Az állítólagos kétezer milliárdos EU-s támogatás rejtélye

2020.03.29. 19:02 Módosítva: 2020.03.30. 13:07

Az elmúlt napokban komoly számháború alakult ki ellenzék és kormány, illetve ezek támogatói között abban a kérdésben, hogy kapott-e, és ha igen, akkor mennyi pénzt kapott Magyarország az Európai Uniótól a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

Erre vonatkozóan az Európai Bizottság terjesztett elő egy javaslatot, amelynek hivatalos neve: Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés. Ezt az Európai Parlament – története során először online szavazással – óriási többséggel, március 26-án elfogadta. Szükség van még a tagállamok tanácsának hozzájárulásra is, ez a napokban várható.

A döntés értelmében az Európai Bizottság mintegy 8 milliárd euró összegű beruházási likviditást szabadít fel, ami azt jelenti, hogy idén a tagállamoknak nem kell visszafizetni azokat a fel nem használt összegeket, amelyeket valamelyik regionális vagy kohéziós forrásból hívhatnak le.

A 2020-ban vissza nem fizettetett összegeket a tagállamok a COVID-19 járványhoz kapcsolódó beruházások felgyorsítására használják fel, tekintettel a tagállamok átlagos társfinanszírozási arányára, ez a 8 milliárd euró uniószerte mintegy 29 milliárd euró összegű forrás felhasználását teszi lehetővé. Így kapjuk meg a 37 milliárd eurót, amelyből Magyarországra 5,6 milliárd euró esik, ami mintegy 2000 milliárd forintnak felel meg

Az egyik oldalon tehát áll a 2000 milliárd forint, a másik oldalon azonban a magyar kormány azt mondja, hogy ez a valóságban nulla forintot jelent, mivel Magyarország a rá eső uniós támogatást „túlhívta”, vagyis a keretnél több beruházást kötött le. Így érhető el az, hogy ha valamilyen ok miatt egy projekt meghiúsul, vagy az Európai Bizottság pénzügyi szabálytalanság miatt visszakéri a támogatást, akkor ezt egy másik beruházással lehet helyettesíteni. Ilyen esetben a magyar kormány egyszerűen kicseréli a támogathatatlan programot egy támogathatóra. Nézzük a számokat.

Az Európai Bizottság hivatalos kimutatásában a következő sorok szerepelnek Magyarország mellett (millió euró):

  1. Likviditásként felszabadítandó összeg: 855
  2. Az uniós költségvetés kapcsolódó része: 4 748
  3. A felszabadított likviditáshoz kapcsolódó összes beruházás (1+2): 5 603
  4. Az Európai Strukturális és Befektetési Alapok fennmaradó összege a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés után (beleértve a nemzeti társfinanszírozást): 0

Az Európai Bizottság magyarázata szerint fennmaradó összegekkel nem rendelkező tagállamok esetében ez annak tudható be, hogy a projektkiválasztási arány a korona-reagálási beruházási kezdeményezés előtt megközelíti vagy meghaladja a 100 százalékot. Összesen 14 ilyen tagállam van. A többi 14 (ez a költségvetés még a britekre is vonatkozik) számára tehát a vissza nem fizetendő pénz és az ehhez járuló uniós támogatás, vagy annak egy része elkölthető. Nézzük meg, hogy állnak például a kelet-közép európai országok (az első szám az uniós keret, a második a felhasználható összeg, melyben benne van az ehhez társítható nemzeti hozzájárulás is):  

  • Csehország: 1,163 milliárd euró (3,956 milliárd euró) 
  • Szlovákia: 2,475 milliárd euró (146 millió euró)
  • Lengyelország: 7,435 milliárd euró (0)
  • Bulgária: 812 millió euró (546 millió euró)
  • Románia: 3,079 milliárd euró (0)
  • Magyarország: 5,6 milliárd euró (0)
  • Szlovénia: 568 millió euró (0)
  • Horvátország: 1,158 milliárd euró (0)

Összesen egyébként az Bizottság által elérhetővé tett 37 milliárd euróból ténylegesen 27 milliárd válik ezzel azonnal elérhetővé. A legnagyobb felhasználható összeg éppen a két legnehezebb helyzetben lévő tagállamot illeti meg, az olaszok közel 9, a spanyolok pedig 7 milliárd eurót használhatnak ebből a forrásból.

Az Európai Bizottság március 18-án arról tájékoztatta tehát a magyar kormányt – összhangban a készülő szabályozással -, hogy rendelkezésükre áll 861 millió euró, ami az időközbeni pontosításoknak köszönhetően a fentebb 1. pontban megjelölt 855 millió eurónak felel meg. Az idei előfinanszírozási összeg pedig Magyarország esetében 607 millió euró, ezt az összeget tartalmazza a második pontban megjelölt 4.748 milliárd eurós uniós finanszírozás. Vagyis ennek értelmében legkésőbb április elején 1.462 milliárd euróval, azaz 511 milliárd forinttal rendelkezhetne a magyar kormány járványellenes célokra. Ugyanakkor kormánypárti politikusok azt állítják, hogy ezt az összeget már lekötötték.

Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, hogy akkor hol vannak a számlák, mert az Európai Bizottsághoz még nem érkeztek be. Másrészről a források felhasználásának szabályai lehetővé teszik, hogy a magyar kormány felülvizsgálja eddigi szerződéseit, és amennyiben talál közöttük olyat, amelynél fontosabbnak ítéli a koronavírus elleni küzdelmet, akkor az EU áldását adja a felhasználás módosítására. Ugyancsak egyértelműen rögzítik, hogy az összes így elérhetővé tett forrást – tehát az előfinanszírozást – nem kell visszafizetni, amennyiben a járvány ellen használják fel, az elszámolás pedig csak majd 2024-ben lesz esedékes.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió hét évre előre meghatározott költségvetés alapján működik, a forrásokat a tagállamok adják össze, nincs "csak úgy" plusz pénze "Brüsszelnek", amit a koronavírus kapcsán el lehet költeni. Csak akkor, ha a tagállamok támogatást biztosítanak ehhez, ennek hiányában az Európai Bizottság mozgástere nagyon szűk, különösen úgy, hogy a költségvetési időszak legvégén járunk, a következő hét évre (2021-2027) pedig egyáltalán nincs uniós büdzsé.

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!