendelkezésére a koronavírus elleni küzdelemben - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő egy Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón pénteken. A politikus levélben kérdezte meg Elisa Ferreira kohéziós ügyekért felelős uniós biztost, hogy az EU 37 milliárd eurós Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezéséből Magyarországnak mennyi jut.

A biztos válaszából kiderült, hogy

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth rádióban adott interjújában úgy fogalmazott az EU-val kapcsolatban, hogy „ha már segíteni nem tudnak, mert nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben." Majd azt is hozzátette, hogy "Kínától és a Türk Tanácstól kaptunk segítséget. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől mi még maradunk az EU tagjai. Ez az otthonunk, de látni kell, hogy most nem innen jön a segítség."

Ujhelyi szerint ez "maga a hazugság", és a miniszterelnök azért kezdte el már most az EU-t hibáztatni, mert világosan látja, hogy nehéz időszak előtt áll. A politikus állítja: Orbán bűnbakot keres azért, hogy ne kelljen a saját politikai lépéseivel, például a "magyar egészségügy lerohasztásával" elszámolnia. 

Ujhelyi István

Fotó: facebook

Ujhelyi szerint Orbán "rosszindulatú, és nem téved" , mikor azt állítja,  a magyar kormány nem kap segítséget az EU-tól. Ugyanis az EP-képviselő birtokába jutott egy március 18-i keltezésű levél is, amelyben

egész pontosan Palkovics László innovációs és technológiai, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős minisztereket, és Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárt.

A tervezett két óra helyett hat órán keresztül tartott az EU állam- és kormányfőinek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos videókonferenciája. Végül abban maradtak, hogy két héten belül javaslatokat várnak a pénzügyminiszterek tanácsától egyfajta gazdasági mentőcsomagra. A kiszivárgott információk szerint

Hét elején az uniós pénzügyminisztereknek már volt egy sikertelen kísérlete erre, akkor főként a hollandok ellenezték az úgynevezett koronakötvények kibocsátását. Végül mégis sikerült közös álláspontra helyezkedni, aminek a lényege az, hogy későbbre halasztották a döntést. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke erre a kérdésre azt mondta, hogy több javaslat is van az asztalon, és a legjobbat kell kiválasztani.

25 éve lépett életbe az európai határokat lebontó Schengeni Egyezmény, ám az évfordulónak ironikus színezet ad, hogy gyakorlatilag az összes európai határon visszaállították a határellenőrzést a koronavírus terjedése miatt.

Az Európai Bizottság nyilvántartása szerint az EU 22 schengeni tagállam közül mindössze nyolc nem vezetett be korlátozásokat: Szlovákia, Szlovénia, Görögország, Lettország, Málta, Hollandia, Luxemburg és Olaszország. Ám ez pusztán formalitás, mivel Máltának egyáltalán, Görögországnak meg schengeni országgal nincs szárazföldi határa, a többiek szomszédai pedig mind lezárták a határokat, a repülőjáratok nagy részét pedig törölték.

Az évforduló alkalmából az ideiglenes határellenőrzések eltörlésére szólított fel Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter csütörtökön.

Most fontosabb a szolidaritás, mint valaha. A schengeni együttműködés segítségével leszünk csak képesek arra, hogy szembenézzünk a járvány hihetetlenül nehéz kihívásaival

- írta közleményében. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is "nonszensznek" nevezte a határellenőrzéseket az Európai Parlamentben mondott beszédében csütörtökön. "A válságot nem lehet korlátozásokkal megoldani" - tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy csak az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával lehet elkerülni, hogy a élelmiszer- és gyógyszerhiány alakuljon ki Európában.

Az európai szolidaritás fontosságára emlékeztetett a Brüsszelben ragadt európai parlamenti képviselők egy maroknyi csoportja az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén csütörtökön. Az egynaposra szűkített ülésen csak azok a politikusok vehettek részt személyesen és szólalhattak akik a koronavírus alatt is Brüsszelben maradtak: az EP vezetése a többieket kifejezetten megkérte, hogy semmiképp ne utazzanak Brüsszelbe. 

A plenáris ülés a koronavírus az Európai Bizottság válságkezelő javaslatcsomagjáról szavaz, amelyek összesen  37 milliárd euróval támogatják  a tagállamok egészségügyi rendszerét és bajbajutott vállalkozásokat, illetve lehetővé teszik a légitársaságok számára, hogy megtartsák a repülőterekkel kötött szerződéseiket akkor is, ha ideiglenesen nem üzemeltetnek járatokat. 

