Kijárási korlátozás lép életbe szombattól

HUS 3929
2020.03.27. 07:37 Módosítva: 2020.03.27. 08:05

Kijárási korlátozás lép életbe Magyarország egész területén március 28. és április 11. között. Csak munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket, tartózkodási helyeket

 – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában. 

Az erről szóló rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben, online itt találja (a jobb felső sarokban a Letöltés gombra kattintva jelenik meg pdf-ben).

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Facebook-oldalán lévő tájékoztatás szerint

„65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Nyilvános helyeken másfél méteres távolságot kell tartani (eddig egyméteres távolságtartás volt az ajánlott).

„Az eddigi korlátozások eredményesek voltak. A járvány kitörése előtt a kontaktusszám félmillió felett volt, ez leesett a tizedére” – mondta Orbán.

„A magyarok fegyelmezetten a tizedére csökkentették a társadalmi érintkezések méretét.” A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor „egy légy sem repülhet ki”.

  • A kijárást lehetővé tevő alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk;
  • az önkormányzatok is kijelöltek ilyen célra óvodákat, ezekhez is ki lehet menni;
  • ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között távolságot

– sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják be ezt a szabályozást, de „nem az a feladat, hogy dresszírozzuk az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, a cél nem a kikényszerítés.”

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Kórházparancsnokok mennek a kórházakba

Katonai terv szerinti készletgazdálkodást vezettünk be, egyenruhás kórházparancsnokok jelennek meg a kórházakban hétfőtől

– közölte a kormányfő. A kórházparancsnok nem szakmai kérdésekben dönt – a főorvosok, kórházigazgatók természetesen a helyükön maradnak –, hanem a készletgazdálkodásról, a járványügyi előírások betartásáról és  betartatásáról, mondta Orbán.

A kormányfő többször használt katonai hasonlatokat, kifejezetten háborús helyzetnek minősítette a járvánnyal való küzdelmet. Ha a katonai tervet mindenki jól hajtja végre, akkor a járvány terjedése érdemben csökkenthető. De a járvány terjedni fog, hiszen nincs ellenszere. Megölni a vírust egyelőre lehetetlen, ezért kell csökkenteni a kontaktusok számát – mondta.

A vírus a fertőzöttek 15-20 százalékát betegíti meg annyira, hogy kórházi ellátásra szoruljanak.

Az idősebbek, az alapbetegségekben szenvedők intenzív ellátásra szorulhatnak, azt azonban nem bírná ki a magyar egészségügyi rendszer, ha mindenki egyszerre kerülne oda – ezért kulcskérdés a járvány terjedésének lassítása.

„Így is tízszeres terhelés várható” a békeidőhöz képest az egészségügyi infrastruktúrában, anyagban, ágyban, lélegeztetőkészülékben, orvosban egyaránt.

Kulcskérdés az is, hogy az egészségügyi dolgozók eszközvédelme biztosítva legyen: Olaszországban a kórházi dolgozók tizede betegedett meg, az ő kidőlésük fokozottan nehezítheti a járvány elleni küzdelmet.

Ne okoskodjon az EU

Kínából 60 tonna védőfelszerelés érkezett a héten, és jönnek továbbiak is. Elindult Magyarországon a maszkok gyártása, és a Türk Tanácshoz fordulva Magyarország segítséget kapott Törökországtól és Üzbegisztántól. Utóbbi 150 ezer maszkot küldött.

Orbán szerint nincs itt az ideje, hogy az EU-ból „okoskodjanak nekem kétségkívül izgalmas elméleti jogi kérdésekben”. A kormányfő ezzel az EU bizottságának kifogásaira utalt, amelyek szerint aggályos lenne a kormánynak adott vészhelyzeti felhatalmazás akkor, ha annak nem határozzák meg időbeni korlátját.

„Ha már segíteni nem tudnak, mert nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben. Erős Európát akarunk, de ennek a szövetségnek vannak gyengeségei, ez megmutatkozik a járvány alatt is” – mondta Orbán.

Kínától és a Türk Tanácstól kaptunk segítséget. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől mi még maradunk az EU tagjai. Ez az otthonunk, de látni kell, hogy most nem innen jön a segítség.

Orbán szerint felvetendő a járvány elültével az is, hogy „hol voltak az EU több száz, járványügyi hivatalban dolgozó emberei, és miket mondtak január-februárban. Fontos látni az EU strukturális gyengeségeit is” – mondta Orbán, megjegyezve, hogy most az emberek védelme és a járvánnyal szembeni küzdelem az elsődleges.

A gazdaság védelme most másodlagos, Orbán április második hetéig ígérte, hogy konkrét gazdaságvédelmi akciótervvel áll elő az eddigi lépések után.

„Megfogjuk és a hajánál fogva kirántjuk az országot a bajból” – ígérte a kormányfő a gazdasági kilábalással kapcsolatban.

Most azonban „elsősorban az orvosoknak, ápolóknak, mentőknek, rendvédelmi szerveknek kell elismerésünket kifejeznünk, mert ők dolgoznak a frontvonalban”.

De elismerés illeti azokat is, akik az ország infrastrukturális működtetésében vállalnak szerepet. „Ez egy háborús helyzet, nemcsak a frontvonal számít, de a hátország is. Ez a hátország is rendezett, ezért minden magyarnak köszönet jár, aki segíti a védekezést együttműködésével.”

Orbán odaszúrt az ellenzéknek is, amely a legutóbbi ülésen „nem méltóztatott hozzájárulni”, hogy a kormány gyorsan cselekedhessen a felhatalmazással élve. 

Kedden azonban már a kétharmad is elég lesz, így a kormánypárti többség az ellenzék nélkül is megadhatja a korlátlan idejű felhatalmazást. Nem olyan döntéseket akar hozni a kormány, amelyekhez egyébként nincs joga, csak gyorsan akar cselekedni, mert ezen emberéletek múlnak – érvelt Orbán. 

Miután a kormány a héten nem kapott felhatalmazást, több, két hétre érvényesíthető  intézkedés hatályát veszítette. Orbán így más jogi alapon, de meghosszabbította a határszabályokat, amelyek a belépést korlátozzák továbbra is.

Hatályát vesztette az egyetemek bezárására vonatkozó döntés is, így Orbán azzal a kéréssel fordult az egyetemekhez, hogy tartsák továbbra is bezárva az intézményeket.

Az ellenzék nem a kormány igényét utasította el, csak a korlátlan határidőt kifogásolta. A kormány azzal érvelt, hogy a korlátlan időre azért van szükség, mert az intézkedések meghosszabbítása akadályokba ütközhet, amennyiben a parlament a járvány miatt akadályoztatva lenne abban, hogy összeüljön.

(Borítókép: Budapest belvárosa. Fotó: Huszti István / Index)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!