A vitát David Sassoli, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg, akinek mostanra letelt a kéthetes önkéntes karanténja. "Nem lehet a demokráciát felfüggeszteni ezekben a nehéz időkben" - hangsúlyozta azzal együtt, hogy a képviselők kötelessége folytatni a munkát, mellyel reményt és útmutatást adnak az európai polgároknak.

David Sassoli az ülésen

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tájékoztatta a Parlamentet a koronavírus terjedése ellen és a gazdasági válság megelőzése érdekében tett intézkedésekről. Időnként érzelmessé váló beszédében

akiknek a frontvonalban kell dolgozniuk. "Európa hatalmas hálával tartozik nekik" - állítja.

Von der Leyen arra is kitért, hogy a koronavírus az európai egység próbája, ahol ki fog derülni, "a járvány éket tud-e verni a szegények és a gazdagok közé", ahol mindenki csak magára gondol. "Legyünk egy nagy, 27 külön dobogó szív helyett" - kérte.

Az Európai Bizottság próbálja a koronavírus terjedése és a gazdasági válság megelőzése érdekében tett erőfeszítéseit kommunikálni. Közben európai kormányfők, miniszterek nyilatkozataitól kezdve a közösségi oldalakon tett kommentekig rengetegen kritizálják az Európai Unió válságkezelését. Vagy azért, mert nem tesz semmit, vagy azért, mert túlságosan belefolyik az ügyekbe. 

Az önfényezés és a hibáztatás egyaránt félrevezető lehet. Ugyanis hiába nincs a világon még egy olyan nemzetközi intézmény, amelynek olyan kiterjedt és egyedi hatáskörei és feladatai lennének, mint az Európai Uniónak, 

Ez alól a koronavírus elleni harc sem kivétel. Az alábbi cikkben néhány példát gyűjtöttünk a leggyakoribb félreértésekből, amelyek segítségével megvizsgáljuk, mit tehet az EU, és mit nem.

Miért nem rendeli el az Európai Bizottság, hogy a koronavírus miatt lezárt határokon legalább a kamionok gyorsan áthaladhassanak?

A személyek és áruk szabad áramlását tartják az EU egyik legnagyobb vívmányának, és a belső piac zavartalan működését biztosító szabályok betartatásáért valóban a Bizottság felel. Azonban az uniós jog értelmében a tagállamok rendkívüli helyzetekben visszaállíthatják a határellenőrzést, ha úgy értékelik, hogy ez elengedhetetlenül fontos a közrend és közegészségügy védelme érdekében. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az elérendő céllal, de a koronavírus jelentette veszély igen komoly. 

Az elmúlt két hétben kiadott dokumentumok elnevezései is a szelíd rábeszélés szellemét tükrözi: gyakorlati útmutató a zöld sávokról, ajánlás a határigazgatáshoz. Emellett a politikai nyomásgyakorlás eszközét alkalmazva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gyakran beszél a témáról a nyilvánosság előtt, Adina Vălean közlekedési biztos pedig rendszeresen egyeztet a miniszterekkel.

Kamionok várakoznak a csanádpalotai magyar-román autópálya-határátkelõhely közelében az M43-as autópályán 2020. március 20-án

Fotó: Rosta Tibor / MTI

Úgy néz ki, a rábeszélés mostanra beérett: az európai állam- és kormányfők csütörtöki, videótelefonon tartandó csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában a kiszivárgott információk szerint szerepelni fog, hogy a tagállamok biztosítják a gyors határátlépést az elengedhetetlenül fontos szállítmányok számára.

Eurókötvények kibocsátását kéri kilenc uniós ország vezetője egy közös levélben, hogy a koronavírus miatt keletkező gazdasági károkat orvosolni tudják. A négy legnagyobb európai gazdaság közül három – francia, olasz és spanyol – vezetői is aláírták a Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett dokumentumot, ami hamar kiszivárgott a sajtónak.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

A helyzet súlyosságára való tekintettel a belga, francia, görög, ír, olasz, luxemburgi, portugál, szlovén és spanyol állam- és kormányfők azt javasolják,

kezdjünk el dolgozni egy olyan közös adósságkezelési eszközön, amelyet egy európai intézmény ad ki, és azonos módon, az összes tagállam számára biztosít piaci finanszírozást.

A köznyelvben csak eurókötvényként emlegetett megoldás lényege az, hogy az adósságért nem a tagállamok vállalnának felelősséget egyenként, hanem az EU egésze. Az ötlet már az eurózóna 2009-ben kezdődő válsága idején is felmerült, de akkor elbukott a tagállamok ellenállásán. Az egyik ok az volt, hogy sokan – élükön Németországgal – nem akartak garanciát vállalni a túlzott költekezés miatt bajba jutott államok adósságáért, mivel félő lett volna, hogy végül nekik kell az egész cechet megfizetni. Emellett a közös kötvények kibocsátása hatalmas lépés lett volna a fiskális föderalizáció felé is, amelyben a tagállamok az EU javára lemondanak a pénzügyi önállóságukról.

Az Európai Bizottság alapos figyelemmel kíséri a magyar felhatalmazási törvény tervezetét - jelentette ki Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője szerdán. Az Európai Bizottság tagjai is tárgyaltak szerdai ülésükön a jogszabálytervezetről, ami az elmúlt időszakban komoly aggodalmakat vetett fel, tette hozzá.

A magyar parlament  jövő hétfőn szavaz ismét a koronavírus-törvényről,  mivel hétfőn nem sikerült megszerezni a képviselők négyötödének támogatását a jogszabályhoz, amely határozatlan időre lehetővé tenné a kormány számára, hogy az országgyűlés kiiktatásával, rendeleti úton kormányozzon. A felhatalmazási törvény  részleteiről itt írtunk részletesen.

Eközben az Európai Parlamentben is egyre nagyobb viharokat kavar a tervezet. Deutsch Tamás, az Fidesz EP-delegációjának vezetője például elfogadhatatlannak és felelőtlennek tartja  azt a sajtóközleményt, amelyben a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos aggályait fejezi ki az EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

Deutsch Tamás a FIDESZ-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az EP szakbizottságának nevében kedden nyilvánosságra hozott dokumentum elismeri, hogy "a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak." De a felhívja a figyelmet arra is, hogy

az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését.

Mivel a szakbizottság aggasztónak találja a vészhelyzet kiterjesztését, arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, a felhatalmazási törvény összhangban áll-e az EU alapszerződésének 2. cikkével, amely a demokrácia és az emberi jogok tiszteletét írja elő.

A közlemény miatt Deutsch levélben fordult az EP elnökéhez, David Sassolihoz, melyben azt írja: 

Gyalázatos, hogy a halálos koronavírus járvány közepette, amely több millió európai életét fenyegeti, az Európai Parlament szakbizottsága ahelyett, hogy idejét és intellektuális képességeit a megelőzés és az európai emberek életének védelmében hasznosítaná, hazugságokon alapuló, gonosz pártpolitikai csatározásokban vesz részt.

Egészségügyben utazó internetes csalókra hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke kedden az Europol igazgatójával, Catherine De Bolle-lal találkozott, ezt követően tette közzé figyelemfelhívó videóját.

A csalók egyrészt a koronavírus-járvány miatti aggodalmakat, másrészt azt használják ki, hogy nagyon sokan a távmunka miatt egész nap otthon és online vannak. „Az internetes bűnözés mennyisége megnövekedett az EU-ban. Az interneten értékesített hamis gyógyszerek, fertőtlenítő spray-k vagy csodás gyógymódok száma megdöbbentő” – mondta Ursula von der Leyen.

Az Europol tagállami kormányokkal, rendőri szervekkel és más ügynökségekkel együttműködve az elmúlt hetekben nagyszabású akciót hajtott végre hamis gyógyszerekkel kereskedő csalókkal szemben. Ennek eredményeként világszerte több mint 4,4 millió tonna hamis gyógyszert foglaltak le, 37 szervezett bűnözői csoportot számoltak fel és 121 embert tartóztattak le. 2500 weboldalt pedig bezárattak.

Megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával, miután az Európai Unió Tanácsa elfogadta a csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó az uniós ügyekért felelős európai miniszterek videókonferenciája után állt a nyilvánosság elé.

Szijjártó Péter

Fotó: Mónus Márton / MTI

Az uniós miniszterek keddi videókonferenciáján jogi értelemben csak politikai döntés született, amit írásban meg kell majd erősíteni. Ez várhatóan szerdára meg is történik, és az uniós állam- és kormányfők is jóváhagyhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését a csütörtökön tartandó videókonferenciájukon

- magyarázta Andreja Metelko-Zgombić horvát EU-s ügyekért felelős államtitkár az uniós elnökség képviseletében a virtuális tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

Ugyanitt fejtette ki Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos, hogy "amint lehet, meg szeretnék kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat."

Várhelyi még február elején mutatta be az uniós csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét. Az új keret segítségével fel lehet gyorsítani a tárgyalásokat, mivel nem kell minden tárgyalási fejezetet külön-külön megnyitni, hanem témacsoportonként lehet haladni. Emellett ha az adott ország nem teljesíti az elvárásokat vagy éppen jelentős visszalépést mutat az adott politikaterületen, vissza lehet majd térni a már lezárt csatlakozási fejezetekre vagy teljesen felfüggeszteni a tárgyalásokat.

Felfüggesztették az uniós költségvetési szabályokat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek hétfőn. Így a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság kezelése során a

"Komoly gazdasági visszaesés várható ebben az évben, ezért határozott, nagyratörő és összehangolt politikai válaszra van szükség. Cselekednünk kell annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a sokk, és ne okozzon állandó károkat a gazdaságunk számára, ami középtávon az államháztartás fenntarthatóságát is érinti" - magyarázták a videokónferencián tartott ülésük után kiadott közleményükben a miniszterek.

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A most felfüggesztett szabályok értelmében a tagállamoknak anélkül támogathatják a bajbajutott vállalkozásokat, folyosíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások.

A koronavírus elleni nemzetközi fellépés volt az uniós külügyminiszterek videókonferenciájának legfontosabb témája hétfőn. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője soha nem látott válságnak nevezte a COVID-19 terjedését, ami ellen csak „megerősített globális együttműködéssel” lehet felvenni a harcot.

Az Európán kívül rekedt uniós állampolgárok hazaszállítását is kiemelt feladatnak tartják a miniszterek. Borrell

de hangsúlyozta, hogy ide csak azok az utazók tartoznak, akik a járvány kitörését követő utazáskorlátozások miatt már nem tudtak hazatérni. „Azoknak, akik életvitelszerűen külföldön élnek, értelemszerűen nem kell visszajönniük Európába” – mondta. Eddig mintegy 3 ezer európait hoztak haza az EU segítségével. 

Josep Borrell

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Azonban Szijjártó Péter külügyminiszter a videókonferenciát követő budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy a magyar állampolgárok hazahozatalában „uniós koordinációra nem számíthattunk”, csak más tagállamok segítségére. A miniszter azt is megemlítette, hogy vasárnap délután óta újabb 726 magyar tudta elhagyni azt a külföldi országot, ahol a járvány miatti korlátozások miatt rekedt.

A miniszter Facebook-oldalán közzétett videó szerint a hétvégén összesen 1500 magyart hoztak haza, és kedden újabb 8 ember érkezik Ciprusról. Emellett Peruban még 58, a Fülöp-szigeteken 21, Indiában 20, Izraelben pedig 36 magyar kért segítséget a konzulátustól. Ők nagy valószínűséggel még a héten megérkezhetnek. Indonéziából 71, Thaiföldről 156, az USA-ból pedig mintegy 900 magyar szeretne hazajönni, de ezekből az országokból még vannak kereskedelmi járatok. Az Olaszországban rekedt 35 emberért buszt fognak küldeni.

Helyesbítés: korábban tévesen szerepelt a cikkben, hogy az osztrák-magyar határról beszélt az Európai Bizottság elnöke, de valójában a magyar-román határról volt szó.

Megoldást kell találni a magyar-román határnál pénteken feltorlódott 20 km-es kocsisor jelentette problémára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton közzétett videójában.

A románoknak, bolgároknak haza kell mennie, és az árukat is célba kell juttatni

- hangsúlyozza a Bizottság elnöke, aki szerint az európai kormány koronavírus feltartóztatása érdekében hozott döntései szükségek voltak. De néhány óvintézkedés miatt akár 24 óráig is állni kell bizonyos határátkelőknél: az emberek nem tudnak hazajutni a saját országukba, és a romlandó élelmiszert és létfontosságú gyógyszert szállító kamionok is várakoznak.

"Ezt még most, a válság elején meg kell oldani" - mondta a Bizottság elnöke, és pozitív példaként említi, hogy